Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)

1888-04-15 / 16. szám

Olvastatott a pécsi kerületi posta- és távirdaigaz­gatóságtól küldött kimutatás, mely szerint az 1887. évben a megyénkben levő 13 távírda állomáson (A.­Domború, A.-Lendva, Bellatincz, Csáktornya, Keszthely, Kottori, Letenye, N.-Kanizsa, Perlak, Süruegh, Tapol­cza, Z.-Egerszeg, Z.-Szt.-Gróth 1 az üzleti bevétel volt 2 961 frt 90 kr. Feladatott 1Ó22 állami, 36910 magán, 720 szolgálati, 718 közérdekű, 21 kedvezményes távirat, érkezett 768 állami, 41638 magán, 2106 szolgálati, 3908 közérdek ü, 62331 átmeneti, összesen 150142 táv­irat. Hivatalon kivül kézbesíttetett postával 1133, kül­dönccel 1034 távirat. Előterjesztetett Nagy-Kanizsa város kérvénye a cs. kir. déli vasúttársaság nagy-kanizsai indóháza- és raktáraihoz vezető utszakasok ki által leendő fentartá­sának megállapítása tárgyában. A városi kongótégla ut végétől az induló házig vezető, nem különben a szent­miklósi úttesttől a teherszállító raktárakig vezető utak­nak megvizsgálása s annak megállapítása végett, hogy ezeu útszakaszok ki által tatarozandók, Csertán Károly alispán ur elnöklete alatt Plihál Ferenc megyei útfelü­gyelő és Sturm György kir. főmérnök urak küldettek ki. A kii tanfelügyelő úr havi jelentése szerint a ma­gas minisztérium leirata folytán a csáktornyai állami tanítóképezde új helyiségének kiépítésére a pályázat ki­iratott, s a stridói áll. iskolai átalakítások a kir. építé­szeti hivatal által felülvizsgáltattak. — A Bonczodföld­höz csatlakozó községek iskolázásának az eddigi tervek szerinti berendezésében akadályok merülvén fel, ezek­nek elhárítása céljából Bonczódföld, Teskánd, Hottó, Böde s Szent-Mihályfa községek birtokosságával, elöljá­róságával, — kerületi esperes és járási főszolgabíró urak meghívásával két izben tárgyalt. A végleges eredmény felöl az illetékes egyházi főhatósághoz áttett ügynek vé­leményezése után tesz jelentést. — Meglátogatta a sor­mási, felső nemes-apátii községi iskolákat, akis-kanizsai iskolák egy részét, a nagykapornaki zárda iskolát, a rádi és igriczei iskolákat, mely utóbbiban az elaggott tanitó halála óta az oktatás szünetelvén, a tanítói fize­tésnek a törvényes összegig leendő felemelése s a pá lyázat sürgős kiirása céljából kellően intézkedet. — A gelsei izr. iskola személyi és dologi viszonyait a hely­szinén rendezte, -- kir. segédtaufelügyelő meglátogatta a bagodi és andráshidai r. k. iskolákat. — Sármellék község az uj iskolájánál szükséges átalakításokat vég­rehajtotta. Eszte.regnyc község képviselőtestületének s iskolaszéknek együttes ülése a helyzet tarthatatlanságát belátva, megkeresésére egy uj iskola és tanítói lak épi­tésének e tavasszal leendő megkezdését jegyzőkönyvileg kimondotta. Az egyedutai áll. iskola telkének az állami iskola nevére leendő átiratása céljából a történt csere miatt még szükséges hagyatéki intézkedések végrehaj­tattak. Szent-Balázs község elöljáróságát az iskola két tantermének már iskolalátogatása alkalmából célszerüt­lensége, újabban a körorvos által egészségügyi szem­pontból kifogásolt állapota miatt haladéktalan intézke­désre felhívta. — Cseh Károly miniszteri iskolalátogató a gondjaira bizott iskolákról részletes jelentést tett, melynek alapján csak a lovasi iskola felszerelése s át­alakítása ügyében volt külön intézkedésre szükség. — Olvastatott a veszprém megyei ev. ref. s a Zala­megyei ev. esperességnek kérvénye a vászolyi ev. ref. s az ugyanottani ágost. hitv. ev. gyülekezet«kre kivetett országos tanítói nyugdij leírása tárgyában. A k. tan­felügyelőnek ugyanezen ügyben már megtett intézkedé­se jóváhagyólag tudomásul vétetett. Mihálovics Lajos szepezdi r. k. kántor tanitónak illetményei megcsonkítása, illetve azok hátralékainak be­hajtása tárgyában benyújtott kérelmére a járási főszol­gabiró felhivatik, hogy az érdekeltek meghallgatása után elsőfokúlag hozzon határozatot és azt terjeszsze be. Horváth Pál Alsó-Raj kra megválasztott tanitó ál­lásában megerősíttetik. A mura-kereszturi iskolázás ügyében tett tanfelü­gyelői előterjesztésre a járási főszolgabíró felhivatik, hogy a kollátszegi iskolai csatlakozás földrajzi akadá­lyai felöl, esetleg egy önálló iskolának Kollátszegen le­endő felállitása érdemében az egyházi helyi iskolai ha­tóság meghívásával mindkét község elöljáróságát meg­hallgassa s eljárása eredményéről a májusi ülést mege­lőzőleg tegyen jelentést. Olvastatott Kontor Mihály rala-egerszegi kántor­tanító folyamodványa, melyben a városnak lakása ügyé­ben hozott végzése ellen orvoslást kér. A közigazgatási bizottság a fenforgó ügyben 1886. és 1887. évi végzé­sei által kellően intézkedvén, folyamodó kérelmével azzal utasittatik el, hogy ujabb intézkedésnek csakis azon esetben volna helye, ha a közigazg. bizottsági végzésben megállapitott feltételeknek elég nem tétetik. Kir. adófelügyelő úr jelentése szerint február vé­gén az adóhálrálék volt 1.228,371 frt 94'/ 2 kr., már­cius hóban befizettetett 52,229 frt 94 1 2 kr., március végén maradt hátrálék 1.175,141 fr. 35 kr. Bélyeg- és jogilleték, szőlődézsmaváltság, fogyasztási adó, hadmen­tességi dij és egyéb tartozékok címén március hóban lefizettetett 169845 frt 40' 2 kr., melyet az 1887. év hason szakában befolyt 221,203 fr. 05 krral egy beha­sonlítván, a f. év március havában 51,357 fr. 64' 2 krral folyt be kevesebb. — Fizetési halasztás március hóban egy esetben sem, házadómentesség 10 esetben engedélyeztetett. — Az árvaszéki elnök úr jelentése szerint február végén a fogalmazói karnál hátrálék volt 1595, március hóban beérkezett 2847 s igy elintézés alá került 4442 ügydarab ; ebből elintéztetett 2465, hátrálékban maradt március végén 1977 db. — Az irodai személyzetnél február végén hátrálék volt 1049, márciusban leirás vé­gett kiadott 2469 s igy összesen elintézés alá került 3518 db, melyből leirtak és expediáltak 3115 darabot s igy március hóban hátrálékban maradt 403 db. Iparügy. | A földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter f. 1888. évi 1949/XI. a. sz. a. valamennyi másodfokú iparhatósághoz az aláhhi rendeletet intézte, melyet közérdekű voltánál fogva egész terjedelmében közlünk. Az ipartörvény 1884. évi XVII. t. c. 5. §-a által felhatalmaztatván megállapítani és felsorolni azon mes­terségeket, melyeknek iizéséhez a kellő képzettséget a 4. §. értelmében ki kell mutatni és megjelölni azon ipartanfolyamokat, ipartanműhelyeket, iparszakiskolákat és az iparoktatás ismeretkörére kiterjedő tantervvel bíró tanintézeteket, a melyeknek bizonyítványnyal iga/.olt sikeres látogatása, a tauoncbizonyitvány bemutatása és a két évi műhelybeli foglalkozás nélkül is elégsége* a 4. §-ban említett képesítéshez kötött mesterségek iizé sére; továbbá ugyanazon törvény 10l.§-ának c) pontja azt rendelvén, hogy annak, ki élte 15-ik évét betöltötte és gyakorlati ipariskolát bevégzett, munkakönyv adandó, e két rendbeli törvényes intézkedés végrehajtása cél­jából következőket rendelem: Az említett törvény végrehajtásáról szóló általános rendeletem 2. és 3. § ában megjelölt összes képesítéshez kötött mesterségeknek az ács, építőmester, kőmives és kőfaragó mesterségek kivételével önálló üzésre jogosí­tottak miudazok, kik a budapesti kir. József-műegye­temen oklevelet nyertek, a kivételt képező négy mes­|! terségre nézve a képesítés, valamint a szükséges enge­dély továbbra is csak az 1884. évi október hó 3(1 án !! 46,188. sz. alatt kibocsátott itteni rendelet értelmében ;| megszerezhető. Feljogonittatnak továbbá: az arany-, ezüstműves és ékszerész; az arany-, ezüst- és fémverő; a mázoló és fénvező; a rézöntő, réz- és bronzműves; a szoba­: festő és a tajték- és pipataragó iparok önálló iizésére azok, a kik a budapesti iparművészeti iskolát; az aszta­los; bádogos; bognár; esztergályos; a harangöntő; a kádár; a kályhakészítő; a kelme- és fonalfestő; a ko­vács; a kutcsináló ; a lakatos, valamint a rézöntő, réz és bronzműves mesterségek önálló üzésére azok, a kik a budapesti állami középipariskolát; az asztalos; az esztergályos; a harangöntő; a kovács; a kutcsináló; a lakatos és a rézöntő, réz- és bronzmüves iparok önálló üzésére azok, a kik a kassai gépészeti középipariskolát; az asztalos és esztergályos iparok önálló üzésére azok, a kik a brassói középipariskolát s végre: az asztalos­ipar önálló üzésére azok, a kik a budapesti I. kerületi állami elemi és polgári iskolai tanítóképző'-intézetben ipar­tanítóságra képesíttettek, — és végbizonyítványaikban megjelöltetik, illetőleg megjelöltetnek azok a mestersé­gek, a melyekben az illető a képesítést megszerezte. Azon gyakorlati ipariskolákat továbbá, a melyek­nek bevégzése folytán az említett 101. §. c) pontja ér­telmében az illetőnek, ha 15. életévét betöltötte, mun­kakönyv adandó, következőkben sorolom fel: az ács; a kőfaragó; a kőműves, továbbá az asztalos és lakatos mesterségeknél: a kolozsvári fa- és vasipari, építészeti szakosztálylyal összekötött tanműhely; az asztalos mes­terségnél: a galgóczi állami polgári fiúiskola mellott fennálló asztalos-ipartan műhely; a huszti felső népisko­lával kapcsolatos asztalos ipartanműhely: a korponai államilag segélyezett községi felső népiskola mellett fennálló asztalos ipartanműhely, és a nagyszőllősi állami polgári iskola műasztalos tanműhelye; az asztalos és esztergályos mesterségeknél: a homonnai műfaragó szak­iskola; a iniskolczi államilag segélyezett községi pol gári iskolával kapcsolatos asztalos, esztergályos és fa­ragó ipartanműhely; a zala-egerszegi polgári fiúiskolával kapcsolatos gyakorlati ipariskola, és a budapesti I. ke­rületi állami elemi és polgári iskolai tanítóképző intézet gyakorló polgári iskolájával összekötött ipartanműhely, valamint ugyanezen jogosítványban részesülnek azon iparos tanoncok is, a kik az említett tanítóképző inté­zet ipartanműhelyében megfelelő tanoncidőt gyakorlati tanulással eltöltenek. Végre a lakatos-mesterségnél: az alsó-meczenzéfi lakatos-tanműhely (szervezve az állami felső népiskola mellett); a kismártoni állami polgári iskolával kapcso­latos lakatos ipartanműhely, és végre a sepsi-szent­györgyi polgári fiúiskolával kapcsolatos lakatos ipartan­műhely. A megnevezett iskolák, illetőleg tanműhelyek i igazgatóságai, a végzett tanulók részére kiállítandó vég­bizonyítványokban az 1884. évi XVII. t. c. 5., illetőleg 101. §-ának c) pontjára, valamint ezen rendelet szá­mára és keltére való hivatkozással mindig megjelölendil; j azon mesterséget, illetőleg mesterségeket, a melyeknek jj önálló iizésére, vagyis az iparigazolványnak kiállítására az illetőtől a tanoncbizonyítványnak be- és a két évi műhelybeli foglalkozásnak kimutatása nem követelhető, vagy pedig azon mesterségeket, a melyekre nézve az illetőnek, ha élete 15. évét betöltötte, a munkakönyv kiadandó. Az első fokú iparhatóságok (ipartestületek) pedig kötelesek a megjelölt bizonyítványok előmutatói részére a kért iparigazoívánvt, illetőleg a munkakönyvet min­den további igazolás nélkül kiadni. Önként értendő, hogy azoktól, a kik a fentebbiek szerint valamely mesterség önálló iizésére jogosítva vannak, de ezen jogokkal élni nem kivánnak, az illető mesterségnek segédi minőség­ben való gyakorlására a szükséges munkakönyv meg nem tagadható. Végre figyclmeztetendők az elsőfokú iparhatóságok . (ipartestületek), hogy ezen rendeletem által az ipartör­vény 2. §-ának azon rendelkezése, a mely szerint kis­korúak, életkoruk 18. évének betöltése után atyjuk, illetőleg gyámjuknak, gyámhatóságilag jóváhagyott be­leegyezésével űzhetnek ipart és ez által teljes komákká válnak, érintve nincs. Helyi, megyei ós vegyes hirek. Esk iivő. Komlókeresztesi íejérváry Géza cs. és kir. kamarás, az 5. számú gr. Radetzky huszárezred főhad nagva, f. hó 10-én tartotta esküvőjét a nagy-geresdi ág. ev. templomban virtsologi Ruprecht Viola urhölgygyel. Körjegyző választas. Az eltávozás folytán megüre­sedett nagy-lengyeli körjegyzői állás f. hó 9-én töltetett be. Egyhangúlag Zieger Ferenc helyettes jegyző lett körjegyzőnek megválasztva. Arany lakodalom. Megható., ritka ünnepély folyt le városunkban a r. kath. templomban f. hó 11-én. Ek­kor tartotta ugyanis Seregélyes István zala egerszegi -la­kós, kórházi gondnok s önsegélyző egyesületi pénztár nok uejével arany lakodalmát. A násznépet a család tagjai, a gyermekek és unokák képezték s habár esak kevéssé szivárgott ki az arany lakodalom hire, mégis nagy közönség jött egybe a templomba, hogy tanúja legyen a lélekemelő ünnepélynek. Reggel 1 28 órakor Balaton József esperes-plebáno* misét mondott, mely alatt a házaspár az úr asztalához járnit. Mise után szép beszédet intézett a nap hőseihez, a meghatottság hang­ján fejtegetve az ünnepély magasztosságát, buzdítva őket továbbra is az istenes életre s az Ég áldását kí­vánva hátralévő életükre. Ezután következett az ötven évvel előbb tett szent fogadás és eskünek megújítása. A jubilálók mindegyike jó egészségnek örvend s épen nnm látszik meg rajtuk az évek nyoma. Este szép tár­saság gyűlt egybe a jubilálók tneghivására az örömün­nepélyre, hol ízletes ételek és jó bor mellett éltették a vig kedélyű, örök ifjú párt. — Adja az Ég, hogy gyermekeik és unokáik ürömére boldogság és uiegelé gedés között még sok évig élhessenek ! o * o n Érdekes vendeg. Lapunk mult számában hoztuk a hírt, hogy Jászai Mari, a nemzeti szinhéz nagy tra­gikája, Nagy-Kanizsa vendége s ott szép ovaciókban részesül. Ujabban értesülünk, hogy Jászai Mari is any­nyira megkedvelte Kanizsát, hogy a megtartott 5 elő­adás után elutazott ugyan, de megígérte, hogy legköze­lebb ismét visszajő két előadásra. F. hó 10 én vissza is érkezett s este a „Doborah" cimű színműben lépett tel, mint cimszereplő. Második fölléptére az , Arany ember u-t választotta, melyben, mint Teréz szerepelt. Utolsó föl­lépte alkalmával egv gyönyörű koszorúval lepték ineg. Távoztát mindenki sajnálja. Sághv színigazgató ujabban Nagy Ibolykát hozta le vendégszereplésre, s úgy hírlik., hogy az ő távoztával Pálmai Ilkával fogja ismét lelkes szinpártolásra villanyozni a kanizsai közönséget. A ven­dégszerepeltetések egyátalán igen jól succedálnak Sághynak. Zarandoklat. A napokban vonult a harmadik za­rándok-csapat Rómába. Nagy-Kanizsán is keresztülmen­tek s ott pihenőt tartottak. A zarándoklat iránti lelke sültség most már úgy látszik :[tetemesen lelohadt, ameny nyiben ez úttal a zarándokok csak mintegy 25 en le­hettek mindössze. Ez az első két zarándok-csapat szá mához képest elég csekély. Zongoratulajdotiosok figyelmébe ajánljuk, hogy Végh B. Károly zongora s orgon.igyártó, oszt. cs. és m. kir. szabadalomtulajdonos saját találmányú hangnem­váltóztató zongorákra Budapestről városunkba érkezett s néhány napig itt fog tartózkodni, mely idő alatt zon­gorák hangolását, esetleg javítását készséggel eszközli. Megrendeléseket új és átjátszott zongorákra, valamint harmoniumokra a legjutányosabb árak és előnyös fize tési feltételek mellett elvállal. Átjátszott hangs/.erekut újakkal becserél s ilyenekért 3 évi kezességet vállal. Pótvasár. A földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi m. kir. miniszter megengedte Légrád községnek, hogy a f. évi március hó 12-ére esett, de. elmaradt or­szágos vásár f. hó 23-án tartassék meg. Megszüntetett megyei postahivatal. A közmunka és közlekedésügyi miniszter elrendelte, hogy a nagy­bakónaki 111, kir. postahivatal f. hó 15-én beszüutettcs­sék. A beszüntetés után Nagy-Bakónak a nagy-kanizsai pósta kézbesítési kerületébe osztatik be, Újlak pedig a zala-merenyei pósta kézbesítési kerületébe. A megyei csendőrség március hóban letartóztató;t egy egyént emberölésért, 3-at súlyos testi sértésért, 7-et bntöréses lopásért, 16-ot lopásért, 1-et lopás gyanújáén, 1-et gyujtogatásért, 4 igazolvány nélküli csavargót, 2 körözött egyént. Feljelentett 8-at lopásért, 1-et lopás gyanújáért, 1-et jogtalan elsajátításért, 3-at súlyos testi | sértésért. 3-at záróra be nem tartásért, 3-at orvvadásza tért, 1-et méhmagzat elhajtásért. Bejelentett 1 rablást, 12 betöréses lopást, 8 kárégést, 1 hulla feltalálást, 12 lopást. Szolgálatot teljesített Il-szer letartóztatásnál, 30 szór segélyszolgálatot végzett, 47-szer rabkiséretet teljesített, 8-szor póstafedessetet, 14-szer fogoly őrizetet, 4-szer elővezetést. 31-szer egyéb szolgálatot végzeit. Éjjeli őröket ellenőrzött 428-szor, vásárokra felügyelt 35-ször, vasúti ügyeletet végzett 18-szor, búcsúkra fel­fígyelt 3 szor. Tokába esett. <)z^. Gergő Jánosné gosztolai lakó" 4 éves János nevű fia f. hó 3-án az esti órákban Go>* tola községben a kert végén fókába esett s mire észre­vették, már megfulladott v Balatonba fulladt. Orv L ijos 45 éves csopaki U kós f. hó 3-án a fennálló tilalom dacára a Balatonban halászni szándékozván, elesett s a vizbe bele fulladt. Kocsis furfang. Lapunk mult számában közöltük, hogy özv. Bogyay Antalné kocsisát f. hó 3-án este Síi­megh és Mihályfa közt két ismeretlen egyén megtá­madta és a 30 frt készpénzt tartalmazó levelet tőle el vettek. A legszélesebb körben teljesitett nyomozás da­cára az állítólagos tetteseket nem lehetett felderíteni, sőt azt sem lehetett megállapítani, váljon a feljelentett eset csakugyan elkövettetett-e? Ugyanis a kocsis elő­adása sokban ellentmondó, sokban valószínűtlen, sérülése is csekélyebb, semhogy azt egy támadó egyén erőkifej tésének lehetne tulajdonítani. A kocsis emellett zilált anyagi körülmények között van s Szent-György utánra helye nincs. A körülmények összevetéséből igen való­színű, hogy a kocsis a rábízott pénzt elsikkasztotta s kiraboltatását csak tettének elpalástolása végett állítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom