Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-07-17 / 29. szám

VI. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1887. jnlius 17. 29. szám. társadalmi, MmM És gazdászati hetilap. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskolák. ) i. Aki közoktatásügyünk jelen állapatát megfigyelés tárgyává teszi: örömmel szerezhet meggyőződést azon nagymérvű haladásról, mely napjainkban annak minden egyes ágában észlelhető. Nincs szándékunkban ezen, a tapasztalás által igazolt állításunkat a közoktatásügy egyes ágaiban felmerült célirányos újítások feltüntetése által bebizonyítani, de meg ez tulajdonkcpe.ni feladatunkat nem is képezi, hanem — ezeket mellőzve — szólunk a kereskedelmi iskolákról, hogy ezen, oly fontos helyet elfoglaló tanügyi intézmény iránt a részben tájékozatlanoknak a kellő útbaigazítást megadjuk. A kereskedelmi iskolák ügyében a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi minisztérium még 1872. évi október 12 én bocsátott ki egy ideiglenes szervezetet, melv szerint a kereskedelmi iskolák legalsófokú vagyis az úgynevezett vasárnapi vagy esti kereskedelmi iskolákra, három osztályú középkereskedelmi iskolákra és felsőbb kereskedelmi iskolákra osztattak. Ez utóbbiakra vonatkozólag a szervezet megjegyzi, hogy felsőbb kereskedelmi iskolák felállítását a jövőben kifejtendő szükségtől kell feltételezni. Ezen ideiglenes szervezet érvényben volt az 188

1 -,. tanévig. Ez ideig jobbadán egyes nagyobb városok vagy magánosok által fentartott középkereskelmi iskolák léteztek, melyeknek fen tartását illetőleg fő jövödelmi forrását képezték az intézet növendékei által fizetett tandíjak, *) Lapui.k szerkesztője, mint polgári iskolai igazgató, a zalaegerszegi polgári liú, középkereskedelmi és felső leinvisk >la ez évi értesítőjében tette közzé ezen ismertető cikket. Tekintve, hogy a nagy közössé r a kereskedelmi szakoktatást illetőiéi; észben tájé kozatlan, különösen pedig nincs tisztában a pok'ári iskolákkal kapcsolaton leguj:ibhau szervezett középkereskedelmi iskolákkal, miiiő intézet megyénk székhelyéit, Zala-Kgerszegen is létezik : azt hiszszük, hogy a közügynek teszünk szelgálatot akkor, midőn a közönség tájékoztatása s ezen oly fontos ügynek minél tágabb körben való megismertetése végett lapunkba is átvesszük eme közleményt, melynek megírásánál egyedüli cél volt a kereskedelmi szakoktatásra vonatkozó téves fogalmakat tisztába hozni s a közönségnél. a kereskedelmi szaktanitást illetőleg a kellő 'ájékozást nyújtani. Szerk. ehhez járult állami vagy községi segély, vagy a kereskedelmi testület évi adománya. Ez intézetek közül a budapesti, akadémia címmel volt felruházva, bár ugyanannyi évfolyamban és ugyanazon szaktárgyakra tanította növendékeit, mint az ország többi részén fennállott középkereskelmi iskolák. Az 1884. évi július 29-én 28093 sz. a. kiadott szervezet szerint a kereskedelmi iskolák alsófokú- és középkereskedelmi iskolákra lettek felosztva. Semmi említés sincs itt téve azon felsőbb kereskedelmi iskoláról, melvnek felállítását az 1872. évi, fentebb ismertetett szervezet, kilátásba helyezett. Az alsófokú kereskedelmi iskolák az iparos tanulók iskoláinak mintájára, de megfelelő tantervvel vannak szervezve. A középkereskedelmi iskolákról eme szervezet azt mondja, hogy ezek szakiskolák ugyan: mindazonáltal a kereskedelmi szakra szorosan tartozó ismeretek mellett az ide belépett tanulónak a középiskolák négy alsó osztályában megkezdett általános ismeretei kielégítéséül és szaktanulmányai alapjául szolgáló általános ismeretek folytatására még itt is szüksége van. Ez okból vétettek fél a tantervbe az általános tanulni valók a szaki ismeretek fölé és mellé. Az általános tanulni valók legnagyobb részben folytatásai a középiskolákban megkezdett tanulni valóknak. Eddig a szakiskolákban majdnem minden általános tanulni valót elől kezdtek és újra tanítottak, e tantervben azonban a tanári kar arra utal tátik, hogy a középiskolák negyedik osztályából e szakiskolákba átlépő tanulót, szerzett ismeretei alapján tovább vigyék és ezen ismereteket a kereskedelmi szakpálya céljaihoz képest egészítsék ki. Ezen szervezet szerint a középkereskedelmi iskola egy pár helyen kiterjeszthető négy osztálvra is, különösen a keleti nyelvek egyike vagy másikának megtaníthatása végett. Ugyanezen szervezetben érintve van, hogy a polgári iskola mellé a szükséghez képest kereskedelmi szaktanfolyam is állítható fel. Az így tanított tanulók a polgári iskola hat osztályát kötelesek elvégezni és e mellett az ott beosztott által ános tanulni valókat oly mérvben, mint azt a középkereskedelmi iskolában végezni lehet Ezen szervezetet egy évre követte az 1885. évi augusztus hó 3-án 29801 sz. a. kelt rendeletből kiadott, ez ideig legújabb szervezet a kereskedelmi iskolák tárgyában. Ami ezen legújabb s így tulajdonkép érvényben levő szervezetnek a felosztásra vonatkozó részét illeti, részben ugyanaz, mint az 1884. évi szervezetben foglaltatik t. i. alsófokú és középkereskedelmi iskolák s itt is érintve van, hogy a középkereskedelmi iskola egy-két helyen — egyik vagy másik keleti nyelv megtanulhatása végett — kiterjeszthető négy osztályra. Maga a tantárgyak beosztása, az egyes tantárgyaknak osztályonként való felosztása is ugyanaz, mint az 1884. szervezetben. Lényeges változás állott be az 1885. évi szervezet által a polgári iskolákkal kapcsolatos kereskedelmi iskoláknál Mig ugyanis az 1884. évi szervezet azt mondja : hogy egy vagy más polgári iskola mellett kereskedelmi szaktanfolyam állítható fel olykép, hogy a polgári is'.ola negyedik, ötödik és hatodik osztályában a növendékek az ottan beosztott általános tanulni valókkal kapcsolatosan megtanulhatják a kereskedelmi szakmára szükséges tanulni valókat oly mérvben, mint azt a középkereskedelmi iskolában végezni lehet: addig az 1885. évi szervezet szerint a polgári iskolák mellett a szükséghez képest „középkereskedelmi iskola" címmel kereskedelmi szaktanfolyam is állítható fél. Az így tanított tanulók a polgári iskola hat osztályát végezni kötelesek és e mellett az ottan beosztott általános tanulni valókkal kapcsolatosan megtanulhatják a kereskedelmi szakmára szükséges tanulni valókat oly mérvben, mint azt az önálló középkereskedelmi iskolákban végzik; azonban ezen folyamot csak úgy végezhetik be, ha a polg. iskola hat osztályán felül még egy évig az e végre rendezett hetedik évfolyamban is folytatják és ott végzik be szaktanulmányaikat. Még a laikus is mintjárt az első pillanatra „Zalamegye" tárcája. Villám a villiuuot . . . I illa ni a villámot kergeti az égen — Nagy az ég haragja! — Tan Ítélet létzen ! Lecsapkod a főidre záporkorbácsával, Rengeti keményen menydórgő szavával. Kikél odújából a dühöngő orkán. S pusztítva száguld át a világ sok táján : Sikolt, kacag, sóhajt . . . majd ismét elnémul, Hogy boszorkány táncát kezdhesse rutabbid . . • De elmúlt a vihar, az ég is kiderül, A vén föld meg ismét megifjul, megszépül. S ha lemosolyg a nap tündökló sugara Újra kinyilik a mezők sok virága . . Hej, de az én lelkem felvídul-e ismét! Mert az öröm s jókedv elköltözött onnét : Elszállt a nyugalom, e/szállott a béke. S ezer aggodalom jutott a helyébe. A bánat borítja sötét föllegekkel. A bú ostorozza minden keservével. ^4 kínok villámi cikkáznak át rajta. Mióta beteg vagy lelkem aggodalma! Gyógyulj meg mielőbb, gyógyulj feleségem ! ! Lelkem nyugodalmát vissza csak úgy nyerem. Ha kedves arcodnak piros lesz rózsája. 'S visszatér ajtódnak üde mosolygása. Oh ! ha hallom újra édes csevegésed, A melylyel lelkedet szivembe bevésed : Oh ! csak akkor derül ki lelkem égboltja, ,4 melyen különben sötét felhő volna : Az öröm rirágit ah ! csak akkor szedném. Ha velem örülnél, te is hü lrenkém ! Németh Elek. A ,,P ö c s e t u r a s a g." A hetvenes évek utolján V Jóska barátom meghívott, hogy a piros pünkösdöt töltsem az ő szüleinél. Elfogadtam e meghívást, mert már előzőleg igen szépnek festették tervezett kirándulásunk helyét: „(jáunapusztát." Ez egy somogyi urodalom: Pallini Inkey Pista birtoka. Verőfényes idő volt, mikor a valóban elragadóan szép tájra értünk. Erdős hegyektől koszorúzott, átölelt róna föld az, megáldva dúsan mindennel, ami az istenáldotta földet széppé, kedvessé teheti. A természet művészi kézzel szórta ott el szépsége kincseit. A róna földet csergedező patakocska szeli ketté; jobbról balról csendes ligetecskék kínálják pihenőül síirü louibfedte árnyas pázsitjokat, hol az isteni természet szent némaságát csak az éneklő madarak mélán zengő dala szakítja meg, hogy e kedves változatossággal. azokkal a lelket lerezgő hangokkal még több gyönyört nyújtson a paradicsomi föld. A merre haiadtunk, szivemet mindenütt újabb gyönyör tölté be. Legjobban megragadta azonban figyelmemet egyik ligetecske közepén álló, csínnal épült kis házikó. Kunyhónak lehetne nevezni kicsiny voltánál fogva, ha oly megkapóan szép nem volna különben. Mindjárt megkérdeztem barátomat, hogy ki lakja azt a kedves paradicsomi hajlékot ? Ereztem, hogy az — bárki legyen — irigylésre méltó ember, mert annál idillikusabb lakhelyet még a költő sem álmodhatik. — Az, barátom, a Pöcsét-uraság rezidenciája szólt az én .Jóska barátom. — Há'szeu rezidenciának elég kis jószág, az igaz ; de elég nagy lehet arra. hogv még egyszer akkora boldogság elférjen benne, mint a legóriásibb márványpalotában. De hát ki tulajdonképen az a „Pöcséturaság 9<i — Azt majd megtudod apamtól. Ú igen megka póan el tudja mondani ezt a különös élettörténetet, mely sokszorosan érdekes tárgyat nyújthat neked. Kíváncsiságom nagy mértékben föl volt csigázva. Alig vártam, hogy vége legyen a vacsorának s hogy hallhassam Jóska barátom apjától azt a különös élettörténetet. Nagy nehezen vége lett a vacsorának; még egyetkettőt kocintottunk, aztán kezdetét vette a valóban megkapóan elmondott történet. Leirom — amennyire emlékezetem engedi úgy, ahogy az elbeszélőtől hallottam. „Nem volt hét urodalomban sem párja Pöcsét Pistának, a gánnai urodalom legfiatalabb négy-ökrösének. Mikor vasárnaponkint be-bement szentegyházlátni, nem igen akadt a herényi lányok között olyan, aki azzal az édes vágygyal terhesebb szívvel ne tért volna haza az áhitatosságból: csak lehetne Pöcsét Pista felesége! Nem illő dolog az ilyen titkot elárulni, de hát mi tagadás : gondoltak bizony erre (pedig talán sokkal több oknál fogva) a menyecskék is. Csakhogy a szép Pistán már nem fogott a szem. Rabja volt ő testestől lelkestül Bogár Katicának, aki a gánnai birkás-gazda egyetlen leánya volt. Gyönyörűséges teremtés. Egyike azon szégséges vadvirágoknak, aminők csak a puszta romlatlan, éltető levegőjében teremnek. Hajában, szemeiben bent lakott a mélységesen sötét éjszakák éjszakája; arcán, ajakán ott ragyogott a pirkadó ég bíbora; termete s tagjainak észbontó tökéletessége őrületbe kergette volna a teremtő szobrászt, ki abban a hitben élt, hogy alkotása oly eszményi, oly páratlan, hogy olyat csak a képzelet teremthet. Bizony egy cseppet se lehetett csodálni, hogy a szép Pöcsét Pista előtt ezzel a szépséges teremtéssel a fehérnépek világa bezárult, de teljességgel. Katica is szerette Pistát. Egyik farsangon azután egy pár lett belőlük. Jelen számunkhoz egy negyediv melléklet van csatolva.