Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-05-22 / 21. szám

említett hadbiztosságnál, nemkülönben a pozsonyi, révkomáromi és soproni katonai élelmezési raktáraknál bármikor megszerezhetők és ezen három raktárnál a szállítási szabályok füzete 4 krért megvehető: felhívom címet, hogy mindezeket előleges tájékozásul hatósága területén azonnal kellően közhirré tévén, jelen rendeletem értelmében a nagyobb termelőket különösen is tu dósítsa. Zala-Egerszegen, 1887. évi május hó 18-án. Csertán alispán. Az ipartanmühelyek érdekében — mint értesülünk — a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. miniszter hajlandó kürrendeletileg utasítani az iparhatóságokat, mikép a polgári vagy felső népiskolával kapcsolatos gyakorlati ipariskolát (ipartanműhelyt) végzett növendékek részére, amennyiben életűknek 15-ik évét betöltötték, az ipartörvény (1884. évi XVII. t. c. 101. §-nak c) pontja értelmében munkakönyvet állítsanak ki. A 15-ik életévet be nem töltött növendékek részére pedig gyakorlati ipariskolai bizonyítvány adatnék, melynek alapján a törvényben előirt életkor elérése után munkakönyv megszerzésére igényt tarthatnának. Erdőtervek jovahagyasa. A földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium megyénk területén a balaton füredi nemesi közbirtokosság, a csabrendeki köznemesség, Szigliget község, a keszthelyi közbirtokosság, Faisz községnek Felső Eőrs község határában fekvő, Pötréte, Nagy-Kutas, Palkonya, Uj-Udvar, Felső-Rajk, Gelse-Sziget községek volt úrbéresei, a felső dörgicsei nemesség, Kis-Lengyel és Tördemicz község közbirtokossága erdeinek ideiglenes gazdasági terveit megállapította. — A „Torma" pályázata. A Szombathelyen megjelenő „Torma" című élclap pályázatot hirdet egy humoreszkre, melynek terjedelme 120 sor lehet. A pályadíj 2 db. arany. Az idegen kézzel irt s pecsétes jeligés levélkével ellátott pályaművek f. évi junius hó 20-ig a lap szerkesztőségéhez küldendők. — A főnyeremény. Nincs szeszélyesebb valami, mint Fortuna istenasszony kegye. Bebizonyodott az legutóbb a tiszai sorsjegyek húzása alkalmával. Egy szerény viszonyok között élő fővárosi közjegyzői helyettes nemrég összes megtakarított pénzén a „Magyar Mercur

u kiadóhivatalában, Ló'ry J. Bank- és váltóházában Budapesten, hatvani utca 17. sz. a. egy tiszai sorsjegyet vett és csakugyan a legközelebbi május 14-ki húzáson e sorsjegyre 100000 frtos főnyeremeny esett. A szerencsés nyerő Fortuna istenasszony kegyéből hirtelen gazdag ember lett és akár szegre akaszthatja hivatalát, mely reggeltől estig az íróasztalhoz kötötte fáradságos munkával, mert a 100000 frtot már fel is vette Lőry J. bankárnál. h Mohai Ágnesforras. A türelmesség Kétségenkivül szép eréűy, de megbocsáthatlau hibává válik, mihelyt túlságosan gyakoroltatik. Ebbe a hibába estünk mi magyarok a csehekkel szemben. Hónapok óta irtó háborút folytatnak cseh szomszédaink minden ellen, a mi magyar. Ki akarják tiltani búzánkat, lisztünket, markáukat. Mi pedig nézzük ezt összetett kézzel Jés vásároljuk tovább a cseh cikkeket; nemcsak azokat, amelyek hazánkban elő nem állíttatnak, hanem azokat is, a melyek nálunk jobb minőségben és olcsóbb áron kaphatók. Ekklatáns példáját képezik e sajnos körülménynek az ásványvizek. Uton-utfélen hirdetik és kínálgatják drága pénzen a cseh ásványvizeket, holott hazánk ásványvizeinek bősége és kitűnő minősége tekintetéban messze meghaladja nemcsak Csehországot, hanem bármely más országot. Az egész külföld elismerő bizonyítványt szolgáltat ezen állittásunk igazságáról. Példa gyanánt a Mohai „Ágnes" forrás vizét ein litjük föl. Egész Európa legelőkelőbb vegyészi és orvosi tekintélyei konstatálták ezen ásványvizünknek kitiiuő voltát. O Fensége József főherceg, O Felsége Milán szerb királynak e kiváló minőségű ásványvíz rendes italul szolgál; a legutóbbi kolerajárvány alatt elsőrendű prophylaktus szernek bizonyult; aránylag rövid idő alatt kivívta magának az egész világ elismerését és elterjedt keleten úgy mint nyugaton; az elszállítás ma már meghaladja az évenkinti 2 millió palackot; ismerik és kedvelik Ázsiában, Afrikában és Amerikában — szóval az egész világ fényesen bizonyítja, hogy a Mohai „Ágnes" forrásban megbecsülhetetlen kincset birunk. Es mégis — a magyar közönségben akadnak még olyanok, a ki ka hasonló, de sokkal drágább cseh ásványvizekért pazarolják a pénzt és teszik ezt akkor, a midőn a csehek nyíltan hirdetik: „Semmit se vegyetek a magyaroktól!" Ellenkezik ez a józan ész szabályaival, megkárosítása ez a nemzeti érdeknek. Miért adjunk mi helyet a cseh ásványvizekuek, lia a mi termékeinket onnan kiszorítani igyekeznek'? És — a mi fő — miért vásároljuk mi a cseh ásványvizeket, mikor az egész világ Ítélete napnál fényesebben bizonyítja, hogy ásványvizekben hazánk első helyen áll és hogy a Mohai „Agues"-torrás vizét sem a minőség, sem az olcsó ár tekintetében semmiféle más cseh ásványvíz föl sem érheti. Mikor a siráso részeg. Ez év április 19-én Singer Fülöp zalabéri lakós szőllőjénél dolgozó napszámosok egy csecsemő hullára bukkantak, mely a szőlő aljában eltemetve volt. A hatóságnak tett jelentés folytán a vizsgálat azonnal megejtetett, de sikertelenül; sem a hulla — mely azon éjjel valósziuüleg ellopatott — fel nem találtatott, sem az anya kinyomozható nem volt. Az eset nagy senzatiót keltett, de rejtély maradt. — A minap Singer ismét azon helyen dolgoztatott és munkásai a hullát megtalálták. A megejtett vizsgálat aztán kiderité, hogy a hegyben lakó özvegy Szilasi Péternének Zala-Szent-Lászlón szolgálatban lévő leánya — mint rendesen már néhány év óta tevé — most is hazajött szülui. A kis gyermek — egy fiú — holtan jött a világra. A jelen volt okleveles" szülésznő tanácsára el

1 ivatta a sírok ásásával foglalkozó baktert, hogy a hullát elvigye és a temetőbe ássa el. — A bakter el is ment, de már odaérkeztekor pityókos volt; ott ismét bort kért, hogy — szerinte száraz — torkát megnedvesítse Meg is ivott egy bokálla bort. Ekkor a gyermeknek egy kis rekeszbe tett hulláját hóna alá vette s ballagott haza felé. Útközben megint megszomjazott s betért egy nyitva talált pincébe, hol addig borozgatott, míg a sárga földig le nem itta inagát. Végre eszébe juthatott küldetésének célja, a gyermek hulláját magában rejtő rekeszt hóna alá vette és bandukolt tovább. Singer birtokán vé"ig vonuló gyalog ut nyugoti szélén a talaj mintegy 2 lábbal alantabb fekszik, a bakter valószínűleg megcsúszott s leesett, s azon hiedelemben, hogy célját, t. i. a temetőt elérte, kapájával egy kis gödröt ásott és a rekeszt bele temette s mint ki kötelességét a legpontosabban teljesítette, nyugodt lélekismerettel haza ballagott. Mire kijózanodott, persze elfeledte tévedését s nem gondolt tovább a dologgal. Most aztán turpissága kiderült. 50.0Ü0 forintra rúg a Kiucsem-sorsjáték főnyereménye, melynek még ezenkívül 4874 nyereménye van, s ez által rendkívül kedvező nyeremény-kilátást nyújt, miért is nem mulaszthatjuk el t. olvasóink becses figyelmét e sorsjátékra különösen felhívni. Sorsjegyek lapunk szerkesztőségében egy írtjával kaphatók. A galamboki bucsun, mely áldozó csütörtökön volt — egy paraszt-embert-tartóztattak le a csendőrök ellenszegülés miatt. Valami rendetlenség miatt a csendőr megintette s a szóra nem hajtván, mellen ragadta. A paraszt viszont a csendőrt. A csendőrnek erre jogában állott volna leszúrni; de a helyett csak elfogta és megkötöztette. Leütött a villám f. hó 18-án d. u. V46 órakor ZalaEgerszegeu az új város utcában Kovács Károly polgármester úr által lakott ház tűzfalánál s a tűzfalon egy darabig függélyes irányban jővén, majd vízszintes irányba csapott át egész az ereszig, hol a címzést két helyen megrongálta, azonban nem gyújtott. A közelben lakók a tűztől tartva, hirtelen összeszaladtak, de a tető és a cimzés kis megrongálásán kivül más kárt a villám nem okozott. Aki minden aron a Balatonba akart halni. Balázs Lajos 23 éves keszthelyi halász t. hó 16-án este 11 óra tájban egy kis Teréz nevü cselédleánynyal Smolák Antal keszthelyi kőfaragósegédhez ment, hogy őt nejével együtt a Balatonra iiivja ladikázni. A meghivottak részint az éj sötétségét hozva tel mentségül, részint, hogy evezni nem tudnak, kezdetben a meghívást visszautasították, de Balázs ama biztatására, hogy ő, mint halászattal foglalkozó, egymaga is képes a hajót elhajtani, mind a négyen ladikba ültek. Több órai barangolás után az első hajnalpirnál észrevették, hogy Keszthelytől igen távol vannak, miért is Balázst komolyan felszólították társai, hogy bárhova jutnak is, hajtson partra Ez hajolva a szóra, part telé tartott és Balaton-Berénynél hajtott ki. Itt a korcsmába betérve, mintegy két litert bort elfogyasztottak és reggel 7—8 óra között újra a ladikba szálltak s mikor a parttól több száz lépésuyire haladtak, Balázs azt állítva, hogy nagy melege van, kabátját és nadrágját levetette és egy pillanat alatt a vízbe ugrott. Smolák hirtelen utána ugrik, de segítségre szükség nem volt, mert a víz ott csak derékig ért. Balázs e tettét a ladikában ülők csak tréfának vették, de ő néhány perc múlva újból beleugrott a vízbe s mivel ott a Balaton már mély volt, elbukott, azonban Smolák, midőn Balázst a víz felvetette, inggallérjánál fogva szerencsésen megragadta és sikerült a csónakba vonszolnia. A csónakban ülők ekkor már megrémültek ; mert a szél erősen feltámadt s ők evezni nem tudtak, dc Balázs megnyugtatta őket, egész erővel hozzá fogván az evezéshez. Midőn azonban a Balaton közepén voltak, Balázs harmadszor is a vizbe ugrott, de most a ladikban ülőknek nem sikerült őt megmenteni; mivel a viz lefelé vitte, a hajót pedig a szél a felső partra hajtotta s habár Smolák a felkapott evezőt Balázs felé nyújtotta, de az az evező után nem nyúlt. Smolákot és a csónak ban ülő két nőt a szél a keszthelyi partra hajtotta ki. Mint Balázs édes anyja és sógora jelentették, a szerencsétlen egy idő óta búskomor és dologkerülő volt, sőt a mult évben egy-két izben meg is akarta magát gyilkolni s e szándékát úgy anyjának, mint sógorának ki is jelentette. — Agyonverte. Kustán József söjtöri lakós f. hó 15—16-ika közti éjjelen Czigli István söjtöri lakós bognársegédet agyonverte. Tettes elfogatott és illetékes intézkedés végett a zala egerszegi kir. ügyészségnek átadatott. — Tüz. Mumor községben, a novai járásban, f. hó 9-én éjjel tüz ütvén ki, más nap virradóra az óriási tűzvész pár ház kivételével majdnem az egész községet elhamvasztotta. — Véletlen szerencsétlenség aldozata. Hajdú Sándor felső-szent erzsébeti gazdának 29 éves szolgája a felsőszeut-erzsébeti erdőn fainunkálás közben hirtelen elhalt. A megejtett vizsgálat szerint a rögtöni halált ama körülmény okozta, hogy nevezett szolga véletlenül vagy saját vigyázatlanságából a hosszában elfűrészelt padlót addig, inig vele dolgozó négy másik társa egy másik padló elhelyezésén a szolgával ellenkező irányban dolgozott, elbillentette s ezzel nyaka egy másik padlóhoz annyira oda szoríttatott, hogy mire a nyomban oda sietett társak segítségére értek, már a szerencsétlen a nya kát ért zúzódás következtében halva volt. .,A Marquisné" című két kötetes francia regény jelent meg legutóbb a budapesti Singer és Wolfner kiadócég derék vállalatának, az Egyetemes Regénytárnak legújabb köteteiben. A munka szerzője, D e 1 p i t Albert a legkiválóbb irók egyike, ki a színművek és regények egy egész fényes sorozatával tette már nevét nemcsak ismeretessé, de méltán híressé is. Drámaiság tekintetében regényei, melyek nagyobb része a színpadon is tapsokat arat, vetekszenek Ohuet alkotásaival, jellemzések tekintetében pedig fölötte is áll nagynevű irótársának. A különbség köztök főkép abbau van, hogv az Ohuet regény-drámái szélesebbek, jobban részletekbe menők, a Delpit elbeszélései pedig rövidebb menetiiek, niegrázóbbak; amaz az életnek és az általános emberi jellemnek szebb oldalait szereti festeni, nem feledkezve meg az árnyoldalokról sem ; emezt komorabb természete a sötétebb oldalak felé vonzza, a szenvedések 3 az emberi gyarlóság, sőt gonoszság ecsetelésére készteti, tért adva azonban a fényoldalaknak is — mert az árnyék és fény művészi elosztásában, mely a harmónikus műegésznek legbiztosabb ismertető jele, Delpitvel kevesen vetekedhetnek. A regény meséje, bármily kevés elemből van is összealkotva, felette érdekfeszítő, jelenetei pedig olvasva is a legtökéletesebb színpadi hatást teszik, feledhetetlenül vésve be magokat az emlékezetbe. Nyelve határozott, kifejezései biztosak, erkölcsi színvonala magas. Hozzátegyük-e még, hogy melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe ? A két kötet ára diszes piros vászonkötésben együtt 1 trt. Az én haziszerem. Görgő (Magyarország.) Tekintetes úr! Az ön kitűnő, Brandt R. gyógyszerész féle svájci labdacsai heves szivdobogásomból s nehéz légzési bajomból teljesen kigyógyítottak, miért is ezennel hálás köszönetemet nyilvánítom. Nem mulasztom el e jeles háziszert másoknak is ajánlani. Magam pedig a reudelet szerint tovább is használom. Teljes tisztelettel, Egermann Adolf vendéglős. Brandt R. gyógyszerész svájci labdacsai a gyógyszertárakban kaphatók, egy doboz ára 70 kr. De védőjegyére (fehérkereszt vörös mezőben) s Brandt R. névaláírására figyelni kell. Felelős szerkesztő s kiadótulajdonos: UDVARDY IGNÁC Főmunkatárs: Szalay San ŰC r 1040. sz. tkvi 1887. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A tapolczai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Rozenberger Sandorne végrehajtatónak özv. Vidovics Istvanné szül. Pető Rozala által képviselt kiskorú Vidovics István es Mari mint néhai Vidovics István örökösei elleni 106 frt 40 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a zala egerszegi kir. törvényszék (a tapolczai kir. járásbíróság) területén lévő s a Kis-Ápáti 240. sz. tjkvben f 647. hr. sz. a. Vidovics István tulajdonául felvett szőlő és pincére 410 frtbau ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1887. evi junius ho 27 ik napjan d. e. 10 orakor a Kis-Apáti községháznál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becaáráuak 10" 0-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t. c. 42. §-abau jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november 1-éu 3333. sz. a. kelt igazságügy miniszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. e. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Tapolczán, 1887. évi március hó 28-án. A kir. jbiróság mint tkkvi hatóságnál. OSZTERHUB R kir. aljbiró. 141. sz./v. 1887. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bír. végrehajtó az 1881. évi LX. t. c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a z.egerszegi kir. járásbíróság 1613. számú végzése által Berirstein Mór salomvári lakós végrehajtató javára Császár Ferenc puszta-apátii lakós ellen 27 frt 07 kr. tőke, ennek 1886. évi nov. hó 15-től járó 6"/,, kamatja, úgy járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 424 frtra becsült hámos lovak, gazdasági eszközök és birkákból álló ingóságoknak nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén vagyis Puszta-Apátiban leendő eszközlésére 1887. év május hó 26-ik napjának délelőtt 11 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t- c. 107. §a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. c. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Z. Egerszegen, 1887. évi május hó 14. napján. Nagy Sándor kir. bír. végrehajtó. I ÉRTESÍTÉS, i • • • • • • • • • • • • • • • • • Bátor vagyok a nagyérdemű közönség tudomására hozni, hogy üzletemet ZalaEgerszegről helyeztem át. Midőn szives megrendelőimnek ez uton leghálásabb köszönetemet nyilvánítanám, legyen szabad nagybecsű támogatásukért a jövőben is esedeznem. Főtörekvéseni, valamint eddig, úgy ezután is megrendelőim bizalmát pontos, gyors és kifogástalan munkával kiérdemelni. Tisztelettel BENGZ GYÖRGY orgouucpitő Szombathelyei). • Í • • • • • • • • • • • • ! • • •