Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-05-01 / 18. szám

30—40 évet túlhaladott oly egyéneknek adatnék meg, akik munkaképtelenek, hogy igy életerős, munkabíró egyének ne kereshessék az aránylag könnyű házalás által életszükségleteiket. — Rovott előéletű embereknek engedély semmi szin alatt sem lenne adandó. — A házalás kellő korlátozása végett magyarországi alattvalókon kivül más ország alattvalóinak házalási engedély nem volna adandó; mivel külföldi házalóknál, a házaló kereskedésre engedélyezett cikkek ellenőrzése meg van nehezítve. Az állam azon kivül adójövedékében is károsíttatnék, mert a házaló soha sem fizet forgalmához képest adót, de emellett mégis az állandó iparost és kereskedőt nem szilárd concurrentia által károsítja s azokat adóképességükben gyengíti. — A házalási engedély csak egy évre volna adandó s megújításánál hitelesen bizonyítandó, hogy a kérelmező törvényes és erkölcsös életet él, ellenkező esetben neki a jog továbbra meg neui adandó. — Házalók részére az engedélyt a megyei hatóság nevében az alispán, rendezett tanácsú városokban pedig a polgármester állítaná ki. A házalást szabályozó törvényes intézkedések lelkiismeretes betartása ugyanis csak ily házalási könyv által lehetséges és ezáltal lehetne a házalók elszaporodását megakadályozni. — E házaló könyvbe egyúttal bejegyzendő lenne, minő cikkekkel van megengedve a házalás. A házaló a házalást csakis a helyi hatóságnál történt bejelentés után kezdhetné meg. A helyi hatóság a viszonyokhoz képest az egy, legfelebb két napig tartó házalási jogot a házaló könyvbe irja. Oly házalók, akik a megengedett időn túl is házalnának valamely községben, a községi szegényalap javára megbüntettetnének. — Csak 3 hó múlva jelenhetnék meg egy és ugyanazon házaló valamely községben. — A házaló összes okmányait illetve házalókönyvét mindig magával vinni és az ellenőrző közegeknek felmutatni tartozik. A házaló csak oly árúmennyiséggel házalhasson, melyet saját maga tovább vinni képes. Csak a megyei tiszti főorvos által bizonyított testi fogyatkozásban szenvedő házalók lennének feljogosítva segédtartására, aki azonban kizárólag főnöke jelenlétében házalhatna. Országos vásárokon a házaló már előre kijelölt helyen sátort nyithatna és áruit kirakodva árúsíthatná, azonban heti vásárokon a házaló megjelenése megtiltatnék. — Ezekben foglaltuk egybe a lugosi ipartestület javaslatát, célunk levén evvel az ügy iránt érdeklő közönség ügyeimét felhivni. Jó volna, ha a lugosi ipartestület mintájára helyben is mozgalom indulna meg egy, a bajt gyökeresen orvosló szabályrendelet alakítása iránt, mely szabályrendelet szigorú keresztülvitele által iparosaink és kereskedőink egyszer- s mindenkorra megszabadulhatnának veszélyes és jogosulatlan vetélytársaiktól! Hivat.ilos rovat. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről közhirré tétetik, hogy folyó évi május hó 8-án délután 2 órakor a városháza tanácstermében Zala-Egerszeg rend. tan. város hatósága területére a hegy bizottság és pedig egy hegyelnök, 4 hegyesküdt, jegyző, három egymásután következő évi időtartamra fog választatni. Felkéiv tik tehát a tek. hegy birtokosság, hogy a fent kitűzött napon és időben a választás foganatosithatására minél számosabban megjelenni szíveskedjék. Zala-Egerszeg, 1887. ápril 29-én. Kovács Károly s. k. polgármester. — Önre nézve még akkor is elérhetlen volna az! Nagysád csak tréfál ? — fanyalgott az adonis. — Korán,sem ! Sőt ismétlem mit előbb mondtam. - Tehát még egy világnál is nagyobb e drága kezecskék ára ? — Oh igen ! mosolygott némi gúnynyal a bájos asszony. — S mégis, mi volna az, ha szabad kérdeznem ? - Mi?! kíváncsiak vagyunk ugy-e bár? Hát a — forrókuti szolgabiróság ! — Nem értem ! — szólt egészen meglepetve Ormódy Talán csak nem akarja, hogy fellépjek Szentpétery ellenében, kinek megválasztatása most már bi zonyos. — Épp azt nem akarom, hogy ő legyen a szolgabiró. Tudja, nem akarom! hangsúlyozá Szalacskayné — Ön — folytatá azután egész parancsoló hangon az én kedvemért Salváry Pistára fog szavazni! - De Nagysád! — Lehetetlent kiván tőlem ! Hisz ez annyit tenne, minthogy velem együtt az egész járás elpártolna Niki mellől. Annyit jelentene, hogy Szentpétery megbukott! És ? — Ha ugy történnék ! ? — Hát többre becsüli ön ezt az unalmas embert, mint . . . -• Mint? — Nos ? — Hát mint az én kezemet. — Ortuódy hihetetlenül bámult a szeszélyes aszszonyra s mintha tétovázó gondolatait akarta volna kizavarni fejéből, izgatottan simogatta végig kopasz homlokán keresztül fésült, hosszú szőke haját, azután boldogságtól ragyogó arccal felkiáltott, hogy: ^Eljen doktor Salváry Pista, a forrókuti járás szolgabirája !

u És alig telt bele rövid egy óra, a megye háza ettől a kiáltástól hangzott vissza. A közgyűlés után néhány hétre, fényes kettős mennyegző volt Forrókutou. Ormódy Laczi vezette oltárhoz a megye legszebb asszonyát s ugyancsak akkor esküdött örök hűséget a kis Szánthó Boriskának Salváry Pista ts. Szalacskaynénak köszönhette boldogságát, meg a — szolgabiróságot is. — Azután mondja még valaki, hogy nálunk nincsenek a nőknek politikai jogai! Helyi, megyei és vegyes hirek. Lelkes tanügybarát. Árvay István úr, Zalamegye közgazdasági előadója, aki a megyebeli néptanítókat évenként oltó gallakkal el szokta látni, legújabban is inét szép jelét adta a tanügy iránti meleg érdeklődésének. Ugyanis tekintettel arra, hogy a szőlő-, lugosművelés a kertészetnek egyik diszét és ágát képezi; de különben is a megye nagyobb inérvü bortermelése folytán kívánatosnak vélvén, hogy a tanulók a hasznosabb szőlőmüvelés és bortermelés iránt is felfogásukhoz képest oktatásban részesüljenek: Zalamegye helyi viszo nyait figyelemmel kisérő, a zalamegyei gazdasági egyesület által pályadíjjal kitüntetett „Okszerű és hasznos bortermelés kézi könyve" cimű munkájából 50 példánvt szives volt felajánlani oly célból, hogy azok a megyebeli szegényebb állású, különösen pedig bortermelő vidéken működő néptanítók közt kiosztassanak. — Az érdekelt tanítók a szakmunka elnyerése céljából forduljanak a megyei kir. tanfelügyelőséghez. Gyászhír. Megdöbbentő hír jött távirat utján városunkba, mely a köztiszteletben álló agg szülőket, a széleskörű rokonságot és számos jó barátot mélyen lesujtá, hogy dr. Thassy János köz- és váltó-iigyvéd, az alsó-lendvai kir. járásbirósóg aljegyzője, április hó 28 án szívszélhűdés folytán hirtelen elhunyt. A boldogult nemes gondolkozású, komoly törekvésű férfiú, a társasólet rokonszenves tagja volt s a gyászeset által mélyen lesújtott szülők, testvérek és rokonok a sors által egész váratlanul reájuk mért nagy csapás elviselésében leljenek enyhítő vigaszt ama közrészvétben, mely drága halottul* ravatalánál osztatlanúl nyilvánul! — A család a következő gyászjelentést bocsátotta ki: Thassy Lajos és neje Gombossy .Szidónia, Thassy Ferenc, Thassy Kristóf és neje Kiss Mária, itj. Thassy Lajos és neje Vizy Gizella maguk, úgy a széles körű rokonság nevében szomorodott szívvel jelentik forrón szeretett gyermekük, testvérük, sógoruk, illetőleg rokonuk, Miske és Monostori dr. Thassy .János köz- és váltó ügyvéd kir. aljegyzőnek folyó év április hó 28-án szívszélhűdés folytán élete 27 ik évében hirtelen történt gyászos kimultát. A boldogultnak hűlt tetemei folyó évi május hó 1-én déiután 4 órakor fognak (Jseplits E. zala egerszegi temetkezési vállalata által a ságodi sírkertbe örök nyugalomra elhelyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat a megboldogult lelki üdveért pedig f. év május 2-án d. e. 9 órakor fog a z.-egerszegi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Ságod, 1887. évi április 29-én. Áldás és béke poraira! A Keszthely szent-yyörgyi helyi érdekű vasút közigazgatási bejárása az általunk jelzett időben vagyis április hó 18-án megtartatott az érdekelt felek képviselőinek jelenlétében. A tárgyalást Lakatos Aladár miniszteri titkár, a közmunka és közlekedésügyi miniszter kiküldötte vezette. Megállapították az állomás helyét, figyelembe véve, hogy azt esetleg nagyobbíthassák és a vasút vonalat idővel esetleg tovább folytathassák. Megállapították továbbá a helyeket, ahol hidak állítandók. valamint a hidak hosszúságát, a szükséges vizi árkokat, nem különben azon pontokat, ahol a létesítendő vonalon keresztül utak vagy marhajárók készítendők; ugyancsak megállapíttatott a szárny vasútnak a déli vasút szent-györgyi pályaudvarába való bekanyarodási iránya. Városi közgyűlés volt Nagy-Kanizsán apr. 25-én délután a városház nagytermében. A tárgysorozat 1. pontjának letárgyalásánál volt a legélénkebb vita, mely az 1886. évi XXII. törv. c. szelleme és határozmányai szerint módosított városi szervezeti szabályrendeletnek a rendőrkapitányi kinevezését érinti. Az a kérdés merült u. i. föl, hogy Nagy Kanizsán, hol egy főkapitány és két alkapítány van, a főispáni kinevezés csak a főkapitányra vagy az alkapítányokra is alkalmaztassék-e? Hosszabb vitatkozás után szavazás döntött. A képvise lők igen nagy többsége azon álláspontra helyezkedett s oda szavazott, hogy a főispán által kinevezendő rendőrkapitánynak csak a főkapitány tekintessék. A tárgysorozat 2. pontja az engedélyhez kötött iparok megkez dése és gyakorlása tárgyában szerkesztett, a 3. pont pedig a regale kötelezett italméréssel foglalkozó üzletekről szóló szabályrendeletet tűzte ki letárgyalásra. Ezek mindegyike elfogadtatott s helybenhagyás után ki fog nyomatni. Köszönetnyilvánítás. Deák Mihály zala-tárnoki földbirtokos úr a zala-egerszegi kórház felszerelési költ ségeire 5 forintot volt kegyes ajándékozni, inely kegyes adományért köszönetét fejezi ki a kórház igazgatósága. Megyebizottsági tagokka az április hó 24 én tar tott pót választás alkalmával városunkban Németh Elek és Horváth Miklós, a ságodi választó kerületben Mayer István, a baksaiban Balogh Emil, a bettatincziban Kajdos Károly, a novaiban Vértessy Béla, Gresz Károly, Czigány Alajos, a Jeerka-szent-miklósiban Vizy Gyula, a letenyeiben ifj. Thassy Lajos, a perlakiban Götz Ferenc, a keszthelyiben Csesznák László, dr. Lipp Vilmos •— urak választattak meg. Bérmálás. A veszprémi egyházmegye keszthelyi és kis-komáromi esperességi kerületében Pribék István felszentelt püspök úr Őméltósága május hónapban fogja kiosztani a bérmálás szentségét. A bérmálás sorrendje következőleg lett megállapítva: május 12-én Keszthelyen, 13-án Zsiden Rezivel, 14-én Szántón Karmacscsal, 15-én Zala-Szent-Lászlón Bükkel, 16-án Zala-SzentGróthon Tekenyével, 17-én Zala-Koppáuyban Bezeréddel, 18-án Kehidán Csánynyal, 19-én Szent-Péteruron Rá 1dal, 20-án Pacsán Dióskállal. 21-én Zala-Apátiban Szi ntGyörgy várral, 22-én Szabarban Zalavárral, 23-án Merenyén Orosztonynyal, 24-én Galambokon, 25-én KisKomáromban. 2Ő-án Sármelléken Páhokkal. Leányiskolák figyeimébe. Valamint nemzeti, úgy ipari szempoutból is kívánatos levén, hogy a női kézimunkákban az elavult és reánk nézve idegenszerű külföldi motívumok helyett a hazai nemzetiségek fejlett házi iparában alkalmazott eredeti és szép motívumok alkalmaztassanak: a vallás- és közoktatásügyi minisztérium készséggel fogadta Mössmer József budapesti kereskedőnek azon ajánlatát, hogy a m. kir. iparművészeti muzeum gazdag gyűjteményeiből kiválasztott eredeti hazai hímzések rajzainak lenyomatait papiroson és vásznon iskoláknak díjtalanul kész szolgáltatni. — Amely iskolák ezen rajzokat kivánják, ez iránt a kir. tanfelügyelőségnek láttamozásával ellátott levélben közvetlenül fordulhatnak nevezett kereskedőhöz. Azon tanítónők pedig, kik nevezett kereskedőnek koronaherceg utca 12. sz. a. levő üzletében az előnyös „Slíng-himzést" saját költségükön megtanulni óhajtják, ez iránti szándékokat a kir. tanfelügyelőséggel közölvén, nevezett kereskedő által díjtalan oktatásban részesülhetnek. A nagy kanizsai polgári iskola hangversenyéről emlékeztünk meg lapunk mult számában, őszinte szavakkal fejezve ki a szereplők iránti méltó elismerésünket. A legnagyobb lelkiismeretesség mellett is megtörtént ez úttal, hogy a legtöbbet táradók egyikéről nem tettünk említést. Hoffmanu Mór tanárról semmit sem szóltunk; pedig az egész dolognak ő adta az iniciativát s az ő fáradhatlan, lelkes buzgalmának köszönhető, hogy a szavalat és színdarab oly szépen sikerült. De hát igy járnak az életben legtöbbször azok a szereplők, kiknek mozgató ereje a coulissák mögött működik s inegvonuló szerénységre vannak utalva. Mi azonban e tekintetbeu való mulasztásunkat helyre ütjük és neki is szívesen adunk méltó részt azon babérból, melyet az ő buzgó fáradazása utján arattak a nyílt színpadon szereplők. Roboz István, jubiláns szerkesztőt a nagy-kanizsai irodalom-pártoló egyesület irodalmi szakosztálya levélíleg fogja üdvözölni május 1-én végbemenő jubileuma alkalmából. A „Polgári Egylet" Nagy-Kanizsán ápr. 24 éu rendkívüli közgyűlést tartott, mely alkalommal a módo sított alapszabályok terjesztettek elé. A módosításokat a közgyűlés elfogadta s helybenhagyás végett fülterjesztetni határozta. A zala-szent-groti önkentes tüzolto-egylet tisztújító gyűlését április hó 24-én tartotta, a következő eredménynyel: Botka Ferenc elnök, Berger Jenő alelnök, Glazer Gyula titkár, Bita József pénztárnok, Holly József főparancsnok, Kluger Sámuel alparancsnok, Szűcs Imre segédtiszt, Hallek Radós szertárnok. Választmányi tagok : Berger János, Botfy Péter, Lohonya László, Paraiz János, Rimdermojzer Ignác, Scliolcz Károly, Tavasz János, Tót Vendel, Varga Károly. Tanitogyüles. A z.-egerszegi róm. katli. tanítói kör tavaszi gyűlését 1887. május 12-én Egy házas-Bükkön, az iskola termében fogja megtartani. Tárgysor: 1.) Gyakorlati tanítás Horváth István helybeli tanító által a földrajzból. 2.j Elnöki megnyitó s a mult gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 3.) Az egy tanítóval bíró népiskola tananyaga és ennek hétről-hétre való felosztása; hozza Nóvák Mihály andráshidai tanító. 4.) A segélyegylet megalapítása és alapszabályainak t< Iolvasása. 5.) A soinogy-megyei tanító-egylet átirata. 6.; A pénztáros jelentése és tagdíjlizetés. 7.) Uj tagok fölvétele. 8.) Indítványok. 9.) A jövő gyűlés helyének megállapítása. 10.) Tisztújítás. A kör rendes tagjai lölhivatnak, hogy díjlevelök hitelesített másolatát most már minden halogatás nélkül beadják. Kovács Győző korelnök. A „Gazdak es iparosok altalanos hitelzo szövetke zete" igazgatósága értesiti a zala-egerszegi fióktelep tagjait, hogy a fióktelep a zala-egerszegi törvényszéknek *83. számú végzése folytán törvényszék ileg becégeztetett így működését törvényszerüleg megkezdheti s a részjegyek törlesztése vasárnaponként d. u. 2 6 óráig tel jesíthető Háza® Sándor urnák a nagy templom alatt levő házánál felállított irodában, hol újabb részjegyek is vehetők. A csendőröket is becsapta. Nem régiben beállít a kis-komáromi csendőr-laktányába egy meglehetős csinosan öltözött fiatal ember s bemutatja magát, hogy ő nagy-kanizsai borbély s üzlete a városház földszintjén van és az a szerencsétlenség történt vele, hogy mig ő a városi főkapitányt borotválta, két magas, tisztességesen öltözött fiatal ember üzletébe jött; ott egy ideig váiakoztak s azután elmentek. Később mikor szegen lóggó felső kabátját magára vette s abból 501) forintja hiányzott, látta csak be, hogy azok tulajdouképen tolvajok voltok. Annyit megtudott, hogy utjokat erre vették s valószínűleg Keszthelyre mennek s ott elcsipetheti őket; de miként üljön ő vonatra, mikor siettében pénzt nem is hozott magával s az összes uti költsége: 2:> kr. A csendőrök megsajnálták s hogy vasútra mehessen és idejében érjen Keszthelyre, adtak neki kölcsönképen 3 frtot. Ez hálásan köszönte s még felöltőjét is felajánlotta kézi zálog gyauánt, mit azonban a csendőrök nem fogadtak el. A csendőröktől elment a községi bíróhoz s annak is elpanaszolván esetét, ott is nagy részvétre talált s a biró is adott neki pénzt; ínég elutazása előtt jól meg is vendégelte. A csendőrük erős felügyelet alatt tartották az országutat és a korcsmát, hogy esetleg nem jönnek-e a tolvajok. Egyszer csakugyan jött két magas fiatal ember, kiket a csendőrség nyomban le is tartóztatott s vallatóra vett. Ezek azután rögtön rá jöttek, hogy az állítólagos borbély tulajdonképen országos svindler. Előtte való napon velük evett, ivott a galamboki korcsmában s ott kapta könyörületességből azt a 25 krost is, mit a csendőrségnek mutogatott. Az elfogottak, kik vándor mészárossegédek voltak, igazolás után szabadon bocsáttattak. A csalónak meg üthetik a nyomát. Tüz. Udvarnok községben április hó 23-án dél utáni 5 órakor tüz ütvén ki, három ház melléképületekkel a lángok martalékává lett; a leégett, házak ketteje biztosítva volt, a kár jelentékeny. Veres verekedes. Kis Imre István, tekenyei lakós t. hó 21-én vigan mulatott tübb ottani társával a falu korcsmájában. Este 9 órakor hazamenet összevesztek s Kis Imre Istvánt úgy megverték, hogy a kapott sebek következtében másnap meghalt. A megejtett nyomozás alkalmával a tettes Rákosi József személyében kipuliatoltatott, ki tettét töredelmesen bevallván, a kir. járásbíróságnak átadatott.