Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)
1887-11-27 / 48. szám
A zala egerszegi gazdasígi egyesület hivatalos É R T E S I T Ö J E. Meghívó. A zalamegyei gazdasági egyesület f. 1887-ik évi deczeniber iió 4-én délelőtti 1Ü órakor Zala-Egerszegen saját háza termében K Ö Z (J Y Ü L É S T tart, melyre a t. tagok ezennel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. A feltétlen erdő területek beerdősitése czéljára Tapölczán fa-csemete iskola felállítása végett a kir. kormányhoz felirat intézése érdemében, — továbbá 2."a letenyei, nagy-kanizsai, alsó-lendvai, novai, zala-egerszegi,jzala szent-gróthi, keszthelyi járásokban az egyesület közreműködésével akáczfa iskolák felállítása iránt előterjesztendő indítvány. 3. folyó ügyek. Zala-Egerszegen 1887 november 19-én. Háczky Kálmán s. k. elnök. Meghívó A zalamegyei gazdasági egyesületnek f. 1887-ik évi deczeniber hó 4-én délelőtti 9 órakor Zala-Egerszegen az egyesület saját háza termében tartandó igazgató választmányi ülésére, melyen az ugyanaz nap délelőtti 10 órakor tartandó közgyűlésen felveendő ügyek előkészitőleg tárgyaltatni lógnak, a tagok tisztelettel meghívatnak. Zala-Egerszegen 1887. nov. 18. Háczky Kálmán s. k. elnök. Jegyzökönyve a Zalamegyei gazdasági egyesület Zala-Egerszegen 1887. évi október hó 5én tartott rendkívüli közgyűlésének. Jelenlevők: Háczky Kálmán elnök, — Mgos Svastits Benó, Mgos Szabó Samu, Dr. Háry István, Kovács Károly, Skublies Jenő, Cserfán Károly, Dr. Graner Mihály, Kuzsits Károly, Szigethy Antal urak, — Zala-Egerszeg r. t. v. képviselve Kovács Károly polgármester ur által, — Szigethy Antal titkár. Háczky Kálmán ügyvezető elnök ur üdvözölvén a jelenlevőket kiemelé, hogy e rendkívüli közgyűlést azon alkalomból kellett összehívni, mert a nmgu földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. minister ur a mezőgazdasági rendtartásról a ministerium kebelében készíttetett s véleményes jelentés tétel végett leküldött előadói javaslatra a véleményes jelentésnek f. 1887-ik évi október hó 15-ig leendő felterjesztését a 29161 szám alatti leiratában ismételve kivánta; — s a közgyűlést megnyitván, következő tárgyak intéztettek el. 93/13(3. 221. 231. 232. 233. Mezőgazdasági rendtartásról a nmgu földmivelés-, iparés kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur által készíttetett előadói javaslatra felterjesztendő véleményes jelentés megállapításáról. Felolvastatván a f. évi aug. hó 14-én tartott közgyűlés 78 136 számú végzésével kiküldött bizottságnak beterjesztett a f. é. Ertesitő VII. szá- ; 'eutése ': hozott jelentés 5-ik bekezdett pontjávagvis azon szótól kezdve : „Megtagadbezárólag: „használatát" kihagyásával, ezen szavak helyett: „A bizottság jegyzője a küzségi (városi) jegyző", ezen szavak beiktatásával : „A bizottság üléseire jegyző kirendeléséről, az irodai munkálatok teljesítéséiől a küzség biró, városokban a polgármester küteles gondoskodni," — és a 104. §-ról a bizottság által javaslatba hozott szüvegnek ekkép módosításával: „Minden tulajdonos illetőleg birtokló a maga mezei birtokán a kóbor (vagy is nem a jogosan vadászóval tényleg miiküdö) ebeket, házi szárnyas állatokat elpusztíthatja'', — továbbá a 108. §-nál a bizottság által javaslatba hozott azon észrevételnek, hogy „tüzetesen soroltassanak fel azon rendeletek, szabályok, melyek hatályon kivül helyeztetnek" elhagyásával, — a beterjesztett véleményes jelentés alapeszméiben indokolásaival együtt elfogadtatván, a némi irályi módosításokkal a nagyméltóságú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. minister urnák ielterjesztetni határoztatott. Ennek szövege a következő: (Lásd az 1887-ik évi „Ertesitő" YII-ik számában az 55. 56. 57. 58. lapon. Szerkesztő.) 94 197. A megyei ávvatári kölcsön-biztosítéki szabályok enyhítése végett javaslat tételre kiküldött bizottság jelentéséről. Felvétetvén az 1886-ik évi julius hó 5-én tartott közgyűlés 43 177 számú végzésével, az árvatári biztosíték törvényen alapuló jelenlegi állapota netáni czélszerünek találtató módosítása tekintetéből vélemény előterjesztésére kiküldött bizottság jelentése, mely szerint tekintettel arra, hogy megyei szabályrendelet szerint a kölcsönük 32 évre engedélyeztetnek, nem tartja sem az árvatár, sem a felelősséggel terhelhető hatóságok érdekéből kívánatosnak, hogy a jelenlegi szabályok euvhittesseuek, hanem csak is az esetben, ha szülők kiskorú gyermekekkel, vagy leszármazó nagykorúak kiskorú rokouaikkal osztozkodnak főkép ha ezek tartását, neveltetését is átveszik, őket gondozzák, s a kiskorúak osztály részét kifizetés kütelezettségével átveszik, látja méltányosnak, hogy a kiskorúak osztályrészét átvevő nagykorúak ingatlanai becsértékük kétharmad részéig biztosítékul elfogadtassanak, tudomásul vétetett. 95 240. Zala-Egerszegen a Fehérképi utcza nyugoti során fekvő, a gazdasági egyesület használatára átengedett megyei kertről. Zalavármegye közönsége szíves volt a Zala-Egerszegen a Fehérképi utczában a nyugoti soron fekvő kertjét a zalamegyei gazdasági egyesületnek kertészeti czélokra használatul átengedni s ennek folytán az egyesület annak talaját felforgattatta, az uteza felől díszes kerítéssel ellátta, ugy hogy az mind a négy felől egészen jól bekerítve van. Minthogy a tekintetes vármegye küzünsége ezeu kertet Zala-Egerszeg várossal egy a zalaegei szegi temető mellett éjszakról fekvő s a talaj kitűnő minőségénél fogva kerti mivelési czéluak teljesen megfelelő birtokkal elcserélni fogja, s a gazdasági egyesületnek ezen uj telket használatra átengedni kegyes leend tekintve, hogy mint előadatott, a jelenlegi kert mind a négy felől laekeritve, az egész kert talaja meg forgatva, gyümölcsfákkal, csemetékkel s növényekkel beültetve van, — a tekintetes vármegye küzünsége megkéretni határoztatott. miszerint a csereszerződés megkütésénél méltóztassék Zala Egerszeg város küzünségének azon kütelezettségét szerződésileg kikötni és biztosítani, hogy a cserébe adandó tcdek talaját egész terjedelmében 2' 2 4 iáb mélyen megforgattatni, mind a négy részén erős, szilárd, marhák által át nem törhető kerítéssel körül foglalni, kelet felől kapuval s utcza ajtóval, mindezeket kulcsos zárakkal ellátni fogja, s ezok teljesítésére záros határidő alatt köteleztessék ; — jogában állván az egyesületnek a jelenlegi kertben levő összes és mindennemű fáit, csemetéit, növényeit onnét kiszedetni s elvitetni. ' 96 224. 230. A sümeyvidéki Gazdakör alapszabályairól. Felvételvén az 1887 aug. 14-én tartott közgyűlés 82, 191 számú végzésével a Sümeg vidéki gazdakör alapszabályai átvizsgálásával megbízott bizottság jelentése, ez egészben elfogadtatván az alapszabályok a következő módosításokkal leendő újbóli beterjesztés végett a kürtiek kiadatni határoztattak. 1-ür. Minthogy az egyesület alapszabályai 18 §. c, pontja szerint: „az alapító s rendes tagok felvétele vagy viszszautasitása, a vidéki körök által felvett évi fizetéses tagok megerősítése" a közgyűlés teendőihez tartozik, a IV. szakaszban ezen szó után „egyesületnek" j teendő : „megerősítés végett. a 2-or Minthogy muukaterv és költségvetés iránt a közgyűlés határozhat, ugyan a IV. §-ban, ezen szó után „elintéztetnek" teeudők ezen szavak : „a munkaterv és költségvetés megállapit,tatnak. a 3-or. Minthogy megtörténketik, hogy a kör alapitó s rendes tagjainak száma nem lesz 15, — az V. §-ban ezen szó elejbe „15" tendő „legfeljebb. u 4-szer. A fenti 2-szor pont alatt a IV. §-ban tett módosítás következményekép a VI. §-ban ezen szó helyett: „megállapítja" teendő „előkészíti és kidolgozza." 5-szür. Minthogy a helyettes elnök e megbízatása természeténél fogva esak az elnök helyett, nem pedig a mellett működik, a VIII §-ban ezen szó helyett „vagy" teendő: „akadályoztatása esetében." 6-szor. Minthogy az egyesületi alapszabályok 9. §-a értelmében a dijak az egyesület pénztárába fizetendők be, tehát az egyesület költségvetésében veendők is |j fél egészben és számolandók el, — minthogy továbbá a gazdakörök, tekintettel évdijjas, alapitó és rendes tagjaik számára is, javadalmazásaikat az egyesület pénztárából kapják, — a X. i?-ban az első sorban „a tagsi'gi" helyett „az egy forintos tagsági" teendő, — ezen szavak helyett pedig „dijjak 2/ : )-ad részét" teendő vdijjakat. u 97 223. 229. j Ki'izségek részére kiosztott tenyész bikák összevezet és! költségei fedezése elhatározásáról. A f. é. augusztus 14 én tartott közgyűlés 79 162, 166 szám alatt hozott végzése folytán a bizottság beterjesztvén jelentését, mely szerint javaslatba hozza, hogy tekintve miként Lángviz község a Sárvárról neki utalt bikának a nagykanizsai vasúti áltomásnál lett átvételekor a bika 45 napi tartásáért 40 krral IS frtot, sárvári vasúti állomásnál szemlélő bizottsági költség fejében 4 Irtot, — szállítási bért 5 frt 22 kr, kanizsai állomáson állatorvosi dijat 2 frtot, összesen 29 frt 22 kr kénytelenittetett kifizetni, mi által a bika értékén tul emelkedett, — Lángviz községnek ezen nyugtákkal igazolt összés kiadásai fedeztessenek; — hogy továbbá az alsó-lendvai járási Jakabfa küzség helyett Alsó-Lendva küzség által átvett, Dárdáról Nagy-Kanizsáig a vasúti állomáson s itt átvéve Alsó-Lendvára szállított tenyész bika után kifizetett 23 frt 48 kr az alsó lendvai küzség részére, — mégis a Tüskeszer küzseg helyett Kerka Kutas község állal átvett tenyész bikának Letenyéről Kerka-Kutasra felhajtása alkalmából 8 frt hajtóbér a bika egy napi élelmezéséért 1 Irt, átvételi nyilatkozatra 50 kr bélyeggel együtt 9 frt 50 kr, végre AlsóHrástyán községnek a Somogy várról szállított bika után 10 frt 39 kr, Turcsiscse községnek a Ventéről hajtott bika után 3 frt 80 kr költségek összesen tehát 76 frt 39 kr téríttessenek meg, a bizottság javaslata elfogadtatván, ezen üsszegek u. m. Lángviz küzségnek 29 frt 22 krajczár, Alsó Lendva küzségnek 23 frt 48 kr., Kerka-Kutas küzségnek 9 Irt 50 kr., Alsó-Hrastyán küzségnek 10 frt 39 kr. Turcsiscse községnek 3 frt 80 krajczár összesen 76 frt 39 krajczár a költségvetés VIII. 15. tétele alatt e ezimen felvett 300 frtból a pénztárból kifizettetni határoztatnak, pénztárnok ur megbízatván, hogy ezen összegeket és pedig Lángviz község részére a nagykanizsai, AlsóLendva és Kerka-Kutas község részére az alsólendvai, Alsó-Hrastyán és Turcsistye község részére a perlaki járási főszolgabíró inhoz a beterjesztett iratok melléklése, mellett kiküldeni ne terheltessék, főszolgabíró urak felkéretvén, hogy azon összegeket az illető községeknek kézbesittetni s a felvett összegekről a nyugtát s a viszszaszolgáltátott iratokról a inegismervényt megküldeni szíveskedjenek. 98 234. Az 1881 ik évi számadások megvizsgálására, az 1888-ik j évi muukaterv és költségvetés iránt javaslat tételre bizott- ;j ság kiküldéséről. Az 1887-ik évi számadások megvizsgálásával, az 1888-ik évre a munkaterv és költségvetés iránt javaslat tétellel egy bizottság, melynek tagjaiul Csertán Károly, Skublies Jenő, Szily Dezső, Königmayer János urak, ugy ügyvezető elnök és titkár választattak — megbízatott egyesületi pénztárnok ur és a vidéki kör elnök urak felkéretvéu, hogy miután az egyesület évi működéséről és vagyoni állapotáról az évi jelentés mindenkor a következő év január 31 ig a nmgu földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz felterjesztendő, ez okból a munkaterv és költségvetés megállapítása, a számadások jóváhagyása végett a közgyűlés legkésőbb 1888 január 20-ig megtartandó, az 1887ik évi működésről a jelentést és számadásokat, ugy az 1888-ik év: munkatervet és kültségvetést, a tagok névjegyzékével, és leltárral legkésőbb 1888-ik január 10-ig nmlhatlanul beterjeszteni szíveskedjenek. 99/235. Dr. Háry István ur által jégkár biztosítási ügyében érmeit, panaszról. Dr. Háry István ur földbirtokos a gazdasági egyesületnek és magyar gazdák jégbiztositási szövetségének tagja sérelemkép panaszolja, hogy a f. é. junius 11-én Puszta-Edericsen szenvedett jégkára felvételénél ugyanazon egy darabban, — táblában — lévő füldje átlagos termésének megállapításánál a silányabb részben a tényleges termés számíttatott, a bujább vagy gazdagabb részben pedig a tényleges termés figyelembe nem véti tett azért, mert ez többet mutatott, mint azon darabra jelzett holdankénti átlagos termés; — továbbá, hogy a termés értékének kiszámításánál sem a piaczi, sem a biztosított árak figyelembe nem vétettek, hanem ünkényüleg a buza métermázsája 8 frtban, a rozsé 6 frtban állapíttatott meg. Ezen ügy a gazdasági egyesület hatályküréhez nem tartozik ugyan, minthogy azonban a gazdasági egyesület a magyar gazdák jégbiztositási szüvetségét a földbirtokos közünségnek mint előnyüs intézményt s ennek kezelőjét, az első magyar általános biztosító társaságot mint a földbirtokos osztály érdekeit szem előtt tartó és eljárásában a méltányosságot küvető társaságot melegen ajánlotta, — így erkülcsileg hivatva érzi magát az egyesület szótemelni, hogy a füldbirtokes küzönség szenvedett jégkára esetében méltányos és szabályszerű eljárásban részesittcssék, -— az összes iratok a magyar gazdák jégbiztositási szövetsége felügyelő- és vizsgáló bizottságának megtelelő eljárás és lehető orvoslás eszközlése czéljából átküldetni határoztattak. 100 237. 238. 239. Augusz Zsigmond ur földbirtokos orosztonyi, Knausz Boldizsár ur birtokos nagykanizsai, — Eperjessy Sándor ur ügyvéd és birtokos nagy kanizsai lakósok jelentkezésük folytán 1888-ik évi január 1-től fogva az egyesület rendes tagjaiul felvétettek, Augusz Zsigmond ur a földmivelés s állattenyésztési, — Knausz Boldizsár ur a kertészeti, — s Eperjessy Sándor ur a közgazdasági és statisztikai szakosztályba osztattak. Erről ők a felvételi okirat, az alapszabályok, a szőlőszeti pályamunka és tüzkárbiztositási dij leengedési kedvezmény jegyzék megküldésével, ugy az első m. ált. bizt. társaság nagy-kanizsai főűgynöksége, a megyei vidéki gazdakörök, s pénztárnok ur, ugy az egyesület Értesítője kiadója végzéssel értesitendők. 101 236. Csertán Károly ur előterjesztvén, hogy mint a megye alispánja biztos alapon adhatja elő, miszerint a legközelebbi jövőben erélyes hatósági intézkedések fognak tétetni az erdő törvény értelmében is a feltétlen erdőterületek beerdősitése, a kopár területek, vizroham árkok, sivár legelő teriiletek — de remélhetőleg utóbb az országos — és megyei utak, esetleg a kü: gi utczák és községi utaknak is befasitása érdemébe : — szükségesnek látja azért, hogy ezen czélokra a szükséges csemeték megszerezhetésének megkönnyítésére czélszerü előintézkedések tétessenek, mért is bejeienti előlegesen, hogy e végből a legközelebbi gazdasági egyesületi közgyűlésre részletes indítványt fog előterjeszteni, miszerint : a) a kir. kormány kérettessék fel Tapoiczán fa-csemete iskola lelállitása végett a feltétlen erdő területek befásitása czéljára, és b) hogy a gazdasági egyesület működjék oda, hogy e uiegye letenyei, nagy-kanizsai, alsólendvai, novai, zalaegerszegi, zala-szent-gróthi és készt helyi járásaiban akáczfu iskolák állíttassanak fél s czél jaiknak megfelelően kezeltessenek. Helyeselve tudomásul vétetett, s a jövő közgyűlésen leendő tárgyalás végett napirendre kitüzetatt. 102 241. A Nagy-Kanizsán f. é. október 1 — 2. tartott ter mény kiállításról és ugyanitt október 2-án, Alsó-Lendván pedig f. é. sept. 14-én tartott tenyész állat dijjazásról a jelentés — valószínű idő rövidsége miatt, eddig be nem érkezvén a jövő közgyűlésen fognak előterjesztetni. Egyéb elintézendő tárgy nem lévén, elnök ur a közgyűlést befejezettnek nyilváritá. Közli: Szigethy Antal s. k. titkár. Képviselő testületi üles A városi képviselőtestület f. hó 16-án Kovács Károly polgármester ur elnüklete alatt rendkívüli képviselő testületi ülést tartott, melyen a napirend előtt Háczky Kálmán városi képviselő ur kérdést intéz polgármester úrhoz, váljon gondoskodott-e arról, hogy ha a megye a várostól átvett telken a tavaszszal az építkezést megkezdi, a boltjaikból kiköltözni tartozó bérlők más helyiségeket kapjanak ? Polgármester ur jelentése szerint e részben nem forog fenn akadály, mégis a képviselő testület egy bizottságot küldött ki azzal, hogy az illető városi bérlőkkel szerződésszerű megállapodásra jussanak valamint az „Arany Bárány" vendéglő átala! • . .t tervezetet adjanak be. A bizottság tagjaivá k Arvay István, Háczky Kálmán, Hajik Istv. József urak megválasztattak.
