Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 27-53. szám)

1888-11-25 / 48. szám

Meghívás. A készthelyi önkéntes tűzoltó-egylet 1888. évi deczember lió 15-én „Tűzoltó szereinek gyára pítására" az „Amazon" szálloda nagytermében felolvasás­sal egybekötött tánczestélyt rendez. Belépti díj személv­jegy 1 frt. — családjegy 2 frt. A felolvasás kezdete pontban 8 órakor. Tánitógyiilés. A „z.-egerszegi esperes kerületi róni. katli. tanitói kör" őszi gyűlését f. é. november hó 27­én Alsó-Bagódban fogja tartani, melyre körűnk pár­toló és rendes tagjait, a tanügybarátokat és az érdek­lődőket egész tisztelettel meghívom. Tárgysorozat : 1) Kovács Győző helybeli tanító gyakorlati tanítást tart az irvaolvasásból. 2) Elnöki jelentés, s ezzel kapcso­latban az egyesületi értesítő kiosztatik a kör tagjainak. 3) A püspök megyei tanítótestület közgyűlésének, a központi bízottság ülése s körünk mult gyűlése jegyző­könyvének felolvasása. 4) Angyal György a. bagodí segédlelkész úr értekezése a vallástanból. 5) Körmendy Pál teskándi tanító értekezése szabadon választott tételről. (>) Indítványok. 7) Tagdijak beszedése. — 11a valamely rendes tag a gyűlésen meg nem jelenne, elmaradásai rögtön igazolni tartozik, különben alap szabályaink 24. § ában d) pontja értelmében egy frt bírságot fizet az egylim. tanitói segélyalap javára. Alsó-Bagod, 1888. nov. 12-én. Kovács Győző körelnök. Helyreigazítás. A lapunk mult számában közzé tett 2G9 számú árverési hirdetményen tévedésből Nemes Sándor végrehajtó úr neve nyomatott Nagy Sándor végrehajtó úr neve helyett, amit ezennel helyre igazítunk. A pallini uradalom eladva. A pallíni urodalom eladásáról kiilünbözó verziók keringenek. Már a nagy­kanizsai lapok is írták, hogy Kollerits nevü budapesti gyáros vette ineg. Most meg az a hír kering, hogy Kollerits vette ugyan meg, de átadta Ocskaynak. Mások azt rebesgetik, hogy Ocskay és Kollerits kompánisták s együtt vették meg a pallini urodahnat 4 millió Iran kért. Mindez azonban biztos forrásból eredőleg megerő sitve nincsen. Maguk az uradalmi főtisztek sem tudják, minő sorsa lesz az uradalomnak ? A jószág kormányzója : Zutluireczky Zsigmond úr sem képes határozott föl­világosítást adni. Az sem lehetetlen tehát, hogy valami konzorcium vette tneg s majd parcellákban adja el busás nyereséggel. Minden esetre különösnek tetszik ez a titkolódzás azt tudva, hogy e szép és tekintélyes uradalmat a trónörökös és József főherceg is, meg a Károlyiak is szívesen megvették volna s most quasi suttyomban játszódott idegen kézbe. Szineszát. A Nagy Kanizsán működő színtársulat már néhány előadást tartott. A vélemények különbözők a társulat minőségére nézve, abban azonban, hogy a színházat gyéren látogatják, erősnek látszi,k a közmeg­egyezés. Az tény, hogy a társulat néhány jó erővel rendelkezik, de általában véve, aligha állja ki sokáig a kanizsai levegőt. TÜZ. Még alig csillapultak a rémülettől felzavart kedélyek némileg le, a í. hó 20-án délután ismét tüzet jeleztek Batykon a félrevert harang-kongások. Leégett 22 ház, (a nyáron leégettek közül -1) a sok melléképület, takarmány, szalma, gabona és az udvarokon volt tüzelő s épületfa. — Jelen voltak a szomszédos községek és uradalmak fecskendőikkel, Szt-Gróthról a főszolgabiró a csendőrséggel, a zalabéri és zala-istvándi tűzoltók, — de fájdalom a vízhiány miatt legnagyobb részben csak passiv magatartásra voltak utalva. Az épületek bizto­sítva voltak. A tüz keletkezésének oka ismeretlen. A hamis literek ellen nagy hajsza volt f. hó 19­én és 20-án a nagy-kanizsai rendőrség részéről. Neve­zett napokon a rendőrség megjárta az ottani üveges boltok és korcsmák nagy részét s üsszesen 231 db. hamis üveget talált, miket a helyszínén mindjárt szét­zuzattak, azokat padig, akiknél azok találtattak, pénz­büntetéssel sújtották. — Nem volna e jó a zala-eger­szegi kapitányságnak is néha egy kis razziát tartani '? Színházat igét" Jakab Lajos, a székesfehérvári színtársulat igazgatója, Nagy-Kanizsának, ha 10 évi előadási engedélyt nyer. Ez esetben olyan arénát ígér építtetni, melyben még télen is lehet majd előadásokat tartani. Az ajánlat elbírálás végett a tanács elé ter jesztetett a főkapitány által. Öngyilkossági kísérlet. Szent Gróttólészaknyugotra mintegy 1 Á órai távolságra fekszik Aranyod község. Ez nem csak arról nevezetes, hogy a „vörüsbarátok" egy­koron itt székeltek, miről a „csicseri" fölött található romok és a népben élő szájhagyomány tauskodik, hanem híressé teszi jó bora. A vidéken jobb bort az aranyodinál, keresve sem kapsz, azért nem is csuda, hogy Szent Gróth mezőváros és polgárvárosról, valamint a szomszédos községekből csapatonkint jönnek a legé­nvek, leányok vasárnap egy kis hamisítatlan „aranyodira"; hogy küzbe-küzbe egy kis tánc is akad, ez természetes. Milkovics Sándor csendőr is ide szokott egy kis üdü­lésre ellátogatni — Mint a féle nőtlen ember, ő is be betévedt a táncolók közé és szeme megakadván a szép Polgár Eszteren, — táncra pördült vele. Ez ismétlődött akárhányszor. Milkovics ddig mélyedt táncosnőjének bájos szemeibe, mig azok rabjává lett. — A viszony köztük mind bensőbbé lett; végre Milkovics, ki külön­ben ez év végével ki akart lépni a csendőrség kötelé­kéből, házasságot ajánlott a leánynak. Az utolsó idő­ben azonban tervét megváltoztatta ; mert ujabban köte­lező nyilatkozatot adott be a parancsnoksághoz, hogy egy évig még szolgálni fog. A leány erről értesülvén, valószínűleg szemrehányást tehetett a csendőrnek s heves jelenet játszódott le köztük f. hó 18-án, melynek hatása alatt Milkovics a kaszárnyába visszatérve gyu­faoldatot ivott. Reggel gyengélkedőt jelentvén, az őrs­parancsnok orvos után küldött s mig ez megjött, egyik csendőr a gyufaoldat maradékot megtalálván, Milkovicsot tette iránt kérdőre vonta. Ez az öngyilkosság kisérletét beismerte. Az orvos által röglön alkalmazott ellenszerek megmentették az életnek. Elvi határozatok iparügyekben. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium következő iparügyi elvi jelentőségű határozatokat mondta ki : 1. A bádogos nemcsak bádog csatornatetőnek, hanem azzal kapcsola­tosan a zsindely háztetőnek befedését is elvállalhatja; mert a bádogos a reá bízott csatorna festéssel együtt a háztetőzetet is jogosult a befestésre elvállalni az ipar törvény 48. §-a értelmében. 2. Az iparos az általa telje­sített munkáért járó követelést jogosítva van azon hely bírósága előtt beperelni, a hol üzlete van és a munka teljesíttetett. (ítélő tábla 1888. év 922. szám). Verseny a Jäger-rendszerben. Levelezőnk a kö vetkezőket írja : Kellemetlen benyomást tesz a közön ségre, ha látja, hogy a verseny mily erőszakos és ha­szon nélküli lépésekre engedi magát ragadtatni és mily erőfeszítéseket tesznek egyes czégek, hogy a másiknak ártsanak. Tudvalevőleg a Riess J. II. czég (Bécs, I. Jasomirgottstrasse 3. és VI. Marialulferstrasse 19 21, képviselve Budapesten Loewy I). által sas-uteza 12. és a vidéken Kiss Zsigmond által Szegeden) volt az első, mely a Jager-féle normalrendszert Austria-Magyarország­ban bevezette. Azóta e czég normal-készítményei kitűnő minőségük, finom kiállitásuk és gyapju-anyaguk tisztasá­gánál fogva oly ismertekké és kedveltekké lettek, bogy a hozzáértő közönség más hasonló gyártmányok fölött a Riess-féle gyártmányoknak adja az azokat megillető elsőséget. E körülmény következtében több hasonló külföldi gyár tulajdonosa azt a hibát követte el, bogy hirdetések által el akarták hitetni a közönséggel, hogy csak az ő gyártmányuk az „egyedüli jó és iidvözitő". Miután azonban a közönség tudja, hogy a Riess-féle készítmények ép oly valódiak, de kivitel és minőség tekintetében amazoknál finomabbak és jobbak és min tán az is érdekünkben fekszik, hogy pénzünk ne ván­doroljon a külföldre, ennek következtében mindenki a saját érdekében fog cselekedni, ha a bevásárlásnál csak Riess-féle Jager-ruhát kér és fogad el és magát erről elbeszélni nem engedi. A csokoládé kérdeshez. Manapság annyiféle cso­koládé készítmény ajánltatik hirdetések, plakátok és a kereskedők által, hogy a közönség valóban gyakran zavarba jön, hogy hát tulajdonképen melyik készítményt vásárolja. Ezen felül még a külföld is elárasztja az országot nem épen a legfinomabb áruval és némely kereskedő egyrészt a külföldi iránt való kicsinyes és indokolatlan előszeretetből, másrészt nyerészkedésből a gyakran rosszabb, de mindig drágább külföldi gyárt­mányt ajánlja a vevőknek és ez által nemcsak a közönségnek, de a belföldi gyáriparnak is kárt okoz. Mintegy 15 évvel ezelőtt jó és tiszta csokoládét nem is készítettek Austria-Magyarországban gyárilag és gépekkel es nem csekély le becsülendő Küfferle József és társa jóhirii budapesti és bécsi czégnek az az érdeme, hogy ez kezdte nálunk a tiszta és jó csokoládénak gyá­rilag gépekkel való előállítását. E czég áll ma is első helyen a csokoládé finomsága, tisztasága és olcsósága tekintetében és a Küfferle-csokoládé keveltségét és óriási elterjedtségét megmagyarázza az a körülmény, hogy készítésénél a kakaó megválasztásánál, minien kártékony keverék (mint vanília, liszt, festék stb.) mellőzésénél és kitűnő feldolgozási módjánál minuciózus pontossággal járnak el és ára mégis olcsóbb a külföldinél. Nemcsak hazafiság, de a saját érdekünk is azt kívánja, hogy a háziasszonyok a drágább és e mellett gyakran rosszabb s kevésbbé tiszta kiilfüdi gyártmány helyett az üzletekben csak a jobb Küfferle féle belföldi gyárt mányt kérjék és fogadják el, mely amazokat minden tekintetben felül múlja és orvosi körökben is nagy kedveltségnek örvend. (Kapható helyben a finomabb fűszer- és esemegeáru üzletekben és cztikrászdában.) Vértesi Arnold ezer elbeszélésének füzetes válla­latából már a 7-ik füzet is elhagyta a sajtót. E füzettel végződik az első kötet, s ebben kezdődik meg „A kopor­sóban" czíinii érdekfeszítő elbeszélés. Ezen kivül a „Méltóságos ur" czimü elbeszélés is kezdetét veszi benne. Álta Iában a változatosság és gazdag tartalom jellemzi e vállalatot s ép ezért nem győzzük eléggé ajánlani olvasóinknak. Finom velin papirosra nyomott 48 oldalt tartalmaz minden füzet, s ennek daczára még is csak 15 kr. Egész évre előfizethetni 7 frt 80 krért, negyed­évre 1 frt 95 (13 füzetre) a szerző nevére Debreczenben. Az uj előfizetőknek az eddig megjelent füzetek egyszere küldetnek meg, de megrendelhetni füzetenként való szállításra könyvkereskedés utján is. A kihúzott sors­jogyeket eddigelé nyerték ; 1 Hűse Juliska k. a. Debreczenben. 2. I lomoróczy József Szegedről. 3. Reitzer Ferenczné Budapest. 4. Bodnár Károly Szempcz (Pozsony­megye). A sorsjegyek azonnal a húzás után az illető nyerőknek megküldettek. A Pesti Hírlap f. évi december 1 jével Ki a gyilkos ? cimü érdekfeszítő francia bűnügyi regény közlését kezdi meg, mely az év végéig fog tartani. E mellett karácsonytáján Mikszáth Kálmán kitűnő tollából „A szenátor bogarai" cím alatt hosszabb elbeszélést fog hozni. Aminek bejelentése ntán szinte fülösleges a közönség figyelmét felhívni e rendkívül gazdag és vál­tozatos tartalmú, kedvelt napi közlönyünk december havi és további, immár 11 -ik évi folyamára. S mint a szerkesztőség velünk közli, újévtől kezdve, a hetenkin­ti zenemellékleten kivül, még egy — a közönség min­den rétegét érdeklő, közhasznú — melléklettel fog a Pesti Ilirlap gazdagodni, ugy, hogy valóban unikum lesz a napilapok között. Erről bővebbet csak ujév-felé közölhetünk. Addig is ajánljuk a „Pesti Hírlapot" (melynek előfizetési ára, egy hóra 1 frt 20 kr., negyed­évre 3 frt 50 kr.) t. olvasóink pártolásába. Mutatvány­számot a kiadóhivatal (Budapest, nádor-utca 7. sz.) egy hétig ingyen küld mindenkinek. A „Pénzügyi Utmntato" czimü sorsolási lapra, mely újévkor harmadik évi folyamába lép, felhívjuk különösen azon olvasóink figyelmét, a kik értékpapírok­kal s főleg sorsjegyekkel bírnak. A „Pénzügyi Útmu­tató", melyet ismert nevü közgazdasági írók szerkesz­tenek, hivatva van kiszorítani azon selejtes sorsolási lapokat, melyeket egyes bankárok adnak ki azért, bogy általuk és segélyükkel üzletfeleket szerzenek maguknak és a mely lapok ezen üzleti körözvény ­szerii jellegüknél fogva nélkülözik a megbizhatóság és páratlanság azon mérvét, mely előfeltétele a hivatásos sajtónak és a mely egy pénzügyi lapnál egyenesen mellőzhetlen. Ellentétben a hivatkozott bankár-közlö­nyökkel, a „Pénzügyi Utmutató u-t tisztán hírlapi vál­lalat és ez indította a nagymélt. m. kir. belügyminisz­tert arra, hogy 1888 évi 34295 sz. körrendeletével a „Pénzügyi Utmntató"-t, mint „hiteles sorsolási lapot és teljesen megbizható szakközlönyt" hivatalosan ajánlja. A „Pénzügyi Uimutató" rendesen minden húzás után jelen meg; közli a magyar, osztrák és külföldi sors­jegyek húzásait, úgyszintén a záloglevelek, kötvények és részvények sorsolásait mindenkor a hátralékosok, vagyis a korábban kisorolt, de még kifizetés végett be nem mutatott darabok kimutatásával együtt. Tájékoz­tató cikkei és felvilágosító közleményei a tőzsde, pénz­ügyek és bíztositás köréből megóvják ez értékpapír­birtokost a károsodástól. Szerkesztői postájában nyílt­sággal és az a lap főbecse, üzleti érdek nélkül alapos felvilágosítást ad a legkülönfélébb kérdések iránt. Dij­mentesen vállalja el előfizetői sorsjegyének revízióját, sőt állandó nyilvántartását és kisorsolás esetén azonnal értesiti az illetőt. Ugyancsak ingyen közvetíti a lap kiadóhivatala a magyar érték papírok esedékes szelvé­nyeinek beváltását, a kisorsolt érték papírok beváltását vagy kicserélését stb. Szóval ingyenesen teljesíti mind­azon apró szolgálatokat, melyekért a közönség nem mindig megbizható bankárokhoz szokott fordulni. A „Pénzügyi Útmutató" előfizetési ára egész évre két trt­félévro egy torint. Előfizethetni legczélszerübben posta­utalványnyal a kiadóhivatalban, Budapest, Andrássy út 84 sz. a. Kis okok, nagy eredmények. Mivel a vidék nem vala nagyon érdekes, egy kedvüen húztam magamat a vatuti-cupé szögletébe. A legközelebbi állomáson többen szálltak be, közöttük egy érdekes kinézésű parasztember, aki első pillanatra magára vonta figyelmemet. Alig hogy helyet foglalt, egész merészen szivart kért tőlem és számos kérdéssel ostromolt, úgy hogy alig győztem neki felelni. Egyszerre megpillantja a vészjelzőt s kérdezte, mire való az? Megmagyaráztam a célját, azonban hihetetlenül rázta fejét és mondá : Nem, nem, szivesen elhiszek önnek mindent de azt nem, hogy ha ez emeltyűt meghúzom, pár pillanat múlva ezen, széditő gyorsasággal haladó vonat megáll. Ezen jó paraszthoz hasonlóan akadnak sokan, kik hihetetlenül rázzák fejőket, ha egyszerű eszközzel nagy hatást kell elérni. Igy van például a brigth-féle vesebetegséggel, mely a legtöbb orvos által gyógyit­hatlannak nyilvánittatik, mivel az orvosi egyetemen hiányzik a tulajdonképi gyógyszer. De nem minden or v s van ezen véleményben és ha egy orvostudor, aki maga is ezen brigth-féle vesebetegségben szén dett, egy orvosszert, ainit a legjobb sikerrel használ ezen oly veszélyes bedegség ellen ajánl, akkor többé semmi kétely sem lehet annak gyógyhatása iránt. Dr. Hirsel-llürüinan Edvárd.a ki másfél.éven át szenvedett a krónikus brigth féle vesebetegségben, Írja, hogy ez ellen az egyedüli és legjobb szer a Warner-féle Safe gyógymód, mely a legtöbb gyógyszertárban palackonként 2 forintjával kapható. Leírások ingyen és bérmentve küldetnek ; e célból H. II. Warner & (Jo-hoz Pozsonyban kell fordulni. Felelős szerkesztő s kiadótulajdonos: UDVARDY IGNÁC Főnmnkatárs: Szalay Sándor. liflllf SAMU aranyműves B U I) A V E S T E N Akácfa-utca 64. sz. ajánlja óra-, aram- és dstnei raktárát. Mindennemű javítások a legjutányosabb ár mellett eszközöltetnek. j Minden országos vásárkor pár napig Zala-Egerszegen | tartózkodik. Kiadó-Más. Temető-utczában 224. szám alatt ujonan épült lakházamban három lakosz­tály bérbe kiadó, és pedig utca felől 3 egymásba nyiló szoba és egy kis előszoba, konyha, éléskamara; ezenkívül 2 külön udvari lakás, mindegyik áll 2 külön szoba, két konyha és két éléskamarából 1881). évi május lió l étől bérbe kiadó. Z.-Egerszeg, 1888, november hóban. Czukelter Béla háztulajdonos. k 1 Á f Z i Á r i Á f •p

Next

/
Oldalképek
Tartalom