Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-07-24 / 30. szám

zónek: Sümegi Tivadar -, helyettes jegyzőnek-. Szűcs Zsig­mond; pénztárnoknak : Eitner Zsigmond urak, — a kör magát megalakultnak nyilvánítá : tudomásúl vétetett s erről a kor azzal értesíttetni határoztatott, hogy az idézett |42-ik §. értelmében mű­ködése részletesebb alapszabályait s tervezetét megálla­píthatja, — mely esetben a végett, hogy ha az alap­szabályokba nem ütköznek, — megerősíttessenek, az egyesületnek bemutatni szíveskedjék. — 63. 97. 79. Sümeg-vidéki gazdakör kérelme iránt két konkoly választó és egy szelelő rostáért. Sümeg-vidéki gazdakör a f. 1887-ik évi május 7-ki közgyűléséből két konkoly választó és egy szelelő rostát kérelmezvén, a kör tagjaiul s Alsó-Csányból je­lentkezett 16 egyén szintén egy konkoly választónak használatra átengedését szorgalmazván határoztatott: hogy a kör azon egy forintos tagjai által az 1887-ik évre tényleg befizetendett tagsági dí­jakból, és azon rendes tagjai évi öt frt. díjainak 1 az az egyharmad részéből, kik a sümeg-vidéki gazdakör meg alakulásáig a Keszthely vidéki gazdakörnek nem vol­tak tagjai, s az 1887-ik évi tagsági díjaik a Keszthely vidéki gazdakör 1887 ik évi költségvetése megállapítá­sánál számításba nem vétettek, egy kisebbszerű kon­koly választó a kör költségvetése terhére, s a tagok használatára — a mennyiben az említett díjakból tény­leg befolyandó összeg elégséges leend — beszereztet­hessék. — Miről a „Sümeg-vidéki gazdakör", és az Alsó Osányból ajánlkozott egyének aláírásait s kérelmét be­jelentő Domby László körjegyző úr értesíttetnek. 64./116. Sümegev 1887-ik évi május hó 17-én tartott tenyész szar­vasmarha díjazásról. Olvastatván a f. 1887-ik évi január hó 10-én tar­tott közgyűlés 4. 6. IV. sz. a. és ápril 3-án tartott köz gyűlés 45 32. sz. a. hozott végzésével elhatároztatott, 81/1887. szám alatt f. 1887 ik évi május hó 17-ikre kihirdetett s ugyanaz napon Sümegen Szűcs István úr elnöklete alatt kiküldött bizottság által a sümeg-vidéüi gazdakör közreműködése mellett megtartott szarvas­marha-tenyészállat díjazás lefolytáról felvett s beter­jesztett jegyzőkönyv, mely szerint a díjazáson méltóságos Svastits Benó úr Zalamegye főispánja a nagyméltóságú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisz ter úr képviseletében megjelenni s a miniszter úr ő nagy­méltósóga által a zala-megyei gazdasági egyesület által rendezendő díjazásokra kegyesen rendelkezés alá bo­csájtott 300 forintból egyszáz forintot a díjazandók ré­szére bizottsági elnök urnák, átadni méltóztatott, s mely jegyzőkönyv szerint a díjazásra felvezetett 53 darab te­nyészállat közöl 7 drb. magyar fajta szilaj marha tu­lajdonosai I. osztályú, 4 darab II. osztályú, 4 drb. nyu­goti fajta 1. osztályú, 5 drb. II. osztályú dicsérő okle­véllel tiintettettek ki, — egy tulajdonos magyar fajta marháért Il-od osztályú pénzbeli díjt 15 frtot, 3 tulaj­donos egyenkint 8 frt III ad osztályú, nyugati fajta marháért két tulajdonos egyenkint 20 frt I-ső osztályú, 2 tulajdonos egyenkint 10 frt 11-od osztályú, egy tu­lajdonos 5 frt III ad osztályú pénzbeli díjt kapott, s összesen 109 frt díj osztatott ki: — A nagyméltóságú földmivelés-, ipar és kereskede­lemügyi in. kir. miniszter urnák az egyesület köszönete kifejezése kiséretében, s a díjazási jegyzőkönyv s mel­lékletének másolatban csatolása mellett az eredmény és hogy a díjazásra általa kegyesen rendelkezésre bocsáj­tott egyszáz forint ó. é. összeg felhasználtatott, bejelen­tetni határoztatott. Ekkép a gazdasági egyesület által e célra meg­szavazott 80 forintból csak kilenc jforint szükségeltet­vén, a megmaradt 71 frt a pénztárba beutaltatik, egy­szersmind pedig ezen 71 %t o. é. összegre nézve hatá­rozatikig kiinondatik, miszerint az a f. 1887-ik évi ok­tóber hó 2-áu Nagy-Kanizsán rendezendő szarvasmarha­tenyészállat díjazásnál a körülmények szerint s a szük­séghez képest díjazásra fordíttathatik. Melléklet a „Zalamegye" 1887. évi 30. számához. Ezen összegnek tehát a nagy-kanizsai tenyész-állat rendező bizottság kezére kiutalványozhatására az elnökség megbizatik; — a jegyzőkönyv pedig az ^Ér­tesítőben közzététetni határoztatik. 65. 120. Veszprémben 1887-ik évi október 2—4. napjain tartandó termény ldállitásról. A veszprém-megyei gazdasági egyesület 6. k. b. 1887. szám alatt kelt átiratával az 1887-ik évi októ­ber hó 2—5. napjain Veszprémben az uj megyei szék­ház ünnepélyes megnyitásával egy időben általa rende­zendő „mezőgazdasági termény és tenyész-állat kiállításra 11 — s a bíráló bizottságban részvételre az egyesületet meghivni szíveskedvén ; — a nagyrabecsült szíves figyelemért az egyesület köszönetét nyilvánítván, a kiállításon küldöttsége által leendő képviseltc-tését elhatározta, a küldöttség elnökéül megválasztatván : Elnöknek : méltóságos Svastits Benó úr, mint a zala-megyei gazdasági egyesület elnöke; — tag­jaiul a következő urak u. in. Háezky Kálmán és Skub­lics Jenő a zala.megyei gazdasági egyesület alelnökei, továbbá: ngos és főt. Simon Zsigmond tihanyi apái, — Köves János felső-őrsi prépost, — Ecsy László Bogyay István, báró Putheány Géza, Hertelendy Ferenc, Csigó Pál, Hertelendy József, Bogyay János, Szűcs István a sümeg-vidéki gazdakör elnöke, Gyömörey Gáspár ugyan­azon gazdakör alelnöke, mindnyájan a gazdasági egye­sület tagjai, kik is erről a végzés kiadásával értesittet­vén, az egyesületnek a kiállításon leendő képviselésére felkéretnek s megbízatnak azzal, hogy a kiállításra meg­érkezésük idejét a veszprém-megyei gazdasági egyesü­lettel annak kifejezett kivánatához képestelőre azon cél­ból tudatni szíveskedjenek, hogy a fogadtatásról, vala­mint alkalmas szállóhelyiségekről kellő időben gondos­kodhassék. 66. '142. Alsó-Lendván 1887-ik évi szeptember hó 12-én rendezendő szarvasmarha tenyész-állat díjazásról. Az Alsó-Lendván f. 1887-ik évi szeptember hó 12-én rendezendő tenyész-állat díjazás megtartására ki­küldött bizottság a f. 1887-ik évi april 3-án tartott köz­gyűlés 45. 22. 44. számú végzése folytán a díjazásra szánt 80 frt erejéig a kiosztandó díjakat következőkép állapítván meg u. m. 1 2 éves bika borjukra : I-ső díjul 3 drb. 10 frankos aranyat, értéke 15 frt. II ik „ 2 „ „ „ „ 10 frt. Illik Ilik 11-ik Az öreg uraság maga elé bocsátotta a szerencsét­len őrültet. - Mit akarsz, édes fiain ? — Hát csak azt akarom mondani — felelt vi­gyorgó képpel az őrült — hogy köszönöm a szívességét édes Józsi bátyám, de mit csináljak én akkora jószággal mint Gánna, amit nekem prezentek. Elég lesz nekem az a kis lakás ott a ligetben. Na meg tudja, édes Józsi bátyáin, azt sem bánnám, ha azt a sok birkát elvitetné onnan, Minek ott annyi birka '? Az uraság megnyugtatta a szegény őrültet, ki már akkor semmire sem emlékezett egész életéből s az volt a lögeszméje, hogy ő a pallini Inkey Józsefnek az öcscse. Az uraság rendelete folytán a kunyhót berendez­tük neki lakhelyül s most ott éli napjait csendes őrültségben. Azóta a puszta része „Pöcsét uraság"-nak hivja. Néha valamit. mikor kedve kerekedik — dolgozik is Igy végzé Jóska barátom apja. * * * Másnap: pünkösd napján sétát tettünk a majorban. Egyszer csak jő felénk egy sárgás arcbőrű, bárgyú tekintetű, vigyorgó alak. Fején telepántlikázott kalap. — Ott jön a Pöcsét uraság — szólt házigazdánk. Örültem, hogy hozzánk jő; szereltem volna néhány szót váltani vele; de e közben a juh akolban erős bé­getés támadt. Erre sebesen elfutott. Talán ez az egyetlen sejtelmes, ködös emlék élt agyában, hogy birkás-bojtár volt az, aki eltemette előtte 1 1 éves bika borjukra: 2 éves és azonfelüli bikákra 2 éves és 1 éves üsző borjukra: Il-ik „ 1 „ „ 30 frt. e 10 frt. 05 frt. l5~frt. e 10 frt. 05 frt. a: 15 frt. B 10 frt. 05 frt. 2 éves és azonfelüli üszőkre: 15 frt. 05 frt. a világot. —y­I-ső díjul 1 drb. 10 frankos aranyat, értéke 05 frt. összesen nyolcvan forint értékben, jóváhagyva tudomásúl vétetett, erről a bizottság értesíttetni s ehhez képest a közönséghez az értesítés kibocsájtatni határoztatott. 67. 87. Nagy-Kanizsán 1887-ik évi október hó 2-án tartandó té­ny ész-állat díjazásról. Koller István úr a f. 1887-ik évi oktober 2-án Nagy-Kanizsán tartandó tenyész állat díjazás rendezésére kiküldött bizottság elnöke ezen megbizatásról lemond­ván. Karczagh Béla úr, ki e közhasznú és közérdekű ügy iránt már azáltal a legbúzgóbb érdeklődését tanu­sítá, hogy a szarvasmarha tenyész-állat díjazás helyisé­géül az uroda'.mi istállókat átengedni szíveskedett és ki különben eddig is e bizottságnak tevékeny tagja volt, a rendező bizottság elnökéül egyhangúlag megvá­lasztatván, a közgyűlés osztatlan bizalmával felkéretni határoztatott, miszerint az elnökséget elfogadni, s a f. é. april 3-án tartott közgyűlés 45 40. számú végzése értelmében a kiosztandó díjak minősége és mennyisége iránt a megállapodást a hirdetmény kibocsájthatása vé­gett mielőbb beküldeni szíveskedjék, megemlitvén, hogy a most idézett végzésben kitett 8(J trton felül a f. 1887. évi julius hó 4-én tartott közgyűlés számú végzésével ínég 71 frt o. é. szavaztatván meg a díjazásra, e célra a bizottságnak már e 151 frt intézkedése tárgyát ké­pezheti. A rendező bizottság többi tagjai már megválasztva lévén, jelen végzésről ők is értesíttetni, a további mű­ködésre felkéretni, s a szükséges elő iratok bizottsági elnök urnák kiadatni határoztattak. 68 83. Meszes Győrkön amerikai szőlővessző telep létesítése végett alkalmas terület megszerzése iránt. Olvastatván a keszlhely-vidéki gazdakör 1887-ik évi március hó 30-án tartott közgyűlésének jegyző­könyve, mely szerint a gazdasági egyesület felkéietett: „hogy Meszes-Győrkön egy ámerikai szőlőfajtákkal be­ültetendő területet szerezne meg, melyben egyrészt több amerikai szőlőfajtákkal termelési kísérletek kicsinyben eszközöltetnének, honnét másrészt kiiiltetésre alkalmas szőlővesszők eladatnának, mely utóbbi körülmény ki­vált azért nagy fontosságú, mert jelenleg az amerikai szőlővesszők ára oly magas, hogy nagyobb szőlőtelepek beültetését költség szempontjából úgyszólván lehetetlenné teszi" — a közgyűlés a kérelmet indokaiból, s tekintve a bortermelésnek különösen megyénk Balaton vidékére mező- és nemzet gazdaságilag felette fontos voltát, tel­jesíteudőnek találván, Meszes-Györkön phylloxerával lepett, mintegy két holdnyi szőlő területnek az előadott célra tulajdoni joggal leendő megszerzése elhatározta­tott és ott a keszthely-vidéki gazdakör kezelése mellett amerikai szőlőfajtákkal beültetendő szőlőtelep létesítése kimondatott, e végett Bogyay Máté s Koller íerenc urak megbizattak s felkérettek, hogy a jelzett célra egy megfelelő alkalmas területnek tulajdoni joggal meg­vétele iránt intézkedvén, a létesítendő telep mikénti berendezése, kezelése, felügyelete iránt javaslatot és részletes költségvetést — a megveendett birtokra vonat­kozó hiteles telekkönyvi kivonat csatolása mellett —­mielőbb beterjeszteni szíveskedjenek. Ügyvezető elnök úr pedig megbízatott, hogy a javaslat és költségvetés beérkezése után — különösen ezon ügy érdemében Keszthelyre rendkívüli közgyűlést összehívni szívesked­jék. Erről az összes érdekeltek a végzés kiadásával ér­tesíttetni határoztattak. (Folyt, köv.) Közegészségügy. Dr. Mangin Károly megyei főorvos úr a megye te­rületén a f. év junius havában észlelt közegészségi álla­potról és egyéb, a közegészségügyet érdeklőkről a következő részletes jelentést terjesztette elő a közigazgatási bizottság f. hó 12-én tartott ülésén : Az időjárási viszonyok a hónap első felében nem voltak teljesen kedvezők: mert gyakran észleltetett szél és változó időjárás, több csapadékkal, mely mindazon által a közegészségügyre kárcs befolyást nem gyakorolt. A feljegyzett meteorologíai észleletek szerint a lég­nyomás maximuma volt 756 4 m/ m. minimuma 740'5 ""m, havi közép 748"8 t» m. A léghőinérsék maximuma volt f 29-3"C., minimuma f 10'5"C, havi közép f 18-3«C. Közép nedvesség százalakékokban 696" 0. A csapadé­kok havi összege 144-55 m/m. Szelek iránya: Ny, É, K, ÉK, D, gyérebben DNy és ÉNy. A közegészségi állapot felnőtteknél úgy, mint gyer­mekeknél teljesen kedvezőnek volt mondható; megbe tegedés egyáltalán kevés fordult elő, a gyógykezelés alá került kórnemek közt legnagyobb számmal szerepeltek a légzőszervek hurutos bántalmai, ezeken kívül a fel­nőttek közt néhány váltóláz és izületi csúz, a gyerme­keknél pedig heveny gyomor- és bélhurutok, itt-ott vör­henynek és hökhurutnak egyes <'setei, Csáktornyán szór­ványosan bárány himlő, Keliidán, Barátszigeten és Kus­tányban néhány enyhe lefolyású kanyaró. Roncsoló to­roklobnak csak egy, halálos kimenetelű esete jelentke­zett Bellatinczon. A heveny fertőző kórok járványos jelleget sehol sem öltöttek; a mult hó végén Kollátszegen ápolás alatt maradt kanyarós beteg meggyógyult és ujabb betegedós fel nem merülvén, az ott volt járvány is megszűnt. A muraközi perlaki és a lendvai járásban levő szembetegek rendszeresen, hatósági felügyelet mellett gyógykezeltetnek, a járványorvos megérkezett és a per­laki járásban megkezdte működését. A nyári idő szakban könnyen felléphető járványok kitörésének lehető megakadályozása tekintetéből, előter­jesztésem alapján, a tekintetes alispán úr által az egész­ségi rendészet körébe vágó és az 1876. évi XIV. t. c. 10. 13. 14. §§-ban foglalt intézkedéseknek az egész megyébeni azonnali foganatosítása elrendeltetett. A védhimlőojtás a megye nagyobb részében be­fejeztetett. Boncvizsgálat teljesíttettet 15; törvényszéki meg­bízatás folytán hatszor, rendőri tekintetből pedig 9 eset­ben. A halál legközelebbi okai voltak a törvényszéki boncolatoknál: 4 agy vérömleny, egy elvérzés és egy hashártyalob; a rendőrieknél:• 5 fuladás, 2 agyguta, egy májrepedés folytáni belső elvérzés és egy mérgezési i gyomorlob. Külső hullaszemle rendőri tekintetből ejtetett 3 eset­ben, súlyos sértés bejelentetett 6. — Öngydkosságot 3 egyén követett el és pedig 2 íKovács István Kapolcsou és Horváth Ferenc Zala-Eger szegen) felakasztás által, egy pedig (Perlsz Zsigmondné Nemes-Pécselen) gyufafejek vétele folytán. — Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 9 egyén lett áldozatává, kik közül vizbe fúlt 7 (Tivadar Iván Gumiliczán, Vörös István Hosszúfaluban, Hodászi Rozi Barabásban, Göri Ferenc Zalaváron, Balázs Lajos Készt helyen, Horváth István szepetneki és egy ismeretlen egyén Légrádnál); földásáskor leomló agyagpart alá te­mettetett egy (Beukő György Petri-Ventén) és ló által agyonrugatott egy (Szomi Vendel Radainoson). Elmekórnak két esete lett hivatalos beavatkozás tárgya; az egyik beteg megfigyelés végett a kanizsai kórházban ápoltatik, a másik, mint közveszélyes az or­szágos tébolydába szállíttatott. Veszettség gyanújában állott eb által két egyén maratott meg Hahóton, mindkettő azonnal ápolás alá vétetett. — Méltóságos Svastits Benő úr Zalamegye főispánja tiszteletére Keszthely város közönsége által 18í>7. évi julius hó 25-én rendezendő ünnepely sorrendje. I. Reggel hat és f 1 órakor elindulás a balaton­szentgyörgyi pályaudvarhoz. Egy negyed órával meg­előzőleg a kocsik a szentháromság téren gyűlnek össze. IÍ. Az indulóház várótermében a reggel 8 óra 26 perckor érkező Főispán úr ő méltóságát Bogyay Máté úr üdvözölvén — a díszmenet Keszthelyre vissza indul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom