Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)

1888-02-05 / 6. szám

mokos, Ősztreicher Márkus, Horváth József, Büchler Jakab, Weisz Sándor. _ Zala-Egerszeg rend. tanácsú város es Ola külváros 1888. évi pótadójának miként viselését illetőleg, mint hogy a fentorgó körülmények- és helyi viszonyoknál fogva az 1888. évre már többé a belügyminisztérium 1S87. évi nov. 24-én 74228 sz. a. kelt rendeletének 5. pontja értelmében új költségvetés nem készíthető, en­nélfogva kivételesen az 1888. évre Ola külváros lakói ugyanazon 0 „ pótadót fizetik, mint a belváros lakói. Ola külvárosban a favásártér elhelyezését illetőleg megbizatik a város tanácsa, hogy a szombathelyi me­gyés püspökkel, a helybeli plébánossal és Fürst Bence zala-egerszegi lakossal tegye magát érintkezésbe s a jövő képviselő testületi ülésig a vásártér megvétele vagy bérbe vétele s annak elhelyezézéről végleges ter­vet nyújtson be. Ola külvárosi favásárnál a helypénzszedési jog bér­beadása 1889. évi dec. 3l-ig árverés utján eszközöltetik. Olvastatott a földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi minisztériumnak a megyei alispáni hivatal utján a városhoz érkezett leirata, melyben tudatja, hogy a piaci helypénz tárifát némi módosítás után hagyhatja helybe. A tanács megbízatott, hogy a hivatkozott miniszteri rendeletben foglalt módosításokat mielőbb megtéve, a tervezetet jóváhagyás végett 4 példányban terjeszsze fel a magas minisztériumhoz. A zalamegyei gazdasági eiryesület hivatalos értesítője. Jegyzökönyve a Zalarnegyei gazdasági egyesület Zala-Egerszegen 1888. évi január hó 24 én tartott rendes közgyűlésének. Jelenlevők: Háczky Kálmán ügyvezető elnök, méltóságos Svas­tits Benó főispán egyesületi elnök, Skublics Jenő egye­sületi II. alelnök, mgos Szabó Samu, nigos br. Putheani Géza, Csertán Károly, Csertán László, Smódits Viktor, Farkas József, Fater János, Kovács Károly, Kaiser József, Dr. Háry István, Háry József mint neje szül. Vida Erzsébeth meghatalmazottja, Csillagh Gyula, Nagy Károly, Nagy László, Zala-Egerszeg r. t. város képvi­selve Kovács Károly polgármester által, Nemes-Apáti község képviselve Háry József által, Szigethy Antal egyesületi tagok, ez ugy is, mint titkár s közgyűlési jegyző. Háczky Kálmán elnök úr szivélyesen üdvözölvén a megjelenteket s örömét fejezvén ki, hogy ily szép számban megjelenni s a közgyűlést a fenforgó ingatlan szerzési ügyre nézve ís határozatképes voltára emelni méltóztattak, a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítá, a melyben következő ügyek vetettek tárgyalás alá s in­téztettek el. 1 31. Elnöki jelentés az egyesület 1887-ik évi működésé­ről s a vagyon-állapotról. Bemutattatván Háczky Kálmán ügyvezető elnök urnák az egyesület 1887-ik évi működéséről, valamint a vagyon állapotról előterjesztett jelentése, ugy ez, va­lamint a Keszthely vidéki gazdakör elnökének is a kör 1887-ik évrőli jelentése az egyesület közlönyében közzététetni határoztatott. 2 15. 19—21. Hanty Károly egyesületi pénztárnok urnák, Dr. Csanády Gusztáv úr, a „ Keszthely rridéki gazda kör" •pénz­tárnokának 1887-ik évi számadásairól, — az 1888-ik évi munkaterv és költségvetés megállapításáról, — a hát­ralékok Lehajtása iránti intézkedésről. Az 1887-ik évi október hó 5-én tartott közgyűlés 98 234. szánni végzésével kiküldött bizottság tagjai: Skublies Jenő, Csertán Károly, Szily Dezső, Königma­jer János, Szigethy Antal titkár az egyesület és a „Keszthely vidéki gazdakör" pénztárnokának 1887-ik évről beterjesztett számadása megvizsgálásáról jelentését, ugy az l*M8-ik évi munkaterv és az 1888-ik évre a költségvetés iránt javaslatát beterjesztvén, mindezek felolvastattak és a megtartott beható tanácskozás folytán következő határozatok hozattak: I. Hanty Károly pénztárnok urnák 19 1888. szám alatt iktatott számadásaira. Minthogy a bevételek közé pénztárnok urnák az 1887­;k évi január 10-én tartott közgyűlés 4 3. szám alatt hozott végzésével jóváhagyott számadásai szerint volt 188(j-ik évi december 31-iki pénztári maradvány u. m. 171 frt 55 krajcár készpénz, 3 db. busz frankos, 43 db. tiz frankos arany, 4 db. ezüst két forintos fel­vétetett, — a többi pénztári érték pedig u. m : 0260 frt alapító tőke, 798 frt kiosztott tenyész bikák árábóli követelés, 5000 frt szőlőváltsági kötvény, 1050 frt töld­tehermentesitési kötvény, 12900 frt 5° ( l-os magyar pa­pii járadék kötvény, 300 frt egységes államadóssági kötvény, 6200 irt takarékpénztári betét, a 18 frt mint az 1500 db. olasz Rizling gyökeres szőlővessző árából származott s nyilvántartani rendelt követelés, 2558 frt alapító tőke-kamat hátralék, 1845 frt rendes tagsági díj hátralék a vagyon kimutatásban az 1887-ik évre fizetendő volt 1175 frt a vagyon kimutatás 11 ik címé­nél az 1887-ik évre előírva találtatott, mindezekről az 1887-ik évre vagyonkimutatásban a leszámolás pontosan és számszerűleg is hibátlanul levezettetett, — a meny­nyiben ezekre fizetések történtek, a bevételek közé felvetettek, a mennyiben még be nem fizetettek, vagy neui töröltettek és még fennállanak, a vagyon kimuta­tásban a tőkék, illetőleg a kamat s rendes tagsági díj­hátralék követelések közé felvétettek, a mennyiben a kiadási rovat szerint értékpapírok szereztettek, ezek mint szaporodás illetőleg új beszerzés a vagyon kimu­tatásban az illető címnél bevezetettek, — az 1887-ik évi december hó 3l-ről lezárt Vagyonkimutatás teljesen igazoltnak, helyesnek találtatott; — továbbá minthogy az államkötvények beszerzési és beváltási értéke s ille­tőleg szelvényeik, ugy a takarékpénztári betétek után az egyesület részére fizetett kamatok számlákkal, a be­tétkönyvekbe vezetett összegekkel, — az első m. álta­lános biztosító társaság által a tűz és jégkár biztosítás után járó illeték a társaság nagykanizsai főiigynöksége által megküldött kimutatás alapján, a kert jövedelme az egyesületi elnök által a kertészszel tett leszámolás alapján megfelelő helyes összegben a bevételek közé pontosan és hiánytalanul bevezetve, — a kiadások az 1887-ik évi költségvetéssel, közgyűlési végzésekkel, számlákkal, elnöki utalván.vnyal, nyugtákkal, megismer­vényekkcl, postai föladó vevényekkel igazolva, — a bevételek és kiadások számtanilag is helyesen összege zetteknek találtattak és az eredmény hibátlanul tüntet­tetett ki, mely szerint az egyesületnek 1887-ik évi december hó 31-én pénztári vagyon állapota következő maradt: 1. Pénztári maradvány — 19 drb tiz frankos arany, 2 drb ezüst két forintos. 2. Alapító tőke: a) rendes kötelező levelekben 311 frt 06 kr. 5360 frt kr. szemeltem ki a számodra életpárt. Ehol van a fotográ­fiája. Na! Béla Öcsém! mit szólsz hozzá? he? Ugy-e jó gusztusa van a te vén nagybátyádnak? Erre, ha fából nincs, hát megmozdul a szived. Jó is, szép is, gazdag is! Hallod-e kópé, ennek fele se bolondság." Nem olvastam tovább. Kezembe f-ettem az arcképet. Szent és mindenható Isten ! Káprázat ez vagy való? Olyan női arc volt az, mely gyönyörűbb lehetett Venusénál, angyalibb az arkangyalénál, sőt talán isteni is negyedszázaddal előbb. Erős haragra gerjedtem. Hisz ez kíméletlen, mé­lyen sértő guny nagybátyám részéről! Talán hírét vette szerelmi visznnyomnak s most e fotográfiává! azt akarja mondani, hogy nekem még nem feleség, hanem édes­anya való. Fölvettem még egyszer a levelet, hogy talár, lesz abban néhány szó e gonosz tréfa enyhitesére? Az volt benne, hogy iparkodjam új állomásom elfoglalására, de előbb Sármellékre menjek, hogy be­mutathasson annak az angyali szép és jó leánynak. A 300 forintot is azért küldi, hogy ügyeimet azonnal ren­dezhessem. Na, servus Béla! Ezért hallgatott hát két álló esztendeig a te Gida bátyád! Elhatároztam, hogy rögtön Margitszigetre rándulok s tudtára adom Gizellának ezt a bolond komédiát. Kép­zeltem már előre azt a kedves kacagást, mely ajkairól cseng le, ha meglátja a tisztes anyai arcot. A kocsi már várt rám. Az arcképet magamhoz véve, fél óra múlva a szigeten valék. Alig tettem néhány lépést a sétányon, a legelső padkán Gizellát pillantottam meg. Ott ült lehajtott fő­vel; gondolatokba merülten, halványan, szomorúan, mint egy szenvedő angyal. Kezében nyitott levelet tartott. Valami pokoli érzés markolt szivembe. Hah! Egy levél! Árulás, ármány, csalás, csalódás ! Oh csak ez kellett még nekem! Az én lelkemet is megszállta Belzebub secretariusa, kit a novella író urak zöldszemű szörnyetegnek kereszteltek : a iéltékenység, Lassan, csendesen, mint a martalékra biztosan kúszó kigyó, közeledtem Gizellához. Egészen háta mögé lopózkodva, a nyitott levélbe pillanték, sápadtan, ördögi vágyból lángoló tekintettel. Resz­Gizella elé. marcangolni Férfikéz vonásai. Olvasom. „Kedves Gizellám';" Hah! Tehát már kedves! Tovább olvasom. „Édes-anyád ma irt levelet Judit nénédnek, hogy 28-ára okvetlenül haza hozzon. Alig várom á viszont­látást. Azontúl mindig enyém leszesz." Nem bírtam tovább olvasni. A féltékenység, a dűh tulfeszíté idegeimet, ketve, ökölbe szorított kezekkel léptem Ijedten, rémült arccal ugrott föl ültéből. — „Gizella, kegyed engem ámított!" A levelet kikaptam kezéből és kezdtem. Gizella rám vetette künyázott szemeit s így szólt: — „Béla — az Istenért! — mi lelte? Valaki el­ámította? Szóljon! Lássa úgyis válnunk kell." „Elámított valaki! Válnunk kell! És mindezt kegyed ilyen hangon mondja ínég most is? Hahaha! Milyen irgalmas szív! Mennyi jóság! Hát azt hiszi: még tovább is játszatja velem az őrültet?! Ilahahaha!" Talán még most is ott kacagnék a margitszigeti sétány ama, bizonyos padja előtt, ha Judit kisasszony intervencziója félbe nem szakít. Ezúttal nem maga jött, hanem a komornát küldte, ki megdöbbenve állott meg tisztes távolban és jelen­tette, hogy Gizella kisasszonyt Judit kisasszony ké­reti . . . s a t. Ott azután bárkinek is bajos volt volna valami érzékeny jelenetet inszcenirozni „Romeo és Juliá"-ból Gizell a kezet nyújtotta s kézfogás közben súgva mondta: „írjon! A válaszban mindenről felvilágositom." Azután eltávoztak mindketten s én néztem utánuk keserves képpel, feldúlt szivvel, Máriusként könyezve boldogságom romjain. Megaláztatástól imbolygó léptekkel távoztam. Meg-megkapott a gondolat, hogy elbúcsúzom a világtól és megkeresem a nyugalmat mélységes Dunánk fenekén. Visszatartott a boszú gondolata. Várjatok! Ha ti velem jobbról, balról játékot űz­tök, majd megmutatom én, hogy ügyesebb játszó va­gyok. Én fogok utoljára kacagni. (Vége köv.) b) kötelező levél nélkül — 500 frt — kr. 3. Tenyészbikák árában 798 frt — kr. 4. Szőlőváltsági kötvényekben 3250 frt — kr. 5. Földtehermentesitési kötvényekben 945 frt — kr. 6. 5" 0-os papír járadék kötvényekben 15000 frt — kr. 7. Egységes államadóssági kötvény. 300 frt — kr. 8. Takaiékpénztári betétekben 6000 irt — kr. 9. Alapító tőkék utáni kamathátral. 2561 frt kr. 10. Nyilvántartatni rendelt egyleti kö­vetelésben -- — 18 frt — kr. 11. Rendes tagsági díj hátralékban 2245 frt kr. összesen: 37288 írt 06"kr. azaz harminchétezer kétszáz nyolcvannyole forint és hat krajcár o. é., tizenkilenc darab tiz frankos arany és két darab ezüst két forintos; — s minthogy mindezen 1. 3—8. tétel alatti készpénz s értékpapirok, ZalaE"er szegi takarékpénztári betétkönyv a bizottság jelentése szerint az általa teljesitett pénztár vizsgálat alkalmávd tényleg és hiánytalanul a pénztárban elhelyezve talál­tattak, a 2. sz. alatti kötvények megléte pedig az eze­ken alapuló követelések behajtásával megbizott Boschán Gyula ügyvéd téritvényével igazoltatott s a számadás nagy pontossággal s szabatossággal vezettetett, a va­gyoni állapot teljes világlatban tartatik, Hanty Károly pénztárnok urnák az 1887-ik évről beterjesztett számadása jóváhagyatott, e tekintetben a további számadás kötelezettsége és felelet terhe alól felmentetett. Minthogy Khern Károly úr 40 forint rendes tag sági díj hátralékával a rendes tagok között felvéve találtatott, az 1887-ik évi január 10-iki közgyűlés 4 6. szám alatt hozott végzése alapján, Theodorovies Károly úr pedig, minthogy a megyé­ből végkép elköltözött, bizonytalan vagyoni állapota miatt, — az előbbi 40 frt, az utóbbi 15 trt összes ren­des tagsági díj hátralékaikkal együtt töröltetni hatá­roztattak. A pénztárban letétkép őrzött összegekre következő intézkedések tetettek : 1-ször. Kálivoda János úr előbb letenyei gyógy­szerész, most nagy-kanizsai lakós évi fizetéses tagságra jelentkezése alkalmából egy forint összeget küldvén be, mint hogy az alapszabályok §-a értelmében polgári állásánál fogva egy forintos tag nem lehet, erről azzal értesíttetett, hogy ha az egyesületnek rendes tagja lenni nem akar, az egy forintot visszaveheti; — miután mind­eddig egyik irányban sem intézkedett, pénztárnok úr utasíttatik, hogy az egy forintot pósta utalványnyal az ő költségére küldje meg. 2-szor. A Nagy-Lengyel vidéki gazdakör részére még az 1885-ik évben megrendelt s előlegezve kifizetett gypsz ára részletes visszafizetésére 101 1885. szám alatt befizettetvéu 59 frt 40 krajcár, ezen összeg a pénztárba ezennel beutaltatik. 3-szor. Özvegy gróf Andrássy Károlyné született Szapáry Etelka grófné 200 frt alapítói tőke és ennek 180 frt kamathátralékára Köves György úr budapesti ügyvéd által 180 forint küldetvén postán pénztárnok úrhoz, ezen összeg a 180 frt kamathátralék törlesztésére a pénztárba bcutaltatik s erről a pénzbeküldő üg} véd úr értesíttetik oly felkéréssel, miszerint azt, hogy a vele közlendő alapszabályok 6. §-a szerint az elhalt alapítói jogának gyakorlása kit illet, a gazdasági egyesülettel tudatni szíveskedjék. Az átadott gépek és kiosztott tenyészbikák árai lefizetésébe adott határidők rég lejárván, ügyvezető el­nök úr megbizatik, hogy ezen egyesületi követeléseket szűkség esetén per utján is hajtassa be. A nagy összegre felszaporodott aiapitó-tőke kamat és rendes tagsági díj hátralékok behajtása céljából ügy­vezető elnök úr felkéretik és megbizatik, hogy a behaj­tással megbizott ügyvédet komolyan utasítsa, miszerint megbízatásában szigorúan járjon el, az eredményről és az ügyek állásáról minden közgyűlésre részletes jelen­tést terjesztessen elő, ezen intézkedés eredménytelensége esetében pedig más ügyvédet bizzon meg. Végre az alapító-tőkék és kölcsön adott egyesületi tőkék behajtása végett a pereket hasonló szigorral foly­tattassa le. Az 1886-ik évi január 19 iki közgyűlés 2/1'. és 1887. évi január 10-iki közgyűlés 4 3—6. szám alatt hozott határozatai megujíttatván, az alapítói tőkekamat­és rendes tagsági díj hátralékosok ajánlott levélben előlegesen figyelmeztessenek, miszerint hátralékaik he nem fizetése esetében a fizetés teljesítésére postai meg­bízás utján felhivatni, szorgoltatni fognak, melynek és a postai megbizással a fizetésre lett szorgolásnak ered­ménytelensége esetében az egyesület követelései törvény utján hajtassanak be. A hátralékok kimutatása és az elnökséghez beter­jesztése egyesületi pénztárnok ur-, a felhívások s postai megbízások szétküldése egyesületi titkár ur teendőjéül tűzetik ki s az ügyvezető elnökség a hátralékok erélyes behajtására, a jelen végzésbeli intézkedések szigorú l'o ganatosítására megbizatik és felkéretik. (Folyt, köv.) Helyi, megyei és vegyes hirek. Felső-őrsi préposttá — a vasmegyei lapok köz­lése szerint — herceg Battyány Strattmann Ödön kegyúr Vurglich Gusztáv szombathelyi egyházmegyei áldozárt és vas-nádasdi esperes-plebánost nevezte ki. A kineve­zett legszebb férfi korban van s országszerte szép nevet vívott ki magának azon valóban elismerést érdemlő fáradozásáért, melyet a vas-nádasdi mintaszerűen be­rendezett gyermek-menhely felállítása körül kifejtett. Álarcos bal. A nagy-kanizsai „Polgári Egylet" vigalomrendező bizottsága elhatározta, hogy febr. 14-én (farsang utolsó napján) álarcos bált rendez. A „Polgári Egylet" balja Nagy-ICznizsán február l-én igen szépen sikerült annak dacára, hogy a közle­kedés lenakadása miatt igen sokan elmaradtak a vidé­kiek közöl, kik kedvezőbb időjárás és ut mellett ok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom