Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)

1888-04-01 / 14. szám

Sümeg vidéki gazdakörnek volt az 1887-ik évben || egy forintos tagja 63. az 1887-ik évben a szaporodás 120 tag. A pénztári forgalmi bevétel volt 5802 frt 40 j krajcár, és 3 drb. husz frankos, 43 drb. tiz frankos' j arany, 4 drb. ezüst két forintos, — a kiadás 5491 frt j 40 krajcár és 3 drb. husz frankos, 24 darab tiz fran­kos arany, 2 darab ezüst két forintos, a pénztári ma­radvány 311 frt 06 kr. készpénz, 19 darab tiz frankos | arany s két darab ezüst két forintos. Ezen maradványnak, úgy a 2561 irt alapító tőke kamat hátraléknak és 2245 frt rendes tagsági díj hát­raléknak beszámításával az összes egyesületi vagyon 37,288 frt 06 krajcár, illetőleg minthogy a Keszthely vidéki gazdakörnél 123 frt 95 kr. pénztári maradvány létezik, 37,412 frt 01 kr. Az 1886-ik év végén volt az összes vagyon j 37139 frt 30 kr., 3 drb. 20 frankos, 43 drb. tiz fran­kos és 4 drb. esüst két forintos, számszerűleg tehát: j 272 forint 71 krajcár készpénz, vagyontöbblet — íj 3 drb. 20 frankos, 24 drb tiz frankos arany s 2 drb. ;j ezüst két forintos kevesblet mutatkozik; — azonban j minthogy az alapító tőke kamat- és rendes tagsági dij I hátralékok nem számításával az 1887. évi december i| 31-én a vagyon összege 32482 frt 06 kr., az 1886. évi j december 31-én pedig 32736 frt 10 kr. - - s mint hogy ;! az 1887-ik évi január 10-ki közgyűlés 4 6. számú vég- i zésével behajthatlanság cimén két alapító tag nevén j 400 frt alaptőke töröltetett, 32336 frt 30 kr. vagyon j maradt, az 1887-ik évi december 31-én a vagyon 146 frt 36 krral szaporodott; — ezen felül van az egyesü letnek a Keszthely vidéki gazdakörnél egy kis konkoly választó, egy nagyobb konkoly választó és nagy kon- j koly választó, egy Kohlert-féle aranka választó — : és egy Baker-féle szelelő rostája 420 frt 60 kr. beszerzési értékben, — a nagy-lengyeli gazdakörnél egy kézi cséplő gép, öt konkoly választó rosta, egy aranka mag választó, összesen 320 frt beszerzési értékben. Az egyesület kertjéből az 1887-ik évben eladatott 1033 darab oltovány, 417 dtb. nyárfa, 2 drb. man­dolafa, 46 drb. szederfa, összesen : 1498 darab fa, 2420 drb. gyepű csemete, melyekért bejött 319 frt 65 kr. s a kiadások levonása után 299 frt 96 kr. folyt a pénz­tárba; — tüzkárbiztosításért az 1886-ik évre fizetett díjak utáni jutalék fejében 344 frt 05 kr. szolgáltatott át az I. m. ált. biztosító társaság, — az 1885-ik évről e címen jutott 336 frt 03 kr., így az 1886-ik évről 8 frt 02 krral több; — az 1887-ik évről eső 5 n'„ ju­talék 348 frt 76 kr., így az 1886-ik évinél több 4 frt 71 krral, jégbiztosításért az egylet részére utalványozva lett az 1887-ik évről és pedig jégszövetségi biztosítások után 89 frt 20 Ur., rendes biztosítások után 23 frt 43 kr. összesen: 112 frt 63 kr., az 1886-ik évről volt a jégbiztosítási dijak után- jutalék 69 frt 47 kr., így az 1887-ik évről 43 frt 14 krral több. Tűz- és jégbiztosítások utáni díjak fejében egye­sületünk az 1887-ik évről együttesen 461 frt 39 kr. jutalékban részesült. A számadások megvizsgálása alkalmával teljesített pénztári vizsgálat szerint az összes fent kitüntetett va­gyonérték a pénztárban hiánytalanul elhelyezve ta­láltatott. A pénztár legnagyobb lelkiismeretes pontossággal és szakértelemmel kezeltetik, a titkári teendők is, me­lyeknek nagy terjedelmét csak azon egy körülmény is mutatja, hogy a lefolyt évben hat közgyűlés, ezek közül kettő Keszthelyen tartatott, melyekre, valamint a Nagy Kanizsán 1887-ik évi szept. 10-én tartott kiállítás ren­dező bizottsági ülésre és október 1—2. ugyanott tar­tott terménykiállitásra és tenyészállat díjazásra saját költségén utaznia s mindvégig jeleu lennie kellett, és hogy a lefolyt évben 4397 levél küldetett szét, mely illő köteleket s szétvágja az önkényt fonódó szálakat. Apró történetkék, mint porszemek hullnak a kö zönség szitájába s ha keresztül estek, eltűnnek a leve­gőben. A többek közül megetnlitek egyet. Egy ifjú és egy leány találkozik. Az ifjú magasállású, mindenki által ünnepelt művész — a leány ellenben elhagyott, szegény — legfeljebb ábrándjai gazdagok. Az ifjú min­denkor tisztelettel közeledik, de oly hideg marad hozzá, hogy még elhagyottabbnak érzi magát. Hogyan is re­mélhetne? Ha magasabb ábrándjai vannak, tisztelője mosolyog rajta. A leány ezt gúnynak veszi s mindig jobban lemondva a reményről, kerülni igyekszik a találkozást. — Végre eljön az idő, mikor férjhez kell mennie. — Igen kell, mert szegény és nincs senki, ki magánál tartaná — egyedül pedig nem szabad maradnia. Választanak neki férjet és ráfogják, bogy majd szeretni fogja. Elszorult szivvel néz jövője elé. Nem gondol azzal: ki lesz jövendőbelije? Hiszen mindegy, akárki, azt az egyet kivéve — s az nem lehet Engedelmeskedik, sorsára bizva magát. Nyugodt­ságot színlel, mig bensejében egy örvény zúg. Mikor az ifjú megtudja, elkomolyodik. Kissé le­verő a hir reá nézve. Talán azokat a kellemesen elmúlt Órákat sajnálja, melyeket a szegényke társaságában eltöl­tött! Vagy talán csakugyan érzett mélyebben is? Nem csupán időtöltésből kereste táisaságát? . . Ha igy volna! Akkor jaj mindkettőjüknek — mert egyik sem lesz boldog soha Már késő, ha most tudta meg maga is, hogy talán őt is boldoggá tehette volna. Már késő! Már nem lehet, nem szabad nyilatkoznia. A leány másé lesz. Az ifjú pedig majd kereshet szebbet, jobbat, ki méltóbb hozzá — a saját köréből — mert hiszen ugy is igy kívánja a társadalom. — A szegény leáDyt ki­csinylették, hadd menj™ ahhoz, kiuek elég nagy. Hogy azután boldog lesz-e, nem kérdezi senki. Ehhez hasonló eseteket elégszer észlelhetünk az életben. És ki törődnék még azzal is, ha valaki boldog, vagy megelégedett-e? Éljen mindenki úgy, ahogy lehet, tűrje, amit a végzet reá mért, a mig tudja. S azután ? Gondol is vele a világ! Sz—t A. teendőknek önmaga erejével ellátását csak is a legna­gyobb odaadással s folytonos megfeszített munkával volt képes teljesiteni, — elismerésre méltó buzgalommal teljesíttettek. Tisztelettel HÁCZKY KÁLMÁN s. k. ügyvezető elnök. Keszthely. 1888. március 28 án (Képviselőtestületi ülés. — Járási értekezlet a gyermek­menhelyek felállítása tárgyában. — Helyi érdekű vas­utunk építésének megkezdése.) —• Keszthely város képviselőtestülete márc. hó 24.én tartá rendes közgyűlését, melynek lefolyását a követ­kezőkben adjuk. A közgyűlés, mielőtt a tárgysorozat tárgyalásába bocsátkozott volna, dr. Lipp Vilmos városi képviselő és Göde Lajos járási főszolgabiró elhunyta fölött jegyző­könyvileg adott sajnálatának kifejezést. A tárgysorozat a mult ülés jegyzőkönyvének fel­olvasásával és hitelesítésével vette kezdetét. Azután előterjesztetett az 1887. évi számadás megvizsgálásáról felvett számvizsgáló bizottsági jelentés, mely szerint az | összes bevétel volt 21031 frt 36 kr., kiadás 19517 frt 56 kr., hátrálék: 4562 frt 82 kr., ebből községi pót- | lékra esik 2792 frt 1' 2 kr. A számadások Bogyai Máté törvényhatósági kiküldött elnöklete alatt vizsgáltattak | meg s igen csekély észrevétellel helyeseknek találtattak, miért is Götz Ferenc városi pénztárnoknak a fel ment­vény megadatott. A számvizsgáló bizottságnak a városi pótadóra vonatkozó azon indítványa, hogy azok a közadókkal egyszerre szedessenek be, továbbá, hogy a város tulaj­donát képező házak előnyös feltételek mellett csak egy biztosító társaságnál legyenek biztosítva, a városi épü­letek bérlői jövőben maguk tartoznak az előforduló kisebb javításokat megtétetni, elfogadtattak. -- A ta nács előterjesztésére a helyettes birónak tiszteletdíja 50 írtról 100 frtra; a városi pénztáros fizetése 80 írtról 150 frtra és az adószedő fizetése 200 frtról 400 frtra; Molnár János róm. kath. kántornak készpénzbeli járu­léka pedig kérvényezésére 96 frtról 136 frtra emeltetett. Az iskolaszék három éves mandatuma lejárván, iskolaszéki tagokul választattak: dr. Csanády Gusztáv, id. Reischl Vencel, Pap Sándor, Farkas Miklós, Beek ! Sándor, Hensch Árpád, Lénárd Ernő, Hoffmann Soma, J Biró József, dr. Hanny Ödön, Csathó Alajos, Práger | i Farkas, Udvarhelyi Gyula, dr Szinger Bernát, Bányai | Károly, Sparszám Pál, Kiss József, Trsztyánszky Lajos, | Oppel Károly, Csirke Iván, Garay Sándor, Riersch i József, Schadl János, Nagy István és Sándor Elek. — ! Az ipariskolai felügyelő bizottságba beválasztattak: id. | Reischl Vencel, Udvarhelyi Gyula, Oppel Károly, id. | Szahjó János, Bányai Károly, Hoffmann Soma, Lénárd 1 Ernő, Ruzsicska János, Sándor Elek, Scheiner Henrik, I Riersch József, Gyarmathy Lajos, Nagy István, Zitter­I barth Kálmán, Veháp Ferenc és Braun Rudolf. — Az igazoló választmányt a képviselőtestület id. Reischl Ven­cel, Vértessy Iván és Soós Mihály tagokkal egészí­I tette ki. A számvizsgálással Beck Sándor, Hoffmann Soma, Lénárd Ernő és Hegedűs Béla tagokból álló bizottságot ruházta fel. Az indítványok sorában elfogadtatott a tüzrendőri bizottság felállítása, melybe Trsztyánszky Lajos, Veháp Ferenc, Hencz Antal és Polatsek Máté mint tagok választattak. Beck Sándor azon indítványára, hogy a téli hó­hordásra kellő munkaerőről állandóan legyen gondos­I kodva, tervezet fog készíttetni. — Lénárd Ernő előhozza a vasutügyet, s hogy a város elsőbbségi kötvényekre kölcsönfelvételről gondos­kodjék, úgyszintén felemlíti, hogy az osztrák-magyar állam vasút gyárából lesznek a sinek 48000 írtért be­szerezve, hol a vételárnak fele most, fele pedig 5°/„-os I kamat mellett hosszabb idei törlesztéssel fizethető, ha I az utóbbiért a város jótállásával biztosítékot nyújt. | I Ezek ki fognak hirdettetni s a 30 nap multán tartandó ujabb képviseleti közgyűlés tárgysorozatába felvétetnek. Deininger Imre igen életre való eszmét pendített I jj meg. Tudva levő dolog ugyanis, hogy Keszthelyen a jj dologkerülő mesterlegények egymásnak adják át a há- I zak kilincsét kéregetés végett. Ezen csavargáson segí- J I tendő, óhajtja, hogy egy bizottság küldessék ki a do- j log tanulmányozására, s a bizottság megállapodásait terjeszsze a képviseleti gyűlés elé. Előre csak azt kí­vánja megjegyezni, hogy ezzel a városra nem akar ujabb terhet róni, hanem társadalmi uton gondolja azt legjobban megoldhatónak. Erre Csirke Iván, mint ipar­hatósági biztos megjegyzi, hogy ez ügyet az ipartestü- i let már kezébe vette, gondoskodni fog az, hogy az ide j érkező mesterlegényeknek legyen biztos szállóhelyük és | közvetítést kiván eszközölni a munkaadó mesterek és a I munkát kereső segédek között, erre azonban az ipar­testületnek elegendő anyagi ereje nincs, s támogatás végett úgy is a képviselet elé szándékozik javaslatát terjeszteni. A képviseleti közgyűlés belátva az ügy kellő fontosságát, a maga kebeléből Deininger Imre, Csanády Gusztáv, Hoffmann Soma, Lénárd Ernő és í Csirke Iván tagokat küldte ki, hogy az ipartestületnek szintén e végre kijelölt tagjaival egy bizottsággá egé- j szítsék ki magukat, s dolgozataikat tárgyalás végett j adják be a képviselőtestülethez. Ezzel az érdekes köz- I gyűlés véget ért. Takács Endre keszthelyi helyettes főszolgabiró i márc. 27-ére, a gyermekmenhelyek felállítása ügyében I Keszthelyre járási értekezletet hiván egybe, azon igen szép számmal jelentek meg úgy az' ottani intelligentia, Ij miut a vidék papsága, körjegyzősége és elöljárósága képviseletében. Főszolgabiró előadta az összejövetel cél­ját, előadásában különösen kiemelte, hogy a kis gyer­mekek nagyobb halandósága épen azon időre esik, mi­dőn a munkás nép kénytelenségből felügyelet, vagy I nem kellő ápolás alatt hagyja gyermekét, hogy ő maga pedig napimunkájával keress* kenyerét, tehát nyárra; I a tűzvészek is gyakorta magukra hagyott gyermekek által okoztatnak, s hogy az esetek lehetőleg megakadá­lyoztassanak, egyedüli helyes mód a gyermekeknek arra az időre, a mig a szülői felügyelet alatt nem lehetnek, biztos és célszerű menhelyekben való hagyása. Révai Miksa szintén meggyőzően beszélt az eszme üdvös vol­táról. Farkas Miklós ajánlotta, hogy a járás körjegy­zőségek szerint alakítsa bizottságait, s azok a helyi körülmények tekintetbe vételével legkönnyebben fognak utat módot találni a gyermekmenhelyek létesítéséhez. Deininger Imre központi bizottságot is óhajt, hogy ez a járási bizottságokat folytonosan figyelemmel kisérje és ha kell, azokat gyámolítsa, mert különben az egész Ugy félő, hogy ki fog aludni. Egy órai eszmecsere megálla­podásaként főszolgabíró kijelenti, hogy keszthelyi köz­ponti elnöknek fel fog kéretni Bogyay Máté, a vidéki bizottsági elnököket egyöntetű eljárás végett egybe fogja hivni. A vidéki bizottsági elnökök pedig zárt ha­táridő alatt a bizottságokat meg fogják alakítani s el­járásaik eredményét hatósági közvetítés nélkül a me­gyei alispánhoz küldjék be. . Bizottsági elnököknek választattak: Sármelléki körbe: Bogyay Máté földbirtokos; Alsó-Páhokra Krá­nicz Kálmán plébános; Vonyarczra Szanyi Ferenc keszthelyi segédlelkész; Polgárvárosra Neiger János közgyám; Rezire: Havassy József plébános; Zsidre: Fekete Gergely plébános és Szántóra Adorján Gergely biró. — Helgi érdekű vasutunk építését f. hó 26-án kezdet­ték meg az úgynevezett tanyai keresztfánál. Az első napon 160 munkás serénykedett a földmunkák vég­zésében, kiknek napi keresetük, (mert köbmeter számra van nekik kiadva) a szorgalomhoz képest 60—80 kr. A földhányók a vidék különböző faluiból valók, de a legnagyobb részt Sármellék szolgáltatja. Az épülőben levő vasútnak már is meg van a városra az a haszna, hogy a város végén régebben katonai kaszárnya az új díszes laktanya felépülte óta üresen állott ház korcs­mává alakíttatván át, az első árverezésre kikiáltott ha­szonbére 800 frt. Tiszta profit! A „Vas Zalamegyei első takarékpénztár* közgyűlése. A vas-zalamegyei első takarékpénztár Körmendén f. évi március 25-én tartotta XXII. évi rendes közgyű­lését nagybányai Jósa Kornél cs. és kir. kamarás el ­nöklete alatt. Megjelent 42 r'szvényes, képviselve 947 rész­vényt, letétetett 775 részvény, 351 szavazatra jogosítva. Udvary Ferenc vezérigazgató előterjeszté az igaz­gatóság jelentését, mely szerint a lefolyt év összes for­galma — dacára a kedvezőtlen 1.özgazdasági és nyug­talanító politikai viszonyoknak — 11 millió 394 ezer forintot tett s így az előző évihez képest 1 millió 42,000 frttal emelkedett s az évi tiszta nyeremény 26,692 írt 71 krt tesz. A betétek állománya 56,000 irt emelkedés mellett 1 millió 6000 forintot s a váltótárca 1 millió 24,000 frtot tett, mely az előző évivel szem­ben 66,000 frt emelkedést mutat. Az igazgatósági jelentés, tekintettel a felügyelő bizottság azon jelentésére, bogy az igazgatásban és ke­zelésben legszigorúbb rendet és alapos szakértelmet észlelt — egyhangúlag örvendetes tudomásul vétetett; továbbá Vargyassy Gyula indítványára, az intézet gon­dos és sikerdus vezetéseért Udvary Ferenc vezérigaz­gatónak és az igazgatósága tagjainak jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott a közgyűlés. Következett az igazgatóság megválasztása: Ajkay Sándor korelnök elnöklete alatt első sorban is az elnöki állás töltetett be, tnely tisztségre Jósa Kornél cs. és kir. kamarás újból egyhangúlag megválasztatott; utánna a vezérigazgatói állásra az intézet alapítója és 22 éven át sikerrel működő vezérigazgatója: Udvary Ferenc orsz. képviselő, — alelnökül ismét Hartner Károly, — igazg. tagokul Ajkay Sándor, Riedl György, Olazer Frigyes és Schranz János .eddigi igazg. tagok újból egyhangúlag megválasztattak. A zárszámadás és főmérleg tárgyaltatván, jóváha­gyó tudomásul vétetett; a nyeremény felosztására vo­natkozólag elfogadtatott az igazgatóság javaslata, mely szerint 26,250 frt az 1750 részvény után 15 írtjával osztalékra, 328 frt 07 kr. a vezérigazgató jutalékára és 114 frt 64 kr. jótékony célokra fizetendő ki. Következvén a felügyelő bizottság kiegészítése a kilépett tagok helyébe, dr. Dienes Elek, Láng Mihály és Rieber János választattak meg. Végül az igazgatóság évi dija további határozatig 1200 frtban s a felügyelő bizottság díja 570 írtban állapíttatott meg. A közgyűlés után az intézet központi igazgató­sága, felügyelő bizottsági tagjai, hivatalnokai, valamint a zala-egerszegi és kemenesaljai fióktelepek, s a szent­gotthárdi, német-ujvári és egyh.-radóczi fiókpénztárak jelen volt képviselői, több körmendi részvényes és meg­hívott, számra mintegy 60-an a „Korona" vendéglő eme­leti éttermében Udvary Ferenc vezérigazgató, orsz. kép­viselő által adott társas-ebédre gyűltek össze. Az ebéd alatt ősi szokásként megindult a felkö­szöntők árja. Először Udvary Ferenc emelt poharat és üdvö­zölvén a társaságot az eltávozni kénytelenített elnök: Jósa Kornél cs. és kir. kamarás szívélyes üdvözletét is tolmácsolá — Tegyey Lajos felügyelő biz. elnök az in­tézet lángeszű megalapítójára és fejlesztőjére Udvary Ferenc vezérigazgatóra mondott lelkes felköszöntőt. — Perényi Antal plébános Szigethy Antalra, mint a taka­rékpénztár zala-egerszegi fióktelepének derék elnökére köszönté poharát. — Szigethy Antal szép szavakban üdvözlő Udvaryt, mint a takarékpénztár vezérét, ki díszes állására önerejéből, tehetsége és kitartó szorgalma folytán emelkedett; élteti őt a haza és takarékpénztár­javára. — Udvary íelemlítvéu, hogy mindig egy eszméért

Next

/
Oldalképek
Tartalom