Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-01-23 / 4. szám

Melléklet a „Zalamegye" 1837. évi 4-ik számához. Egyszersmind a bizottság javaslata elfogadtatván : I minthogy köztudomás szerint Keeskeméthy Albert alapító tag vagyoni viszonyai változásánál fogva az alapító tőke és kamat hátralék be nem hajtható. - Ránolder János elhalt veszprémi püspök után pedig vagyon nem maradt, Keeskeméthy Albert alapító tőkéje 200 fi t ennek hátrálék kamatja 140 frt Ránolder János alapító tőkéje 200 frt ennek kamat hátraléka 120 frt leíratni, s mindkettő az alapító tagok sorából törültetni — továbbá elhalt Csupor Endre rendes tag tiz frt hátraléka is — a szűkölködő hátrahagyott árvákra tekintettel leíratni, —• Rózsás Sándor, aki a községi bizonyítvány szerint szenvedett súlyos vagyoni veszteségek miatt nehéz anyagi körülmények közé jutott, ezekre való tekintet bői 1887. évi január I tői lógva a rendes tagok sorából törültetni, --Khern Károly ur pedig felszólíttatni határoztatott, hogy 35 frt eddigi díj hátralékát 1887. évi február hó végéig fizesse be, különben ugy fog tekintetni, hogy e hátralékának leírásába és a rendes tagok sorából leendő kitörlésébe beleegyezik. A többi összes ciinű hátralékok behajtására nézve az 188C). évi január 19-ki közgyűlés 2. 1. 5. 11. 12. 19. sz. a. hozott határozata megujíttatván. akkép bővíttetett ki, liogv a hátralékosok előlegesen ajánlott levélben figyelmeztessenek, miszerint hátralékaik be nem fizetése esetében a fizetés teljesítésére póstai megbízás utján felhivatni és szorgoltatpi fognak, azután a hátralékosok póstai megbizás utján a fksetésre szorgoltassanak. ennek eredménytelensége esetében az egyesület követelései törvény utján hajtassanak be. A folyó tagsági díjakra azon intézkedés továbbra is fentartatott, hogy a mindenkori folyó év augusztus hó 31-éig be nem tizetett rendes tagsági díjak befizetése, - a helyben lakó tagoktól a nyugtának kézbesítésével — a vidéki tagoktól póstai megbízás utján szorgalmaztassak, sikertelenség esetében pedig az egyesület követelése per uton behajtassék. [Folyt, köv.] 128. tf. sz. 1887. Zalamegye kir. tanfelügyelője. Zalavarmegye összes tanítóihoz *) A honvédelmi miniszter úr a népfelkelésről szóló 1886-ik évi XX. törvénycikknek a népfelkelésre kötelezettek nyilvántartására vonatkozólag rövid idő múlva bekövetkezendő végrehajtását szem előtt tartva, előlegesen mennél alaposabb tájékozást kiván azon elemek felől is, melyek a szervezendő népfelkelési osztályoknál a tiszti helyek betöltésére számításba vehetők. Ezen elemek közé a 12 évi szolgálati kötelezettségüknek már megfelelt, de még a népfelkelési kötelezettség alá eső, rendfokozataikról Önként lemondott tisztek is tartoznak. — A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi minisz ter úr ő Excellentiájának 1887. évi január hó 14 én kelt 2308.'1886. elnöki számú magas rendeletéhez képest a szokott körözésen kívül e helyen is felhivom tankerületem összes tantestületét, hogy a benne fennebb jelzett értelemben található volt tisztek, származzanak akár a közös hadseregből előbb viselt rangfokozatukat velem haladék nélkül közöljék s lehetőleg nevezzék meg azon csapatokat is, melyekből annak idején, had kötelezettségük teljesítése után kiléptek. Zala-Egerszeg, 1887. január hó 20-án. l)r. Ruzsicka Kálmán kir. tanfelügyelő. A „megyei bál" N. Kanizsán. Így nevezik az évenkint január 14-én N. Kanizsán tartatni szokott bált. Ugy is lehetne mondani : yentry-hál. Vagy (mivel Zalamegye fiatalsága által rendeztetik) ugy is, hogy az „aranyfiatalság bálja." — Bármily néven nevezve is, keményen kiállja a kritikát. Van benne pompa: tesztelenséggel, jókedv: szilajság nélkül, józan szemek részegítő lánggal, na meg esetleg mámáros szemek is: kijózanító hatással. Az ősnemes, a jól buzogó kékvér sehol sem tagadja meg magát; miért ne mutatkoznék hát a nagy-kanizsai bálban is a maga szép, jóizű eredetiségében?! Mutatkozott is! Hanem azért mégis nagyon szerettem volna a jelenvolt nemes ivadékok őseinek arcképével díszíteni a „Szarvas" dísztermét: emlékeztetendő az unokákat, hogy „nagy volt hajdan a magyar" s hogy azoknak a dicső ősöknek, azoknak az örökre elszuny ad t jó öregeknek bizony bizony sokszormeg kell fordulniok a koporsóban, ha ugyan látják onnan az ismeretlen hazából cilinderes, frakkos unokáikat ... Én édes Istenem: mily gyönyörű, lélekemelő látomány lett volna megyénk ősnemeseinek fiatal (s az ősi typust még jó részben szűzen megőrzött) sarjadékát diszmagyarban, ebben a termet szép arányait feltüntető nemzeti öltözetben látni! Csak egyet láttam volna: nem adnám a világ valamennyi frakjáért és cilinderjéért! De — fájdalom! — nem láttam . . . Talán majd jövőre?! Talán majd megkezdik a nők: a férfi-világ királyai?! Igen! Engem ez a remény biztat, vigasztal: sokat, nagyon sokat tudtak tenni, teremteni a magyar nők nemzetiségi érdekeink szempontjából hajdan is; mért kellene elmaradniok a jelenkor magyar nőinek ? 1 Higyjék el hölgyeim (de önök is, uraim!) hogy egy lelkes, kedves magyar honleány a napvakitó szempárjával többet tehet nemzetiségi érdekeink emelése szempontjából minden közművelődési egyesületnél. A magyarok Istene tudja csak: mért adott akkora hatalmat különösen derék honleányainknak; de — én azt mondom — áldassék értté, hogy adott és hogy akkorát adott! Igen sok dicső dolgot teremtett már ez a hetedik „nagyha*) Kéretnek az összes megyei küzlüuvük a felhívás szives átvételére. Dr. R. K. talom." Ebben a kesergő báli referadéban is ehhez a hetedik nagyhatalomhoz fordulok én: gyönge, gyarló porszeme a hatodik nagyhatalomnak; önökhöz: vármegyénk ragyogó gyöngyei, virágjai. Arra kérem önöket, hogy nemesen verő s hazájokért lángoló szivük a jövő esztendei megyei bálon „magyar derék" alatt dobogjon ! Majd meglátják: miként pusztul el a frakk is, meg a cilinder is! Ugy is adja a magyarok Istene! Ezzel az édes reménynyel írom ide azoknak a szép magyar angyaloknak a nevét, kik az idei megyei bálon jelenvoltak s kiket esztendőre (főkötőben vagy anélkül) csak díszmagyarban engedjen látnom a jó Isten! Bogyay Istvánné (Haláp), Bottka Jánosné (Újfalu), Bottka Lászlóné (Hahót), Bogyay Ödönné (N.-Kanizsa), Baranyay Ödönné (Paesa), Cherne.l Olivéroé (SümegRendek), Dervarics Imréné (Kilimán), Dauseha Ottoné, Erdődv Lajosné, dr. Fárnek Lászlóné, dr. Fülüp Kázmérné, Gelsei Guttmann Vilmosné (N.-Kanizsa), Gaal Miklósné (Paesa), Horváth Móriezné (Pécsvárad), Hodászyné (Csákány), Isti Sándorné (Grácz), Kerkápoly Móricné Szent-Tamás), Nvuly Györgyné. Plihál Ferencné, Pál t v Alajosné, Próbáld Károlyné, Somsieh Lőrincné (N.-Kanizsa), Saárv Vincéné (Keszthely), Svastits Károlvné, Sebestény Lajosné, Schmiedt Frigyesné (N.Kanizsa), Tánczos Jánosné (Rád), Varga Imréné, Varga Lajosné, Viosz Lászlóné, Vágner Károlyné i X.-Kanizsa), Zathureczky Zsigmondné (Pallin). — Bottka Amalia és Erzsike (Hahót), Beltis Paula (N.-Kanizsa), Dervarics Blanka (Kilimánj, Gaal Atala (Paesa), Glavina Róza (Gelse), Hodászy Jolán (Csákány), Horváth Mártha (Pécsvárad), Hanny Katinka (B.-Magyarod), Isti Adél (Marcali), Kerkápoly Magda és Milike (Szent-Tamás), Körösi Róza (Marcali), Kó'hler Anna (N.-Kanizsa) Lerch Tinka (Kis-Komárora), Novinszky Poldi, Plihál Vilma, Rózsavölgyi Szidi, Rózsavölgyi Palcsiba, Rátz Ilonka és Aranka, Somssich Katinka (N.-Kanizsa), Saáry Piroska (Keszthely), Svastits Irén (Z.-Egerszeg). Svastits Arpadin és Ida (N.-Kanizsa), Tánczos Gábris és Gizella (Rád), Varga Magda, Vágner Aranka, Viosz Mariska (NagyKanizsa). — —y. Közegészségügy. Dr. Mangin Károly megyei főorvos úr a megye j területén december hónapban észlelt közegészségi állapotról és egyéb, a közegészségügyet érdeklőkről a következő havi jelentést terjesztette elő a közigazgatási bizottság január havi ülésén: „Az időjárási viszonyok a hónap legnagyobb részében kedvezők voltak, 15-ig enyhébb léghőmersék mellett derült száraz napokat élveztünk, ezentúl a hőmérő alább szállt és köd, majd északkeleti és északnyugati szelekkel fagy és havazás következett. — A közegészségi állapat felnőtteknél általában kielégítőnek volt mondható; a megye egyes vidékein emelkedett ugyan némileg a betegforgalom, de a kóresetek legtöbbje szelid lefolyást vett és gyógyulással végződött, az uralkodó kórjelleg hurutos lobos volt. A gyógykezelés alá került kórnemek közt legnagyobb számmal szerepeltek a légzőszervek hurutos lobos bántalmai, mint hürgehurut, tüdőlob; ezeken kivül előfordultak csúzoknak különböző nemei, továbbá a csáktornyai és tapolczai járásokban a hasi hagymáznak egyes szórványos esetei; B.-Füreden pedig ugyanezen fertőző betegségnek egy időben minden kipuhatolható ok nélkül 9 esete észleltetett, miért is ez esetek járványos jellegüeknek tekintetvén, tovaterjedésük lehető megakadályozása tekintetéből a szükséges óvó- és gvógyintézkedések megtétettek. A gyermekek közegészségi állapata a szórványos megbetegülések számát illetőleg körülbelül hasonlított a felnőttekéhez; a légzőszervi hurutokon kivül észleltettek bélhurutok is, nem külünbeu elszórtan vörhenynek, kanyarónak, hökhurutnak és roncsoló toroklobnak egyes esetei Zala Egerezegen és a csáktornyai járásban két-két torokgvik. A heveny fertőző kórok közül a vörheny 3 községben (Keszthelyen, Nemes-Bükkön és Tapolczán), a roncsoló turokloh pedig egy községben Bellatinczon ülrütt járványos jelleget. Vürhenvben a fentemlített 3 községben megbetegült összesen 50 gyermek ; ezek közül meg gyógyult 32, meghalt 6 és a hó végén további ápolás alatt maradt 12. — Bellatinczon roncsoló toroklobban megbetegült 10 gyermek; ezek közül meggyógyult 5, meghalt 5. December végétől újabb megbetegedés nem jelentetett be. mindazonáltal a roncsoló toroklob járvány ügyében kiadott felsőbb rendeleteknek foganatosítására az elöljáróság utasíttatott. — Himlő járvány nincs, csakis egyes esetek merültek fel itt-ott. nem különben álhimlő és bárányhimlő észleltetett a lendvai és csáktornyai járási A.-Lakos és Sztanetiveez községekben ; minthogy azonban a zala-egerszegi járás néhány küzségében rövid időközben több himlő eset lett gyógykezelés tárgya nevezetesen Árkosházán 5, Bessenyőn, Vorhotán, Andráshidán egy-egy), nehogy e kórnem, mely jelenleg az ország különbüző tá jain nagy számban szedi áldozatait, nálunk ís járványossá fajuljon, a himlőqjtásnak Z.-Egerszegen és az egerszegi járásban még december hónapban megkezdése javaslatom alapján a tek. alispáni hivatal által elrendeltetett azon megjegyzéssel, hogy különös gond fordíttassék az iskolás gyermekek viszontojtására és a majorokban levő cselédek gyermekeinek beojtására. — Boncvizsgálat teljesíttetett összesen 9, négy esetben törvényszéki megbízatás folytán, ötször rendőri tekintetből. A halál legközelebbi okai voltak a törvényszéki boncolatoknál 2 elvérzés, 1 agy lob és 1 geny vér; a rendőri boncolatoknál pedig 3 fuladás, 1 szívszélhűdés és 1 lövés folytán agybénulás. — Külső hullaszemle rendőri tekintetből teljesíttetett 2, súlyos sértés ejtetett 7 — Öngyilkosságot öt egyén követett el, kik köziil 2 (Sényi Gyula Gyenes-D'áson és Fodor József SzentGróthon) magát felakasztó, 2 (Horváth József Pákán és Szabó Károly Rádon) agyonlövéssel, egy podig.íHor váth József Sz-Gróthon) vizbe ugrással vetett véget életének. — Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 5 egyén esett áldozatává és pedig kettő (Türk József Vratesinczen és Kovács József) magát véletlenül meglővén, elvérzett. egy (Bor Pál Gutorföldén) részeg állapatban a Cserta patakba fúlt, egy (Ruzsics János) vigyázatlanság folytán a szobában kifejlődött széngázban fúlt meg, egy pedig (Mák Anna béres leány Kanizsán) a takaréktüzhelynél elégett. — Elmekórnak két esete lett hivatalos beavatkozás tárgya, mindkét beteg Budapestre szállíttatott. — Helyi, megyei és vegyes hirek. Társasestély. A zala-egerszegi cassino f. 1887. évi január hó 29-én társasestélyt tart, melyen a tagok családjaikkal és vendégeikkel együtt részt vehetnek. — Zalamegye fiatalsaga 1887. évi február hó 5-éu Zala-Egerszegen az „Arany Bárány" vendéglő nagytér méhen zártkörű táncvigalmat rendez. A reudezőség tagjai: Árvav Lajos, Botka Ferenc, Elő Ferenc, Farkas Gábor. Fitos Márton, Gidró László, dr. Graner Adolf, Horváth István, Málies József, Marton László, Nagy Sándor, dr. Neusidler Antal, Petrieh Lajos, Plihál Viktor, Skublics Károly, Smodics Viktor, Stokosza Gyula, it'j. Svastits Benó, Svastits Géza, Szalay László, dr. Thassy János, dr. Tuboly Gyula, Viosz Ferenc, dr. Víz lendvay Imre, dr. Vizlendvay József, Vizlendvay Sán dor, Vizv Géza. Kezdete esti 9 órakor. Személyjegy 3 frt. Családjegy 6 frt. A nagy-kanizsai polgári leányiskola ügye, mely iskola a Nagy-Kanizsa város által fentartott két osztályú felső leányiskola helyére van tervezve, kedvező fordulatot nyert, amennyiben dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő úr a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnak legújabban érkezett magas rendeletéhez képest a felállítandó polgári leányiskola helyisége, felszerelése, tanerőinek fizetése s a város által felajánlandó hozzájárulás érdemében — mint lapunkat értesítik — Nagy Kanizsa várossal a tárgyalásokat megindította. — A lóösszeirás tárgyában Csertán Károly alispán úr a kővetkező felhívást bocsátottaki: „Miután a hadsereg és honvédség lósziikségletének mozgósítás esetében való fedezéséről szóló 1873-ik évi XX-ik törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri szabályrendelet B. mellékleteinek 1-ső szakasza értelmében a lóállomány minden évben összeírandó; miután továbbá a netalán bekövetkezhető mozgósítás esetében országos fuvarosokul használandó fogatok és szekerek számának tudása is szükséges, ugyanazért a magas m. kir. honvédelmi minisztérium múlt évi december hó 19-én 55652. sz. a. kelt leiratával elrendelte, hogy a megye területén létező lovak és csikók, továbbá fogatok és szekerek 1887-ik évre üsszeirassanak, a lóosztályozás ellenben ezen évre elhagyassák. — Felhivom tehát a megyebeli közönséget, hogy 1887-ik évi január hó 20—31-éig terjedő időközben a községi elöljáróságoknál összes lovait és csikóit, nemkülönben fogatait és szekereit szóbeli vagy Írásbeli bejelentés utján okvetlen összeírássá. Tekintve továbbá, hogy az 1885-ik évi lóosztályozás alkalmával alkalmasoknak vagy csupán ez idő szerint alkalmatlanoknak talált lovak a jövő lóosztályozásig pontosan nyilvántaitartandók, — figyelmeztetőleg arra is fölhívom a megyebeli lótulajdonos közönséget, hogy az emiitett lovak között bármi módon előfordult, vagy ezentúl előforduló változásokat, a nyilvántartás kiigazithatása végett a községi elöljáróságoknak minden bizonynyal bejelentse.„ Meghívó. A zala-egerszegi ünkénytes tűzoltó-egylet a helybeli izr. iskola termében folyó 1887-ik évi január 30-án d. u. 2 órakor rendes közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal: 1) AVi jelentés felolvasása. 2) Tisztviselők választása. 3) Költségvetés megállapíása. 4) Számvizsgáló bizottság jelentése. 5) Az alapszabályok némely §-ának mádosítása. 6) Inditványok. A sümegi és szent-gróthi járás jegyzői kara az országos jegyzői árvaház alaptőkéjének gyarapítására 1887. évi január hó 29-én a zala-szent gróthi nagy vendéglő termében zártkörű táncvigalmat rendez. A rendező bizottság: Scholtz Károly elnök. Lohanyai Elek titkár. Ziraits Sándor pénztárnok. Berger Jenő, Berger Géza, Borky Antal. Domby László, Hayden Sándor, Mészáros Géza, Mezeritzky Gyula, Rauch György, Rozmann Lajos, Schill Gyula,'Varga Károly. Személy jegy 1 frt. Kezdete 8 órakor. Elszállásolásról gondoskodva íeend. A nagy-kanizsai Polgári Egylet 1887. évi február hó 1-én saját helyiségében „Egyleti Bált" rendez. Kezdete 9 órakor. Személyjegy 1 frt 50 kr. — Családjegy 3 frt. — Eljegyzesek. Unger TJllmann Elek Nagy-Kanizsán jegyet váltott Vágner Aranka kisasszonynyal. — Vehofsits Ottó zala egerszegi szolgabirósági írnok eljegyezte özv. Gyalókay Lászlóné leányát, Gyalókay Amália kisaszszonyt. A bötefai Dinotherium lelet fontosságát igazolja Böck János m. kir. osztálytanácsos urnák, a földtani intézet igazgatójának Kovács Károly polgármester úrhoz intézett következő levele: „Intézetünk igazgatósága különös hálával és köszönettel tartozik tek. polgármester urnák ama nagyrabecsült eljárásáért és fáradozásáéit, amelylyel a bötefai Dinotherium leletet megmentette s intézetünk muzeumának oly lekötelező szívességgel átengedte; de továbbá azért is, hogy a szeptemberi ásatás alkalmával intézetünk megbízottját dr. Pethő Gyula osztálygeologus urat a helyszinéu oly szives készséggel kalauzolta s becses közreműködésével is támogatta. — A tudományos szempontból, különösen Magyarország dunántúli részének őskori viszonyaira nézve fölötte becses lelet méltó dísze lesz az országos földtani intézet gyűjteményeinek s tek. polgármester urnák, mint a lelet megmentőjének, tisztelt nevét és emlékét hosszú időn át emlékezetébe fogja vésni a magyar geologusoknak. — El nem mulasztható kedves kötelességet teljesítek ennélfogva, midőn tek. polgármester urnák ez ügybeni