Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-08-28 / 35. szám

lemnek a műhelyek s üzlethelyiségek felé kell fordúlni. Ne nézzük le a pörölyt, kalapácsot s az ipar egyéb tisztes eszközeit a nyomorult toll kedvéért s' mindenek előtt s mindenek felett : értsük meg már egyszer, hogy nekünk e r ő s, derék polgári osztályra van s z ii kségünk, mely képeíf legyen a z o rs z á g s z ü k s é g 1 e t e i t a maga e r e j éből "fedezni az ipar és kereskedelem t e r é n. Igyekezzünk kibontakozni abból a ferde nézetből, hogv csak az az úr, ki tollal kezében küzd a létért, legyünk huár egyszer ne csak szóval, de tettekben is valódi demokraták, tiszteljünk minden becsületes munkát s vegyünk példát az egyebekben oly szívesen utánzott külföldről : hol aristokratikus családok sarjainak sem derogál dúsan jövödelmező ipari vállalatok, gazdasági-, kereskedelmi s egyéb productiv foglalkozások élére állni s azokban tevékeny részt venni. Tudom, hogy sokszor s eredménytelenül volt már mindez elmondva, de talán az iskolai év kezdetén még sem lesz egészen felesleges a családapák ügyeimét az elmondottakra újból felhívni s őket komolyan figyelmeztetni, hogy : neveljenek fiaikból derék iparosokat! Dr. jenvay Géza. A zaiamegyei gazdasági egyesület HIVATALOS É R T E SÍ TŐJEJegyzökönyve a zala-megyei gazdasági egyesület Keszthelyen 1887-ik évi augusztus hó I4-én tartott rendkivüli közgyűlésének. Jelenlevők: Háczky Kálmán ügyvezető elnök, — Mgos Svastits Benó egyesületi elnök, Skublics Gyula, Csertán Károly, Deininger Imre, id. Reischel Vencel, itj. Háczky Kálmán, Gyömörey Gáspár, Szily Dezső, Somschich Lőrinc, Sparszam Pál, Hauer Géza, Kiss József, Csertán László, Vértessy Iván, főt. Sóós Mihály, Kuthy Lukács, Hegedűs János, Göde Lajos, Sümegi Tivadar, Plihál Ferenc, Koller Ferenc, Koller István, Pap Sándor, b. Putheány Géza, Nedeczky Jenő, Gruner Ernő, Malatinszky Ferenc, Szigethy Antal egyesületi tagok, ez utóbbi úgyis mint titkár. — Háczky Kálmán ügyvezető elnök úr a megjelent tagok szívélyes üdvözlése után a közgyűlést megnyitván. 74. Az 1887-ik évi julius hó 4-én Keszthelyen tartott rendes közgyűlésnek az egyesület 1887. évi „Értesítője" V. számában közölt jegyzőkönyve felolvasottnak s jóváhagyottnak nyilváníttatván, ennek igazolásául a jegyzőkönyv aláírására felkért tagok: Csertán László és Deininger Imre urak által aláiratott és hitelesíttetett. — Az 1887-ik évi julius 4-ki közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése után Háczky Kálmán ügyvezető elnök úr lelkére mgos Svastits Benó urat, az egyesület eluökét, hogy az elnöki széket elfoglalni, s a mai közgyűlés tanácskozásait vezetni kegyeskedjék, mely felkéréshez az összes jelenlévők helyeslő nyilvánításaikkal csatlakozván, mgos Svastits Benó úr a kérelemnek engedve, az elnöki széket a közgyűlés élénk éljenzése mellett elfoglalta s ez alkalommal is, midőn, mint az egyesületnek elnöke, a közgyűlés tanácskozásait először vezeti, ismételve köszönetét azon szívélyes bizalomért, melylyel az egyesület őt elnökéül választá, s ismételve azon igé rétét, hogy teljes odaadással kész az egyesület céljaira szentelni erejét, kérve a tagok buzgó közreműködését, Az asszonyok káronkodva rohannak lábbelijük után, de hiába, mert a fürge inasság hirtelen kereket old, s a veszekedés foly mindaddig, mig majdnem egyidőben Jancsi, Feri, Gyuri, Pista, — kiáltások hallatszanak. E hangok pedig nem erednek máshonnét, mint az inasoknak -- a zajra előtóduló derék gazdáiktól, — kik vésztjósló ábrázattal fogadják növendékeiket. Ilyenkor van azután dolga a nadrágszíjnak, meg a lécnek. Pista gyerek háta is meg van rakva színesnél színesebb foltokkal. De alig, hogy az titlegeket süriin osztogató mester tőle elfordul, oly torz képet vág kínzójára, hogy a sutban görnyedező macska, mely előbb türelmesen nézte végig a puff'ogatást, szörnyű ijedten siralmas nyávogás közt fút a sarokból. Pista, bár a katonai induló minden nemét végig dobolta hátán gazdája, fél óra múlva mégis vígan da- • lolja, hogy: „Kis csolnakom a Dunán lelleL Szívemben a szerelem trettete'" satöb. Általában ő nem fél annyira gazdájától, mint annak segédeitől. Csak kivételesen történik, hogy ez utóbbiak jól bánjanak vele, mikor ugyanis elküldvén őt kenyérért, szivarért, több kenyeret kap, mint mások, vagy ha a szerencse kedvez s valamit el is csenhet. Ilyenkor megdicsérik ügyességeért, s viszonszolgálatul különféle életbölcseségekre és társadalmi műveltségre oktatják. Mikor azután ily változatos élet mellett a három vagy négy év letelik, s az inasból legény lesz, s ha ezen „legény" helyett őt „segéd" névvel illetnéd, nem felelne vissza kérdésedre, hanem megvetőleg nézne vé gig, miközben hosszú Virginia szivarából nagyokat szippantva, fújná szemedbe a füstöt s tovább fumigálná a világot. Uoseuberger Ödön. \ v — a közgyűlés a megkezdett tanácskozások folyamában !l a kitűzött tárgyak felett következőkép intézkedett. 75 145, 156, 161. Megyei hiteim

:ézet s községi hitelszövetkezetek lésesitése j iránt tett indítvány felett javaslat tételre kiküldött bizottság jelentése érdemében. Megyei hitelintézet létesítése és községi hitelszövetkezetek szervezése iránt az 1886. évi julius hó 5-én Keszthelyen tartott közgyűlés elé terjesztett, az 1887 ik évi „Értesítő" Y-ik számában közölt indítvány lelett az 1886-ik évi julius 5-ki közgyűlés 47 170., szeptember 30-ki közgyűlés 51 213, november 30 ki közgyűlés 64 226. számú végzésével vélemény adásra kiküldött bizottságnak az 1887. julius 4-ki közgyűlésre beterjesztett, és a 71 136. számú végzés értelmében az 1887-ik évi „Értesítő" V-ik számában egé-z terjedelmében közölt jetentése és javaslata részben lelolvasottnak tekintetvén, részben pedig különösen a javaslatija hozott teendő intézkedéseket illetőleg felolvastatván, a bizottság előterjesztése alapeszméiben, indokolásaiban és a javaslatba hozott követendő eljárás tekintetében elfogadtatott s a következő határozat hozatott: Tekintve, hogy a hitelszövetkezetek azért, hogy tagjaik visszatérő hiteligényeit kielégíthessék, csak rö videbb időre adhatnak kölcsönöket, s hogy e végett is forgalmi tőkéjök nagy részét más pénzintézetektől kénytelenek lévén beszereszni, tagjaiknak is csak magasabb kamatra adhatnak kölcsönöket; — hogy továbbá még a korlátolt felelősséggel alakuló hitelegyletek is tagjaik üzletrészei által nyerhető fedezeten túl terjeszkedve s ezért az adott kölcsönökért a kölcsönvevő egyleti tagon kívül tagjaitól további fizetési kötelezettséget s felelősséget követelvén, a tagok előre nem látható esélyek folytán veszélyes kockázatoknak lehetnek kitéve; — tekintve ellenber, hogy az előlegezési (önsegélyző) egyletek, mint szövetkezetek, az általános gyakorlat szerint tagjaiknak csak üzletrészeik erejéig s az alapszabályokban meghatározott hosszabb idény alatt telje sítendő időszaki befizetések által törlesztendő összeg erejéig adnak kölcsönt, éppen ezért úgy a takarékos kodás igyekezetének, valamint azon morális és nemzet gazdasági cél tekintetéből ís felette lényeges kivánaloiunak előmozdítására, hogy t. i. az illető csak fizetési ké pessége, szándéka és képessége arányában kapja a kölcsönt s a könnyen hozzájuthatás által könnyelmű adósságtételre ne csábittassék, a leghathatósabb intézmény ; — a gazdasági egyesület községi hitehntézetekül csak is a korlátolt telelőséggel alakuló (önsegélyző) előlegezési egyletek, mint szövetkezetek létesítését tartja célszerűnek, kívánatosnak és a fentebb jelzett cél tekintetéből szükségesnek. — Minthogy pedig ily előlegezési (önsegélyző) egyletek, mint szövetkezetek a tagoknak csak üzletrészeik erejéig adván hosszabb időre terjedő kölcsönöket, csak is alakulások legkezdetlegesebb időszakában jöhetnek olv helyzetbe, hogy a netán tömegesen kölcsönt kérő tagok igényeit nem képesek kielégíteni, s ily esetben egy, e célra alakult megyei hitelintézet a kölcsön előlegek kiszolgáltatásával segélyzőleg közreműködhetik; sőt különösen megyénk kevésbbé élelmes és vagyonos néplakta vidékein önsegélyző egyletek keletkezésére is jótékonyan buzdítólag hathat; — kívánatos és közgazdasági tekintetből felette hasznos leend, ha a megyében a vidékenkint vagy községenkint alakítandó önsegélyző egyletek, mint szövetkezetek támogatására megyei hitelintézet létesíttessék. Minthogy pedig a „megyei hitelintézet" tő célja a „községi önsegélyző egyletek mint szövetkezetek" támogatása leendene, míg ily önsegélyző egyletek — szö vetkezetek nem léteznek, vagy legalább addig, mig azok alakíthatása végett a kötelező aláírások össze nem gyűjtetnek s valameddig nem tudhatni, hogy a megyében hány ily szövetkezet alakítása remélhető : a megyei hitelintézet alakítása végett tettleges lépések a szükség által indokolva nem tétethetnek; — községenkint illetőleg csoportosítva vidékenkint avagy a körülményekhez képest körjegyzőségenkint előlegezési egyletek, —• önsegélyző egyletek, mint szövetkezetek alakításának megkísérlése elhatároztatván: a „ Keszthelyi,"-„Sümegi,"„Nagy-Lengyel vidéki"-körök területére ezen vidéki gazdakörök, melyek különben is a cél. elérésére, szövetke zetek alakítására legtöbbet, s mindent tehetnek, s melyeknek odaadó, tevékeny működésétől függ s várható leginkább az eredmény — ezen vidéki körök megbízatnak, a zala-egerszegi járásnak a ,,Nagy-Lengyel vi déki gazdakör"-höz nem tartozó területére pedig Csertán László, Orosz Pál, Skublics István, Szekeres József, Szily Dezső urak, — Zala-Egerszegre Kovács Károly úr, — novai járásra: Deák Mihály ur, — letenyei járásra: Sehmiedt Emil, Blum József, Czigány Bertalan urak; - perlaki járásra: Szabó Imre úr, — csáktornyai járásra: Molnár Elek és Smodics Elek urak; — alsó-lendvai járásra: Hajós Mihály, Lenk Ödön, Lenek Emii urak kiküldetnek oly felkéréssel, hogy az önsegélyző egyletek, mint szövetkezetek célját, hasznait, előnyeit, szervezetét megismertetve, különösen a kisebb birtokosokat ily szövetkezetek alakítására buzdítani, azok megalakítását eszközölni, s az eredményről jelentésüket beterjeszteni szíveskedjenek. Ezen eljárás befejezése után a siker esetében fog a mutatkozó igények és szükséghez képest a megyei j| hitelintézet létesítése érdemében a teendő eljárás iránt az egyesület határozni. Erről úgy a vidéki gazdakörök, valamint a kiküldött urak a végzés kiadásával értesíttetnek, s ezen előlegesen tett intézkedésről a bizottsági jelentés s jelen végzés megküldésével Zalamegye közönsége is az egyesülethez intézett megkeresésére értesíttetni határoztatott. 76 186, l'J3. Nagy-Kanizsán az 1887-ik évi október hó l-én rendezendő' megyei termény-kiállításról, s október '2-án tartandó tenyész-állat díjazásról. — Karczagh Béla úr a t. 1M87. évi julius hó 4-én tartott közgyűlés 67 1887. szánni végzése szerint a N.Kanizsán tartandó megyei termény kiállítást és tenvész állat díjazást rendező bizottság megválasztott elnöke ezen megbízatásról lemondván, s az elnökség elfogadására fel .él ' több jelenlevő urak is azt el nem fogadván : nehogy elnök hiányában most már az idő rövidsége miatt a kiállítás és

1 díjazás egészben meghiúsuljon, te kintve, hogy Nagy-Kanizsa, a hol a termény kiállítás és a teuyészállat díjazás tartatik, a Keszthely vidéki gazdakör területén fekszik, az lK86-ik évi szeptember 30-án 50 212. szám alatt megválasztott tenyészállat díjazás és 1887. évi julius 4-ki közgyűlésen 72 152. sz. alatt megválasztott termény kiállítást rendező bizottságok elnökéül a „Keszthely-vidéki gazdakör" elnöke Bogyay Máté úr kiküldetik, az összes vonatkozó iratok s jelen végzés kiadásával megbízatván és felkéretvén, hogy a julius 4-ki közgyűlés 67 1X87. számú végzés értelmében is a kiosztandó díjak mennyisége és minősége iránt a bizottság megállapodását a hirdetmény kibocsájthatása végett most már haladéktalanul beterjeszteni méltóztassék. A termény kiállításhoz a bíráló bizottság tagjainak a jul. 4-ki közgyűlés 67 1887. számú végzése intézkedésének figyelembe vétele mellett a rendező bizottságra bizatik. Erről az összes bizottsági tagok értesíttetnek. Folyt. köv. A zalamegyei altal nos tr.ritoi testület közgyűlésé. A zalamegyei általános tanítói testület ez évi nagygyűlését Udvardy Ignác tantestületi elnök elnöklete alatt f. hó 23-án tartotta Nagy-Kanizsán a városház nagytermében. Udvardy Ignác testületi elnök megnyitó beszédében üdvözölve a szép számmal megjelent kartársakat, futó pillantást vetett az egyesület múltjára, szólt az egyesületi tagoknál mulhatlanul szükséges egyetértés-, munkásság-, az ügy iránti lelkesülésről, mely tényezők közreműködése mellett az egyesület mind jobbati megizmosodik s annak jövője biztosíttatik. Kifejezést adva azon reményének, hogy a tagok az egyesület ügyeit tőlük telhetőleg támogatni fogják, a közgyűlést megnyítottnak nyilvánította s nyomban üdvözölte Babochay György iskolaszéki elnök úrat, valamint a közgyűlésen megjelent vendégeket, kik a magasztos ügy iránt való meleg érdeklődésüktől vezettetve, a közgyűlést szíves és nagybecsű megjelenésükkel megtisztelni kegyesek voltak. Babóchay György polgármester úr meleg szavak ban emlékezett meg a tanügy fontosságáról, kulturális jelentőségéről s a város nevében üdvözlé a közgyűlésen megjelent megyei tanítóságot. Szavait lelkes éljenzéssi I fogadta k. Udvardy Ignác tantestületi elnök felolvasta az egyesület 188

6/?. tanévi működését részletesen feltüntető elnöki jelentését. A közgyűlés dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő úr indítványára jegyzőkönyvileg szavazott köszönetet az egyesületi elnöknek s a központi választmánynak egy évi sikeres működésükért. A nagygyűlésnek egyik, kimagasló mozzanata volt dr. Ruzsicska Kálmán kir. taefelügyelő urnák a napirend előtt tett azon előterjesztése, hogy ő felsége apostali királyunk legmagasabb csáktornyai időzése alkalmából a Csáktornyái intézetek és a megyei tantestület küldöttei is részt vesznek a hódolatukat kifejező küldöttségek sorában. Főispán urnák megye i ügyünk iránt tanúsítani szokott meleg érdeklődésé

1 , kilolyólag illetve a megyei kir. tanfelügyelővel történt megállapodáshoz képest dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő vezetése alatt a hódoló küldöttségben részt vesznek a Csáktornyái tantestület részéről Samú József képezdei igazgató, Pálya Mihály polgári iskolai igazgató, Jeney Gusztáv elemi iskolai igazgató; a megyei tantestület részéről Udvardy Ignác zala-egerszegi polgári iskolai igazgató tantestületi elnök, Morgenbesser János nagy-kanizsai polgári iskolai igazgató és Csathó Alajos keszthelyi felső leányiskolái tanító. Ugyancsak dr. Ruzsicska Kálmán tanfelügyelő úr méltatva Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár őrnél tóságának népoktátásiigyünk felvirágoztatása érdekében kifejtett, kimagasló működését, ezzel szerzett eléviillietlen érdemeit, indítványozá, hogy Gönczy Pálnak a jövő év május havában tartandó 50 éves tanítói működéfeé nek méltó megünneplésében egyesületünk is vegyen részt. A közgyűlés lelkes örömmel fogadta az indítványt s elhatározá, hogy az országos tanítói árvaháznál Gönczy Pál nevét megörökíteni hivatott alapítvány gyarapítása végett gyűjtést eszközöl s az iveket a járásköri elnököknek a gyűjtés foganatosítása végett kiadja. A kisdednevelés emelése cs gyermek menhelyek felállítása tárgyában a m. kir. belügyminisztérium a törvényhatóságokat megkeresvén: a közgyűlés áthatva a kisdednevelés fontosságától, a gyermekmenhelyek felállításának szükségességétől, a kir. tanfelügyelő úr előterjesztésére a tantestület a legnagyobb készséggel é.s lelkesedéssel kíván a megyei törvényhatóság által megállapítandó tervezet alapján ezen szent és fontos ügy érvényesüléséhez és népszerűsítéséhez hozzájárulni. Hoffmann Mór nagy kanizsai polgári iskolai tanár „A költészet paedagogiai jelentősége" cimű nagy gonddal és kiváló szakértelemmel készített dolgozatát olvasta fél. A közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki elismerését és köszönetét felolvasónak sikerült értekezéseért. Csathó Alajos keszthelyi felső-leányiskolai tanjtó „Az iskolai vizsgálatok és a szakfelügyelet" cimű tétel felett értekezett. Az iskolai vizsgálatok megtartása és eltörlése mellett felhozott érveket méglegelve, ama nézetének ad kifejezést, hogy az évi vizsgálatok megtar tandók Az osztályzatok a vizsgálatok előtt már megállapítva lévén, ha egyes tanulók várakozáson felül jobb eredményt mutatnak fel. úgy vizsgálatkor vagy utánna a megfelelő tantárgyból javítás volna eszközlendő. Hol szaktatás van, nem kíván külön osztályozó vizsgálatot, hanem mikor már a tanerők egyenként megállapodtak