Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-12-18 / 51. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1887. évi 51 ik számához. szentségek ájtatos felvétele után élete 76-ik, boldog házasságuk 48-k évében, 1887. év dec. hó 14-én éjjeli 10 órakor történt gyászos elhunytát. A boldogult hiilt tetemei f. hó 17-én délelőtt 10 órakor fognak a csányi családi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat pedig ugyan az nap reggeli 9 órakor fog a helybeli kegyúri templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Zala-Csány, 1887. dec. hó 14-én. Áldás és béke hamvaira! Nyilt kerelem ! A zala-egerszegi szegény gyermekeket segélyző karácsonyfa egyesület nevében teljes tisztelettel kérem a nagyérdemű közönséget, hogy az 1887. évi december ho 24-én megtartandó szegény gyermekek karácsony estélyére ha valami küldeményt: gyümölcsöt, süteményt, ruhát ajándékozni kegyesek lennének, azokat a fenti határnap délutánján a helybeli polgári iskola nagy termébe küldeni ne terheltessenek. Kelt Zala-Egerszegen 1887. december hó 15-én. Ruzsics Károlyné, a karácsonyfa egyesület elnöke. Köszönetnyilvánítás. A Chanuka egyletnél a sze gény gyermekek felruházásához ismét adakoztak : Eischer Lászlóné 2 frt, Rosenberg Zsigáné 2 frt, Deutsch Fercncné 2 frt, Deutsch Manóné 1 irt, Rechnitz Miksáné 1 írt, Rechnitz Samuné l frt, Erdős Lina 1 frt, Klu gcrné Besseuyő 6 zsebkendőt. Mind azon adakozóknak, kik oly szívesek voltak a szegény gyermekek felruházásához hozzájárulni, forró köszönetet mond az elnökség Rosenberg Henriette. ÍWeghivas. A „Z.-egerszegi korcsolyázó egyesület", a tagoknak az alapszabályokban megszabott számon alul való megjelenése következtében elhalasztott „Evi közgyűlését" - mely tekintet nélkül a megjelentek számára, az alapszabályok értelmében most már határozatképes leend f. hó 18. azaz vasárnap délután 3 órakor a polgári iskola üléstermében fogja tartani. Háczky Kálmán e. elnök. Viniistak Zala-tyerszeyen 1888. évben. A városi képviselő testület Háczky Kálmán ur elnöklete alatt a városi virilisták 1888-ik évi névjegyzékének egybeállítása végett bizottságot küidötL ki. E bizottság a rendelkezésére állt adatok alapján városunk virilistáinak névjegyzékét, mely ellen a felszólalás f. évi december 20-ig eszközölhető, következőleg állította egybe: dr Hidassy Kornél, Balaton József, zala-egerszegi takarékpénztár, Fiirst Benedek, Isoo Alajos, Kovács Kálmán, Kaiser József, zalamegyei nemesi pénztár, Krosetz János, Ruzsich Károly. Boscbán (Jyula, Szigethy Antal, Fischer László, dr. Graner Mihály, Skublics Imre, Dervarics János, Handler István, dr. Czinder István, Berger Henrich, Rosenberger Sándor, Pirity János, Kcssi Idorier Mihályné, Rechnitzer Miksa, zalaegerszegi izr. hitközség, Deutsch Ferenc, Horváth Miklós, Arvay István, Vöczkündy László, Veisz Ede, Hubinszky Adolf, dr. Mangin Károly, Unger Domonkos, Oszterreicher Márkus, Horváth József. A legnagyobb adó összeg 4714 frt 84 kr., s a legkisebb 208 frt 10 kr. A perlaki „Társaskór" f. hó 31-én a városi vendéglő nagytermében a dalárda közreműködésével tréfás toi ..Iával összekötött táncestélyt rendez. Kezdete 7'

2 órakor. Belépti díj 1 frt. A tiszta jövedelem a dalárda számára beszerzett harmónium költségeinek fedezésére fordíttat ik. Az újévi üdvözletek megvaltasara midőn olvasóközönségünk figyelmét felhívjuk, legyen szabad ezt azon kéréssel tennünk, hogy ez irányú adakozásukban kegyeskedjenek részesíteni a zala-egerszegi polgári és középkereskedelmi iskolánál fennálló „Ifjúsági segélyegylet"-et is. A zala-egerszegi Chanuka egylet, melynek czélja szegény gyermekeknek téli ruhával való ellátása, f. hó 11-én dulután 5 órakor tartotta a zala-egerszegi polgári iskola rajztermében ez évi ruhakiosztási ünnepélyét nagyszámú közönség jelenlétében. A kiosztás előtt Engclsmann Izrael zala-egerszegi főrabbi mondott magyar nyelven igen sikerült beszédet, melyben ezen egylet magasztos czélját fejtegette. A szegény fiuk és leányok nemcsak egész öltözet ruhát kaptak, hanem a buzgó választmány élelemről is gondoskodott s mindenik gyermek kalács-, alma-, dióval megrakva örömmel tért otthonába. Bár jótékony adakozások utján ruhaosztó egyesületeink szegény gyermekeinket mind elláthatnák s ne akadnánk az utczán akár hány ruhátlan gyermekre, kiknek szemléleténél önkénytelenül könnyek tódulnak szemeinkbe. Felolvasó estély. A zala-egerszegi kereskedelmi kör helyiségében t. hó 10 én nagy számú közönség részvéte mellett tartotta felolvasását Balassa Benő polgári iskolai tanár „Miről olvassunk fel"? czimmel. Tulajdonkép nem is felolvasás, hanem szabad előadás volt. Áz egy óráig tartott előadás alatt sikerült a közöuség figyelmét folyton lekötnie s nem egyszer derült hangú latot keltenie. A közöuség végül nem is fukarkodott az éljennel. Ezután Heinrich Miksa Arany Jánosnak „Ráchel siralma" czimü költeményét szavalta el. Majd tánc következett, mely éjfélutánig tartott. Városi közgyűlés volt Nagy-Kanizsán t. lió 14-én, melynek lontosabb tárgyai voltak a Kis-Ivanizsától való elválás és a prépostság ügye. A kis-kanizsaiak csak nemrég egyesültek Nagy-Kanizsával s már is megunták a dicsőséget; minden áron válni akarnak. Ügyvédjök : dr. Ivele Antal, jeleuleg zala-egerszegi ügyvéd. Még ez ideig nem bírtak az elválásig jutni. A legutóbbi közgyűlésen Szedelmayer kis-kauizsai polgár volt a „váljunk el'- szónoka; de persze leszavazták s abban állapodtak meg, hogy az elválás lehetetlen. — A prépostság létesítése a telső-eörsi prépost elhalálozása folytán most leginkább kivihető volr.a. A kegyúr: Batthyány herceg azt irta a város megkeresésére, hogy a város óhajának most — mivel az eddigi prépost meghalt — eleget tehet vagyis a felső-eörsi prépostságot áthelyezheti Nagy-Kanizsára, ha e város is hajlandó lesz a szükséges és méltányos áldozat-tételre. — A közgyűlés egy bizott ságot küldött ki, mely erre nézve véleményes javaslattal fog annak idején a közgyűlés elé járulni. Tervképen annyit már is rebesgetnek, hogy a régi „Zöldfa" vendéglő helyisége, — hol most a törvénykezési helyiség vau — fog elkéretni a hercegtől prépost-laknak; az előtte levő csoport épület pedig a hercegtől szintéu kisajátittatván, oda épülne egy impozáns s az igényeknek megfelelő templom. Az eszme minden körben igen melegen föl van karolva s igy remélhető, hogy most az ige testté leszen. Vörösmarty ünnepély. A zala-egerszegi polgári és középkereskedelmi iskolai tanulók önképző köre f. hó 11 én a polgári iskola rajztermében Vörösmarty ünnepélyt rendezett, melyen jelen voltak dr. Wekerle László, Kékessy István, Czukelter Lajos, Mayer István, Fend József urak s a tanári kar. Az ünnepélyt Kiss Lajos polgári isk. tanár, mint az Önképző kör elnöke nyitotta meg, fejtegetve az ünnepély jelentőségét, ezután az énekkar a „Szózat"-ot énekelte. Sommer Sándor VII. o. t. szavalta Vörösmartynak „A rosz bor" cimű költeményét. Czukelter Gábor VI. o. t. „Vörösmarty életrajza" cimű munkáját olvasta fel. Travnik Gábor V. o. t. Vörösmartynak a merengőhöz, Neubruu Gusztáv V. o. t. Vörösmartynak „Szép Ilonka" cimű költeményét szavalták. Ehrenreich Viktor VII. o. t. Műbirálatot olvasott fel Vörösmartynak „A két szomszédvár" cimű műve felett. Czinder Antal, Izmay József VI. és Blumenfeld Lajos VII. o. t. egy részletet szavaltak el Vörösmartynak „Hábador" cimű drámai költeményéből. Végül az énekkar a „Hymnus"-t énekelte. Az ünnepély befejeztével az intézet igazgatója elismerését nyilvánítva az ifjúságnak a felmutatott siker felett, ,őket kitartásra buzditotta, egyúttal a kör elnökének sikeres fáradozásáért köszönetét fejezte ki. — A csáktornyai kisdedóvó intezetnel a három éves tagsági cyclus a f. év végével lejárván, az egyesület buzgó választmánya már is kiterjesztette figyelmét tagok gyűjtésére, mely célból a f. hó 5-én tarto'tt választmányi gyűléséből kebeléből Sárossy Lászlóné és Wollák Rezsőné úrnőket, továbbá dr. Schwarcz Albert és Wollák Rezső urakat küldötte ki. Miután a tagsági díj évi két frt, nincs kétség az iránt, hogy Csáktornya hazafias szellemű és nemesen érző lakossága a jövőben ép oly meleg érdeklődést fog tanúsítani ezen jótékony intézmény iránt, mint tette a múltban. Ugyanazon választmányi gyűlésen elhatáiozták még, hogy a kisdedóvó intézet javára tombolával- és tánccal egybeköttt Szilveszter estélyt rendeznek s egyúttal a közönséget tombola tárgyak küldésére felkérik, hogy így a mulat ságot minél kevesebb kiadással megtarthatván, az egyesület javára annál több jövödelem essék jelzálog kelcsönök egerszegi bérházakra. A zalaegerszegi takarékpénztár — mint értesülünk — egyik tisztviselőjét küldé fel Bécsbe az Osztrák-Magyar bankhoz annak kieszközlése végett, hogy a bank egerszegi házakra is adjon kölcsönt. A megkeresésre az osztrákmagyar bank a zalaegerszegi takarékpénztárt, mint bauktelepet értesítette, hogy egerszegi szilárd anyagból épített bérházakra kész törlesztési (amortisationális) kölcsönt adni 4

1 2" (

l kamat és w

2°/o tőketörlesztés s igy évi 5" (

J mellett 45 évi törlesztés mellett. A bank ezen kedvező ajánlata —- azt hisszük — városim kbau csak fokozni fogja az épitésí kedvet, mivel jutányosabb kölcsön nem is várható, midőn évi 5" 0 kamat fizetéssel a tőke is törlesztetik. Egyuttal elismerésünket nyilvánítjuk a zala-egerszegi takarékpénztár irányában a közönség érdekében tett ezen szives közbenjárásáért. Muraközi községeink nevének magyarositasa. Ujabban a .következő muraközi községek folyamodtak névmagyarosításért: Preszeka (Hétvezér), Bogdátiovccz (Károlyszeg), F.-Mihálovecz (Z.-Szt.-István), Perhovecz (Királylak), Bőrke (Borkő), Mártinusovecz (Mártonha lom), Hornye (Hirtelen), Badlicsán 'Zalabárdos,), Tupkovecz (Turzóvölgy), Dragoszlavecz falu (Delejes), Dragoszlavecz hegy (Újhegy), Vukánoveczhegy (Farkashegy), Vugricsineczhegy (Varga-hegy), Gardinovecz (Őrség), Olcsinicza (Kopaszhegy), Pleskoveczhegy (Bányahegy), Drágoszláveczhegv (Kedves-hegy), Lcnkovecz, (Szt.-Ilona), Pretetinecz (Dráva-Ohid). Máczinecz (Miksavár), Vericza (Végfalva), Saffarskó (Ligetfalva), Gib'na (Mura-Füred), Galsovecz (Erzsébetlak), Leszkovecz (Mogyoród), Sztánetinecz (Határ-Ors), Grábovnik (Gáborvölgy), Az e hó 5-én tartott törvényhatósági közgyűlés nevezett községeknek a névmagyarosítás iránt beadott kérvényeit pártolólag terjesztette fel a m. kir. belügyminisztériumhoz. A locomobil es céplögépkezdök tanfolyama a budapesti állami közép-ipartanodánál (VIII. kerület, Sándortér 4. szám) 1888. évi január 2-díkán nyilik meg s március hó végéig tart. A tanfolyamra felvétetnek önálló lakatosok, kovácsok, azok segédei, gépgyári munkások, okleveles gazdák, valamint oly gazdák is, kik 18-dik életévöket betöltötték. A tandíj 5 forint. A beiratások december hó 20-dik napjától január hó 2-dik napjáig tartanak ; vidékiek levélben is jelentkezhetnek, személyesen csak január 2-dikán, a tanfolyam megnyitására kell jelenkezniök. Tüzesetek varosunk közeieben. A héten két izben is volt városunk közelében tüz; f. hó 12-én este Kaszaházán Graner Jakab urnák egy kazal szalmája égett le, mely a mezőn volt, f. hó 13-án este pedig Ola végén Skublics Zsigmond ur pajtájában a széna gyulladt ki. Valószínű, hogy mind két tüz gyújtogatás eredménye. A pajtában egy koponyát s egy sarkantyút találtak, miből uémelyek azt gyanítják, hogy egy huszár égett ott. E feltevéssel szemben tény, hogy egy huszár a kaszárnyából megszökött; a tüzeset napján délelőtt a pajtában megtalálták, de délután ismét elszökött s ebből gyanítják s a talált sarkantyúból, hogy e szökevény huszár égett volna benn. Hogy azonban e feltevés mily kétes alapon nyugszik, kiderül ama körülményből, hogy egv órai széna égés közben nem fejlődhetik ki olyjnagy fokú hő, melynek hatása közben egy emberi test ruhástól együtt úgy elégjen, hogy még a csontok is hamuvá váljanak s csak egy félig égett koponya és egy sarkantyú maradjon. Lehet, hogy e koponyát és a sarkantyút a szökevény katona tette oda s úgy gyújtotta fel a pajtát, hogy ezáltal a hatóságot félrevezesse, mely — azon hitben hogy a szökevény katona úgy is benn égett, a további köröztetésével felhagyjon. Az első lepes. Minden téren, minden vétségben van első lépés. Nagy dolgon senki sem kezdi, hanem halad fokról tokra. Tóth József, — PfafF József nagykanizsai péknek zsömlekihordója, azon kezdte, hogy az egyes házaknál beszedett havi pénzt — amit az egy hónapon át hordott zsömléért fizettek — szépen zsebre rakta és elköltötte. Mikor megkérdezték, töredelmes vallomást tett, azt mondván mentségül, hogy a nyomorúság kényszeritette rá. Igaza is lehetett. Csakhogy ez nem alapos indok. A pincetörö vitezek egyikét fogta el a nagykanizsai rendőrség Moholy István, oda való lakos személyében. A legutóbb lefolyt nyár és ősz folytán a pallini határban levő „Förbénc" szőlőhegyen összesen 11 pincét feltörtek. Akkor nem tudtak a betörők nyomára jönni, de legutóbb a fő-fő betörőt elfogták s "érdeme szerint el is tették hűvösre. Szélhámosok. A nagy-kanizsai rendőrségnek tlegutóbb két szélhámossal is volt dolga. Egyik : Friedman Károly, a másik: Berger Béla. Az első egy béesi cég részére gyűjtött butor-megrendeléseket; előlegeket (mintegy 70—80 frtot,) vett fel s azokat Becker Károly néven nyugtatta. A megreudelt bútorok azonban nem érkezvén meg, a megrendelők az illető cégnél tudakozódtak. Ekkor kiderült, hogy az illető szélhámos volt s a bécsi céggel semmi összeköttetésben nem állott. — A másik szélhámos: Berger Béla a nagykanizsai „Scherz Lujza fia" cég által már egy izben följelentetett, hogy megbizás nélkül az illető cég részére megrendeléseket gyűjt. Alig szabadult ki a börtönből, megint a „Scherz Lujza fia~ cég szolgálatába állott hívatlanul. Ismét följelentetett s ellene a vizsgálat folyamatban vau. Gyanús kabat. Sárti András nevű egyén egy kabátot árulgatott Kis-Kanizsán. Mivel az a kabát az illető ruházatától lényegeseu különbözött, a rendőrség igazolásra szóllította föl. Ekkor azután kiderült, hogy az illető, a legutóbbi nagykanizsai vásár alkalmával Weissmeyer Mór kereskedőtől lopta volt el. A tolvajt a rendőrség letartóztatta s átadta az illetékes hatóságnak. Budapesti Hirlap: Hogy a magyar sajtó az utóbbi évek alatt hova fejlődött, annak legszombeszokőbb bizonyítéka a „Budapesti Hirlap". Magyarország legelterjedtebb, legkedveltebb újsága, a mely naponkint immár annyi példányban jelenik meg, amennyit eddig nem mutatott föl nálunk egyetlen egy magyar lap sem; jele ez a művelt magyar közönség oly mérvű bizalmának, a minővel sajtónknak még egy organuma sem dicsekedhetett. A „Budapesti Hirlap" programmját: magyar szellemben működni a magyarságért, fényesen igazolta az olvasóközönség párlkülöubség nélkül. A lap vezércikkei mindig a közvéleményt fejezik ki függetlenül és nyíltan; tárca- és szépirodalmi rovatai becses és érdekes olvasmányok egész tömegét adják ; a napi eseményekről pedig úgy a szerkesztőség belső tagjai, mint külső dol gozótársak munkája által oly gyors, hű* és kimerítő értesítésekkel szolgál, mint Magyarországon egyetlen más lap sem. Ugy a haza vidékein, mint az egész külföld nagyvárosaiban saját tudósítói vannak, a kik mindennap táviratokban közlik a „Budapesti Hirlap"-pal a nevezetesebb eseményeket. E naponkint oly bő és érdekes tartalommal megjelenő lap kedves vendége lehet miudeti magyar háznak és szívesen láthatja minden család is, mert a szerkesztőségnek gondja van rá, hogy a „Budapesti Hirlap" mindig a jó Ízlést szolgálja. Még december hóban kezdi közleni Ohnet György, a kitűnő francia iró „Akarat" cimü legújabb regényét, a melynek magyar fordítása a „Budapesti Hirlap- kizárólagos tulajdonát képezi. „Serge Panine", Lise Fleurou" és „A hámoros" nagynevű szerzőjének e műve, mely eredetiben most jelenik meg, méltó a többihez, sőt az eddig ismert részek után egyhangúvá kezd lenni a vélemény, hogy Ohnet önmagát multa felül ez alkotásában. A január 1-sejével belépő uj előfizetők a regény kezdetét ingyen kapják. Rendkivüli elterjedése mellett rendkivüli olcsósága is: uegyedévenkint csak 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. A „Budapesti Hirlap" megérdemli, hogy eddigi nagy sikere jobban fokozódjék és maradjon mindig a magyar közönség kedvence. Az előfizetések vidékről legcélszerűbben postautalványnyal eszközölhetők következő cim alatt: A „Budapesti Hirlap"

1 kiadóhivatalának, IV. kerület, kalap-utca 10. szám. Haiottkemi jelentes Zala-Egerszeg rend. tan. város területén ez évi november hóban meghaltak ; 1.) Kerkai Erzse, 1 év r. k. tüdőhurut; 2.) Vertelics István, 44 év. ág. hitv. kőműves, szívszélhűdés; 3.) Török P. Gyula, 28 év. rk. kanász, tüdőgümőkór; 4.) Meskó Lajos, 6 év. rk. tanuló, tűdőlob; 5.' Krób Uyula, 28 év. reform, hivat, erőszakos halál; 6.) Szökrönyös József, 45 év. rk. csordás, c<

;golya-törés ; 7.j Gerencsér Jánosné, 22 év. rk. földmi. es neje, gümőkór ; X.) Esső Pálné, Muzsik l'rancziska 62 év. rk. hív. neje, szivburoklob; 9.i Pap Ferencz, 38 év. rk. kalapos, öngyilkosság; 10.) Horvát Teréz, 1'

2 év. rk. tüdőgümőkór; 11. Horvát Antal, 57 év. rk. szíjgyártó, öngyilkosság; 12.' Pintér János, 34 év. nőtlen rk. földműves, agy baj ; 13.) Kovács Sándor, 29 év. rk. lakatos, tüdőgümőkór; 14.) Simon Erzse, 3 hetes, rk. heveny bélhurut folytán. Z.-Egerszeg deczember hó 1-én 1887. Dr. (íraner Adolf, v. orvos. Eelelős szerkesztő s kiadótnlajdonos: UDVARDY IGNÁCFőmunkatárs: Szalay Sándor.