Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-10-02 / 40. szám

X 1 I 1. I t \ r s ti d k Si 6i P Kozáry László és Kálmán, Nemeskéri Kiss Ida, Kiss Róza és Vilmos. Az ünnepélyt Tisza Lajos, a szoborbizottság elnöke nyitotta meg. Beszéde végeztével a a király intésére a lepel a szoborról lehullott. 0 felsége látható megindulással szemlélte pillanatokig a hatalmas művet. Ezután Tisza Lajos a szobor bizottság nevében a szobort átadta a fővárosnak, melynek nevében Ráth Károly főpolgármester vette át a szobort s ezzel az ünnepélyesség véget ért. Megyei tanfelügyelőnk : dr. Ruzsieska Kálmán ur szept. 25. táviratilag hivta föl Kanizsa iskolaszéki elnökét, hogy d. u. 3 órára iskolaszéki gyűlést hivjon egybe. A kijelölt órára a tanfelügyelő ur is személyesen meg lenvén, előadta, hogy a minisztériumtól oda kérelmezett polgári- leányiskola ügye mily stadiumban van. Ebből kitűnt, hogy a kormány részéről valami nagyobb és számbavehető segélyre nem számíthatni; az iskola felállítása pedig tetemesebb költséggel járván, Nagy-Kanizsa városa, mely már is ritka nagy áldozatot hoz a tanügy oltárára, ezen erejét meghaladó dologban kizárólag •aját erejére nem támaszkodhatík; s igy valószínű, hogy a polgári leányiskola ügyét Nagy-Kanizsán egyelőre letették a napirendről. A keszthelyi jótékony nőegylet ez évi rendes közgyűlése szept. hó 26-án tartatott meg, mely alkalommal az egylet elnöknőjével, Stocker Antalné, alelnökökké Hanty Károly né és Hoíman Mórné, választmányi tagokká : Hegedűs Béláné, Cordelláné, Deininger Imréné, Kiss Józsefné, Cavallár Józsefné, Ferber Józsefné és Károlyi Zsófia választottak. Gaál Endréné és Beck Vilmosné tekintettel az egylet ügyei iránt tanusitott fáradhatlan tevékenységgel párosult kitűnő érdemeikért az egylet tiszteletbeli tagjaivá választattak. Az egylet vagyona ez idő szerint a következő: alaptőkében 3247 frt, melyhez az 1886/7 évi 133 frt pénztári maradványt hozzá számítva összesen 3380 frt lesz. Keszthely város képviselőtestületének folyó évi sgep.t. hó 29 ésfolytatva tartott ülésében a következő közérdekű határozatok hozattak : A jegyző fizetése évi 800 frt készpénzben és természetbeni lakás az ujonan épült városház első emeleten és 5

c/

0 5-öd éves pótlékban állapittatott meg. Az elemi iskolai tanítók fizetése javítá«akép az 5-öd éves pótlék az 1870-ik évtől kezdve megszavaztatott, ezenkívül faáltalányuk 10 írttal javíttatott. A két r. kath. káplán hitoktatási díja 120 írtról 150 frtra s az izr. rabbi hitoktatási díja 60 írtról 100 frtra emeltetett. Az eddigi két városi rendőr helyett hat városi rendőr felfogadása kimondatott. A polgári ét felsőleányiskolák államivá tétele iránt a minisztériumtól kérvényeztetik. A marhahús árának szabályozása iránt, ha annak árát a mészárosok maguk le nem Beállítják, a megyéhez felterjesztés fog tetetni. Elfogadtatott végül a közgyűlések száma-, ideje- és ügyrendjére-, ugy a község szervezésére vonatkozó szabályrendelet. A zala-egerszegi polgári- és középkereskedelmi iskola kebelében fennálló ifjúsági segély-egylet Kiss Lajos tanár, mint elnök elnöklete alatt alakuló ülését megtartotta, melyen megválasztattak Czukelter Gábor VI. o. alelnökké, Czinder Antal VI. o. titkárrá, Berger József VI, o. könyvtárnokká. Választmányi tagokká: Fuchsz Izidor, Ruzsich Lajos VII. o., Sonnenschein Samu, Tóth Imre VI. o., Horváth Károly. Peternics Dezső V. o., Faogler István, Kaszter Ödön IV. o., Decsics István, Jakabfy János III. o., Lakatos Frigyes, Udvardy Ignác II. o., Eppinger Albert, Németh Sándor I. osztályú tanulók. —- Az ifjúsági önképzőkör alakuló gyűlésén megválasztattak: Ehrenreich Viktor alelnökké, Blumenfeld Lajos titkárrá. Választmányi s egyszersmind bíráló bizottsági tagokká: Szigethy Elemér, Szommer Sándor VII., Czukelter Gábor, Tenczer Frigyes VI., Grünhut Sándor, Trávnik Gábor V., Ferincz Ferenc és Szente Imre IV. osztályú növendékek. Eladó zongora. Egy jó karban levő zongora ZalaEgerszegen minden órán eladatik. Bővebb értesülés nyerhető e lapok kiadó-hivatalában, Rablóvilág megyénkben. A csendőrség, mely eddig az úgynevezett Zala völgy ben üldözte a rahlókat, Keszthely vidéken is mozgósittatott s a nyomozást az ezen alkalommal Keszthelyen szemleuton levő Keresztury Sándor csendőrszázados szombathelyi szárny parancsnok személyesen vezeti, ki 19-én délután 3 órakor 5 csendőrrel indult el Keszthelyről Merenyére, hova távirati uton még más 30 csendőr mozgósittatott s egyidejűleg Emerich Gottfried nagy-kanizsai és Rákosy Ferenc körmendi szakaszparancsnok, csendőrhadnagyok is behivattak. A rablók, névszerint Benkő Kálmán, Oroszlán Pál és Szántó István Merenyéről, a Kis Komárom közelében levő kápolnai pusztán át a Somogymegye területéhez tartozó távoli erdőségbe vonultak, hol a nyomozást teljesítő csendőrség egy járőre 20-án délelőtt teljesen nyomukban volt s egy pásztort, ki a kápolnai korcsmából bort vitt részükre, letartóztatván, tudomást szerzett arról, hogy a rablók alig pár száz lépésre levő erdőségben vannak. A midőn azonban a vivő elfogott pásztorral az erdőség felé haladtak, a rablók észrevették őket és elhúzódtak. 20-án d. u. a rablók már a Vörs község határában levő tanyákon fordultak meg : itt a pásztorok által élelmet rendeltek, melynek elköltése után újból átcsaptak Zalába s a Fenék pusztához tartozó gulyástanyára húzódtak, hol kedden este 6 órától szerdán estig mulattak, két bojtár és 3 cselédleány társaságában, 21-én este 7 és 8 óra között egy lovas kocsivá Keszthelyen át, hol egy mérő zabot vettek s egy csapszékben 2 liter bort is ittak, Szent-AndJásra mentek. A nyomozást teljesitő csendőrség 22 én délután érkezett csak Fenék pusztára, s a két gulyásbojtárt ugy a rablókkal volt 3 leányt is, kik közül a rablók egyiknek 25 frtot, a másik kettőnek pedig 10-10frtot adtak, melyet a rendőrség elkobzott, letartóztatván, Keszthelyre kisérték, honnét 23-án Keresztury Sándor százados vezetése alatt álló csendőrség déli 12 órakor kocsikon a tapolcai járásban levő Zánka község helyre érkező Kocika Pál csendőrszázados pécsi szárnyparancsnok is 15 csendőrrel Kápolna puszta vidékére vonnlt, hogy onnét a Zala-folyó mentén igyekezzék a rablókat kézrekeriteni. A vakmerő rablók majd minden alkalommal más és más öltözékben jelennek meg. Merenyén katonaköpenyben, mely alatt úrias öltözék volt, Vörsön a köpeny alatt gatyában, Fenék pusztán pedig őszi kabátban s teljes uri öltözetben jelentek meg. Hogy elfogatásuk oly nagy nehézséggel jár, oka abban rejlik, hogya velük egy húron pendülő pásztorok igyekeznek őket az üldöző csendőrség elöl elrejteni. Soha nem kerülhettek volna könynyebben kézre e gaz rablók, mint a Fenék puszta közelében levő tanyákon, ha Kohn Farkas fenéki csapláros, ki már 20-án este tudta ott létüket s 21-én d. e. Keszthelyen volt, erről a csendőrséget értesiti. A nevezett rablók ez idő szerint SzentGál környékén a Bakonyban tanyáznak s a csendőrség mindeDütt nyomban jár. A szüretet Nagy-Kanizsa vidékén okt. 5—10 közti időre tervezik. A város határában levő „Szabadhegyen" azután már szüretelnek, mert a legutóbbi napok egyikén a dér a fürtöket teljesen összefonyasztotta, oly annyira, hogy ha le nem szednék, mind lehullanának maguktól is. Igen természetes, hogy azok az elfagyott fürtök egyebet nem adhatnak, ecetes lőrénél. Megugrott tolvajok. Pásty N. gellénházi molnár 25-én éjjeli 1 óra tájban Söjtörről hazajövet Hencse község (Z.-Tárnok mellett) erdejében észrevette, hogy két ismeretlen egyén egy lovat vezet; de amint kis távolból a fegyverrel ellátott molnárt meglátták, rögtön szétugrottak a ló bátrahagyásával. Pásty a lovat minden ellenállás nélkül Gellénházára vezette és másnap a n.-lengyel", csendőr őrsvezetőnél jelentést tett. pásty, mint szabadságolt katona tüzér sapkát és blust viselt, a miért a hold fényénél valószínűleg csendőrnek tartották őt, és ebbeli félelmükben kereket oldottak. Pályázat tanítói állásra. Bazita r. k. hitközség tanítói pályázawi hirdet. Javadalma : a község pénztárából 200 frt, szabad lakás, házikert, 3 akó bor és temetési stóla járandóság, összesen: 220 frt Az állomás, önálló „segédtanítói állomás" elnevezéssel bir. Szükség esetében nem képesített jó erkölcsű tanítók is pályázhatnak, az állomás azonnal elfoglalható. N.-Lengyel, 1887. szept. 27. Gaál Ferenc, pleb. isk. sz. elnök. Öngyilkosság. E hó 25-én Nagy Kanizsán, Kovács Péter, állami börtönőr neje az ágya fölött levő gerendára felakasztotta magát. — Tettét a tejhordó asszony vette észre, midőn reggel oda a tejet be akarta vinni. Azonnal zajt csapott, mire a többi lakók is összesereglettek s a szerencsétlen nőt levágták. A rendőrségnek jelentés tétetvén, az orvosrendőri szemle megejtetett. Az orvos constatálta, hogy a halál már két órával előbb beállott. Hivatalos boncolás alkalmával kitűnt, hogy az öngyilkos nő nagymérvű lábfejizületi gyuladásban szenvedett s ez vihette szegényt a kétségbeesett elhatározásra. Lépfene uralkodik a kiskanizsai marhák között; már 6 darab marha hullott el. A hivatalns intézkedések már megtétettek; a gulyát lezárták; az óvzárlatokat elrendelték s igy valószínű, hogy a vésznek sikerül gátat vetni. Lopott ekék nyomára jött a nagykanizsai rendőrség. A legutóbbi két év alatt Kis-Kanizsáról több ekét eltolvajoltak, de nem birtak azok nyomára jutni. Legutóbb Schmidt Péter fiizrölgyi lakosnál egy lopott ekét találtak; mire ez kíhallgattatván, azt vallotta, hogy ő az ekét Schneider Mihály korpavár! lakóstól vette. Ez utóbbinál kutatás tartatván, ott még több lopott ekét is találtak. Az elővizsgálat folyamán azután kitűnt, hogy Schneider tulajdonképpen csak orgazda volt; a tolvajlást Takács (Gütü) József, kiskanizsai hirhedt s már több ízben büntetett betörő és társai követték el. Át adattak a vizsgáló bíróságnak. A „Képes Családi Lapok" szépirodalmi, társadalmi s ismeretterjesztő hetilapra hivjuk fel lapunk olvasóinak a becses figyelmét. A „Képes Családi Lapok" kilenc évi fennállása óta mindig a tökéletesedés felé haladt, nemes és izléstelj^s irányban, élénken és változatosan szerkesztetett s a?

; olvasó közönségnek, évenkint atnnyi eszme és érzelem nemesítő, mulattató, művelő és ízlésfejlesztő olvasmányt nyújtott, amennyit húszszor annyiért se lehetne megszerezni, tiöint a mennyi a „Képes Családi Lapoknak" az. előfizetési ára. E lap most október 1-ével tizedik évfolyamába lép s munkatársai közé a legkitűnőbb hazai írókat számítván, nyugodt lelkiismerettel ajánlhatjuk olvasóinknak pártfogásába. A „Képes Családi Lapok" kilenc éves becsületes múltja s kötelességszerű törekvése megérdemli a legszélesebb körű támogatást s kívánatos, hogy minden magyar család az előfizetői közé tartozzék. Budadesti Hirlap. Hogy a magyar sajtó az utóbbi évek alatt hova fejlődött, annak legszembeszökőbb bizonyítéka a „Budapesti Hirlap", Magyarország legelterjedtebb, legkedveltebb újsága, a mely naponkint immár annyi példányban jelenik meg, amennyit eddig nem mutatott föl nálunk egyetlen egy magyar lap sem; jele ez a művelt magyar közönség oly mérvű bizalmának, a minővel sajtónknak még egy organuma s$m dicsekedett. A „Budapesti Hírlap" programmját: magyar szellemben működni a magyarságért, fényesen igazolta az olvasóközönség, párlkülönbség nélkül. A lap vezércikkei mindig a közvéleményt fejezik ki függetlenül és nyíltan; tárca- és szépirodalmi rovatai becses és érdekes olvasmányok egész tömegét adják; a napi eseményekről pedig úgy a szerkesztőség belső tagjai, mint külső dolgozótársak munkája által oly gyors, hű és kimerítő értesítésekkel szolgál, mint Magyarországon egyetlen más lap sem. Ugy a haza vidékein, mint az egész külföld nagyvárosaiban saját tudósítói vannak, a kik minden nap táviratokban közlik a „Budapesti-Hirlap^-pal a nevezetesebb eseményeket. E naponkint oly bő és érdekes tartalommal megjelenő lap kedves vendége lehet minden magyar háznak és szívesen láthatja minden család is, dapesti Hirlap" mindig a jó Ízlést szolgálja. Rend elterjedése mellett rendkivüli olcsósága is : negyei kint csak 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. tv dapesti Hirlap" megérdemli, hogy eddigi nagy még jobban fokozódjék és maradjon mindig a rr. közönség kedvence. Az előfizetések vidékről leg

; rüebben postautalványnyal eszközölhetők követkp; alatt: A „Budapesti Hirlap" kiadóhivatalának, I rület, kalap-utca 16. szám. Felelős szerkesztő s kiadótulajdonos: UDVARDY IGNÁC Főmunkatárs: Szalay Sándor 3464 tkv. 1887. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A zala egerszegi kir. törvényszék mint teleki batójág közhírré teszi, hogy Steiner Ádám véj tatónak Kocsis Anna özv. Nagy Istvánné vitást* szenvedő elleni 55 frt 35 kr. tőkekövetelés ^ rulékai iránti végrehajtási ügyében a zala-egersze; törvényszék területén levő Zala-Koppán községben a zala-koppáni 302. sz. tjkvben f 813. hrsz. a. váltságkövetelés ingatlanból Kocsis Anna özv. Istvánnét illető 290 frt kikiáltási árban niegállapí részre, ugyanazon tjkvben + 811. hrsz. a. felvet ságkövetelés ingatlanból Kocsis Anna özv. Nagy] nét illető 206 frt kikiáltási árban megállapított 1 2 j elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlai 1887. évi november hó 30-ik napján délelöl órakor Zala-Koppánybau a község házánál megtanyilváuos-árvorésen a megállapitott kikiáltási árot is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingái becsárának 10%-át vagyis 29 frt 20 frt 60 krt % pénzben, vagy az 1881. évi LX.tr c. 42. §-ába zett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. hó 1-én 3333, sz. a. kelt m. kir. igazságügy min rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpa^ a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX, 170. §. értelmében a bánatpénznek a biróságnál ges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismer átszolgáltatni. Kelt Zala Egerszegen, 1887. évi szeptember . A kir. törvényszék mint telekkönyv ihat k ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Zala-Egerszeg. rend. tan. város tanácsa rés közhírré tétetik, hogy 1887. óvj október 9-én dél 9 Órakor a, városháza tanácstermében a zala-egen heti és napi vásár, helypénz szedési jog két eg. után következő évre azaz 1888. évi január hó kezdve 1889. évi december hó 31-ig 2412 frt OÍ kikiáltási áron kezdődő nyilvános árverésen a kikií ár 5°,

0-nak. azaz 201 frtnak bánatpénzül előre let letétele mellett a legtöbbet ígérőnek bérbeadóik. 1 jegyegtetikj hogy az a. kinek javára ezeu bérlet ; tetni fog, tartozik az 5% bánatpénzt 10°,'„-ra k szít ve a városi pénztárba befizetni. Lepecsételt ir ajánlatok az árverés kezdetéig a városi polgárin* hivatalnál nyújthatók be. Zala-Egerszeg, 1887. szeptember 30. Kovács Károly S. k. polgármesie BOOOüÖGt* Kiadó lakás. Zala-Egerszegen, a kasznliázi utcában újonnan épült bázam első emeletén egy lakás, [ mely áll 4 szobából, egy elős> obábóVegv konyhádból) egy cseí lMtepMból és élösrkamrábol, minden órán bérbe aá»tik,_ Bővebb értesítőt a,d:a .báztulíydoiros Heiraieh W. Zalaegerszegen. iula-Egerszegen, a marhavásár té: Schlegel lovardája (circusa. Ma vasárnap 1887. évi október 2-áj vissza vonhatlanúl Két utolsó Az első délután 4« órakor* a második este 7

1 2 ór< Az összes művészek- és művésznők közrenv désével és valamennyi iskola- és szabad le elővezetésével. Záradékul az itt még nem adott A lakodalom falun vagy a szabadságos katona igen mulattató némajáték, előadva az egész sulat által Számos látogatásért esd Schlegel >1 igazgató. Id