Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)
1888-03-25 / 13. szám
év utolsó éve lévén azon időszaknak, melyre az egyesület tisztviselői megválasztattak, s a folyó 1888-ik évben alapszabályaink 33. 36. §§-ai értelmében új választás lévén eszközlendő, a mélyen tisztelt egyesület már hosszú idővel előbb tájékozhassa magát azok iránt, kiket megtisztelő bizalmával megválasztani akar. Egyesületünknek a lefolyt évről örvendetes eseménye gyanánt jegyezhetem fel, hogy szerencsénk volt egyesületünk elnökéül megyénk általános köztiszteletben és szeretetben álló főispánját, ingos Svastits Benó urat megnyerhetni, ki a közbizalomnak engedve megválasztását (2 11/1887.) elfogadni szíves lévén, ezen tisztjét az ő megszokott lelkesedésével s odaadó buzgalmával a mult évben már is nevezetes eredménynyel viselte. (106/268 1887.) Egyesületünk lefolyt évi működését általában azon legjobb szándokú törekvés jellemzi, hogy feladatához hiven a mezó'gazdászati közérdeket anyagi és szellemi erejével a lehetőség szerint legjobban szolgálja. E végett Gyömörey Gáspár urnák teljes áismeréssel méltatott buzgalma folytán a megye sümegi és zala-szent-gróthi járásaira Sümeg székhelylyel a „Sümeg vidéki gazdakör" 1887-ik évi május hó 7-én megalakult (62 97 1887.) és működését megkezdette. Az egyesület már évek óta a megyei szarvasmarha tenyésztés emelésére irányítván működését, e célra 1887-ik évi május hó 17-én Sümegen, (116 1887.) 1887. szeptember hó 12-én Zala-Egerszegen (227/1887.) 1887. szept. 14-én Alssó-Lendván, — 1887-ik évi október hó 2-án Nagy-Kanizsán (249 1887.) szarvasmarhára tenyészállat díjazást tartott. E célra az egyesület költségvetésileg (4 6 1887.) 320 frtot szavazván meg, egyesületünk elnökének mgos Svastits Benó urnák főispáni méltósága erkölcsi támogatásával kieszközölni sikerült, hogy a nmgú foldiuivelés-, ipar- és kereskedelmi kir. miniszter úr a tenyészállat díjazás segélyezéséhez 300 frtot adományozni kegyeskedett, mely összrgből 100 frt a sümegi, 100 frt a zala egerszegi, 100 frt az alsó-lendvai díjazásokra, — a nagy-kanizsaira pedig az egyesület intézkedése szerint 170 frt fordíttatott. Ezen díjazások n-igyon is igazolták egyesületünk nek a szarvasmarha tenyésztés emelésére irányuló leggondosabb törekvésének szükségességét, mert — (a népköréről mint a nagy nemzet test zöméről s az állam élet legnagyobb és leg-zükségesb tényezőjéről beszélve"! a díjazásra elővezetett állatok megszemléléséből csak azon sajnálatra méltó körülményt lehete constatálni, hogy az elővezetett állatok a legkülönbözőbb- s fel sem ismerhető fajoknak határozatlan jellegű vér vegyülete volt, s hogy a faj tekintetében határozott úány egyáltalán nem létezik, — tekintve, hogy csak is egy határozott faj folytonos nemesítése, fejlesztése képes haszonhajtó állattenyésztést létesíteni, a gazdasági egyesület és közhatóság minden törekvése arra irányítandó leend a jövőben is, hogy megyei uiarha tenyésztésünknek a már megállapított tenyészkerületekre tekintettel kijelelt iránya fen tartat ván, a tenyészállat díjazások alkalmazásával, tenyészbikák állami közvetítés mellett beszerzésével s kiosztásával támogattassék és előmozdittassék. — A szűz Mária verje meg, édes gyerekeim, már látom, hogy meghalni se lehet ingyen. Pedig nem élhetek ; higyétek el nem élhetek. Nincs meg a mindennapi betevő falatom. Itt akartam elveszteni életemet. Nem lehet! Nem lehet! A szűz Mária verje meg! A falubeliek összenéztek s azt mondták egymásnak néma tekintettel, hogy a fösvény uzsorás .Jancsikát utol érte az istencsapás; elment az esze. Elkísérték szépen hazáig. Mikor elbúcsúztak, az öreg valamennyinek egyenkint a lelkére kötötte, hogy ha vesztét nem akarjak, hát hozzanak neki egy-egy kis eledelt, mert ő koldus; ő nem élhet. Persze hogy eszük ágában se volt ezt a bolond kérést komolyan venni egy dúsgazdagtól, ha mindjárt az esze nem is volt helyén. Az öreg Jancsika pedig volt már akkor akkora bolond, hogy nem vette tréfára a dolgot. Ahogy más nap nem vittek neki enni valót, megindult nagy szomorún a „Kételkedő Z-iidó" boltja felé. Springer Náci bámulva látta, hogy az öreg Jancsika boltjába tart egyenesen. Ugyan mit akarhat ott az a vén zsugori, ki soha egyetlen fillérnyit se vásárolt még nála; pedig 10 esztendeje lakja a községet! — Adjon Isten jó napot, Náci! — Magának is, Ferenc bácsi! Mivel szolgálhatok? — Egy marhakötél köllene .... Vagy megálljon csak Náci! Azt tartom: egy borjukötéi is jó lesz. — Borjukötéi? Tessék! — Hogy darabja ? — Tizenhárom krajcár. — Tizenhárom krajcár!! Náci, az Isten áldja meg ! Nincs is annyi pénzem. — Nem baj! Jó pénz az, Ferenc bácsi! — Nem bánom hát: kilencet adok érte. — Nem lehet! Az örög Jancsika keservesen vakarta fejét, alkudott, beszélt, esküdözött; végre úgy félórai alkú után még is kivitte, hogy a kötelet megkapta 11 krajcárért. A kötelet zsebre tette és haza ballagott; de egész uton szidta a kereskedőt s azt a gazembert, ki ilyen fosztogatót hozott a község nyakára. Este felé megtalálták az öreg Jancsikát a keservesen kialkudott kötélen lógva. A boncolás alkalmával kitűnt, hogy táplálék híjában agyveleje fölbomlott volt. Eltemették; de nem siratta meg senki. Hacsak az a különböző módon összeszerzett és a mennyországüdvösségénél is jobban őrizett és féltelt vagyon iiein^ mely azóta a pazarló örökösök kezében semmivé lett. Bizony kár volt szegény ördögnek ilyen halhatatlanságért annyira alkudni azon az utolsó kötélen ! —yEzen sümegi, zala-egerszegi és alsó-lendvai tenyészállat díjazásokra mgos Svastits Benó főispán úr személyesen megjelenni méltóztatván, a gazdaközönség serkentésére magas megjelenésével a jövőre is buzditólag hatott. Ugyan a szarvasmarha tenyésztés előmozdítása végett a községek részére állami közvetítéssel beszerzendő tenyészbikák összevezetési és kiosztási költségei fedezésére 300 frt szavaztatott meg, minthogy azonban az állam összesen csak 11 drb. bikát engedett át, de ezek szállítási költségeit sem vállalta át, a községek segélyezése végett azok szállítási s átvételi költségeit az egyesület a községeknek megtérítvén, e címen 119 frt 39 kr. összeg kiadást viselt. (97'223. 229/1887. és 111 265. 274 1887.) Szinte a szarvasmarha tenyésztés emelése érdekében működött az egyesület akkor, midőn a megyei szabályrendelet értelmében a 12 járási, ugy N.-Kanizsa és Z.Egerszeg városok területére alakult állandó vizsgáló bizottságokban megválasztott tagjai által a szabályok szerint eljárt s teendőit teljesítette (245 248 1885.) valamint az által is, hogy a községi bikáknak rendeltetésükre megfelelő állapatban fentartásuk céljából azoknak jó élelmezése és gondozása végett a községbirákat felelősség terhével kötelező szabályrendelet alko tására a megyei hatóságot megkereste és ezt kieszközölte. (9 15/1887.) A lótenyésztés körüli gazdáskodásából az egyesület a vasmegyei gazdasági egyesülethez átiratot intézett a végett, hogy a selejtes méneknek a használatból kizárása végett erélyes intézkedésre a vasmegyei törvényhatóságot felkérni szíveskedjék. (10 16/1887.) Szinte a lótenyésztés érdekében tevékenyen közreműködött az egyesület az által, hogy a megyében elhelyezve volt 27 fadeztetési állomás felügyelését kiküldött bizottsági tagjai által teljesíttette. (21 1887.) Az általános mezőgazdászatot illetőleg egyesiileletiink 1887-ik évi oktober hó 1—2. napjain N.-Kanizsán sikerült megyei mezőgazdasági és kerti termény, úgy gyümölcs, különösen szőlő és borkiállítást rendezett, melyen 56 kiállító vett részt, kik közül 28 részére 16 I., 8 II. oszt. dicsérő oklevél, 4 drb. 20 frankos, 6 drb. tíz frankos arany és 6 db. ezüst két forintos díj adatott ki, ezen kiállítást 211 egyén látogatta, összes költségei 210 frt 19 krra rúgtak, a melyre befolyt a belépti jegyekért 95 frt 10 kr. az árverésen eladott terményekért 62 frt 87 kr. együtt 157 frt 97 kr., 52 frt 22 kr. pedig az egvesület terhére maradt. (107/526 1887.) Bortermelésünket- s vele megyénk nagy részét, különösen Balaton mellékét kiszámíthatlan veszélylyel fenyegető phylloxera vész csapásai ellensúlyozására szőlőmivelésünk érdekében amerikai szőlővessző telep alakítása céljára Meszes Györköu alkalmas területnek megszerzése végett közgyűlésünk egy bizottságot küldött ki, — (68 87/1887.) a mely azonban jelentést nem tévén, (89 207 1887.) addig is, mig az beérkeznék, augusztus 14-én Keszthelyen tartott közgyűlésünkből egyleti elnökünk mgos Svastits Benó úr indítványára a nmgú foldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. miniszter úr kéretett meg feliratilag a végett, hogy a phylloxera vésszel szemben szükséges levén a gazdasági szakértelem emelése és általánosítása, e végett Keszthelyen vincellér iskolát létesíteni méltóztassék. (90 208 1887.) E kérelem folytán, melyet ő nmga érdeklődéssel fogadni kegyes volt, a tárgyalásokat oly irányban megindítani méltóztatott, hogy a vincellér iskola egy megtelelő amerikai szőlőteleppel kapcsolatban nern ugyan Keszthelyen, hanem a megyének egy másik alkalmas községében állíttassék fel. (106 248 1887. Szinte mgos Svastits B''nó elnök úr indítványára kérelmezte egyesületünk a nmgú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. miniszter urnái a keszthelyi in. kir. gazdasági tanintézetnek a jelen szűknek bizonyult épületből alkalmasb épületbe áthelyezését, — s ennek könnyebb létesíthetése céljából Zalavármegye közönségének- és mgos gróf Festetits Tassiló urnák támogatását. — (90 208 1887.) Egyesületünk ezen kérelmei sikert eredményeztek, a mennyiben mind Zalavármegye közönsége a jelenlegi épületének eladhatásához s áiának az új épületbe beruházásához beleegyezését adta, mind gróf úr ő mga támogatását megajánlotta, mind a nmgú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. m.niszter úr ezen támogatások mellett az új épületnek felállítását megígérte. (106 268/1887.) Egyesületünk továbbá a feltétlen erdőterűleteknek könnyebb beerdősíthetése céljára szükséges facsemeték beszerezhetése végett Tapolczán facsemete iskola létesítésére a nmgú földmivelés-, ipar- és kereskepelemiigyi kir. miniszter urat feliratilag megkérte (104 206 1887.) a vizroham árkok, kopár hegyoldalok, stb. beültetése céljára járásoukint létesítenuő akácfa iskolák felállításához pedig anyagi támogatását és erejéhez képest közreműködését megajánlotta. (105 267 1887.) Szőlőművelési, kertészeti célokra leendő felhasználás végett öt esetben szolgáltatott ki távirda sodrony szükségletre igazolvány. Az egyesület Keszthely vidéki gazdaköre által következő vetőmag beszerzés közvetítetett; 710 klg. lóhermag 411 frt 80 kr. értékben. 280 „ lucerna 207 frt 20 kr. 213 300 répamag árpa 137 frt 72 kr. 27 frt — kr. Ossz. 1503 klg. mag 783 frt 72 kr. A szellemi működés terén egyesületünk a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek Budapesten tartott nagygyűlésén mgos Svastits Benó és Inkey László urak, mint küldöttségi tagok közreműködésével részt vett. (6 12 1887. A nmgú földmivelés , ipar- és kereskelemügyi kir. miniszter úr által a mezőgazdasági rendtartás ügyében készíttetett előadói javaslatra kimerítő terjedelmes véI leményes jelentést terjesztett fel, a javaslatnak a birtok mivelési és használati szabadságát korlátoló s tes tületi intézkedés alá helyező retrográd iránya ellenében az egyéni szabadságot, a szabad föld szabad használatát védve, s ennek továbbra is fentartását szorgolva. (93 136. 233.) Megyei hitelintézet és községi hitelszövetkezetek szervezése iránt még az 1886-ik év július 5-ki közgyűlésen beterjesztett indítvány folytán körjegyzőségenkint avagy vidékenkint önsegélyző egyletek, mint hitelszövetkezetek szervezése végett a gazdakörök területeire a gazdaköröket, — a vármegye többi vidékeire bizottságokat küldött ki. Mind ezen működései alkalmából az egyesület az 1887-ik év folyamában Keszthelyen egy rendes (jul. 4i s egy rendkivüli (aug. 14), Zala-Egerszegen egy rendes (január 10) és három rendkivüli (apr. 3., oktob. 5, ( d ee. 4) összesen hat közgyűlést, ugyanazon helyeken ugyan akkor annyi igazgató választmányi ülést tartott és szá mos bizottsági tanácskozást, működést és eljárást teljesített, a melyek folytán a 118. közgyűlési számok alatt hozott határozatok, úgy 282. iktató könyvi számok alatt beérkezett ügydarabok elintézése alkalmából a postakönyv igazolása szerint póstán egyszerűen 4157, ajáulva 141, a helybeli kézbesítési könyv szerint 99, összesen 4397 darab lavél küldetett el, melyekért postai ajánlati és vitelbérek fejében 120 frt 63 krajcár fizettetett ki. (8/1888.) (Vége köv.) Képviselőtestületi ülés. A város képviselő testülete f. hó 17-én délelőtt s folytatólag délután s f. hó 20-án Kovács Károly polgármester úr elnöklete alatt rendkivüli ülést tartott, melyen a következő ügyek tárgyaltattak s nyertek érdemleges elintézést: A városi legtöbb adót fizetők 1888. évi névjegyzékén pótlólag a törvény s a miniszteri rendelet köve telményeinek megfelelő módosítás eszközöltetett. A városi képviselőt választók névjegyzékének az 1886. évi XXII. t. c. 39. §-a értelmében leendő összeállítására Háczky Kálmán úr elnöklete alatt Boschán Gyula és Hajik István urakból álló bizottság küldetett ki. A helypénz a törvényhatóság beleegyezésével felemeltetvén s e határozat a magas minisztérium által helyben hagyatván, az országos vásárokon a helypénz szedési jog újabb bérbeadása iránt intézkedés tétele vált szükségessé. A jelenlegi bérlők szerződése, mely a regálejog régi tulajdonosával, a szombathelyi püspökkel köttetett, csak 1889. év végén jár le s e szerződés érvényben tartása a regálejogok megvétele alkalmával a püspökség által kiköttetett. E bérlők első izben 700 frtot ígértek be a felemelt helypénz fejében évi bérűi, mig Horváth Lajos zala-egerszegi lakós a felemelt helypénz szedhetése fejében évi 1300 frtot ígért. A tanács megbízatott, hogy a jelenlegi bérlőkkel tegye magát érintkezésbe az iránt, hogy ők is fizessék meg a beigért 1300 frt többletet, de, mint a tanács által e tárgyban felvett s felolvasott tárgyalási jegyzőkönyv igazolja, ők csak 900 frtot ígértek, mig Horváth Lajos újból beígérte az 1300 frtot. Bár a városra nézve két ségtelenül előnyösebb az utóbbi ajánlat: tekintve azonban, hogy ennek elfogadása esetén tulajdonkép ketten szednék a helypénzt: egyik a régi, másik az újabb alapon, ami a vásározó nép zaklatását, folytonos civa kodást s legvégül azt eredményezhetné, hogy a vásározó közönség ilykép tőlünk elidegeníttetnék; de meg ezep. kétféle szedés kivitelére nézve alkalmas módot maga a képviselőtestület nem is tud képzelni; végül figyelembe véve a régieknek a püspökséggel kötött szerződésében foglalt ama pontot, hogy 1889. év végéig ők jogosítvák a hatóság által megállapított helypénzt szedni, ami idővel perre is adhatna okot: a képviselő testület a régi helypénzszedőknek a 900 frtos ajánlatát elfogadta s velők ily értelemben a szerződés megkötésére a tanácsot megbizta azzal, hogy miután a 9 vásár közül egy már elmúlt s igy csak 8 országos vásáron szedhetik a felemelt árak mellett a helypénzt, ez évre a 900 forint helyett 800 frt lesz a felemelt helypénz szedés bére. Az Ola külváros részben elhelyezendő favásártér ügyében a polgármester úr előadja, hogy a szombathelyi püspök hajlandó a sörház mellett levő házhelyet, úgy a sörház megett levő urodalmi birtokból a szükséges területet a várossal az urodaloin tulajdonát képező birtok közvetlen szomszédságában levő, egyenlő értékű földdel elcserélni. A képviselő testület ezt elfogadta s a tanácsot a hivatalos becslés eszközlésével megbizta. A képviselő testület az olai favásár helypénz szedési jognak évi 200 frton való kiadását jóváhagyólag tudomásúl vette, valamint a téglaszin számára, úgy a város épületeinél szükségelt fa beszerzésére nézve Rech nitzer Miksa és Fischl Mátyás vállalkozókkal 125 öi fenyőfa, 500 öl bükk, gyertyán, cser és tölgyfa szálli tásn ügyében kötött szerződést, mely szerint a fenyőfa öle 7 trt 50 krjával, a bükk, gyertyán- és cserfa öle 10 frttal, a bükk, gyertyán- és tölgyfa öle 9 frt 50 krral számíttatott. Tekintve, hogy a város ez évben jeleutéker.yen drágábbért szerezheti be laszükségletét, mint a mult évben, a gazdáságiigyi bizottság javaslatára a tégla ezerének ára 1 frttal vagyis 12 írtról 13 frtra felemeltetett. Ugyancsak a gazdaságiigyi bizottság javaslatára 60 db. fa lámpadúc beszerzése árlejtés utján elhatároztatott a bekátrányozás és a tőidből kiálló résznek be festésével együtt. Az átvételre Háczky Kálmán, Isoo Alajos, Szigethy Antal és Rozenkrancz József urakból álló bizottság küldetik ki. A Oasino helyiségébe 345 frton két meidinger kályha beszerzése iránt tett tanácsi intézkedést a kép viselő testület utólagosan jóváhagyta, egyúttal azonban utasította a tanácsot, hogy jövőre szigorúan ragaszkodjék a szabályrendelet ama pontjához, mely szerint a képviselő testület tudta és beleegyezése nélkül ily nagy
