Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-07-17 / 29. szám

népes értekezletet tartottak, melyen Kovács Károly polgármester úr elnöklete alatt részt vettek Balaton Józsel', Csertán Károly, dr. Czinder István, Fischer László, Fitos Márton, Goldfinger János, Hagymásy Gyula, Háczky Kálmán, Horváth Miklós, Krosetz János, Nagy Károly (Boldogfa), Németh Elek, Ruzsits Károly, Skublics Zsigmond, Szekeres Józseí (Bak), Szigethy Antal és Udvardy Ignác urak. Kovács Károly polgármester úr üdvözölvén a szép számmal megjelenteket, előadja, hogy a miniszteri biz­tos utasításához képest egy, Zala- és Vasmegyék terü­letére szóló méntelep osztály elhelyezésére szolgáló épület tervezete a minisztérium részéről leküldetett azzal, hogy a város állapítsa meg az építkezés költségvetését s ab­ból kifolyólag tudván a telep befogadása által reá há­ramló kiadást, minő évi bérösszegért volna hajlandó egy osztályt elfogadni. Célirányosnak tartaná, ha a megye is megkerestetnék az iránt, minő évi összeggel volna hajlandó a költségek viseléséhez hozzájárulni ? Szigethy Antal úr előadja, hogy a lektiidött ter vezetet tekintve, az oly nagy térhelyiséget igényel, minővel a sörház épületnél nem redelkeziink, azonban mind Csertán Károly alispán úr. mind Kovács Károly polgármester úr kijelentették, hogy a miniszteri kiküldött a teret felméretvén, azt egy bizonyos rész hozzávétele által elegendőnek nyilvánította s a felmért tér figyelembe vétele mellett lett a terv készítve. Szóba hozatott, hogy nem volna-e célszerűbb a sörház épületet értékesíteni s a méntelep elhelyezésére szolgáló épületeket a fehérképi utca végén, a bessenyői uton valahol elhelyezni, hol jutányosabban lehetne a szükséges telket megszerezni. Ezzel szemben Csertán Károly alispán úr utal ama körülményre, hogy ha a város és a vidék felfogja azon előnyöket, inelyek reájuk részint közvetve, részint köz­vetlenül háronilanak s nem riad vissza a megfelelő áldó zat meghozatalától, biztos kilátásba helyezhető, hogy a tervbe vett szenti ván-zala-egerszeg-lendva-csák tornyai vasút mielőbb kiépül, mely esetben városunk csakis fehérkép utca végén folytatólag épülhet s ha a szóban forgó méntelep elhelyezésére szolgáló épületek ott állít­tatnának fel, a város jövő fejlődésének útját vágnók el, amit 10—20 ezer forint megtakarításának árán jogo­sultnak épen nem tartja. A megye hozzájárulását illetőleg Csertán Károly alispán úr kijelentette, hogy ő nem mint alispánnak, hanem mint magán embernek meggyőződését tolmácsolja akkor, midőn azon reményének ad kifejezást, hogy a megye törvényhatósága a katonabeszállásolási törvény alapján a megyei katonai pótadóból a méntelep osztálynál elhelyezve leendő legénység és lovak után a szabályszerű összeget megtérítendi. A Nagy-Atádon legközelebb elhelyezett méntelep után a kincstár részéről 3000 frt a lakházakért és 3500 frt az istállók után, tehát összesen 6500 frt évi bérösz­szeg fizettetik; polgármester úr kérdést intéz, váljon minő bérösszeget kellene kérni nekünk. A jelenvoltak többsége 6000 frt évi bérösszeg kérését nyilvánította olykép, hogy a méntelep itt létele 32 évre biztosíttatnék. Miután a jelenvoltak mindegyike át volt hatva annak tudatától, hogy az építkezést a város csak is minden megterheltetés nélkül vagy esetleg kis mérvű megterheltetéssel eszközölheti: egyhangúlag kimondatott, hogy első sorban a magas minisztériumnak értésére adatik, hogy a város 0000 frt évi bérösszegért volna hajlandó a leküldött terv szerint a szóban forgó épüle­teket előállítani, továbbá a megye törvényhatósági köz­gyűléshez megkeresés intézendő az iránt, váljon a ka­tonai pótadóból katona elszállásolás címén a törvényha­tóságilag megállapíttatni szokott összeg úgy a legénység mint a ménállomány után kifizettetik-e s ha mindkét helyről a kellő feleletet megkapva, tisztában lehetünk az évi remélhető összeggel, csak akkor lehet a tulajdonké­peni számítást megtennünk, váljon a mintegy 140—150 ezer forintos újabb vállalatba bele bocsátkozzunk-e vagy sem ? Mi részünkről azon meggyőződésünknek adunk kifejezést, hogy ha a kincstár részéről a megfelelő mél­tányos évi bért megkapjuk s a megye törvényhatósága a beszállásolási törvény alapján a katonai pótadóból a legénység és ménállomány után a szokásos illetéket (egy legény és ló után naponként 16 kr.) biztosítja: úgy minden kétséget kizárólag a kölcsönt úgy vehetjük tel az építkezésre, hogy annak évi annuitása a telep évi jövödelméből 32 éven át teljesen fedezhető lenne s ily kép a városnak minden megterheltetése nélkül volna keresztül vihető e vállalat, mely pedig mind városunk, mind a vidéknek csak előnyére válnék. Helyi, megyei és vegyes hirek. Az országos vörös kereszt egylet Zala-Egerszeg fiókja közgyűlését 1887. évi julius hó 23 án délután 5 órakor tartja a megyeház nagytermeben. Tárgyai: el­nöki jelentés, pénztárnoki jelentés, nyolez választmányi tagnak választása. Esküvő. Veszter Imre országgyűlési képviselő f. hó 9-én tartotta esküvőjét Budapesten az evang. temp­lomban Kéthelyi Vilma asszonynyal, néhai Pilaszanovics Antal özvegyével. A keszthelyi csónakázó egylet alaptőkéje gyara­pítására a „nemzeti szálloda" kerti helviségében julius hó 20-án zártkörű nyári táncmulatságot rendez. Belépti dij: személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt. Fényes mennyegzö volt Siimeghen e hó 9-én, a mikor ís Mészáros Antal m. kir. honvédszázados vezette oltárhoz Kubányi Melánia úrhölgyet özvegy Kubányi Simonné szellemdús leányát. Násznagyok voltak : Takách Alajos ügyvéd és Baksay Sándor csendőrhadnagy. Az esküvést diszes lakoma követte, melyen részt vettek : Takách Vilma, özv. Babossné Mariska leányával, Ta kách Imre tapolczai szolgabiró, Surgóth Miksa ügyvéd családjával, Székely Gusztáv urod. számtartó, Ecsy Flóra, két honvédtiszt s többen. Az új pár másnap a boldog férj állomáshelyére — Kaposvárra utazott. Gazdasági tudósítók. A földmivelés-, ipar- és ke- i reskedelemiigyi miniszter Barcza László csabrendeki la­kóst a sümegi és Vlasics Nándor bellatinczi lakóst az alsó-lendvai járásra nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. Kinevezés. A soproni m. kii-, pénzügyigazgatóság Rittuper Károlyt, a nagy-kanizsai kir. adóhivatalnál al­kalmazott V-ik osztályú adótisztet a soproni kir. adó­vatalhoz IV-ik osztályú adótisztté nevezte ki. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: Öz­vegy Zarka Józsefnő szül. Pálfy Karolina, Pálfv Elek saját, úgy gyermekeik dr. Zarka Zsigmond és Zarka Júlia, — Pálfy Magdolna és Pálfy László s az összes ro­konság nevében szomorodott szívvel jelentik forrón sze­retett mostoha atyjok illetve nagyatyjok Rózsásszegi Rózsás Mihály, 1848-ik év előtti megyei esküdt, tábla­bíró, a 60 as években megyei bizottsági tag s földbir­tokosnak. folyó 1887. évi július hó 12-én reggeli 2 óra­kor a halotti szentségek ájtatos felvétele után Liezkó ban végelgyengülés folytán, munkás életének 83-ik évé­ben történt gyászos elhunytát. Boldogultnak hűlt teteme folyó hó 13-án délután 4 órakor fog a liczkói családi sírboltba örök nyugalomra tétetni; — az engesztelő szent-mise áldozat pedig ugyanaz nap délelőtt 9 órakor fog a nagy-lengyeli rom. kat. anyaszentegyházban a Mindenhatónak bemutattatní. Áldás és béke hamvaira! Kelt Liczkóban, 1887. július 12-én. Zala-Apátiba Vaszary Kolos pannonhalmi főapát úr Őméltósága Szabó Szilvesztert, volt győri főgymna­siumi tanárt és a Skultéti-féle magánintézet igazgatóját perjellé, Re'csei Viktor soproni tőgymnasiumi tanárt le­véltárnokká és Esztergálon miséző- és hitelemzővé ne­vezte kí. flelyreigazitas. Szabó Samu Őméltóságának lapunk mult számában közölt „Az álomélet" című classicus szépségű versébe egy értelemzavaró sajtóhiba csúszott be. Ugyanis az 5. versszak 2-ik sorában „tájain" he­lyett „fajain" szedetett ki. E kiigazítással az 5-ik vers­szak így fog hangzani: . Az öutudat bár látszólas hiányzik Az álomország tündér tájain ; De hát ki érti lelkű- k működését ? Hisz éledünk álmunk virányain." Meghívás .A „gazdák és iparosok általános hitel­szövetkezetének zala-egerszegi fióktelepe" folyó évi jú­lius hó 24-ik napján délután 3 órakor a fehérképi ven­déglő helyiségében tartandja évi közgyűlését. Tárgyak : 1. Elnöki jelentés a fióktelep egy évi működéséről. 2. A tisztikar megválasztása. 3. Teendő indítványok. Ké­retnek a tisztelt részjegy tulajdonosok minél számosabban megjelenni. Kelt Zala-Egerszegen, 1887. évi július hó 10. Háczky Kálmán m. k. elnök. Magyar pósta és távirda egyesítése f. évi szep­tember hó l-én lép életbe. Jelenleg van nyolc pósta- és j négy távirda igazgatóság, Ezek helyébe szeptember hó l-én kilenc egyesített m. kir. pósía- és távirda igazga­tóság lép Budapest, Kassa, Kolozsvár, Nagyvárad, Pécs, Pozsony, Sopron, Temesvár és Zágráb székhelyekkel. A pécsi igazgatóság kiterjed Baranya, Somogy, Tolna és Zalamegyékre 455 pósta- és 60 távirdahivatallal. Véletlen szerencsétlenség. Szedenik Géza, a za­la-egerszegi polgári iskolával kapcsolatos középkereske­delmi iskolának első osztályát végzett növendéke f. hó 15-én délelőtt Kaszaházán, hol a vendéglős gyermkeit tanította nála volt pisztolyát kezében forgatva, midőn a csőbe bele nézett, véletlenül elsütötte s a golyó halán tékán keresztül menve, rögtöni halálát okozta. Ama fel­tevést, mintha a szerencsétlen fiú öngyilkos lett volna, kizárja ama körülmény, hogy szelid lelkű, jó szívű, társaival a legjobb viszonyban levő fiú volt és semmi ok sem merült fel, hogy ezen végzetes tettet elkövesse, ami édes anyját, úgy testvéreit mély szomorúságba ej tette — E szomorú példa azonban komoly intelmül szolgálhat a szülőknek, mennyire óvakodjanak serdülő gyermekeiknek bármily nemű lőfegyvert adui, ami szám­talan szerencsétlenségnek volt már szülő oka. Zivatar vonult keresztül városunk felett ismét f. hó 11-én este 9 óra tájban erős menydörgés és villám­lás között. A villám le is ütött a püspöki tiszti lak rae­gett levő csordás házba, de nem gyújtott. A konyhában volt kanásznénak egyik lábát és kezét érintette a vil lám, de egy negyedóráig tartott elkábulás után eszéhez tért. Ugyanez alkalommal a bessenyői határban a me­zőn a kepékbe is lecsapott, a gabonát meggyújtotta és néhány kereszt gabona el is égett. Álsó-Páhokon juliús 11-én este 10 órakor a villám a romai kath. templom tornyába leütött s ennek geren­dáit megperzselve a padláson át a templomba hatolt, hol egy zászlót nyelével együtt foszlányokra tépett. Egyéb baj nem történt. Tüzeset. Keszthely mellett fekvő Gvenes-Diás községbeu e hó 15-én reggel 8 órakor tűz ütött ki, mely Vastag József lakóházát, úgy Cseh János tulaj­donát képező s az előbbi épületévei egybeépített gazda­sági épületet elhamvasztotta. Cseh János 3 drb. szarvas marhája — padlásolva nem lévén az istálló — szintén martalékáéi esett a bősz elemnek. A keszthelyi tűzoltók idejekorán kivonultak '.igyan a vész helyére, de viz hiányában csak a már leégett épület zsarátnokai elta­karítását eszközölhették. Petroleum-forrás megyénkben. A Csáktornyái já­rásban levő Peklenicza község határán új kőolaj forrást fedeztek fel. Fúrást eszközöltek a szóban forgó helyen és már 175 meternyí mélységben reá akadtak a kő­olaj vezető rétegre. Az új forrást egy béesi társaság akarja kiaknázni s folyamodott is a kormányhoz illetve a m. kir. bányakapitánysághoz, mely a szükséges bá­pyabejárást f. évi augusztus hó 16-ára tűzte ki. A vidék réme. Igy hívják Roboz Istvánt Rigyá­ezon és méltán. Már f. é. május hó 4 én megszökött a nagy-kanizsai állami fogházból s azóta Rígyácz környé­kén baraugolva, rettegésben tartja a vidéket, különösen pedig a nőket. Már több nőt megkergetett, valószínűleg a lehető legnemtelenebb szándékkal. Most az ottani nők úgy rettegnek, hogy még kettesében sem merik elhagyni a hajlékot. Valóban különös, hogy az ottani csendőrség nagyobb erélyt nem fejt ki az ily fajta sehonnai elfo­gatásában. A Hevvizen július hó 9-én este felé egy vidéki uri ember életveszélyben forgott. A vizben 3 óra folyá­sáig fürdött s a midőn innen kiment szélhűdés érte. Szerencsére a keszthelyi honvédorvos a fürdőn volt s egy toll késsel eret vágván rajta megmentette életét. Aki nem cimborál. A csőszféle atyánkfiairól álta­lános a nézet, hogy azok bizony nem valami nagy hű­séggel őrzik a rájok bizott terményeket s egy-egy jó pipadohányért vagy egy-egy csutora jó borért sokszor behunyják a szemeiket. Azért valóságos fehér hollónak lehet tekinteni a homok-komáromi csőszt, aki a Kar­cagiéle urodalmat őrzi. F. hó 6-án három kis-kanizsai ember (a homok-komáromi hegyről jöve) ezzel is al­kuba akart bocsátkozni egy kis takarmány pakolás iránt; de ez ellenállott. Ekkor azután ütni verni kezdették s vérig verve ott hagyták. A tettesek fogva vannak. Tüz volt Nagy-Kanizsán, t. hó 9-én este, mely al­kalommal a Petőfi-utcában egy korcsmai helyiség égett el. A tüz keletkezésének oka ismeretlen; lefolyását erő­sen növelte azon körülmény, hogy a padlás televolt zsúppal. Csak igen erélyes működéssel lehetett a tiiz terjedését meggátolni, mert az égő épület cserépzsin­delyes volt. A helyiség bérlőjének: Schwarz Jakabnak mindene oda égett. öngyilkossági kísérlet. Németh Pál nevű nagy­kanizsai szabó-segéd azért lőtt f. hó 12 én este forgó­pisztollyal a torkába, mert riihkóros volt s azt a világ előtt szörnyen röstelte. Most élet-halál között lebeg az ottani közkórházban. Korcsmai hős. Bizonyos Gyurkes József nagy ka­nizsai napszámos f. hó 10-én az ottani Koltay-féle korcs­mában itta erősen a hegylevét. Ugyanott ivott testvére társaságában Benkő József városi lámpagyujtogató is, kire Gyurkesnek valami miatt erős vala a haragja. Itt az alkalmat fel is használta arra, hogy Be(kőt megtá­madja. Szóváltást kezdett vele, mi közben kését előrán­totta s azzal ötször megszúrta. A vérengző atyafi már rovott előéletű, — amennyiben hatóság elleni erőszak és súlyos testisértés miatt másfél évi börtönre van Ítélve, melyet még ki sem állott. Nagymérvű lopás történt f. hó 11-én virradóra Pölöskefőn, hol Grünfeld Móric korcsmárosnak lakását azon a részen, hol senki nem alszik s hol csak bútorok és ruhanemüek vannak összehalmozva — ismeretlen tettesek feltörték s onnan 600 trt érték erejéig minden felcsomagolható ruhaneműt elvittek. Szerencsétlenség. Göncz Mihály szurkos legény, pórszombati lakós f. hó 7-én a délutáni órákban Bak­I sába szenet szállított s midőn a szekeréről azt lerakni akarta, ahelyett, hogy a szenet lapáttal vagy kezével szórta volna le, időnyerés- és munkakimélésből a sze­keret feldöntötte anélkül, hogy észrevette volna, hogy a szekér átellenében két éves Kati nevű leánya a föl dön állt. A szekér dültében a leányt földre zúzta s pár óra múlva meg is halt. Murába fulladt f. hó 10-én a petesházi urasági majorbeli csősznek, Králics Ferencnek 8 éves Miska nevű fia fürdés közben. Öngyilkosság. Csanády Antal és Szalai Katalin gyenes-diási szülők 20 éves Lajos fia, f. hó 4-én este 6 órakor a belülről betámasztott istállóban a jászol lelett kötélen függve, halva találtatott. A megejtett vizsgálat szerint az öngyilkossá lett gyógyithatlan nagy fokú gör vélykóros és így munkaképtelen volt s ezen körülmény vitte őt végzetes tettére. Az „Ölvasókör" című szépirodalmi regény folyó iratból megjelent a Vll-ik évfolyam 21. füzete, mely a „Gályarab menyasszonya" című történeti regény fordí­tását tartalmazza. — Az előfizetés egy negyedévre 1 frt 50 kr., egy egy füzet ára 25 kr. Megjelenik minden hó 1 -én és 15-én. Kapható Fülöp Györgynél (Budapest, Ferenc-József rakpart, 16. sz.) A „Dandy" irta: Cactus Mirliflor, kiadja Singer és Wolfner könyvkereskedése Budapesten, ára 60 kr. Már a megjelenés napján az első kiadás végleg elfo­gyott, a kiadó már csak a második kiadást gyönyörű szép kiállításban küldhette szerkesztőségünknek, elné­I zést kérve a késedelemért. Ritka, szinte példátlan, ily kelendőség magyar könyveknél, s ez leginkább bizonyít előnyei mellett. Szellem, humor s iróniával varázsolja elénk „Dandy"t s bizonyára élvezetet fog az mindenki­nek szerezni, kik e könyvecskéből megakarják ismerni a „Dandy" természetrajzát. Az összes budapesti lapok a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak e könyvecskéről; ide iktatunk néhány sort, a mit „Budapesti Hirlap" ju­lius 9. számában mond: „Egy akkora kis könyv jelent ma meg a könyvpiacon, mintegy harminc éves menyecs­kének a tenyere. De olyan menyecskének a tenyerét ért­jük, a ki legföljebb hímzéssel, azzal is csak karácsony előtt, fárasztotta kezeit. Dolgos menyecskéé nagyobb is lehet a könyvnél A tenyérnyi könyv azt a cimet vi­seli, melyet a kis cik k s a gyöngéden a növényvilágba Folytatás a mellékleten A ki kétségben um a felett, hogy a hírlapokban feldicsért gyógyszerek kézül melyiket használja betegsége ellen, az írjon egy levelezőlapot Riehter kiadó-intézetének Lipcsébe s keije a „Be egbarát" czimu röpiratot. í könyvecskében nemcsak a legjobbaknak bizo­nyult háziszerek vannak részletesen ismertetve, hanem ES8í betegsegeferöl ssélé Jelenteseb IS olvashatók. E jelentések mutatják, hogy igen sok eset­ben egy egyszerű háziszer is elegendő arra, hogy még a látszólag gyogyithat.an beteség szerencsésen elhárit­tassék. Ha a betegnek a megfelelő gyógyszer rendel­kezésére áll, akkor még súlyos baj eseten is gyógyulás válható, s ez okbul egyik betegnek sem kellene a „Beteg­barát" megrendel'-sét 'elmulasztani. E figyelemre méltó könyvecske segélyével sokkal könnyebben választhatja meg a szükség' gyógyszert. A röpirat megküldése a megrendelőnek költsegébe nem kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom