Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 1-26. szám)

1888-01-01 / 1. szám

11 ! Í es re w Sí e S2 K V' t< ír V' m ir u: ú, tá Sí VI le k ir n ei ti in g« eí bi m hi u ti &; k iá b ír t< IX ZI Zi t< ei le r: hl P' sz a2 ni a Iái ve a a sil m: lei me ki jul kö em ke me gél no: vih szé gel e t ille lék ny( sik adj szá osz mel lója aat' leni száj Hel rail rész egy Bra kap dob tani hat< van szei viss elte sebl jele két! me| lata távi fügl azt pár legl irjá kell pazarolniok munkaerőt honn hagyott gyermekeik megőrzésére; nem kell mindig rettegniük, hogy házuk és községük a felügyelet nélkül hagyott gyermekek által felgyújtatván, lángok martalékává lesz. A kisdedóvásnak mai fejlettségéhez képest, kisdedeink védelméről az anyagi viszonyokhoz és népességi arányokhoz mérten főleg háromféle módon gondoskodhatunk. Kisebb és szegényebb községekben a mezei munkákra és a gyermekpusztulásnak főleg a nyári hónapokban feltűnően számos eseteire való tekintetből nyári gyermekmenhelyek rendezendők be. Nyitva tartatnak junius, julius, augusztus és szeptember hónapokban. Legalkalmasabb helyiségük az iskolának ilyenkor ugy is üres tanterme; ennek hiányában valamely tűzmentes s árviz ellen biztosított fekvésű bérhelyiség. Sok szegény községben akad nemesszívű ember, ki kertjének vagy gyümölcsösének egy részét e szent célra felajánlja. Deszka és ponyvatedél, esetleg a jól megkavicsolt, tiszta udvaron, vagy más megfelelő szabad térségen felállított sátor vagy egy jól befödött szín megvédi az idő viszontagságai ellen kisdedeinket, kik hintával, vesszőlerakással, kirakásra alkalmas kockákkal s egyéb olcsó játékszerekkel szórakozva, az odahordott homokdombon játszadozva, vagy társasjátékok közt vidáman dalolgatva, kis verseket tanulgatva, meséket és elbeszéléseket hallgatva, a nagyobbak a kisebbek szemmeltartásával is foglalkozva/ napi élelmüket kellő időben elfogyasztva — bevárják a mezei munkáról hazaérkező szülőket. Az elbágyadt gyermekek szalmazsákon vagy gyékényen is kipihenik a nap hevét és kis játékuk fáradalmait. Bármely alakban is rendeztessenek be e nyári menhelyek — fődolog jó levegőről, a kisdedeket védő árnyékról, egészséges ivóvízről s a helyiség tisztántartásáról gondoskodni. Ily nyári gyermekmenhelyek vezetésével 10—lo frtnyi havi díjazásért, állásuknál s különbeni foglalkozásuknál fogva főleg tanítónők vagy tanítók nejei bi zatnának meg. Ezek hiányában, mérsékelt havi díjazásért, lehetőleg a lelkész, főszolgabíró és orvos közmegegyezésével példás életű, vallásos kedélyű, testileg ép, munkaképes, irni olvasni tudó, a magyar nyelvet tisztán beszélő s a gyermekek iránt szeretettel s odaadással viseltető nők fogadandók fel. Ezen menhelyek berendezésének, fenntartásának a községi háztartás keretében megállapítható s 70 tői 120 freig terjedhető költségének jelentékeny forrását képezhetnék a keresetképes szülőktől pénzben vagy terményekben szedendő s a községi képviselet által a helyi viszonyokhoz képest megállapítandó, de mindig igen mérsékelt havi díjak, büntetéspénzek vagy társadalmi körben egyéb cimen befolyó összegek. Tekintve az ily egyszerű menhelyek fentartására igényelt s egyesek megterheltetése nélkül különböző alakban gyarapítható áldozatoknak csekélységét: nem lehet kétséges, hogy a birtokosság, felekezetek, köztisztviselők s általában az értelmiség együttes buzgalmával s meleg érdeklődésével felkarolandó mozgalomban ismétlődni fognak megyénkben is a hazafiságnak s emberszeretetnek, a gyermekek védelme körül, hazánkban már több helyen megindítóan nyilvánult csodái, melyek az odaadás melegével, a törhetlen erély kitarMeghalt Katkov a pánszlávok apostola, Balázs Sándornak scin fog immár a tolla. Depretis is elhunyt, Olaszhon bajnoka S Eőry Pordán Gusztáv, színművészek java. Kis Turóc-Szent-Márton nagy eseményt szüle, Pánszláv kiállítást, de melylyel felsülő. Szelid tótjainkat el nem tántorítják, Bármit ígérjenek is ama nagy morvák. Reális korunknak dicséretes sajátSága, hogy megérzi Ínségesek baját: Népünnep tartatott István király napján, Sok pénz összegyüle „Segitség"-albumán. Korunk szellemének szép nyilatkozási Sok s egyre terjedő társas utazási Kedvünk a külföldre, avagy a hazában, Hasznát veszi ennek kiki szakmájában. Király 0 Felsége szeptember havában Országos körútján megfordult Zalában. Csáktornyát s vidékét érte a szerencse, Emlékeinknek ez becsben tartott kincse. Vitéz hadserege harci képességét Nagy gyakorlatokon vizsgálta és népét Megöl-vendezteté megjelenésével. Magyarok királya éljen dicsőséggel! Deák Ferenc szobrát Pesten leleplezték, Nemzeti sziuházunk korát ünnepelték, Ötven éve már, hogy szolgál a hazának, Ép ennyi minálunk a kisdedóvásnak. Zalavármegyében statárium vala, Zala-Egerszegen kivégzés is vala. Franciaországban elnökválság vala. Német trónörökös gégebajos vala. Jeles tájképfestőnk, Mészöly Géza elhunyt. A római útra sok zarándok indult — Pápa 0 Szentsége jubileumára, No, de amellett a — saját jóvoltára. Fratricsevics elhunyt testőrkapitánynak Méltósága jutott gróf PálfFy Andrásnak. ... De mindent fölírni ily szűk helyen bajos; ' Legyen utolsó, hogy: meghalt Posner Lajos. * Dicsőség légyen a mennybéli Atyának, Szentlélekkel együtt az ő szent Fiának! Ossza bő áldását mi magyar hazánknak. Vagyon immár vége ezen Krónikának. tásával a kisdedek védelme iránt tájékozatlan, közönyös, sőt olykor rosz indulatu szülőt is ellenállhatlanul fogják e rendkívül fontos intézménynek elhódítani. Óhajtandó volna, hogy a megyének legalább 1800 lakossal bíró mezővárosaiban és községeiben már állandó gyermekmenhelyek állíttassanak fel. Ezek számára az iskola helyisége igénybe vehető nem lévén, mindenekelőtt a kisdedek befogadására egy tágas, világos s egészséges szobáról, e mellett pedig egy árnyas kertről, udvarról vagy szabad térről kell gondoskodni. Az állandó gyermekmenhelyek vezetésével megbízandó nők valamely rendes óvodában néhány hét alatt elsajátíthatják a gyermekek állandó eltoglaltatásának, testi s lelki épségben tartásának, rendhez, tisztasághoz való szoktatásának ama fontos kötelmeit, melyek a kisdedeket a rosz példa veszélyétől megóvják s így kedélyben valamint értelemben bizonyos tokig az iskolára előkészitik. Ily menedékházi dajkák az állandó kenyérkereset kilátásától ösztönüztetve, ebbeli kiképeztetésüket saját anyagi erejükből is eszközlendik. Bizton reméllhető azonban, hogy a megyében fennálló vagy szervezés folyamában levő kisdedóvoda egyesületek, jótékonysági egyletek, egyesek és testületek adakozásából, végül pedig az állandó menlu-ly felállítását tervező városok és községek támogatásából az e célra alkalmas nók valamely rendes óvodában magukat saját anyagi áldozataik nélkül is kiképezhetik. Az állandó gyermekmenhely költségvetésének tételei: a) a kibérlendő vagy a község lelkes közreműkö désével újból építendő helyiség költsége; b) a menhelyet vezető nő évi fizetése, és c) a menhely első felszerelése. A készpénzben kiszolgáltatandó havi béreket jelentékenyen csökkentené némely szegényebb községben azon intézkedés, hogy az ápolónők a szülőktől sorrendben, vagy egyéb megállapodás szerint kapnák napi élelmüket. Alig szükséges rámutatni, mennyire kivánatos az állandó menedékházak érdekében, hogy a helyiség, felszerelés és fentartás összes dologi és személyi viszonyait, a megindított mozgalom első percétől a szervezés minden folyamán keresztül egy az ügyet szerető s arra hivatott egyénekből álló bizottság vezesse és rendezze. Minden szempontból óhajtandó, hogy a kedvezőbb anyagi viszonyoknak örvendő s már 3000-et megközelítő lakossal biró városok és községek a kisdedóvásnak legrendszeresebb s legfejlettebb módját érvényesítsék oly kisdedóvodák felállítása által, melyek személyzetre, felszerelésre s helyiségre nézve egyaránt a kor színvonalán állanak, s a menedékház vezetőinek kiképeztetésére közelfekvő alkalmat nyújtanak. Ily rendes óvodák felállítása, berendezése, fentartása s általában állandó ellenőrzése egy helyi lelkes és buzgó tagokból álló óvoda-egyesület támogatását sehogy sem nélkülözheti. A falusi gyermekmenhelyek céljáról, berendezéséről, nemkülönben a menhelyt vezető dajka kellékeiről s összes kötelmeiről gyakorlati tájékozást nyújt az országos kisdedóvó-egyesiilet megbízásából szerk^satett Dajka könyv című íiizet. Budapest 1882. A városi óvodák és falusi menhelyek céljával és felszerelésével foglalkozik az országos k sdedóvó egyesület megbízásából szerkesztett „ Utasítás a városi kisdednevelfi-óvó-intézetek és a falusi menhelyek fel t.'sa é* szervezése ügyében.

u című füzet. Budapest 1878. Az óvodák és falusi gyermekmenhelyek népszerűsítését tanulságosan tárgyalja a Piros könyv. Budapest 1882. Közművelődési egyesületeinknek a kisdedóvás te rén tanúsított hazafias buzgóságát érdekesen tükrözi vissza „A magyarországi közművelődési egyesületek élete

u című munkálat. Budapest 1887. A kisdednevelők országos egylete a kisdedóvás érdekeinek képviselésére Kisdediievelés című havi közlönyt is ad ki. A kisdedóvás ötven éves történetét P. Szathmáry Károly méltatja „A magyar kisdedóvás és nevelés rövid története." cimű munkájában. Egyebekre nézve nem az a kérdés, hogy nagy tervekkel, de késleikedve, hanem hogy a viszonyokhoz mérten és sürgősen alkossunk. Az eszme diadala biztositva lesz, ha a magasabb jellegű kísdedóvó intézetek, egyes községek anyagi viszonyaihoz képest — egyelőre az alsóbb jellegüekből fejlesztetnek. Csak az első alapokhoz hoz;'.a meg mindenki a maga fillérét és jóindulatát s az elszámlálhatlan testi s lelki jókat árasztó egyszerű menhelyek csakhamar kutforrásává válnak a nemzeti életerőnek, s ellenállhatlanul keltik fel mindenkiben a kisdedvédelem mennél rendszeresebb keresztülvitelének hő vágyát. Mert amint az országos kisdedóvó-egyesiilet jeles elnöke a félszázados ünnepen hangozlatá: a kisdedek védelmével és nevelésével „egy nagy nemzeti cél szolgálatába állottunk; másrészt érezzük, hogy az emberiség törvényét követjük jótékony munkánkban. A gyermeknek, aki még senki és semmi ellen nem vétett — van legtisztább, legteljesebb joga a boldogságra." Zalavármegye társadalmára vár tehát a legszebb, legmagasztosabb feladat, hogy e megye kisdedeit magyarokká, egészségesekké és boldogokká tegye A zalamegyei gazdasági egyesület hivatalos értesítője. 276 sz. 1887. e g h i v ó. A közgyűlés főbb tárgyai. 1. Elnöki jelentés az egyesület 1887-ik évi mű ködéséi -I. Az egyesület, ugy a vidéki gazdakörök pénz tárnokainak 1887-ik évi számadásai megvizsgálásáról > kiküldött bizottság jelentése. 3. Ugyanezen bizottságnak az 1888-ik évi inun katerv ós költségvetés iránt javaslata. 4. Zalavármegye közönsége által a zala-egerszegi „Fehérkép utcai" kertje helyett az egyesület használa tára átengedett „Temető utcai" kertben a kertészeti eszközök elhelyezése s egyéb szükséglet céljára egy fa-bódé vagy egy kis épület cím lése iránti indítvány. 5. Ugyanezen kerthez s e/.zel folytatólagos kitei jedésben 1200—1800 Q] öl területnek az egyesület ré szére tulajdoni joggal megvétele iránt tett indítvány. 6. Az egyesület 1887 ik évi működéséről s va gyoni állapotáról a nmgu földmivelés-, ipar- és keres kedelemügyi m. k ir. miniszter úrhoz felterjesztendő jelentés. 7. Az alapszabályok 33. és 3fi. §-a értelmében az egyesület elnökének, alelnökeinek, titkárának s pénztárnokának három évre leendő választása végett össze hívandó közgyűlés napjának kitűzése. 8. Folyó ügyek s netái.i indítványok. Zala-Egerszeg 1887. december hó 20-án. A Zalamegye: gazdasági egyesület 1888-ik évi január ho 24-ik napjan délelőtti 9 órakor Zala-Egerszegen az egyesület saját háza termében rendes közgyűlést tart, melyre a t. tagok ezennel meghivatnak. Haczky Kálmán s. ügyvezető elnök. k. M e g h i v o. A Zalamegyei gazdasági egyesület igazgató választmányának Jó'óó'-ik évi január hó 24 ik napján dél előtti 8

1 2 órakor Zala-Egerszegen az egyesület saját háza termében tartandó ülésére, melyen az ugyanaz nap ugyanott délelőtti 9 órakor tartandó közgyűlésen felveendő ügyek előkészítőleg tárgy.iltatní fognak, a választmány tagjai tisztelettel meghivatnak. Zala-Egerszegen 1887. december hó 20-án. HÁCZKY KÁLMÁN k. ügyvezető elnök. 276^ 1887. A Zalamegyei gazdasági egyesület részére ingatlan vagyoti szerzése iránt tett, az 1888-ik évi január 24 én tartandó közgyűlésen tárgyalandó indítvány alkalmából közöltetnek az alapszabályok ide vonatkozó szakaszai: 18. §. A közgyűlés teendői a következők : f) Az egyesület részére ingatlan vagyon szerzésevagy az egyesület ingatlan vagyonának elidegenítése iránti határozás, mely esetekben érvényes határozat ho zatalra szükséges, hogy a közgyűlésen huszonöt szavazatot képviselő tag jelen legyen: ha első Ízben a közgyűlés ekkép nem határozatképes — e meghiúsult közgyűléstől számított három hónap alatt esflk is azon tárgy iránt s annak tüzetes kitételével új közgyűlés hívandó össze, melyen érvényes határozat hozatalra tizenkét szavazatot /. iselv tag jelenléte szükséges. l'J. A közgyűlés általános sza\ azat-többsé határoz. 13. §. b) A közgyűléseken minden alapító, rendes » tiszteletbeli tag szavazat joggal bir, — az egyesület vagyonát érdeklő kérdéseknél az alapító tagok minden egyes alapítvány után kettős szavazattal bírnak, a mely azonban négy szavazatnál többre soha sem mehet. c) z alapító tagok írásbeli meghatalmazott által is szavazhatnak, de a meghatalmazott csak egy alapító tagtól vállalhat el meghatalmazást. d) Községek törvény szerinti képviselőjük, testületek meghatalmazottjuk által gyakorolhatják szavazatjogukat. e) A rendes tag csak személyesen szavazhat, annak semmi esetben sem lehet több egy szavazatánál. 6. §. Alapitó tagokú] azon személyek, községek vagy testületek tekintetnek, melyek az egyesület számára kétszáz osztrák értékű forintot, vagy ennél nagyobb tőkét biztosítanak. 34. Az egyesületi elnök teendői következők : c) a közgyűlésnek és az igazgató választmányi üléseknek á tanácskozási tárgyakat kitűzi, a tanácskozást vezeti, a csendre, rendre felügyel, szavazatszedő választmányt nevez, szavazatok egyenlőségénél szavazata döntő lesz. Hiteléül;. SZIGETHY ANTAL ». titkár. k. Karácsonyest. A könyörület és emberbaráti szeretet ez évben is boldog estét tereultett városunk szegény gyermekeinek, hogy ne legyen senki sem, kinek szivét bú emészsze a keresztény világ e legdicsőbb ünnepén. Maga a Megváltó, a szeretet megtestesülése tanított bennünket < legnemesebb, legmagasztosabb érzelemre, illő tehát, hogy ép az ő születése napján gyakoroljuk azt legnagyobb mérvben. A szegény gyermekek karácsonyfa egylete" a ruhaki > .ztási ünnepélyt karácsony estéjén délután 5 órakor tartotta a polgári iskola rajztermében. A terem közepén gyönyörű karácsonyfák diszlettek, gazdagon megrakva arany alma , arany dió cukorkák- ós süteményekkel, a' lalalc mellett hosszú asztalok voltak s azokon voltak elhelyezve a kioszt.-, ,„1,. ruhák, külön a Huk, külön a leányuk nám&ra- „,/,.