Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-12-11 / 50. szám

VI. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1887. december 11. 50. szám. Előfizetési díj: Egészévre 4 ft., Félévre 2 t't., Negvedévre 7 li. Hirdetmények : 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr.. Bél vegdi j 30 kr. \yiltter petitsora l'J Kr. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. \ 1 I ű I l 1 7- 1 1 V /-] /—w-r~4 T-r\ r>A »-»v-» <-» » . Parlamenti érettségünk. Ahány ház, annyi szokás és körül-belül annyi morál. Amiben egyik helyen vérig, botránkoztató dolgot látnak, a másik helyen az a dolog még csak feltűnést se kelt. Mi véghetetlenül itie"

1 szoktunk botránkozni o o azok fölött, amik egyszer-másszor a horvát tartományi gyűlésen történnek. Nem újság ott, hogy egymást a képviselő urak olyan szavakkal illetik, mik nálunk csak a hordár-nyelvben ismeretesek. Mi elképedünk, ha olvassuk ; azoknak meg fel se tűnik, ha hallják. Az ilyen dolgokra azt szoktuk mondani a mi kultúránk és politikai érettségünk magasabb álláspontjából, hogy az a nép — amely parlamentjében a szigorú tisztesség határain túllép, annak nincs meg a kellő parlamenti érettsége. Es mikor ezt mondjuk, mindig teljes önérzettel, nemzeti büszkeséggel gondolunk magunkra, hogy ime, nézzetek mi-ránk! hallgassátok meg a mi parlamenti üléseinket! figyeljétek meg, hogy mily tárgyilagos komolysággal,- nemzeti nagy missiónkhoz mért fontossággal tárgyaljuk mi ügyeinket! Tanuljatok tőlünk politikai érettséget, parlamenti érettséget! Ezt, szoktuk gondolni és egyszer, másszor ki is mondani, ha innen is, onnan is valami világra szóló parlamenti botrányról hoz hirt a táviró. Erre az önérzetes gondolatra és kijelentésre volt, is jogunk. Csak olvassa, tanulmányozza bárki végig a pozsonyi országgyűlések történetét, lefolyását, vagy figyelje meg a 48—49-iki országgyűlés eseményeit ; vizsgálja a 67 utáni parlamenti ülések naplóit! Azt fogja tapasztalni, hogy a mi országos ügyeinket honatyáink mindenkor a legnagyobb higgadtsággal,mély belátással, kellő tárg\ ilagossággal és valódi parlamenti érettséget tanusitó komolysággal, majdnem bizonyos szertartásossággal tárgyalták. Megjelenik minden vasárnap. Az a szertartásosság bizonyos mértékben határozottan előnyös volt s üdvösen korlátolta a tán könnyen szélsőségbe csapható hevesebb véralkatú törvényhozókat. Mert hisz: nézzük csak az angolokat! Példányképül ragyognak a törvény- és alkotmány-tisztelet dolgában. Parlamenti komolyságuk, érettségük mintaszerű. S bizony-bizony nagyon nehéz volna el nem ismerni, be nem látni, hogv az ő parlamenti tárgyalásaik mintaszerű volta jó részt abban a szertartásosságban gyökerezik, melyet ők ritka és rohamos culturális haladásuk daczára, az ősidőkből eredőleg nagy századokon át bizonyos nemzeti pietással őriztek és tartottak fent. Az angol parlamentből ki van zárva a személyeskedés s minden oly dolog, amivel az ülés méltósága legcsekélyebb mértékben is csorbát szenvedhetne. Mi is önérzettel mondhatjuk, hogy a rni parlamenti életünkben csak nagy ritkán, fehér hollóként fordultak elő oly sczenák, mik a higgadt. szigorú tárgyilagosság medrét elhagyva, az ülés méltóságát sértették volna s mik miatt ^ a nemzeti önérzetnek a külföld előtt pirulnia ] kellett volna. Az utóbbi időben azonban nem egyszer borulhatott el a komoly szemlélőnek, az elfogulatlan s tárgyilagos álláspontból figyelőnek homloka, midőn olyan dolgokat tapasztalt, mik egyátalán nem arra valók, hogy a parlament méltóságát s nemzeti büszkeségünket emeljék. Nem akarunk az elmúlt, s az azt megelőzött országgyűlési cziklusnak viharos jeleneteire i utalni. Nyújt erre példát a most megkezdődött ? cziklus is. L)e ha általánosságban vizsgáljuk is a parlamenti szellemet, azt tapasztaljuk, hogy azon most már alig van nyoma a szertartásosságnak, de annál erősebben inclinál a franczia könnyedség felé. A vitatkozások folyamán nem a tiszta elvek, hanem legtöbb esetben szem Ivek küzdenek egymás ellen. Hallunk, olvasunk szellemes vágásokat, pattogó élczeket. A szikrázó polémiákból 'igen sokat megtudunk egvik. másik képviselő urnák viselt dolgaiból, magántermészetű ügyeiből. Hallunk, olvasunk igen sok oly dolgot, amik arra nagyon jók lehetnek, hogy a polemizáló képviselő urak mérgükben pukkadoznak; hanem a szőnyegen levő fontos tárgyak megvitatásához egyátalán nem tartoznak. Személyeskedések azok cs nem tárg\ ilagos érvelések. Szomorú kórtünete az korunkn ik. hogy mindenütt igen nagy az érdeklődés a botrányos dolgok iránt. Ez lehet a motívuma annak, hogy legutóbbi időben nem egy olyan dolog kerül az országgyűlés s ennek folytán a bennünket szigorú bíráló szemmel kisérő külföld elé, aminők egészségesebb parlamenti viszonyok között más (a nemzeti önérzetes büszkeségre nézve sokkal üdvösebb) uton nyertek elintézést. Nem jó dolog az, hogy manapság olvan kényes ügyek kerülnek a ház asztalára, amiket egy kis jóakarat mellett kevesebb nyilvánossággal is igen szépen el lehetne intézni. Minek mindenből, minden áron nagy lármát, alaptalan botrányt csinálni ? Mé rt kellett p. legutóbb a kitűnő hazafit. Pulszkyt az országház, a parlament botránykövére ültetni? Mért kellett az utóbbi napok országgyűlési naplójából megtudnunk, hogy Eötvös Károly ügyvédi munkájának nagy az ára? s hogy Hegedűs Sándor hogyan szolgálja meg a prezenczmarkjait? — Egy felül : alaptalan, a külföld előtt pirulásba ejtő botrány felszínre vetése, ok nélküli nyivánossá tétele; másfelül: a parlamenti tárgyilagosságot, megtaposó személyeskedés. Ilogy mindezek mennyit használnak a parlamenti morál szempontjából s nemzeti büszkeségünk emelésére ? - azt az iskolás gvermek is könven beláthatja. Sokkal örvendetesebb volna tapasztalni a nemzetnek, hogy honatyái körében kevesebb a franczia fesztelenség és szertartás nélküliség, de több a higgadt komolyság és tárgyilagosság. Igazán komolyan meg kellene fontolni azt „Zaíamegye" tárcája. „ K a p n i. " — Trave.-tia. — Még ilyet sem irtain. Mondják, (de esak a műkritikusok), íiogy valamely komolyabb irodalmi termék travesztálása sokkal nehezebb, mint eredeti megírása. Próbálkozzunk! Hátha . . . Egy szépen sikerült tárcaközleményt olvastam valahol, mely a várni ige ragozását nyelvmesteri tudománynyal és mikszáthkálmáni humorral hajtja keresz tiil a jelentés összes ágazatain. Mivelhogy pedig a kapni ige logikai féltestvére a várni igének : hát ezt nevezem én travestiának, amit most elkövetek. l)e nem parodizálok. Íme. t. szerk. ur! ez a mai napon megtestesült tárezám története. Dixi et salvavi animam meam. A kapni igének gyöke a „kapj főnévi alakját más jelentméuy hordozza, a „kapás," aki inkább kapál, mint gyenge honoráriumért tárcákat ír. Nyelvtani fejtegetését ez igének magam is Szarvas Gáborra, meg Czüczor-Fogarasyra bizván, megnézem a lélektani analysist. Kapni annyit tesz, mint valamit elnyerni, venni, valamiben részesülni; például olyan nevet kapni a keresztségben, amely mindennemű névnapi gratulációtól megóv. Kapni jó iskolai bizonyítványt, melyért még ajándékot is szoktuuk kapni, mig a rosz diák a hitvány bizonyítványért otthon ki is szokott kapni. Jól esik epesztő várakozás után szerelmes levelet kapni, az elsőt, a legkedvesebbet, amelyet remegve bontunk fel s dobogó szivvel vonjuk ki belőle a mosónő iizetetlen számláját. Mi boldogság kapni egv édes csókot, csak egyet, az elsőt, de nem utolsót, mivel a szép ajándékozónak kezét is megszokás kapni: s hogy házasélelünk b ildogságából semmi se hiányozzék, fogunk vele ka|jni egy házsártos — anyóst is. Megbizatást is szokás kapni pl. hogy vásároljunk valakinek sorsjegyet, s ha a boldog nyerő megfogja kapui a főnyereményt, mi is fogunk kapni jutalmul egy kis áldomást. Vagy pl. megbízatást kap az ügyvéd egy szép kliensnőtől öröksége ügyében, s ha ő ezt ineg fogja kapni, az ügyvéd is fog kapni (a remélt kéz helyett) honoráriumot. Igen fárasztó munkálkodás után a gazdag díjazásra való kilátás után csakis egy száraz kézszorítást és meleg köszönetet kapni — az már pech ! Vendéget kapni akkor, midőn halaszthatatlan dolgaink mellett még rossz kedvünk is van: gonosz dolog. | Telegrammot kapni a felől, hogy a keresett állást nem fogjuk megkapni, mert ő excellentiája ma irta alá versenytársunk kiueveztetését: boszantó. Üzenetet kapni nagynénénktől, hogy az egész szezont nálunk togja tölteni gyermekkori barátnőjével és ennek idősb testvérével. — Uh! . . . Macskazenét is szokás kapni, mikor a bekapott ifjúság nincs megelégedve magunktartásával. Dörgő éljenzést szokott kapni a jubiláns, — gazdag lakomája tejében. Meghívást kapni egy kedves házhoz ebédre — kellemes. De ugyanekkor hirtelen erős hascsikarást kapni — ajaj ! . . . Hálátlan szerepet kapni, ha műkedvelők vagyunk, s ezért még csak egy fél tapsot sem kapni — nem rajtunk mult. Jó tanácsokat kapni fogfájás esetén, házasságkötés előtt, utazás közben stb. s ha épen e tanácsok megfogadása volt romlásunk oka — olyan dolog, amiért érdemes volna a tanácsok bőkezű osztogatójával hajba kapni. Kosarat kapni a kérőnek vagy tánczosnak sokszor üdvös dolog. Kár volt abba belekapni is. Náthát kapni és ettől gyakorta prüsszögni, mikor hangversenyben hosszú áriát kell énekelnünk — mi borzasztó ! Pénzt kapni — mhmh! Csattanós pofont kapni egy rablott csók mellékletéül — elmaradhatott volna . . . Gyászkeretü levelet kapni szegény, szegény nagybácsink haláláról, aki egyetemes örökösévé tett bennünket . . . Az Isten nyugtassa meg! jól gazdálkodott — nekünk. Fürdő után száraz lepedőt nem kapni; ha vőtélek vagyunk .szomszédfalubeli barátunk lakodalmán s kocsit nem kapni a szakadó eső miatt, esernyőt nem kapui kölcsön senkitől, ha utunk sietős és valahol ott rekedtünk ...??... Nagy bankót váltani, ebből visszakapni csak akkor kellemetlen, ha vasúton vagyunk, harmadikat csöngettek s a váltott pénzt sietségünkben a pénztárnál telejtettük, amit soha sem fogunk többé megkapni — ez is pech. Két királyra két hetest kapni a ferblibeu — be fagyott! Szekundát kapni a vizsgálat eredinéuyeül: — repete ! Kitűnő diplomát kapni s vele állást nem kapui szörnyűség Dicséretet kapni pályamunkánk jutalmául az első pályadíj helyett — sovány koszt. Mily határtalan különbség van a között, mikor igy biztatnak : meg fogja kapni, s mikor arról kapunk értesülést, hogy semmit sem fogunk kapni! — Mikor a kutya a konccal együtt bekapja kezünket, vagy jó hajtásban elkapja a nyulat, mind a két esetben kaphat tőlünk valamit, ami többet ér, mintha egy legyet bekapna. Kikapni más kezéből a titkos levelet — egyszerűen .nem illik.'' Jelen szamunkhoz fel iv melléklet van csatolva.