Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-12-18 / 51. szám

sülét ezen intézményt illetőleg vállalatot anyagilag támogassa. Az indítvány elfogadtatván, elliataroztatott es megajánltatott, hogy a midőn majd az illetékes hatóság a leültetendő területek kimutatásával, s általaban a kesz terv közlésével az egyesületet támogatásra felhívni fogja, az egyesület tehetsége szerint anyagi erejével ís a jelzett irányban létesítendő intézményt teljes mértékben támogatni fogja. 10(3 248. 268. Keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet és n vincellér iskola érdekében tett lépések eredménye felől Olvastatott a nmgu földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kú-. miniszter ur 1887. évi oktober hó 14-ről 49892/11. szám alatt kelt leirata, mely szerint a gazdasági egyesületnek f. é. aug. hó 14-én 90 208 szám alatt kelt felterjesztéséből érdeklődéssel vett tudomást arról, hogy a gazdasági egyesület a vármegye szőlőin Ívelését fenyegető pbvlloxera vészszel szemben a gazdasági szakértelem fokozását tartja szükségesnek, s e végre egy vincellér iskolának a keszthelyi gazdasági tanintézettel kapcsolatban való felállítását és ezen intézet szűknek bizonyult helyiségeinek egy uj épületben leendő öszpontositását kérelmezé. A mi az egyesületnek egy vincellér iskola felállítása iránt előadott kérelmét illeti, azt őnagyméltósága is teljesnn méltányolja és szívesen kész e kérdéssel foglalkozni. Nem tartja azonban célszerűnek, hogy a vincellér iskola a keszthelyi gazdasági tanintézettel kapcsolatosan állittassék fel, mert midőn két ily különböző természetű intézet egy helyben működik, rendesen a gyengébbnek érdekei a nagyobb intézet érdekei mögött háttérbe szorulnak; de nem tartja célszerűnek már azért sem, mert kétségkívül az ügynek hátrányára szolgálna azon körülmény is, ha a földbirtokosokat és gazdatiszteket nevelni hivatott tanintézet növendékei mellett vincellé reket akarnánk képezni, kiknek igényei a lehető legszerényebbek kell hogy legyenek. Ugyanazért a vármegye gazda közönsége által óhajtott vincellér iskola felállítása iránt a tárgyalásokat oly irányban indította meg, hogy az egy megfelelő amerikai szőlőteleppel kapcsolatosan nem Keszthelyen, :. hanem a vármegyének egy másik e célra alkalmasabb helyen állittassék fel, s midőn a megindított tárgyalások némi eredményre vezetendnek, a gazdasági egyesületet értesiteni fogja azon módozatokról és feltételekről, melyek mellett a vincellér iskola létesítését ő nmga elősegítheti. A gazdasági egyesületnek a keszthelyi gazdasági tanintézet uj épülete érdekében előadott kérelmét illetőleg ő nmga megjegyzi, miszerint ez iigygyel már több év óta foglalkozik, a szükséges tervek és költségvetések már hosszabb idő óta készen állanak s a kivitelt csak is a fennálló pénzügyi viszonyok miatt volt kénytelen függőben tartani. Miután azonban a gasdasági egyesületnek jelen beadványából örömmel tapasztalja, hogy a vármegye gazda közönsége a keszthelyi gazdasági tanintéznt uj épületének felállítása iránt melegen érdeklődik, s ezen ügy iránt érdeklődő többi tényezőket is közreműködésre felkérte, azon kellemes remény táplálja, hogy a gazdasági egyesületnek sikerülni fog a vármegye gazdaközönségének és egyéb tényezőinek érdeklődését és anyagi támogatását oly mértékben kieszközölni, hogy annak segélyével a létesíteni kivánt uj épület felállítása a jelen mostoha pénzügyi viszonyok mellett is kivihető lesz. Ugyauazért ő nagyméltósága kijelenteni méltóztatik, miszerint abban a reményben, hogy az egyesület méltányolva a helyzetet, mindent el fog követni arra nézve, hogy a gazdaközönség érdeklődése hatalmas és az ügyet lényegesen lendíteni képes támogatásban találjon kifejezést, az épitkezésnek függőben tartott tárgyalását újból kézbevette, felhiván az egyesületet, hogy az e részben indított mozgalom eredményéről őt mielőbb értesítse. Ezzel kapcsolatban méltóságos Svastits Benó ur, mint az 1887-ik évi aug. hó 14 én tartott közgyűlés 90/208 szám alatt választott küldöttség elnöke jelenté, hogy Bogyay Máté és Deininger Imre urakkal együtt méltóságos Festetics Tassiló gróf urnái küldöttségileg megjelenvén, a gazdasági egyesület hozzá intézett kérvényét átnyujtá és ő méltósága kegyességét az egyesület kérelmére s az abban előterjesztett ügyre szóval is felkérte. Gróf ur ő méltósága az egyesülettel üzenetkép közlendő válaszában kijelenteni méltóztatott, miszerint szivesen fogadta a bizodalmat, melylyel a gazdasági egyesület ezen ügyben hozzá fordult, s teljes mérvben méltányolva ezen intézetnek hazai mezőgazdászatitnk tudományos s okszerű fejlesztésére — közvetlenül pedig megyénk, de Keszthely város érdekeire is nagy fontos ságu előnyös voltát, — a keszthelyi m. kir. gazdasági tan intézet épületének áthelyezés: ügyét magáévá feszi, s ennek létesülhetése végett — ismerve hazánk sokoldalú haladási irányával leiette igénybe vett pénzügyi helyzetét — dicső ősei nemes példáit követve, a legmesszebb menő anyagi támogatását is készséggel megajánlja. Mgos Svastits Benó ur, mint a küldöttség elnöke jelentését azon nyilatkozattal zárja be, hogy gróf ur ő méltósága előadott kegyes elhatározása folytán a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet u) épületének ügyét most már a legsikeresebben elintézendőnek remélli. Örvendetes tudomásul vétetvén, méltóságos gróf Festetics Tassiló urnák a nagylelkűen megajánlott támogatásért, és a nmgu földmivelés-, ipar- és kereske delemiigyi m. kir. miniszter urnák kegyes elhatározásáért az egyesület köszönete feliratilag kifejeztetni és ő nagyméltóságának mind a gróf ur ő méltósága megaján lott támogatása, mind pedip- Zalavármegye közönségének már elhatározott beleegyezése, hogy a tanintézet használatára átengedett jelenlegi épülete eladathassák és ára az ujonan emelendő épületbe befektethessék bejelentetni, s megkéretni határoztatott, hogy a tanintézet épülete áthelyezésének mi sem állván már útjában, ő nagyméltósága azt létesíttetni kegyeskedjék. Egyszersmind jelen végzés a 90'208—1887. szám alatt kiküldött hizottságnak tudomásul s oly felkéréssel s megbízatással adatik ki, hogy különösen a nmgu miniszter ur leiratában kiemelt irányban a gazdaközön ség érdeklődésének az űgy támogatására felköltésében is eljárni, e célra netán teendő javaslatát mielőbb beterjeszteni sziveskedjék. (Vége köv.) Közegészségügy. Dr. Mangin Károly megyei főorvos úr a megye területén 1887. évi november hóban észlelt közegészségi állapatról és egyéb, a közegészséget érdeklőkről a következő jelentést terjesztette elő: Az időjárási viszonyok nem mondhatók kedvezőknek ; a hónap első fele legnagyobb részben ködös, esős napokat adott; csak a hónap utolsó harmadában élveztünk derült időjárást a hőmérsék esésével. A közegészségi állapot úgy a felnőttek-, mint gyermekeknél általában kielégítő, sőt egyes vidékeken teljesen kedvező volt. A megbetegedések száma a mult havihoz képest nemcsak nem emelkedett, de több helyen csökkent. A kórjelleg hurutos volt, amennyiben a gyógykezelés alá került kórnemek legnagyobb százalékát a légző- és emésztő szervek hurutos bántalmai adták. Előfordultak ezeken kivül még a felnőtteknél izületi- és izom csúzok, néhány váltóláz és havi hagymázuak egyes esetei; gyermekek közt pedig szórványosan vörheny, kanyaró és fiiltőmirigylob. A lendvai járás Czup községében roncsoló toroklobnak öt esete merült tel, melyek közül 3 halállal végződött. A ragályzó és heveny fertőző kórok közül a ZalaEgerszegen és Kottoriban járványosán uralgott kanyaró megszűnt; újabban novemberben e kór Bessenyőben öltött járványos jelleget, de ugyan e hónap folyamán meg is szűnt; megbetegült 10 gyermek, kik mind m eggy ógy u 1 ta k. Boncolat teljesíttetett összesen 17 esetben; nyolcszor törvényszéki megbízás folytán, kilencszer pedig rendőri tekintetből. A halál legközelebbi indokai voltak a törvényszékileg boncoltaknái: 1 agyguta, 3 elvérzés, 3 agyvérömlény és egy agyhártyalob, a rendőrieknél pedig 3 szivhüdés, 1 végelgyengülés, 5 fuladás. Külső hullaszemle rendőri tekintetből ejtetett 6, súlyos sértés bejelentetett 11. öngyilkosságot 5 egyén követett el, kik közül 1 (Pap Ferencz egerszegi) magát agyonlőtte, 2 (Horváth Antal egerszegi, Farkas József alsó-nemes-apátii) önfelakasztással vetett véget életének, 2 pedig (Zarkó Mátyás Bratonczon és Gregor István Deklezsinben) vízbe ugrott. öngyilkossági kísérlet volt 1, az illető azonban megmentetett. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 8 egyén esett áldozatává és pedig 4 (Zsálek Anna Kapr- Án, (\de lgnácz, Hermán Teréz Lenti-Szombathelyen, Nagy Magdolna Baki-Tüttősönj vízbe fúlt, 1 (Horváth Imre margitai) magát véletlenül agyonlőtte, 1 (Pem Anna gulácsi) a malomkerék által agyonzuzatott, 1 (Takács József Keszthelyen) a kocsiról leesve, agyrázkódást szenvedett, 1 (Czédula János Sármelléken) a ledőlt fa által agyon nyomatott. Elmekórnak két esete lett rendőri beavatkozás tárgya. Egy esetben a beteg, mint csendes őrült, házi felügyelet alatt hagyatott, egy esetben pedig az illető megfigyelés végett kórházba adatott. niszterium véleményes jelentéstétel céljából a kamarának megküldvén, ezen 15 házból és 83 lakóst számláló kis község kérelmét azzal indokolja, hogy tulajdonkép Berhovecz, Hernye és Badlicsán szomszédos községekkel topographiailag egy egészet képez, hogy lakosságában nagy mértékben megvan az ipari üzleti szellem; hogy a szabók és cipészeken kivül timárjai, bognárai, esztergályosai, asztalosai, fazekasai stb. vannak, kik nemcsak a helyi fogyasztásra dolgoznak, hanem a közeli szomszédos stájer lakosság számára is s készítményeiket a közelebbi stájer és horvátországi vásárokra is viszik s hogy a vásárok jövödelmére kulturális céljai fedezése végett égető szüksége van. — A kamara beszerzett adatai alapján meggyőződvén arról, hogy a | tentnevezett négy község, melyek közül Hernye kölönben csak puszta, együttvéve 64 házból és 274 lakósból álló egészet képez, s ott egy koicsmároson, két molnáron és egy mészároson kivül egyéb iparosa nincs az iparbejelentési lajstromok vagy az adófeliigyelőség által kiadott adólajstromok szerint s csak is mivel a község nek a vásár jövödelmére van szüksége, képez tulajdonkép indokot. Mivel azonban folyamodó község közvet len közelében Nedeliczeu, Mura-Szerdahelyen, Ráez-Ka nizsán, Csáktornyán és Stridóu évenként úgyis 22 országos vásár tartatik: a kamara nem látja indokoltnak az engedély megadását. Az ipartanácsi rendes és póttagok hivataloskodásának ideje szeptember hó végével lejárván, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium uj választás megejtését rendelé el. A kamara Zalamegye ipartanácsába a kamara az 188" ,. évre Fángler Mihály kereskedőt és Sípos János asztalosmestert rendes tagokúi, Fischer László kereskedőt, Juhász Józset könyvkötőmestert póttagokúi megválasztotta. Az alsó-lendva nempihyi urodalmak területén gya korolt vásári helypénzszedési jog szabályozása és az árszabályzat felemelése és áítalanosítása végett Zalamegye törvényhatóságához benyújtott kérvényét s a megye törvényhatósági bizottságának e tárgyban a f. évi október hó 3-án tartott rendes közgyűlésében hozott végzését véleményadás végett a minisztérium a kamarának leküldvén, a kamara osztva a megye törvényhatósági bizottságának indokait s tüzetes összehasonlítás alapjáu meggyőződvén arról, hogy a beterjesztett egy séges helypénzárszabályzat tényleg helyes arányban áll a szomszédos vásárok helypénz árszabályzataival: a maga részérül azt helybenhagyandónak véleményezi ama megjegyzéssel, hogy a helybeli lakósok szintén kötelesek a tarifaszerinti illetékek fizetésére, mely alól a kocsin érkező s ezen kocsik után járó illetéket fizetett vásárlátogatók sem menthetők fel, ha árujukat nem a kocsiról, hanem ujabb helyfoglalással kirakodva árusítják. A soproni kereskedelmi- és iparkamara köréből. A soproni kereskedelmi és iparkamara legutóbb tartott közgyűlésén megyénket illetőleg a következő ügyek fordultak elő. Olvastatott és tudomásúl vétetett a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. minisztériumnak a kamarához intézett leirata, melyben a kamara felterjesztésére értesíti a kamarát, hogy a pénzügyminisztérium a kamarának Nagy-Kanizsa és Szombathelyen vámkirendeltségek felállítására irányuló kérelmét, — tekintettel a vámáruk e két helyen való forgalmának a kirendeltségek felállításával összekötött költségekkel arányban nem álló csekélységére, ez idő szerint teljesíthetőnek nem tartja. Tekintettel azonban a soproni fővámhivatal nál felszaporodott ügyforgalomra s hogy az ottani vámtisztviselői kar teljes tevékenységét a vámkezelési teendők végzésére fordíthassa, a pénzügyminisztérium a soproni pénzügyigazgatósághoz intézett rendeletével a soproni fővámhivatalt az eddig általa viselt bélyegraktári, valamint a gazdászati hivatali teendőktől felmentette s ezeknek teljesítését a soproni adóhivatalra rendelte ruháztatui. Letenye községnek egy, karácsony előtt való hétfőn tartandó hatodik országos vásár engedélyezése tárgyá ban benyújtott kérvényét a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium a kamarának véleményadás céljából megküldvén; mivel magában Letenyében, továbbá Podturen, Tóth-Sz.-Márton, Pcrlak, Becsehely, Kerka-Sz.-Miklós, Bánok-Sz. György és Kottori körül fekvő vásártartó községekben évenként úgyis már 29 országos vásár, ezen kivül számos bucsúvásár tartatik, ezen vidék forgalmáról és lakosságának igényeiről általánosságban a kelleténél túl is gondoskodva van ; mi vei továbbá Bánok-Sz.-Györgyön nov. 29-én, Kottoriban nov. 30-án és T.-Sz. Mártonba szintén november hónapban egy-egy vásár tartatik, ezen kedvezőtlen időszak forgalma is kellő módon figyelembe vétetett: a kamara, az iroda nézete alapján, a fenforgó kérelem ellen nyilatkozott annak hangsúlyozásával, hogy folyamodó község azon vélt hiánynak, hogy októbertől februárig országos vásárja nincs, nyári vásárai egyikének, melyek úgyis egymáshoz közel és oly időben esnek, amidőn az aratás minden munkás kézre rászorul, áthelyezése által igen könnyen elejét vehetné, mely áthelyezés ellen a kamarának semmi kifogása sincs. Preszeka községnek kérvényét, melyben Szent-Flórián, Szt.-Magdelna és Mária nevenapját követő hétfőn tartandó 3 országos vásár engedélyezését kéri, a miHelyi, megyei és vegyes" rek. Személyi hir. Jenő főherceg ő fensége í. hó 12-én az esti vonattal Kőszegről városunkba jött a helybeli kaszárnya hivatalos megvizsgálása végett. Szent Ivánra fogadtatására kimentek Csertán Károly alispán, Kovács Károly „polgármester és Ilauska helybeli huszárkapitány urak. 0 fensége másnap a délutáni vonattal távozott körünkből. Jótékonyság. Radocza János, kerületünk országgyűlési képviselője, a zala-egerszegi városi szegények részére 50 frtot, a zala-egerszegi karácsonyfa egylet javára 100 forintot, a zala-egerszegi nőegyletnek 50 forintot volt kegyes küldeni. A karácsonyfa egylet részére Szabó Samuné őméltósága 5 frtot volt szives adományoznii A nagylelkű adakozóknak ez uton mondnak hálás köszönetet az egyesületek elnökségei. A zala egerszegi Cassino-egylet rendes közgyűlését 1887-ik évi december hó 20-án esetleg 28-án d. u, 5 órakor a Cassitio helyiségében fogja megtartani. A közgyűlés tárgyai: Az elnök, tisztviselők és a választmány megválasztása. A jövő évi költségterv megállapítása. A f. évi számadás előterjesztése. Zala-Egerszeg, 1887. évi december hó 10-én. Svastits Benó sk. elnök. Kinevezés. Ö felsége, az igazságügyminiszter előterjesztésére dr. Vizlendvay Imre zalaegerszegi kir. törvényszéki jegyzőt a zala-egerszegi kir. ügyészséghez kir. alügyészszé nevezte ki. Gróf Festetics Tassiló mint védnök. A keszthelyi önk. tüzolltó egylet folyó évi aug. hó 14-én tartott évi rendes közgyűlése alkalmával Pöltz Pál, az egylet titkára és h. főparancsnoka által tett s általános helyesléssel elfogadott azon indítvány folytán, hogy Festetics Tassiló gróf cs. kir. kamarás ur ő méltósága, Keszthely város kegyura, a tűzoltó egylet védnökségének elfogadására kéressék fel, a közgyűlés kebeléből kiküldött bizottság november hó 27-én terjesztette be ebbeli kérvényét gróf ur ő méltóságához, melyre vonatkozólag Ö Méltósága a következő levélben tudatta a bizottsággal a védnökség elfogadását' „A keszthelyi önkénytes tűzoltó egylet Tekintetes Bizottságának. A Tekintetes Bizottság folyó évi november 25-ről kelt becses iratára vonatkozólag a fent cimzett egylet, mint a vagyon és életmentés magasztos célját követő üdvös intézmény iránt (vömmel fejezvén ki meleg érdeklődésemet, az egylet „ Védnökségét", melynek felajánlása által igen megtisztelve érzem magamat, köszönettel elfogadom." Kiváló tisztelettel Keszthely, 1887. november 30. Gróf Festetics Tassiló. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: Özv. Nóvák Ferencné született Skublics Constantia maga, "gy gyermekei: Natália férjezett Malatiuszkv Lajosné, férje Malatinszky Lajos kir. itélő táblai biró, ezek gyermekei Ferene, István, Kálmán, Lajos, Alice; Sarolta, férjezett Forster Ferencné, férje Forster Ferenc, ezek leánya Elvira; fia Jenő s számos rokonság nevében is fájdalomtelt szívvel jelentik felejthetetlen" kedves férje, édes atyjuk, apósuk, nagy atyjuk méltóságos Nóvák Ferenc ny. kir. hétszemélynök, Zalavármegye bizottsági tagjának, földbirtokosnak hosszú szenvedés és a halotti