Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-09-04 / 36. szám

Az I-ső az az kitűnők osztályába: Vörös György, Vámosi László, ifj. Horváth Ferenc (Horváth ács fia), Ujváry Imre (özv. Uj váriné fia). Csizmazia Szid i, Varga Mári, Kokas Ágoston, Cseh Mari, Németh Ilka. — A Ilik azaz a „jelesek" osztálya: Tóth Rozi, Kovács Ferenc, Barabás Mári, UorváJi János. Járos Imre, Ekler Lina, Leier György, Szakonyi Rozi, Hor­váth Sándor, Rácz Erzse, Csorna Károly, Kovács Vilma, Nyári Pál, Horváth Mári. Árvái Ferenc, Mészáros Mári (Imre leánya), Horváth Mári, Ebedli Gyula. A 111-ik. osztály a „jók" é.- „elégségesek" osztá lya: Gáspár Géza, Gangler Ferenc, Gruber Rozália, Nagy István, Lendli Gyula, Kondor Józset, Schlemmer János, Schlemmer Mári Kiss Sándor, Herczeg Mári, Szalay Kálmán, Fehér József, Fehér Zsiga, Horváth Rósa, Horváth Ferenc, Takács Mári, Takács Juli, Ker­kay Kálmán, Hegyi Regina, Kovács János (temető-utca). Varga Jenő, Varga Ilka, Szüts István, Szekeres János, Czechmeiszter Mári, Fodor Sándor, Zámbold Erzse, Vinkler Mihály, Vinkler György, Szélesi Viki, Németh Juli (teinető-utca), Kovács Kálmán, Kovács József, Poulicsek Ferdinánd, Sós Kati, Horváth Jenő, Mór Irma, Mór Sándor, Kovácsics József, Lakics Teréz, La­kics Mári, Pepita Lina, Vörös Teréz, Szabó Ernő, Új­vári Irma, Horváth Imre, Pete Mári, Budiuszky Lujza, Horváth Irma, Unger Sándor, Bachner Juli, Nóvák István, Goldfinger István, Goldtínger Szidi, Horváth Erzse, Moizer Teréz, Mojzer Muki, Horváth János, Horváth József, Fatér Farkas, Léránt Lajos. Léránt Ferenc, Baraga Antal, Baraga Gyula, Simon Ferenc, Fodor Zsófi, Nagy Vilma, Nagy Mári, Salamon Mári, Tóth János, Szigethváry József, Szigethváry Károly, Hajmásy József, Simon József, Farkas Károly, Vörös József, Egerszegi János, Sipos Mári, Baranyai Mátyás, Sipos Gyula, Jakab Ferenc, Palkovics Béla, Palkovics Ferenc, Szabó Matild, Hegedűs János, Kovács Erzse, Hunyadi Erzse, Hunyadi Anna, Bakos Gustáv, Tóth József, Farkas Kálmán, Kucsera Antal, Budánszki Anna, Ruisz Lajos, Németh Ferenc, Németh Sándor, Partmann János, Pujer Anna, Kiss Teréz, llozbor Julianna, Né­meth József, Hartl Erzse, Vitai Sándor, Bakos Károly, Varga István, Hajgató János, Szabó Katalin, Schifter Mári, Csizmadia Mári, Kulcsár József, Huszár Juliska, Kámán Herinin, Puck Lujza, Puck Lajos, Pap Lina, Farkas Anna, Nátrán Imre, Kerkai Mári, Bedics Juli, Miklós József, Miklós István, Farkas Erzse, Szalai Kál­mán, Simon Teréz, Cseh István, Gerencsér Károly, Ge­rencsér Erneszt, Hegyi Gyula, Hegyi Kálmán, Némethy Lina, Felcser Ferenc, Hollósi György, összesen 159. — A város részéről tandíjmentességben részesülnek : Hollósy Mári, Hegyi Károly, Kovács János, Nóvák Mári, Illés Mári, Illés Antal, Orbán Sándor, Németh István, Németh Krzse, Koller Piroska, Dankó Károly, I)ankó Erzse, Pizsók Károly, Cziráki József, Dómján István, Pepita Margit, Nyári Gyula, Horváth József, Szlávicsek Juli, Horváth Ferenc, Horváth János, Pál Juli, Tóth Teréz, Székely Etelka, Bölcsföldi János, ji Nagy Károly, Szakács Juli, Bors Mári, Árvái Mári, Heigli Roza, Németh Juli, Horváth József — (cigány), Horváth Ferenc, Németh Rozi, Baranyai Péter, Ke­nyeres Mári, Léráut Ferenc, Bencze József, Pers Sán­dor, Pers Vilma, Balogh Liszka, Árvái Lujza, Geiszt Jenő, Geiszt Ferdinánd, Schrancz János, Csík Mári, Völner Mátyás, Preininger Teréz, Preininger Gyula, íj Neubrun Ignác, Hochberger Laci, Mattesdorfer Samu. Ezzel a jegyzőkönyv bezáratott. Kmt. Németh Elek s. k. Kovács Károly s. k. v. főjegyző. polgármester. Helyi, megyei és vegyes hirek. Központi Választmányi Ülés. A megyebeli ország gyűlési képviselő válesztóknak jövő 1888. évre kiiga­zított ideiglenes névjegyzékei ellen az 1874. évi 33-ik törv. cikk 44. §-a értelmében benyújtott felszóllalások elintézése végett folyó 1887. évi szeptember hó 14-én délelőtti 9 órakor a nagymegyeház gyüléstermében köz­ponti választmányi ülés fog tartatni. Az érintett törvény 48. §-a rendeletéhez képest az egyes választó kerületek névjegyzékei a következő sorrendben, és pedig az azok­hoz tartozó községek betűrendje szerint fognak vizsgá­lat alá vétetni: Tapolcza, Keszthely, Szent-Gróth, Nagy­Kanizsa, Zala- gerszeg, Alsó-Lendva, Baksa, Letenye és Csáktornya. Köszönetnyilvánítás. A tekintetes zala megyei ne­mesi pénztár és magán alapítványt kezelő választmány a zala-egerszegi tanítói járáskör segélyegyletének gya­rapítására 25 forintot volt kegyes adományozni, mely­kegyes adományért leghálásabb köszönetét fejezi ki a járáskör nevében Udvardy Vince járásköri elnök. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Kiss Lajost a zala egerszegi polgári iskolához, Alszegit y Alajost a csáktornyai polgári iskolához rendes tanárokká kinevezte. Gyászhír. Lapunk főmunkatársát, Szalay Sándor urat, a „Zalai Tanügy" derék szerkesztőjét, súlyos csa­pás érte: forrón szeretett neje augusztus 31-én hosszas szenvedés után jobblétre szenderült, hároiu kiskorú ár­vát hagyva hátra. A minden oldalról nyilvánuló köz­részvét szolgáljon barátunknak enyhitő balzsamúl a sors által reá mért uagy csapás elviselésére. A család a 'kö­vetkező gyászjelentést adta ki: Szalay Sándor, nagy­kanizsai tanitó, a „Zalai Tanügy- szerkesztője, a maga és kis gyermekei: Jolán, Sándor és László, valamint az összes rokonság nevében fájdalmas szívvel jelenti fe­ledhetetlen nejének, az áldott-lelkű jó anyának és szerető rokonnak : Szalayné, Tieff Constantiáuak f. évi augusz­tus 31-én d. u. 6 órakor, hosszú és kinos szenvedés s a halotti szentségek áhítatos felvétele után, életének 28-ik s boldog házasságának 8-ik évében történt gyá­szos elhúnytát. A boldogulnak httlt tetemei f. é. szep­tember 2-án d. u. 4 órakor fognak a Teleky-utcai Thomka-féle házból a helybeli róni. kath. sirkertbe (a Hild E. L. cég „Részvét" hez cimzett temetkezési vál­lalata által) örök nyugtomra tétetni. Az engesztelő szent­mise áldozat pedig szept. 3-án d. e. 10 órakor fog a helybeli Szent-Ferenc-rendiek templomában a Mindenha­tónak bemutattatni. Legyen örök béke a sokat szenve­dett drága hamvain! Nagy-Kanizsán, 1887. szept. 1-én. Kerelem a nemes szivü emberbarátokhoz. A zala­egerszegi polgári iskolánál pár szegénysorsú, de szor­galmas és jó viseletű oly tanuló iratkozott be a f. 188 7 s. tanévre, kiknek szüleik teljesen vagyontalan helyzetük folytán gyermekeik részére a szükséges élelmezést meg szerezni képtelenek. Felbátorítva azon nagylelkűség ál­tal, melyet városunk több neuiesszívű emberbaráta in­tézetünk ily szagénysorsú növendékei irányában tanú­sítaui kegyes volt, legyen szabad őket ez évben is ke­gyes pártfogásukba ajánlani s azon alázatos kérésemnek kifejezést adni, hogy kik ily szegény tanulók részére hetenként egy-egy napra élelmezést adni kegyeskednek, szíveskedjenek értésemre adni. Udvardy Ignác polgári iskolai igazgató. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: Pá­ruczai ifjabb Kolossváry Miklós és neje hertelendi Her­telendy Gizella maguk és gyermekeik : Marianna és Miklós, — továbbá páruezay Kolossváry Marianna férj. nagyalásonyi Barcza Lászlóné és férje nagyalásonyi Barcza László maguk ugy gyermekeik : Sándor és László nevében mélyen szomorodott szívvel jelentik édes aty­juknak, ipjuknak, illetőleg nagyatyjuknak páruezai idősb Kolossváry Miklós kir. tanácsosnak, a Ferenc­Józsefrend vitézének, nyug. kir. tanfelügyelőnek hosszas szenvedés után f. hó 25 én reggeli 3 órakor életének öl-ik évében történt halálát. A boldogultnak hűlt te­temei folyó hó 20 án d. e. 10 órakor fogtiak Csab-Ren­deken beszenteltetni s azután folyó hó 27-én d. u. 5 órakor Székesfehérvárott a Szentháromságról nevezett temetőnek kápolnájából a családi sírboltba örök nyuga­lomra tétetni. Az engesztelő szent-mise áldozat Székes­fehérvárott folyó hó 27-én d. e. 10 órakor a székes egyházban, folyó hó 20 án d. e. 10 órakor pedig Osab­Rendeken fog a Mindenhatónak bemutattatni. Csab-Ren­dek, 1887. augusztus hó 25-én. Áldás és béke legyen hamvai fölött! A szombathelyi iparkiallitas megnyitasa szeptem ber l-éti történt meg Radó Kálmán cs. és kir. kamarás. Vasmegye főispánja és a kiállítás védnöke által, ki ha­tásos szónoklatában elismerését, meleg köszönetét fejezte ki Vasmegye iparosainak, mint a kiknek áldozatkész buzgósága hazánknak e határszéli megyéjében létrehozta a kiállítást, mely szembetűnő módon bizonyítja a ma­gyar ipar folytonos előrehaladását s fokozódó verseny­képességét. — A védnök beszédét a közönség lelkesen megéljenezte. — A prograrum II. pontja volt a szom bathelyi kereskedelmi és ipar iskola zárókövének leté­tele. — Varasdy Károly országos képviselő, a város polgármestere lelkes szónoklatot tartott, melyben az ipar és kereskedelem óriási fontosságát az államéletben hang­súlyozta. — Ezután a dalos egylet elénekelte az „Isten áld meg a magyart" s azzal a megnyitási ünnepélyessé­gek befejeztettek. — Jelen voltak a megnyitási ünne­pélyen : Schnierer miniszt. tanácsos a kormány képvi­seletében, br. Ambrózy és tieje, gróf Erdődy Gvula és neje, gróf Erdődy Károly és neje, gróf Széchenyi Jenő és neje, Hidassy Kornél megyés püspök, Königmayer Károly püspök, Szegedy Béla kamarás és képviselő, Fenyvessy Ferenc képviselő. Eljegyzes. Horváth Gyula, a stridói állami népis­kola tanítója, lapunk munkatársa, eljegyezte Utassy Jó zsef alsó-domborúi kereskedő kedves leányát, Aranka kisasszonyt. A Csáktornyái allami tanitoképezdénel az előadá­sok csak szeptember 16-án kezdődnek. Ez ideig a nö­vendékek az intézetnél sem lakásra, sem ellátásra nem számíthatnak : mivel az intézet összes helyiségei az ün­nepélyre érkezendő hivatalos egyének és vendégek szá mára lettek lefoglalva. Óriási sikkasztás. A nagy-kanizsai segélyegylet­szövetkezetnél 20-000 forint sikkasztásra jöttek, ­mely összeg a lefolyt 5 évi ciklus alatt lett szép las­sacskán elsikkasztva. Az tigyes műtét hősei Löbl Miksa könyvelő és Gutman Alajos pénztárnok a választmány áltaí a kir. ügyészségnél emelt panasz folytán augusz­tus 31-én délután a törvszékí vizsgáló biró által letar­tóztatva azonnal fogságba helyeztettek. Bővebb adatok még ez ideig hiányoznak. A kavics telepek ma napság már sok áldozatot követelnek. Zala-Szt.-Györgyön két testvér nyögi vi­gyáztalanságának szomorú következményét. Reájuk zu hant a nagy mennyiségű föld, s ha rögtöni segély nem érkezik, folyó hó 1-én délutáni öt órakor a földdel félig betemetettekhez, ma már két öreg szülő, egy édes anya, 4 testvér, s így neveletlen árva kesergi a kiszenvedte­ket. — Sérüléseik súlyosak! Nem volna-e tanácsos, ha a törvényhatóság a mélyebb lyukak kivájását eltiltaná, s alantos közegeit oda utasítaná, hogy jobban a föld felületén szélesebb térmén szedessék a kavics, az utkapró, vagy egy községi közeg felvigyázata mellett, miután sok a fiatal, önmagáról megfeledkező egyén, ki a ve szélvesb helyeket keresi itt is, így esik meg aztán a szerencsétlenség s a könnyelműség gyakran halállal végződik. Rablók Garabonczon. Augusztus hó 24-én éjjeli 10—11 óra között Soos József garabonczi lakós a háza előtt levő bekerített folyosón feküdt nejével együtt, mi­dőn egy ismeretlen ember álmából felköltötte és tőle enniva|ót kért. Soos ezt megtagadván, az ismeretlen azt mondá, hogy kenyér és ugorka is jó lesz. Erre Soos a lakosztályba ment, de mire gyertyát gyújtott, két fel­fegyverkezett rablóval szemben találta magát, kik pén­zét követelték. Midőn Soos tagadta, hogy neki pénze van, Soosnak a szobában fekvő i p ját elkezdték pofozni. A künmaradt rő ezt hallván, a fal mellett kisurrant s a faluban lármát ütött. E zajra a harmadik rabló — Horváth Roboz István, — aki kevéssel ezelőtt a nagy­kanizsai kir. törvényszék börtönéből szökött meg s aki szintén fegyveresen az ajtónál őrt állott, társainak be­kiáltott, hogy gyorsan végezzenek; mert a faluban lárma vau. Erre a szobában volt két rabló mindent összelő gott és Soos inge alatt egy zacskóban volt 230 frtot lerántották s ezzel a ikertek alatt megugrottak. Soos erre a vánkos alatt volt revolverét előrántva, a rablók után futott, reájuk is lőtt, ezek is visszalőttek, de egyik sem lett találva. A rögtön értesített kis-komáromi csen­dó'rőrs a nyomozást _megindítván, az eg)ik rablót Prin­ner Jáuost Szabarban augusztus 25-én reggel 10 óra­kor, a másikat pedig Czuppor Lajost a keszthelyi út­ban elfogták, a legveszedelmesebbet azonban Horváth Roboz Istvánt nem tudták kézrekeríteni. Az elfogott két rablónál 126 frt készpénzt és időközben bevásárolt 16 trt értékű ruhaneműt találtak, a többi pénz állítólag Roboz társuknál vau. Prinner volt Barkócza pusztai ju­hász előbb Garabonczon volt szolgálatban, de rnegbiz­hatlausága miatt kiadtak rajta, Czuppor pedig Balaton­Magyaródon volt cseléd, jelenleg szintén helynélküli. A rablók, akik a uagy-kanizsai kir. törvényszéknek át­adattak, beismerték azt is, hogy ugyan augusztus 20-án a gyutai pusztáu — Marczali mellett — az ottani is pánnál is raboltak, de az ispán nem levén honn, az asztalon volt 3 frt s néhány krajcárt, továbbá az is­pánnak két csövű fegyverét és vadásztáskáját elvitték, mely tárgyakat náluk szintén megtalálták a lőfegyver kivételével, melyet Roboz vitt magával. Soos Józset ki­raboltatása előtt pár nappal bort adott el, mely eladás köztudomású levén, a rablók eladott borának árát kö­vetelték. Roboz elfogatása iránt — aki a becsehelyi gyujtogatással is vádoltatik — az alispáni hivatal ré­széről a legerélyesebb intézkedés megtétetett s remél­hető, hogy e közveszélyes rabló mielőbb kézre ketül. Kezrekerült betorö banda. Lapunkban említve volt, hogy f. é. augusztus 11-re virradóra Weisz Ede Somogymegye csurgói kereskedő boltja ismeretlen gazok által feltörve, onnét temérdek kelmét raboltak el kocsin. A mint most Kanizsáról értesülünk, a ti.-kanizsai ren­dőrség kézrekerítette a betörőket Takács (gizij Józset kis-komáromi, Moharik Istváu és Sós István bajcsai la­kósok személyeben. Sós István ágyasánál Sznopek Ka­talinuál Bajcsán egy jó adag lopott kelmét meg is ta­láltak. — zx vizsgálat erélyesen tolytattatik. Emberölés kenyéririgységböl. Velisch Ignácué a katonai barakkokuál markotányos jogot nyert nő f. é. augusztus 27-én délben egy oda vetődött, törődött, öreg embert, Masanczker Hermánt, mivel annak árulási joga nem volt, onnét elűzni akárván, Tóth Ferenc tievű nap­számosával együtt annyira össze taszigálták, hogy az elaggott, amúgy is szívbajban és mellbetegségben szen­vedő ember alig 25—30 lépésre tnég eltántorogva, ösz­szerogyott és rögtön meghalt. A hullát a halottas kama rába, a lelketlen tetteseket pedig a törvényszéki bör­tönbe szállították. Vtletlen szerencsétlenseg. Hor váth Ferenc kis szigeti lakós hason nevű két éves fia mult hó 23-án a délutáni órákban a szülői lak ház átellenében épülő új ház udvarán volt sárcsináló gödörbe esett s mire észre­vették, már megfulladott. Muraba ölte magat. Scsáp András bellatinezi il­letőségű 19 éves egyén mult hó 19-én hazulról Bella­tinczról eltávozván, azóta vissza sem tért. Hulláját mult hó 27-én fogták ki Izsakócznál a Murából. NYILTTÉR. Köszöneteiül vánitás. Mindazon t. rokonaink, barátaink s ismerő I , seinknek, kik felejthetlen férjem és illetőleg édes I ' atyánknak f. évi augusztus 23-án történt temeté n j sén és a megboldogult lelki üdvéért tartott gyász- I misén részt venni és a minket ért súlyos csapás I alkalmából részvétnyilatkozatukkal felkeresni szí- • vesek voltak, őszinte köszönetünket nyilvánítjuk. ^ Zala Szent-Grót, 1887. aug. 30. Ozv. Berger Jánosné | és családja. Eelelős szerkesztő s kiadótulajdonos: UDVARDY IGNÁC Főmunkatárs: Szalay Sándor. 141. sz. v. 1887. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Alulírt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t. c. 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a zala­egerszegi kir. járásbiróság 1613. számú végzése által Bergstein Mor salomvári lakós végrehajtató javára Császár Ferenc puszta-apátii lakós ellen 41 frt 36 kr. tőke, ennek 1887. év május hó 10-től járó 6" „ ka­matja, úgy járulékai erejéig elrendelt kielégítési végre­hajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 424 frtra becsült hámos lovak, gazdasági eszközök és birkákból álló in­góságoknak nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis Puszta-Apátiban leendő eszközlésére 1887. év szeptember ho 20-ik nap­jának délelőtt II Óraja határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t. e. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. c. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Z.-Egerszegen, 1887. évi szept. hó 1. napján. Nagy Sándor kir. bir. végrehajtó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom