Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)
1888-02-26 / 9. szám
erről ők jelen végzés és a tárgysorozat megküldésével, úgy a szövetségi gyűlés végrehajtó bizottságának elnöksége értesíttetni határoztattak. 7 33. Méhtelep felállítása és méhészeti szakosztály alakítása iránt. A méhtenyésztés, a mezőgazdasággal kapcsolatos ezeu hálás foglalkozás e megyében eddig alig lévén folytatva, s oly mérvben, mint annak az okszerű szakavatott kezelés mellett az elérhető jövedelmezősége igényli, alig méltattatván figyelemre tekintve, hogy Zalavármegye közönsége a ZalaEgerszeg várostól cserébe kapott kertjét a gazdasági egyesületnek céljaira leendő használatra átengedni szíveskedett, s hogy ezen kert nyílt csendes helyzeténél fogva méhtelep elhelyezésére teljesen alkalmas, elhatároztatott, miszerint ezen kertben a legújabb rendszer szerint méhtelep állíttassék fel, és az egyesület kertésze által kezeltessék. E végett szükséges lévén, hogy ez a méhtenyésztésnek legújabb és legjobbnak bizonyult rendszerét gyakorlatilag is megismerje, ügyvezető elnök úr megbízatott, hogy Szegedy György urnák acsádi vasmegyei — birtokán Révi Alajos gazdatiszt úr által kezelt jeles méhészetének az egyesület kertészével leendő megismertethetését illetékes uton kieszközölni, annak lehető elsajátítása végett az egyesület kertészét az oda utazásra, a rendszernek és gyakorlati kezelésének elsajátítására utasítsa, — megbízatván és felkéretvén ügyvezető elnök úr arra is, hogy a kertész utazási és élelmezési költségeit a felmerülendő szükséghez képest a pénztárból kiutalványozni, továbbá a méhtelep beszerzése, mi ként leendő elhelyezése végett a költség előirányzattal együtt részletes javaslatot előterjeszteni szíveskedjék. Egyszersmind a méhtenyésztés ügye tüzetesen a kertészeti szakosztályhoz osztatván be, az ekkép kibővített szakosztály jövőre mint „kertészeti és méhészeti szakosztály" fog működni. Az alapszabályok 30-ik d. pontjának tehát ekkép lett kibővítése : vd.) kertészeti és méhtenyésztési" jóváhagyás végett a nagyméltóságú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz felterjesztetni határoztatott. 8/34. A vidéki gazdaköröknek az egyesület közgyűlésein leendő képviseltetése iránt. Az alapszabályok 40-ik §-a szerint a vidéki gazdakörök alakításának egyik főcélja lévén, hogy az egyesület a körök utján a gazdaközönséggel folyton érintkezhessék, vele összeköttetésben álljon s a megyének a vidékben évenkint felmerülhető különböző gazdászati érdekeiről és szükségleteiről a körök, mint a viszonyokat tüzetesen ismerő testületek által közvetlenül körülményes értesítést nyerhessen, e céljai kivitele végett szükségesnek találtatott s elhatároztatott: hogy az egyesület minden közgyűlésén mindegyik vidéki gazdakör magát egy két tagja által képviseltesse: miért is felhivatnak a vidéki gazdakörök, miszerint képviseltetésükre közgyülésileg akár évenkint, akár esetről-esetre kijelelendő azon tagjaikat, kik az általok elfogadott megbízatást teljesíteni nemes kötelességüknek ismerendik, s annak meg is felelnek, az egyesület elnökségének mindenkor előzetesen jelentsék be. Ehhez tartás végett jelen végzés a köröknek s elnökeinek kiadandó leend. 9/35. Keszthely közelében amerikai szőlőtelep létesítésére alkalmas telek megszerzése iránt kesztliely-vidéki gazdakör által előterjesztett kívánatról. Olvastatván a keszthely-vidéki gazdakör 1887-ik évi december 22-én tartott közgyűlésének jegyzőkönyve, mely szerint a kör azon kérelmét fejezé ki, miszerint a gazdasági egyesület bízná meg a keszthely-vidéki gazdakör elnökét, hogy az 1887-ik évi julius hó 4-én Keszthelyen tartott közgyűlés 68 83. sz. alatt hozott határozata folytán Keszthely közelében egy amerikai szőlőtelep létesítésére alkalmas telket mielőbb szerezne meg. Minthogy az 1887-ik évi julius 4-ki közgyűlés 68/83. szám alatt hozott végzésével kiküldött bizottság jelentése az 1887-ik évi augusztus hó 14-én tartott köz gyűlés 89 207. számú végzése szerint be nem érkezvén, s az amerikai szőlővesszőkkel berendezendő szőlőtelep céljára szándékolt vétel iránt további intézkedés nem tétethetvén, ugyanazon közgyűlés 90 208. száma alatt egy vincellér-iskola felállítása végett a nmgú földm. ipar- és kereskedelemügyi kir. miniszter úrhoz kérelem intéztetett, s ennek következtében a nmgú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. miniszter úr az 1887-ik évi december 4-én tartott közgyűlés 106 248. 268. száma alatt felolvasott leirata szerint a tárgyalásokat oly irányban már megindította, hogy a vincelléi iskola egy megfelelő amerikai szőlőteleppel kapcsolatosan felállíttassék, — és minthogy ezen és a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet épülete áthelyezési ügyében egy bizottság már ki is küldetett: ezen ügy ezen menetéből ki nem emeltethetvén, a közgyűlés a keszthelyvidéki gazdakör kérelme felett napirendre tért. 10/11. 1888. Dr. Háry István úr által jégkár biztosítási ügyében emelt panaszra érkezett értesítésről. Olvastatott az első magyar általános biztosító társaság 1888. jan. 11 -én 39. szám alatt kelt válasza, melyben tudatja, hogy egyesületünknek dr. Háry István úr jégkára ügyében 99 235 1887. sz. alatt a magyar gazdák jégbiztosítási szövetségének felügyelő és vizsgáló bizottságához intézett átiratát és mellékleteit vévén, a bizottság legközelebb tartandó tanácskozása alkalmával elintézés végett elő fogja terjeszteni, addig is azonban tájékozó felvilágosítással kinyilvánítja, miszerint dr. Háry István úr azon neheztelését, hogy jégkára felvételénél ugyan egy földtáblán az átlagos termés megállapításánál a gyengébb részben a tényleges termés számíttatott, míg a jobb részben a biztosítottnál magasabb termés figyelembe nem vétetett, ezen utóbbi állításában nem tarthatja alaposnak, a mennyiben nem csak a kiküldött felügyelő, hanem a fél kívánságára közbenjárt bizalmi férfiú Farkas Ferenc úr által igazoltatott, hogy az egyes táblák jobb részeiben sem termett volna több, mint a holdankint biztosított menyI ny is ésAz árakra tett kifogás ellenébe a bizt. társaság megjegyzi, hogy eltekintve attól, miként a buza 8 frt és a rozs m. mázsája 6 írtjával lett számítva, — az annak idejében szintén a bizalmi férfi közbenjárása mellett a hel\i viszonyoknak megfelelőleg egészen méltányosan lettek megállapítva. Azon körülmény pedig, hogy a termények magasabb árban voltak biztosítva, a kötvény feltételek értelmében nem képezheti reklamatió tárgyát. Végül utal azon körülményre, hogy a társaság nagy-kanizsai főügynöksége dr. Háry István urnák ismételve felajánlotta a szakbizottság eljárását azon esetre, ha a kár felvétel eredményét reá nézve kielégítőnek nem tartja, mely ajánlatot azonban el nem fogadta, mi által a kár felszámítás helyességét elismerte, s ezekből kitetszőleg dr. Háry István úr jégkár felvétele körüli eljárás — bármely oldalról tekintve — teljesen correct és kifogásolhatlan. Erről dr. Háry István úr értesíttetni, s Skublics Jenő úr- mint a jégszövetség felügyelő és vizsgáló bizottságának tagja, e végzés kiadásával fel kéretni határoztatott, hogy ezen ügynek ottani tárgyalását figyelemmel kísérni szíveskedjék. 11/27. Az egyesület 1887-ik évi működéséről és vagyoni állapotáról felterjesztendő jelentés iránt. A mennyiben a nmgú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr az 1887-ik évről az egyesület működéséről és vagyoni állapatáró) a közlendő kérdő ív szerint jelentés felterjesztésére fogja az egye sületet utasítani, annak elkészítésével s tel terjesztésével ügyvezető elnök és titkár urak bizattak meg. 11 5. 23. 26. Soós Pongrácz, Soós Károly, Kovács Dániel urak rendes tagokul felvétetnek. Soós Pongrácz úr sümegi járási főszolgabiró sümegi, — Soós Károly úr földbirtokos alibánfai, — Kovács Dániel úr földbirtokos lukafai lakósok jelentkezésük folytán 1888-ik évi január hó 1-től fogva az egyesület rendes tagjaiul felvétetvén, Soós Pongrácz úr a közgazdasági és statistikaí, — Soós Károly és Kovács Dániel urak a földmívelési és állattenyésztési szakosztályba osztattak, s erről ők az alapszabályok, a szőlőszeti pályamunka, a tüz és jégkár biztosítási díj leen gedési jegyzék s felvételi okirat melléklésével, úgy a/, első magyar általános biztosító társaság nagy kanizsai főügynöksége, a „Zalamegye" című lap szerkesztő tu lajdonosa, — s egyesületi pénztárnok úr a végzés megküldésével értesíttetni határoztattak. 13 12. 24. Iloffmann Adolf és Hanny Imre urak az egyesületből kilépési szándékukat bejelentik. Hoffmann Adolf úr keszthelyi lakós azon oknál fogva, hogy birtokát haszoubérbe adváu, mezőgazdaság gaí nem foglalkozik, Hanny Imre úr, mert Zalamegyéből végkép elköltözködvén, Rádra Somogy -tnegvéb • (utolsó posta Szemes-falu) tette át lakását, az egyesii létből kilépésüket bejelentik, s a rendes tagsági díj fi Zl tése alul magukat felmentetni kérik. Minthogy az 1883-ik évi april 8-án tartott közgyűlés 29 109. szám alatt hozott végzése szerint Hoff mann Adolf úr, és a 30 42. szám alatt hozott végzése szerint Hanny Imre úr az 1883-ik évi január 1-től fogva számított hat évre lettek az egyesület rendes tagjaiul felvéve, mert az alapszabályok 14-ik §-a b.; pontjának 2-ik bekezdése szerint a tagsági időszak azon év január 1-ső napjától számítandó, a melyben az egyesületbe belépés történik, s a 7-ik szerint a rendes tagok a belépéssel az öt osztrák értékű forint tagsági díj fizetésére hat egymás után következő évre kötelezik le magukat, — Hoffmann Adolf és Hanny Imre urak rendes tagsági időszaka még csak a folyó 1888-ik évi december hó 31-én végződvén, az 1888-ik évre a rendes tagsági díj megfizetése alól tel nem mentethetnek. Minthogy azonban ők az alapszabályok 14-ik §-a b.) pontja értelmében különben a folyó év első félében felszólítandók lettek volna, hogy a hat év lejártán túl — akarnak-e az egyesületnek tagjai maradni ? jelentkezésük nyilatkozatnak tekintendő lévén, 1888-ik évi december 31-én túl az egyesület rendes tagjai sorából kihagyandók lesznek, Erről ők azzal, hogy az öt forint rendes tagsági díjt Hanty Károly egyesületi pénztárnok úrhoz — Zala Egerszegen postautalványnyal is beküldhetik, úgy egyesületi pénztárnok s Udvardy Ignác urak jelen végzés kiadásával, ez utóbbi azért, hogy az egyesületi „Értesítő" Hanny Imre urnák új lakhelyére küldendő leend, értesíttetnek. 1410. Szabó Miklós rendes tag kérelméről. Szabó Miklós nagy-lengyeli lakós, ki az 1884-ik évi január l-től fogva rendes tagja az egyesületnek (93 243. 344.), községi bizonyítványnyal igazolván, hogy egyedüli egy pár lovának ismeretlen tettesek által 1886-ik évben lett eltolvajlása, s az 1887-ik évben szenvedett jégkár következtében vagyoni viszonyainak beállott megromlása folytán különben is nyolc élő gyermek fenntartása súlyos gondjai, szprult helyzete s agg kora okozta munkaképtelensége miatt a rendes tagsági díjakat fizetni nem képes, kérelmének hely adatván, 1888-ik évi január l-től fogva az egyesület rendes tagjai sorából kihagyatni s az egy forintos tagok k< z • iktattatni, erről ő, a nagy-lengyel-vidéki gazdakör elnöke s egyesületi pénztárnok úr értesíttetni határoztattak. 15 166—1887. Rezi község részére beszerzett tenyészbika fítszdllitási költségeiről. Az 1887-ik évi aug. 14-iki közgyűlés 79 162. 166. sz. a. hozottt végzése nyomán, s az 1887. okt. 5 ki közgyűlés 97 223. 229. sz. végzése folytán Rezi község részére Bögötéről Bozzay Imre úrtól beszerzett tenyészbika haza szállítási költségéül felszámított 12 frt 90 kr. összeg helyett a felmerült szükséglet által igazolható tételek gyanánt fuvar fejében 3 frt, hajtók bére fejében 2 frt, bika élelmezési költségére 90 kr. összesen 5 frt 90 kr. azaz öt forint 90 kr. o. é. Rezi község részére kifizettetni határoztatván, pénztárnok úr megbizatik, hogy ezen összeget a keszthelyi járási főszolgabiró úrhoz küldeni ne terheltessék, főszolgabiró úr félkéretvén, hogy ezen összeget az illető községnek kézbesíttetni s a felvett összegről a község elöljáróság nyugtáját beküldeni szíveskedjék. — „Szívesen, öregem. Legfelül ül harcias tekintetével, mint félisten, a világ leghatalmasabb hadvezére. Esz és vitézség teszik nagygyá. Mellette jobbról egy dicső nemzet legdicsőbb költője. Dalaival elandalít, mámorba ringat, gyújt, lelkesít. Minden dala egy-egy imádság nemzetének, melyen rajongással csüng s mely hasonlóképen rajong érette. Ezzel szemben látod Egyptom leglángeszűbb szobrászát. Mindegyik müve egymagában elég volna halhatatlanitására. Ezeknek biztositva van a babér a halhatatlanságra." — „Ezeknek nevét tehát örökéletüeknek hiszed?" -— „Természetesen." — rt Jól van hát ifjú barátom. E három nagyság közül válaszd ki azt, amelyiket mégis legnagyobbnak tartod." — „A szobrászt választom." — „Neve?" — „Alexis." — „Na hát, barátom: Halhatatlanság, én megmutatom neked, hogy pár ezer év múlva ennek a szobrásznak még nevét sem ismerik." Az ifjú félig ámulattal, félig haraggal nézett a kiaszott, tehetetlennek látszó öregre. _— „Ki vagy te, hogy az én hatalmamban kételkedni elég merész vagy?" — „Én ífju barátom, Enyészet vagyok. Pár ezer óv múlva újra találkozni fogunk." Elváltak. Körül-beltil 3000 esztendő múlva Enyészet és Halhatatlanság Egyptombau, Alexandria város közelében találkoztak. Halhatatlanság búsan nézte az ezeréves romokat. Mennyi pompás remeke pusztult el az emberi lángelmének. Bámulatot keltett épület-óriások, emberi nagyságot, tereintő ihletet hirdetett szobor-remekek hevertek ott gúnyos, kegyelettaposó össze-visszaságban. A lángelmék alkotásainak színhelyét sűrűn nőtték be a gaznövények óriásai; vastagindáju, idomtalan levelű mocsárvirágok, mik között kéjes egykedvűséggel heverésztek a tropikus éghajlat hüllő-szörnyei. /ís ott egykor istenképére teremtett emberek éltek, éreztek, szerettek, gyűlöltek, lelkesedtek, kétség beestek, alkottak, rontottak, ölelkeztek vagy ontatták egymás vérét. Kivesztek, elpusztultak. Lakhelyök rommá lett. Alkotásaik szétporlottak. Az emberi küzdelem helyét átvette az állatvilág legundokabb faja; talán hogy a maga módja szerint folytassa a létküzdelmet, kevesebb dicsőséggel, de több szelídséggel Mily gúnyos munkája az enyészetnek! Halhatatlanság fájdalmas képpel nézett Enyészetre; azt mondta tekintetével: „Nézd: mily rettenetes, mily borzalmat keltő a te munkád!" A kiaszott üreg síri, tompa hangon kérdezte: — „Nos? Mersz-e még kérkedni hatalmaddal? Lángelméjű szobrászod, kinek bármelyik egyetlen műve elég volt arra, hogy nyugodt lélekkel halhatatlanítsd, — itt élt, itt érezett, itt teremtett lelke magas ihletével remekebbnél remekebb alkotásokat. Mutass most — 3000 év múlva — csak egyetlen rom omladványt világra szólott alkotásaiból! Most jer keressük szobrászod: Alexis hírnevét! — íme, ott jün egy tudós férfiú; I; egész életét könyvek között töltötte. A világ művelődéstörténete kisujjában van. Neki ismernie kell szobrászod nevét." Csakugyan megkérdezték az alexandriai tudóst. Alexis nevét nem olvasta sehol. Nem is hiszi, hogy valaha ilyen nevű szobrász szerepelt volna. Valaki félrevezette őket. — „Mért tetted ezt öreg barátom? — szólt szo morun Halhatatlanság. — Hát gyönyör az neked, ha a halhatatlanságra méltó emberelv nevét és alkotásait elenyészteted, semmivé teszed." — „Tévedsz, barátom — válaszolt Enyészet. Ezt mind az emberek tették, azok köző!, kiket te vitézségükért a halhatatlanság babérjával ajándékozasz meg. Ezt a várost itt Nagy-Sándor építtette. Ide hordták a művészet és tudomány minden kincsét, ami csak Egyptomban volt. Ide kerültek Alexis szobrai is. Később eljött Julius Caesar s ennek katonái szétdúlták a műkincseket, Alexis szobor-müveit is. Ezentúl már műveiben nem, csak a roppant nagy alexandriai könyvtárban élt neve. Majd nagy idők multán Omar Khalifa fürdővizet melegíttetett az óriás könyvtárral. Igy azután Alexisnek még neve is elenyészett. Valld meg ezek után: romboltam-e én el valamit? Nem az emberek dultak-e föl mindent? Tudd meg, hogy én soha semmit szét nem dúlok ; a romboló, küzdő emberiségtől veszem át a romokat. Legtöbbet azoktól, kik tehetségtelenül küzdenek a te babérodért. Nálam már örök béke van."
