Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-02-27 / 9. szám

IV.) Ezen tanévben következő uj iskolák létesültek : a) gardinoveezi rk., b) lippai rk., c) nagykapor­naki zárdaiskola, d) buesú-szent-lászlói móz., e) gelsei móz., összesen 5. Uj iskolaházak épültek: 1. Nagy-Kanizsán községi elemi, 2. Bókaházán rk., 3 Balaton Magyaródon rk., 4. Lippán rk., 5. Nagy-Kapornakon rk., 0. Gardinoveczen rk., összesen 6. Szaporodott tantermek száma: Nagy-Kanizsa küzs. 2., Nagy-Kapornak rk. 2., Lippa rk. 1., Gardinovecz rk. 1., Gelse móz. 1., Búesú-Szent-László móz. 1., Z.­Szent-Gróth móz 1., összesen 9. Szerveztetett, uj tanítói állomások-. Zala-Egerszeg polg. iskola 3, Nagy-Kanizsa községi 2, Perlak állami 3, Stridó állami 1, Turnischa rk. 1, Oardinovecz rk. 1, Nagy-Kapornak rk. 2, Nyirád közs. 1, Celse móz. 1, móz. 1, Zala-Szent-Gróth móz. 1, Búcsu-Szent-László móz. 1, Nagy-Kanizsa magán 1, összesen 18. Megszűnt iskolák: nagy-kanizsai ágostai, dobrónaki móz. I ayyis Zalamegyében 1869-től egész máig: A.) et/észen uj iskola szerveztetett 85. B.) uj iskolaház épült 126. C.) uj tanterem épült 236. D.) uj tanítói állomás szerveztetett 220. Zalamegye 568 önálló községe közül: •a) 337 községben helyben volt egy vagy több iskola, b) 19'J község pedig iskolázásra volt becsatolva vala­mely szomszéd községhez, c) 32 községben nem volt sem iskola, sem iskolázás. Ezen harmadik csoportban foglaltatnak a csekély lélek­számuknál vagy rendkívüli szegénységüknél, végül pedig a csatlakozásban földrajzi viszonyaik legyőzhetlen aka­dályai által gátolt kisebb községek. Megnyugvásul szolgálhat a tekintetes közig, bizott­ságnak azon körülmény, hogy számos uj iskola szerve­zésén s a meglevők fejlesztésén kivül az oktatás áldását nélkülöző s sok nehézségekkel küzdő apró községek számát a tankerület átvétele óta 52-ró'l 32-re apasz­tottam. Legodaadóbb gondjaim tárgyát képezi, hogy he­lyesebb csatlakozásukkal mielőbb Zalamegye összes köz­ségei az iskolázás jótéteményében részesülhessenek. V.) Az iskolák tanítási nyelve: a) 359 iskolában tisztán magyar; b) 39 iskolában magyar horvát, vagy magyar-vend: c) 3 iskolában magyar-német; dj 2 iskolában magyaron kivül más két nyelv: e) 0 iskolában horvát — magyar, vend — magyar. A maqyar nyelv kötelezd oktatását végleg szabá­lyozó magas rendelet gyökeres végrehajtása céljából a magas minisztériumnak tett előteijesztéseim alapján a Csáktornyái állami tanítóképezde 1886. évi tanképesítő vizsgálata alkalmából a magyar nyelvet elsajátított idegen ajkú tanítóknak magyarnyelvi oklevel elnyerésére még egy legutolsó alkalom nyújtatott. A mikor részint az utolsó magyarnyelvi póttanfo­lyamon megbukott s azóta magukat begyakorolt, részint pedig póttanfolyamokon kellő ideig részt nem vett ide­gen ajkú tanítók vettettek vizsgálat alá. A muraközi s vendvidéki népoktatás szerves fej­lesztése iránt már mult évi jelentésemben tüzetesen méltatott intézkedéseket ezen tanévben is folytattam s a túl tömött iskolák új tanítói állomásai, részint pedig az önálló iskola fentartására kötelezhető községek irányában a legszigorúbb hatósági eljárást foganatosítottam. A muraközi népoktatás történetével, az utóbbi évek ben tapasztalhó fölvirágzásával, végül pedig jövő fej­lesztésének föltételeivel egy tüzetes közérdekű munká­latban óhajtok foglalkozni. E téren tett s a tek. köz­igazgatási bizottságnak esetről esetre föltüntetett intéz­kedéseim után szabadjon ezen alkalomból csupán azon, ma már jogosult reményemet ismetelnem, „hogy idegen ajkú polgártársainknak az állami iskolázás kétségbe­yonhatlan sikere, a valláserkölcsi szempontok szigorú érvényre; emelése, a magas közoktatási kormány áldo­zatkészsége s általában a felekezeti iskolázás javítására irányult gondok által felkeltett eddigi bizalma, kétség­nélkiii azon tudattá fog bennünk erősbödni, hogy mindaz, a mi közi lik a közművelődés terén anyanyelvük bántatlanságával s a magyar kultúra legtörvényesebb esz­közeivel történik — saját anyagi s szellemi boldogulásuk felé egyengeti az utat!" . . . VI.) Kereskedelmi iskoláink 14 tanítójának elő­adásait 118 növendék látogatá. A zala-egerszegi polgári fiúiskolával kapcsolatosan felállított kereskedelmi szakfolyam még e nyár folya­mában ruháztatott fel középtanodai jelleggel s az összes erre vonatkozó kiváltságokkal. Tantestülete is szaporít­tatván, megnyitható volt a kereskedelmi harmadik év­folyama olyképen, hogy e tanfolyam növendékei 188 H/ 7. tanév zárlatán, a nagyméltóságú közoktatási és keres­kedelmi minisztériumok által kinezett biztosok jelenlé­tében kereskedelmi érettségi vizsgához fognak bocsáttatni. A megye három kereskedelmi iskolájának fentartása ezen tanévben 4100 frtba került 2620 frt községi, egyleti és hitközségi hozzájárulással. VII.) A zala-egerszegi polgári fiúiskola mellé 1883-ban felállított rnűasztalos tanműhelyben ezen tan­évben tíz növendék nyert a műasztaíosságban s az általa igényelt esztergályosság s műfaragásban oktatást. Ugyanezen növendékek gyakorlati előadásukon kívül az építészeti rajz, technológia, műszaki rajz, mintázás és könyvvitel körében is hetenkint több órában voltak el foglalva. Összesen készült: a.) 33 asztalos munka, b.) 227 drb esztergályozás, c.) 68 faragás. Eladásra készült 26 drb, magán használatra 7 drb. A tanműhely jelen évi fentartására 430 frt forgó tőke mellett 800 frt államsegély s 150 frt vei/i/es forrású segély fordíttatott. ' (Folyt, köv.)" Hivatalos rovat. Zala-Egcrszeg rend. tan. város tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy a város területén változó, vagy helynélküli cselédek menhelyéül Rózsás Jánosné zala egerszegi lakosnak a rendőrhatósági felügyelet alá he­lyezett helyiségei jelöltettek ki. A helynélküli cselédnek szolgálatba léptéig máshol, mint e kijelölt helyen tartóz­kodni szigorúan tiltatik. Ugyanakkor telhivatik a t. vá rosi közönség, hogy cselédeiket egyedül a város terü­letein szabályrendelettel ellátott cselédszerző intézetnél fogadják fél, mert cselédszerzésre másnak, mint ezen intézetnek jogosultsága nincs. Az ezen rendelet ellen vétő: úgy a cseléd szerzők, mint a cselédfogadók a sza­bályrendelet értelmében fognak megbüntettetni. Zala-Egerszegen, 1887. február 25-én. Kovács Károly s. k. polgármester. Helyi, megyei és vegyes tiirek. Svastits Benő főispán úr őmeitósaga a lefolyt héten Alsó-Lendva, Csáktornya ós Per­lak városokban főispáni minőségben első ízben levén: nevezett, városok és vidékeik lakossága megragadta e kedvező alkalmat, hogy őméltó­sága iránt mélyen érzett őszinte tiszteletének hü kifejezést adjon. Ennek kifolyása volt azon lelkes fogadtatás, melyben őméltóságát mind három helyen részesítették. — A lelkes és szí­vélyes ünnepi fogadtatásról tanúskodnak alsó­lendvai, Csáktornyái és perlaki levelezőinknek f. hó 26-án vett szives közleményeik, melyeket azonban mivel a rendelkezésünkre állott idő rövidsége miatt mind közzétenni lehetetlenség volt, megszakítással adni pedig nem akartuk, lapunk jövő számában egész terjedelmükben közlünk. — Instaílatio. Balaton József helybeli esperes-plebá­nos úr beiktatási ünnepélye f. hó 20-án tartatott. Dr. Stegmüller Károly szombathelyi kanonok, zala egerszegi főesperes úr őnagysága teljesítette a beiktatást, szívhez szóló beszédet intézve a templomot zsúfolásig betöltött hí vökhöz. Majd Balaton József plébános úr lépve a szó székre* emelkedett szellemű s a hallgatóságot mélyen meghatott lelkes szónaklattal foglalta el új állását, melyre őt a megyés püspök úr őméltóságának kegye emelte. — Ugyancsak ő tartotta a helybeli káplán úrak segéd­lete mellett az ünnepélyes szent-misét, melynek fényét a helybeli dalárda szabatos énekével emelte. — Délben az új plébánosnál 50 terítékű díszebéd volt, melyen a helyi hatóságok és hivatalok képviselőin kivül városunk több előkelősége volt meghiva s a kerületi és vidékbeli papság és a vidékbeli földbirtokosság is szépen volt képviselve —- A valóban lukullusi ebéd alatt a legvi­dámabb hangulat uralkodott és számos lelkes telköszöntő mondatott, melyek sorát Svastits Benó főispán kezdette meg, éltetve Hidassy Kornél megyés püspök őméltósá­gát; Stegmüller Károly Balaton Józsefre, Balaton József Hidassy Kornél püspökre, Svastits Benó Stegmüller Ká­ro'yra, Stegmüller Károly Svastits Benó főispán őmél­tóságára, majd Csertán Károly alispánra, Vizy Gyula Balaton Józsefi-e, Balaton József Svastits Benó főispánra, Csertán Károly Zala-Egerszeg'városára. Kovács Károly Balatou Józsefre, Stegmüller Károly dr. Ruzsicska Kál­mánra, dr. Ruzsicska Kálmán Balatou Józsefre, majd Stegmüller Károlyra, Bessenyey György a hadseregre s annak jelen volt képviselőjére, Rumpf huszárkapitány a jelen volt társaságra mondtak toasztot. — A díszebéd alatt felolvasták dr. Berger Ignác baksai, Weszter Imre alsó-lendvai országgyűlési képviselők üdvözlő sürgönyeit, valamint Alsó-Lendváról jött eme sürgönyt: „Ünnepé­lyedben résztvéve, szeretetünket kifejezve, üdvözletünket küldjük. Karabélyos, Tomka, Hajós, Kelcz, St.ein és sokan." — A társaság csak öt óra tájban kezdett oszolni. Egyházmegyei hír. Tóth Sándor sárvári segédlel kész ostfi-asszonyfai plébánossá neveztetett ki. A zalaegerszegi kisdetíovoda választmánya mint lapunk mult számában jeleztük — f. hó 21-én délután a városház tanácstermében ülést tartott, melyen a bizottság tagjain kívül felkérésre Svastits Benó főis­pán, Szabó Samu, Háczky Kálmán, dr. Ruzsicska Kál­mán és dr. Czinder István úrak is szívesek voltak meg­jelenni. — A gyűlésen Balaton József plébános úr az óvoda igazgatójává, dr. Czinder István úr pedig az óvoda ügyészévé megválasztattak. Egyúttal egy bizott­ság választatott, mely a helybeli óvodának a mai kor igényeinek megfelelő helyzetbe való hozatala iránt tü­zetes javaslatot készít s azt a képviselő testület elé további intézkedés végett beterjeszti. — A bizottság tagjaivá Svastits Benó főispán úr őméltóságának elnök- . lete alatt Arvay István, dr. Czinder Isjván, Háczky Kálmán, Kovács Károly, Ruzsich Károly, dr. Ruzsicska Kálmán, Szabó Samu és Udvardy Ignác úrak válasz tattak. Főispán úr őméltósága a választmányt mély hó Iára kötelezte, hogy ezeu, városunk népoktatási ügyé nek fejlesztése szempontjából oly fontos mozgalom élére állni s az elnökséget elfogadni kegyes volt. Az ő fénye­neve, lankadatlan ügybuzgósága, hathatós befolyása ugyanis már eleve teljes biztosítékul szolgál atekintet ben, hogy a megindult üdvös mozgalmat mihamarább az óhajtott siker fogja koronázni. ­Sebestyén Lajost, a nagy-kanizsai ügyvédi kar egyik általánosan kedvelt tagját, a flandriai' gróf pal­lini urodalmainak ügyészévé nevezte ki. A „zala-egerszegi takarékpenztar részvénytársa­ság" tekintetes igazgató választmánya a. néptanítók országos árvaháza javára 10 frtot adományozott, mely j kegyes adományért hálás köszönetét nyilvánítja a gy űjt'ő [ bizottság nevében Bődy József. Batyubál. Alsó-Lenván f. hó 19-én egy minden tekintetben sikerült „batyubál" rendeztetett, melyen A.­Lendva intelligentiájának legnagyobb része jelen volt, még azok is, kik különben más nemű mulatságokban nem igen szoktak résztvenni. A legfinomabb ételekről és italokról az egyes családok mondhatni lukullusi mó­don gondoskodtak; a kik a buffetbe mentek, egy nagy­szerű étel és ital kiállítást szemlélhettek. A mulatság -­fűszerezve szép hölgyek, jó zene- és francia pezsgő ál­tal a legkitűnőbb hangulatban egész reggelig tartott. A mulatságban résztvettek : Fájsztli Istvánné, K. Hajós Mihályié, ísoó Fereuené, Kelcz Gyuláné, Lenk Ödönné, Posztlné, Szepessi Jánosné, Szita Elekué és Utassiné úrhölgyek; továbbá Csukics Irma, Fájsztli Anna, Fájsztli Gizella, Fájsztli Terka, Hajós Ella, Laubbaimer Józsa, Pnsztl Józsa, Nagy Mariska, Ráth Ida, Ráth Mariska, Ráth Oktávia, Simon Anna kisasszonyok stb. Jotékonyság. A zala-egerszegi kisdedóvoda vagyo­nának gyarapítására Lenk Móric bérlő úr 10 forintot, Skublics Imre zala-egerszegi kir. közjegyző úr 5 frtot voltak szívesek adományozni. A reyale jog megveteie tárgyában a város által a szombathelyi megyés püspök úr őméltóságaval kötött szerződés — mint biztos forrásból értesülünk — a val lás- és közoktatásügyi miniszter úr őnagyméltósága által már jóváhagyatott s így bizton remélhető, hogy néhány nap múlva a tényleges átadás megtörténik. Köszönetnyilvánítás. A zalaegerszegi tek. taka­rékpénztár részvénytársaság a zala-egerszegi polgári iskolával kapcsolatos műasztalos tanműhely növendékei nek ösztöndíjára 10 frtot volt szives küzgvülésileg meg szavazni, mely kegyes adományért köszönetét fejezi ki az intézet igazgatósága. — A keszthelyi ipartestület által az ipartestületi könyvtár javára rendezett táncestély e hó 12-én tarta­tott meg az Amazon szálló nagytermében. Govorcsin György, a táneestélyt rendező bizottság elnöki fáradhat hatlan tevékenysége folytán a táncestély fényesen sike­rült s a könyvtár javára 65 frt tisztajövedelmet hozott. A tánevigalmon jelenvolt hölgy koszorúban láttuk Ko­vács Lujza, Bahnhoffer Róza, Wollák Erzsi, Hertelendy Viki, Ring Mari, Weitner Betti, Vass Károlin, Szekeres Hermin stb. úrhölgyeket Govorcsin Györgyné, Kar­dos Gáborné, Nagy Istvánné, Talabér Károlyné, Neu­mark Adolfné, Meizner Józsefné stb. úrnőket. A négyese­ket 53 pár táncolta. Elismerést vivott ki magának a táncestély alkalmával tanúsított tapintatos eljárásáért Talabér Károly, az Amazon szálloda bérlője. A jelenvolt diszes közönség csak nap felkeltével távozott el, édes emléket vivén keblébeu a lefolyt kedélyes mulatság al­kalmával tapasztaltakról. Bal Felsö-Murakoz liegyvidékén. A felső muraközi állami tanítók „Önképző köre" e hó 19-én Rácz-Kani­zsán zártkörű táncmulatságot rendezett alakított körük alaptőkéje javára azon a vidéken, hol egy hegygerincről széttekintve, magyar, steier és horvátország látkörén akad meg a szem. A siker kétes volt, de a tények bebizonyították, hogy az eredmény minden várakozáson felül sikerült. Ami internacionális terem a parketten: a tánc kitűnő zenéje, a fekete szemek ragyogása, a pici lábak libegése, piros ajkak mosolygása, - az mind a Magyarország szent eszméjért szolgált, mind a kultú­ráért fáradott. — Steier vendégeink nagy számmal jelentek meg, s ezzel baráti jobbjukat nyujták nekünk. Áldja meg őket az Isten! A terem nemzeti színnel volt díszítve, míg a rendezők mellén ott függött a Magyar­ország háromszínű kokárdája. Hát még midőn a húro­kon végig remegett az a csárdás melódia. Öröm, lelke sültség, határtalan jókedv tört ki a szivekből, s idegen vendégeink nem tudták eléggé dicsérni nemzeti táncun kat, sőt voltak, akik meg is kísérelték. - Még most is fülembe cseng a zene andalitó hangja . . . érzem a ka­meliák bódító illatát . . . látom a keblek lihegését. — Nem mulaszthatom el, hogy a mulatság tb. elnökének, mélt. báró Knezovich Constantin urnák kegyes fáradó zásáért e helyen úgy magam, mint a kör nevében leg­forróbb köszönetemet ne nyilvánítsam. Sok ily hazafit és tanügyért lángoló egyént adjon Isten a hazának ! Ezek után maradtam az „Önképző-kör" nevében a te kintetes szerk. urnák alázatos szolgája: Horváth Gyula áll. tanító, az „Önképző-kör" jegyzője. A zala-egerszegi iparos ifjak önképző és beteg­segélyző egyesülete f. hó 27-én délután 2 órakor az elemi iskola I. osztályú tantermében tisztújító közgyű­lést. tart, melyre az egyesületnek jelenlegi rendes és pártoló tagjain kivül a képesítéshez kötött iparágakat üző iparos mesterek, valamint ezek segédei is tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Az 1887. évi költségvetés megállapítása. 2. A tisztviselők és választ mány megválasztása. 3. Indítványok. Zala-Egerszeg, 18X7. évi február 22-én. Kiss Dénes íd. elnök. A zala-lövöi izr. nőegylet által f. hó 15-én rendezett táncmulatság alkalmával felülfizettek : Grünhut (Bpest), Mailander József (Fiume) 5—5 frt. BriicknerMiksa, F-ried ricb Antal, Schöníeld Márk 2 frt 50 kr. Rosenbaum Zsigmond (Körmend), Gyöngy Mór, Weiner N. (Szőcze), Bergstein Mórné (Salomvár), N. N. 2—2 frt. Neumann Vilmosné (Őri-Sznt.-Péter), 1 frt 50 kr., Zieger Ferenc, Marton Lajos, dr. Stanovszky Nándor, Weisz Jakab Salomvár), Balogh Emil (Káloczfa), Stransz Miksa, özv. Deutschné, Gutmann Sándor (Nova), N. N., Sehönber ger Mór, Briill Károly, Blau HenVick, Blau Ede, Fritz Simon, Grünbaum N. (Sznt.-Jakab), özv. Mailanderné, Dukász Dávidné (Z.-Pataka), özv. Dreiszigerné, 1 1 frt., Kellner Vilmos (N.-Rákos), Schwarcz Ignác, Rejchen­feld Dávid, Scheier N. (N. Kötörmány), Bergstein Her­máim (Salomvár), Grünvald Béla (Z.-Egerszegj, Kohn X. (Nova), Rechnitzerné (Szőcze), Anistein Gyuláné 50- 50 kr. Kellner Ignác, 40 kr. és Rosenfeld S. (Sa­lomvár) 20 kr. Összesen 52 frt 10 kr. Belépti díjakból befolyt 81 frt 95 kr. Összes bevétel 134 frt 05 kr. Ki­adás 66 irt 40 kr. Marad tiszta jövedelem 67 frt 65 kr. Fogadják a nemes szívű felülfizotők ez uton úgy, a nőegylet, valamint a rendezőség köszönetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom