Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)

1888-05-20 / 21. szám

Melléklet a „Zalamegye" 1888. évi 21-ik szánjához. közügyek" és „A házasság politikája" cimü egy-egy felvonásos vígjátékok. Közreműködtek : Balassa Benőné, Dalmann Lujza, Szalmay Mariska, Szántó Gizella, Szigethy Elvira, Szia dovits Mariska úrhölgyek, Czukelter Lajos, Daemp. István, Főzmayer Lajos, Kiss Lajos, Lányi Kálmán, Larencz Béla, Mayer István, Nasinszky József és Vass Lajos urak. Rendező volt dr. Zarka Zsigmond ur, sugó Tik László ur. — A jelen volt közönség osztatlan és egyhangú vé leményének adunk kit' jezést, midőn kijelentjük, hogy az előadás mind két nap minden tekintetben kitűnően sikerült és a közönséget teljes mértékben kielégítette. Különösen feltűnt s a jelen voltakat kellemesen lepte meg a közreműködők bátor fellépése, szerepeik jól tudása, a nagyon is sikerült és nem egyszer zajos derültséget keltett mászkérozás, az összharigzó játék s az ügyes rendezés. A második nap műsorába a következő négy élő : kép volt felvéve: I. „A követség". Keleti király leánya : Tkallac Mila; udvarhölgy ei i S vastits Zseni, Stern Melánie; küldött Skublics Margit. II. „Huszár és markotányos né". Huszár: treuenfelsi Hausehka Gyuláné: markotányosné Kovács Irina. — III. „Pici piros alma" Tlmssy Mariska. IV. „Faustból" Margit: treuenfelsi Hausehka Gyuláné. Az élőképek kitűnően sikerültek ; a ki válóan ügyes rendezést itt Kovács Kálmánné őméltósága volt szives teljesiteni. Eiismei éssel adózunk Svasiits Paula őméltóságának, a vörös kereszt egylet elnökének, ki az előadást kezdeményezé s a rendezésben is fáradhatlan buzgalmat tauusiiott. A két est erkölcsi sikerével vetekedik az anyagi. — A költségek !< vonása után fenmaradt tiszta jövödelemkéut 214 frt 43 kr., melyből 107 frt 21 kr. a zalaegerszegi kkdednevelő egyesület alapjára, 107 frt 21 kr. pedig a zala egerszegi Vörös kereszt egylet részére adatott. Felülfizettek: Grész Károlyné 1 frt, Bessenyey György 4 frt, Gvöinörey Vince 2 frt,' Schlesinger József 20 kr, Martoufah i N. I frt 20 kr,; üdvary Jenő 20 kr, Kovács Kálmánné 8 frt, Fábiátncs Károly 2 frt 20 kr, dr. Zarka Zsi; mond 1 frt, Rosénberg Heinriette I frt, Skublics Jenő 5 frt, Skub'.ics Zsigmond 50 kiV Skublics Istvánné 3 frt 20 kr, Eisenstitdter Zsigmond' 60 kr, Dervarics Jánosné 2, frt dr. Zarka Zsigmond 1 Irt, Farkas Gábor 1 frt 20 kr, Ilosenberg Heinriette 2 frt, Hcrváth István 50 kr, Horváth Ferenc 50 kr, Kasz ter Sándor 1 frt, Balaton József 1 frt, Vizy Gyula 1 frt, Skublics Zsigmond 50 kr, Háczky Kálmán 1 frt, Skublics Imre 1 frt, Stern Farkas 2 frt, Handler István :i frt, Skublics Imre 1 frt 80 kr, Stern Farkas 1 frt 20 kr, Spitzer Hugó 20 kr. A közvéleményt tolmácsoljuk azon nézetünk kijelentésével, vajha a műkedvelők minden 3—4 hónapban rendeznének ily élvezetes estéket a közönségnek és oly szép anyagi eredményt jótékony egyesületeinknek. .Biztosithatjuk, hogy a közönség a jövőben is a h-gmelegebb párolást tanúsítaná. Zala Egerszeg 1888. évi május hó 14 en Tekintetes szerkesztőül ! Tisztelettel kérem, becses lapjában szíveskedjék tért engedni alábbi soraimnak. Mindenek előtt meg kell emlitenem, hogy midőn a régi céhek az 1S72. évi ipartörvény által megszüntettettek, akkor hazánk józan gondolkozású összes iparosai feljajdultak, s a vezérszerepre hivatottak egy országos iparos gyűlés összehivását illetve megtartását kieszkö zölték, a melyen több mint 500 megbizott küldö**>égi tag hazánk különböző városaiból 1872. évi február nó 25—26-ik napjain megjelent. Azon gyűlésen alulírott is a z.-egerszegi csizmadia céh megbízása lelytán szerencsés voltam résztvehetni, de sokkal is szerencsésebbnek érezném magamat, ha részt nem vettem volua; mert ugy legalább nem ismerném alapjából ügyeinket ugy, a hogyan ismerem, és ueui tudnám hátramaradottságunk okát és okozóit, s ueui ismerném azon célokat és eszközöket, melyek által magyar hazánkban lakó jobb sorsra érdemes iparosok elhanyagolt iparának felvirágzása és előhaladása eszközöltethetnék. Nem akarom felsorolni, hogy az 1872 ik évtől fogva alulírott mit tettem ügyeink érdekében; elég az, hogy városunk polgármestere, tek. Kovács Károly ur nagybecsű és hathatós közreműködése által az első szándékom létesült, hogy t. i. városunk összes iparosai egy testületté tudtak olvadni és alakulni. Továbbá igaz ugyan, hogy városunk józanul gondolkozni tudó iparos ifjai egy önképző és betegsegélyző egyletet létesítettek, mely egylet már mintegy 6 éve hogy fenn áll, de midőn az ipartestület látta azt, hogy a 24—26 tagból álló egylet már majdnem a felbomlás illetve a feloszlásnak indult, olykép intézkedett, hogy az iparos ifjak közül ne csak azoD ifjak legyenek az ifjúsági egylet tagjai, kik önként akarnak, hanem hogy városunkban munkában levő minden iparos segéd köte leztessék az ifjúsági egyletbe, uiint rendes tag belépni és az egylet álul nyújtandó jótékonycélokat egyformán élvezni és hogy ezen ifjúsági egyletet sikerült a zalaegerszegi ipartestületnek létesíthetni, melynek megva lósitásáért és ügybuzgó fáradalmaiért kiváló tiszteletet és hálás elismerést érdemelnek tek. Kiss Dénes és Mendly Károly tanár urak, az ipartestület részéről pedig Major Károly ipartestületi jegyző ur, mely szives fáradozásaik és közreműködéseik jutalmául valamint az ifjúsági egylet, ugy ipartestületünk nevében a nyilvánosság előtt is fogadják a legőszintébb köszönetünknek nyilvánítását. Minthogy pedig ipartestületünknek feladata is a testületi tagok közt a rendet és az egyetértést fenn tartani, az ipai hatóságnak az iparosok közt fenntartandó rendre iiányuló működését támogatni, az iparosok érdekeit előmozditani s őket haladásra serkenteni, ez okból gondoskodik arról,: a^ hogy az iparosok és segédek között rendezett viszonyok álljanak fenn; b) hogy a tanoncok ügye rendeztessék ; c) hogy az iparosok és a tanoncok vagy a segédek között felmerülő súrlódások és vitás kérdések elintézésére békéltető működés biztosíttassák ; d) hogy segélypénztárak létesüljenek; e) hogy az iparosok anyagi érdekeit szövétkezetek alakítása által előmozdítsa. Ezen kitűzött célokból már érthető, de az illető magas miniszteri rendelet folytán kell is, hogy az ipartestületek az alsófoku ipariskolai zárvizsgával egybe kötve iparos tanoncmunkakiállitást rendezzenek. Ezen feladatán;.k a z.-egerszegi ipartestület megilakulása kezdetén már meg is felelt, s ez irányú eljárásának eredménye a „Zalamegye" 1887. évi jul. 3-án megjent 27. számában olvasható volt. Iparunk fejlesztése és a korral való haladása nem csak hogy megkívánja, de egyszersmint megköveteli azt. hogy necsak iparostanonc, hanem iparos segéd mnr. ..v kiállitások rendeztessenek, a melynek létesithetése céljából, folyó 1888. évi március hó 4-ik napján a z.-egerszegi iparos ifjak által tartatott közgyűlésen alulírott teljes tisztelettel felkértem iparos ifjainkat, hogy minél számosabban legyenek szivesek az iskolai zárvizsgával egybekapcsolandó munkakiálításra munkadarabokat készíteni annyival is inkább, hogy megitélhessük, váljon képesek leendünk-e mint a megye székhelyén lakó ipa rosok, egy vagy két év múlva egy nagyoiibszerü városi avagy talán megyei muükakiállitást rendezhetni. Ezen kérelmet az ifjúsági közgyűlés általános helyeslés és éljenzéssel vette tudomásul, de amint a felhívásomban jeleztem, hogy akik munkadarabokat óhajtanak készíteni, jelentkezzenek az ipartestületi jegyzőnél, nem je lentkezett senki. Folyó évi április hó 21-ik napján az ipartestület elöljárósága a munkakiállitás tárgyában ülést tartván,-megválasztá egyhangúlag a kiállítási bizottság elnökéül főtisztelendő Balaton József köztiszteletre méltó esperes plébános urat; bizottsági'tagokul, a bőriparból: Nagy Károly, Szekeres István, Pujer József, Simon Ferenc, Zambolt Kálmán; a vasiparból: Goldfinger János, Dömötör József, Vörös'Gyula, Preszler Gyula; a szövet iparból: Stern Bernát, Sinelka István, Mentes György, Veber Adoif; a faiparból : Simmer József, Kovács László, Bencze György, Kráxner János, Némety Ignác; a ve, gyes iparágakból: Eisenstadter Zsigmond, Kummer Gyula, Klosovszky Ernő, Hajmásy Gyula, Gaszta Antal, Riedlmayer János-, Heincz Károly, Suffenhauer Frigyes, Hártli Ferenc és Csík László urakat. Az ülés után alulírott felkértem főtisztelendő Ba laton József urat, mint a munkakiállitás megválasztott elnökét,- úgyis mint az iparos ifjúság egyletének elnökét, méltóztatnék oda hatni, hogy az iparos ifjak minél számosabban vennének részt az ipartestület által már elhatározott tnunkakiállitásban, mit ő készséggel mégis ajánlott olykép, hogy az iparos ifjúsági egylet választmányát egy behívta egy értekezletre folyó évi április hó 26 ik napján, melyen az iparos ifjakat félkérte, hogy az is kolai zárvizsgával egybekötött iparos uiunkakiállitásban minél számosabban vennének részt. Ekkor tek. Balassa Benő ur, mint az ifjúsági egylet alelnöke, egy terjedelmes indítványt tett, hogy az iparos ifjúsági egylet maga fog rendezni egy uiunkakiállitást majd augusztus hóban, mire az ipartestület által már tervezett munkakiállitást halassza el és az ifjúság által rendező kiállításhoz csatlakozzék. Balassa urnák ezen indítványa ellentétes nézet eltérésekre szolgáltatott alkalmat ; ő inditványát minden áron érvényre óhajtá juttatni, melynek fényes bizonyitéka az, hogy ugyancsak április hó 29-ik napján közgyűlést hívott össze, amely közgyűlésen megjelentek az iparos ifjak közül vagy 20 an és mintegy közgyülésileg illetve közgyűlési név alatt óhajtották kimondató azt, hogy az iparos ifjúsági egylet nem fiigg az ipartestülettől és ők nem csatlakoznak az iskolai zárvizsgával egybekötött munkakiállitáshoz, hanem ha az ipartestületnek ugy tetszik, csatlakozzék az ő általuk rendezendő munkakiállitáshoz. Mindezekből kifolyólag már "a folyó évi május hó 6 dikán megjelent „Zalamegye" közölte, hogy városunk ban az iparos ifjak munkakiállitást rendeznek és hogy a kiálitásnál a belépti dij 10 kr., lesz jutalomdíj stb. Ugyancsak május hó 13-án megjelent „Zalamegye" ismét közöl egy terjedelmes és hatalmas cikket a városunkban történendő munkakiálitás ügyében, amely cikket névtelen írója ajánlja az ipartestület figyelmébe s amely cikk ugy van szerkesztve, minthacsak az ipartestületnek szüksége volna egy oly emberre, aki az alapszabályaink és az ipartörvény §§-ainak megtanulására jól megleckéztesse az ipartéstület elnökét és jegyzőjét. Ez irányban csalatkozik a tisztelt cikk író ; mert mi iparosak, a kik nyomorúsággal küzdünk és általuk több évek után megtanult iparágainkról ha beszélünk, az életben szerzett tapasztalataink szerint beszélünk nem pedig könyvekből és hírlapokból, mint a cikk irója, de azért ami az ipartestületünknek szükséges az ipartörvényből, úgyszintén az alapszabályainak §§-ai megtanulását illetőleg nem szorulok az említett névtelen cikk írójának tanítására. Mert jól tudom én azt, hogy hátraumradottságunknak oka és okozói mi vagyunk leginkább iparosok és ez időszerint nem ismerek tanárt vagy orvost, aki azon ferde irányban terelt neveléseinket orvosolni tudná, mindazáltal tiszta lelki meggyőződésem az, hogy mi igen nagy bajainkból kitudnánk hamarosan bontakozni, de csak ugy, ha az értelmiség közül oly önzetlen ipar pártoló barátokra találnánk, akik nem mások illetve az iparosok érdemeivel kívánnak diesvágyaskodni és igen s«ép, de politikus nyelven pártolják is az ipart, hanem ha tiszta magyar érzelmű és minden dics vágyaskodó érzelmű iparpártolókra nem fehér hollóként, hanem többekre is találnánk. Mindezekből az igen tisztelt leckéztetni akaró levonhatja azon tanúságot, hogy sokkal és üdvösebben cselekednék, ha az iparos ifjakat nem az ipartestület ellen való függetlenségre izgatná, hanem megforditva az ipartestület iránt való tisztelet és figyelemre intené. Záradékul én is alkalmazom cikk író ur szavait: „az egyetértés által a kis dolgok nagyokká fejlődnek" ama megjegyzéssel, hogy ne csak irja azt, hanem gyakorolja is; mert soraival tulajdonkép konkolt hintett az egyetértés közé. Végül egyszer és mindenkorra kijelentem, hogy ezentúl sem hirlapilag, sem pedig más akár mi néven nevezendő összeköttetések és vitákba iparügyeink érde keiben önnel nem bocsátkozom. Meskó József ipartestületi elnök. Helyi, megyei és vegyes hírek. Nyilvános köszönet. Zal a-Lgerszeg rend. tanácsú város tanácsa, az ovnda egyesület s a város közönsége nevében ked . cs h'jte.^ssegemr....: ismerím., hogy a minden szépért és jóért lelkesülni tudó műkedvelő hölgyek ós uraknak forró köszönetemet és hálámat kifejezzem azon nemeslelkü adományukért, melyet mint 1888. évi május hó 12 és 13 kitűnően sikerült szinelőadásuk tiszta jövödelmük egy részét a kisded ovoda alap javára felajánlani kegyesek voltak. — A nemes tett önmagában ieli ugyan legfőbb jutalmát, de inégis legyen tiszta örömük teljesebb az által, ha kijelenteni szerencsém van, miszerint az ovoda alap gyatapitása által kitűzött szentcélunkat hathatósan elősegítették. Kelt Zala-Egerszegen 1888. évi május hó 16-án. Kovács Károly polgármester. Tekeverseny. A zala-egerszegi polgári-, középkereskedelmí-, és miiipariskola, valamint a felső leányiskola növendékei által f. hó 21-én délután a kaszaházi kertben rendezeudő jótékonycélú táucuiulatság alkalmával egyúttal tekeverseny is tartatik, auiit midőn pótlólag közlünk, felhívjuk reá az érdeklődő közönség szives figyelmét. Irók és iniiveszek kirandulása. A budapesti „írók és művészek társasága" julius hó folytán megyénkbe is ellátogat. Julius 8-án mintegy 70—80-an fognak NagyKanizsára menni, hol Írói és művészi estélyt, társas' lakomát és táncestélyt tartanak. A kirándulók között 25—30 nő is lesz. Semmi kétségünk sincs az iránt, hogy Nagy-Kanizsa város hatósága és polgársága mindent el fog követni, hogy a kiránduló irók és művészek szcp emléket vigyenek megyénkből. Osztalyvizsgálat. A zala egerszegi polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskola IÍI-ad éves növendékeinek osztály vizsgálata 1. hó 18-án tartatott, melyen az iskolaszék részéről jelen voltak Árvay István elnök, dr. Graner Mihály és Isoo Alajos urak. A vizs-' gálát d. e. 8 órától '/

212 óráig tartott, mely után a tantestület az osztályzatot megállapította s eredményét a tantestület jelenlétében az igazgató kihirdette. Az osztály mind a hét növendéke érettségi vizsgálatra bocsáttatik. A zala-egerszegi szegény gyermekek karácsony fája cimü egylet tekeversenynyel egybekötött tavaszi táncmulatsága f. é. junius 3-án, kellemetlen idő esetében 10-én fog megtartatni. Köszönet nyilvánítás. Nagyságos Radocza János úr, a zala-egerszegi választó kerület országgyűlési kép viselője, a zala egerszegi róm. kath. templom főoltára számára egy díszes és értékes szőnyeget volt kegyes ajándékozni, mely uagylelkü adományáért magam és* kath. hiveim nevében a nyilvánosság utján is leghálásabb köszönetemet fejezeui ki. — Zala-egerszeg, 1888. május 17-én. Balaton József zalaegerszegi esperes- ple

: bános. Gyászhír. Kocsis János, a Keszthelyen állomásozó m. kir. hon véd huszárság egyik századosa, f. hó 11-én hirtelen elhunyt. Az egészségtől duzzadó derék százados és ''orrón eretett és kedvelt barát íz nap reggel a lovagló iskolában osztá parancsait s 'J óra tájban ot'í agyszélhűdés érte, mely d. u. 5 órakor életétől fosztá őt, ki 54 éve dacára fiatal, jó kedélylyel bírt s csak két éve, hogy nősült. Halála Keszthelyen mély részvétet keltett. Temetése f. hó 13-án d. u. ment végbe. Nagy fény nyel és lészvéttel kisértetett az örök nyugalom helyére. Koporsóját szebbnél szebb koszorúk fedték, köztük neje és fiáé, Laky ezredesé, ki jelen volt á temetésen is, Vojnits századosé, Svastits Gy. orszgyí. képviselőé. Hangverseny. Igen kellemes estét szerzett a keszthelyi és vidéki közönségnek a keszthelyi m. kir. gazd. intézet kebelében fenálió „zenekör és dalárda" f. hó 12 én. A hangverseny színhelye a színház volt, hol igen diszes közönség foglalt helyet. A hangversenyt általános figyelem és közérdeklődés közt a zenekör nyitá íueg egy indulóval, nyomban reá a dalárda Normából énekelt. Mindkettő tetszést nyert. Azután egy szép szavalatban gyönyörködhetett a közönség, Hauer Sándor-éban, • ki „Lengyelország fehér hölgye" cimű költeményt adta elő. Fokozódott az érdeklődés, midőn Péczely László lépett a színpadra, kinek szép. tiszta, bariton hangja már sokak előtt ismert volt. Itt „Ueserteor'-t énekelte Hackel Antaltól és pedig oly szépen, hogy sürü tapsvihart idézett elő. Aztán ráadásul még egy szép magyar népdalt is énekelt. Övé az est koronája! — Nagy Pál negyed magával a „Repülj fecském"-et játszá szép technikával, majd Kortella Rezső zongorán mutatta be kiváló ügyességét, eljátszván Hauny „Galopp"-ját. A dalárda a „Nem szól a tilinkóm" népdallal remekelt. Záradékul a zenekör egy egyveleget játszott, mely szintén tetszést nyert. Hangverseny után tánc volt. A táncosnők sorában volt Beudekovits Istvánné, Kováts Elvira é.-i Matild, Nagy Margit és Gizella, Illy Emma, Bogyay Irén, Vértessy nővérek, Hensch Gizi, Emecz Gizi, Péczely Flóra, Szalay Eizsike, Csák Nelli stb. Gyászhír. Séra Istváu esáktornyai kir. járás biró hosszas szenvedés után életének 44-ik évében folyó hó 16-án jobblétre szenderült. A boldogultnak hűlt tetemei folyó hó 18-án délután tétettek örök nyugalomra. Vigasztalhatlan özvegyet és két árvát hagyott hátra. A zala-szent-gróthi izr. jótékony nőegylet f. hó 16-án este, saját pénztára javára Friedtuan Lina k. a., Berkovics Albert, Kluger Sámuel és Szűcs Imre urak.