Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-07-03 / 27. szám

A zalamegyei gazdasági egyesület H I V A T A L 0_S J? TESI TJ) J E'^ Jelentés, a „zalamegyei gazdasági egyesület" által Sümeg és SztOróth vidéke érdekében f. évi május 17-én Sümegen tartott ten yészszarvasm arha kiállít ás-és díjazásról. A „sümeg-vidéki gazdakör" 1 1887. sz. alatt felvett jegyzőkönyvi határozat alapján a kiállítás helyiségéül a Reíle és Hladni cég által felajánlott, a vásártéren fekvő raktárak udvarán lévő tágos pajtát a kiállítást megelőző napon a kiállítandó marhák elhelyezésére elkészítette, Folyó hó 17-éu a reggeli órákban a kiállításban részt vevők, részint szilaj, részint nyugati faj tenyészmarháíkat (az ide • . a. csatolt kimutatás szerint), összesen 53 darabot a kiállítás helyiségébe bevezettek. Már 9 óra után a „sümeg vidéki gazdakör" tisztviselői nagyszámú tagjai, résztvevők és érdeklődők összejöttek s pontban 10 órakor Svastits Benó főispán úr őméltósága, úgyis mint a nagyméltóságú kereskelmi, ipar- és földmivelési miniszter úr képviselője s ugy mint a zalamegyei gazdasági egyesület elnöke a kiállításban megjelenni szíveskedett, hol őt a sümeg-vidéki gazdakör megbízásából, a gazdakör jegyzője Sümegi Tivadar röviden lelkes szavakkal üdvözülvén, a megnyitás eszközléséi e felkérte. Főispán úr őméltósága a kiállítás célját s annak hasznos voltát ismertetvén, a zalamegyei gazdasági egyesület által kiküldött bíráló bizottság megjelent tagjait (névszerint: Sziics István a gazdakör elnöke, Skublies Gyula, Báró Putheány Géza, Csigó Pál, Gyöinürey Gáspár, Bogyay János és Szües Zsigmond urakat) fel kérte a bírálat megejtésére. Egyúttal tudatta főispán úr őméltósága, hogy a nagyméltóságú kereskedelmi, ipar és füidiuivelési miniszter úr a zalamegyei gazdasági kiállításokban Utazásra érdemesek részére 300 forintot rendelkezésre bocsátván. ezen üsszégből 100 forintot ezennel a sümegi tenyészinarha kiállításban díjazandók részére fordít, melyösszeget Szűcs István elnök úrnak át is adott. E szerint a bíráló bizottság tagjainak ezen 100 frt .és a zalamegyei gazdasági egyesület által küldött 80 frt, összesen 180 frt állt díjazás végett rendelkezésükre. Midőn első sorban főispán úr őméltóságának ezen szívességéért a sümeg-vidéki gazdakör köszönetét fejezte ki, egyúttal kéri az anyaegyesületet, hogy az ő köszönet nyilvánítása mellett a nagymélt. földmivelési miniszter úrnál a sümeg-vidéki gazdakör küszünetét is szíveskedjék tolmácsolni. — Főispán úr őméltósága, miután a jelenlévők üdvüzlését fogadta s szívélyesen viszonozta, a sümeg vidéki gazdakor elnükének kalauzolása mellett a kiállított marhákat sorban megtekintvén, megjegyzéseket és észrevételeket téve, egyesek kiállított marháit megdicsérte, eg^átaláu a kiállítás sikere fölötti megelégedését és örömét nyilvánította. Küzben a bíráló bizottság tagjai jegyzőnek Sziics Zsigmond urat megválasztván s a bírálat megejtési módját maguk között elhatározván, a bírálatot megkezdették s midőn minden egyes kiállított tenyészmarha megtekintése után összeültek, a díjakat következőképen Ítélték kiadatni és pedig: !. Magyarfaj (s/.ilaj) marhákért, a) Is ff osztályú dicsérő oklevelet-. Sziics István urnák-, kiállított 4 drb. telién és 2 db. 1 éves bikáért; Türjei prépostságnak 2 db. 3 éves üsző és 2 drb. 1 éves üszőért; Sümegi Tivadarnak 1 drb. 20 éves telién és I db. 2' 2 éves üszőért. b) 11-od osztályú dicsérő oklevelet.: Mojzer József urnák, kiállított 2 db. tehénéit; Klasz József 2 db. tehénért. veszprémi kanonok korában építtetett gyönyörű kastélya. Mint pécsi püspök is, évenként ellátogatott ide minden évben s az egész környék ismerte a barátságos, szelid arcú főpapot, aki már kora reggel — többnyire egyedül — egyszerű talárban bejárta a vidéket. Ide hozta el Szoldaties Ferenc festőművész hazánkfiát is több nyáron át Romából s a kastély első emeletét műteremmé alakította át számára. Uj egyházmegyéjébe már megrongált egészséggel jött s évenként külföldi fürdőkben — többnyire Gastein ban — keresett üdülést. Mult évben is oda akart menni titkárjával dr. Rédeyvel, utküzben azonban hirtelen rosszúl lett, úgy hogy vissza kellett székhelyére térnie, mely időtől fogva a püspöki residentiát el sem hagyhatta s lassú halál emészté a nemes jellemű férfiút. Utóbbi időben hallását is elvesztette s ünerejéből már mozdulni sem tudott. Majd régi bajához tüdőlob járóit, mely siettette a katasztrófát s az utolsó napokban olv tünetek mutatkoztak nála, melyek gyógykezelő orvosát és környezetét arra bírták, hogy dr. Schrőder bécsi tanárt hívták meg, aki a beteget megvizsgálván, orvostársaival tanácskozott, de már ekkor annyira complicálódott a betegség, hogy az orvosoknak nem állott hatalmukban tudományukkal a veszélyt elhárítani. A szelid lelkű férfiú elhunyta nyugodtan történt. Agyát orvosai, az udvari papság és testvére Kovács Kálmán nyűg. miniszteri tanácsos, kihez a leggyengédebb testvéri szeretet kötelékei tűzék a boldogultat, állták körül. x\ halál tusája 5 óra után kezdődött, a beteg püspök lélekzete mindinkább lassúdott s fél hat óra tájban egy mély sóhajjal kiadta lelkét. A halál híre csakhamar villámgyorsasággal terjedt e,l a városban, a püspöki palotára kitűzték i gyászlo bogót. \ város középületein és intézetein szintén gyászlobogók jelzik a részvétet, melylyel osztoznak az'egyházat ért gyászban. Áldott legyen a megdiesőűltnek emléke közöttünk s béke lebegje körül drága porait!! II. Nyugoti faj marhákért. c) 1-ső Osztályú dicsérő oklevelet ; Türjei prépostság által kiállított 2 db. üszőért ; Reger István 2 db. tehénért. b) 11-od osztályú dicsérő oklevelet : Lázár Bernát urnák, kiállított 1 db. 2 éves üsző és 1 db. 2 éves bikáért; ifj. Háczky Kálmán urnák, kiállított 1 db. 1 éves üsző és 1 db. egy éves bikáért; Zatureczky Márton úrnak, 1 db. tehénért; Eitner Sándor úrnak 1 db. tehénért; Sümegi Tivadar úrnak I db. tehénért. Pénzbeli díjat nyertek : Magyar faj marhákért: Rédei Sándor 11-od osztályú díj 15 frt, I darab tehénért; Horváth Sándor III. o. díj 8 frt, 1 db. tehénért; Keszei János 111. o. díj 8 frt, 1 db. tehénért; Tarsolyi Antal III. o. líj * Irt, 2 db. borjús teli.; Vágner Mihály 111. o. díj 5 frt, 1 db. 1 éves bikáért. Nyugati faj marhákért: Tóth Lajos I oszt. díj 20 frt, 1 db. 2 éves üszőért; Regér István I. o. 20 frt, 1 db. bikáért; Ágoston Dániel II. o. dij 10 frt, 1 db. tehénért; Neubauer József II. o. díj 10 frt, 1 db. 1 éves bika; Szalay Gyula III. o. díj J frt, 1 db. teli. Összesen 109 frt díj lett kiosztva. A díjak a bírálat befejezte után azonnal a helyszínén Szűcs István elnök úr által kiosztattak, egyúttal lelkes szavakkal buzdította a jutalmazottakat és jelenlevő gazdákat az állattenyésztés okszerű és nagy horderejű emelése- és fokozására; hangsúlyozta, hogy ne csak díj elnyerhetése, de saját — a haza és a megye érdekében iparkodjanak a/, állattenyésztést felkarolva emelni. A díjak kiosztása alkalmával Rédey Sándor sümegi tüldmives a részére kiadott 15 frt díjat lelkesedéssel - e nap hatása és a díjazás által a sümeg vidéki gaz dakör részére a gazdakör támogatásai a, visszaadta, mely összeg elfogadtatván; a pénztárba utaltatott. A díjak kiosztása után, a gazdakör rendelkezése alatti 180 frból 71 frt visszamaradván, ezen összeg a zalamegyei gazdasági egyesület pénztárába visszaküldetni határoztatott. — Sziics István elnök úr < z után előszűr a gazdakör nevében köszönetét fejezte ki nagyméltóságú Kovács Zsigmond veszprémi püspök urnák, hogv Sümegi tisztsége a kiállítás sikerének előmozdítása végett fáradozott s a kiállított szarvasmarháknak takarmányról gondoskodott.. Ismételten megküszönte Reile és Hladni uraknak a helyiség ingyen átengedését a kiállítás megtartására. Végül ugyan Szűcs István elnök úr a gazdakör nevében főispán úr őméltóságának — a kiállítás megnyitásáért köszönetet mondván, a kiállítás bezáratott s a jelenlevők azzal a meggyőződéssel és reménynyel, hogy a „Sümeg-vidéki gazdakör" biztos alapra építtetvén, boldog jövőnek néz elébe — eltávoztak. Sümeg, 1887. május 18. Szűcs István sk. gazdakör elnöke, Sümegi Tivadar sk. gazdaköri jegyző. 129 1887. Az előző években a megyei és városi törvény ha tóságok, valamint gazdasági egyesületünk ismételve is, a marhasónak lehető olcsó áron leendő elárusítását a nagyméltóságú füldmivelési kir. minisztérium utján is intézett feliratokban kérelmezték. Ezen kérvényekre a nmgú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. miniszter úrral egyértőleg kinyilatkoztatta, hogy a szóban forgó kérelem csakis az esetben vehető tehintetbe, ha a konyhasónak olyan denatu- Mása sikerűlend, melynek segélyével a konyhasó emberi használatra alkalmatlanná válik olykép, hogy azt az állatok mégis élvezhessék a nélkül, hogy a szervezetükre bármikép káros befolyást gyakorolna. Az osztrák cs. kir. földmivelési miniszter pályázatot hirdetett ki egy ily denaturáló mód feltalálására. A pályázat ezúttal sem szolgáltatott kedvező eredményt, a mennyiben a benyújtott 391 javaslat közöl egyik sem volt olyan, amely a pályázatban kitűzött fültételeknek teljesen megfelelt volna Ezek folytán a m.irhasónak lehető olcsó áron való eladhatása ez idő szerint a kir. kormány által nem engedélyezhető. Zala-Egerszegen, 1887. junius hó. HÁCZKY KÁLMÁN s. k. ügyvezető elnök. 130- -1887. Drusány C. A. Spindlhofi (Steierországban Vildon közelében) földbirtokos hizlalási célból nagyobb mennyiségű tyúkokat és galambokat kivárnia vásárolni. Miután nevezett hizlalónak saját értesítése szerint havonta legkevesebb 20,000 db. szárnyasra van szüksége, ezenkívül lakhelye: Wildon a déli vaspálya GráczMarburgi vonalrészén a harmadik állomás s Zalaim gve területéről bárhonnan nagyobb nehézség nélkül elélhető: e megkeresésben jelzett vállalat, tyúk és galambtenyésztésünk szempontjából figyelemre érdemes. NIiért is felkéretnek a tyúk és galambtenyésztéssel és szállítással foglalkozók, hogy neveiket, címeiket a megkeresővel leendő közlés végett az egyesülettel tudatni szíveskedjenek. Zala-Egerszegen, 1887. évi junius hó. HÁCZKY KÁLMÁN s. k. iigyv. elnök. 120 1887. A „veszprémmegyei gazdasági egyesület^ 1HS7. évi október hó 2, 3, 4 és 5 napjain Veszprémben a régi vármegyeház helyiségeiben, az új megyeszékház ünnepélyes megnyitása alkalmával mezőgazdasági . terményés tenyészállat kiállítást rendez. A mezőgazdasági és termény kiállítás tartama 4 nap, vagyis október hó 2, 3, 4, 5; — a tenyészállat kiállítás tartama 2 nap, vagyis október hó 2." és 3-ik napjai. A kiállítás tárgyai: I. Csoport. Mezőgazdasági termények. 1. Gabona neműek szalmában és szemben. 2. Gumós növények. 3. Takarmány magvak. 4. Iparnövények. II. Csoport. Kertészeti termények. III. Csoport. Borok. IV. Csoport. Méhészet. V. Csoport. Mezőgazdasági gépek és fülduiivelő eszközök, különös tekintettel a kisbirtokosok viszonyaira. VI. Csoport. Tenyészállatok. A kiállítás megnyitása 18K7. évi október hó 2-án délelőtt 10 órakor leend. 131 1887. A központi mintapincében képviselt termelők 30-as választmányának határozata folytán megállapított szervezeti szabályok 2. §-a értelmében a uinlgú földmivelés, ipar és kereskedelemügyi kir miniszter úr a mint i piliee kezelésének felügyeletével Saarossy Kapeller Ferenc urat, niiriszteri titkárt bízta meg, — miről a t. közönség az országos borászati kormánybiztos úr 3052 18«7. számú közleménye folytán értesíttetik. Zala-Egerszeg, 1887. június hó. Háczky Kálmán s. k. iigyv. elnök. Nebány szó iparos társamhoz. Tekintetes szerkesztő úr! Tisztelettel kérem, iparostársaimhoz intézett alábbi soraimnak szíveskedjék be eses lapjában helyet engedni. Hazánk nagy fia, gróf Széchenyi István azt mondotta, hogy „Magyarország nem volt hanem lesz." — Ezen nagy jelentőségű szavakhoz, alulírott bátorvagyok hozzátenni, hogy Magyarország majd csak akkor lesz, ha meg jön azon reánk nézve boldogabb idő, amidőn minden más nem hazai iparcikkeknek behozatala nélkül édes magyar hazánknak neme <ak hogy virágzó, de a nemzet részére hasznos és édes gyümölcsöket termő, nem hamisított, de valódi jó ipara leend. Ez pedig csakis akként lesz majdan létesíthető, ha édes magyar hazánkban lakó összes iparosok kivetkőznek a régi céhrendszer ószerüségeből; ha ügyeink érdekeiben testvéries egyetértés és összetartás által tömörülve egyesült erővel országszerte évenkint iparostanonc és segéd munkakiállításokat ívndezendünk. Hogy az ily inunkakiállításoknak esak rövid 10 év alatt is mily üdvös és hasznos eredménye leend iparügyeink érdekében: annak bővebbi fejtegetésébe ezen alkalommal nem bocsátkozom. Röviden csakis azt óhajtom a nagyérdemű olvasó közünség nagybecsű tudomására juttatni, hogy az ipartestületünk kebelében tartozó iparosoknak tanoneaik a tanonc munkakiállításra munka darabokat készítettek 56-an és pedig a bőranyagból 16, a faanyagból 21, a vasanyagból 10, szüvetanvagból 9. Jutalom díjat kap tak húszan és pedig Barda Pál, Korok József, Bertczk | Imre és Kovács Gyula egy-egy darab 10—10 frankos aranyot; Rosta Antal, Fábián Ferenc, Oberschall János és Sóos Zsigmond 2—2 db. ezüst forintot; Meskó Gyula, Ebedli József, Nagy Vince, Kovács Károly, Németh Pál, Kaszás József, Bíta József. Rujsz Károly, Plecs Antal, Vég Pál és Veisz Heinrich 1—1 darab ezüst forintot a legkitűnőbb munka darabjaik elkészítéseért. Ezen kivül az alsófokú ipariskola növendékei közül szorgalmuk és jóviseletükért, úgy a rajzban felmutatott szép előmetelükért 11-en egy-egy ezüst forinttal lettek megjutalmazva és így ipartestületünk az alsótokú iparos-tanoncok iskolai zárvizsgájával egybekötött munkakiállítás alkalmával jutalomdíjúi kiosztott összesen 4 db. aranyat és 31 db. ezüst forintost. Megemlítésre méltó, hogy városunkban az ipartestűlet még folyton a kezdet uehézségeivel küzd, miért is a testület jövedelméből mindezen díjazásokat nem tehettük volna, azonban a tek. városi hatóság egyetértőleg a tek. városi képviselő testülettel - tekintve városunk zilált pénzügyi helyzetét — kegyes volt mégis 5 db. 10—10 frankos aranyat és 15 db. 11 ezüst forintot a munkakiálhtásra jutalomdíjul kitűzni, azonkivül pedig egyeseknek nemesszivü adakozásaiból összejött 1 1 frt folyt be. Ilykép összesen 4 db. aranynak és 31 db. ezüst forintnak jútaloindíjul való kiosztliatása csakis adakozásokból volt eszközülhető, mely kegyes adományokért a nagylelkű adakozók a nyilvánosság előtt is fogadják testületünk nevében a leghálásabb köszönetünk nyilvánítását. Továbbá ipartestületünk elöljárósága köszönetét nyilvánítja mindazon ipartestületi tag uraknak, akik iparos-tanoncaiknak a munkadarabjaikhoz megkívántató anyagokat adni és időt engedni szívesek voltak, hogy tanoncaik tárgyaikat a kellő időre elkészíthették. Elismerésünket kell nyilvánítanunk még azon de rék, szorgalmas iparos-tanoncoknak is, akik I.átrak voltak munkáikat közszemlére kitenni a nagyérdemű közönségnek megbiiálására; ezen dicséretes tetteiket ipartestületünk máskép meg nem jutalmazhatja, mint hogy ipartestületünk valamint az illető tanító mesterek, úgy a munkákat kiállító iparos-tanoncoknak neveit jegyzőkönyvileg- megörökíti. Mert csakis nekik köszönhetjük azon igen nagy megtiszteltetést, melyben a kiállítás részesült azáltal, hogy megyénk főispánja Svastits Benó őméltósága, lek. Csertán Károly alispán úr, tek. Gózony László megyei főjegyző úr, tek. Háczky Kálmán úr, mint a zala megyei gazdasági egyesület elnöke és még több igen tekintélyes urak nem kicsinylőleg, sőt talán mondhatnám, egész megelégedéssel szemlélték meg a városunkban kezdeményezett első iparos-tanonc munkakiállítást, amely szíves megjelenésükért ipartestületünk nevében fogadják a nyilvánosság előtt hálás köszönetünknek nyilvánítását. Mi pedig azon édes remény által kecsegtetjük magunkat, mivelhogy már a kezdeményezés, habár nem is úgy, a mint azt a haladó kor követelményei kívánják ugyan, de megtörtént, hogy jövőre megyénk székhelyén olyan iparos-tanonc és segéd munkakiállítást fogunk