Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 27-53. szám)
1888-12-16 / 51. szám
melyik vallásra ne foghatnák ezt rá? - Mások műveletlen időkre, és nem korunkra tartják alkalmasnak. — Ugyan mit rontott volna a kereszténység — ha már előbb megszületik vala Krisztus —'az ókori görög, római, egyiptomi stb. civilizáción! sőt azokkal összhangban nem alkotta volna az embert igazán emberré? Avagy nem fért össze a későbbi ázsiai, kelet- és nyugati római birodalom nagyszerű műveltségével? Nem fért össze oly elmék érettségével, melyeken mai nap sem tesz túl senki. Volt-e valaha, vagy van-e az erénynek bőségesebb forrása, mint a keresztény hit tiszta meggyőződése ? Szintúgy felszines okoskodás a kereszténység elveit csupán a köznép ügyének tekinteni. Valódi meggyőződés ilyet nem állíthat. Azt azonban senki sem fogja elvitathatni, miszerint csakis a kereszténység szellemében érzi az ember a tiszta emberszeretetnek kötelességét, A kereszténység szellemében! — mond juk — mivel ez nem összeférhetlen egyéb vallás meggyőződésével sem, noha a szeretet elve kizárólag jézusi elv. Nem hozhat a karácsonyi szép ünnepkör magasztosabb örömet, mintha lelkünk érdességét a szeretet jótékony melegével simítjuk el. Ez a boldogulásnak és boldogításnak főfeltétele. Bámulatos hatalma van e szónak : szeretet! — Ki ne tapasztalta volna? . . . Magában a Mindenhatóban is ezt bámuljuk leginkább; ő pedig azt akarja, hogy mindnyájan szeressük egymást. Miképen ? — Arra naponkint is mutat példát, de legerősebb, legszebb példát nyújtott akkor, midőn a Messiást küldé mintaképül, hogy mikép kelljen szeretni az embert. Vajha a karácsonyi szent ünnepkör sokak — milliók szívében meggyújtaná a szeretet mindent kiengesztelő, jótékony tüzét! Megyei rendes közgyűlés. December 10. és 11-én. Svastits Benó főispán úr őméltósága üdvözölvén a szép számmal megjelent bizottsági tagokat, a közgyűlést megnyitottnak nyilvánította. Az 1876. évi VI. t.-c. 4. §-a értelmében a közigazgatási bizottságból a f. év végével kilépő öt tag helyébe titkos szavazattal Skubiics Gyula, Nagy Károly, Szabó Samu, Skubiics Jenő és Háczky Kálmán urak lettek megválasztva. A megyei igazoló választmány elnökévé az 1889. évre Arvay stván, tagjaivá dr. Czinder István, Nagy Károly, Szigethy Antal urak főispán úr őméltósága által kineveztettek, Botfy Lajos, Csutor János, Fischer László, Handler István, Szabó Samu urak a bizottságba tagokul a közgyűlés által be választattak. Tárgyalás alá vétetvén az 1889. évben természet ben leszolgálandó közmunka beosztási tervezet, az a közgyűlés által azon változtatással lett elfogadva, hogy az egerszegi járásban a Vorhota- nagy-lengyeli útvonalra beosztott llottó és a dobronhegy-kis lengyeli útvonalra beosztott Böde és Szent-Mihályfa községek összes közmunkájukat a teskánd-bödei uton lógják leszolgálni, a zala-egerszeg-lövői útvonalra beosztott Bekeháza, KisKutas, Kálóczta és Boldogfa községek pedig az állandó választmány véleményétől eltérőleg az eredeti beosztás szerint az emiitett útvonalon meghagyatnak. Tekintve, hogy a megye területén építeni szándékolt vasutak segélyezésére a közgyűlés 600,000 frtos kölcsön felvételét már elhatározta s e határozat megerősítés végett a minisztériumnál van, ezen okból a megye azon korábbi határozata, mely szerint a helyi érdekű vasutak által érdekelt vidék közmunkája a vasút céljaira felemelt áron váltandó meg, a vasúti kölcsön végleges elintézéséig feifüggesztetik s ennek alapján a sümegi járás érdekelt községeire kivetett kétszeres közmunkaár leszállíttatik s mivel a megye a bobajánosháza-sümegi vasútra évi 4800 frt, a keszthelybalaton-szent-györgyire évi 1500 frtot megszavazott, ezen összegek a megye alispánja által a törzsvagyonból lesznek a jövő évre előlegezve olykép, hogy a helybenhagyandó vasúti kölcsönből első sorban ezen összegek téríttetnek vissza. Nagy-Kanizsa város részére a tervezetben kimutatott szükségletekre beosztott természetbeni szolgálmáuy és az előirányzott váltságösszeg rendelkezésre bocsáttatott, úgy átengedtetett a tervezetben kimutatott 827 frt 52 kr. váltság többlet is, ez utóbbi összeg azonban nem a kimutatásban foglalt községi utak jó karban hozatalára, hanem a város által az útépítési költségek fedezésére felvett kölcsöntőke törlesztésére. A boba-jánosháza-sümegi szárnyvonal megnyiltával a gyömörő-gógánfai és a csehi döbrőczei községi utak fontos közlekedési erekké válván, mivel ezeket az illető községek a kedvezőtlen terepviszonyok s az út hosszúsága miatt jó karba hozni képtelenek: a jelzett utak tatarozására Gógánfa és Csehi községek jövő évi köz munkája segélykép átengedtetik. A sümegi utbiztosi állás az októberi közgyűlés határozatához képest egyelőre betöltetlenül hagyatik, azonban határozatikig kimondatott, hogy azon esetre, ha annak betöltése a közlekedés érdekében elkerülhet lenül szükségesnek mutatkozik, a betöltés iránt a megye alispánja főispán úr őméltóságának előterjesztést tegyen. I Almás község tűzkárosult lakósaira az 1889. évre kivetett közmunkaszolgálmány és váltság elengedtetett. Köveskút és Szent-György vár községek kérelmének, hogy jövő évi közmunkájukat saját községi utjokon, valamint Alsó-Zsid község abbeli kérelmének, hogy jövő évi közmunkáját az alsó-zsid-leseneze-tomaji községi uton szolgálhassák le, hely adatott. Mivel a szent-mihály-kapornaki útvonalra előirányzott fedanyag beszerzési helye igen távol esik, mig a közelebb levő Gyűrűs községben az egyes birtokosok évenként nagyobb mennyiséget termelnek s tartanak készletben eladásra: ennélfogva az említett útvonalra szükséges tedanyagnak készpénzen való beszerzése határoztatott el azzal, hogy a megye alispánja a szükséges összeget utólagos elszámolás kötelezettsége mellett a pacsai járás főszolgabirájának az utfentartási alapból kiutalványozza. Kis- és Nagy Rada községek azon kérelmükkel, hogy közmunkájuk templom és plébánia lak felépítésére engedtessék át, elutasíttattak; mivel évekkel ezelőtt hasonló célra közmunkájuk már átengedtetett, azonban, hogy tényleg arra fordították-e s mily mértékben, ezt igazolni elmulasztották. A zala-egerszeg-baki útvonalnak mivel némely szakasza oly rosz karban van, hogy kedvezőtlen időjárás alkalmával alig járható, hosszúsága miatt pedig közmunka erővel a megkívántató állapotba hozni teljes lehetetlen, ez okból a jelzett útszakasznak készpénzen leendő kiépítése elhatároztatott. A zala-egerszeg-szent-ivání útvonalnak a jövő évtől kezdődő négy év alatt leendő teljes kiépítését a közgyűlés elhatározta s annak a már megkezdett módoni foganatosításával a megye alispánja megbízatott. A bak-regedi útvonalon a meredek, helyenként vízmosásokkal megszaggatott, úgy nevezett sziv-völgyi partnak még a jövő évben eszküzlendő áthelyezése elrendeltetett. Mivel a tófej-söjtör hahóti útvonalon az úgynevezett dongóházi part oly meredek emelkedéssel bir, hogy kedvezőtlen időjáráskor a közlekedes lehetetlen: az építészeti hivatal az útvonal kedvezőbb vonatozásának kinyomozására, szabályszerű terv- és költségvetés készítésére s ennek a megye alispánjához való beterjesztésére feihivatik. Zala-Egerszeg város kérelmére, hogy a város összes közmunka ereje és váltsága a város területén levő utak fentartására etlgedtessék át, a közgyűlés elhatározta, hogy a várost hajlandó segélyezni, azonban csak ugy, ha a város által tervbe vett munkálatokról szabályszerű tervet és költségvetést készít s azt a megye alispánjának bemutatja, felhatalmaztatváu a megye alispánja, hogy ez esetben a kívántató közmunkaerőt a város rendelkezésére bocsássa. Az októberi közgyűlés által kirendelt küldöttség a vármegyei tűzrendészeti szabályrendelet tervezetét bemutatván, a közgyűlés azt tárgyalás alá vevé s egész terjedelmében elfogadá. Addig is, míg a szabályrendelet a belügyminisztérium által megerősíttetik, a közgyűlés a szabályrendelet végrehajtása tekintetében elrendelte, hogy a járási főszolgabirák — a megerősítés után — a tűzoltó kerületeket helyszíni eljárással az illető községek képviselőtestületének meghallgatása mellett azonnal állapítsák meg, nem tévesztvén szem elől azon célt, mely a törvényhatóságot ezen intézmény létesítésében vezeti. Nagyobb tűzveszély alkalmával ugyanis sikeres védelemre csak szervezett tűzoltóság és nagyobb fecskendők mellett lehet számítani. A megyének 582 községe között 220 község 50 háznál kevesebbet számlál, 158 pedig olyan, amelyekben a házak száma 50—100 között változik. Az ily kisebb községekben a nagy tiizek a község majd minden lakóját töhbé-kevésbbé közvetlenül fenyegetvén, ezektől oly higgadt s összpontosított eljárás, melytől a védelem sikere feltételeztetik, ily alkalommal alig várható. Más részről továbbá nagyobb fecskendők beszerzése a kisebb községekre nézve anyagi erejüket majdnem meghaladó terheket róna, csupán kisebbszerü targonca — vagy puttonyfecskendőkkel pedig csekély védelem fejthető ki. Szükségesnek találta tehát a törvényhatóság a községeknek kerületenként való csoportosítását a végből, hogy a tűz által megtámadott községnek a kerület többi községei segítséget nyújtsanak ; hogy minden kerületnek legyen legalább egy nagyobb fecskendője, melylyel sikeresebb védelem legyen kifejthető ; legyen azon kivül a kerület többi községének legalább egy kisebbszerü targoncavagy puttony-fecskendője, melylyel a tűzveszélyt sokszor már kezdetében is elfojthatja. Fgy-egy kerületbe tehát csak is azon községek vonandók be, melyeknek egymáshoz való közelsége a kölcsönös segítséget lehetségessé teszi. Amennyire a helyi viszonyok indokolják, különböző járásbeli községek is egyesíthetó'k egy kerületbe. A kerületek megalakításával egyidejűleg a járási főszolgabirák által a tűzoltószer szükséglet is összeírandó ; rovatos kimutatás készítendő arról, hogy bírnak-e egyes községek és minő tűzoltó eszközökkel ? Kerületenként és községenként a szabályrendeletnek megfelelőleg hány és minő fecskendő beszerzése szükséges? Mely kerületek és községek kérik a fecskendők bevásárlásánál a vármegye közvetítését s mely községek szándékoznak önmaguk teljesíteni a fecskendők bevásárlását? Ez alkalommal világosítsák fel a járási főszolgabirák a községeket, hogy a fecskendők beszerzését a megye közvetítése mellett legolcsóbban és legkevésbbé terhelő feltételek alatt több évi törlesztéssel eszközölhetik ; mert tömeges megrendeléseknél a gyárosok részéről a lehető legnagyobb előnyök fognak nyújtatni. Figyelmeztessék továbbá a községeket, hogy amennyiben a fecskendőket maguk szándékoznának bevásárolni, előttük ismeretlen cégek ügynökeinek ajánlatait a legnagyobb elővigyázattal bírálják meg. A tűzoltó szerekről készített ezen kimutatások alapján a megye alispánja a szükségletet megállapítja s több jóhitelü céget ajánlat tételre fog felhívni, a beérkező ajánlatokat pedig az októberi közgyűlés által a tűzrendészeti ügyben kiküldött bizottság elé terjesztendi és az által elfogadandó ajánlat alapján a szerződést az illető céggel, vagy esetleg cégekkél megköti. A tűzoltóság szolgálati szabályzata a szabáh rendelet értelmében a községek, illetőleg kerületek által kiadandó minta alapján fog meghatároztatni. E célból felkéretik a megyei tűzoltó szövetség, hogy a megye viszonyának lehetőleg megfelelő ily szolgálati mintát készíteni és azt az alispánnak mielőbb megküldeni szíveskedjék. Felkéretik továbbá a megyei tűzoltó szövetség, hogy szíveskedjék közreműködni abban, hogy azon kerületek- és községekben, hol önkéntes tűzoltó egylet nem létezik, a községi tűzoltók a szolgálati utasítás szerint előirt teendőkre az egyes tűzoltó egyletek e célra alkalmas tagjai által begyakoroltassanak. Mint hogy végre az építkezési szabályrendelet tervezetének elkészítése azon okból, mert az a megye eltérő viszonyainál fogva beható megfontolást és tanulmányt igényel, jelen közgyűlésre beterjeszthető nem volt, az októberi közgyűlés által kiküldött bizottság felkéretik, hogy az említett szabályrendelet tervezetét a jövő évi május havi közgyűlésre terjeszsze be. A katonabeszállásolási pótadó az 1889. évre a ház- és házosztályadó minden forintjára 2 4/ 1 0 krban, míg a többi adó minden forintjára 2'/ t 0 krban lett megállapítva. Az 1889. évi betegápolási költségek fedezésére minden adóforintra 1'/ 2 kr. pótadó lett kivetve. Csáktornyán második gyógyszertárnak, Gelsén nyilvános gyógyszertárnak felállíthatása tárgyában be nyújtott kérvényeknek a közgyűlés helyt nem adott. A felebbezéssel megtámadott lentii körjegyzői és a monostor-apátii községi elől járósági választást a közgyűlés jóváhagyta. íví 1889-ik évre a lóállítási bizottságba a közgyűlés Dervarics Imre, Hajós Mihály, Farkas József, Bogyay Máté és Szabó Imre megyei bizottsági tagurakat elnökökül, Baan Kálmán, Hertelendy József, Dervarics János, Eőry Miklós, Forintos Kálmán, Koezeth Mátyás, Koller István, Kozáry Aurél, Königmayer János, Luperszbeck József, Komán Dániel, Prusátz Alajos, Talabér Kálmán és Vrana Frigyes bizottsági tagokat becslőkül megválasztotta, mig Brtill Lipót, Finck János, Iluszák Mátyás, Maar Nándor és Pirity János állatorvosok a lókiállítási bizottságokba állatorvosokul főispán úr őméltósága által kineveztettek. A legtöbb adótfizető megyei bizottsági tagoknak az igazoló választmány által az 1889. évre egybeállított és bemutatott névjegyzékét a közgyűlés jóváhagyta. A Zalamegyei gazdasági egyesület az alkuuzok működésének szabályozása érdemében javaslatot terjesztvén be, ezen javaslat jelentéstétel végett Csertán Károly alispán úr elnöklete alatt Gózony László főjegyző, Arvay Lajos megyei tiszti ügyész, Orosz Pál gazdasági egyesületi titkár és Árvay István megyei közgazdasági előadó urakból álló bizottságnak adatott ki. Tárgyaltatott több zala-egerszegi lakós felebbezése a városi közös legelő használatínak szabályozása tárgyában hozott városi képviselőtestületi határozat ellen. Mivel a felebezők felebbezésüket ama körülményre alapították, hogy a közös legel ő a volt úrbéreseknek képezvén vagyonát, a képviselőtestületnek az ő véleményük szerint nem állott volna jogában e felett határozni: a megyei közgyűlés Csertán Károly alispán urat küldi ki a felebbezők és a város között az egyezkedés megkísérlésére avval, hogy eljárásának eredményéről tegyen jelentést. Zala-Egerszeg város polgármesterének kérelmére a Szent-Ivántól Csáktornyáig tervezett helyi érdekű vaspálya kiépítésének segélyezésére felveendő 110,000 frtnyi városi kölcsönre vonatkozó képviselő testületi határozatot a közgyűlés jóváhagyta, valamint a nagymegyeháznál levő fogház északkeleti bástyáján kivül fekvő kis kertnek a megye tulajdonául való átengedését tárgyazó, továbbá városi ingatlan eladására vonatkozó képviselőtestületi határozatokat. Meszes-Györök és Dabroncz községek képviselőtestületeinek községi kölcsön felvételét tárgyazó határozatai törvény hatóságilag jóváhagyattak. Zala-Istvánd képviselő testületének a tűzoltó egylet évenkénti segélyezésére vonatkozó határozata jóváhagyatott. Szepetk község képviselő testületének a közös legelő használatának szabályozása tárgyában hozott határozata, miután mint úrbéri legelőre vonatkozólag hozott határozat ellen az úrbéresek részéről felebbezés nem tétetett, érintetlenül jóváhagyatott. Réfy Alajos bucsu szent-lászlói tanító nyugdíja 300 frtban állapíttatott meg, melyből 100 frt az országos tanítói nyugdíjalapból fizettetik ki, a többit pedig Bucsu-Szent-László és Sándorbáza községek tartoznak fizetni. Bekk Arnold és Fiizár Alajos Keszthely városi zálogüzlet tulajdonosok által a zálogüzleti kölcsöndíj 24°/o-ra. való felemelése tárgyában beadott kérelemnek a közgyűlés helyt nem adott. Szent-Gróth város képviselő testületének a vasút építésre felveendő tízezer frtos kölcsön ügyben hozott határozata jóváhagyatott. Nyavalád község kérelme, nevének Zala-Krdőd-re leendő átváltoztatása tárgyában, pártolókig terjesztetik fel. Somogymegye átiratára a Balatoni gőzhajózási ügyben az érdekelt megyék által tartandó közös értekezletre megyénk részéről Csertán Károly alispán elnöklete alatt Skubiics Gyula, báró Putheáni Géza, Bogyay István, Csigó Fái, Mórocza Kálmán, Köves Ede és Pap Sándor urakból álló küldöttség lett megválasztva. Káptalanfa községnek malom-bérbeadás tárgyában hozott képviselő testületi határozata jóváhagyatott. A keszthelyi gazdasági tanintézet új épületének építési költségeire a közgyűlés a megye törzsvagyonából ezer forintot szavazott meg, egyúttal segélyezés céljából a megyei nemesi pénztári választmányt meg keresi.
