Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)
1888-04-01 / 14. szám
Sümeg vidéki gazdakörnek volt az 1887-ik évben || egy forintos tagja 63. az 1887-ik évben a szaporodás 120 tag. A pénztári forgalmi bevétel volt 5802 frt 40 j krajcár, és 3 drb. husz frankos, 43 drb. tiz frankos' j arany, 4 drb. ezüst két forintos, — a kiadás 5491 frt j 40 krajcár és 3 drb. husz frankos, 24 darab tiz frankos arany, 2 darab ezüst két forintos, a pénztári maradvány 311 frt 06 kr. készpénz, 19 darab tiz frankos | arany s két darab ezüst két forintos. Ezen maradványnak, úgy a 2561 irt alapító tőke kamat hátraléknak és 2245 frt rendes tagsági díj hátraléknak beszámításával az összes egyesületi vagyon 37,288 frt 06 krajcár, illetőleg minthogy a Keszthely vidéki gazdakörnél 123 frt 95 kr. pénztári maradvány létezik, 37,412 frt 01 kr. Az 1886-ik év végén volt az összes vagyon j 37139 frt 30 kr., 3 drb. 20 frankos, 43 drb. tiz frankos és 4 drb. esüst két forintos, számszerűleg tehát: j 272 forint 71 krajcár készpénz, vagyontöbblet — íj 3 drb. 20 frankos, 24 drb tiz frankos arany s 2 drb. ;j ezüst két forintos kevesblet mutatkozik; — azonban j minthogy az alapító tőke kamat- és rendes tagsági dij I hátralékok nem számításával az 1887. évi december i| 31-én a vagyon összege 32482 frt 06 kr., az 1886. évi j december 31-én pedig 32736 frt 10 kr. - - s mint hogy ;! az 1887-ik évi január 10-ki közgyűlés 4 6. számú vég- i zésével behajthatlanság cimén két alapító tag nevén j 400 frt alaptőke töröltetett, 32336 frt 30 kr. vagyon j maradt, az 1887-ik évi december 31-én a vagyon 146 frt 36 krral szaporodott; — ezen felül van az egyesü letnek a Keszthely vidéki gazdakörnél egy kis konkoly választó, egy nagyobb konkoly választó és nagy kon- j koly választó, egy Kohlert-féle aranka választó — : és egy Baker-féle szelelő rostája 420 frt 60 kr. beszerzési értékben, — a nagy-lengyeli gazdakörnél egy kézi cséplő gép, öt konkoly választó rosta, egy aranka mag választó, összesen 320 frt beszerzési értékben. Az egyesület kertjéből az 1887-ik évben eladatott 1033 darab oltovány, 417 dtb. nyárfa, 2 drb. mandolafa, 46 drb. szederfa, összesen : 1498 darab fa, 2420 drb. gyepű csemete, melyekért bejött 319 frt 65 kr. s a kiadások levonása után 299 frt 96 kr. folyt a pénztárba; — tüzkárbiztosításért az 1886-ik évre fizetett díjak utáni jutalék fejében 344 frt 05 kr. szolgáltatott át az I. m. ált. biztosító társaság, — az 1885-ik évről e címen jutott 336 frt 03 kr., így az 1886-ik évről 8 frt 02 krral több; — az 1887-ik évről eső 5 n'„ jutalék 348 frt 76 kr., így az 1886-ik évinél több 4 frt 71 krral, jégbiztosításért az egylet részére utalványozva lett az 1887-ik évről és pedig jégszövetségi biztosítások után 89 frt 20 Ur., rendes biztosítások után 23 frt 43 kr. összesen: 112 frt 63 kr., az 1886-ik évről volt a jégbiztosítási dijak után- jutalék 69 frt 47 kr., így az 1887-ik évről 43 frt 14 krral több. Tűz- és jégbiztosítások utáni díjak fejében egyesületünk az 1887-ik évről együttesen 461 frt 39 kr. jutalékban részesült. A számadások megvizsgálása alkalmával teljesített pénztári vizsgálat szerint az összes fent kitüntetett vagyonérték a pénztárban hiánytalanul elhelyezve találtatott. A pénztár legnagyobb lelkiismeretes pontossággal és szakértelemmel kezeltetik, a titkári teendők is, melyeknek nagy terjedelmét csak azon egy körülmény is mutatja, hogy a lefolyt évben hat közgyűlés, ezek közül kettő Keszthelyen tartatott, melyekre, valamint a Nagy Kanizsán 1887-ik évi szept. 10-én tartott kiállítás rendező bizottsági ülésre és október 1—2. ugyanott tartott terménykiállitásra és tenyészállat díjazásra saját költségén utaznia s mindvégig jeleu lennie kellett, és hogy a lefolyt évben 4397 levél küldetett szét, mely illő köteleket s szétvágja az önkényt fonódó szálakat. Apró történetkék, mint porszemek hullnak a kö zönség szitájába s ha keresztül estek, eltűnnek a levegőben. A többek közül megetnlitek egyet. Egy ifjú és egy leány találkozik. Az ifjú magasállású, mindenki által ünnepelt művész — a leány ellenben elhagyott, szegény — legfeljebb ábrándjai gazdagok. Az ifjú mindenkor tisztelettel közeledik, de oly hideg marad hozzá, hogy még elhagyottabbnak érzi magát. Hogyan is remélhetne? Ha magasabb ábrándjai vannak, tisztelője mosolyog rajta. A leány ezt gúnynak veszi s mindig jobban lemondva a reményről, kerülni igyekszik a találkozást. — Végre eljön az idő, mikor férjhez kell mennie. — Igen kell, mert szegény és nincs senki, ki magánál tartaná — egyedül pedig nem szabad maradnia. Választanak neki férjet és ráfogják, bogy majd szeretni fogja. Elszorult szivvel néz jövője elé. Nem gondol azzal: ki lesz jövendőbelije? Hiszen mindegy, akárki, azt az egyet kivéve — s az nem lehet Engedelmeskedik, sorsára bizva magát. Nyugodtságot színlel, mig bensejében egy örvény zúg. Mikor az ifjú megtudja, elkomolyodik. Kissé leverő a hir reá nézve. Talán azokat a kellemesen elmúlt Órákat sajnálja, melyeket a szegényke társaságában eltöltött! Vagy talán csakugyan érzett mélyebben is? Nem csupán időtöltésből kereste táisaságát? . . Ha igy volna! Akkor jaj mindkettőjüknek — mert egyik sem lesz boldog soha Már késő, ha most tudta meg maga is, hogy talán őt is boldoggá tehette volna. Már késő! Már nem lehet, nem szabad nyilatkoznia. A leány másé lesz. Az ifjú pedig majd kereshet szebbet, jobbat, ki méltóbb hozzá — a saját köréből — mert hiszen ugy is igy kívánja a társadalom. — A szegény leáDyt kicsinylették, hadd menj™ ahhoz, kiuek elég nagy. Hogy azután boldog lesz-e, nem kérdezi senki. Ehhez hasonló eseteket elégszer észlelhetünk az életben. És ki törődnék még azzal is, ha valaki boldog, vagy megelégedett-e? Éljen mindenki úgy, ahogy lehet, tűrje, amit a végzet reá mért, a mig tudja. S azután ? Gondol is vele a világ! Sz—t A. teendőknek önmaga erejével ellátását csak is a legnagyobb odaadással s folytonos megfeszített munkával volt képes teljesiteni, — elismerésre méltó buzgalommal teljesíttettek. Tisztelettel HÁCZKY KÁLMÁN s. k. ügyvezető elnök. Keszthely. 1888. március 28 án (Képviselőtestületi ülés. — Járási értekezlet a gyermekmenhelyek felállítása tárgyában. — Helyi érdekű vasutunk építésének megkezdése.) —• Keszthely város képviselőtestülete márc. hó 24.én tartá rendes közgyűlését, melynek lefolyását a következőkben adjuk. A közgyűlés, mielőtt a tárgysorozat tárgyalásába bocsátkozott volna, dr. Lipp Vilmos városi képviselő és Göde Lajos járási főszolgabiró elhunyta fölött jegyzőkönyvileg adott sajnálatának kifejezést. A tárgysorozat a mult ülés jegyzőkönyvének felolvasásával és hitelesítésével vette kezdetét. Azután előterjesztetett az 1887. évi számadás megvizsgálásáról felvett számvizsgáló bizottsági jelentés, mely szerint az | összes bevétel volt 21031 frt 36 kr., kiadás 19517 frt 56 kr., hátrálék: 4562 frt 82 kr., ebből községi pót- | lékra esik 2792 frt 1' 2 kr. A számadások Bogyai Máté törvényhatósági kiküldött elnöklete alatt vizsgáltattak | meg s igen csekély észrevétellel helyeseknek találtattak, miért is Götz Ferenc városi pénztárnoknak a fel mentvény megadatott. A számvizsgáló bizottságnak a városi pótadóra vonatkozó azon indítványa, hogy azok a közadókkal egyszerre szedessenek be, továbbá, hogy a város tulajdonát képező házak előnyös feltételek mellett csak egy biztosító társaságnál legyenek biztosítva, a városi épületek bérlői jövőben maguk tartoznak az előforduló kisebb javításokat megtétetni, elfogadtattak. -- A ta nács előterjesztésére a helyettes birónak tiszteletdíja 50 írtról 100 frtra; a városi pénztáros fizetése 80 írtról 150 frtra és az adószedő fizetése 200 frtról 400 frtra; Molnár János róm. kath. kántornak készpénzbeli járuléka pedig kérvényezésére 96 frtról 136 frtra emeltetett. Az iskolaszék három éves mandatuma lejárván, iskolaszéki tagokul választattak: dr. Csanády Gusztáv, id. Reischl Vencel, Pap Sándor, Farkas Miklós, Beek ! Sándor, Hensch Árpád, Lénárd Ernő, Hoffmann Soma, J Biró József, dr. Hanny Ödön, Csathó Alajos, Práger | i Farkas, Udvarhelyi Gyula, dr Szinger Bernát, Bányai | Károly, Sparszám Pál, Kiss József, Trsztyánszky Lajos, | Oppel Károly, Csirke Iván, Garay Sándor, Riersch i József, Schadl János, Nagy István és Sándor Elek. — ! Az ipariskolai felügyelő bizottságba beválasztattak: id. | Reischl Vencel, Udvarhelyi Gyula, Oppel Károly, id. | Szahjó János, Bányai Károly, Hoffmann Soma, Lénárd 1 Ernő, Ruzsicska János, Sándor Elek, Scheiner Henrik, I Riersch József, Gyarmathy Lajos, Nagy István, ZitterI barth Kálmán, Veháp Ferenc és Braun Rudolf. — Az igazoló választmányt a képviselőtestület id. Reischl Vencel, Vértessy Iván és Soós Mihály tagokkal egészíI tette ki. A számvizsgálással Beck Sándor, Hoffmann Soma, Lénárd Ernő és Hegedűs Béla tagokból álló bizottságot ruházta fel. Az indítványok sorában elfogadtatott a tüzrendőri bizottság felállítása, melybe Trsztyánszky Lajos, Veháp Ferenc, Hencz Antal és Polatsek Máté mint tagok választattak. Beck Sándor azon indítványára, hogy a téli hóhordásra kellő munkaerőről állandóan legyen gondosI kodva, tervezet fog készíttetni. — Lénárd Ernő előhozza a vasutügyet, s hogy a város elsőbbségi kötvényekre kölcsönfelvételről gondoskodjék, úgyszintén felemlíti, hogy az osztrák-magyar állam vasút gyárából lesznek a sinek 48000 írtért beszerezve, hol a vételárnak fele most, fele pedig 5°/„-os I kamat mellett hosszabb idei törlesztéssel fizethető, ha I az utóbbiért a város jótállásával biztosítékot nyújt. | I Ezek ki fognak hirdettetni s a 30 nap multán tartandó ujabb képviseleti közgyűlés tárgysorozatába felvétetnek. Deininger Imre igen életre való eszmét pendített I jj meg. Tudva levő dolog ugyanis, hogy Keszthelyen a jj dologkerülő mesterlegények egymásnak adják át a há- I zak kilincsét kéregetés végett. Ezen csavargáson segí- J I tendő, óhajtja, hogy egy bizottság küldessék ki a do- j log tanulmányozására, s a bizottság megállapodásait terjeszsze a képviseleti gyűlés elé. Előre csak azt kívánja megjegyezni, hogy ezzel a városra nem akar ujabb terhet róni, hanem társadalmi uton gondolja azt legjobban megoldhatónak. Erre Csirke Iván, mint iparhatósági biztos megjegyzi, hogy ez ügyet az ipartestü- i let már kezébe vette, gondoskodni fog az, hogy az ide j érkező mesterlegényeknek legyen biztos szállóhelyük és | közvetítést kiván eszközölni a munkaadó mesterek és a I munkát kereső segédek között, erre azonban az ipartestületnek elegendő anyagi ereje nincs, s támogatás végett úgy is a képviselet elé szándékozik javaslatát terjeszteni. A képviseleti közgyűlés belátva az ügy kellő fontosságát, a maga kebeléből Deininger Imre, Csanády Gusztáv, Hoffmann Soma, Lénárd Ernő és í Csirke Iván tagokat küldte ki, hogy az ipartestületnek szintén e végre kijelölt tagjaival egy bizottsággá egé- j szítsék ki magukat, s dolgozataikat tárgyalás végett j adják be a képviselőtestülethez. Ezzel az érdekes köz- I gyűlés véget ért. Takács Endre keszthelyi helyettes főszolgabiró i márc. 27-ére, a gyermekmenhelyek felállítása ügyében I Keszthelyre járási értekezletet hiván egybe, azon igen szép számmal jelentek meg úgy az' ottani intelligentia, Ij miut a vidék papsága, körjegyzősége és elöljárósága képviseletében. Főszolgabiró előadta az összejövetel célját, előadásában különösen kiemelte, hogy a kis gyermekek nagyobb halandósága épen azon időre esik, midőn a munkás nép kénytelenségből felügyelet, vagy I nem kellő ápolás alatt hagyja gyermekét, hogy ő maga pedig napimunkájával keress* kenyerét, tehát nyárra; I a tűzvészek is gyakorta magukra hagyott gyermekek által okoztatnak, s hogy az esetek lehetőleg megakadályoztassanak, egyedüli helyes mód a gyermekeknek arra az időre, a mig a szülői felügyelet alatt nem lehetnek, biztos és célszerű menhelyekben való hagyása. Révai Miksa szintén meggyőzően beszélt az eszme üdvös voltáról. Farkas Miklós ajánlotta, hogy a járás körjegyzőségek szerint alakítsa bizottságait, s azok a helyi körülmények tekintetbe vételével legkönnyebben fognak utat módot találni a gyermekmenhelyek létesítéséhez. Deininger Imre központi bizottságot is óhajt, hogy ez a járási bizottságokat folytonosan figyelemmel kisérje és ha kell, azokat gyámolítsa, mert különben az egész Ugy félő, hogy ki fog aludni. Egy órai eszmecsere megállapodásaként főszolgabíró kijelenti, hogy keszthelyi központi elnöknek fel fog kéretni Bogyay Máté, a vidéki bizottsági elnököket egyöntetű eljárás végett egybe fogja hivni. A vidéki bizottsági elnökök pedig zárt határidő alatt a bizottságokat meg fogják alakítani s eljárásaik eredményét hatósági közvetítés nélkül a megyei alispánhoz küldjék be. . Bizottsági elnököknek választattak: Sármelléki körbe: Bogyay Máté földbirtokos; Alsó-Páhokra Kránicz Kálmán plébános; Vonyarczra Szanyi Ferenc keszthelyi segédlelkész; Polgárvárosra Neiger János közgyám; Rezire: Havassy József plébános; Zsidre: Fekete Gergely plébános és Szántóra Adorján Gergely biró. — Helgi érdekű vasutunk építését f. hó 26-án kezdették meg az úgynevezett tanyai keresztfánál. Az első napon 160 munkás serénykedett a földmunkák végzésében, kiknek napi keresetük, (mert köbmeter számra van nekik kiadva) a szorgalomhoz képest 60—80 kr. A földhányók a vidék különböző faluiból valók, de a legnagyobb részt Sármellék szolgáltatja. Az épülőben levő vasútnak már is meg van a városra az a haszna, hogy a város végén régebben katonai kaszárnya az új díszes laktanya felépülte óta üresen állott ház korcsmává alakíttatván át, az első árverezésre kikiáltott haszonbére 800 frt. Tiszta profit! A „Vas Zalamegyei első takarékpénztár* közgyűlése. A vas-zalamegyei első takarékpénztár Körmendén f. évi március 25-én tartotta XXII. évi rendes közgyűlését nagybányai Jósa Kornél cs. és kir. kamarás el nöklete alatt. Megjelent 42 r'szvényes, képviselve 947 részvényt, letétetett 775 részvény, 351 szavazatra jogosítva. Udvary Ferenc vezérigazgató előterjeszté az igazgatóság jelentését, mely szerint a lefolyt év összes forgalma — dacára a kedvezőtlen 1.özgazdasági és nyugtalanító politikai viszonyoknak — 11 millió 394 ezer forintot tett s így az előző évihez képest 1 millió 42,000 frttal emelkedett s az évi tiszta nyeremény 26,692 írt 71 krt tesz. A betétek állománya 56,000 irt emelkedés mellett 1 millió 6000 forintot s a váltótárca 1 millió 24,000 frtot tett, mely az előző évivel szemben 66,000 frt emelkedést mutat. Az igazgatósági jelentés, tekintettel a felügyelő bizottság azon jelentésére, bogy az igazgatásban és kezelésben legszigorúbb rendet és alapos szakértelmet észlelt — egyhangúlag örvendetes tudomásul vétetett; továbbá Vargyassy Gyula indítványára, az intézet gondos és sikerdus vezetéseért Udvary Ferenc vezérigazgatónak és az igazgatósága tagjainak jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott a közgyűlés. Következett az igazgatóság megválasztása: Ajkay Sándor korelnök elnöklete alatt első sorban is az elnöki állás töltetett be, tnely tisztségre Jósa Kornél cs. és kir. kamarás újból egyhangúlag megválasztatott; utánna a vezérigazgatói állásra az intézet alapítója és 22 éven át sikerrel működő vezérigazgatója: Udvary Ferenc orsz. képviselő, — alelnökül ismét Hartner Károly, — igazg. tagokul Ajkay Sándor, Riedl György, Olazer Frigyes és Schranz János .eddigi igazg. tagok újból egyhangúlag megválasztattak. A zárszámadás és főmérleg tárgyaltatván, jóváhagyó tudomásul vétetett; a nyeremény felosztására vonatkozólag elfogadtatott az igazgatóság javaslata, mely szerint 26,250 frt az 1750 részvény után 15 írtjával osztalékra, 328 frt 07 kr. a vezérigazgató jutalékára és 114 frt 64 kr. jótékony célokra fizetendő ki. Következvén a felügyelő bizottság kiegészítése a kilépett tagok helyébe, dr. Dienes Elek, Láng Mihály és Rieber János választattak meg. Végül az igazgatóság évi dija további határozatig 1200 frtban s a felügyelő bizottság díja 570 írtban állapíttatott meg. A közgyűlés után az intézet központi igazgatósága, felügyelő bizottsági tagjai, hivatalnokai, valamint a zala-egerszegi és kemenesaljai fióktelepek, s a szentgotthárdi, német-ujvári és egyh.-radóczi fiókpénztárak jelen volt képviselői, több körmendi részvényes és meghívott, számra mintegy 60-an a „Korona" vendéglő emeleti éttermében Udvary Ferenc vezérigazgató, orsz. képviselő által adott társas-ebédre gyűltek össze. Az ebéd alatt ősi szokásként megindult a felköszöntők árja. Először Udvary Ferenc emelt poharat és üdvözölvén a társaságot az eltávozni kénytelenített elnök: Jósa Kornél cs. és kir. kamarás szívélyes üdvözletét is tolmácsolá — Tegyey Lajos felügyelő biz. elnök az intézet lángeszű megalapítójára és fejlesztőjére Udvary Ferenc vezérigazgatóra mondott lelkes felköszöntőt. — Perényi Antal plébános Szigethy Antalra, mint a takarékpénztár zala-egerszegi fióktelepének derék elnökére köszönté poharát. — Szigethy Antal szép szavakban üdvözlő Udvaryt, mint a takarékpénztár vezérét, ki díszes állására önerejéből, tehetsége és kitartó szorgalma folytán emelkedett; élteti őt a haza és takarékpénztárjavára. — Udvary íelemlítvéu, hogy mindig egy eszméért