Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)

1888-04-08 / 15. szám

dag asztal — kellő szellemi műveltség híján, vagy mindez cím, név, rang nélkül, manap sokakat tesz elégedetlenekké. Irigye lesz az ilyen mindenkinek, aki annak van birtokában, amit. Ő sóhajtozva nélkülöz. S viszont: fényes szellemi tulajdonok, előkelő származás, név, jő társadalmi tónus — vagyon nélkül, szintúgy sokakat tesz boldogtalanokká. — Irigység, gyűlölködés burjánzik fel a szépen elkészített kedély-talajban is, s kész az elégedetlen exisztencia. Most csak az a kérdés: melyik cserélne meg a másikkal? — Lelkében mindegyik azt hordozza, sőt titkot sem csinál belőle, hogy megcserélne amazzal. És ha csakugyan tehetné ezt, meg tudna-e abban nyugodni? — Nem merünk igennel felelni e kérdésre, mivel a vágyak ily esetekben zabolázhatatlanok. Vágyai, óhajtásai minden embernek vannak; s ha ezek nem utópiák, hanem a józan törekvés egészséges rugói: akkor nincs miért elitélni azokat. De vágyakat táplálni irigységből, gyűlölködésből, vagy hogy életünk javát megkeserítsük : ez a legszerencsétlenebb módja a boldogulás felé törekvésnek. Be kell érnünk helyzetünkkel, nemes ambícióval törekednünk a jobbak nyomdokait követni, akkor meglesz, amiről tévedt észszel oly hiába álmodoztunk : az elégedettségben, a jólétben elmaradhatatlan egyenlőség. Boldog, aki túlteszi magát helytelen vágyain és nem követel többet, mint amennyit megérdemel. Ez egyenlő a legjobbakkal. A „Znlam egyei gazdasáiri egyesület" hivatalos értesítője. H i r (1 e t. hí é n y. A „Zalauii'gyei Gazdasági Egyesület" részéről három hectoliterre való burgundi mag eladatik. Venni szándékozók forduljanak az egyesület ügyvezető elnökségéhez. Zala-Egerszeg, 1888. április 3. HÁCZKY KÁLMÁN ü. elnök. A Tapoicza-videki helyi erdekü vasút. Tapolcza, 1888. ápr. 4. Évről évre meg-megújul városunkban a vasútépítés tárgyában a mozgalom; tgyideig uton útfélen beszélnek is róla; de midőn arról van szó, hogy az ige testté váljék, hogy az arra szükséges anyagi kelléki k niegszereztessenek: az érdekelt közönség az ügy fölött napirendre tér. —Ezt annyival inkább csudáljuk, mert az érdekelt közönség teljes tudatában lehet annak, hogy a közle kedési eszközök közt a legfontosabb szerepet játszszák a vasutak. — Azon vidék, mely bár a legnagyobb áldozatok árán is, vasutat törekszik létesíteni, — vagyonosodásának alapját veti meg. Mert a különböző termelési ágakból nyert termények forgalmának vasúton való közvetítése nemcsak nyer egyszerűség- és közvetlenségben, de igen nagy mértékben fokozza a forgalmat is. — a közvetítés egyszerűsége által annyiban nyer a forgalom, hogy a termelő és kereskedő könnyem nélkülözi valamely harmadik, negyedik vagy ötödik személy közvetítését; a közvetlenség pedig önmagától kínálkozik az említett két fontos tényező könnyebb — közvetlen — érintkezése folytán. A közvetítés egyszerűsége tehát azon roppant előnynyel jár, hogy a szállítási költségek igen mérsékelteinek és hogy a szállítás gyorsabbá és terjedtebbé tétetik. — Nem szabad tehát azon nemzetgazdasági igazság elől elzárkóznunk, hogy mindaz, mi a forgalmat minél közvetlenebbé teszi, magát a termelést és vagyonosodást mozdítja elő. Ha áll az, hogy valamely vidék népessége vagyonával és képességével együtt a vidék éltető vére- és sziveként tekintendő: úgy joggal állíthatjuk, hogy áldott vidékünkön a vasút - a közlekedési eszközök eme legfontosabbika — azon ér leend, mely a szívből minden irányban éltetve, munkálkodni fog. És bár helyi érdekű vasútról van e helyen szó, mégis figyelembe veendő azon nagy horderejű cél, mely szerint ez áldott vidék, végre valahára a nemzetgazdasági és országos érdekű vonalakkal fog összeköttetni. A termelés és va^yonosodá* az itt elmondottakon kívül, még más irányban is fog mutatkozni, ha a vasútépítés csakugyan foganatosíttatni fog. Ugyanis: mindazon városok, helységek stb fek vőségei, melyeken a tervbe vett vasút el fog haladni, értékben olyannyira fognak fokozódni, hogy már magában véve ezen előny is megérdemli, hogy az érdekelt közönség a Tapolcza-vidéki vasút ügyét lelkesen fölkarolja. De ha el is tekintünk azon előnyöktől, melyeket a vasút valamely vidék népességének nyújt, kár 'volna a kedvező alkalmat, mely most e helyi érdekű vasút építkezésére nézve kínálkozik, elszalasztani ; a kínálkozó alkalom meg nem ragadása által vidékünkre roppant kár háiamlanék. — Tapolczai. A megyei általános tanítói testület köreböl. A zala-megyei általános tanítói testület központi választmánya Udvardy Ignác tantestületi elnök elnök lete alatt március hó 27-én a zala-egerszegi polgári iskola tanácstermében ülést tartott, melynek lefolyását a következőkben adjuk.: Elnök a megjelent tagokat üdvözölve, előadja, hogy a zala-egerszegi tek. takarékpénztár részvénytársaság 10 frtot, Mendly Károly polg. isk. tanár 4 frtot voltak kegyesek az országos tanítói árvaház javára adományozni, ami örömmel vétetett tudomásul. EÍuök folytatólag jelenti, hogy a legutóbbi központi választmány határozatának megfelelőleg Lőry 1. budapesti bank- és váltóüzlet tulajdonosnál a zalamegyei tanítók által az országos tanítói árvaház részére | eszközölt gyűjtésből 900 frt névértékű, 5'

1 „-ot kamatozó papirjáradékot vásárolt 83 irt 75 kr. árfolyammal és pedig 200 frt névértékűt a nagy kanizsai, 200 frt névértékűt a zala egerszegi járáskör által eszközölt gyűjtésből, 500 frt névértékűt pedig a sümegi központból az árvaház javára eszközölt gyűjtésből. Egyúttal megjegyzi, hogy az országos tanítói árvaház kezelő bizottságától vett írásbeli értesítés szerint ezen papirjáradékok ií — tekintet nélkül árfolyamukra — névértékük szerint vétetnek be a 3000 trtos megyei alapítványba. E jelentés tudotnásúl vétetett. Ugyancsak elnök jelenti, hogy Pálya Mihály csák tornyai polgári iskolai igazgató, mint a muraközi tanítói járáskörbeu az orsz. tanítói árvaház gyűjtő bizottságának elnöke, 35 irt 20 krt küldött be a központba, mint az általa kibocsátott iveken befolyt gyűjtés eredményét. Ezen összeg — az eddigi megállapodásokhoz képest -- külön takarékpénztári könyvön helyeztetett el, mint a muraközi tanítói járáskör gyűjtése. A jelentés helyeslőleg tudomásúl vétetett. Olvastatott a muraközi tanítói kör választmányának 1. évi február hó 15 én tartott választmányi gyűléséről felvett jegyzőkönyve. A jegyzőkönyv H ik pontjában tekintettel arra, bogy az állami tanítóképezde Csáktornyán julius hóban eddigi helyiségéből kivonulni kénytelen s a képezde új helyisége még csak október hóban lesz lakhatóvá téve; tekintettel, hogy a Csáktornyán tartandó megyei tantestületi közgyűlés alkalmával a vidéki kartársak elhelyezése legcélszeriiebben a tanítóképezde helyiségében történhetik, a muraközi tanítókör központi választmánya azon indítványt terjeszti a megyei tantestület központi választmányához, hogy az idei csáktornyai megyei tantestületi közgyűlés lehetőleg julius hó első napjaiban tartassék meg. A központi választmány nagyon is méltányosnak tartja a muraközi tanitói kör választmányának ezen indítványát; tekintve azonban, hogy a megyei tantestület tisztviselői ép egész juuius hóban vannak legjobban elfoglalva úgy, hogy lehetetlenség julius hó első napjaira a közgyűlést megelőző teendőiknek eleget tenni már c-sak azért sem; mivel a járásköröktől a szükséges adatok sem érkeznek be azon időre: a központi választmány a közgyűlés határnapját augusztus utolsó napjaira tűzte ki annyival is inkább; mivel, mint a mult évi nagv-kanizsai közgyűlés alkalmával tapasztalhattuk, úgy sem számíthatunk nagyobb számú olyan tanítókra, a kik távolabb helyekről a közgyűlést megelőző napon érkeznek s igy ezek elszállásolása a tanítóképezde igénybe vétele nélkül is eszközölhető, a közelebb lakók pedig úgy is a gyűlés napján mennek s így ezek elszállásáról nem kell gondoskodni. A központi választmány a muraközi tanítói kör választmányának megkeresésére kérvényt intéz a magas minisztériumhoz, hogy az 1885. évi december hó 12-én 49225. sz. a. kiadott ama magas rendeletét, mely szerint a középiskoláknál az izr. tanulók szombati napon irni és rajzolni tartoznak, ha csak szülőik irásbelileg nem kivánják gyermekeiknek felmentését — terjeszsze ki és kötelező erejűvé tegye az állami, államilag segélyezett és községi népiskoláknál is. Tekintve, hogy a Nagy-Kanizsán mult 1887. évi augusztus hóban tartott megyei tantestületi közgyűlés előértekezletén dr. Kuzsicska Kálmán megyei kir. tanfelügyelő úr azon óhajának adott kifejezést, hogy a járáskörök közgyűléseik alkalmával tegyék tüzetes megbeszélés tárgyává, mikép lehetne a tavaszi hónapokban falu helyeken a szorgalmi időt célszerüebben beosztani, hogy igy a nagyobb tankötelesek iskolai kötelezettsé geiknek a törvényben előirt módon eleget téve, szüleiknek is többé — kevesbbé segélyére lehetnének ; továbbá, hogy a pontatlan iskoláztatás mint volna legcélszerüebben megszüntethető: a központi választmány felkéri a járásköröket, hogy eme két pontot tavaszi közgyűlésük tárgysorozatába felvenni s hozandó határozatukról a központi választmányt értesíteni szíveskedjenek, hogy a központi választmány kellő időben gondoskodhassék az iránt, miszerint a járáskörök nézetei összegezve a megyei nagygyűlés elé terjesztessenek. A soproni ipar- és kereskedelmi kamara koréból. Hirdet m é n y. Az országos m. kir. statisztikai hivatal „A magyar korona országainak helységnévtára" című műnek egy új kiadását határozta el, mely munka szerkesztésével Dr. Jekelfalussy József, miniszteri osztálytanácsos úr, bízatott meg. Ezen mű, mely még ez év folyamán fog megjelenni, egészen új és teljesen inegbizható adatokat fog tartalmazni s ugy az adatok gazdagsága, mint világos beosztás s könnyű kezelhetőség által a legfokozottabb igényekuek is meg fog felelni. Szerkesztését illetőleg megemlítjük, hogy a mű két részből fog állani: az általános és betűrendes részből. Az általános rész a megyei és járási, a törvénykezési, egyházi, közlekedésügyi és pénzügyi beosztást íogja tartalmazni; inig a betűrendes rész, mely a tulajdonképeni Magyarországot és Horvát Szlavonországokat | elkülönítve fogja tartalmazni, az egyes helységeket, || pusztákat és telepeket fogja betűrendes egymásutánban mutatni. Midőn ezen új kiadásra kamarakerületünk érde kelt köreinek, különösen pedig az ügyvédek, jegyzi, gyárosok, nagyobb kereskedők és iparosok figyelmét felhívjuk, egyúttal tudtul adjuk, miszerint ezen mű ára kemény angol vászonkötésben tí forint előfizetési árban van megállapítva, holott a bolti ár 8 forint lesz. Az előfizetési pénzek közvetlenül az országos m. kir. statisztikai hivatalhoz (uj kereskedelmi miniszteri palota) cimzendők. Sopron, 1888. évi március hó 21-én. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Helyi, megyei és vegyes hirek. Az új évnegyed alkalmából tisztelettel felkérjük kot., kiknek elvfizetésük március végével lejárt, az előfizetés szíves megújítására : hátrúlélcos előfizetőinket pedig a hátrál ék mielőbbi megküldésére kérjük. — Akik lapunkat tovább járatni nem akarják, szíveskedjenek azt a lap egyszerű visszaküldésével értésünkre adni. A lap kiadó-hivat

ala. A feitamacíási ünnepélynek az időjárás nagyon kedvezett. Tengernyi nép jelent meg a keresztény vi lág eme legszebb és legmagasztosabb ünnepén. Kivonult a helybeli huszárszázad is Hauschka kapitány vezénylete mellett a templom előtti téren sorfalat képezve és díszlövéseket tett. A körmeneten részt vett Svastiu Benó főispán és Radocza János kerületünk országgyűlési képviselője is. Qvacio a megys fóispanjanak. Megyénk szeretve tisztek főispánjánál, Svastits Benó őméltóságánál március hó 31-én névnapja alkalmából a megye tisztikara, a városi tisztviselői kar, a tantestületek küldöttségileg, számos tisztelője és barátja személyesen fejezték ki szerencse kiváuatukat, az Ég áldását kívánva a megye ügyeit oly bölcs szakértelemmel és odaadó buzgósággal vezető férfiúnak. Este őméltóságánál fényes estély volt, melyen mintegy negyvenen vettek részt. A gazdag menu, a kitűnő borok és pezsgő a legvidámabb hangulatot keltették, melyek hatása alatt számos lelkes és sikerült tosztot mondottak. Radocza János, kerületünk köztiszteletben álló képviselője március hó 31-én jött városunkba, mint főispán úr őméltóságának vendége s a húsvéti ünnepeket városunkban töltötfe. Városnnk választó polgárai tiszteletére f. hó 2-án délután 1 órakor az „Arany Bárány" Casinói helyiségében díszebédet rendeztek, melyen közel százan vettek részt s melyen mind végig fesztelen jó kedv és derült hangulat uralkodott és számos lelkes felköszöntőket mondottak. Az első felköszöntőt Svastits Benó főispáu mondta ő felsége a királyra ; ezután poharat emelt Németh Elek városi főjegyző a zala-egeri szegi iparos és kereskedő osztály nevében lladoczára, Kovács Károly polgármester Svastits Benó főispánra, Radocza János a kerületre és Zala-Egerszeg város polgáraira, Balaton Radoczára, Krosetz János az ipar fejlődésére és a város iparosaira, dr. Czinder István Radoczára, Hrabovszky Flóris Radoczára, Radocza János Cserfán alispánra, Svastits Benó Zala-Egerszegre és annak tevékeny polgármosterére, Radocza János Szabó Samura, Vizy Gyula Radoczára, Radocza János Balatonra, Krosetz János a magyar nemzetre s annak folvirágozására, Bosehán Gyula ama delejességre, mely Kadocza és választói közt létezik, Szigethy Antal Cserfán- és Háczkyra, Radocza a tantérfiakra, Szigethy Antal Radulovits Gerőre, Udvardy Ignác a tanférfiak nevében Radoczára, Hrabovszky Flóris Radoczára, mint a jogászok díszére, dr. Czinder István a főispánra, Bosehán Gyula Arvay István iskolaszéki elnökre, dr. Fritz ós Páslek Radoczára, dr. Czinder István Arvay Istvánra, mint az ügyvédi kamara tevékeny elnökére, Radocza János a város polgármestere és főjegyzőjére. Ot óra tájban megyénk szeretett főispánja berekeszté a felszólalásokat a megye nevében mondott amaz imával: éljen a haza. — Radocza János képviselőnk — mint a bankett alatt tartott egyik beszédében kijelenté •— a pünkösdi ünnepek alkalmával fog körünkbe jönni, mi kor is nemcsak Zala-Egerszegen, hanem a kerület több helyén is meg fog jelenni s beszédet fog tartani. Hozza Isten szeretett képviselőnket körünkbe! A boba-jánosház-sümegi helyi érdekű vasút részvénytársaság alakuló közgyűlését folyyó évi április 15-én, d. e. 10 órakor a sümegi városház termében fogja megtartani a következő tárgysorozattal: I. Az engedélyesek jelentése az alaptőke beszerzéséről, elhelyezéséről és a társulat tervezetének bemutatása. 2. A társulat megalakulása, egy elnök, egy h. elnök, igazgatóság, felügyelő bizottság és könyvelő választása. Az engedményesek jogainak átruházása 4. Az építési en gedélyokmány, építési szerződés és az alap-zabályok beterjesztése. 5. Az elsőbbségi részvények elkészítése és elhelyezése. G Elnöki előterjesztés a távírda, posta és dohányjövedéki igazgatóságokkal kötendő szerződé-ek iránt. 7. Zala és Vasmegye hozzájárulása alapján léte sítendő hitelművelet iránti jelentés 8. Netáni indítványok. Budapest, 1888. március 27-én. Tisztelettel az engedményesek nevében: Eitner Sándor engedményes és végrehajtó bizottsági elnök. Kinevezés. A m. kii', igazságiigyminiszter Bajomy irtván sümeghi kir. járásbirósági segéd telekköny vvezetőt a zalaegerszegi kir. törvényszékhez telekkönyv vezetővé nevezte ki. Eljegyzés. Simonffy Béla okleveles gépész, eljegyezte Zala-Egerszegen Kráxner János kádármester kedves leányát, Szidóniát. Állandó választmányi üles. A törvényhatósági bizottság folyó évi május havi rendes közgyűlésén fél veendő 1887. évi megyei házipénztári-, utfentartási-, betegápolási-, katonabeszállásolási-, közigazgatási fogház ,