Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-04-03 / 14. szám

— nem volt meg : e két, kétségkívül nagyon is fontos körülményre való hivatkozással a lizetés felemelés tárgyában hozott határozat megsemmisítése végett a fellebbezés beadatott. — Alispáni jelentés (Vége.) Jelentésemnek a közegészségügyet tárgyazó része kiegészítéséül van szerencsém a megyei népesedési mozgalom adatait mult évi október hó 1 tői folyó évi március hó 10-éig terjedő' időszakra nézve a lelkészi kimutatások alapján következőkben előterjeszteni : Nagy-Kanizsa városban Zala-Egerszeg „ Tapolczai járásban Sümegi „ Szt.-gróthi Keszthelyi Kanizsai Paesai Z.-egerszegi Novai A. lendvai Letenyei Perlaki Csáktornyai összesen: SzületMegSzapotek haltak rodás 313 228 85 126 86 40 1094 820 274 496 317 179 505 319 186 616 435 .181 617 386 231 587 395 192 408 247 161 436 311 125 741 396 345 527 333 194 694 405 289 751 486 265 7911 5164 2747 A hasznos háziállatok egészségi állapota a letolyt időszak alatt általában kielégítőnek mondható. Fordult ugyan elő a megye területén számosabb esetben lépte nébeni elhullás, de járványszerüleg seliolsem mutatkozott, s minden egyes bejelentett esetben az előirt intézkedések foganatosíttattak. A csáktornyai járás területén a lovaknál két takonykór esete merült fel, a kanizsai járásban Balaton-Magyarod községben pedig két rühkóros ló találtatott, mindkét esetben a szükséges intézkedések megtétettek, s a ragályos baj tovább terjedése megakadályoztatott. A tenyész apaállatok megvizsgáltatván, a szarvasmarháknál tapasztaltatott, hogy a szabályrendelet értelmében a megye területén hiányzik 64 magyar, 59 nyugoti fajú bika, a községek által ez ideig két drb magyar, 47 drb nyugoti fajú bika kéretett, a községek kérelme a szarvasmarha tenyésztés emelése céljából alakított központi bizottság üléséből a magas földinivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumhoz leiterjesztetett az állami küzvetités kikéréseért. A községek, hol a bikák hiánya kiderittetett szigorúan utasítva lettek azoknak ápril 10-éig leeudő beszerzésére. Mint sajnos tényt említés nélkül nem hagyhatom, hogy az alsó-lendvai járás 9 községében az állam által kedvezményes áron kiosztott tenyész bikák nyerességvágyból eladattak; — hivatalos kötelességemből folyólag ezen eljárás szigorú fenyítése végett a szükséges intézkedéseket azonnal megtettem. A marha állomány forgalmát előtüntető járlati levelek kiadásáról szóló kimutatást következőkben terjesztem elő: kiadatott 5 kros bélyeges 42243, — 3 kros 12477 drb járlati levél, bélyegtelen űrlapokból 18325 drb, melyek értéke 2669 frt 71 krt tesz ki. A megye területén 27 állami fedeztetési állomás van, melyekben 76 állami mén vau elhelyezve. 1887-ik évi fedezésre 227 magán mén jelentetett be, ezek megvizsgáltatván, 92 tenyésztésre alkalmasnak találtatott s tenyésztési igazolványnyal láttatott el, a főszolgabíró urak felhivattak, hogy járásuk községeinek elöljáróságait felelősség terhe alatt utasítsák, miszerint a lótenyésztés érdekében hivatalos kötelességüknek ismerjék a hatóságilag igazolványnyal el neui látott ménekkel! fedeztetést ellenőrizni, s a netán előforduló visszaéléseket a járási főszolgabiráknak bejelenteni. A földmiveiési magas minisztérium a magán mének tarthatásának könnyítésére 1887. évre 1000 frtnyi segélyt engedélyezett, mely összeg méltóságos Svastits Benó főispán úr, mint a lótenyésztési bizottság elnöke által a vegyes bizottsággal egyetértve fog kiosztatni. A megye területén a folyó évi fősorozás t. é.vi ápril hó végével fejeztetvén csak be. annak eredményéPéthiou, Marat és a dühöngő sancoluttoh. A francia nemzetet az őrültség mámora látszott elragadni. Az udvar most belátta, mennyit vesztett Mirabeauban, s a királyné a „tébolyodott"-nak kegyét iparkodott keresni, kifizette 250.000 frt adósságát, — de máiminden késő volt. Mária Antoinette erősen hitte, hogy amig a gróf él, addig őt sem fenyegeti veszély, s ha ő — mint kivánta, — miniszterré kineveztetik, torrodalom helyett szabadságot teremt. Csakhogy a sors könyvében lapja már betelt, s „a fiatal szabadságnak elpártolt apostola" 1791. ápril egyik napján hirtelen meghalt. Keblén egy hervadt rózsa vala . . . Ezután sem az udvari párt, sem a jacobinusok nem ismertek féket. Tetteikről a történelem elég rémteljes epizodot jegyzett tel. — Ekkor mondá a királyné: ,Ha a rózsát elfogadtam volna, talán más körülmények közt volnánk . . . Gróf Mirabeau meghalt, most már én sem élek soká . . ,

u A felbőszült hegypártiak aug. 10-én megrohanják a királyi palotát, s XVI. Lajost a Temple nevii kolostorba zárják. Szept. 21-én a nemzeti couvent eltöröli a királyi méltóságot, s kikiáltja a köztársaságot, mely Capet Lajos neve alatt a szerencsétlen királyt vád alá helyezi, s a művelt világ iszonyára 1793. január 21-én kivégezi. A rémuralom tovább szedte áldozatait. A dühöngő Marat naponkint 60.000 aristocrata fejét kivánta a fiatal köztársaság biztosítására Mária Antoinette sötét sejtelme is teljesült. 1793. okt. 16-án egy rózsával keblén a guillotine gyilokja alatt halt meg. — Horváth Gyula. Alispáni hivatal Megyei árvaszék Megyei számvevőség Kanizsa város tanács.a Z.-Egerszeg v. „ Tapolczai szbirói járás Sümegi Szt.-gróthi Keszthelyi Kanizsai Paesai Z.-egerszegi Novai Alsó lendvai Letenyei Perlaki Csák tornyai .n n Zala-Eii öss aesen: jrs zeg, 1887 —5— © S -3 D CS Elintéztetett i> bo Tr, 3 l| : f ~ P* i Elintézetlen 14255 — 12297 1958 16998 — 14872 2126 4320 4067 253 4559 4498 61 3934 — 3862 72 4293 262 3880 211 2592 305 2274 13 945 32 894 19 2194 19 2169 6 3616 22 3589 5 2073 49 2024 —_ 3268 176 2946 146 1910 52 1833 25 2602 93 2474 35 2107 68 2013 26 1035 26 982 27 3566 241 3240 85 14267 1345 67854 5(168 ről tüzetes jelentésemet ez alkalommal nem tehetem meg. A megye területén mult évi szeptember 1-től folyó évi február hó végéig előfordult tüzesetek száma 145 volt, melyeknél az összes kár 18^,780 frt 25 kr, ebből biztosítva volt 39242 frt. A tüzesetek közül a teljesített vizsgálat 1 esetben gondatlanságot, 4 esetben gyujtogatást deritett ki, 140nél a valódi ok kitudható nem volt. A közbiztonság a megye területén kielégítőnek mondható, de jövőben annak javulása is kilátásba vau helyezve, mert a csendőrség fokozatos odaadó munkás ságával a helyi ismeret is párosulván, a szolgálat síkeres teljesítése a kilátásba helyezett és rövid idő alatt tényleg felállítandó nagy-leugyeli uj őrs működésével megkönynyittetik. A közbiztonság ellen a lefolyt időszak alatt elkövettetett rabló gyilkosság 2 — rablás 3 - gyilkosság 7 — súlyos testi sértés 13 — betörés 29 — tolvajlás 132 —állattolvajság 29 — verekedés 7 esetben, melyek közül 70 esetben a tettesek kinyomoztatván, az illetékes bíróságoknak átszolgáltattak. — A csendőrség által letartóztatva lett igazolvány hiánya miatt 18,—fegyvertartási engedély nélküli 3, — lopás gyanújáért 23, — gyilkosság gyanújáért 4, — dohány csempészetért 3, — 1 katonai szökevény és végül 3 körözött egyén. — A közmunka ügy és utépitészetre nézve a mult évi decemberi közgyűlés által megállapított közmunka beosztás és költség előirányzat szerinti munkálatoknak sikeres foganatosítása iránt a szükséges intézkedések megtétettek. A mult évi december havában tartott közgyűlési határozattal a paesai járásra nézve elrendelt pótösszeirás eredményét Sándorháza, Szt.-András, Bucsa — Szt.-Tamás községek kivételével következőkben van szerencsém előterjeszteni: kettős fogat 830-al több, egyes fogat 368-al — kézi 282-el kevesebb találtatott; váltság többlet 581 frt 76 krral mutatkozik, ezen tényleges állapot felderítése után a tek. bizottsági közgyűlés hatásköréhez tartozik a további intézkedés megtétele, a fentnevezett 3 község pótösszeirása ez ideig be nem érkezvén, annak eredménye ezúttal ki nem mutatható. A közmunkának természetbeni leszolgálása az időjárás miatt foganatba nem vétethetett, amennyire azok felhasználtattak, nem a rendszeres utépítészet céljából, de a felmerült és a közlekedést gátló akadályok megszüntetésére irányultak. A váltság összegeket illetőleg mély tisztelettel jelentem, hogy az 1886. év végén hátrálékban maradt összegből, melyet az utfentartási zárszámadás mellé csatolt számvevői nyilvántartás részletesen felsorol, befizettetett 303 frt 16 kr. A rátkai partcsuszamlás folytán szükségessé vált utáthelyezés foganatosítása tárgyában van szerencsém mély tisztelettel jelenteni, hogy a partcsuszamlást előidéző Mura kanyarulatának elzárása foganatosítva lett oly eredményuyel, hogy a muraviz az átvágás medrébe folyik és a partcsuszamlások által megsemmisített ut a kanyarulat medrébe áthelyeztetett és kiépítése foganatba vétetett. Az eddig foganatosított munkáknak biztosítására szükséges elzárási művekre vonatkozó műszaki műveletek a kir. építészeti hivatal által elkészíttetvén azok jóvóhagyás végett a magas közmunka- és közlekedési minisztériumhoz felterjesztettek és egyúttal a inár foganatosított munkálatoknak felülvizsgálása és azok kellő bi/.tosítása végett még mulhatlanul szükséges műveletnek szakszerű megállapítása végett a magas minisztérium kebeléből egy szakértő közegnek mielőbb a helyszinére leendő kiküldése végett és az ezen művelet foganatosításához szükséges 7130 frt 95 kr. összegnek segélyképpen az országos útalapból leendő kegyes adományozása iránt felterjesztést intéztem. Je lenleg a közlekedés Letenyéről Rátkának vezető útvonalon tényleg megszűnt, a létező akadályok elhárítása illetve a már megkezdett utnak alapos kiépítése a közforgalom érdekében el nem odázható. A katona beszállásolási alapnál a számadásban kitüntetett hátrálékból befolyt 10176 frt 20 kr., a betegápolási alap hátrálékából törlesztetett 5665 frt 54 kr. A megye házi- és árvapénztárakat havonként megvizsgáltam, a vizsgálatról szóló jegyzőkönyveket a közigazgatási bizottságnak esetről-esetre bemutattam. A megye törzsvagyona a számvevői kimutatás szerint áll : részint földtehermentesitési- és takarékpénztári — részint pedig magán kötvényekben gyümölcsözőleg elhelyezett és katuat hátrálásban összesen 21,295 frt 14 krból. — Végül van szerencsém a megyei központi, és az összes járási hivataloknak, valamint a megyei árvaszéknek ügyforgalmi és tevékenységi kimutatását a következőkben előterjesztem ugyanis: Polgármesteri evi jelentés. Felolvastatott a képviselő testület március 2(>-ki gyűlésén. Tekintetes városi képviselő testület! Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város közigazgatási szervezeti szabályrendelete elősorolja mindazon teendőket, melyek a polgármester jogköréhez tartoznak. Ezen most hivatkozott szabályrendelet egyúttal kötelességemmé teszi, hogy időközben elnökileg elintézett ügyekről, sőt évenként a város egész állapotáról jelentést tegyek. E hivatalos feladatnak eleget teendő, alulirott iparkodtam azon, hogy városunkban az 1886. év folyama alatt fölmerült nevezetesebb közérdekű mozzanatok, statisztikai adatok az emlékezetnek megtartas sanak és ezek az utókor számára följegyezve legyenek, — emellett városunk közigazgatási keretébe tartozó ügyekben, hogy tiszta nézet mutattassák be, valamint az , egyes hivatal ágak által végzett és azokhoz utalt ügyekről kellő tájékozás szereztessék és évi jelentésem rövid, mindazonáltal eléggé világos, tartalomdús és városunkat érdeklő minden jelentékenyebb tárgy megvilágosíttassák, igyekezetem oda irányult, miszerint előterjesztésem a szervezeti szabály sorrendjét megtartván, könnyen áttekinthető legyen. A most előadottak szerint készített évi jelentésemet midőn tisztelettel előterjeszteni, a képviselő testület szives ügyeimét, s ha némely jelentékeny adatot föl nem ölelt volna s a várakozásnak minden tekintetben megnem felelne, sokoldalú elfoglaltságomnak s a beállott változások rohamos egymásutánja s a megkezdett műveletek még le nem bonyolulásának beszámítása mellett szives elnézését kérem. — Mielőtt Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város közigazgatási működésének elősorolása megkezdetnék, szükségesnek mutatkozott az 1886. évben előfordult nevezetesebb ügyek és adatok megvilágosítása, evégből megemlíttetik, hogy ez év március hó 24-én ejtetett meg az országos képviselő választás; - két jelölt volt felállítva, Skublics Jenő és Szemnecz Emil urak személyében, — egyik pártnélküli, másik független antisémita párti, mely alkalommal Szemnecz Emil ur választatott meg 67 szótöbbséggel országos képviselőnek. Továbbá ez évben Zalavármegye főispánjává méltóságos Svastits Benó ur, Zalavármegye előbbeni alispánja neveztetett ki, s az ezen kinevezés által megürült alispáni székbe tekintetes Csertán Károly úr választatott alispánná. — Ugyan ezen évben lett a szombathelyi megyés püspök által Balaton József úr zala-egerszegi esperes-plebánossá kinevezve. Az 1884. évi XVI1, t. cikkbe iktatott „ipartörvény" életbe lépvén, mely szerint az eddig fennállott ipartársulatok teendői: szegődtetés, szabadulás, a segédek és iparosok közötti viszonyok és vitás kérdések elintézése a zala egerszegi ipartestület, esetleg a megalakulandó „iparbizottságra" ruháztatott át. Statisztikai adatok Zala-Egerszeg rend. tanácsú város részéről 1886. évben. Városunk képviselő testülete által ez év folyamán 15 közgyűlés és 58 árvaszéki ülés tartatott. — Az 1886. évi január hó 1-től egész 1886. évi december hó 31-ig a városi polgármester saját személyéhez ciinzett ügydarab érkezett 132, melyek az „elnöki" iktatóba vezettettek, — mindegyik megoldást és elintézést nyert. — Közigazgatási iktatóba az 1886. évfolyamába bejegyeztetett Kisebb polgári Iparügyi Katonaügyi Árvaszéki Adóügyi Rendőri március 21-én. CSERTÁN KÁROLY s. k. alispán. 3435 drb 851 289 926 *54 1898 2031 „ összesen 10416 „ vagyis az egész év folyama alatt 10416 ügydarab, melyek az illető szakosztályokban és előadó urak által teljesen elintézve lettek. — Egybehasonlítást az 1885. évvel azért nem lehet tenni, mivel amint a tekintetes képviselő testületnek igen jól méltóztatik tudni, a város rendezett tanácscsá csak 1885. évi május hó 13-án lett, igy e tanács az 1885. évről a statisztikai adatokat illetőleg teljes felvi lágositást nem nyújthat. — Nagvobb munkálata volt a városnak az 1885. és 1886. évben teljesített egy lovas századra épített laktanya teljes elkészítése s átadása, míg a nagyméltóságú m. kir. honvédelmi minisztérium által, amint e gyűlés tárgysorozatában felvett leirat is mutatja

4, mint fióklaktanya át is vétetett. Ezenkívül számos utca javítások, átjárók készítése, kut építés történt, melyeknek részletes kimutatását ezúttal feleslegesnek tartom elő tüntetni. II. Zala-Egerszeg városában 1886. évben a tankötelesek összeírása a következő eredményt tüntette elő : Tanköteles volt —- 649. III. A város pénztár állása és az adóügyi osztályban előfordult adó, valamint ezzel kapcsolatos ügyek forgalma 1886. év folyama alatt következőleg állott: Zala-Egerszeg város közönségének 1X85. év végé vei adóhátraléka volt összesen 1886. évben állami adókban kiíratott és pedig : a városi tanács a pénz- és adóügyeket a lehető legziláltabb, legrendetlenebb állapotban találta , nevezetesen : A volt elöljáróság a városnak a kincstár irányában fennálló többrendbeli tartozásait részben évek óta nem törlesztvén, így történt, hogv az illeték egyenérték tartozás 1459 frt 03 krra, a tanítói nyugdíj alap 216 frtra, az adó 1760 frt 69 krra, az illeték 197 frt 80 krra, a végrehajtási költségtérítniény 1463 frt 87 krra, az adóbehajtási illeték 935 frt 46 krra felszaporodott illetve fennállott. — Ezen kincstári követelések kielégítése végett a város ellen a végrehajtás foganatosíttatván, összes jövedelmeink zár alá' vétettek, s csak miután — részben kölcsönvett pénzzel — a tartozás