Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-08-28 / 35. szám

az érdemjegyekben, közös tanáeskozmány elé terjeszszék az osztályzatot, esetleg kételyeiket s így elejét vehetnék a kétes természetű ügyek gyakran ínég kétesebb kime netelének. Osztály tanításnál ez uton a cél nem levén elérbetű, ott szakfelügyeletet óhajt. A szaktélügyelő látogatná folyton az iskolákat, ez lenne a tanítók tai ,'.esadója, az általa képviselt ügynek szóval-tettel előinoz dítója s indítványozá, hogy ily szak fél ügyelői állások szervezése érdemében a tantestület a magas minisztériumhoz feliratot teijeszszen. A közgyűlés felolvasót lelkesen megéljenezte ; a vizsgálatok megtartására vonatkozólag fejtegetett uéze teit helyeselve, azokat magáévá lette ; mivel azonban a felolvasás után kifejlett vita folyamán egyesek felszólalásaikban - az elnök által tett felvilágosítás dacára is — a szakfelügyeletre nézve tett előadói indítványnak egészen más értelmet adtak, mint mikép azt maga előadó. valamint az indítványa mellett érvelők is felfogták, más részt meg nem is remélhetve, hogy az ország jelenlegi pénzügyi viszonyai mellett a szakfelügyelői intézmény egyhamar keresztül vihető, a közgyűlés az iudit vány eme része felett napirendre tért. A számvizsgáló bizottság nevében Bun Samu nagykanizsai izr. népiskolai igazgató jelentvén, hogy a számadást rendben s az egyes tételeket okmányokkal igazolva találták, a közgyűlés azt tudomásúl véve, egyesületi pénzlárnokot a további felelősség alól felmentette. Az 1888. évi közgyűlés helyéül Csáktornya városa jeleltetett ki. Ezek után a kiizpont által tett indítványokat tárgyalta a közgyűlés. A járáskörök egyesítését illetőleg a közgyűlés megkeresi a kir. tan felügyelőséget, hogy a balatonfüredi szeretetház és felső népiskola tantestületével szemben — mindkét intézet állatni levén ••— a tantestület alapszabályai 4 §-ának, mely szerint a tantestület tagja minden állami, állami segélyezett községi és községi iskolai tanító, érvényt szerezni s nevezett intézetek tantestületeit a tapolczai járá*körbe való belépésre utasítani .szíveskedjék ; a novai járáskor nek a zala-egerszegi járáskörbe való beolvasztása elhatároztatott; Békefi Elek zala-koppánvi igazgató tanító a zala-szent-gróthi tanítói járáskor megalakításával megbízatott; ha ez a f. 1KK7. év végéig nem sikerülne, úgy a szent-gróthi járásban levő községi iskolai tanítók közül 1M88. évi januári-tői fogva a zalakoppányiak a sümegi, a pakodi tanító a zalaegerszegi, a csányi tanító a keszthelyi járáskörbe osztatik be; Márkus Sándor letenyei járásköri elnök megbizatott, körözvény utján tudja meg a járásban levő községi tanítóktól, melyik járáskör van legközelebb hozzájok s erről a központi elnökséget értesítvén, az a letenvei járáskörben levő tanítókn:,k az általuk kijelölt járáskörbe való beosztásuk iránt intézkednék; a pacsai járáskör őszi közgyűlésén nyilatkozat tételre felh.vatik, váljon önálló járáskörként meg akar-e maradni, vagv más járáskörbe beolvad. A „Krób síremlék" ügyében a közgyűlés az 1886. évi augusztus 27-én Zala-Egerszegen hozott ama közgyűlési határozatot, hogy 1887. évtől kezdve a járáskörök a befolyó tagsági díjak '20 "„-át tartoznak befizetni, megújította azzal, hogy az eddig e címen bcneni tizetett összegek utólag pótlólag terjesztendők be. A közgyűlés a „Zalai Tanilgy"-ét a központi választmány indítványára a tantestület hivatalos orgánumáúl elfogadta azzal, hogy a szerkesztő függetlensége a kiadótulajdonossal szemben incgóva legyen. Az egyes járáskörük felhívatnak, hogy őszi közgyűlésükön a járási segélyegylet létesítése iránt intézkedjenek. Elfogadtatott egyúttal elvileg a megyei tanítói segél vegyiét is a központ megbizatván, hogy készítsen a létesítést illetőleg tervezetet, a mely tervezet tanulmányozás végeit a járáskörüknek megküldetvén, azok nézetei összegeztetve, végleges határozat végett a jövő évi nagygyűlés elé terjesztetnének. Báhfí Alajos sümegi népiskolai igazgató indítványára az elnöki jelentés, a közgyűlés jegyzőkönyve, a közgyűlésen felolvasott dolgozatok a „Zalai Tanügy" mint hivatalos lapban közzététetnek s e szám az egyesület tagjainak megküldetik. Végül egyleti elnök köszönetét fejezi ki Nagy-Kanizsa városának a részéről tapasztalt szives fogadtatásért, a közgyűlésen megjelent vendégeknek a szives érdeklődésért, a nagykanizsai kartársaknak a közgyűlés rendezése, valamint az elszállásolás körűi kifejtett buzgó közreműködésükérts az egyesületre az Eg áldását kívánva, a közgyűlést d. u. 4 1 órakor bezárta. A ráktenyesztes. A Somogy-megyei Gazdasági egyesület kebeléből egy bizottságot küldött ki, hogy adjon véleményt, mikép lehetne a folyókból egy idő óta kiveszett rákot újra meghonosítani. Tekintve, hogy megyénkben hasonlóan nagy mérvben pusztulnak a rákok mely bajia gazdasági egyesületünk már pár évvel ezelőtt reá mutatott: azt hiszsziik. nem lesz érdektelen, ha olvasó küzönségünkkel — legalább főbb vonásaiban — megismertetjük azon jelentést, melyet ez ügyben a kiküldött bizottság az egyesülethez beterjesztett. A bizottság jelentésében első sorban felsorolta a rákok elpusztulásának és megfogyásának okait, mely okok nemcsak szomszéd megyékben, hanem nálunk is fennállanak. Atuiiv nagy mértékben voltak a rákok találhatók : ép oly, sőt nagyobb volt a rákok megfogására és élvezésére irányult törekvés. Rákászott mindenki, a földbirtokos (kicsiny és nagybirtokos egyaránt) tekintet nélkül a tulajdonjogra — rákászott a zsellér, cseléd, az iskolás gyermekek, a falu alatti cigány, még a vándor legény is; rákásztak minden időben és minden eszközzel s minél nagyobb volt a zsákmány, annál nagyobb volt a rákászási szenvedély, mely utóbb valóságos pusztítási dühhé fajult. Volt azután lakomázás és számosan büszkeségüket találták abban, hogy órákig képesek rákot enni. De ez mind ímm vo't elég. A rákfogók, ha nagy mennyiségű rákot fogtak, a nagyokat kiválogatták s a kisebbeket ahelyett, hogy a vízbe visszadobálták volna, elhagyták s pusztulni engedték > midőn utóbb a nagy rákok a ritkaságok közé tartoztak, az aprókat is kérlelhetlenül feláldozták rák pusztítási szenvedélyüknek. S inert nine> olyan gazdag tárház mely folvtonosan kizsákmányolva. előbb-utóbb ki ne merülne: kétségtelen, hogy a rákok el- és megfogyásának egyik iőoka a kíméletlen pusztítás. Pusztító hatását megtette maga a természet is. Ugyanis a mult évtized végén s a jelen évtized e|s i éveiben napi renden voltak a záporok : a patakok minduntalan megteltek rohanó vizekkel, melyek a rákokat s különösen az ifjú nemzedéki t elsodorták - a rákok I) ukait iszappal betömték úgy. hogy azok. különösen a vedlés korszakában, midőn a rák — tudvalevőleg — erőtlen s héja puha levén, kellő ellenállási képességgel nem bir, bennük vesztek: továbbá a számos kiöntésről nem tudtak a rákok tanyájukra visszavándorolni s midőn a viz leapadt, ott pusztultak el. Majd jöttek száraz évek. a tavak kiszáradtak, a patakok és árkok vize elapadt, ami ismét a rákok pusztulását idézte ele; mert egy évre elvesztették létfeltételüket: a vizet, más részt a sekélylyé vált viz annyira felmelegedett, hogy a rákok életteli tartására és tenyésztésére alkalmatlanná vált. E körülmények idézték elő — kétség kivül — a rákoknál a különféle betegségeket, melyek közül leg! veszedelmesebb a rozsda, mely nagy pusztulást idézett elő köztük; mert mindenfelé nagy számmal lehetett látni az elalélt és elpusztult rákokat, melyek a környéket bűzzel és rothadással árasztották el, minek következtében a betegség mind messzebb terjedt é^ bőven szedte áldozatait. A baj orvoslását illetőleg — a jelentés szerint — legcélravezetőbb orvoslás lenne, ha ráktenyészdék állit falnának fel, melyekben aránylag nem nagy költséggel és kevés fáradtsággal igen gyorsan lehetne rákokat tenyészteni s melyekben az emberi tudomány legsikeresebben bírna megküzdeni a természet mostohaságával. Mivel azonban ily tenyészdék felállítása bizonyára költséggel járna : a jelentés oly módot is hoz javaslatba, mely viszonyainknak megfelel, költséggel és fáradtsággal alig jár s így a fenálló körülmények között legcélravezetőbb. Gondoskodni kell ugyanis a jelentés szerint arról, hogy a hiányzó anyag pótoltassék s azután a meglevő állomány megvédessék s így a szaporodás előmozdíttassék. Ezen, úgy nevezett törzsanyag beszerzése céljából javasolja a bizottság jelentésében, hogy a gazdasági egyesület 200 forintot szavazzon meg rákok bevásárlására, melyen azonban ne az úgynevezett, silányabb minőségű kecske rák, hanem a pataki barna rák szereztessék be. A megrendelés olykép volna intézendő, hogy a szállítmány október, vagy április, május hónapokban érkezzék meg. Az így bevásárolt rákokkal azután egyes főbb vizeket kellene benépesíteni, egy részüket pedig magánosok közt kellene kiosztani ama kötelezettséggel, hog\ öt év múlva háromszoros mennyiséget szolgáltatnak vissza a gazdasági egyesületnek, mely az ekként kamatostól visszanyert anyagot más patakok benépesítésé fordítaná s így a rák minél szélesebb körben újból meg honosíttatnék. Hogy azonban ezen intézkedéseknek az óhajtott i sikerük meglegyen s. a rákok ne legyenek ismét a kapzsiság áldozatává, a megye törvényhatóságának öt évre szabály re ndeletileg kellene megtiltania a rákfogást. E tilalom azért lenne szükséges; mert öt évi idő szak — tekintve a rák szaporaságát — elégnek látszik arra, hogy a beszerzett és szétboesátott tenyészanvag oly mennyiségre felszaporodjék, mely kellő és okszerű kimélés mellett biztosítékot nyújtana a részben, hogy a rák el ne pusztuljon s tovább szaporodjék; de szüksé ges az öt évi tilalom azért is, mivel nálunk ennyi időn okvetlen szüksége van a ráknak, hogy asztal képess legyen s elérje azon nagyságot, mely őt kereskedésre is alkalmassá teszi s elérje azon kort, melv a tovább tenyésztésre legcélszerűbb. A törvényhatósági szabályrendeletnek intézkedéseket kellene tartalmaznia arra nézve is, hogy a tilalom megtartassák és kellő ellenőrzés gyakoroltassék; miért is megkeltene keresni a vízi társulatokat, a magánbii tokosokat és községeket, hogv a gátőrüknek, a mezi i és erdei csőszüknek tegyék kötelességükké a rákfogóknak üldözését és feljelentését. A nagyobb ellenőrzés kedvéért a bizottság jelentésében ajánlja, hogv a gazdasági egyesület a körűimé nyekhez képest üt éven át tiz üt forintos dijat tüzzün ki azok számára, akik a rákok elfogóit sikerrel üldözik és feljelentik. Az elérendő eredménytől függne azután, hogy a törvényhatóságnak az üt év leteltével miként kellene szabályrendeletét módosítani oly irányban, hogy a merev tilalom megszüntetése mellett a rák is kellő védelemben részesülne. — A bizottság jelentésének végén azon reményének ad kifejezést, hogy a benne javasolt intézkedések sikerre fognak vezetni s a vizek pár év inulva ismét elég mennyiségben fogják a rákot szolgáltatni. — Helyi, megyei és vegyes hirek. A Csáktornyái hadgyakorlatok alkalmával O felsége a király a legújabb megállapodás szerint Csáktornyára szeptember hó 8-án reggel félkilenckor érkezik. Somogymegye küldöttsége. Somogymegye f. hó 33-án Csépán Antal alispán elnüklete alatt tartott rendkívüli gyűlésén megváiasztá a tisztelgő küldöttséget, melv felséges királyunkat < '^ák tornyán a megyenevében üdvözli. A küldöttséget Talliáil Béla t iispán fogja vezetni. A küldöttségbe választott megyei bizottsági tagok névsora: Audo.tka János, Bárány Dénes,-Berky József, Békeffy János, Biederman Ottó és Rezső, Bittó István, Berger Antal, ifj. Csorba Ede, Csondor János, Csépán Antal. Chernel Gyula, Domanek Alajos, DcTry Lajo.-Í, itj. Folly József, Fornszeg Sándor, gróf Festetics Pál, Freístadtler Vilmos, gr. Festetics Imre, gr. Forgách Károly, Fischer István, dr. Folly Hugó, Gaál Gusztáv, Gaál Dénes. Gabsovits Károly. Inkey József, Inkey István, gr. Jankovieh Tivadar, Jankovich Gyula, id. gr. Jankovics László, Jankovich Géza, Kaeskovich Zoltán, Kapocsty Jenő, Kavulák János, Kelemén Lajos, Kund Bébi. Kund Jenő, Körmendy Sándor, Kopits Nep. János, Kiinti Adolf. Kistay János. Lajpczig Antal, Léhner Sán dor, Maár Gyula. Maárffy Béla, Maárffy Emil, Makfalvay Géza, Németh Ignác, őrgróf Pallavicziui Ede, Psik Lajos, Politzer Miksa. Rátky Sándor, Ro'ooz István, Sárközy Titusz, Somssieh Pál, Somssich Andor, gr. Somssich Adolf, gr. Somssich János, itj. gr. Somssich Imre, Somogyi Gyula, Svastich Gábor, Schvarc.z Saniú, Szabó \ ilnios. Szalay luire, Szalay Károk. Szaczger Keresztély, gr. Széchenyi Gyula, gr. Széchenyi Ferenc, gr. Széchenyi 1! .zső, gr. Széchenyi Aladár, dr. Szigethv János, br. Tallián János, br. Tallinn Dénes, Tallián Andor, Thassy Gyula, Tallián Lajos. Ujváry Ferencz, Véssey Sándor, Véssey Mihály, Voluv Antal, gr. Zichy Béla, gr Zichy Ödön, Zichy István. Eljeayzes. Dr. Ruzsieska Kálmán zalauiegvei kir. tanfelügyelő eljegyezte Mihálovics Károly zala egerszegi kir. törvényszéki biró kedves leányát Margit kisasszonyt Közigazgatasi bizottsági üles elhalasztása. Minthogy ő cs. és apostali kir. felségének f. évi szeptember hó 8-án Csáktornyára érkezése alkalmából rendezendő ünnepélyes fogadtatása a közigazgatási bizottság elnökének és több tagjának jelenlétét és közreműködését esetleg több napon át igénybe veendi, ez okból a közigazgatási bizottság jövő szeptember havi rendes ülése azon hó 17-én azaz szombaton a szokott időben fog megtartatni. A Szent-lstvánnapi népíi.inep igen szépen sikerült Nagy-Kanizsán. A programúi minden részletében be volt töltve. Reggel 5 órakor a tűzoltói és cigány-zenekar járt körűi a város utcáin, ébresztővel jelentve a nap fontosságát. 10 órakor ünnepélyes isteni tisztelet tartatott. Délután nagy tüzolói gyakorlat volt, melv alkalommal a tűzoltók közöl lleffer nyerte az első díjat: 1 drb. 10 frankos aranyat, ifj. Sável 3 — és Tasner tűzoltó 2 drb. ezüst forintot. A szép menyecskék versenyén az első díjat: Szalay Lajosné, a másodikat Ilirsehler Henri lené (A.-Domború), a harmadikat Princsics Jánosné nyerte el. A szép leányok versenyén a következő hat szép nyert díjat: Mesteri Mari, Cseresnyés Etelka, Keszler Líra, Wrabel Anna, Blor Kilicza, Vei Iák Ter A tombolajáték legértékesebb tárgyát Kalivoda János, a sorsjátékét pedig Fischcl Fülöp nyerte meg. A nagyfejüek versenyén: fhomka Endre, a nagy fiilüekén > Dolmányos József kis-kanízsai, a soványokér : Baboss László ; a kövérekén Fürst Ignác nyerte el az elsőség babérát. A csárdás versenynél hölgyek közül Hegedűs Margit és a Darázs nővérek, a férfiak közöl pedig egy nyalka honvéd és parasztlegény lettek kitüntetve. A jól rendezett ünnepély sikerültét illetőleg az érdem oroszlánrésze: Pongrácz Adolf, Lenkey Károly, dr. Csempe-/. Kálmán és Vucskics János rendező urakat illeti meg. Az ünnepély komoly részének fénypontját dr. Csempész Kálmán remek alkalmi szónoklata képezte, melv óriási tetszést aratott s a lelkes szónokot méltó ováczio részesévé tette. A sikerült ünnepély a kitűzött jótékony célokra szép összeget eredményezett. Gyászhír. Szent-Grólhról vettük a következő sorokat: Folyó hó 23-án délután, a helybeli és vidéki intelligencia nagy részvéte mellett tették örök nyugalomra a f. hó 21. elhunyt Berger János földbirtokos úr liiilt tetemeit; a hitvesi és apai erényekben oly gazdag, a nagyszámú rokonok és ismerősök széles körében méltán köztisztelet és szeretetben állott férfiút. A niegbol dogultban neje a leghűbb és leggondosabb férjet, gyer meki'i a szeretetteljes apát. Szent Grót mezőváros, melynek jótékony intézetei létesítéséhez áldozatkészséggel hozzájárult, valamint a város és vidékének szegényei, kik iránt mindenkor a legnagyobb gondoskodással volt, jótevőjüket vesztették el. A gyá /szertartást Csepy Zsigmond szt.-lászlói esperes, Koller Ignác >zt.-gróti és Rigó Zsigmond kethelyi plébános si gédlele mellett végezte. A család által kiadott gyászjelentés: Özvegy Berger Jánosné született Szabó Arira maga úgy gyermekei : Jenő, Vilma férjezett Reischel G\ uláné, férje Reischel Gyula, ezek gyermekei Gyula, Vilma, Gizella, továbbá Berger Géza, Mariska és Erncstirie, valamint özvegy Wagner Alajosné született Berger Katalin, Berger Károly és József s a kiterjedt rokonság nevében is fájdalomtelt szivvel jelenti felejthetlen kedves férje, édes atyjuk, ipja, nagyatyjuk és testvérüknek Berger János földbirtokosnak hosszú betegség és a végső szentség felvétel" után életi- 62-ik évében 1887. aug. 21-én történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei f. hó 23-án délután 4 órakor fognak a szt.-grótlii sirkertbeu örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szentmise áldozat pedig ugyan az nap reggeli 8 órakor fog a rom. kath. templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Zala Szent-Gróth, 1887. aug. hó 21-én. Áldás és béke hamvaira! Kinevezés. A m. kir. igazságügy miniszter Krátky József nagy kanizsai kir. törvényszéki írnokot • -n anazon törvényszékhez segédtelekkönv w.-zetővé neve: te ki. A zalamegyei altalanos tanítói tesiulet NagyKanizsán tartott közgyűlése alkalmából f. hó 23-án fényes bankett volt a ..Polgári Egylet" helyiségében, melvon százan felül vettek részt. Nagy-Kanizsa város több kitűnősége is megtisztelte a megyei tantestületet a diszebéden való részvételével. A komoly munka befejeztetvén, az ebéd alatt folyton derűit hangulat uralkodott s nem volt hiány lekes felköszöntőkben. Toasztot inon'lak Ír. Ruzsieska Kálmán kir. tanfelügyelő Trefort Ágost vallás és közoktatásügyi miniszter őnagyméltóságára, Udvyrdv Ignác tantestületi elnök dr. Ruzsieska Kálmán kir. tanfelügyelőre, Babóchay György polgár-