Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)
1887-11-13 / 46. szám
Megyei élet A megyei közigazgatási bizottság november havi ülését Svastits Benő főispán úr Őméltóságának elnöklete alatt /. hó 8-án tartotta a nagymegyaház gyűlés termében. Az alispáni havi jeleütés felolvasása és tudomásul vétele után folyó ügyek tárgyaltattak. Egeraracsa és Dióskál izr. hitközségei a belügy minisztériumhoz fellebbeztek a közigazgatási bizottságnak ama végzése ellen, hogy külön izr. temető' felállítására köteleztettek és kérik, hogy az eddigi gyakorlat szerint halottjaikat ezután is a pacsai izr. temetőbe temethessék; a belügyminisztérium a fellebbezést azzal küldötte le a közigazgatási bizottsághoz, hogy a fellebbezésben felbozottak figyelembe vételével ezen ügyben ujabb határozatot hozzon. A közigazgatási bizottság dr. Mangin Károly megyei főorvos és Gaal Miklós pacsai főszolgabíró urakat küldötte ki, hogy a kellő helyszíni szemle alapján ez ügyben indokolt javaslatot terjeszsze nek be a közigazgatási bizottsághoz, akik is tüzetes és a fellebbezés minden egyes pontjára kiterjeszkedő javaslatukat elkészítvén és beterjesztvén, abban oda nyilatkoznak, hogy nevezett izr. községeknek ne engedtessék meg a pacsai izr. temetőbe való temetkezés, hanem köteleztessenek együttesen egy oly közös temető felállítására, hova mind Dióskál, mind geraracsa izr. lakosai halottaikat minden más község érintése nélkül elszállíthatják. Az indokolt javaslatot a közigazgatási bizottság elfogadván, ez a m. kir. belügyminisztériumhoz felterjesztetik. -— Skublics Sándor úr, mint a szévvizi társulat igazgatója, a közigazgatási bizottsághoz intézett iratában panaszt emel, hogy a társulat szabályozási munkálatai nak teljesítésében nagyban akadályozva van azáltal, hogy egyes érdekeltek a reájuk az érdekeltség mérve szerint kivetett szabályozási dijakat nem fizetik úgy, hogy a hátralék a 9000 forintot meghaladja. A közigazgatási bizottság e panasz levelet azzal adja ki a kir. adófelügyelő urnák, hogy a hátralékok mielőbbi behajtása iránt intézkedjék s eljárása eredményéről tegyen jelentést. — Olvastatott a közmunka- és közlekedésgyí minisztériumnak leirata, melyben tudatja, hogy Eitner Sándor országgyűlési képviselő megkeresésére a Boba-Jánoshá zától Sümegig terjedő helyi érdekű vasút közigazgatási bejárását elrendelte és anuak teljesítésére f. hó 9 ét tűzte ki s felhívja a bizottságot, hogy magát e bejáráson képviseltesse. — A képviseltetéssel az építészeti hivatal bízatott meg. A megye törvényhatóságát Soós Pongrácz sümegi járási főszolgabiró képviseli. Előterjesztetett a magas minisztériumnak leirata, melyben Vaspörnek a közigazgatási bizottság által hozott végzés ellenében beadott fellebbezésére nevezett község a cséb-háshágyi útszakasz kiépítési költségeinek viselésére a csoportosítás alkalmával megállapított arány szerint köteleztetett. A kir. építészeti hivatal előterjesztésére és javaslatára a közigazgatási bizottság elhatározta, hogy a pécsi ker. pósta- és távírda igazgatóság utján a közmunkaés közlekedésügyi minisztérium felkéretik, hogy a bagonyai, bazsií, beliczai, felső-őrsi, felső-szemenyei, háshágyi, kustánszeg:, langvizi nemes-apátii, nemes-pé cselyi, petri-kereszturi, mura-szent-máriai, nagy bakónaki, puszta-magyaródi, szent-adorjáni, szoboticzai, tallián-dörögdi, zala-gógánfai, zala-halápi, zala-koppányi, zalavári, zala-merenyei, zala-szabari, zsidi póstahivatalok, melyek beszüntetése a póstaigazgatóság által tervbe vétetett, tekintettel ama fontos körülményre, hogy e helyek részint körjegyzőségek, részint csendőr állomások székhelyei, továbbra is feutartassanak, ellenben a böröndi, gutorföldi, kerka-német-falusi, kis-görbói, pölöskei, rezii és szentbékállai póstahivatalok besziintettessenek s e póstahivatalok végleges megszüntetéséhez szükséges en gedély kieszközlése végett a kerületi póstaigazgatóság utján a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium megkerestetik. Kir. tanfelügyelő ur havi jelentésében előadta, hogy ezen időszakban a tankerület több fontos és nagyérdemű ügyeiről a minisztériumban személyes előterjesztést tett. "A felső-muraközi iskolák tanköteleseinek pontos beiratása s az iskolalátogatás törvényes keresztülvitele érdemében a csáktornyai járási főszolgabírót legerélyesebb intézkedésre felkérte. Alsó-Hrástyán községet a turesiscsei iskolához elrendelt csatlakozásának érvényesítésére ugyancsak a járási főszolgabíró által rá kényszentette. — A zala-egerszegi községi fiú- és leányiskolákba az 188 6/-- tanévben bejárt s még edtlig be nem iratkozott tankötelesek szülői ellen az iskolaszéket erélyes intézkedésre felhívta. — Alsó Nemes-Apáti községnek közigazgatási végzés alapján elkészíttetni rendelt számadásai egybegyűjtettek s a megyei számvevőség leiül vizsgálata alá bocsáttattak. Ugyanezen községiskolaszékét a padok átalakítására s a még hiányzó tanszerek megszerzésére felhívta. - A gelsé-szigeti község által nyert 4001) forint államsegély felhasználását igazoló számadást a magas minisztérium jóváhagyván, a fenniaradt 195 frtnak beszolgáltatása iránt intézkedett. — A kottorii r. k. iskolaszék által bejelentett két zúgiskola mibenlétének netalán további hatósági eljárás czéljából szükséges megállapítása iránt kellően intézkedett. - A strídói építkezés alkalmából felmerült munkatöbblet költségeinek a magas minisztériumhoz felterjesztendő elbírálására a kir. építészeti hivatalt megkereste. — Az eszteregnyei községi iskola összes dologi és személyi viszonyainak haladék nélküli orvoslását az iskolaszék utján megindította. — A nagy-radai r. k. iskola és tanítói lak állapotának megjavítása ügyében teendő illetékes elsőfokú intézkedés czéljából a kerületi esperest megkereste. — Hirschler Miksa miniszteri iskolalátogató urnák a gondjaira bizott iskolákról adott jelentése az adott viszonyokhoz mért megelégedést jelez. Kir. segédtanfelügyelő ur a balaton-inelléki iskolák látogatásán van, melynek eredményéről a december havi közigazgatási ülésen tesz tüzetes jelentést. Olvastatott a megye törvényhatóságának a stridói fára köréhez tartozó állami iskolák 188" „. tanévi 5%,-os iskola adójának elengedése tárgyában hozott határozata. A stridói elöljáróság felhivatik, hogy ezen iskolai adó elengedése érdekében kérvényét a magas minisztériumhoz intézze s a megyei törvényhatóság által nyújtandó támogatás czéljából további intézkedés végett a megyei kir. tanfelügyelőséghez beküldje. A meszes györki r. k. iskola ügyében a kir. tanfelügyelőség által tett intézkedések tudomásul vétettek. Olvastatott s tudomásul vétetett a magas minisztériumnak rendelete, melyben a felső-muraközi állami iskolák köréhez tartozó községek lakosságának az 188 7 ,,. tanévre az 5" ,,-os iskola adója kivételesen elengedtetett. Bemutattatott a len ti i r. k. iskola ingatlana egy részének eladatására vonatkozó kérvény és jegyzőkönyv. A megyei törvényhatóság által teendő intézkedés czél jából az összes ügyiratok az alispáni hivatalhoz áttétetnek. Morgenbesser János nagy-kanizsai polgári iskolai igazgatónak és Schultz Károly nagy-kanizsai polgári iskolai tanárnak Ill-ík ötödéves korpótlék, Náday Ferenez szent-adorjáni állami elemi népiskolai tanítónak I-ső ötödéves korpótlék tárgyában beadott kérvényeik pártolókig feltetjesztetnek; A szentpéteruri segédtanítói illetmény hátralékai ügyében tett kérvény előterjesztetvén, a pacsai járási főszolgabírónak tárgyalás és elsőfokú határozat hozatal czéljából oly felhívással adatik ki, hogy eljárása eredményéről tegyen jelentést. — A ráczkanizsai és stridói állami és a keszthelyi községi elemi iskolák 18K 7 V tanévi költségei pártolókig felterjesztetnek. csak hajszáladat görbítené is meg, rajta hagynám haragom nyomát. — Hátha az a valaki öreg édes-apám volna, akkor is ? — A te édes-apád ? Rózsi! Bántott ? szóval ? vagy talán ? . . . Rózsi szólj! — Nagy sor az, Pista ! Hallgasson meg ; elbeszélem. Tegnap két tisztességes ember jött hajlékunkba s megkérték kezemet apámtól. — Es apád beleegyezett ? ! A lány szomorún bólintgatott bánatos fejével s folytatá : — Nem egyszerre. Elébb hozzám jött; elmondta, Logy igen-igen nagy szerencsém akadt : a szántódi biró kéreti kezemet fia számára. — Es te mit szóltál ? — Azt mondtam, hogy ne nehezteljen apám, de én ha a király fia kéret, se megyek hozzá szivem szerint, tiszta jószántomból; mert én egyedül csak Révész Pistát szeretem, azé is akarok lenni. — Isten áldja meg az aranyos jó lelkedet, minden áldott szavadért. — Igen, de apáin nem ezt mondta ám, hanem haragra lobbant. Azt mondta : elment az eszem — utolsó cseppig; mert ha csak egy cseppnyi maradt volna is, beláthatnám, hogy egy embernek elég egy koldustarisznya; minek uiég egyet akasztani a nyakába. Elmondta, hogy maga ágról szakadt szegény legény, mig ellenben a szántódi biró fia módos, gazdag, akivel bizony bőven lesz mit apritni a tejbe. Mikor azután öszszetett kézzel, sirva kértem, könyörögtem, hogy ne tépje szét szivemet, ne ölje meg bennem az édes igaz szeretetet, — engedje ineg legalább azt, hogy magával beszélhessek: még rettenetesebbé nőtt haragja. Megragadta karomat s rám rivalt, hogy ne legyek pityergő gyermek. Azt mondta, hogy ha meghalok, se leszokna magáé; ő megmutatja, hogy apám, parancsolóm s mig az övé, az ő lánya vagyok, azt kell tennem, amit ő parancsol ; ő pedig azt parancsolja, hogy a szántódi biró fiáé legyek; kigyelmednek pedig mondjam meg, hogy a becsület ugy kívánja : vegyen bucsut ettől a hajléktól. A szép -Révész Pistának ettől a beszédtől olyan lett a képe, mintha valami rémséges, villámterhes felhő feküdt volna reá. Maga elé bámult vérbe uszó szemekkel, mint kit őrjöngés környez. Mélységes tompa siri hangon, majdnem ösztönszerűleg szólt : — Hát ezt mondta apád ! — Ezt Mondta, ezt! De ugy-e édes Pistám azért nem hagy el? ugy-e eljön hozzám? Majd ketten fog juk kérni apámat összetett kezekkel, térdre esve, hogy ne ölje meg boldogságunkat, ne űzzön belliinket kegyetlen kézzel kárhozatba! Ugy-e eljön lelkem Pistáin?! Nem ! Soha ! Tudd meg Rózsi, hogy Révész Pistát még soha egy hajlékból se tiltották ki, csak innen ! S ide nem is lép többé soha. Mondd meg édes-apáilnak, Rózsikáni, hogy legyen nyugodt elmével : én az ő apai akarata elé még egy szalmaszálat sem vetek. Azt se tudom megtenni, hogy könyörögjek neki, mert könyörgő szót éti tőlem csak az Úristen hall. Isten veled Rózsi ! Nem biztatlak semmivel, nem vigasztallak egv árva szóval sem. Nem kívánom, nem is engedem, hogy érttem elhagyd, megtagadd apádat. Nem rabollak el tőle. Most még apádé vagy ; fogajj szót neki: ugy kívánja a jóságos Isten is. Ne feledj el, én sem feledlek el; az én szivembe rajtad kivül nem juthat már senki soha e világon. Majd ínég egyszer, akkor, mikor már nem apád é, hanem másé leszesz, mikor már m á s. parancsol neked, akkor még egyszer megfogom áldott kis kezedet; belenézek ezekbe az ezer világtól tündöklő szemekbe ; megkérdezem szerető jó szivedet s ha még akkor is szeretsz, ha nem feleded el ezt a szegény, ágról szakadt révész legényt: akkor egyetlen Rózsikám, betelik az a gondolat, ami most ebben az én megkínzott fejemben megérett Isten veled, édes drága mindenségem ! Isten veled ! Forró csókot lehűlt a zokogó lány homlokára ; aztán, mintha kisértet vagy az a gondolat űzte volna, elrohant a komp felé. Milyen gondolat érhetett annak a dult képű embernek agyában ?! (Vége köv.) —y. Kir. adófeliigyelo ur jelentése szerint az adóhátralék szeptember hóban 1.398,554 trt 37 kr. volt, melyhez a IV-ik éviiegyedi adórészletet: 379093 frt 11 krt hozzáadván, a hátrálék együtt 1.777,1)47 frt 47 krt tett ki; ebből október hóban 144,551 frt 28 kr. lefizettetvén, október végén a hátralék 1.633,096 frt 20 krt tett. A f. évben befolyt összeget a mult év hason szakában befolyt 180,632 trt 91 krral egy behasonlítván, a f. 1887. év' október havában 36,081 frt 63 krral folyt be kevesebb. — Bélyeg- és jogilleték, szőlődézsmaváltság, fogyasztási adó, hadmentességi dij és egyéb tartozékok ézimén október hóban 274910 frt 17' , kr. folyt be, melyet a mult év hason szakában befolyt 351,924 frt 45'/-i krral egybehasonlitván, ez év október havában 77,014 frt 28 krral folyt be kevesebb. — Házadómentesség október hóban 2 esetben, fizetési halasztás egy esetben sem engedélyeztetett. Az árvaszéki elnök ur jelentése szerint a fogalmazói szaknál szeptember végén hátralék volt 1742 darab, október hóban beérkezett 2347 s igy elintézés alá került 4089 ügydarab ; ebből elintéztek október hóban 2306 darubot s igy a hátralék október végén 1783 darabot tett ki. Az irodai szaknál hátralék volt szeptember végén 730, október hó folytán leirás végett kiadatett 2321 s igy összesen 3051 ügydarab. Ebből leirtak és expediáltak október hóban 2265 darabot s igy október végén maradt 786 iigydarab hátralékban. A biztosítást gátió okokról (Reflexió a „Zalai közlöny" 44-ik számában megjelent T. által irt sorokra.) „Alig van közhasztiosabb, az általános jólétet elő mozditóbb intézmény, mint a biztosítás. Alig van közönség, mely jobban rá lenne utalva erre, mint a magyar közönség; még is alig van ország, melyben az intézmény kellő meghonosítása oly rendkívül nehézke sen s lassan halad előre, mint Magyarországbau." Igy kezdi hangzatos czikkét T. ur s azután felmagasztalván a „bécsi biztositó" társulatot, pihenésre késztetve tollát, elhallgat, annélkiil, hogy kifejtené azon okokat, melyek a közönséget az élet, tüz és jég biztosításoktól egyaránt elidegenítik, ugy szólván elriasztják. E tisztséget ugy látszik másnak szánta, azoti tudatban, hogy az ő intentiói nem az okok felderítését, hanem a biztosításra való serkentést czélozzák. Igaz ugyan, hogy közönségünk még nem érett meg egészen a biztosítás eszméjének, még nincs meg a magyar emberben a 26 biztositó társaság iránt való teljes bizalom. Ezt tagadni nem lehet, nem is akarjuk. De honnét ered e bizalmatlanság ? A mult s jelenből egyaránt. A „Tisza" biztositó társulat elbukott, elvitte sok ezer ember keserves fillérét, anélkül, hogy pénzéért a megigértekből csak egy hajszálnyit kapott volna. A „Szlávia" leszámolt ; sok ezer muraközi emberen illetékeit Osepelszigetén perelte, a Csepelszigetén lakóét meg Turócz megyében ítéltette meg. tí igy azután végrehajtottak, Hezitáltak annélkül, hogy a szegény biztosított fél csak védekezhetett volna, mennyit s mért kell fizetnie ? I)e nem csak akkor, még mainapig is fordulnak elő számos ily esetek, melyekből akárhányat feltudnánk névszeript sorolni. Magában véve ezen tény is elegendő volna arra, hogy a biztositás emelkedését nagyban megbénítsa. Fenn álló intézeteink szabályzatai, dijtételei olyan szövevényesek és oly homályosan szövegezvék, hogy azokon a nem szakértő éppen nem, vagy csak hosszas gondolkodás után tud eligazodni. Tanitani, oktatni kellene erre a népet, különösen a kisebb gazda közönséget, mondjuk a paraszt embert, kiknek egy része vagy nem tud olvasni, vagy ha tud is, ellensége az irás-olva sásnak. De meghat ideje sincs hozzá. De ki is tanítaná a szegény népet? Az intézetek maguk? Hisz ekkor a fát önmaguk alatt fürészelnék. Vagy talán a jegyző, pap és tanító ? Ezek kevéssé vannak beavatva az ügyben, de meg a köznép nem igen szokott hozzájuk for dúlni felvilágosításért. Elismerést érdemelnek azon társulatok és ezeknek azon hivatalnokai, kik a közönség érdekét az intézetével oly módon tudják egyesiteui, hogy mindegyiknek megvan védve a joga s igy kötelezettségének a fizető tél is szivéssebben tesz eleget. De ilyen biz kevés van. Nem egy magasabb rangú hivatalnok működik a biztositó társulatoknál, aki durva, sokszor egész a rendes csalásig menő, kvalifikálhatlan eljárásával a biztositás eszméjének pár hó alatt többet árthat, mint amennyit más tiz ember hat év alatt az ügynek használhat. — A könyörgő paraszt embert imigyen szokta hivatalos grátiával az ilyen vigasztalni : „Nem várhatunk atyafi! Ha nem fizet, lefoglalom a házát. Ügyvéd kézben van a dolga, nyolez nap alatt el is hezitáljuk." — Mikor aztán a megszorult ember megijedve még inkább könyörgésre veszi a dolgát, akkor vagy durván kiutasittatik, vagy megvizsgálják még erszényét is s a benne talált pénz mennyisége szerint tisztes megállapodásra jutnak olyképpen, hogy a megzsarolt atyafi, ki a biztositási dijat, — egy évre előre — megfizette, most mái- beszüntetheti biztosítását, de kötvénye nyomban megsemmisíttetik. Ily módon es-zközült eljárás után ne csodálkozzék T. ur, ha Magyarországban minden harmadik polgár bizalmatlanságot szavaz a 26 különféle biztosító társulatnak. Bocsánatot e csekély kitérésért, de illustratio kedvéért kénytelenek valánk ezt is érinteni s ennél még hajmeresztőbb dolgokra is lesz alkalmunk kiterjeszkedhetni. Menjünk tovább! Miből tanulja meg közönségünk, hogy a biztosítás tekervényes utain tévedés nélkül jár hasson ? Talán hírlapjainkból ? Hírlapjaink e tárgyban nem szoktak többet, mini egy milliókban beszélő havi kimutatást, néha egy-egy sensatios hirdetési hozni. E téren szaklappal, mint Austria s más országok nem bírunk, pedig ez volna leghathatósabb és legjogosabb terjesztője a biztosítás eszméjének.
