Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)
1888-05-27 / 22. szám
y Melléklet a „Zalamegye" 1888. évi 22-ik számához. megszűntéig összesen megbetegült 43 gyermek, kik mind meggyógyultak. Április hónapban csupán Vaspör községbeu öltött a kanyaró járványos jelleget 34, gyógyulással végződött esettel. Jelenleg a megye egész területe járvány mentes. Boncvizsgálat összesen 6 teljesíttetett; egy gyermekgyilkossági esetben törvényszéki megbízatás folytán, ötször pedig rendőri tekintetből. Ez eseteknél a halál legközelebbi okai voltak: 2 fulladás, 1 elvérzés, 1 tüdőguta, 1 tüdőlob. Külső hullaszemle rendőri tekintetből ejtetett 9, súlyos sértés bejelentetett 9. Öngyilkosságot 3 egyén követett el, kik közül egy (Boronyák Mária Egerszegen) phosphoroldaiot ivott, 1 (Szabó Rezső Radamoson) magát agyonlőtte, 1 pedig (Schvarcz Mózes Mihály fán) kútba ugrott. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 9 egyén esett áldozatává. Ezek egyike (Kovács Ilka 3 éves egerszegi leáuyka) a vízzel telt pöcegödörbe, a többi 8 (Fitos István Kozmadombján, Lapat Katalin gyermeke Gosztolán, Nyers Árpád Lenti-Szombathelyen, Pókucz Ferenc Lovásziban, Brunner József Lakoson, Koczeth Francziska Szent-György völgyön, Sznopek Ferenc Bajcsán) egy része tókában, a többi pedig folyóba, de mind vízbe fűit. Elmekórnak két esete jelentetett be, egyik mint csendes természetű, házi kezelés alatt hagyatott, a másik kórházba szállíttatott. Veszettség gyanújában állott eb két egyént mart meg a tapolczai' járásban (Tóth Pált Szigligeten és Kardos Marit a töreki pusztán); mindkettő gyógykezelés alá vétetett. A zala egerszegi tanítói járáskör tavaszí közgyűlése. A zala egerszegi tanítói járáskör tavaszi közgyűlését Kiss Dénes járásköri elnök elnöklete alatt t. hó 23-án tartotta Csatáron, melyen jelen volt vendégképen Kocsis Ferenc helybeli plébános és a járáskör tagjai közül mintegy 50-en. Gubics József helybeli tanító gyakorlati előadást tartott a történelemből a IV. és V. osztály növendékeinek a tatárjárásról. Ezt követte az előadás bírálata. Ez után elnök a tagokat üdvözölve, kezdetét vette a tulajdonképeni közgyűlés. Göntér Endre náprátfai tanító értekezett a központ által kitűzött következő tétel felett : „Miként lehetne a tavaszi hónapokb-n falu helyeken a szorgalmi időt célezerüebben beosztani, hogy a nagyobb növendékek iskolai kötelezettségeiknek eleget téve, szülőiknek is többé-kevésbbé segélyére lehetnének; továbbá, hogy a pontatlan iskoláztatás mint volna legcélszerüebben megszüntethető." A közgyűlés mindkét tételt behatóan megvitatván, részint az előadó javaslata, részint egyesek által tett indítvány alapján a köretkezőkben állapodott meg: Amennyire lehetséges, a közgyűlés tavaszi hónapokban is a délelőtti és délutáni tanitás Jentartását óhajtja, amely községekben a fenforgó viszonyok miatt ez keresztül vihető nem volna, tavaszi hónapokban az előadások csak. délelőtt tartatnának, még pedig külöu oktattatnának az I. és II., és külön a 111., és IV. osztály növendékei, vagy hoi hat osztályú osztatlan népiskola van, külön az I., II., III., és külön a IV., V. VI. osztály növendékei. Hogy a tauitás a nagyobb, vagy a kisebb osztályok növendékeivel kezdődjék-e s hogy a délelőtt mely óráira tűzessék ki az oktatás, ezt minden egyes községben az iskolaszék a helyi viszonyok tekintetbe vétele mellett állapítaná meg. A pontatlan iskolázást illetőleg a járáskör a közi gazgatási bizottság által ez ügyben hozott rendeletét, ha az minden irányban szigorú következetességgel a lelkiismeretes pontossággal íogauatosittatik, elégségesnek tartja. Mivel azonban előfordult eset, hogy a tanitó a szolgabiróság által megidéztetett az általa az igazolatlan mulasztásról beadott jegyzékének beig*zolása végett s mivel i!y eljárás egy részt a tanítói tekintély rovására történik, miután feltételezendő, hogy a kimutatást a tanító legjobb tudomása és meggyőződése szerint állítja egybe s igy annak hitelességéhez kétely nem térhet és személyes megjelenésekor ís csak ugyanazt mondhatja, mint amit a jegyzékébe bevezetett; más részt a tanítónak ily gyakori megidézése a tauitás rovására történik, miután ily megídézés alkalmával iskolai kötelezettségének nem tehetvén eleget, a tanitás szünetel : a járáskör megkeresendőnek javasolja a közigazgatási bizottságot, hogy a tanítók által az igazolatlan mulasztásról egybeállított kimutatások hiteleseknek tartatván, azok igazolása végett a szolgabiróság által ne idéztessenek meg. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint a járás kör segélyegyesületének vagyona áll: a) kintlevő kölcsönökben 1063 frt 38 kr., készpénzben 27 frt 16 kr., tagsági hátralékban 7 frt 72 kr., összesen 1098 frt 26 krból. Az 1887. évi november 13-áu taatott őszi közgyűléskor a vagyon 1017 frt 60 krt tett s igy múltév november 13-tól 1888. évi május 20-ig a növekedés 80 frt 66 krt tett, mely jelentés örömmel vétetett tudomásúl. Tekintve, hogy a járáskör pénztárnokának a se gélyegylet vagyonának kezelése körül több dolga van, fáradtságának némi jutalmazásáúl a számvizsgáló bizottság javaslatára évenként 2 drb 10 frankos arany szavaztatott meg tiszteletdíjul, mely részére már az 1887' 4 egyleti évre folyóvá tétetett. Az orsz. tanitói árvaház gyűjtő bizottságának jelentése szerint az őszi közgyűlés óta a jelzett célra a zala-egeiszegi takarékpénztár 10 frtot, a vas-zalai első takarékpénztár zalaegerszegi fiókja 5 frtot éu Mendly Károly ur 4 frtot voltak szívesek adományozni, melyért a közgyűlés köszönetét fejezte ki. A járásköri eluök jelentése szerint a járásköri segélyegylet részére Radocia János országgyűlési képviselő úr 25 frtot, a vas-zalai első takarékpénztár zalaegerszegi fiókja 5 frtot voltak kegyesek adományozni, mely köszönettel vétetett tudomásul. A közgyűlés elhatározta, hogyha a tagok a segélyegylet pénztárából vett kölcsöneik után törlesztést tesznek, a törlesztésre adott összegből első sorban az esetleges tagsági hátrálékok levonandók. Miután a csatári iskola nagyságához mérten nagyon is sötét, a közgyűlés Páukovich György járásköri tag indítványára felkérte Kocsis Ferenc plébános urat, mint iskolaszéki elnököt, hogy saját hatáskörében e baj mielőbbi elhárítása iránt szíveskedjék intézkedni, mit ő szives készséggel meg is igért. A jövő közgyűlés helyéül Bucsu-Szent-László jeleltetett ki a következő tárgysorozattal : a helybeli tanitó gyakorlati előadást tart, Kovács György alsónemes-apátii tanító gyakorlati előadást tart az egészségtanból, Kiss Lajos zala egerszegi polgári iskolai tanitó értekezik a földrajz köréből, Göntér Endre náprátfai tanitó értékezik a borkollektáról. Végül az elnök köszönetét fejezvén ki az iskolaszéki elnök urnák a szives megjelenésért, a közgyűlést bezárta. Elvi határozatok ipar-ügyekben. 1. A munkakönyv megszerzéséért nem az iparossegéd, hanem annak munkaadója tartozik felelősséggel, ily mulasztás miatt az 1884. évi XV 11. t. c. 157 §-a értelmeben csakis a munkaadó büntethető. Tényállás, G. M. ellen kőműves ipar jogosulatlan űzése miatt panasz tétetett. A lárgyalláson tiltakozott a vád ellen s csak is azt ismerte be, hogy mint napszámos dolgozott P. J. nál. Az I-ső fokú hatóság jogositlau iparűzés miatt 20 frt pénzbüntetés megfizetésére marasztalta. A 11-od fokú hatóság a jogtalan iparűzés vádja alól felmentette, de mivel kitüut, hogy mint kőművessegéd dolgozott CÓ munkakönyvvel ellátva nem volt, a pauaszlotra kiszabott 20 frt pénzbüntetést az ipartörvény 157 § a) pontja alapján helyben hagyta. A földmivelés ipar és kereskedelemügyi m. k. minisztérium e tárgyban 11779— 1888. IX. a. sz. a. a harmadfokban a következő határozatot hozta. G. M. Cs. í kőműves segéd ellen kőműves iparnak jogosulatlan folytatása miatt indított iparkihágási ügyben hozott másodfokú határozatot, mely szerint a panaszlott az 1884-ik évi XVII. t. c. 99. §-ába ütköző kihágás miatt ugyanazon t. c. 157. § a pontja alapján 20 frt pénzbüntetéssel, illetőleg megfelelő elzárással lett büntetve, mástelül azonbau a kőműves mesterség jogtalau folytatásának vádja, s az e miatt az elsőfokban reá kiszabott büutetés alól felmentetett, a törvényes hatáiidőben benyújtott felfolyamodás következtében fel ül vizsgalat alá vettem, s ennek eredményeként az idézett másodfokú határozatnak felmentést tartalmazó részét, — mert felfolyamodásul különben sem lett megtámadva, érintetlenül hagyom ; a munkakönyv megszerzésének elmulasztására vonatkozó részében pedig megváltoztatom és G. M. kőműves segédet a reá kiszabott büntetés alól felmentem; mert a munkakönyv megszerzéséért nem az iparossegéd, hanem ennek munkaadója tartozik felelősbéggel, s az e tekintetben elkövetett mulasztás miatt az 1884-ik évi XVII. t. cik 157. §a értelmében csak is a munkaadó büntethető. 2. Vásár rendészeti szabályzat alapján az iparigazolvány fel mutatását követelhetni. A felmutatás esetére a szabályzat büntető intézkedéseket is tartalmazhat, de az ipartörvény alapján az említeti mulasztás büntetést nem von maga után. Tényállás, V. H. és B. J. alkuszok a gy—i hetivásáron gabnavételek és eladás k küzvetittetésével foglalkozván, a vásári rendőrközeg őket iparigazolványuk felmutatására hívta tel, melyet azonban ezi_k előmututtni nem tudtak. Ellenök az ipartörvény alapján eljárás tétetvén folyamatba. V. H. előadta, hogy neki iparigazolványa sincs, tőle ilyennek felmutatását seholsem követelték. B. J. ezen tárgyaláson azt, hogy iparigazolványnyal bir, nem birta igazolni. Az iparhatóságok a nevezetteket az ottani vásárrendészeti szabályzat, illetőleg az 1884. évi XVII. t. cikk 156 §§ aj pontjába ütköző kihágás miatt pénzbüntetés megfizetésére marasztalták, indokolván, hogy V. H. igazolvánnyal nem bir, B. J. pedig igazolványát benem mutatta. A földmivelés , ipar és kereskedelmi m. kir. minisztérium azon körülményt, hogy valaki iparigazolványt felszóllitásra felnem mutathatja, oly cselekménynek, mely az ipartörvény alapján büntetést vonhatna maga után, nem tekintette, az alsóbb hatóságokat annak kiderítésére utasította, vájjon B. J, bir e tényleg igazolvánnyal, B. J. az ekként később megejtett tárgyaláson igazolványát bemutathatván, a nevezett minisztérium mint harmadfokú hatóság a szóban forgó ügyben 1888 ik évi 1615—X sz. a. a következő határozatot hozta. Az eljárt ipaihatóságok azon határozatait, melyek szerint V. H. és B. J. panaszlottak az 1038—1884. sz. a kelt alkusz szabályrendelet 4 §-ába s az 1884 XVII. t. c. 156 §-ának a) poutjába ütköző kihágás miatt, még pedig elöl nevezett panaszlott 8 frt, az utóbb nevezett panaszlott 3 frt pénzbüntetés megfizetésére esetleg egy egy napi elzárásra marasztaltattak, a törvényszabta határidőben bejelentett fellebbezés következtében felülvizsgálat alá vettem, s ennek eredményeként a határozatnak V. H.-ra vonatkozó részét a felhozott indokokkal helyben hagyandónak, ellenben B. J.-ra vonatkozó részét megváltoztatandónak, s őt a büntetés alul felmentendőnek találtam, mert a pótlólag másolatban bemutatott iparhatósági igazolvány szerint ő az alkuszi iparnak Gy. városi területén leendő gyakorlatára feljogosittatott, s így azon mulasztásért, hogy iparigazolványát a mult évi julius hó 30-án teljesített rendőri piaczi vizsgálat alkalmával othon felejtvén, felmutatni nem birta, mint első ízben tőrtént mulasztásért a bemutatott szabályrendelet 4. §-ának megfelelőleg, a piacztól ugyan kiutasítható, de más büntetéssel sújtható nem volt. Reform a pénzeslevelek, csomagok és táviratok feladásánál. A postai csomagok, pénzes levelek és táviratoknak levéljegyekkel leendő bérmentesítése és ezen jegyeknek mikénti alkalmazása tárgyában a közmunka és közlekedésügyi miniszter a következő értesítést bocsátotta ki: „A postai küldeményekért és táviratokért eddig a feladáskor készpénzben fizetett dijak : pénzes levelek, csomagok és táviratok után, a mennyiben ezen dijak 10 frtot meg nem haladnak, 1888. évi junius 1-től frankojegyek (posta és távirdai értékjegyek) felragasztása által fizetendők meg. E célból ugy a postai, mint távirdai dijak lerovásánál az eddigi 2, 3, 5, 10 és 20 kros és az ezek kiegészítésére egyúttal forgalomba hozott 1, 8, 12, 25, 24, 30, 50 kros, 1 és 3 frtos frankojegyeket hell használni. A régi és uj frankojegyek kaphatók minden posta- és távirdahivatalnál és az eddigi frankojegy árusítóknál. A frankojegyet a küldeményre és táviratra magának a feladónak kell felragasztani, még pedig: közön-, séges és ajánlott leveleknél, utalványoknál és pénzes leveleknél a boríték címoldalán, lehetőleg a felső jobb sarkon, s ha itt elegendő hely nincs, a küldemény pecsétes, illetve hátoldalán; különösen figyelni kell arra, hogy a pénzes levelekre felragasztandó minden egyes frankojegy körül megközelítőleg egy centiméternyi köz maradjon, s hogy a frankojegyek a borítékok széleit át ne fogják, s a borítékok szárnyszéleit be ne fedjék. A pénzt külön papírba téve kell a borítékba helyezni, boritékul pedig legcélszerűbb a minden postahivatalnál és frankojegy-árusitónál 1 krért kapható póstai pénzes levél borítékot használni. Pénzt közönséges, vagy ajánlott levélben küldeni nem szabad, de nem is indokolt, mert utalványnyal, 5 kros frankojegy felr gasztása mellett 5 forintig bárhová lehet pénzt küldeni. Csomagok feladásánál a frankojegyeket e célra szolgáló üres helyen kell felragasztani. Szabály az: hogy a dijak lerovására lehetőleg kevés számú, megfelelő értékű frankojegy használtassék, különösen a pénzesleveleknél, hol a sok frankojegy felragasztása mindenképen kikerülendő (pl. 27 kros dijat 24 és 3, — 33 kros dijat 30 és 3 kros értékű frankojegyekkel kell leróni.) A teleknek saját érdekűkben áll, hogy a frankójegyeket szabályos módon ragaszszák fel, mindazonáltal, ha figyelmeztetés után is azt kívánják, hogy a küldeményük szabályellenesen alkalmazott frankojegyekkel is elfogadtassék, a postahivatalok a feladó veszélyére elfogadják ugyau, azonban e körülményt a vevényen följegyzik. A posta- és távirdahivatalok tartozuak felvilágosítást adni valamely küldeménynek vagy táviratnak dijára s arra nézve, hogy mely dijakat lehet vagy kell frankojegyekkel kiegyenlíteni s kívánatra útbaigazítást is a felragasztás módjára nézve. Az elromlott frankojegyek beválthatók az érték 10 százalékának levonása mellett, de csak akkor, ha azok az elrontott borítékon, táviraton stb. mutattatnak be, s csak miután megállapíttatik, hogy azok használva még nem voltak s ha nyilvánvaló, hogy üzérkedés esete fenn nem forog. Helyi, megyei és vegyes liirek. Kinevezés. O felsége, a m. kir. igazságügyminiszter előterjesztésére dr. Horváth Ferenc nagy-kanizsai törvényszéki bírót a nagy-kikindai törvényszékhez elnökké nevezte ki. A zala-egerszegi tekeegylet f. hó 25-én tartott választmányi gyűlésén elhatározta, hogy junius hó 17-én a kaszaházi kertben tekeversenynyel egybekötött táncmulatságot fog tartani. A tagok részére rendes összejöveteli helyül a kaszaházi kert lett a választmány által a kert tulajdonosának beleegyezésével kijelelve s összejöveteli napokul hétfő, szerda és péntek lett hetenként kitűzve. Eljegyzes. Horváth György, a nagy-kanizsai délzalai takarékpénztár s. könnyvvezetője, pünkösdnapján tartotta eljegyzését Nagy Kanizsán Darázs Málvin urhölgygyel, a nagy kanizsai községi népiskola tanítónőjével. Véylegesites. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Mészey Blanka stridói allami iskolai okleveles tanítónőt állásában, végleg megerősítette. Hymen. Dr. Obersohn Mór zala egerszegi köz- és váltó ügyvéd eljegyezte Klein Fánny úrhölgyet NagyKanizsán. Érettségi vizsgálat. A zala egerszegi polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskolánál az 188 7' s. tanévi érettségi vizsgálatok Írásbeli része junius hó 8 és 9-én. a szóbeli pedig junius hó 13-án tartatik. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium részéről biztosul dr. Ruzsicska Kálmán zalamegyei kir. tanfelügyelő úr van kikiildve. A zala egerszegi szegény gyermekek karácsonyfája cimü egylet tőkéjének gyarapítására 1888. junius 3 án a Rozenkranez kertben tekeversenynyel egybekötött tavaszi táncmulatságot rendez. Kezdete d. u. 4 órakor. Beléptidij: személyenkint egyleti tagoknak 20 kr., nem egyleti tagoknak 30 kr. Egy teke jegy 3 dobásra 15 kr. Feliilfizetések köszönettel fogadtatnak és a „Zalamegye" cimü lapban nyugtáztatnak. Kedvezőtlen idő esetén junius 10-én fog megtartatni. Hymen hir. Dr. Graner Ernő budapesti köz- és váltó ügyvéd legközelebb jegyezte el Kis-Czellről Pick Giza úrhölgyet. Tavaszi mulatság. A zala-egerszegi középkereskedelmi- és müipariskola, valamint a felsőleányiskola növendékei által f. hó 21-én a kaszaházi kertben tekeversenynyel egybekötött tavaszi mulatság kitűnően sikerült. A bejáratnál csinos dísz kapu volt felállítva, a táncbe lyiség Ízlésesen vol feldiszitve. Kár, hogy kissé szeles idő levén, a lámpionokat mind nem lehetett felgyújtani. A mulatságon nagy számú és díszes közönség vett részt.
