Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-10-30 / 44. szám

választmányokat valamely közművelődési egyesület védpaizsa alatt. A hazának minden talpalatnyi földje szent s nincs egyetlen pont sem az országban, a hol a magyar kultúra munkája fölösleges volna. Vegyétek áldott kezeitekbe a kisdedóvás ügyét és a gyermekkerteket/ Ápoljátok a nemzeties irányú népoktatást s legyetek különös tekintettel a leány oktatási-a és nevelésre, a mitől még sokat lehet várnia e hazának. Irányozzátok finom kezeitekkel a gazdasági munkát: a földmivelést, ipart és kereskedést a haza czéljai felé mindenütt. S nemesítsétek meg a vagyont a hazafiasság érzelmeivel. Vezessétek a müveit magyar társadalmi életet. Es élénkítsétek azt föl ott, a hol tespedés mutatkozik, vagy ellentétek állanak fönn a haza gyermekei között. Rendezzetek a esaládban és családon kivül e s t é 1 y ek e t, irodalmi és művészeti becsű szórakozásokat, fölolvasásokat, hangversenyeket, helyi kiállításokat, árucsarnokokat, közmulatságokat és tánezvigalmakat. Es kössétek össze a nemes szórakozást hasznos gyüjtéseV kel a nagy nemzeti czél érdekében. De műveljétek különösen családjaitokban és belső társasköreitekben kitartóan a haza gondolatát. Nyissatok utat környezetetekben a magyar nyelvnek, a magyar irodalomnak, a magyar könyv- !j nek, a magyar festménynek, a magyar szobornak, a magyar ipar készítményeinek. Irtsátok a túlhajtott kül- I

1 földieskedést s vegyétek körül magatokat és tűzhelye teket ne csak a tiszta magyar érzéssel és gondolattal, de a magyar irodalom, művészet, ipar s általában a magyar munka termékeivel. Vigyázzatok rá, hogy gyermekeitek első öntudatos pillantása a haza jelvényeit lássa meg s első gondolata egy legyen a koszorús költő gondolatával: „a haza mindenelőtt!" Magyarország leányai! Sorakozzatok közművelődési egyesületeink lobogói alá. Gyűljetek össze oltárainknál, a hol a hazafias érze- j lem tiszta lángjai lobognak. Vigyetek el ebből a tűzből naponkint uj meg uj szikrát a saját magatok és környezőitek tűzhelyeihez. E láng még nem lobog mindenütt. És lobogása sok felé nem elég magas. Dolgozzatok a hazafias irányú műveltség, a m agyar kultura teljessé tételén lelkesedéssel és kitartással. Nyomjátok rá gyöngéd kezeitekkel társaséletünkre a magyarság kedves bélyegét! Lássátok el nagy nemzeti müvünket a magyar szellem és izlés hóditólag vonzó és nemes zománczával! És számoljatok mindezért biztosan e lovagias nemzet nagylelkű hálaadatosságára! A Magy. Közmüvei. Egyesületek Budapesti Kongresszusa gélyezhesse. Mindezt társadalmi uton, a közadakozás és egvesek jótékonyságáuak igénybe vételével el lehet érni, meglehet teremteni. Csak erős akarat, igazi lelkesedés, csüggedetlen kitartás és maguknak a tűzoltó-intézmény híveinek minden kicsinyes irigységtől, férfiatlan vetélkedéstől távol álló önzetlensége és bajtársi összetartása szükséges hozzá. Tegye meg mindenki saját hatáskörében a init tehet és virágozni fog a lakhelyén levő egyesület . . . A mi a jiumei fogadtatást illeti, arról már emlékeztem és ezúttal is csak ismételhetem, hogy ottlétünk alatt a megelégedésnek egyetlen nyilvánulását sem hallottam, hanem igenis hallottam szidni a piszkos és a megnevezhetlen élősdiek rajával telt kaszárnyák és iskolákban való elszállásolást, a rendezésben való rendetlenséget, Fiúménak élelmes és ravasz horvát-olasz lakóit, a kik tüntetőleg távoltartják magukat tőlünk, de bármerre fordulunk: jól megfizettetik magukat. És hall.ittam elragad tatással emlegetni az aradi, soproni, pozson\ i, iglói, zalaegerszegi és selmeczbányai szép napokat, az P emiitett városok lakóinak szívességét, barátságát .... a hol mindenütt volt vendégszeretet: ingyért ", a mi itt pénzért sem volt ! ! A fiumei élelmesség eredeti példájául ide ] iktatom, a sok közül, azt a látogató jegy-alaku reklámot szói ul szóra, a melyet mindenfelé markába nyomtak az embernek a merre csak járást: 0 Felsége legkedveltebb szivarjai a kitüliö FIUMEI VIRGINIÁKAT ! szíves figyelmébe ajánlja a tisztelt tűzoltó uraknak CVET1CANIN MIKLÓS, I fiumei ni k. duhánynagyárus, Corson, a kormányzósági épület közelében _ . . I Arról, hogy mennyire sikerült a Fiumét az anyaországhoz fűző kapocs megerősítésére irányzott működé j sünit, tán jobb volna nem is szólanom. Nem húz, nem ragaszkodik Fiúméban Magyarországhoz az ott levő és magukat számüzöíteknek, számkivetésben levőknek érző, magyarokon és egy-két horvát keveréstől mentes tiszta olasz vérű józan emberen kivül — senki! .... Egy rész, a melyben túlnyomó a horvát vér. nyíltan a „nagy horvátországi-ró! ábrándozik, - a más rész az „unita Italia" felé kacsingat (persze csak titokban) végre egy csekély töredék penzionált régi-régi k. k. tisztek és hivatalnokok s ezek hozzátartozói : az ötvenes évek reminiscencziáiban kéjelegve, az „egységes birodalom" rég eltemetett eszméjének feltámadásától várják az üdvösséget és valószínűleg ezért imádkoznak a Sant-Vito templomában is. Észlelésem helyességét szomorúan bizonyítják a fiumei képviselőtestület ülésében legközelebb történtek, a hang, a melyen ott Magyarországról és ennek egy mi 1 Díszteréről beszélni merészkedtek, a tény: hogy" Deák Ferenez szobra leleplezésének ünnepélyére távollétükkel tündököltek! . . . Bizony kár azért a sok millió jó magyar fióresért, melyeket a Quarneróba szórtunk és a sivár Karszton végig vonuló vasúiba beleöltünk! . Szeg ho István. Zalamegye virilistái. A megyei igazoló választmány az 1888. évre a megye virilistáinak névjegyzékét egybeállítván, a fellebbezés érdemében Csertán Károly alispán ur a következő hirdetményt bocsátotta ki: „Az 1886. évi XXI. t. cz. 28-ik szakasza értei méhen ezennel közzététetik, hogy a megyei legtöbb adót fizető bizottsági tagoknak a megyei igazoló választ mány által 1888-ik évre összeállított névjegyzéke folyó évi október hó 30-tól ugyanezeu évi november hó 13-ig vagyis 15. napig a megyei első

(aljegyzői irodában közszemlére kitéve s a megye székházán kifüggesztve lesz, mely idő alatt a névjegyzék elleni fellebbezések a megyei állandó biráló választmányhoz benyújthatók. Zala-Egerszeg, 1887. október 24-én. Csertán Károly s. k. alispán. Az esetleges fellebbezés eszközölhetése végett tájékoztatásul közöljük a megyei igazoló választmány ál tal a megyei legtöbb adót fizető bizottsági tagoknak az 1888-ik évre egybeállított névsorát: Gróf Festetics Tassiló, Gr. Festetics Jenő, Harkányi Károly, Inkey László, Tarányi Ferenez, Simon Zsigmond, Skublics Sándor, Etl István, Oltay Guido, Klein Lipót, Bogyay Máté, Baronyi Benedek, Bogyay István, Klement Lipót, Töreky Aladár, Fürst Benedek, Koller István, Landauer Horác, Lázár Bernát, gr. Battyány József, Karczag Béla, Karczag István, Chernel Olivér, Blum József, Hónig Dávid, Nóvák Ferenez, Tolnay Károly, Hertelendy Ferenez, Kreiner Emil, Csutor Imre, Erdélyi Mihály, Tóth Lajos, Rosenberg Izrael, gr. Deym Nándor, Ebenspanger Lipót, dr. Friedmann Bernát, Bedekovics Kálmán, Csertán Károly, gr. Battyány Ernő, báró Puteány Géza, Baroni Ede, Isoo Ferenez, Guttmann László, Guttmann Henrich, Guttmann Vilmos, Guttmann Aladár, Farkas József, Matasovits István, Kollár János, Hirschmann Adolf, Barcza László, Peczek György, Pulay Zsigmond, Isoó Alajos, Grünhut Sámuel, dr. Gyömörey Vincze, Hirsehl Ármin, Fábiánits Ignáez, Plihál Ferenez, Hirsehl Ede, ifj. Rajkv Lajos, Fábiánits Gyula, Csöndes József, Kaiser József, Bubb Károly, Dobrin Benó, Talabér Zsigmond, Nagy Károly, Dervarics János, Vágner Károly. JHeumann Mór, Schoris János, Háczky Kálmán, Szily Dezső, Csertán László, Takáts Jenő, Kiss József, Kovács Kálmán, dr. Krasovetz Iguácz, Csigó Pál, Tamás Ádám, Kozárv Aurél, Csesznák János, Deák Mihály, Bogyay Kálmán, Graner Jakab, Grosz Miksa, Dervarits Imre, Kisfaludy Sándor, Hetyey Károly, Vésey László, Oszterhuber Lajos, Botka János, Szabó János, Löwinger Iguácz, Königniayer János, Lang Henrich, Szele Ignáez, Hertelendy József, Rosenberger Lajos, Skublics Zsigmond, Blau Pál, Nunkovits Vilmos, Marton Gáspár, Schertz Albert, Seheiber Sándor, Gaal Ödön, Eitoer Zsigmond, Irurey Ferenez, Köves János, Csigó István, Szabó Imre, Haba József, Molnár Pál, Löwinger Izrael, Nusset Ferenez, Skublics István, Baan Kálmán, Ilergár István, Babóchay György, Külley József, Skublics Jenő, dr. Bei;ger Ignáez, Merkly Antal, Gadó Mátyás, Skublics Gyula, Breier Ignáez, Takács Alajos, dr. Tuboly Gyula, Knorczer Frigyes, Vrana Frigyes, Konkoly Ambrus, Pámer Antal, Tamás Ferenez, Euglander Lajos, Svastits Károly, Frisch Lipót, Árvay István, Mayer Sándor, Kohn Gáspár, Vucskies János, Schmidt Emil, Mild Mihály, Eperjessy Sándor, Strem Vilmos, Hertelendy Béla, Baranyay Ödön, Botka László, Forintos Kálmán, Dervarics Akos, Giinszberger Lázár, Hencz Antal, dr. Szekeres József, Bogyay Ödön, Bezerédv Sándor, Köves Péter, Tőké-sy Lajos, Molnár Antal, Unger-Ullmann Elek, Ambrus Mihály, Zsilinszky Károly, Ujváry Illés, Kern Imre, Ziegler Kálmán, Petlánovits Mihály, Krosetz János, Fischer Dávid, Rosenfeld Adolf, Bezerédv László, Dimbek Ferenez, Ruzsics Károly, Lesner Ferenc, Sehenk János, Nussál János, Zathureczky Márton, Lovák Károly, Weltner Adolf, Szigethy A ntal, Orosz Pál, Ivánovits György, Oszterhuber László, Laskay Ferenez, ifj. Reishl Venczei, dr. Horváth Antal, Dukás Sándor, Thassy I mie, Boschán Gyula, Juk József, Szigritz Róbert, Vértessy Iván, Sebestyén József, Réesey .József, Szakony Zsigmond, Trsztyánszky József, Mojzer József, Sehleifer Sándor, Eitner Sándor, Nussy Mátyás, Lövi Adolf, Molnár Elek, Salamon István, Rácz Antal, Hubay György, Baranyay Béla, Cságoly József, Vidor Samu. Spitzer József, Morandini Bálint, Nagy László, Hoffmann Adolf, Weiszbácker János, Stolezer Jakab, Sipos Károly, Hoehsinger Sándor, Györffy Dániel, Kohn Sándor, Thassy Lajos, Zakáll Henrich, Oroszváry Gyula, Ádám Antal, Kollay Jeromos, Stern I. Mór, Stern Sándor, Kiss János, Szirtey György, Grosz Lajos, Zerkovits Albert. Vogler .József, Fischer László, Szabó Sámuel, Nagy István, Trsztyánszky Lajos, Miltényi József, dr. Graner Mihály, dr. Szűkíts Nándor, ifj. Szeivirth Antal. Jagasits Sándor, Berger Henrich, Berényi József, Rosenberger Sándor, Nagy Pál. Berg Félix, Hegedűs Károly, Lázár Ignáez Sándor, Kerkapoly Mór, Farkas Ferenez, Steiner Simon, Weisz Albert, Tolnay Tivadar, Remete Sándor, Tomka Endre, Koller Ferenez, Fatér György, Nagy József, Bakó Samu, Brückner Miksa, Vollák Rezső, Löwinger Lajos, Reehnitz Vilmos, Sólyomy Lipót, Cseh László, Handler István, Govorcsin György, Katona István, Koeniczer Alfréd. Simon Gábor, Gárger Vida, Horváth Alajos, Berdy Márton, Weltner Jakab, Neumann Miksa, Pap Sándor, id. Reischl Venczei, Szatmáry József, Juhász Sándor, dr. Schreyer Lajos, Román Dániel, Berger Jakab, Nedeezky Jenő, Nagy József, Paskecz Miksa, Liehter Lipót, Pirity János, Grünfeld Jakab, Kovács János, Marton Pál, Reehnitzer Miksa, Kondor Ferenez, Holub János, Weisz Ede, Fleischakker József, Grünhut Henrich, Grünhut Alfréd, Grünhut Fülöp, Csepely László, Pollák Lázár, Berger Mór. - Póttagok: Pandúr Mátyás, Papp Károly, Blau Lajos, Nagy Sándor, Soos Kálmán, Deutsch Ferenez, Lessuer Henrich, Bettelheim Samu, Nagy Sándor, We sel Simon. Szabályrendelet a kecskék legeltetésének korlátozásáról. 1. Zalavármegye területén levő erdőkben a kecskék legeltetése eltiltatik. 2. Ezen intézkedés ellen vétők kihágást követnek el, s 2 írttól 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, s behajthatlanság esetén 12 órától 5 napig terjedhető elzárással büntetendők. A pénzbüntetésből befolyt összegek a megyei közig. fogház alap javára fordítandók. 3. A kihágások felett első fokban a járási főszolgabiró illetőleg rendezett tanácsú városokban a rendőr kapitány, másod fokban az alispán, harmad fokban a m. kir. belügyminiszter bíráskodik. 4. Ezen szabályrendelet a megerősítést követő 30 nap alatt lép hatályba és hatálya a vármegye egész területére kiterjed. Ezen szabályrendelet az 188(5. XXI. t. cz. 7 §-a értelmében kihirdettetni, s a kihirdetés megtörténtével a nagyméltóságú m. kir. belügyminisztériumhoz meg erősítés végett felterjesztetni határoztatik. Kelt Zalavármegye törvényhatósági bizottságának Zala-Eger.szegen 1887. oktober 3-án s folytatva tartott rendes közgyűlésében. Kiad ta: Gózony László s. k. főjegyző. A megyei tantestület köréből. A zalamegyei általános tanitói testület központi választmánya Udvardy Ignác tantestületi elnök elnökle te alatt Zala-Egerszegen, a polgári iskola tanácstermében f. hó 23-án ülést tartott. Elnök üdvözölve a megjelent bizottsági tagokat, jelenté, hogy a Nagy-Kanizsán f. évi augusztus hó 23-án tartott tantestületi nagygyűlés határozata alapján felkérte a t. kir. tanfelügyelőséget, szíveskedjék intézkedni, miszerint a balaton füredi szeretetház és felső-népiskola tantestületei, mint államilag segélyezett iskolák tanitói, a megyei tantestület alapszabályainak 4 §-a alapján a tantestületbe, még pedig a tapolczai tanitói járáskörbe belépjenek ; megkereste továbbá Békéli Elek zala-koppányi tanítót a zala-szent gróthi járáskör megalakitása iránt; továbbá Márkus Sándor letenyei járásköri elnököt, hogy szólitsa fel a járáskörébe tartozó állami, áll. segélyezett községi és községi iskolai tanítókat, váljon melyik járáskörbe szándékozik kiki belépni s erről a központi elnökségnél tegyen jelentést; a zalaegerszegi tanitói járáskör segélyegyletének alapszabályait és kezelési szabályzatát a „Zalai Tanügy"-ben a közgyűlés határozata értelmében közzétette, hogy a járáskörök, melyek ez ideig segélyegylettel nem birnak, ezt meg alakítva, a segélyegylet alapszabályait a közlött és felsőbb helyen szentesité-t nyert alapszabály értelmében megalakíthassák. Az eluök eme jelentése tudomásul vétetett. A nagy-kanizsai közgyűlés a megyei tanitói segélyegylet alakítását elvben elfogadván, a kúzpoutot alapszabály tervezet készítésével megbízta. Hogy a központ a közgyűlés eme határozatának teljes sikerrel megfelelhessen, megkeresi a fehér megyei, márinaros megyei és déliuagyarországi tanító egyleteket segélyegyleti alapszabályaik szives megküldése végett, hogy ezen alapszabályokkellő tanulmányozása mellett, egyleti viszonyainkat szem előtt tartva, a szóban forgó ah .abálytervezetet elkészíthesse. -— A nagy-kanizsai közgyűlés a központot felhiván arra, liogy a jövő nagy-gyűlésre a tanszermúzeumról is tegyen részletes jelentést, miután a zala-egerszegi 1886. évi nagy-gyűlésen elfogadott megyei tanszerniuzeumi alapszabályok a tanszermúzeum akkori elnöke, gróf Festetics Benó jelenlegi fehérmegyei kir. tanfelügyelő urnái vannak, a központ átiratilag megkeresi a tanfelügyelő urat ez alapszabályok szive.s megküldésére, hogy az alapszabályok értelmében a tanszerüluzeumi bizottság melynek működése az 1886. évi nagy-gyűlés alkalmával lejárt — megalakittatván, működését újból megkezdhesse. — Tekiutve, hogy a Krób síremlékre ez ideig eszközölt gyűjtés eredménye 150 forint s ez alap szaporítása a 20 kros egyleti dijakkal csak évek múlva növeked hetnék tekintélyes összeggel, a központi választmány a inár ez ügyben kiküldött bizottságot felkéri, hogy budapesti sirkőraktárossal magát tegye érintkezésbe a már meglevő összeg erejéig egy sírkő hozatala iránt, mely azután a jövő évi tavaszi egerszegi tanítói járásköri közgyűlésen állíttatnék fel. Olvastatott a „Balaton felvidéki tanító egylet" meghívása azon emlékünnepélyre, melyet nevezett egylet rendez f. évi november hó 8-án azon alkalomból, hogy néhai Molnár Aladár sírja fölé Magyarország néptanítói és tanügybarátainak adakozásából a balaton-füredi ev. ref. egyház temetőjében emléket állított. A központi választmány a meghívást tudomásul véve, sajnálatának ad kifejezést, hogy a távolság nagysága s az iskolai szorgalmi idő miatt ezen lélekemelő ünnepélyen magát nem képviseltetheti. Előterjesztetett Bátorfi Lajos urnák, a „Zalai Tan ügy

1- kiadó tulajdonosának számlája az egyesületi tagok számára a „Zaiai Tanügy" f. évi 40. 41. számának megrendelt 290 példányáról. A választmány a mult évi számla alapján a 290 példányért 29 frtot megszavazott s annak kiutalását a központi pénztárból elrendelte. Olvastatott a győrvidéki tanitó egylet megkeresése a tanítók anyagi javadalmazásának jobbítása érdemében az országgyűléshez készített kérvényének pártolása tárgyában. ^ központ a kérvényben foglaltakat magáévá tevén, elhatározta, hogy a kerület országgyűlési képviselőjét levélileg felkéri, hogy a kérvényt — ha az az országgyűlésen tárgyaltatni fog — pártolni kegyeskedjék.