Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-01-16 / 3. szám

280 trt. 3) 16 pártoló tag á 2 frt 32 frt. 4) Csáktornya város adománya 120 frt. 5) Hátrálék 1886. évről- 36 trt. Összesen: 664 frt 79 kr. — Kiadás: 1) Egyleti szolga évi fizetése 120 frt. 2) Tagsági díj Budapestre és Pápára 6 frt 10 kr. 3) Élőzetés az Önk. Tűzoltóra 1 frt 05 kr. 4) Feuerwehr Zeitung cimű lapra 3 frt 05 kr. 5) Különféle kiadások 100 frt. 6) Tűzkár ellen való biztosítás 6 frt 46 kr. 7) Válható pénztármaradvánx 428 trt 13 kr. Összesen 664 frt 79 kr. Elnök bemutatja a tűzoltó szerekről felvett leltárt, melynek összes értéke 5812 frt 65 kr. Végül a közgyűlés elhatározta, hogy f. é. február hó 5-én táncvigalmat tart s egyúttal a rendező bizottságot megválasztotta. A Balaton egylet felirata a Balatonparti vár megyekhez Tekintetes Törvényitatóxríq ! A Balaton-egylet által 18KC>. december 18-án tar tott rendkívüli közgyűlés tanácskozás tárgyává tette azt a kérdést, szükséges-e és mi módon teremtendő meg egy, a Balaton egész hosszában járó (az átkelések közvetítését is végző) gőzhajó. A közgyűlés a hajó létesítését szükségesnek ismerte el s létesítésének előmunkálataira elnökletem alatt egy huszonhetes bizottságot küldött ki, kimondván, hogy a gőzhajó egv 300 darab kétszáz forintos részjegy kibocsátásán alapuló közkereseti társaság által hozandó létre. E közkereseti társaság azonban csak akkor fogbiztosán megalakulhatni, ha biztosítást nver arra nézve, hogy az általa az érdekeltség közbenjöttével megállapított és szükségesnek ismert kiállók elkészíttetnek, fenntartásukról, valamint az odavezető utak jó karban tartásáról gondoskodva lesz. Mert a sajátképeni kockázatot nem a hajó vizreállítása képezi, minthogy a hajó értéke megmarad, legtolebb szállítási és összeállítási költségei vesznek kárba, ha a vállalat nem sikerülne. I)e a kiállók a vállalat sikertelensége esetén nem volnának értékesíthetők, s épen azért úgy a közkereseti társaság, mint a magán válalkozó a kiállók létesítésétői teszi függővé a hajó létesítését. A kiállók létesítése mindenesetre a kikötő "helyek érdekeltségének feladata, mert a gőzhajó járat folytán nyert előny is első sorban az ő javukra fog szolgálni. Epén ez okból fordulok a Balaton-egylet által ki küldött bizottság nevében a tekintetes törvényhatósági bízottsághoz. Szükségtelen körülményesen okadatolni, mily nagy hasznára válnék a Balaton-vidékének egy, a tó egész hosszát magába ölelő gőzhajó járat létesítése. Nem csak hogy az országtól el van jóformán zárva e dús termékenységű és gyönyörű vidék legnagyobb része, de a két part lakosai közt is alig van említésre méltó közlekedés. Az új gőzhajó természetesen nem rohamosan, hanem fokozatosan, de évről évre nagyobb mértékben fogja emelni: 1) a Balaton-vidék látogatottságát, általános fürdőhelylyé emelését, a mi eddig azért nem történhetett, mert az egyetlen Balaton-Füreden kivül könnyű szerrel sehová sem rándulhattak ki az utazók, állandó nyári telepek alkotását pedig éppen a közlekedés hiányossága miatt szintén nem merték nagyban megkísérlem. 2) Elő fogja mozdítani a két part lakosainak egy mással való gyakoribb és könnyebb érintkezését. 3) Emelni fogja az árúforgalmat s ez által az egyes termények, valamint a termelő helyek értékét. 4) Uj kiviteli tért fog nyitaiii bizonyos terményeknek, például a gyümölcsnek, melyeknek eddig általánosan nem volt piaca; pedig a gyümölcstermelés kül terjessé tételét napról napra jobban meg fogja követelni a tilloxera terjedése. De a hajó létesítése mellett szóló okok felsorolása nélkül is át lesz hatva a tek. törvényhatósági bizottság annak szükségességéről. Egy kellő pcr.zalappal bíró hajózási társaság fennállása s néhány év múlva már jövedelmezősége kétségen kivül áll. ha az érdeklett közönség is a maga részéről nem fogja megtagadni azokat az eszközöket, melvek r.ekr aránylag kev .'•.. áldozatába . . o kerülnek, mérlegbe vetve a nyerendő előnyi ket, másrészt azonban a hajózási vállalat létrejöttének elengedhetetlen alapföltételeit. Tisztelettel kérem tehát a kiküldött bizottság nevében a tekint, törv. bizottságot, mint az é-deklett közönség képviseletét, mondja ki' hogy a Balatonon létesítendő új gőzhajó részére a vármegye területén mindama helyeken, melyeket az alakulandó vállalat, az érdekeltséggel való megállapodás folytán kiálló helyekül kiszemel: a kiállókat a megyei közmunkaerővel elkészítteti, jó karban tartatja s azok használatát a vfllalat részére biztosítja, továbbá a kiállókhoz vezető utakat jó karban tartatja. A vármegye, melyhez folyamodunk, hagyományul birja azt a tudatot, hogy nem volt hazafias cél, melyet támogatni ne sietett volna. Az uj gőzhajó vállalat nem csak hazafias, de a Balatonvidék jólétére nézve is döntő cél; azért teljes meggyőződéssel merem remélni a ttes törv. bizottságtól, hogy a Balaton-egvlet által előkészített eszme megtestesítésére a kért munkálatok megszavazása által meg fogja tenni az első lépést. Ezen reményben maradok a ttes törvényhatósági bizottságnak mély tisztelője Vaszari Kolos, főapát, küld. elnök. Perlak, 1887. január 11-én. A perlaki társaskör f. év január 9-én tartotta meg egy évi fenállása után rendes közgyűlését élénk érdeklődés mellett. A közgyűlésen jelen volt a kiil és beltagoknak nagy többsége , ami csak arra vezethető vissza, hogy a kör tagjai a társasélet szükségességének érzetétől át vannak hatva. A tartalmas s a kör egy évi működését részletesen felölelő elnöki jelentésből a következőket közöljük : Van a körnek egy évi fenállása óta 63 bel és 41 kültagja. Összes bevétele 642 frt 09 kr., összes kiadása 437 frt 70 kr. Tiszta vagyona 204 frt 70 kr. Jár a körnek a „Nemzet", — „Egyetértés", - „Pesti Hirlap", — „Pester Lloyd", — „Ország-Világ", — „Vasáruapi-Ujság", — „Üstökös-, -Borsszem Jankó", — „Uram Bátyám-, — „Fliegeude Blatter", „Zalamegye", — „Zalai Közlöny-, — „Muraköz." — A választmány hivatkozással az alapszabályokra, amely szerint feladata oly közhasznú indítványok megvitatása, a melyek az általános és helyi haladást moz dítják elő, mozgalmat indított, hogy városunkban egy, a szegény tanulókat segélyző egylet alakittassék. A választmány ezen emberbaráti intézményt meg is valósította, aminek fényes sikerét bizonyítja azon körülmény, hogy a perlaki állami iskola 528 tanulója közül a nagy számú szegény sorsnak között egy sincs olyan, akit az egylet felruházva arra nem segített volna, hogy az iskolát látogathassa. Alakult az egylet kebelében egy szépészeti bizottság. — Ez rövid pár hónapos működését azzal örökítette meg, hogy Perlak város utcáit hársfákkal befásította. — Alakult ugyancsak a társaskör kebelében egy mulatság rendező s előkészítő bizottság. E bizottság működésének eredménye, hogy a rendezett mulatságok tiszta jövedelme a társaskör és rongyos egylet jövedelmét szaporította. A társaskörből indult ki azon mozgalom is, aminek eredménye az, hogy ma Perlak távirdával van összekötve; — a társaskör tett lépéseket, hogy városunkban kir. adóhivatal szerveztessék, aminek látesülése csak idő kérdése. — Legutóbb a társaskör közreműkö désével a helybeli önk. tűzoltóság is újra szerveztetett s vezény nyelvül a magyar hozatott be. — A választmány határozata folytán a társaskör helyiségében egy persely állíttatott fel, amelybe minden nyerő kártya játszó 10—10 krt köteles fizetni a „Rongyos egylet'javára. Elnök a választmány működésének vázolása után a közgyűlésre bízza annak megítélését, hogy mennyire járt cl a kör választmánya a reábízott tiszt teljesítésében. Ezekután a tisztikar s választmány nevében — miután az elnököt kivéve, az egy évre választatott — beadja annak lemondását. — A választás következőleg ejtetett meg: alelnök Gi •ész Alajos, titkár Tóth Sándor, háznagy Sijios Ká- j roly, könyvtárnok Mendly Lajos, pénztárnok Verly Ernő. Választmányi tagok: Kostyál Ferenc, Simon Lajos, Csesznák József, Banelly Sándor, Málék István, Molnár Antal, dr. Böhtn Sidney, Hajdiuyák János, Filipics Lajos, Szebényi Lajos, Spitzer József. Elnök ujolag kéri a közgyűlést, támogassa ezután is választmányát mint eddig, mert csak ugy várható, hogy a kör mind erkölcsileg, mind anyagilag felvirágozzék. — A közgyűlés estéjén a társaskör tagjai részére dal- és zeneestélyt rendezett. — kis zene-, dal- s táucestély oly kedélyes és családias színezetű volt, hogy egy ismeretlen vendég bizvást azt hihette volna, hogy egy nagy családnak családi ünnepélyén van jeleu. — Az estélyen Perlak s vidékének szépueme nagy számban volt képviselve, s bizonnyára szép s nagy koszorút fűzhetnék belőlük, ha tekintetes szerkesztő urnák türelmét már ennyire is igénybe nem vettem volna. — I.— Helyi, megyei és vegyes hirek. Zalamegye fiatalsaga f. évi február hó 5-én ZalaEgerszegen az „Arany Bárány" cassinói helyiségében zártkörű táncmulatságot reudez, melyre a meghívók legközelebb fognak szétküldetni. — A ménteleposztalynak városunkban való elhelyezése iránt a városi tanács feliratára a földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minisztérium a következő leiratot intézte a tanácshoz: „Feliratára válaszolva, midőn a íenforgó ügyben nyilvánított hazafias készségéért köszönetemet nyilvánítom, egyúttal értesítem a város tanácsát, hogy felterjesztéseiben kifejezett feltételeit tárgyalás alapjául elfogadom és intézkedni fogok, hogy ezen évi március hó első felében a teljes meghatalmazással ellátott kiküldöttem a székes-fehérvári inéntelepparancsnokság közegével együtt a hely sziliére utazzék és ott folytatandó tanácskozás eredményéhez képest végleges határozatot hozzon." — A söjtöri önk. tüzoito egylet szertár építési alapja javára 1887. évi január hó 29-én a nagyvendéglő termében zártkörű táncvigalmat rendez. Kezdete 7 és fél órakor. Belépti díj személyenkint 1 frt. Vidéki egyen ruhás bajtársak telét tizetik. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és a „Zalamegye" cimű lapban nyugtáztatni fognak. Szállásokról gondoskodva leend.- A t. hölgyek kéretnek egyszerű öltözékben megjelenni. Utanzasra méltó község Zala-lstvánd község képviselő testülete folyó 1887. évi január 8-án. tartott rendki\üli ülésében egy, a nemes érzésre való szép határozatot hozott. — Ugyanis: Németh György helybeli evang. néptanító úr a község határán keresztül'vonuló utak mellékeinek gyümölcs fákkal való befásítása érdemében terjesztett elő indítványt, melyet a blkes szavakban elmondott indokolás alapján a község képviselő testülete egyhangúlag elfogadott, és elhatározta, hogy a helybeli evang. iskola faiskolájában létező, valamint a község egyes lakosai által is szakszerüleg nemesített fa-csemej téket a község költségén bevásároltatja, azzal az utak mellékének befásítását az indítványt tevő tanító úrnak felügyelete alatt már a folyó év tavaszán megkezdeti - és befejezéséig évről évre megszakítás uélkiil folytattatja. Koronázza siker a képviselő testületnek ezen üdvös intézkedését, r n. Hirtelen halál. Nagy-Kanizsa város intelligens köreit az a hir döbbentette meg, f. hó 10-én reggel hogy Xa'dor József, a „Phönix" biztosító-társaság ottan főügynökségének titkára az éj folyamán hirtelen halálla kimúlt, v 28 éves, derék, általánosan kedvelt fiata ember csak 8 uapja nősült niesr s kedves szép nejéve a legboldogabb napokat élte. Hirtelen bekövetkezet halálát még csak sejteni sem betett. 9 én este 11 óráÍ£ háziuránál : Schlezinger Zsigmond nagykereskedőnél voli bent s ott kedélyesen beszélgetett. Lakására menve nyugodtan lefeküdt. Éjjel azonban egyszerre hörgő hor kolást hallatott, mire neje a cselédet becsengette, hogy nincs-e valami baja férjének ? A cseléd azt mondta, hogy jóízűen, mélyen alszik; csak hagyja. A nő is nyugodt lett s elaludt. Reggel feltűnt neki," hogy férje az éjjeli szekrényen levő ébresztő óra zajára sem ébredt volt tel, S rázni, költögetni kezdte, de sikertelenül. Ekkor ijedten kiugrott ágyából s abban a hitben, hogy férje ájult állapotban van, vizzel kezdte locsolni s homlokát dörgölni. Mikor azonban a halál borzalmas sejtelme megszállta. sikoltozni kezdett. A zajra beérkezők a szegény nőt elvezették, mert a fiatal férj már hideg hulla Voit csak. rx/. orvosi boncoláskor szívgörcs általi halált eónstatáltak. O tehát álomból egyenesen a halálba jutott. F. hó 11-én temették el nagy részvéttel a korán elhunyt, törekvő fiatal embert, ki egyéb szép tulajdonai mellett, elismert irodalom-barát is volt. Alapszabaly megerosites. A nagy kanizsai ipar testület kebelében az 1884. évi XVII. t. c. 141. §-a értelmében létesített békéltető bizottság alapszabályait a m. kir. belügyminisztérium a bemutatási záradókkal ellátta. — Kinevezes. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Horváth Gyula okleveles tanítót a stridói állami népiskolához nevezte ki tanítónak. A községi iskolák jellegének átváltoztatasa tárgyában egy felmerült eset alkalmából a vallás- ós közoktatásügyi miniszter amaz elvi jellegű határozatot hozta, hogy azon községi iskolák, melyek államsegélyben részesültek, jellegüket csak akkor változtathatják meg, ha előbb az illető községek a nyert segélyt az állampénztárba visszafizetik s míg ezt nem teszik, a községi jelleget megtartani kötelesek. A zala-egerszegi iparos ifjúság önképző és beteg segélyző egyesülete folyó évi január hó 23-án délután 2 órakor az elemi iskola 1. oszt. tantermében rendes közgyűlést tart, melyre a rendes és pártoló tag úrak tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Titkári jelentés. 2. Az évi számadások felülvizsgálására kiküldött bizottság jelentése. 3. Az egyesületi orvos tiszteletdíjának megállapítása. 4. Az 1887. évi költségvetés megállapítása. 5. Tísztviselőség választása, (i. Indítványok. Kelt Zala-Egerszegen, 1*87. január 15. Kovács Károly elnök. Iparügy. A keszthelyi járási főszolgabiróság, mint elsőfokú iparhatóság mellé az 1887-ik évre iparhatósági megbizottakul Göde Lajos járási tőszolgabiró elnöklete alatt folyó hó 1-én az 1884-ik évi XVIl-ik t. c. 169-ik §-a alapján megválasztattak: Farkas László, Horny Alajos és Rosenberg Manó a lajstromok ellenőrzésére, Nagy István, Veháp Ferenc, Gyarmati Lajos és Stieder Kálmán a tanonciskolák látogatására, — Raiman Ferenc, llarasztovits István, Parragi György, Neiger János, Neuwérth Pál, Frankó János, Neuinark Adolf, Mérei Ignác, Oppenhcitn Ede és Mandl Pál a műhelyek meg szemlésére, — Hencz Antal, Ejuri Nándor és \V< Vzy Antal a gyárok megvizsgálására. Az iparhaiosagi niog bízottak alakuló ülése e hó 9 én tátott, mely alkalommal elnökül Hencz Antal építész választatott meg. Öngyilkosság. Csanádi Plander Vendel, kis-kanizsai ács, f. hó 6-án este hazament családja körébe. Feltűnő dulott kedélyhangulatban volt s mikor leült, azt mondta: „Egy kutya sem vegzál engem többet." Nejének feltűnt magaviselete s kérlelni, békíteni kezdte. Csanádi azon ban nem szólt semmit, hanem gyermekeit sorban megcsókolta, azután elfordult az asztaltól és (neje látta) valamit motoszkált a kezében! A pisztolt igazgatta. A szegény nő roszszat sejtve, hozzá ugrott, hogy magához téritse; de abban a pillanatban erős durranás hangzott s a szerencsétlen ember szétzúzott agygyaj, holtan terült el a földön. Neje a rettenetes látványra félőrülten elrohant, gyermekei pedig mcgJére dten nézték atyíukat. A tett oka iránt . •!;••< bizonyof ágban senki sincsen. Csanádi jóravaló, CSÍ I > Íját' - -rető' s; békés életét ó'

r ember volt; de családján 'kiviil még nagyon szerette szegény a bort is s e miatt szép keresete mellett sem bírt anyagi viszonyaiban teljes egyensúlyt tartani. Valószinii. hogy az ílvként beállott lelki meghasonlás vitte őt végzetes tettére. Háborús jelek. Még Bismarck legutóbbi kijelentése a küszöbön levő világháborút illetőleg el sem hangzott, már a Délivasut nagy-kanizsai adminisztratiója szigorú rendeletet kapott, hogy mihelyt a mozgósítás elrendeltetik, minden vonalrész elzárandó a közforgalom elől s fentartandó a katonaság riszére Ebből minden 1 Hsége kizárólag lehet k ^vetkeztetni, hegy a jJismarck által jelzett világháborúban nekünk hamar részünk leszen. Nagy-Kanizsa gyomra. A n. é. december hóban elfogyasztatott 281 db. marha, 170 borjú, 6

9- r»b juh," 113 db. sertés Megjegyzendő, hogy a statistikában a' magán házaknál megölt sertések nincsenek benne. Netn érdektelen adatok ezek azoknak, akik az emberi gyomor fokozatos gyöngülésének szomorú következményei fölött desperálnak. Csak is nagy sikerenek koszonheti altalanos el terjedesét. Margitta Magyarofszág. Tisztelt úram! Nagy örömmel tudósítom önt arról a jó eredményről, melyet én és nőm a Brandt R. gyógyszerész svájezi labdacsainak köszönhetek. Mind a ketten folyvást emésztési zavarokban szenvedtünk s hasztalan próbáltunk számtalan orvosi és háziszert mindaddig, míg a svájezi labdacsokkal nem tettünk k rletet, a melynek aztán, mint emlitém, meglepőén jó eredménye lett, a nélkül, hogy legkisebb erőszakos hatást éreztünk volna. Fogadja ezért legforróbb köszönetünket, tisztelője Bauni Bernát községí-tauító. Mivel Magyarországban a BranJt