Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)

1888-05-27 / 22. szám

y Melléklet a „Zalamegye" 1888. évi 22-ik számához. megszűntéig összesen megbetegült 43 gyermek, kik mind meggyógyultak. Április hónapban csupán Vaspör községbeu öltött a kanyaró járványos jelleget 34, gyó­gyulással végződött esettel. Jelenleg a megye egész terü­lete járvány mentes. Boncvizsgálat összesen 6 teljesíttetett; egy gyer­mekgyilkossági esetben törvényszéki megbízatás folytán, ötször pedig rendőri tekintetből. Ez eseteknél a halál legközelebbi okai voltak: 2 fulladás, 1 elvérzés, 1 tüdő­guta, 1 tüdőlob. Külső hullaszemle rendőri tekintetből ejtetett 9, súlyos sértés bejelentetett 9. Öngyilkosságot 3 egyén követett el, kik közül egy (Boronyák Mária Egerszegen) phosphoroldaiot ivott, 1 (Szabó Rezső Radamoson) magát agyonlőtte, 1 pedig (Schvarcz Mózes Mihály fán) kútba ugrott. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 9 egyén esett áldozatává. Ezek egyike (Kovács Ilka 3 éves egerszegi leáuyka) a vízzel telt pöcegödörbe, a többi 8 (Fitos István Kozmadombján, Lapat Katalin gyermeke Gosztolán, Nyers Árpád Lenti-Szombathelyen, Pókucz Ferenc Lovásziban, Brunner József Lakoson, Koczeth Francziska Szent-György völgyön, Sznopek Ferenc Baj­csán) egy része tókában, a többi pedig folyóba, de mind vízbe fűit. Elmekórnak két esete jelentetett be, egyik mint csendes természetű, házi kezelés alatt hagyatott, a másik kórházba szállíttatott. Veszettség gyanújában állott eb két egyént mart meg a tapolczai' járásban (Tóth Pált Szigligeten és Kardos Marit a töreki pusztán); mindkettő gyógykezelés alá vétetett. A zala egerszegi tanítói járáskör tavaszí köz­gyűlése. A zala egerszegi tanítói járáskör tavaszi közgyűlését Kiss Dénes járásköri elnök elnöklete alatt t. hó 23-án tartotta Csatáron, melyen jelen volt vendégképen Kocsis Ferenc helybeli plébános és a járáskör tagjai közül mintegy 50-en. Gubics József helybeli tanító gyakorlati előadást tartott a történelemből a IV. és V. osztály növendéke­inek a tatárjárásról. Ezt követte az előadás bírálata. Ez után elnök a tagokat üdvözölve, kezdetét vette a tulajdonképeni közgyűlés. Göntér Endre náprátfai tanító értekezett a központ által kitűzött következő tétel felett : „Miként lehetne a tavaszi hónapokb-n falu helyeken a szorgalmi időt célezerüebben beosztani, hogy a nagyobb növendékek iskolai kötelezettségeiknek eleget téve, szülőiknek is többé-kevésbbé segélyére lehetnének; továbbá, hogy a pontatlan iskoláztatás mint volna legcélszerüebben meg­szüntethető." A közgyűlés mindkét tételt behatóan megvitatván, részint az előadó javaslata, részint egyesek által tett indítvány alapján a köretkezőkben állapodott meg: Amennyire lehetséges, a közgyűlés tavaszi hónapokban is a délelőtti és délutáni tanitás Jentartását óhajtja, amely községekben a fenforgó viszonyok miatt ez keresztül vihető nem volna, tavaszi hónapokban az előadások csak. délelőtt tartatnának, még pedig külöu oktattatnának az I. és II., és külön a 111., és IV. osztály növendékei, vagy hoi hat osztályú osztatlan népiskola van, külön az I., II., III., és külön a IV., V. VI. osztály növendékei. Hogy a tauitás a nagyobb, vagy a kisebb osztályok növendékeivel kezdődjék-e s hogy a délelőtt mely óráira tűzessék ki az oktatás, ezt minden egyes községben az iskolaszék a helyi viszonyok tekintetbe vétele mellett állapítaná meg. A pontatlan iskolázást illetőleg a járáskör a közi gazgatási bizottság által ez ügyben hozott rendeletét, ha az minden irányban szigorú következetességgel a lelkiismeretes pontossággal íogauatosittatik, elégségesnek tartja. Mivel azonban előfordult eset, hogy a tanitó a szolgabiróság által megidéztetett az általa az igazo­latlan mulasztásról beadott jegyzékének beig*zolása végett s mivel i!y eljárás egy részt a tanítói tekintély rovására történik, miután feltételezendő, hogy a kimu­tatást a tanító legjobb tudomása és meggyőződése szerint állítja egybe s igy annak hitelességéhez kétely nem térhet és személyes megjelenésekor ís csak ugyanazt mondhatja, mint amit a jegyzékébe bevezetett; más részt a tanítónak ily gyakori megidézése a tauitás ro­vására történik, miután ily megídézés alkalmával iskolai kötelezettségének nem tehetvén eleget, a tanitás szüne­tel : a járáskör megkeresendőnek javasolja a közigazga­tási bizottságot, hogy a tanítók által az igazolatlan mulasztásról egybeállított kimutatások hiteleseknek tar­tatván, azok igazolása végett a szolgabiróság által ne idéztessenek meg. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint a járás kör segélyegyesületének vagyona áll: a) kintlevő köl­csönökben 1063 frt 38 kr., készpénzben 27 frt 16 kr., tagsági hátralékban 7 frt 72 kr., összesen 1098 frt 26 krból. Az 1887. évi november 13-áu taatott őszi köz­gyűléskor a vagyon 1017 frt 60 krt tett s igy múltév november 13-tól 1888. évi május 20-ig a növekedés 80 frt 66 krt tett, mely jelentés örömmel vétetett tu­domásúl. Tekintve, hogy a járáskör pénztárnokának a se gélyegylet vagyonának kezelése körül több dolga van, fáradtságának némi jutalmazásáúl a számvizsgáló bizott­ság javaslatára évenként 2 drb 10 frankos arany sza­vaztatott meg tiszteletdíjul, mely részére már az 1887' 4 egyleti évre folyóvá tétetett. Az orsz. tanitói árvaház gyűjtő bizottságának jelentése szerint az őszi közgyűlés óta a jelzett célra a zala-egeiszegi takarékpénztár 10 frtot, a vas-zalai első takarékpénztár zalaegerszegi fiókja 5 frtot éu Mendly Károly ur 4 frtot voltak szívesek adományozni, melyért a közgyűlés köszönetét fejezte ki. A járásköri eluök jelentése szerint a járásköri segélyegylet részére Radocia János országgyűlési kép­viselő úr 25 frtot, a vas-zalai első takarékpénztár zala­egerszegi fiókja 5 frtot voltak kegyesek adományozni, mely köszönettel vétetett tudomásul. A közgyűlés elhatározta, hogyha a tagok a segély­egylet pénztárából vett kölcsöneik után törlesztést tesznek, a törlesztésre adott összegből első sorban az esetleges tagsági hátrálékok levonandók. Miután a csatári iskola nagyságához mérten na­gyon is sötét, a közgyűlés Páukovich György járásköri tag indítványára felkérte Kocsis Ferenc plébános urat, mint iskolaszéki elnököt, hogy saját hatáskörében e baj mielőbbi elhárítása iránt szíveskedjék intézkedni, mit ő szives készséggel meg is igért. A jövő közgyűlés helyéül Bucsu-Szent-László je­leltetett ki a következő tárgysorozattal : a helybeli tanitó gyakorlati előadást tart, Kovács György alsó­nemes-apátii tanító gyakorlati előadást tart az egészség­tanból, Kiss Lajos zala egerszegi polgári iskolai tanitó értekezik a földrajz köréből, Göntér Endre náprátfai tanitó értékezik a borkollektáról. Végül az elnök köszönetét fejezvén ki az iskola­széki elnök urnák a szives megjelenésért, a közgyűlést bezárta. Elvi határozatok ipar-ügyekben. 1. A munkakönyv megszerzéséért nem az iparos­segéd, hanem annak munkaadója tartozik felelősséggel, ily mulasztás miatt az 1884. évi XV 11. t. c. 157 §-a értelmeben csakis a munkaadó büntethető. Tényállás, G. M. ellen kőműves ipar jogosulatlan űzése miatt panasz tétetett. A lárgyalláson tiltakozott a vád ellen s csak is azt ismerte be, hogy mint napszá­mos dolgozott P. J. nál. Az I-ső fokú hatóság jogositlau iparűzés miatt 20 frt pénzbüntetés megfizetésére marasztalta. A 11-od fokú hatóság a jogtalan iparűzés vádja alól felmentette, de mivel kitüut, hogy mint kőművessegéd dolgozott CÓ munkakönyvvel ellátva nem volt, a pauaszlotra kiszabott 20 frt pénzbüntetést az ipartörvény 157 § a) pontja alapján helyben hagyta. A földmivelés ipar és keres­kedelemügyi m. k. minisztérium e tárgyban 11779— 1888. IX. a. sz. a. a harmadfokban a következő hatá­rozatot hozta. G. M. Cs. í kőműves segéd ellen kőmű­ves iparnak jogosulatlan folytatása miatt indított ipar­kihágási ügyben hozott másodfokú határozatot, mely szerint a panaszlott az 1884-ik évi XVII. t. c. 99. §-ába ütköző kihágás miatt ugyanazon t. c. 157. § a pontja alapján 20 frt pénzbüntetéssel, illetőleg megfe­lelő elzárással lett büntetve, mástelül azonbau a kőmű­ves mesterség jogtalau folytatásának vádja, s az e miatt az elsőfokban reá kiszabott büutetés alól felmentetett, a törvényes hatáiidőben benyújtott felfolyamodás követ­keztében fel ül vizsgalat alá vettem, s ennek eredménye­ként az idézett másodfokú határozatnak felmentést tartalmazó részét, — mert felfolyamodásul különben sem lett megtámadva, érintetlenül hagyom ; a munka­könyv megszerzésének elmulasztására vonatkozó részében pedig megváltoztatom és G. M. kőműves segédet a reá kiszabott büntetés alól felmentem; mert a munkakönyv megszerzéséért nem az iparossegéd, hanem ennek munka­adója tartozik felelősbéggel, s az e tekintetben elkövetett mulasztás miatt az 1884-ik évi XVII. t. cik 157. §a értelmében csak is a munkaadó büntethető. 2. Vásár rendészeti szabályzat alapján az iparigazol­vány fel mutatását követelhetni. A felmutatás esetére a szabályzat büntető intézkedéseket is tartalmazhat, de az ipartörvény alapján az említeti mulasztás büntetést nem von maga után. Tényállás, V. H. és B. J. alkuszok a gy—i heti­vásáron gabnavételek és eladás k küzvetittetésével fog­lalkozván, a vásári rendőrközeg őket iparigazolványuk felmutatására hívta tel, melyet azonban ezi_k előmututtni nem tudtak. Ellenök az ipartörvény alapján eljárás tétetvén folyamatba. V. H. előadta, hogy neki ipar­igazolványa sincs, tőle ilyennek felmutatását seholsem követelték. B. J. ezen tárgyaláson azt, hogy iparigazol­ványnyal bir, nem birta igazolni. Az iparhatóságok a nevezetteket az ottani vásárrendészeti szabályzat, ille­tőleg az 1884. évi XVII. t. cikk 156 §§ aj pontjába ütköző kihágás miatt pénzbüntetés megfizetésére marasz­talták, indokolván, hogy V. H. igazolvánnyal nem bir, B. J. pedig igazolványát benem mutatta. A földmivelés , ipar és kereskedelmi m. kir. minisztérium azon körül­ményt, hogy valaki iparigazolványt felszóllitásra felnem mutathatja, oly cselekménynek, mely az ipartörvény alapján büntetést vonhatna maga után, nem tekintette, az alsóbb hatóságokat annak kiderítésére utasította, vájjon B. J, bir e tényleg igazolvánnyal, B. J. az ek­ként később megejtett tárgyaláson igazolványát bemu­tathatván, a nevezett minisztérium mint harmadfokú hatóság a szóban forgó ügyben 1888 ik évi 1615—X sz. a. a következő határozatot hozta. Az eljárt ipaiha­tóságok azon határozatait, melyek szerint V. H. és B. J. panaszlottak az 1038—1884. sz. a kelt alkusz sza­bályrendelet 4 §-ába s az 1884 XVII. t. c. 156 §-ának a) poutjába ütköző kihágás miatt, még pedig elöl ne­vezett panaszlott 8 frt, az utóbb nevezett panaszlott 3 frt pénzbüntetés megfizetésére esetleg egy egy napi el­zárásra marasztaltattak, a törvényszabta határidőben bejelentett fellebbezés következtében felülvizsgálat alá vettem, s ennek eredményeként a határozatnak V. H.-ra vonatkozó részét a felhozott indokokkal helyben ha­gyandónak, ellenben B. J.-ra vonatkozó részét megvál­toztatandónak, s őt a büntetés alul felmentendőnek találtam, mert a pótlólag másolatban bemutatott ipar­hatósági igazolvány szerint ő az alkuszi iparnak Gy. városi területén leendő gyakorlatára feljogosittatott, s így azon mulasztásért, hogy iparigazolványát a mult évi julius hó 30-án teljesített rendőri piaczi vizsgálat alkal­mával othon felejtvén, felmutatni nem birta, mint első ízben tőrtént mulasztásért a bemutatott szabályrendelet 4. §-ának megfelelőleg, a piacztól ugyan kiutasítható, de más büntetéssel sújtható nem volt. Reform a pénzeslevelek, csomagok és táviratok feladásánál. A postai csomagok, pénzes levelek és táviratoknak levéljegyekkel leendő bérmentesítése és ezen jegyeknek mi­kénti alkalmazása tárgyában a közmunka és közlekedés­ügyi miniszter a következő értesítést bocsátotta ki: „A postai küldeményekért és táviratokért eddig a feladáskor készpénzben fizetett dijak : pénzes levelek, csomagok és táviratok után, a mennyiben ezen dijak 10 frtot meg nem haladnak, 1888. évi junius 1-től frankojegyek (posta és távirdai értékjegyek) felragasz­tása által fizetendők meg. E célból ugy a postai, mint távirdai dijak lero­vásánál az eddigi 2, 3, 5, 10 és 20 kros és az ezek kiegészítésére egyúttal forgalomba hozott 1, 8, 12, 25, 24, 30, 50 kros, 1 és 3 frtos frankojegyeket hell hasz­nálni. A régi és uj frankojegyek kaphatók minden posta- és távirdahivatalnál és az eddigi frankojegy áru­sítóknál. A frankojegyet a küldeményre és táviratra magá­nak a feladónak kell felragasztani, még pedig: közön-, séges és ajánlott leveleknél, utalványoknál és pénzes leveleknél a boríték címoldalán, lehetőleg a felső jobb sarkon, s ha itt elegendő hely nincs, a küldemény pe­csétes, illetve hátoldalán; különösen figyelni kell arra, hogy a pénzes levelekre felragasztandó minden egyes frankojegy körül megközelítőleg egy centiméternyi köz maradjon, s hogy a frankojegyek a borítékok széleit át ne fogják, s a borítékok szárnyszéleit be ne fedjék. A pénzt külön papírba téve kell a borítékba he­lyezni, boritékul pedig legcélszerűbb a minden postahi­vatalnál és frankojegy-árusitónál 1 krért kapható póstai pénzes levél borítékot használni. Pénzt közönséges, vagy ajánlott levélben küldeni nem szabad, de nem is indokolt, mert utalványnyal, 5 kros frankojegy felr gasztása mellett 5 forintig bárhová lehet pénzt küldeni. Csomagok feladásánál a frankoje­gyeket e célra szolgáló üres helyen kell felragasztani. Szabály az: hogy a dijak lerovására lehetőleg ke­vés számú, megfelelő értékű frankojegy használtassék, különösen a pénzesleveleknél, hol a sok frankojegy felragasztása mindenképen kikerülendő (pl. 27 kros dijat 24 és 3, — 33 kros dijat 30 és 3 kros értékű frankojegyekkel kell leróni.) A teleknek saját érdekűkben áll, hogy a frankó­jegyeket szabályos módon ragaszszák fel, mindazonáltal, ha figyelmeztetés után is azt kívánják, hogy a külde­ményük szabályellenesen alkalmazott frankojegyekkel is elfogadtassék, a postahivatalok a feladó veszélyére elfo­gadják ugyau, azonban e körülményt a vevényen föl­jegyzik. A posta- és távirdahivatalok tartozuak felvilá­gosítást adni valamely küldeménynek vagy táviratnak dijára s arra nézve, hogy mely dijakat lehet vagy kell frankojegyekkel kiegyenlíteni s kívánatra útbaigazítást is a felragasztás módjára nézve. Az elromlott frankojegyek beválthatók az érték 10 százalékának levonása mellett, de csak akkor, ha azok az elrontott borítékon, táviraton stb. mutattatnak be, s csak miután megállapíttatik, hogy azok használva még nem voltak s ha nyilvánvaló, hogy üzérkedés esete fenn nem forog. Helyi, megyei és vegyes liirek. Kinevezés. O felsége, a m. kir. igazságügyminisz­ter előterjesztésére dr. Horváth Ferenc nagy-kanizsai törvényszéki bírót a nagy-kikindai törvényszékhez el­nökké nevezte ki. A zala-egerszegi tekeegylet f. hó 25-én tartott választmányi gyűlésén elhatározta, hogy junius hó 17-én a kaszaházi kertben tekeversenynyel egybekötött tánc­mulatságot fog tartani. A tagok részére rendes összejö­veteli helyül a kaszaházi kert lett a választmány által a kert tulajdonosának beleegyezésével kijelelve s össze­jöveteli napokul hétfő, szerda és péntek lett hetenként kitűzve. Eljegyzes. Horváth György, a nagy-kanizsai délza­lai takarékpénztár s. könnyvvezetője, pünkösdnapján tartotta eljegyzését Nagy Kanizsán Darázs Málvin ur­hölgygyel, a nagy kanizsai községi népiskola tanítónőjével. Véylegesites. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Mészey Blanka stridói allami iskolai okleveles tanítónőt állásában, végleg megerősítette. Hymen. Dr. Obersohn Mór zala egerszegi köz- és váltó ügyvéd eljegyezte Klein Fánny úrhölgyet Nagy­Kanizsán. Érettségi vizsgálat. A zala egerszegi polgári isko­lával kapcsolatos középkereskedelmi iskolánál az 188 7' s. tanévi érettségi vizsgálatok Írásbeli része junius hó 8 és 9-én. a szóbeli pedig junius hó 13-án tartatik. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium részéről biztosul dr. Ru­zsicska Kálmán zalamegyei kir. tanfelügyelő úr van kikiildve. A zala egerszegi szegény gyermekek karácsony­fája cimü egylet tőkéjének gyarapítására 1888. junius 3 án a Rozenkranez kertben tekeversenynyel egybekö­tött tavaszi táncmulatságot rendez. Kezdete d. u. 4 órakor. Beléptidij: személyenkint egyleti tagoknak 20 kr., nem egyleti tagoknak 30 kr. Egy teke jegy 3 do­básra 15 kr. Feliilfizetések köszönettel fogadtatnak és a „Zalamegye" cimü lapban nyugtáztatnak. Kedvezőtlen idő esetén junius 10-én fog megtartatni. Hymen hir. Dr. Graner Ernő budapesti köz- és váltó ügyvéd legközelebb jegyezte el Kis-Czellről Pick Giza úrhölgyet. Tavaszi mulatság. A zala-egerszegi középkereske­delmi- és müipariskola, valamint a felsőleányiskola nö­vendékei által f. hó 21-én a kaszaházi kertben tekever­senynyel egybekötött tavaszi mulatság kitűnően sikerült. A bejáratnál csinos dísz kapu volt felállítva, a tánc­be lyiség Ízlésesen vol feldiszitve. Kár, hogy kissé szeles idő levén, a lámpionokat mind nem lehetett felgyújtani. A mulatságon nagy számú és díszes közönség vett részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom