Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)

1888-06-10 / 24. szám

Melléklet a „Zalamegye" 1888. év! 24-ik számához. Csáktornya ünnepe. Csáktornya, Muraköz szive, lélekemelő ünnepélynek volt színhelye f. hó 7-én. E napon tétetett le' a haza határán oly nagy touto.ssággal bíró állami tanítóképezde új épületének alapköve. Az ünnepélyen Svastits Bénó Zalavármegye főispánja, gróf Festetieh Jenő, dr. Ruzsicska Kálmáu kir. tanfelügyelő, a Csáktornya város képviselőtestülete, a helybeli királyi és megyei hivatalok, a kath. és izr. hitközség képviselői, az uradalom tisztikara, a képezde igazgatótanácsa és tanári kara, a polgári- és elemi iskola s a vidék több tantestületének, nemkülönben több jótékony egylet képviselői és nagyszámú közönség. Az ünnepélyt az építkezésnek nemzeti lobogókkal feldíszített helyén a képezde növendékeinek énnekkara nyitotta meg a „Nemzeti imával." Erre Svastics Bénó, Zalavármegye főispánja, feszült érdeklődés közt a következő nagyhatású beszédet mondotta : „Azon épület, melynek most alapkövét tesszük le, a népnevelés szent ügyének lesz emelve, és azon intézet, mely az ez alapou és e célra emelendő épületben nyer elhelyezést, képezdéje lesz a népnevelés közvetlen közegeinek — a tanítóknak, kiknek magasztos híva tása az, hogy meggyújtsák és élesszék az értelem világát hogy elvessék és gy ümölcsözésre fakasszák az erkölcsileg nemesítő művelődés magvát a népiskolákban. Ok — a tanítók vannak hivatva odaadó buzgalmukkal eszközölni azt, hogy a népiskolák igazi szentélyét képezzék a népnevelés szerencsés előhaladásának, melyből a gyermekek, laint a haza öntudatos kis polgárai, a helyes irányú erkölcsi és értelmi fejlődés teltételeivel elkésziilten lépjenek ki mindazon pályákra, melyeket az emberi rendeltetés szerint a földi sors utjain meg haladni kell, de áldásos sikerrel csak akkor haladhatunk meg, Iia biztos kalauzként vezérli lépteinket és tetteinket az értelem világa és az erkölcsnek nemesítő felemelő malasztja. Mindennek megcáfolhatlan valóságát és nagy horderejű fontosságát eléggé nyilván tanúsítja azon magas kormányi gondoskodás, mely által a tanítóképezde itten Csáktornyán tényleg megnyittatott, még mielőtt saját helyisége felépíthető volt; és most midőn a képezde épületét alapozzuk, lehetetlen, hogy örömteljes megnyugvásunkat tel ne költse annak tudata, hogy ezen most alapozott és a szükséghez képest nagyobbítandó épület betetőzésével egy oly állami intézmény nyer itten végleg állandósított létezése, mely első sorban és közben Muraköz honszerető lakosságának szellemi és erkölcsi felvirágoztatását bírja tüzetes céljául. S ha ezért mély hálánk illeti meg országunk közoktatási ügyének legfőbb intézőjét, és utánna azon férfiút, ki a kormányi gondoskodás megtestesítője volt, másrészről ugyanebben kell, hogy elégtételét találja meg Csáktornya városa is elísmorést érdemlő hazafias hozzá járulásáért. Midőn tehát lelkem mélyéből óhajtom, hogy az itt emelendő épületnek most lerakott alapján századokra legyenek rakva és az abban elhelyezendő képezde boldog és szerencsés századokou keresztül szolgálja áldásos, sikerrel a népnevelés szent ügyét, s hogy szeretett hazánknak ezen határvonalán — hol még ma is állanak az ősi harci dicsőségnek bástya falai, jövőre a többi tanintézetekkel kapcsolatosan ezen képezdéből is átplán tált és dúsan tenyésző népnevelés képezze megvivhatlan védvét Muraköz hazatiasságának és boldog felvirulásának ; midőn továbbá óhajtom, hiszem és remélem, hogv Csáktornya városa és annak honszerető polgársága hazatiasságának erkölcsi kötelékébe fűzi a benső érdeklődést és meleg lészvétet a keblébe telepített ezen intézet iránt és a midőn hazafiúi bizalommal kérem ezen intézet kegyes pártfogását oly dicső ősök méltó utódától, kik a hazáért és közjóért tenni és áldozni mindig készek voltak, és a kiknek magas örökjében ma gróf ur őrnél tóságát tisztelni ós jelen ünnepélyünk diszét einelő szíves megjelenésének örvendhetni szerencsések vagyunk ; és végre, midőn elvárnunk kell, hogy a képezde érdemes igazgatója és tanárkara nem csupán szakegyéni odaadásukkal, hanem az igazi magyar liazafiasság becsületességével és lelkiismeretességével töltendik be hivatásukat és felelnek meg ezen reájuk bízott intézet iránt vállalt kötelmeiknek, a Mindenható áldását kérve tel jesitem alapkő letételét, mély hódolattal Felséges Urunk Apostoli Koronás Királyunk dicsőségére és Muraköz népnevelésének üdvére !" Az éljenek lecsillapultávval dr. Ruzsicska Kálmán Zala vármegye kir. tanfelügyelje tartá nagy tetszést keltő következő beszédét. „Pályám egyik legbecsesebb jutalmát veszem e szép és megható percben, midőn mint e megye népoktatásának őre és vezetője kifejezést adhatok a mai nap ünnepével összeforrt lelkem örömének s boldogságának. Igen .' Ünnepnek nevezem e napot, mert az alapkövet ezen épiilet sarkába illesztő kalapácsnak ütése visszhangzik nemcsak a mi sziveinkben ; de visszhangzik Zalavánr-egyében és az egész hazában ! Visszhangzik a mi sziveinkben; hisz együtt ápoltuk remélve és epedve az eszmét, mely ma valósulást nyer. Visszhangzik Zalavármegyében, mert művelődésének súlypontja ez órában ide'nehezedik Csáktornyára. . Visszhangzik az egész hazában, mert e falak élő bizonyságai lesznek a magyar népoktatásügy nemes idealizmusának, mely idegen ajkú polgártársainkat minden kényszer nélkül, anyanyelvük bántatlanságával s a testvéri szeretet melegével hódítja el a magyar érzéseknek és magyar kultúrának. Most, e fontos históriai percben, itt az édes haza határán: lehetne e szivemnek hőbb óhajtása, mint hogy engedje a mindenható Isten, hogy ezen épület legyen Csáktornya lelkes városának dísze; legyen Muraköz áldása, legyen a magyar szent korona testvérnépeinek összetartásában, nagyságában és boldogságában örömét lelő minden igaz hazafinak büszkesége. Szolgáljon végül minden benne nevelendő tanítónak buzdításul arra, hogy Muraköznek ne csak népoktatása, de népoktatásának nem sokára fényes története is legyen. Most pedig kérem a mélyen tisztelt közönséget — kívánják velem együtt tiszta szivből, hogy a mindenható Isten a férfiút, ki e vidék népoktatásának szerves fejlesztésén atyai gondoskodásának meleg odaadásával s szeretetteljes érdeklődéssel csügg, nagyméltóságú Tref'ort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter ur Ő Excel Inntiáját, e hazának bármely nemzettől méltán irigyelt büszkeségét, mindnyájunk végtelen örömére, soká s boldogságban éltesse I !" A legmelegebben fogadott beszéd után a növendé dekek énekkara a uemzeti hymnust a közönséggel együtt elénekelvén, Szele Ignác c. kanonok és felső-muraközi esperes ur az alapkő megszentelése előtt melegen emléke zett meg a valláserkölcsi nevelés fontosságáról, nem különben az állami és egyházi hatóságok egyetértő működésének hazafias és társadalmi jelentőségéről. Az alapkő okmányának és emléktárgyainak elhelyezése után kezdetét vette az egyházi szertartás. — Ezután a jelenvolt hatóságok és egyletek képviselői jelmondatok kíséretében a szokásos kalapácsütéseket végezték. A nemes egyszerűségben is szivreható ünnepély színhelyéről a közönség zeneszó és mozsarak durrogása mellett távozott. Az üunepély alkalmával ugy Trefort Ágoston közoktatási miniszterhez, valamint dr. Berzeviczy Albert és Gönczy Pál államtitkárokhoz üdvözlő táviratok küldettek. A keszthelyi önk. tűzoltó egylet közgyűlése. Jun. 3-án tartá a keszthelyi tűzoltó-egylet évi közgyűlését, melyet Hoffanu Soma alelnök nyitott meg. A mult évi közgyűlési jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése mán Pöltz Pál titkár olvasta fel nagy gonddal egybeállított jelentését, mely szerint az egylet az emberiség nehéz, de lélekemelő szolgálatában már 8 év óta működik. Felemlíti e jelentés Festetics Tassiló gróf nak az egylet védnökségét elfogadó nyilatkozatát, Lipp Vilmos egyleti elnök elhuuytát, ki mindig azon fáradó eott, hogy az egyletet anyagilag minél jobb helyzetbe hozza, és működő tagok minél szakképzettebbek legye nek. Az orsz. tűzoltó szövetségnek fiumei közgyűlésén az egylet ló taggal volt képviselve. Az egyleti tagok száma 171, és pedig: van 22 alapító-, 85 pártoló- és 64 működő tag. Teljesíttetett 27707 szolgálat, 15 gyakorlat. Az elintézett ügyszám 87. Az egylet vagyona 8000 frt tesz, bele tudva mindennemű felszerelvényét. Tűz Keszthelyen 1885. junius 2 tói fogva nem volt, nem értve bele néhány kémény tüzet. Csathó Alajos, mint a számvizsgáló bizottság elnöke jelentést tett az 1887. évi pénztár és lovak kezeléséről vezetett számadásokról. Két ló keresett a szigorú tél dacára 474 frt 75 krt., fentartási szükséglet lett 504 frt 80 kr, igy a kezelőnek visszatérítendő 30 frt 45 kr. A bizottság javasolja a közgyűlésnek, hogy amit a lovak keresnek, folyjon az be a pénztárba és a lovak fentartására is mindenkor a pénztár vétessék igénybe, igy kellő ellenőrzés mellett a differentia talán kiegyenlíthető és külön lókezelő nem válik szükségessé. Kia datik a választmánynak. A pénztári bevétel volt 480 frt 34 kr., kiadás 425 frt 44 kr., pénztárkészlet 54 frt 90 kr. A pártoló tagoktól beszedendő dijak, minthogy három éve rég elmúlt kötelezettségüknek — igen bizonytalanok, indítványozza tehát a bizottság, hogy a pártoló tagok újból gyűjtessenek és aláírásaik ujabb három évre kötelezőnek tekintessenek. Elfogadtatik, Hoffmann Mór lókezelőnek és Sleifter Izidor pénztárosnak a közgyűlés a felmentvényt megadta. Dr. Lipp elhunyta óta az elnöki szék betöltve nem lévén, arra egyhangúlag Deíninger Imre gazd. tanintézeti igazgató választatott, ki meleg szavakkal megköszönte a választásban nyilvánuló [népszerűséget, ezt elfogadta és a közgyűlés vezetését nyomban átvette. A választmány titkos szavazattal választatott. A szavazatszedő bizottságot Hoffmann Soma, Csirke Iván és Bányay Károly képezték. Legtöbb szavazatot nyertek : Csák Antal, Beck Sándor, Csathó Alajos, Lénárd Ernő, Pap Sándor, ifj. Reischl Vencel, Scheiner Henrik, Nagy István, Szilágyi Lajos, Kósa János, Szabó Pál és Hoff mann Miksa. A számvizsgáló bizottságba elnökül: Csathó Alajos tagokúi id. Szabó János és Unterberger A. választattak. A folyó évi költségvetés egybeállítása hosszasabb időt vett igénybe, a mennyiben a bevétel kevesebbel volt előirányozva a kiadásnál; végül 736 frt bevétel és kiadásban történt megállapodás. Igen szép eszme fog ez egyletben megvalósulni, ha a 8 év óta működő s vagyontalan tűzoltók az egylettől kapják egyerubájukat, mire 100 frt elő is irányoztatott. A város az egyletnek évenkint 150 frtot ad, a takarékpénztár 30 frtot, a többi bevételt rendesen a pártoló tagok dijai teszik, kiknek száma a folyó évben remélhetőleg 100-on felül lesz. A gyűlés az elnök és a választmány éltetésével és a díszruhában megjelent működő tagoknak az őrtanyára vonulásával véget ért. Tanitó-gyülés. A szombathelyi egyház-megyei róru. kath. tanitó testület novai esperesi kerületének két évi haldokása — úgy látszik — teljes felgyógyulással végződik. Ugyanis Lóky József és Rozner Rezső urak buzgó felhívására május hó 30 án meglepő nagy számban gyűltek össze az ottani tanítók Nova város róna. kath. iskolájának I. osztályú tantermében, hogy újbóli alakuló, illetőleg tisztújító gyülésöket megtartsák. Mindössze 18 an voltak jelen, mely a régebbi számokhoz képest (4—5), valósággal impozáns érdeklődés. Az igaz, hogy aztán elegendő tarka is volt ám a gyülekezet! Mert hogy ezúttal senki sem volt a testületből kizárható (a módosított alapszabályok értelme szerint — amint mondva volt!) több, mint fele a megjelenteknek olyan „tanitó", aki állomásán egyház főhatóságilag megerősítve nincsen. S ezek között egy különösen kitűnt — újdonatúj, diszes (és sajátkezüleg „háziiparozott" ?) csizmával ... Na de hat Göcsejben még nagyon sokáig fog virulni az „arany sza badság"! De hát lássuk a gyűlés befolyását. üveges A. pákai főtanitó, mint ellök, panaszos hangon előadva a testületnek a múltban tauusitott kö zönye feletti megjegyzéseit, a neki adott bizalmat visz szaadja s az elnöki tisztségről leköszön. Azután mint korelnök, elrendeli a tisztikar megválasztását. Elnökké 7 szavazattöbbséggel Berényi Miklós lentii főtanitó, jegyzővé Kerschbaumáyer Károly iklódi, * pénztárossá Göntér Gábor náprátfai tanítók választattak meg. A uj elnök t. társai nevében megköszöni a bizalmat s általános tetszéssel fogadott beköszöntő beszédje után elfoglalja az elnöki széket. Azután a legutolsó ülés jegyzékönyve felolvastatott s a pénztári számadás megvizsgáltatott és volt pénztá rosnak a felmentvény megadatott. Majd a jövő gyűlés helye és ideje állapíttatott meg. Helye: Náprádfa, idejt* szept. 12-ike lett. Az éppen akkor betegen fekvő esperes, főt. Tor nyos Gábor úr Lóky J. főtanitó által az egybegyűlt tantestületnek üdvözletét küldé s hogy a testület által kitűzött magasztos oél minél sikeresebben elérhető legyen, nevezett főtanitó által kijelenteté egyúttal, hogy a jövőben azon tanitó ellen, aki igazolatlanul marad el a gyűlésből, azonnal fegyelmi vizsgálat fog elrendeltetni; A jövő gyűlés tárgyai lesznek: M*gyes»y Elek gyakorlati tanitása (ismerteti az 1. osztályban az 1-től 20-ig ter jedő szám kör — fél órai leckében !) Rozner R. hasonló tanitása az egészségtanból és Göntér Gábor értekezése a tanítói tekintélyről. Végül Lóky .1. indítványát fogadja el a gyűlés: hogy a hanyag gyilléslátogató tagok ellen a büntetést lazán alkalmazó tisztikar vád alá helyeztessék. Na ilyen erélyes intézkedések csak meg fogják hozni a sikerdús eredményt. Hiszen Göcsejre reá is tér. Éljen a megujult lelkes mozgalom 1 (-ffy) Tűrje, 1888. junius 2 án. A lélekszám szaporodása és az elavult iskolaépület célszerütlensége arra indította Tűrje mezőváros közönséget, hogy egy uj, a mai kor kivánalmainak megfelelő iskolát épit. Bár a legszűkebb körülmények közt érte a kéz séget ezen mulhatlauul szükségessé vált elhatározás, még sem riadt vissza az anyagi áldozatoktól. Nemes elhatározásukból kifolyólag testté is lett az ige, a mennyiben mult hó 31-ikén az az ép Ur napján tétetett le az uj iskolának alapköve. A 1. szerkesztőségnek becses engedelmével bátor vagyok az ünnepély lefolyását a következőkben ecse telni. Ftdö Réthy Gyula plébános és iskolaszék! elnök ur szép szavakkal nyitotta meg az ünnepélyt; hangsú lyozta beszédében, hogy mennyire szükséges és kívánatos, miszerint édes hazánknak minden legkisebb községében is jó iskola legyeu; majd felhívta a jelen volt szülők figyelmét a pontos és szorgalmas iskoláztatásra, kiemelte a szülők és tanítók együttes működésének fontosságát és szükségét. Ezután következtek a szokásos kalapács ütések, bizonyes jelige mondása mellett. Az elsőt tette az iskolaszéki elnök ur, utánna Tűrje bel és külváros bírói, ftdő Rezsőfy György jószágkormányzó, úr a helybeli főtanitó é.s elöljárók. Majd a város polgársága közül Kurcz Lajos tőerdész ur, Klasz József szalapai bérlő úr, ki igen szép szavakban fejtegette az iskola nagy fontosságát és magasztos célját. Végre Kovács György helybeli épitő mester úr mint vállalkozó, mondta el jószándékú nézetét, kérve Istentől eiőt ezen miiDka sikeres végbemeneteléhez. Hogy jó kézbe adta a község e vállalatot, bizonyítja az illető építőmesternek szakavatottsága, mogbiz hatósága és szolidsága s aki Vas és Zalamegyékbfeo már több tekintélyes uri ember teljes megelégedését vivta ki a részükre tett építkezés által. Mi is teljes lélekkel bizunk benne és reméljük, hogy ebben várakozásunknak teljesen meg fog felelni. A jószágkormányzó és Szabó Károly prépostsági kasznár urak közös jó indulattal ezen ünnepély emlékére az alapkő letétele után sikerült bankettet voltak szivesek rendezni, kik is fogadják e helyen a nevelésügy érdekében hozott áldozatokért hálás köszönetünket. Hock Pál. Helyi, megyei és vegyes hirek. Kerületi esperes kinevezése Csejjy Zsigmond zala-szent-lászlói plébános és esperes- helyettes a keszthelyi kerület esperesévé neveztetett ki. Kinevezés. A m. kir. igazságilgyminiszter Zdelár József csáktornyai járásbirósági dijnokot a perlaki já rásbirósághoz írnokká kinevezte. Véglegesítés. A vallás és közoktatásügyi miniszter 7óth Sándor perlaki állami iskolai igazgató tanítót jelen állásában végleg megerősítette. Áthelyezés. A m. kir. igazságügyininiszter dr. Sass Elemér nagy-kanizsai kir. alügyészt a szegszárdi kir. ügyészséghez helyezte át. Gyaszhir. Vettük a következő gyászjelentést: Özv. Muzsik Kálmánné szül. Hönig Emília, ennek gyermekei Ferenc és Mariska, özv. Nyáry Ferenené szül. Muzsik Mária mint testvér a legmélyebb fájdalommal jelentik Muzsik Kálmánnak, felejthetlen jó férjnek, páratlan jó apának, legjobb testvérnek életének 57-ik évében hosz-