Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-03-13 / 11. szám

Melléklet a „Zalamegye

1-' 1887-ik évi II. számához. A pénztári forgalmi bevétel volt 8623 frt 23- 4 kr. folyó készpénz, 3 drb 20 frankos, 55 drb 10 frankos arany, 4 drb ezüst két frtos; — a kiadás 8465 frt 69' j kr. s 12 drb 10 frankos arany, a pénztári maradvány 1886-ik évi december 31-én folyó készpénz 171 frt 53

2/i és 2 i kr. oé., 3 drb 20 frankos, 43 drb 10 frankos arany és 4 drb ezüst két frtos, — ezen maradványnak ugy a 2558 frt alapító tőke kamat hátráléknak, és 1845 frt rendes tagsági díj hátráléknak beszámításával az összes egyesületi vagyon 37139 frt 30 kr., 3 drb 20 frankos, 43 drb 10 frankos arany, és 4 drb ezüst két forintos és az 1885. dec. 31-iki állapotnál, Ktnely volt 36684 frt 21 kr., 3 drb 20 frankos, 1 drb 10 frankos arany és 4 drb ezüst két frtos, több 455 frt 9 krral s 42 drb 10 frankos arany nyal. A pénztár vizsgálatot teljesítvén, mindezen összes vagyon a pénztárban hiánytalanul elhelyezve találtatott. A pénztár példás pontossággal és szakértelemmel kezeltetik, a számadások dicséretes szabatossággal ve zettettek, valamint a titkári teendők is elismerést érdemlő buzgalommal teljesíttettek. Kelt Zala-Egerszegen 1887. január hó 9-én. Háczky Kálmán s. k. ügyvezető elnök. Zalamegye tanügye. (Vége.) XVI.) A megyei tantestület szellemi önképzéséről, társadalmi s nemzeti feladatainak megvalósítására irányult törekvéséről ezen tanévben is elismeréssel nyilatkozhatom. Egyesületi foglalkozása három irányban nyilvánult: 1. Szellemi és irodalmi munkásság, mely felölelte szak- és társadalmi kérdések fejlesztését, értekezéseket, fölolvasásokat, gyakorlati tanításokat, birálatokat és könyvismertetéseket. 11 A napi kérdés tanácskozmányait az orsz. tanítói nyugdíj, korpótlék, a tanítói állapot és tekintélyemelés stb. képezték. 111. A harmadik irány az orsz. árvaház és Eötvösalap bevonásával a belügyek és kegyelet körében buzgólkodott. Az általános tauítóegyletnek ezen tanévben 6 alapító, 97 pártoló, 257 rendes — összesen 360 tagja volt. Járásközi ülés 188"',,-ban tartatott 16, negyven gyakorlati előadással és felolvasással. Az árvahási gyüjlés eredménye mai mapig — 982 frt 21 kr. Az Eötvös-alapnak a járáskörök évi járulékot biztosítottak; részben pedig 100 frttal alapító tagokul léptek be. A zala-egerszegi járáskör segélyegylete is 700 frtot meghaladó összeggel rendelkezik. A tanszer muzeum vagyona számos szakmunkákon kivül 400 frtot közelit meg. Ugyanennek alapszabályai az 1886. évi nagygyűlés alkalmából módosíttatván, a könyvtár és küuyvbirálat is a muzeumi bizottság ügyköréhez jutott. Jelentétékeny szaporodást mutatnak a járáskörök könyvtárai. XVII.) Már többször volt alkalmam megvilágítani a ministeri iskolalátogatók intézményének gyakorlati jelentőségét, nemkülönben e rendkívül terjedt tankerületben reájuk váró szép és hazafias feladatok fontosságát. Tevékenységüknek havi jelentéseimben történt méltatása után nem szükséges újabban is rámutatnom a szempontokra, melyek a társadalom érdeklődését ezen intézmény keretében is népoktatásunk fejlesztése felé terelhetik. A mily ürömmel emlékezhetem meg a készségről, melylyel a miniszteri iskolalátogató urak egyes vidékek vi^onyainál fogva sokszor nagy nehézségekkel járó kütelmeiket teljesítik: épp oly hálával mondok nekik e helyen is koszünetet szives támogatásukért s kérem őket, hogy magasztos feladatunk teljesítésében legyenek a jövőben is hű szövetségeseim. XVIII.) E tanévet követő szünidőben rendezte a nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület gyermek játéktárgy kiállítását, melyről ezen egyesület buzgó tevékenysége s a kiállítással üsszekütütt nemes elhatározások cziméu egyaránt kívántam megemlékezni. A hazai munkaanyag terjesztése, az ipar fejlődése iránti érzék fokozása s végül az állami vagyon szaporitása voltak a jelszavak, melyeket az egyesület első e nemű kísérletének zászlójára irt. Amily határozattan hangoztatta az egyesület, hogy ily általánosan érzett elvek szolgálatába állani — társadalmi kötelesség: épp oly szép erkülcsi s anyagi siker jutalmazta hazafias lelkesedését s emberbaráti buzgolkodását. Az eszme hódított s a példa sok nemes követőre fog találni. XIX.) Multévi jelentésemben szerencsém volt az országos népoktatási törzskönyv földolgozásának tankerti letem átvétele óta teljesített előmunkálataira rámutatni. Ma azon kedvező helyzetben vagyok, hogy e rendkívül fontos, de a községek és tanítók igen nagy számánál fogva hivatalom egyik munkaerejét csaknem állandóan igénybe vevő munkálat keresztülvitelének ónálló csoportjait is feltüntethetem. A magas közoktatásügyi minisztériumnak az egyes lapok földolgozását megállapító sorrendjéhez képest — a tanítók személyi viszonyait összegező közel hatezer okmánynyal fölszerelt harmadik lapnak nemcsak adatgyűjtése de a másod- és harmadpéldányok másolása is befejezéshez közeleg. Az iskolák helyi viszonyait méltató első lapnak adatgyűjtése, befejeztetvén — másolata a megyei hatóságnál folyamatban van. Az iskolák összes vagyonát, jövedelmét és kiadását feltüntető második lapnak adatai a katasteri birtokivek és telek jegyzőkönyvi kivonatok alapján csaknem teljesen begyűjtetvén — másolása 1881. év tavaszán megkezdhető lesz. XX.) E zen tanévben tiszttársammal együtt 176 napot töltöttem iskolalátogatással. Ezeknek eredményéről s tett intézkedéseim érdeméről a közigazgatási bízott ságnak minden egyes havi ülésében részletes jelentésben számot adtam. Irodámban 188%. tanévben 3320 ügydarab intéztetett el. XXI.) A Muraköz s a zalamegyei vendvidék népoktatásának szervezésén és lendületén felbuzduló lelkes s hazafias tanügybarátok, nemkülönben Zalamegye nemesi pénztáranak választmánya által a magyar nyelv oktatásában és elsajátításában legkitűnőbb tanítók és növendékek megjutalmazása czéljából adományozott és belátásom szerint kiosztandó összegekből ezen tanév végén megjutalmaztattak : a) 7 állami iskolai tanító 210 frt b) 3 felekezeti iskolai tanító 90 frt c) 7 állami iskola növendékei 92 frt d) 2 községi iskola növendékei 24 frt e) 12 felekezeti iskola nüvendékei 94 frt Összesen 510 frt. Tekintetes küzigazgatási bizottság! Jelentésem zárlatán még csak egy pillantást kivánok vetni Zalamegye népoktatása történetének a magyar népoktatás 15 évi rendkívüli fejlődésének folyamából kiválasztható néhány fontosb adatára: Zala vármegyében Iskolába járó tanköteles Iskolák száma Tanítók száma Iskolák évi kiadása Összes tanítók fizetése Egy iskola került évenkénti átlagban fan termek száma Évi államsegély 1870 ben 1875-ben 1886 ban 28392 33446 51035 331 428 3X3 468 Á09 601 88370 f

t |

23

8147ft|34768Qft 83250 ft 192163ftl275479ft 266 ft 374 27857 ft 501 ft "451 45677 ft 85

0 ft ~610 72085fF Ne feledjük továbbá, hogy a magas közoktatási minisztériumnak legutolsó részletes kimutatásai szerint: Zalavármegye Magyarország összes megyéi közt — a fővárostól eltekintve — Tanköteleseinek számával a nyolcadik helyet foglalja el Összes iskolái számával a tizenegyedik „ „ „ Tanítói számával a nyolcadik „ „ „ Iskoláinak évi kiadásaival a nyolcadik „ „ „ Összes népiskoláival a tizedik „ „ „ Polgári iskoláival Pest, Bács-Bodrog, Csongrád, Krassó-Szörény s Nyitramegyékkel együtt a második „ „ „ Felsőbb népiskoláinak számával a második „ „ „ Ki sem tagadhatja, hogy ezen adatokban együtt találjuk a további fejlődésnek legkedvezőbb feltételeit és tényezőit, melyeknek erélyes és lelkes felhasználása számokban és szellemi hatásban egyaránt szép korszak zálogát nyújtja. Mert föltétlenül szükséges, hogy a pontos iskolázás lelkiismeretessége s a jó iskola iránti érzék oly alaposan és következetesen ápoltassék, mint amily következetesen nagyok és meghatók az áldozatok, melyeket az állam, felekezetek és községek a művelődésnek ma már meghoznak. S ha jól érzem is, mennyit kell még a nyomasztó anyagi viszonyok, egyes községek közönye és nálunk helyenként legyőzhetlen földrajzi akadályok ellenséges áramlatai ellen küzdenünk : ugyanakkor lelkem egész odaadásával hiszem és remélem, hogy a tekintetes küzigazgatási bizottságnak mindenkor tanúsított meleg érdeklődése, az egyházi és világi hatóságoknak erélyes támogatása s Zalamegye 600 tanítójának türhetlen munkássága, végül pedig a társadalom hívatott tényezőinek üsszhatá sa — Zalavármegye népoktatását virágzóvá, annak gonddal s szeretettel ápolt közügyévé fogja fejleszteni!! Zala-Egerszegen, 1887 évi januárhavi ülésben. I)r. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő. Városi közgyűlés Nagy Kanizsán. Nagy-Kanizsa város képviselőtestülete f. hó 5-én gyűlést tartott. E napra tűzte volt u. i. ki megyénk alispánja az árvaszéki előadótanácsos választását s ekkor ment végbe az egyes bizottságok megalakítása is. Az ülés jóval 10 óra után vette kezdetét. Cser tán Károly alispánt a terembe való lépésekor a szép számban megjelent képviselők lelkes éljenzéssel fogadták. Elfoglalván elnöki székét, örümét fejezte ki, hogy a képviselők részéről a közügyek iránt (amint a jelenlevők szép száma mutatja) oly meleg érdeklődést tapasztal s az ülést megnyitottnak nyilvánította. Majd kinevezvén a kandidáló bizottságot, ennek tagjaival visszavonult a polgármesteri terembe, hogy az állásra jelentkezőket fogadja. Alig volt azonban pár pillanatig távol, visszajött s kijelentette, hogy az állásra csupán Trojko Lajos ügyvéd jelentkezett. Erre a képviselőtestület éljenzéssel kiáltotta ki egyhangúlag az árvaszéki előadótanácsosi állásra Trojko Lajost. A megválasztott behivatván, az esküt nyomban le is tette s néhány őszinte szóval mondott köszönetet a képviselőtestületnek. Ezután alispán úr az elnöki széket elhagyván, az ülés további vezetését Babochay polgármester vette át. Napi renden volt u. i. a bizottságok megalakítása. Az e célból eszközült szavazás eredménye következő: Pénzügyi bizottság: Miltéuyi Sándor, Dolmányos László, Eperjessy Sándor, Ebenspanger Lipót, Grünhut Henrik. Gutmann Henrik, Fiselil Pál, Lüwinger Ig-nác, Rosenberg Izrael, Sommer Sándor, Stern Mór, Vidor Samu, Weiss Manó, Rapoch Gyula, Tóth Lajos, Wagner Károly, dr. Benczik Ferenc, Somssieh Lőrinc, Blau Lajos, dr. Tuboly Gyula, iíj. Plánder János, Bettlheim Samu, Hirschel Ede, Plihál Ferenc, Weissmayer Mór. Közegészségügyi bizottság: dr. Ditrichstein Dávid, dr. Schrever Lajos, Rácz Antal, dr. Pick Albert, Fürst Lajos, dr. Neumann Ede, Lengyel Lajos, Hoffer Ferenc, Lethnger Kelemen, Maár Nándor, Pávlekovits Metliod, Práger Béla, dr. Szekeres József, Tersanczky József, dr. Blau Simon, dr. Szukits Nándor, Hütter Lajos, Bún Samu, Morgenbesser János, Németh Ignác, Janky Károly, dr. Gerő József. Építészeti bizottság: Anek László, Blau Lajos, Sallér Lajos, Plosszer Ignác, Wágner Károlv, Gutmann Henrik, Eperjessy Sándor, Plihál Ferenc, Tersánczky József, Gutmann Vilmos, Stern 1. Mór, Kiss József Ferus, Tóth Mihály, Löwinger Ignác, Ebenspanger Lipót, dr. Schreyer Lajos, Rosenfeld Adolf, Karczag Béla, dr. Szekeres József. Vidor Samu, Hirschef Ede, Hertelendy Béla, Weiss Manó, Ebenspanger Leo, Knausz Boldizsár, Tauber Alajos. Iskolaszék: Ebenspanger Lipót, Eperjessy Sándor, Nucsecz József, dr. Schreyer Lajos, Plosszer Ignác, Babochay György, Janky Károly, id. Hegedűs László, Haba József, Tersánczky József, Hoffmann Mór, Lengyel Lajos, Hertelendy Béla, Lengyel Ignác, dr. Benézik Ferenc, dr. Szukits Nándor, Garai Benő, Kovács Béla, Knortzer György, Németh Ignác, Trojkó Lajos, dr. Neusziedler Antal. dr. Tripámmer Rezső, dr. Gerő József, Simon Gábor, Knausz Boldizsár, dr. Tuboly Gyula, Miháleez József, Horváth Károly, Faics Lajos, Plihál Ferenc, Löwy Adolf, Bún Samu. Gazdasági bizottság: Ebenspanger Lipót, Sommer Sándor, Plihál Ferenc, Ujváry Illés, Hertelendy Béla, Blau Pál, Eperjessy Sándor, Plosszer Ignác, dr. Benczik Ferenc, Knausz Boldizsár, Somsich Lőrinc, Thomka Endre, Szedlmayer László, Gáspár Ferenc, Dolmányos László, Herczeg György, Máninger József, Plánder Károly, Anek László, Pálfy Alajos, Krániez János, Juhász György, Babochay György, Hirschel Ede, Gudlin László. Laktanya bizottság: Weiss Manó, Vidor Samu, Hertelendy Í3éla, Ebenspanger Lipót, Knortzer Frigyes, Knausz Boldizsár, Hirschel Ede, Hirschel Hennán, Ujváry Illés, Simon Gábor, Csemits Károly, Babochay György, Garai Benő, Sommer Sándor, Plosszer Ignác, Eperjessy Sándor, dr. Benczik Ferenc, Sallér Lajos, Tóth Mihály, Plihál Ferenc. Számvizsgáló bizottság: Stolczer Gusztáv, Knausz Boldizsár, Kuorzer György, Maschanzker Mór, Dolmányos László, Rechnitz Vilmos, ifjú Hegedűs László, Rapoch Gyula, Bachrach Gyula, Bettlheim Győző. Jogügyi bizottság: Sebestény Lajos, Rapoch Gyula, dr. Benczik Ferenc, Bogyay Ödön, Cseresnyés Sándor, Kovács Béla, Simon Gábor, Fisehl Pál, dr. Tripámmer Rezső, Garai Benő. Szegényügyi bizottság: Garai Benő, Unger-Ulhnaun Elek, Somssich Lőrinc, Schlesinger Gyula, Máninger József, Löwinger Ignác, Hirschel Hermán, Pukmann László, Rechnitz Vilmos, Sebestény Lajos. Színházi bizottság: Hertelendy Béla, Gutmann Vilmos, Kovács Béla, Hirschel Ede, Knausz Boldizsár, dr. Tubuly Gyula, dr. Benczik Ferenc, Karczag Béla, dr. Schreyer Lajos, Plihál Ferenc, Eperjessy Sándor, Ebenspanger Lipót, Babochay György, Lengyel Lajos, Pálfy Alajos. Fó'gymnasiumi bizottság: Eperjessy Sándor, Ebenspanger Lipót, Hertelendy Béla. Árvaszéki pótülnökök: Tóth Lajos, Faics Lajos, Hertelendy Béla, Grünhut Fülöp, Löwinger Ignác, Bettlheim Győző, Rechnitz Vilmos, Stern I. Mór, dr. Tuboly Gyula, Ujváry Illés, dr. Horváth Antal, dr. Rothschild Samu. — A kereskedelmi kör jelmezestélye. A zala-egerszegi kereskedelmi kör f. hó 5-én fényesen sikerült jelmez-estélyt rendezett a „Zöldfa" nagyvendéglőben könyvtára javára. * « * A lap tudósító tiszte báljaink alkalmával: begyűrni 1 ív papirt frakkja belsőzsebébe, mellé tűzni egy kis darab plajbászt, melynek mind a két vége ki legyen hegyezve, az első négyes párokat megszámlálni, hivatalosan belepillantani amaz ürömtől villogó szép szemekbe s ha minden hivatalos tekintély dacára el nem olvad ez alatt, átvonulni oda, hol a fáradhatlan arany-fiatalság felvillanyozó ropogós kopogós csárdás taktusra üti a . . . ferblit, betűsorba szedni itt a szépek neveit ugy, hogy mindegyik első helyre kerüljön, akkor aztán „A Mór-(ic) megtette kütelességét, a Mór mehet" . . . táncolni. Ezt a rendszabályt kérem én mint újonc két db. havanna szivarral csikartam ki egy titkát féltékenyen őrző idült gavallértól, ki a „mór" szerepeket példás buzgalommal szokta teljesíteni'. Hanem engem — az ármányos — minden elővigyázatom mellett tisztára becsapott. Egy egész árkus papirost vittem magammal, meg két irónt (azok küziil is az egyik egész volt) s még csak a mamák neveit sem Írhattam le, már elfogyott a papirom . . . Mi lesz most ? A szerkesztő legalább is megül! Pincér! „Parancs." Hozzon nekem egy konc papirost! „Azonnal szolgálok kérem!" Kerekes egy óra múlván csakugyan lógg feléin a Zsán gyerek, kit mi rendesen Jancsinak szólítunk, olyau savanyu ábrázattal, mint akinek kenderföld nem került s bánátában két hétig ecetes ugorkával él. Hol a papir? kérdém. „Jelenleg azzal nem szolgálhatok kérem, hanem van: angol tengerészhus olasz metélttel vagy francia burgonyával (ha ezt megtudnák a nagyhatalmasságok !) spékelt frikándo szelet, fácán, vadsertés csipke márta-