Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)
1888-06-03 / 23. szám
A „Zalamegyei gazdasági egyesület" hivatalos értesítője. A nagykörösi altalános gazdasági kiállítás (Folyt) A juhkiállitás is igen érdekes anyagot nyújtott a tanulmányozásra. Itt kiválóan két irány voit képviselve u. ni. az „electoral negretti" és a „fésüsgyapjás" irány ; elsó' 60-, második 143 drb által. — Az angol husjuh fajtákat és azoknak merinoval való keresztezéseit csak 36 drbban mutatták be. Ezek mindinkább vesztenek jelentőségükből, mi a húsárak rohamos hanyatlása mellett nem is csudálható, ellenben a rauibouillet tért nyer, ugy a hazai, mint a külföldi juhászatokban mind nagyobb jelentőségre vergődik. Tudjuk, hogy a rambouillet nem ad oly finom gyapjút, mint az electoral, a negretti és az electoral negretti, de a nyiró suly sokkal kedvezőbb s miután a kifejlett szövő ipar ezen kevésbbé finom gyapjút épen ugy fel tudja dolgozni, mint a finomabbat, a rambouillet tekinthető a jövő merinojának. A rambouillet a Franciaországba bevitt rnerino okszerű tenyésztésének eredméuye, ott kezdettől fogva néztek a test formáira is, nem áldozták lel a gyapjúnak a testet. — Bár a gyapjú minőségi ott is fődolog volt, de nem néztek el oly alkati hibákat, melyeknek visszahatásuk van a testre s elvégre kérdé essé teszik a gyapjú teimelést is. — Ezen helyes tenyész eljárás azt eredményezte, hogy a gyapjú minősége is javult lassankint és a rambouillet rendkívül nagy áilattá fejlődött, ugy hogy ma már nem csak gyapjúra, hanem húsra is kiválóan értékesít és a nyíró súlyt kedvezővé nem c. ak a test benőttsége, a gyapjú maga -aga és töinöttsége, hanem testének nagy felülete is tesz 1. A legszebb állatokat gróf Thun Ilohenstein Ferenc pertici uradalma mutatta bt. — Rambouillet,ei . ndkivül nagy és szabályos formájú állatok; bundájuk belszerkezete tiszta, egyforma állású és egyformán e zló, tömött, a test egész felszínén kiegyenlített, a gyapjuszál elég finom, hü, magas, szilárd és ruganyos 5 egész testük igen jól benőtt. Hazai fésűs gyapjasaink nagyobbrészt a negretti és rambouillet keresztezésének eredményei, ezek szintén kitűnő példányokkal voltak képviselve; ilyenek voltak Herczfelder Manó, Palotási Világhy Mihály, Farkas Károly juhai. Az „electoral negretti" juhok közt kiválóak voltak a gróf Károlyi Alajos, gróf Thun Hohen.stein F :renc s a gödöllői kincstári urodalom juhai. A meri no précőce, a soissonois irányú merino kitűnő képviselői Coebe Ottó, Goldecke és Stapelfeld kapitány juhai voltak. A Nagy-Kőrösön bemutatott sertéseknek három cso portját különböztethetjük meg u. in. aj göudörszőrti (kondor), b) nagyfülü, c) angolsertést. Reánk nézve a göndörszőrűnek van legnagyobb jelentősége, ez azon fajta, mely edz ttségénél inozgé konyságánál fogva legelőn, erdőn egyaránt jól táplálható s mellett a legjobb hust és szalonnát adja, de nagy hátránya, hogy aiánvlag lassan fejlődik. Ennek körülbelül ellentéte az angol sertés, gyor san fejlő igen hizékony, de húsa, szalonnája nem oly Ízletes, mint a göndurszőrüé és nem oly edzett, élénk és mozgékony, mint amaz; legelőn, erdőn csak egypár fajtája nevelhető, a többi istállózást kíván s ez okból extensiv viszonyaink közt aligiállhatja meg helyét, de nagy jelentősége lehetne, mint a göndörszőrü javítójának, ugyanis ha „egy csepp" angol vért oltanánk hazai sertésünkbe, az annélkül, hogy lényeges élettani |l« változást idézne elő, annak hizékonyságát és gyorsabb fejlődését lényegesen elősegitaué. Legszebbek voltak gróf Wenckheim Frigyes sertései. —- Ennek tenyésznyája a berezeg Mlos-féle man- golieza faj sertésből eredt, Békésen külön te nyésztetik, 500 drb kocza és 00 drb kansertésből áll; a kiáf tott koezák ára drbonkint 60-, a kanoké 80-, a 4 hónapos uialaczoké a nemit való tekintet nélkül 25 frt volt, tui tekmtettel azok tenyészértékére, testük arányaira s méreteire, ritka szabályos formáira, nagynak épen nen> mondható. Tenyészanyag javitás.ia, vagy egy uj nyáj meg alapítására alig képzelhetnék alkalmasabb beszerzési forrást. — Ezenkívül a göndörszőrüek közt szépek voltak Wertheinstein Alfréd sertései is, Az angol sertések közöl Kaper G., Pick és Duller, továbbá Schopper II. A. Poland China sertései dijjaz tattak. Az egész kiállítás fénypontja a baromfi kiállítás volt. Körülbelül 120 drb baromfi és 100 drb különféle galamb volt kiállítva. Baromfi tenyésztésünk is mindinkább gyakorlatias irányban fejlődik, egy két amateurtől eltekintve, tenyésztőink zöme azon fáradozik, hogy olyan allatokat állitson elő, melyeknek haszon értéke becses. —• Ezen irány kifejezve volt a kiállított Plymouth Roksok, Langsanok és Brahmák ; Pekingi és Aylesbury kacsák, az Erudeni és Pomeraniai ludak által. A kiállítók közt első helyen állott Ordódy Majláth Gizella, második helyen Raksányi Anna úrhölgy. A baromfi tenyésztési segédeszközök közt fő figyelmet Jády Károly önszabályozó baromfi költő gépe érdemel. — Ez ugy látszik a maga nemében tökéletes, mellőzve van az eddigi költőgépek nagy hátránya, t. i. az, hogy a hőfokot nem lehetett náluk kellően szabó lyozni s a miatt igen sok tojást elrontottak. — A Jádvféle gép 50 tojásból 46 drb. csirkét költött ki, ezen arány a legnagyobb igényeket is kielégítheti. A lókiállttásnak jobban localis jellege volt, mi természetes és könnyen megmagyarázható dolog. Nem volt dijjnzással egybekötve, s igy a távo : ' bi vidékek gazdái nem jelentek meg a kiállitáson. Mindazon által igen tanulságos volt s a nagykőrösi méntelepnek belolyása igen meglátszott a l> mutatott szép állatokon. Egyetlen és tiszteletdíjat (serleg) Beniczky Gábor 4 éves világos pej kanczája nyerte. Aranydiszoklevelet nyertek : Beniczky Gábor, G. Farkas Elek, gr. Teleky József csoportos kiállásért. — Guiáesí József 2 éves pej lováért. Ezüst díszoklevelet nyertek Czira Lajos, Pándi Syndor, Pesti Balázs, Somogyi Dániel n.-körösi lakosok csoportos kiállításért, azonkívül Faragó Ferencz 1 éves sárga kancza esi kajáért, Halász Gyula 7 éves tias kanca lováért, Somogyi János 6 éves tias kanca lováért és Vladár Boldizsár I eves kanca csikóért. Es végül bronz oklevelet nyertek: ( önkös Ferencz 2 éves sárga kanca csikóért, K. Fara r,ó József 5 éves almásszürke lováért, Kaszás F. 1 'ves kancájával és Kovács István •( éves pej kancájával. (Folyt küv.) Közli: Szniodis Victor — titkár. A keszthe yi tat itoi járáskör gylilese. A keszthelyi jáiás tanítói - mint levelezőnk írja május hó 30-án Gyenes-Diáson érdekes közgyűlést tartottak Csathó Alajos köri elnök vezetése mellett. A közgyűlést az ottani templomban tartott szt.tiiise előzte meg. II. Bellini. Ki ne ismerné e nevet, a melyhez a művészet annyi drága emléket csatol ; — ki ne ismerné a világ hírű zeuészt, akit boldogtalan szerelem ölt meg. „Bellini élete — irja Lyser — egy szép angolkerthez hasonlít, melyben a mosolygó virágcsoportozatok, csörgő patak és mélyabús tavakkal váltakoznak, s melyről senki sem hinné, hogy mily lánggal telt örvényt rejt magában. Pedig ugy volt." Csendes lelke a legőrjöngőbb szerelem hajléka vala, s a kinek Normája ezer és ezer szívben gyújtott lángot, kit csudált a világ, boldogtalan szerelem áldozata lőn. Bellini halálosan szerette Máriát. Ö volt ideálja, költészete, egész világa, mindene; ő volt az, aki fenséges müveibe a költészet varázsát lehelé, s mégis midőn szerelmeért esdekelt a művész, helyette szeretetet kapott. Bellini ezt visszautasitá, ami Máriának kimondhatlan fájdalmat okozott. Igy hát mégis szerette volna . . ? ! Egy alkalommal Bellini Rómeójában a megmérgezési jelenetnél oly erőt vett Márián az emlékez e t, hogy ájultan rogyott össze. Ezután teljesen elpártolt Bellini darabjaitól, azon daraboktól, melyeknek olaszországi diadalait köszönheté. E zenészeti hűtlenség tel jesen kétségbe ejté Bellinit. A titkolt, de szüntelen az arcon borongó fájdalom a magányba száműzi a művészt, aki hattyúdalában, a „Puritánokéban kilehelte nemsokára szerencsétlen lelkét. * * * A párisi színházban felgördült a függöny. A közönség egetrázó tapssal, virágzáporral jutalmazza a „Puritánok" szerzőjét, akit mindenáron a lámpák előtt óhajt látni. A csillapuló zaj után, gyász ruhában megjelenik a rendező a deszkákon, s zokogva hirdeti : „Bellini épen most halt meg !" E szavak lesújtó hatását leirni lehetetlen. A csillag éjbe hult, a sírt behantolák, a kereszten titokzatos regét susognak a babérkoszorúk. A „boldog" Bellini koporsójára egy nemzet könnye hullt. Grácia Felicitás Mária túlélte dicső imádója halálát, mint Beriót, a híres hegedüvirtuos ueje, s egyídőre, eunek karjaiban el is feledte Bellinit. Kölcsey szerint „feledni csak az tud, kinek szivéber feledésre szükség nincs - a boldog. Ki gyötrelemmel teljes ..obl( t bir, azt az emlékezet borzasztó hűséggel kiséri." Igy volt ez Máriával is. Avagy mí vonzotta oly sokszor ahhoz a kis sirhalomhoz, mely fölött egyszerű szobor állt, s rajta az aranyos név : Bellini. Ily perczekben Mária igen boldogtalan volt és sokszor zokogva emlegeté „annak a jó fiúnak" nevét. . . . Ugyan üli történt volna, ha e két isteni láng egyesül ? . . . Hogy Maria szerette Bellinit, tény ; de hogy miért ment helyette Beriothoz nőül, ez talán}', melynek érde kes titka a szereplők halálával örökre sirba szállt. . . . A titkos önfájdalom leverőleg hatott a művésznő egészségére. A manchesteri ünnepélyen dicső trilláival utólszor hódított. Betegsége előtti napon a templomban volt, hol az orgona siró hangjai felidézték benne a mult keserű emlékeit, s Bellini halálozásának első évfordulóján „szeretni nem tudó szive" megszűnt dobogni. Kit boldognak itélt, a világ, a sírban tett csak azzá. Megnyugvás. Eltem egy két boldog percet, Ezerszerte több keservet, Mint a sors add. Láttam tűnni ifjúságom. Eltemetve boldogságom Hideg hant alá. Hányt-vetett a sors szeszélye, Meg hordott ezer veszélybe, S el nem csüggedém. Hittem egykor: szép az élet, Most e Intem semmivé lett Széf foszlott remény. S ennyi kint keresztül élve Pihenhetek mégis végre Jó anyám ölén. Elfelejtem a mi bántott, Nem utálom a világot: Itt megnyugszom én. A tárgysorozatot elnök üdvözlő beszédo után Mihalez János cserczigeti tanitó kezdte meg az osztatlan népiskolának egy napra tervezett mintatauitásával. A növendékek távoztával tárgyilagos bírálat követte a tanítást, inelybeu többen vettek részt : Biró József, U 'arlielvi Gyula. Bék. Ip.'e, Cs íió Alajos, Bányai Karoiy stb., mely birálatoit meg a jeien volt vendégek tetszését is megnyerték; végeredményként: a tanitó a követett módszerért elismerést nyert egyhangúlag. A mintegy mástél óráig tartó, rendkívül érdekes tárgyilagos eszmecsere után Poós Zsigmond keszthelyi polg. isk. tan. olvasta fel a javitó intézetekről irt értekezését, uielytt oly meghatottsággal, életrevalósággal szerkesztett, és adott elő, hogy felolvasót többszörösen megéljenezték. Kovács Lajos vonyarczi tanitó szakértelemmel mutatta Le s gyakorlatilag a különböző fanemesitéseket. E szintén tanulságos előadás tetszéssel fogadtatott. A mult ülés jkve, elnök reflexióival tudomásul vétetvén, hitelesíttetett. Elnök jelenté, hogy a filloxerának ellentálló amerikai szőlővesszők adományozása tárgyában a tek. kir. tanfelügyelőséghez benyújtott kérvénye a kir. tanfelügyelőség részéről meleg pártolással felterjesztetett a magas niinisteriumhoz. Néhai Krób Pál síremlékét a zalaegerszegi közpout, ottani szobrászszal fogja elkészíttetni. Az országos tanítói árvaház zalamegyei alapitvá nyálioz csatolt keszthelyi jkori 50 l'rtos alapítványról az alapító oklevél még nem küldetett meg, s hogy a központ a gyűjtött összeget papirjáradékba fektette, mely állal, minthogy azt Budapesten névérték szei int számítják be, majdnem 17%-ot nyertünk. A budapesti gyűjtő bizottság a hozzá Zalamegyéből közvetlen beküldött adományokat is a 3000 frt.os alapítványunk javára könyvelte el. Testületi alapszabályok esetleges módosításáról és kiváltkép nyomtatásáról a megyei központ intézkedni fog. Az elnöki előterjesztések helyesléssel vétettek tudomásul. Felhívta elnök a jkört, hogy a nagykanizsai közgyűlés határozatából a tagokkal már eleve közölt ezen két tételt: „Mikép lehetne a tavaszi hónapokban falu helyeken a szorgalmi időt czélszeriiebben beosztani, hogy igy a nagyobb tankötelesek iskolai kötelezettségeiknek a törvényben elői t módon eleget téve. szülőiknek is segélyére lehetnenek", továbbá: „A pontatlan iskolázta fás mint volna legczélszerüebbon megszüntethető ?" vitassák meg. A kérdésekhez sokau, mjg a gyenesdiási iskolaszéki elnök is hozzászóllak, s az eredmény az lett, hogy a szorgalmi időt falu helyeken a tavaszi hón ipokban a reggeli órákra 6—9-ig kellene megyei hatóságilag kitüzetni. A délutáui tanitás még kényszer eszközzel sem vihető ki, mert a szegény nép, kinek a gyermekre dolga közben szüksége van, pénzbeli birsággal épen nem büntethető. A délelőtti tanításnál az osztályok csoportosítása a különböző helyi viszonyok figyelembevételével volna megállapítható. — A pontatlan iskoláztatás csak úgy szűnnék meg, +ia iz ellenőrzésre rendelt nem helybeli hatósagi közegek ebbeli hivatásuknak megfelelhetnének. Kívánatos volna itt az is, hogy a megyei hatósági végzésekről külön tudósíttatnának az illető tanitók is, a kik a mulasztásokat összeírva beadták. Talán ebben az setben sok községben nem hallgatnák agyon a felsőbb rendeleteket. Csathó elnök egy gyüjtőiv mintát mutat be, melyen a jkörnek pártoló tagok gyűjtetnének. Elfogadtatott s Pap György gyenesdiási iskolaszéki elnök azonnal beírta magát pártoló tagul. A jövő őszi közgyűlés Keszthelyen fog megtartatni, melyen Illy Emma, Nagy Margit keszthelyi tanítónők és Giéber Sándor szt.-györgyvári tanitó fognak gyakorlati tanítást illetve értekezéseket tartam. A gyűlést a tanitó asztalánál társasebéd követte, melyen a többi közt Csathó Alajos dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelőre, Udvarhelyi Gyula a kör elnökére, tisztikarára, Ujlaky Mátyás a nőkre mondottak toasztokat. Társas kirándulások fűszerezték meg a nap délutánját. Váliczka szabaiyozó társulat. A Váliczka szabályozása tárgyában Csertán Károly alispán úr elnöklete alatt, az érdekeltség élénk részvétele mellett május hó 29-én délelőtt Zala-Egerszegen a nagymegyeház ülés termében gyűlés tartatott. Elnöklő alispán úr üdvözölvén a megjelenteket, miután a szóban forgó szabályozó társulat megalakításának fontosságát hangsúlyozta, a gyűlést megnyitottnak nyilvánitotta. Miután constatáltatott, hogy a Váliczka által érdekelt terület 2527 hold és 48 Q ölet tesz s ebből a | szabályozó társulat létesitése mellett 1760 hold és 952 | | öl terület tulajdonosai, ellene pedig 117 hold 1125 Q öl tulajdonosai nyilatkoztak, míg 650 hold 1171 [J öl tulajdonosai távol voltak s ekkép a törvény által követelt többség megállapítva levén: elnöklő alispán úr a Váliczka szabályozó társulatot megalakultnak nyilvánította ki. Ezután előterjesztetett a társulat alapszabály tervezete. Az alapszabályok pontonként felolvastattak s azok az alakuló közgyűlés által elfogadtatván, jóváhagyás végett a magas minisztériumhoz feíterjesztetnek. Az elfogadott alapszabályokból megemlítjük, hogy a társulat szél-helye Zala-Egerszeg lesz és közgyűléseit is itt tartja. Az alapszabályok elfogadása után a társulat tisztviselői s a választn ányi tagok választása következett. A választás eredménye: Arvay István eh k, Csertán Károly alelnök, Kovács Károly igazgató. Választmányi tagol, -. Szekeres •József, Hirschl Ármin, Tőt:ésy Lajos, Boncz András, I'arkas Dömötör, Marton György, dr Czinder István, Tomasich Sándor, Szigethy Antal, lsoo Alajos.
