Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-08-07 / 32. szám

A képviselő testület a vásártér nagyobbítása tár gyában a gazdaságügyi bizottság által tett javaslatot elfogadta s egyúttal ugyancsak eme bizottságot bizta meg, hogy az illető tulajdonosokkal a megvételre nézve a szerződéseket megkötni s jóváhagyás végett a közgyűléshez beterjeszteni szíveskedjék. A helypénz felemelése tárgyában tett javaslat előterjesztetvén, a minden egyes iparágra nézve fizetendő helypénzösszeget feltüntető javaslat kinyomatni és tájékoztatás végett a képiselő testületi tagoknak megküldetni határoztatott, hogy a legközelebbi képviselő ülésen tüzetesen megállapítható legyen a felemelés s a magas minisztériumtól annak jóváhagyása kérelmeztethessék. A képviselő testület határozatilag kimondá, hogy 1888. évi január 1-től fogva a „Jakum "-alapból a kölcsönök 6°'„ ra adatnak ki; a régibb adósok a tanácshoz intézendő kérvényben kérhetik a 7"

(

lnak 6° n-ra való leszállítását; a tanács az ily irányban benyújtandó kér vények kedvező elintézésével a képviselő testület által megbízatott. Özv. Juhász Józsefnének kérelmére a hegyben raló tovább lakás — a kérelemben felhozott indokok alapján — megengedtetett. A megyei tantestület köréből. A zalamegyei általános tantestület központi választmánya Udvardy Ignác tantestületi elnök elnöklete alatt f. hó 2-án Zala-Egerszegen a polgári iskola tanácstermében ülést tartott, melyen előterjesztetett Keszler Gyula tapolczai járásköri elnök jelentése, mely szerint a járáskörnek csupán Tapolczán van 4 köteles tagja s még két felekezeti tanító, mint rendes tagja s e csekély számra való tekintetből, a sümegi járáskörrel való egyesítést ajánlja. A központ a tantestületi közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a tapolczai járáskör a sümegihez csatoltassék ; ezzel kapcsolatban folytatóiaga szent-gróthi és novai járáskörnek a zala-egerszegivel, a pacsainak részben a keszthelyi, részben az egerszegi járáskörrel való egyesítését fogja ajánlani, úgv, hogy a tantestületnek a jövőben eme járáskörei lennének : keszthelyi, nagy-kanizsai, muraközi, letenyei, alsó-lendvai, sümegi, zala egerszegi. Olvastatott Márkus Sándor letenyei járásköri elnöknek jelentése, mely szerint a járáskör a lefolyt évben közgyűléseit nem tartotta meg, mivel az állami tanítok — akik a járáskörben többségben vannak —az államtól fuvar- és napidíjban nem részesülnek. A központ e jelentés alapján ama javaslatot teszi a tantestületi közgyűlésnek, hogy feliratilag kerestessék meg a magas minisztérium az iránt, miszerint ama rendele tét, melylyel az állami tanítóktól tanitói gyűlések alkalmával a fuvar- és napidíj kedvezményt megvonta, az 1888. évre hatályon kivől szíveskedjék helyezni, vagy ha ez az ország szorult pénzügyi viszonyaira való tekintetből nem tehető, úgy az ideig kegyeskedjék megengedni, hogy a tantestület, mint az 1868. évi 38. t. c. 147. § a alapján alakult hivatalos egyesület, működését beszüntethesse. A Nagy-Kanizsán tartandó tantestületi közgyűlés határnapjáúl augusztus hó 22. és 23. napja tűzetett ki következő tárgysorozattal: 1.) Elnöki jelentés. 2.) HofFmann Mór felolvasása „A költészet paedagogiai jelentősége" cimű tétel felett. 3.) Csathó Alajos felolvasása : „Az iskolai vizsgálatok és a szakfelügyeletiről. 4.) Indítványok. — A központ a nagygyűlésnek ajánlani fogja, hogy a járáskörök mindegyikében segélyegyletek alakíttassanak, melynek jövüdelmét képeznék a központba küldendő '/

3 tagdíjon és a folyó kiadások fedezetén kivül megmaradó rendes tagsági díjak, alapító, pártoló tagok díjai, egyesek adományai. Egyúttal egy megyei általános tanítói segélyalap létesíttetnék, melynek alapját a rendes tagok önkénytes megadóztatása utján befolyó dijak, alapító, pártoló tagok dijai, adományok stb. képeznék s mely segélyegyesiilet idővel egy megyei tanítói árvaház alapját képezné. „Krób síremlék" ügyét illetőleg a központ megegye zett az itteni kőfaragóval a sirkő nagysága, alakja és ára iránt, mivel azonban a járáskörök közül csupán a a muraközi és zala-egerszegi járáskör tett eleget a Zala-Egerszegen tartott közgyűlés ama határozatának, hogy 1887. évtó'l kezdve mindegyik tag díjából a jelzett célra 20 kr. küldessék be évenként, a Nagv-Kanizsán tartandó közgyűlésen ezen határozat megújítását és szigorú keresztülvitelét fogja javasolni, mely esetben 2—3 év alatt a szükséges összeg együtt lesz. Tekintve, hogy a „Zalai Tanügy" ez évben szak értelemmel és közmegelégedésre lett szerkesztve : a központ a közgyűlésnek javasolni fogja, hogy hivatalos lapjává fogadja el s a tantestület anyagi és erkölcsi támogatását részére kikérje. Egyúttal indítványozni fogja, hogy a tantestület évi jelentést adjon ki, mely a tagok névsorát, a tantestület évi működését feltüntető mozza' htokat tartalmazná. Végűi az elnök jelentést tett a járásköröktől 1 tagsági dij eimén befolyt összegekről, valamint az Árvaház és Eötvös alapra eszközölt gyűjtés eredményéről. HIVATALOS ROVAT. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről fölhivatnak azon t. szülők, a kiknek iskolába járó gyer mekeik még beojtva nem lennének, a himlő ojtást még az iskola év azaz 1887. év szeptember hó 1-je előtt eszközöltessék annálinkább, mivel olv gyermekek, akik l ' p 1 v he nincsenek ojtva, fel nem vétetnek; s azon szülők is, a kiknek gyermekei beojtottak, ezt a fölvételnél orvosilag igazolni tartoznak. Zala-Egerszeg, 1887. augusztus 6. Kovács Károly s. k. polgármester. Helyi, megyei és vegyes hirek. A zala-egerszegi ügyvédi kamara tisztválasztó közgyűlését f. hó 6-án tartotta Zala-Egerszegen a kamara helyiségében. A választás eredménye: Árvay Ist- j ván elnök, Szigethy Antal elnökhelyettes, Hajik István titkár, Horváth József ügyész, Szalay Ferenc pénztár- 1 n k. Választmányi tagok Zala-Egerszegről : dr. Czin- | der István, dr. Arvay István, Isoó Alajos, Krosetz János, Boschán Gyula; Garai Benő (Nagy-Kanizsa), Pap Sándor (Keszthely), dr. Vaszary János (Kaposvár). Póttagok: dr. Heidekker Károly (Kaposvár), Fülöp Kázmér (Kanizsa), Sárossy László (Csáktornya), Barkóezy Károly (Sümeg). Eljegyzes. Trojkó Lajos Nagy-Kanizsa város árvaszéki előadó tanácsosa jegyet váltott Erdó'si Kornélia 1 urhölgygyel. Kinevezes. A m. kir. pénzügyminisztérium Legény Károly helybeli adófelügyelőségi fogalmazó gyakornokot, Udvarhely-megye területén működő kir. adóteliigyelő mellé II. oszt. pénzügyi fogalmazóvá nevezte ki. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Bauer József csáktornyai polgári iskolai tanárt a lőcsei állami főreáliskolához rendes tanárrá nevezte ki. A balaton-füredi Anna bál julius 31-én folyt le a gyógycsarnok disztermében. Közönség szép számmal jeli lent meg a táncvigalmon, mely a legjobb és legkedélyesebb hangulatban folyt le és reggeli 4 óráig tartott. A tánczenét Dankó Gábor zenekara szolgáltatta. A rendezőség a hölgyeket csinos női táncrendekkel lepte meg. Egy munkatáskát ábrázolt, melynek elő oldalán balatonparti tájképek voltak láthatók. A páholyok mind el voltak foglalva s így jövedelem is maradt a szeretetház és Balatonegylet javára. A hölgy koszorúban voltak: Báró Rndics Józsefné, Kovács Rezsőné, Stephanides Jánosné, Mészöly Gyuláné, Kún Győzőné, Nagy Zsigáné, Barcza Kálmánné, özv. Molnár Béláné, Lelbacli Antalné, Csemegi Károlyné, ^ Kacskovics Zoltánné, Csigó Pálné, Hurray Istvánné, Ecsy Józsefné, Orbán Ignáctié, Taniásy Józsefné, Barbás Józsefné, Sziklay Jánosné. Sáry Vincéné, Stradlerné, özv. Némethv Ernőné, Zámory Kálmánné, Domokos Lászlóné, Császár Ferencné, Kemény Pálné, Boday Aurélné, Kék Oszkárné úrhölgyek, továbbá Molnár Vilma, Szászy Sarolta, Stephanides Olga, b. Tunkel Aranka, Hurray Anna, Musírievics nővérek, Kodolányi Marianne, Huszár Vilma, Mészöly Róza, Loosz Márta és Viszkidenszky Anna, Imrék Izabella, Weininger Irma és Hermin, Sáry Piroska, Domahidy Ida, Radó Mariska, Némethy Blanka, Székely Alexa, Söregi Ludovika s még többen. A szomszei menyékhoz Zalavármegye közönsége nevében Csertán Károly alispán úr eme meghívó iratot in tézte: Kedves Barátaink és Átyánkfiai. Ö császári és Apostalí kir. Felsége legfőbb haduri hivatásának teljesitésében a folyó évi szeptember hó 8-án megyénket Csáktornyán legmagasabb megjelenésével szerencséltetni fogja, s ez alkalommal megyénk hódolatát küldöttség által fogja tolmácsolni. Osi szokásainkhoz hiven van szerencsénk erről titeket értesíteni azon kérésünk mellett, hogy az esetre, ha 0 Felségének fogadtatásában részetekről is hódoló küldöttség által részt venni elhatároznátok, erről minket a küldöttség tagjai neveinek tudatásával értesí- [ teni szíveskedjetek, mely esetben a fogadtatás részle| teire vonatkozó értesítést is közölni fogjuk. Hazafiúi és baráti üdvözlettel. Kelt Zalavármegye törvényhatósági bizottságának 1887. évi augusztus hó 1-én tartott rendkivüli közgyűlésében. Zalavármegye közönsége nevében : Csertán Károly alispán. A megyei közigazgatasi bizottság augusztus havi ülését — kivételesen — f. hó 1-én tartotta a megyei törvényhatósági rendkívüli közgyűlés befejezési; után. A gyűlés lefolyásáról szóló közleményünket lapunk jövő számában hozzuk. Az óvodai zarvizsgalatok Nagy-Kanizsán, a Nádor Arany-János utcai óvodákban júl. 30. és 31-én folvtak le. A szép számban megjelent érdeklődő szülők örömtől ragyogó arccal hallgatták a kis ártatlanok bátor szép szavalá-át, éneklését és szabatos feleleteiket, miket a Fröber-féle foglalkozás alkalmával adtak s őszinte elismerésüket ki is fejezték úgy Kemény József óvónak, mint nejének: Miletz Mária óvónőnek. Utóbbi ez alkalommal tartott elsőben önállóan zár vizsgálatot s élénk modorával, ritka szép tapintatával egészen elragadta nemcsak a szakértő, hanem a dilettáns szemlélőket is. Az óvodákat fentartó egyesület választmánya részéről csupán egy két tag jelent meg; a legtöbb távollétével adott „fényes "példát a „meleg" érdeklődésre. Megyebeli községeink neveinek magyarositasa. Lapunk olvasó közönsége előtt ismeretes, hogy a megyei törvényhatóság legutóbbi rendes közgyűlésén Hajós Mihály alsó-lendvai ügyvéd úr hazafias indítványt tett a megyében levő muraközi és vend vidéki községek szláv eredetű neveinek magyarosítása tárgyában. A tett indítványt a közgyűlés lelkesedéssel íogadta ol s az ez érdemben szükséges előzetes javaslat elkészítésére ke beléből egy bizottságot küldött ki. Hogv az indítvány mily lelkes viszhangra talált, ennek legfényesebb bizonyítéka ama ténykörülményben rejlik, hogy a f. hó 1-én tartott rendkívüli közgyűléshez a csáktornyai járás összes községei és hegykerületei folyamodtak a közsé gek neveinek magyarosítása iránt, amit a közgyűlés lelkes örömmel fogadott s a törvényből kifolyó további intézkedés eszközlése foganatba vétetni hatá. oztatott. —Lapunk jövő számában fogjuk közölni a községek magyar neveit és örömmel konstatáljuk, hogv e kétségkívül dicséretre méltó eljárás körül a tőérdem Vrancsics Károly urat, a csáktornyai járás fáradhatlan búzgalmú főszolgabíróját illeti. Iparosok figyelmébe. A buda pesti állami középipartanodában a behatások szeptember hó első napjától 10-ig tartatnak. Az intézetbeu jelenleg hat különböző szakcsoport, u. m. az építészeti, gépészeti, két vegyészeti, fém-vasipari és faipari szakcsoport van életbe léptetve. Rendes tanulókul felvétetuek a) azok, kik az iparos tanulók számára szervezett iskola három évi tanfolyamát bevégezték s legalább is jó osztályzatú bizonyítványuk van ; b) azok, a kik a polgári iskola, gymnasium vagy reáliskola négy alsó osztályából jó osztályzatú bizonyítványt nyertek, c) iparossegédek és mind azok, a kik az a) vagy a b) pontban kívánt készültségüket felvételi vizsgálat utján bizonyítják. Alta lábait megkívántatik, hogy a belépni kívánó növendék az általa választott szakcsoportbeli iparágban már előre gyakorlatot szerzett s legalább is a két havi nyári szünidő alatt a gyakorlatban foglalkozott legyen. Ezen gyakorlat a munkaadó hiteles bizonyítványával igazolandó s érdekében áll a tanulónak, hogy ezen bizonyítványt az elsőfokú iparhatóság vagy közigazgatási hatóság ál tal láttamoztassa. Rendkivüli tanulók gyanánt a vegyé szeti, fém-vasipari és a faipari szakosztályba felvétetnek oly fiatalabb egyének is, a kik a közép-iskolák négy osz tályát nem végezték ugyan el, de már legalább két év óta folalkoznak a gyakorlatbau. Ezen rendkivüli tanulók csak két évig maradnak az intézetben s ezen idő alatt főképen a szaktárgyakat hallgatják, a műhelyekben és a laboratóriumban dolgoznak. A beiratási díj 2 trt, a tandíj félévenként 5 írt; kitűnő előmenetelő tanulók egész vagy fél tandíjmentességet nyerhetnek. Bő vebb felvilágosításért az igazgatósághoz (Vili. Sándortér 4. szám) lehet fordulni. Agyonlotte rnagat. Gyümörey Kristóf zala-eger szegi lakós, a zala-megyei kir. adófelügyelosőgnél alkal mazásban volt leszámítoló hí vatalnok f I10 2-án délután 1 órakor Zala-Egerszegen a temető mellett pisztolylyal véget vetett életének. A lőfegyvert egészen halántékának irányozá s a gyilkos golyó rögtön kioltá életét. Több levelet hagyott hátra. Dr. Kele Antal ügyvédhez intézett levelében elősorolja az egyes községeknél a le számítolási eljárás foganatosítása alkalmával felmerült s még ki nem fizetett követeléseit, pontosan leirja egyes helyeken levő tartozásait s kéri az ügyvédet, hogy kii vetéléséit behajtván, abból tartozását fizesse ki s a fennmaradó összeget a zala-egerszegi szegényeknek ado tnányozza. Tettének indokául életunságát hozza tel. .-— Temetése f. hó 3-áu volt. Jégve i és. A letenyei járásban levő becsehely í és pólai szőlőhegyeket a rendkivüli jégeső részint egészben, részint kétharmad részben elverte; nevezetes károkat okozott a lovászi, kerka-szent-miklósi, Dobri-lendvaujfaju és Pincze községek határában levő szőlőkben is. Öngyilkosság. Julius hó 28-án délelőtt 9 óra tájban Kis-Komárom község határában a tengeri földön Tibol Pál ngyanottani lakós halva találtatott. A megejtett vizsgálat adatai szerint nevezett, mint tartalékos tizedes, f. évi január hóban házasságra kelvén, bár ne jét szerette, de sorsával épen nem volt kibékülve; mert a földmivelést nem kedvelte, s folyton vasutőri és rendőri állás után járt. Nejének nevelő anyja, hova beházasodott, a munkánál mindig vele volt s a dologra folyton sarkalta, ami még inkább elégedetlenné tette, s nejének panaszkodott, hogy ha nem szeretné őt olyannyira, már kivégézte volna magát. Mult hó 24 én nejével együtt misére menvén, a templom chorusán hányás vett rajta erőt; haza térvén, otthon is hasonló baj érte. Másnap szintén rosszúl lett, de orvost nem engedett hivatni, hanem délután 4 óra tájban az ökrükkel elindult, hogy azokat a gúlára hajtja s az időtől fogva eltűnt. Nem térvén haza, másnap keresésére indultak, de sehol nem találták, mig a tengeri földeken keresték, ahol teljesen feloszlott állapatban akadtak reá. — A külerőszak nyomai testén uem voltak találhatók. A halál okául gyomorgyulladást okozott méreg bevétele álla píttatott meg : hogy mily méreg okozta e gyulladást, a boncolás folyamán megállapítható nem volt. Egy lada viszontagságai. Csóka Anna nevü cse lédlány a napokban Szombathelyről Kanizsára ment vasúton. Oda érve, előbb bement a városba, hogy valamelyik helyszerzőnőnél helyet kérjen, azután ment csak vissza a pályaházhoz utazó ládájának kiváltása végett. Mikor azonban a föladó vevényt kereste, arra a tapasztalatra jutott, hogy az elveszett. Sietett rögtön a pályaházhoz jelenteni a vevény elveszését. Itt meg azt tudat ták vele, hogy a kérdéses ládát már kiváltották. A károsult lány sirva ment a rendőrséghez jelentést tenni. A nyomozást a rendőrség megindította. Elsőben is a pályaháznál levő szolgaszemélyzetet hallgatták ki. A kiadásnál működő egyik szolga vallotta, hogy a láda kiváltásakor a fizetendé összeghez a kiváltóknak '24 krjok hiányzott s azt valahol a pályaháznál kölcsönkérték. Ez vezette nyomára a rendőrséget, mert most meg az iránt folytatták a kihallgatást, hogy kitől kaptak 24 krt. A kölcsönzőt megtalálták egy vasúti munkás személyében. Ez azután azt vallotta, hogy tőle egy általa ismert Snider Ferenc nevű kiskanizsai legény kért 24 krt. Snidert azonnal elfogatta a rendőrség s ez bevallotta társa (Lendvai Babek László) nevét is. Kihallgatás alá vétetvén mindegyik, beismerték, hogy a ládát csakugyan ők váltották ki s elvitték a pályaház közelében levő egyik kukoricás földre; ott felbontották s abból amenyit elbírtak vinni, elvitték le az' úgynevezett „Práter" ba s ott elásták. Az elásott ruh.inemüeket meg is találták ; de a láda a még benne levő holmik eltűntek. A tettesek átadattak a vizsgálóim-óságnak. Öngyilkossági kísérlet. Eckstein Pálné, a nagykanizsai „Magyar-király" vendéglősének fiatal neje, revolverrel akart véget vetni életének. Két lövést tett mellébe, melyeknek azonban egyike sem volt föltétlenül halálos. A belőtt golyók a tüdőt kissé megsértve hátul a balkar lapocka csontja alá hatoltak, honnan a segélyre hívott Rátz Antal városi orvos egész könnyedtséggel kivette azokat, csupán a bőrt kellett fölvágnia. A szerencsétlen nőt azonnal kihallgatták. Öngyilkossági szándékának okául azt vallotta, hogy betegségét — melv miatt gyógykezelés alatt állott gyógyíthatatlannak, mégis hosszú kínlódással tartónak hitte; férjének pedig — akit zive egész erejével szeret — haszontalan költségeskedést okozni nem akart. Az orvosok megnyugtatták, hogy baján egyszerű, életveszélytelen operacióval lehet segíteni s most már nem is gondol többé öngyilkosságra. A Dravaba fult egy tyukász, meg a kocsisa Légrádnál. Fürödni akartak; de nem ismervén a Dráva roppant sebes áramlatát, kissé beljebb hatoltak, mint kellett volna. A sebes ár valószinűleg leütötte őket lá-