Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)

1888-02-12 / 7. szám

A zalamegyei gazdasági egyesület hivatalos " értesítője. Jegyzökönyve a Zalamegyei gazdasági egyesület Zala-Egerszegen 1888. évi január hó 24 én tartott rendes közgyűlésének. (Folytatás.) II. Keszthely vidéki gazdakör pénztárnokának Dr. Csanády Gusztáv urnák 15 1888. szám alatt iktatott számadásaira. Minthogy a bevételek közé ugy a mult 1887 ík évi jauuár 10-iki közgyűlés 4 1. szám alatt kelt végzésével jóváhagyott számadás szerint volt 16 frt 56 krajcár pénztári maradvány, valamint az ugyanazon végzéssel a kör javadalmazására megszavazott s tényleg ki is szolgáltatott 500 frt, még is a kör tagjai névjegyzékében kitüntetett 88 egy forintos tagtól járt 88 írt és a befolyt egy forint hirdetési dij bevezettetett, a bevétel 604 frt 56 krajcárral helyesen felszámítottnak találtatott; — ellenben a kiadások között két darab Backer rostára kiadásba tett 184 frt összeg sem számlával, sem nyugtával igazolva nem lévén, a körnek ezen összegről utólag elszámolnia kell. Ezen 184 frt nem igazolt kiadáson kivül, a 296 1 frt 61 kr. igazoltnak talált kiadás levonása után is 123 írt 95 kr. pénztári maradvány maradt, s ámbár az 1887-ik évi január 10-iki közgyűlés 4 1. számú végzésével az 500 frt javadalmazás az 1886 ik évi december 31-én volt 16 frt 56 kr. pénztári maradvány beszámításával szavaztatott meg, az 500 fi t pedig a pénztárból teljes összegben kiadatott, minthogy a 16 frt 56 kr. maradvány a bevételek közé felvéve lévén, a 123 frt 95 kr. pénztári maradványban benn foglaltatik, a 16 irt 56 krajcárra nézve intézkedés nem szükségeltetik. Ekkép Dr. Csanády Gusztáv urnák a Keszthely vidéki gazdakör 1887-ik évi 604 irt 56 kr. bevételeiről előterjesztett számadása annak megjegyzésén felül, hogy az 1887-ik évi december 31 én 123 frt 95 kr. készlet maradt a pénztárban, azon fenntartással és feltétel alatt hagyatik helyben, hogy Dr. Csanády Gusztáv pénztárnok ui' s a Keszthely vidéki gazdakör két db Backk°r rostára kiadásba tett 184 forint összegről elszámolni tartozik. III. A gazdasági egyesület 1888-ik évi munkatérre iránt. A bizottság javaslata elfogadtatván, az egyesület 1888-ik évi működése külön tárgyául kitiizetett : I. A szarvasmarha tenyésztés emelése érdekében a szarvasmarha tenyészállat díjazásoknak az 1887-ik évi módszer szerint folytatása, különösen azon helyeken, a melyeken a díjazás a földműves gazdaközönség részéről érdeklődéssel fogadtatott^ u. m : Sümegen, ZalaEgerszegen és Alsó-Lendván. Es pedig Sümegen: a sümegi, z.-szt.-gróthi, keszthelyi és tapolczai járásokra. Zala-Egerszegen: a zala-egerszegi, novai járásokra és Zala-Egerszeg r. t. városra. Alsó-Lendván: az alsó-lendvai, csáktornyai, léte nyei, perlaki, nagy-kanizsai járásokra és Nagy-Kanizsa r. t. városra, —• nem lévén azonban kizárva, hogy bármelyik kiállítási helyen az ide nem osztott járásbeli szarvasmarhákkal a díjért versenyzésben résztvenni lehessen. „Béla te! itt vagyunk már." Gyorsan rendbe szedődtem. Alig léptünk ki kocsinkból, a kastély főajtaja megnyílt s előttünk állott mosolygó arccal a fotogtafia tulajdonosa. Gida bátyám teljes bizalmassággal fogott vele ke zet; meg is ölelte; meg is csókolta. — „Jó napot kedves komámasszony!" — „Isten hozta, kedves koma!" r— „Hát a Laci koma?" — „Férjem még a mezőn van." Micsoda? Férje? Azt hittem: hanyatt esem. Tehát férje van ! Hisz én rettenetesen rá vagyok szedve. Minden tervemnek vége. Agyamban kezdtek megkuszálódni a gondolatok. Gida bátyám nagy garral bemutatott: — „Ehol van kedves komaasszony, az én Béla öcsém. Derék gyerek, amint tetszik látni." Elhalványodva közeledtem az úrnő felé s udvariasan kezel csókoltam neki ; ami nagyon tetszett (jrida bátyámnak, mert mosolyogva fordult az úrnőbe/.. — „Hát az én kis mucikáin, az aranyos koreszt leáuyom ?" Abban a pillanatban felnyílt a I íertajtó és pajzán kedvességgel futott felénk .... (Na ugyan, eltalálnák-e önök : ki ?) Hát persze! Az én aranyom, az én Gizellám! Kacagott, mint a legkedvesebb kacagó galamb. Gida bátyámnak kezet csókolt; az őt homlokon csókolta. Nekem nagy kacagva nyújtotta gyönyörű kacsóját s a nevetéstől szagatottap kérdé: — „Na, hogy tetszik a menyasszony?" Mindhárman szívok leikökből nevettek. En kissé rösteltem a dolgot és savanykás képpel néztem Gida bátyámra. Az ő öröme határtalan volt, hogy ilyen pompásan sikerült a tréfa. — „Na ne sanyalogj, te svihák ! Hát iszen azért küldtem azt az arcképet, mert mindent tudtam a te margitszigeti dolgaidról. Úgy akartam, hogy nézd meg az anyját, aztán vedd el a lányát!" Gizellához vezetett. Három hét múlva egymáséi voltunk. Szabadon megcsókolhattam, megölelhettem az én kis feleségemet, aranyos Gizuskámat. Az egészben az tetszett nekem legjobban, hogy mindez Judit néni szeme láttára történt és többé már nem tiltakozhatott. —yA díjazások rendezésével és megtartásával Sümegre nézve a Sümeg vidéki gazdakör, Zala-Egerszegre és Alsó Lendvára az 1887-ik évben működött bizottságok bízatnak meg, — a melyeknek tagjai voltak és pedig: Zala-Egerszegeu: elnök Skublics István, — tagok: Csertán Károly, Csertán László, Csillagh Gyula, Farkas József, Königmayi :• János, Nagy László, Skublics Jenő, Skublics Zsigmond, Szily Dezső urak, — Alsó-Lendván: elnök Lenek Ödön,- tagok: Molnár Elek, Padusicsky Lajos, Smodícs Elek, főt. Balaton József, Hajós Mihály, Nagy József, Soos Kálmán urak, fenntartatván az 1887-ik évi január 10-iki közgyűlés 4 5. 6. szám alatt hozott határozatával megállapított azon szabályzat is, hogy miután az egyesület a tenyész irány meghatározása és e határozott irányban fejlesztése végett az 1883-ik évi ápril hó 8-án tartott közgyűlése 25 94. III. sz. alatt hozott végzésével megállapította, miszerint Zalainegye területe célszerűen két tenyész kerületre osztassék u. ni: a) egyik a magyar fajta — fehér — marhára, mely kerülethez tartozik a Balaton vidék, az alsó Zala völgy Szent-Gróthtól Fenékig, — továbbá a Szélviz és Kógyár völgy egész Palimig, s a Váliczka völgy Baktól Puszta-Magyaródig, b^ a másik a nyugati fajta marhára, mely kerülethez a megye többi vidéke tartozik Muraközt is ide sorozva, s hogy a megye ezen nyugati fajú tenyész kerülete vidékei közül Göcsejre az allgaui és műrzthali faj ajáultatott, — a többi vidékeire különösen jobb legelővel biró községekre a berni és simeuthali ; a bizottságok a díjak oda ítélésével első sorban a megállapított tenyész kerületekre fő figyelemmel legyenek. A Sümeg vidéki gazdaköri, ugy a rendező bizottsági elnök urak ezen végzés megküldéssel felkéretnek, hogy a rendezés részletei felől, különösen megtartásának helye, a kitűzendő dijak minő- és mennyisége stb iránt a bizottsággal tanácskozván, megállapodásra jönni s a jelentést mielőbb beküldeni szíveskedjenek. II. A községek részére beszerzendő tenyészbikák öszszevezetésében és kiosztásában közreműködés. Ennélfogva a tenyészbikáknak a községek által leendő beszerexhetése megkönnyítése végett a gazdasági egyesület a községek részére állami közvetítés mellett beszerzendő tenyészbikáknak Zalamegye területén a később kijelelendő oly központi helyekre, hol azok az illető községek részéről könnyen átvetethetnek, összevezetésére és a kiosztás alkalmából a felmerülendő költségek egy részét az ügy érdekében az egyesület pénztára terhére 150 frt az az egyszázötven forint ere jéig átvállalja, mért is a bikák üsszevezetése iránt szükséges intézkedések megtétele végett közreműködéssel ügyvezető elnök ur megbizatik, az eljárás szíves teljesítésére az 1887 ik évben felkért bizottsági tag urak felkéretni, mindezekről megyei alispán ur értesíttetni, egyszersmind a nmgu földniivelés , ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz következő kérelem .intéztetni határozatott: Nagyméltóságú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kii-, miniszter ur! Mióta Zalavármegye közönsége által a szarvasmarha tenyésztés érdekében alkotott s a nmgu kir. miniszter ur által az 1885-ik évi junius 2-án 28455 II. sz. alatt megerősített szabályrendelet e megyében fenn áll, s tenyésztésre csak igazolvány nyal ellátott bikák alkalmaztathatván, a megyében fekvő községekben nagy számban felmerült tenyészbika szükséglet fedezése végett a nmgu kir. minisztérium által vásároltatott s a községeknek átengedett tenyészbikák használtatnak : teljes megelégedéssel tapasztalható azon rendkiviili eredmény, melyet ezen apaállatok után előállott szaporodás-* nál a faj nemesedésében észleli tni, s nem kevésbbé örvendetes azon körülmény, hogy ezt, mint nagy előnyt s a jövőben még fokozottabb mérvben élvezhető hasznot maga a földműves néposztály is felismervén, igyekszik és óhajt állami közvetítéssel jelcsb tenyészbikákhoz jutni, melyeknek figyelmes gondozásáról és jó élelmezéséről is megfelelően intézkedik. Tekintve, hogy a községek a fennforgó szükségletet a megye területéről — elégséges tenyészbikák hiányában beszerezni még nem képesek; tekintve az előadott rendkívüli eredményt s azon jó hatást, melyet ez a nép felfogására s a szarvasmarha tenyésztésnek főkép a nyugati fajta beszerzésében és terjesztésében nyilvánuló emelésére irányított törekvésében előidézett; tekintve végre, hogy attól tarthatni, miszerint az esetben, ha ezen teljes méltánylásra és támogatásra érdemes igyekezet meghiúsulna, az oly szép eredménynyel megindított haladásban sajnos visszaesés állana be : mély tisztelettel s erős bizalommal kérjük nagyméltóságú kir. miniszter urat, hogy a fennforgó nagy horderejű közérdek tekintetéből a lefolyt két évben nyújtott kegyes támogatást folytatni és Zalavármegye községei részére oly fajban és számban, mint ezt a vármegye közönsége hatósági felterjesztésében kérelmezni fogja —• tenyészbikákat bevásároltatni és az eddigi kedvezmények szerint átengedni kegyeskedjék. III. A megyében alkalmazásban levő népiskolai tanítóknak a községi faiskolák kezelésében, a fatenyésztésben és gyümölcsfa nemesítésben oktatására a megyebeli azon néptanítók közül, kik a községi faiskolák eredményes kezeléséért a gazdasági egyesület által már jutalmaztattak (4 13—1885.), a megye alispánja által kinevezendő tanítók díjazásához az egyesület 150 írttal hozzájárul. IV. Vetőmagbeszerzés közvetítés az igénybe ve vők részére. V. Trágya-gypsz beszerzés közvetítése azon megállapítással, hogy a gazdakörük évdíjas tagjai részére teendő megrendeléseknél az összeget az egyesület pénztára előlegezze, de az előlegezésből élvezendő jutalék az évdíjas tagok javára essék s nem a kör nyereménye legyen. TV. „Keszthely vidéki gazdakör" 1888-ik évi munkaterve és költségvetése iránt. A „Keszthely vidéki gazdakör" az 1887-ik évi december hó 22 én tartott közgyűlésén a kör 1888 ik évi különös működéséül kitűzte a következőkben megállapított munkatervét: 1-ször. Hogy a kisebb gazdáknak alkalom nyújtassék tisztább vetőmag alkalmazása által tisztább és ennélfogva értékesebb és kelendőbb terményekre szert tenni, mind azon községek részére, hol a körnek legalább 20 tagja van, konkoly-választó és szelelő-rosták megszerzendők, melyek a tagoknak ingyen használatra fognak átengedtetni. 2-szor Hogy a tetemes magmegtakarítással já ó sorvetés a kisebb gazdák között is meghonosittassék, a legtöbb tagot felmutató és erre legalkalmasabb községnek egy kilenc soros sorvetőgép fog rendelkezésre bocsájtatni. 3-szor. A vetőmag beszerzését közvetítő intézméux ezentúl is fenntartatik. 4 szer. A termelés fokozása céljából oda fog hatni a kör, hogy területén a műtrágyák alkalmazása meghonosíttassék. 5-ször. Hogy a phylloxera által veszélveztetettt szőlősgazdák ellentálló fajokhoz könnyen, olcsón és biztosan juthassanak, egy amerikai szőlőtelepnek Keszthelyen való létesítése tervbe vétetik. 6-szor. A kisebb gazdáknál annyira elhanyagolt sertés tenyésztés emelése céljából a kör jobb fajtájú tenyészállatokat óhajt megszerezni, hogy az ezek után származó tenyésztésre alkalmas ivadékokat az egyes községeknek juttatva, azokban nemesebb és értékesebb sertésfajokat honosítson meg. Ezen tervezetének megvalósítása céljára költségvetését következő tételekben irányozván elő: A.) KiaJás. 1. Gépek beszerzésére — — 2. Tenyészsertések beszerzésére — 3. Értesítő kiadási költsége 4. Posta és iroda költség — 5. Titkár tiszteletdíja — — 6. Előre nem látott kiadásokra — összesen : 250 frt — kr. 100 frt — kr. 60 frt 50 frt 200 frt — kr. 40 frt — kr. 7Ö0~frt ~~k r! kr. kr. 123 frt 95 kr. 40 frt — kr. B.) Fedezet. Előirányoztatott: 1 Pénztári maradvány a jelen végzés fenti II. pontja alatti számvizsgálat szerint — — — — 2. 40. egy forintos tagtól — összesen: 163 frt 95 kr. a hiány — — 536 frt 05 kr. Tekintve, hogy a megállapított működés a kör alapszabályszerű működésében forog, a „Keszthely vidéki gazdakör" részére az 1888-ik jívre a 123 frt 95 kr. ottani pénztári maradvány beszámításával 400 forint azaz négyszáz forint o. é. megszaviiztatik, mely összeg, tekintve, hogy az 1887- k évben a két darab Backkeirostára kiadásba tett 184 frt beszámításával is az összes kiadás 480 frt 61 krajcár volt, annál inkább megtelelőnek s elégségesnek találtatik, minthogy a kör beterjesztett előirányzata szerint összesen is csak 40 három éves egy forintos tagot remél. V. _ vXagy Lengyel vidéki gazdakör"- 1888 ik évi munkaterve és kültséqvetése iránt. „Nagy-Lengyel vidéki gazdakör" 1888 ik évi munkaterve és költségvetése együttesen a folyó évi január 8-án tartott közgyűlésből következő tételekben terjesztetvén elő u. m: K i a d a s. 1. A meglevő rosták és cséplőgép kijavitására — — — 50 frt — kr. 2. Egy nagy választó-rosta beszerzésére 120 frt — kr. 3. Jegyző tiszteletdíja — — 50 frt — kr. 4. Küldönc díj, nyomtatvány és postadíj 10 frt — kr. összesen : 230 frt — kr. Fedezet. 1. Pénztári maradvány 2. Díjhátralék követelés — — 3. Két pártoló tag adománya 4. 88 egy forintos tagtól évi dij összesen : a fedezendő hiány 6 frt 23 kr. 41 frt 33 kr. 10 frt — kr. 88 frt — kr. 145 frt 56 kr. 84 frt 44 kr. Tekintve, hogy a „Nagy-Lengyel vidéki gazdakör" aránylag kis területen 88 egy forintos tag érdeklődésével folytatja a vidéki gazdakörök feladatát, rendelteté-i célját, jól felfogott gyakorlati irányban működését, s hogy az 1887-ik évre az 1887-ik évi január 10-iki közgyűlés 2 2 VI. sz. a. hozott végzésével megszavazott 150 forint javadalmazást fel nem vette, - ezen 150 frt részére megszavaztatván, a 6 frt 23 kr. pénztári maradvány beszámításával a pénztárból kiszolgálandó leend. VI. „Sümeg vidéki gazdakór" 1888-ik évi munkatérré és költségvetése iránt. „Sümeg vidéki gazdakör" a mult 1887-ik évi augusztus 14-iki közgyűlés 81 98. 189. 155. szám alatt hozott végzésével részére megszavazott s a pénztárból ki is szolgált 100 írtról és saját évi fizetéses t.-.gjai által ott fizetendő dijakról számadást, s évdíjas tagjairól kimutatást be nem terjesztvén, az 1888 ik évre részére az előbb hivatkozott végzéssel kiszolgált száz forint beszámításával 300 forint, tehát ez alkalommal ujabban 200 frt o. é. megszavaztatik. (Folyt, köv.)