Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-04-03 / 14. szám

kes éljenzések közt tiszteletbeli tagjává választotta meg, s azon megtiszteltetésben részesült, hogy Őmél­tósága a megválasztatást elfogadta. A közgyűlés hatá­rozatából Őméltóságához a kör elnöke a következő távirati értesítést küldötte: „Méltóságodat a perlaki tár­saskör most megtartott közgyűlésén nagy lelkesedéssel tiszteletbeli tagjává választotta. Götz elnök." Őméltó­sága március 29-én a következő távirati választ küldte: Távollétemből ma haza érve vettem szives értesítését a társaskör megtisztelő, nagybecsű határozatáról, fo­gadja s kérem jelentse ki benső köszönetemet. Svastits." A díszoklevél elkészítésére Gaál Csáktornyái képezdei rajztanár úr „kéretett tel, amit ápril hó 4-én egy kül­döttség fog Őméltóságának átnyújtani. A közgyűlés es­téjén a társaskör dalárdája közreműködésével zeneestélyt rendezett saját könyvtára javára. Az estélyen részt vett a csáktornyai dalárda egy része s Perlak értelmisége. A társasköri dalárda kitűzött sorrendjét még végig sem énekelte, a csáktornyai dalárda azon kellemes megle­petésben részesítette, hogy szintén fellépett; ezután a két dalárda felváltva énekelt. A dalestély lefolyásáról, inint érdekelt fél csak annyit mondhatok, amit min­denki elismert: hogy kitűnően sikerült. Az estély a körnek 37 frt 10 kr. tiszta jövedelmet hozott. 1. Jubiláns szerkesztő. A lapok ntár jelezték, hogy Roboz István, a „Somogy" jeles szerkesztője legköze­lebb fogja ünnepelni szerkesztői működésének 25 éves jubileumát. Egész Somogy megye és Kaposvár megindí­totta már a mozgalmat, hogy az ünnepély a sajtó de­rék munkásának érdemeihez méltóan rendeztessék. Nem tudjuk azonban, hogy a készület nem volt- e kissé ko­rai; mert Koboz szerkesztői működését a jelenlegi Za­lai (akkor Zalasomogyi) Közlönynél kezdette meg. E lap az idén fog csak 25 éves jubileumot élni ; Koboz előtt pedig Fodor is szerkesztette a lapot. E körülmény iránt a lap jelenlegi szerkesztője : Bátorfi Lajos levéli­leg megkérdeztetvén, a felvilágosítás értesülélünk sze­riut oly értelmű volt, hogy — ha Koboz itt kezdte szer­kesztői működését — akkor a 25 éves jubileum meg­tartása korai. Hazafi Veray János a haza koszorús vándor lan­tosa és a nép nevelő bajnoka - mint magát költ ményei alá irja — városunkat is meglátogatta s mii halljuk — 1. hó 3-án délután a főtéren hazafias dalai ból fog szavalni a közönségnek. A buzogányos, magyar ruhás, számos ordóval ékeskedő vándor dalnokot kö­zönségünk — mint ritka tüneményt - ugyan megbá­mulja. Mikor lesz sikere íeiszoialasunkna* ? Lapunk fennállása óta minden tavaszszal tel szoktuk hívni a vá­rosi hatóság figyelmét, hagy a városi réteu keresztül a kaszaházi fürdőházhoz vezető ut fasorát illetékes közege által egészítt8sse ki. Kiváncsiak vagyunk, hogy ezen, a városnak semmi anyagi megterheltetésével sem járó intézkedés mikor toganatosittatik? Ennyi figyelmet csak megérdemel városunk közönsége ! A nemetek kegyelete mindig szebb-szebb alakban nyilvánul Erdö'sy Eugenia elhunyt művésznő iránt. Az elmúlt hét folyamában egy oly értelmű megkeresés ér­kezett Német-országból Nagy-Kanizsa város tanácsához: vájjon szíveskednék-e egy onnan, a boldogult Erdősv Eugenia sírjára küldendő koszorút annak hamvai fölé helyeztetni ? A városi tanács — igen természetes ez iránt teljes készségét fejezte ki s arról a megkeresőt értesítette. Tehát ismét egy koszorú fog nyújtatni a művészi nagyságnak és a női szeplőtelenségnek. Keszthely varos virilistái 1886. évre: Festetics Tassiló gróf, ifj, Reischl Vencel, Ambrus Mihály, Las- kay Ferenc, Veltuer Jakab, Schleiffer Sándor, Govor­csiu György, Sehilliuszky Károly, Weisz Albert, Lázár Ignác, Pap Sándor, Trsztyánszky Lajos, Böhm Frigyes, Breyer Gyula, Fiizár Alajos, Gazger Vida, Gleisch läger József, Rosenberg Manó, Pető Vilmos. Uj tüzoito-egylet alakult megyénkben Letenyén. Az egyesületi tisztikar az alakuló közgyűlésen követ­kezőleg _ lett megválasztva: Laskovits Ferenc elnök, Tamás Ádám alelnök, Arady Lajos főparancsnok, Sin­deller József alparaucsnok, Jelly Bernát pénztárnok, Békesy Rezső jegyző. — Megint vasúti baleset. A nagy-kanizsai pályaud varon egyik óriási „pech" (!) a másikat éri. Mult szá­munkban hoztuuk hírt egy vasúti napszámos elgázolá­sáról; most meg (m. hó 27-én) Molnár Ferenc posta­tisztet érte a szerencsétlenség. Molnár (ambuláns postai tiszt) felszállt volt már a posta kocsiba s ott dolgozga­tott. Ezalatt az a gép, melyet napi szolgálatra, kocsi­tolatásra, kapcsolásra szoktak használni, végezte mun káját. így tologatás, kapcsolgatás közben azonban, Kőbán Péter váltóőr a váltót a háttal jövő gép számára rosszul igazította s az a neki szánt vágány helyett arra jutott, melyen a posta-kocsi állott. Oly erővel ütközött a posta kocsiba, hogy az összezúzott, Molnár postatiszt pedig fején súlyos zuzódást szenvedett. Pulyka-lopas. Bokányi György szepetneki plébá­nos, cini. kanonok úrtól a m. hó 28-áról 29-ére menő éjjelen 7 db. pulykát ismeretlen tettesek elloptak. Ezek bői 2 dbot a nagy kanizsai piacon eladtak s így az ot­tani rendőrséget figyelmessé tették. A nyomozás meg­indíttatván, a tettesek közül egy már kézre került. Erdőtervek jováhagyasa. A töldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. minisztérium megyénk területén a herceg Eszterházy-féle hitbizományhoz tartozó Alsó­Lendva-Nemphtyi urodalom ujtalusi, kámaházai, kerka­kutasi és bánok-szt. györgyi, a kegyes tanító-rendnek megyénkben levő alsó-dörgicsei uradalmához tartozó, s a „C" üzemosztályt képező, Bessenyő község volt urbé resei, Kebele község, Boldogfa, Nagy-Páli, Bajcsa, Be­zeréd és Kehida községek erdeinek gazdasági terveit jóváhagyta. Erdööri virtus. Kele István, 30 éves, ri"yáczi la­kos a mult kéten apja szőlejéből hazafelé jővén, a nála levő puskában régtől álló töltést az útjába eső erdőben kisütötte. Kevés vártatra eléje lépett az erdős és meg­állította, követelvén, hogy fegyverét adja át. Kele ezt tenni vonakodott, mivel azzal menté magát, hogy ő vad­ra nem lőtt, csupán a puska régi töltését sütötte ki; ezzel pedig nem cselekedett semmi rosszat. Mentegeté­sét az erdős semmibe sem vette, hanem — miután K. másodszori fesszólitására sem adta át fegyverét — reá puskát fogott s térdébe lőtt. A súlyosan sebesült össze­rogyott s a nagykanizsai kórházba kellett elszállíttatni, hol jelenleg ápolás alatt van. A virtusos erdőőr letar­tóztattatván, a vizsgálat ellenne folyamatba tétetett. Az első magyar általános biztosító társaság Som­sich Pál eluöklete alatt március hó 24-én tartotta meg közgyűlését. A felolvasott évi jelentés szerint az évi nyereség 1.011,562 frt 32 krra rúg. A közgyűlés elha­tározta, hogy az alapszabályszerü levonások után fen­maradó 602,202 frt 60 krnyi tiszta nyereségből oszta­lékul minden részvény után 200 frt fizettessék ki és a 2202 frt 60 krnyi maradvány a jövő évi számlára ve­zettessék át. Közhasznú célokra 10,103 frt 65 krt sza­vaztak meg. A társaság összes biztosítéki alapja a mult évban kimutatott 18.028,671 frt 37 krról a lefolyt év­ben 19.008,987 frt 45 krra emelkedett, mely összegbe a társaság birtokában levő és a későbbi években lejáró díjváltók értéke, mely a mult évben 6.425,037 frt 86 krról 9.785,087 frt 94 krra emelkedett, nincs belefog­lalva. Az osztalékot már március hó 26-ától kezdve fizetik ki. Az igazgatósági és felügyelő bizottsági jelen­tés tudomásul vétele, valamint a folmentvény megadása után Hajós József igazgató tudomására hozta a közgyű­lésnek, hogy a jégbiztosítási gazdasági szövetkezet meg­alakult s ama reményének adott kifejezést, hogy az új szövetkezet — az eddigi nagy érdeklődésből Ítélve ­virágozni fog. A közgyűlés e jelentést örömmel vette tudomásul. Kik pénz nélkül akartak mulatni. Folyó évi már­cius 24-én este Horvát Lajos, Német István és Német János kustányi lakósok azon tanácskoztak, miként le­hetne pénz nélkül bort szerezni; mert — szerintök ­a szegény embernél is néha napján el kel egy kis bor. - Abban állapodtak tehát meg, hogy még azon éjjel kimennek a hegyre és a kinek pincéjéhez véletlenül érnek, azt feltörik s csinálnak maguknak egy pár víg órát s még máskorra is ellátják magukat borral. — j Szándékukat végre is hajtották. — Ugyan azon éjjel kimentek a hegyre és ott Irimics János és Ágoston Vendel pincéjét felnyitották; de felültek, mert az első pincében néhány üres hordónál egyebet nem találtak, mert a gazda maga elfogyasztotta már a borát. Átmen­tek tehát a másik pincébe. Javában dolgoztak, midőn a tulajdonos odaért s látva, hogy pincéjében idegenek vannak, egyik hegyi lakoshoz sietett segítségért. Mikor a tolvajok ezeket belépni látták, Horvát Lajos fegy­veréhez nyúlt és csak egyik társának közbelépése aka­dályozta meg, hogy a pince tulajdonost meg nem lőtte. — Ekkor a tolvajok elmenekültek, és félve tettük súlyos következményétől szétválva egymástól, a vidé­ken kóborolnak. — Tüz. Zalabéri lakós Máyer Sándornak az aranyodi hegyen épült pincéje folyó évi március 24-én éjjel is­meretlen okból kigyúlván, az abban elhelyezve volt nagyobb mennyiségű szőlőkaróval és épület fával együtt leégett. A hajlék biztosítva volt. Ugyan ekkor Lisztes György batyki lakosnak szomszédos pincéje is meggyúlt és, noha a zalabéri tűzoltók a helyszinén csakhamar megjelentek s minden tőlük kitelhetőt elkövettek, porrá égett. Biztosítva nem volt. — Kereskedelmi szakirodalom. Vettük a „Gyakori, keresk. tudományok" jeles folyóirat 13. fűzetét, melyet áttekintve konstatáljuk, hogy a mű megfelel a hozzá kötött várakozásnak. A folyóirat mint már lapunk keretében megemlítettük — négy részből áll: Az első , a könyvvitelt tárgyalja törvény ismeretre valló ritka könnyű modorban ; a második rész a váltó mint üzleti forgalmi papirost ismerteti figyelmet keltő részletesség­gel; a harmadik rész mint lapmelléklet „Kereskedelmi és pénzügyi szemle" cím alatt jeles szakírók tollából hoz kitűnő cikkeket, mint: Eszakamerika vasúti és létesítésükről, Magyarország régi mérték és pénzrend­szeréről; Könyvszemle: Dr. Veress V. kereskedelmi 1 számtanáról; Vegyesek: A csődről, csalárd és hamis­bukásról. A negyedik rész szintén mint lapmelléklet „Keresk. és Pénzintézeti szaktanfolyam" magán tanulók részére, levelezés utján tanítja az üzleti és pénzintézeti könyvvitelt, a kereskedelmi és politikai számolást, és a magyar, német s francia levelezést. Minthogy a folyó­irat a legjelesebb szaktanárok szerkesztésében, csak­ugyan a magyar szakirodalom egyik Kitűnő műve s hasonlót, ily bő alakbanjmég a mindenről könyvtárakkal rendelkező német irodalom sem bír; ismételten felhívjuk reá a kereskedelem és pénzintézetek férfiait, kik e műben valóban a szaktudomány és tapasztalat kutfor­rását találják. Mutatvány számot a folyóirat szerkesz- I tője (Zachár Gyula tanár Budapesten II. ker. gróf Lónyay-féle házban) megkeresésre, mint nekünk irja, szívesen és díjmentesen küld. Öngyilkosság. Dömötör Sándor, 47 éves cseléd a mult hét folytán Gelsén felakasztotta magát. Előbb bics­kával ereit akarta elvagdalni, de ez nem sikerült neki. Tettének oka a nyomor volt. Az 1886. evi szüret eredménye megyénkben. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz b érkezett hivatalos adatok alapján tett egybeállítás szerint megyénkben az 1886. évben 42648 hold volt szőlővel beültetve Termett összesen 374,328 hectoliter, eladatott must 22,519 hl., seprűre (10%) 35,181 hl. Készült fehér: közöns. 199,005 hl., finom csemege 1204 hl.; vörös: közöns. 40,537 hl., finom csemege 534 hl.; siller 75348 hl., összesen 316,628 hl., az eladott must- [j hol készült 20,267 hl., mind összesen 336895 hl. s így átlag egy holdon 7-90 hl. Szőlő eladatott a külföldre 900 k g, a belfogyasztásra 14,437 k g, összesen 15,337 k g. Becs- és eladási ára hectoliterenként a mustnak 10-50 frt, a lehúzott új bornak 11-27 frt, a közönséges ó bornak 11-82 frt, a finoin csemege bornak 38*45 frt. A szőlőnek kilója 11 kr. Értéke a termelt összes bor­nak 3.843,449 irt, az eladott szőlőnek 1661 frt, együtt­véve az 1886. évi termés összes értéke 3.845,110 frt. i ^U (szerkesztők és kiadótulaj­donosok Csukási József és Rákosi Jenő) a legkitűnőbb és legkimerítőbb távirati tudósításokkal szolgál és közvetlen összeköttetése lévén Európa összes főváro­saival, a mostani válságos időben leghitelesebben tájé­koztatja olvasóközönségét. A kiválóan hazafias szellem­ben szerkesztett „Budapesti Hirlap"-ot vezércikkei, tárcái, rovatai, az ország legkedveltebb és legelterjed­tebb hírlapjává tették. Előfizetési ára negyedévre 3 frt 50 kr., egy hónapra 1 frt 20 kr. Szerkesztőség és ki­adóhivatal Budapesten, kalap-utca 16. szám . \ vili tér. I í Alulírott szomorodott szívvel jelenti felejt­hetlen emlékű nővérének, Vajda Ignácné szül. Novorits Carolin asszonynak, Esztergomban rö­vid szenvedés után történt gyászos elhúnytát. Kis-Marton, 1887. március hó Sovorits (Béla) Sylván szt. fer. r. tag. Bizonyítvány. Mely szerint alulírottak, mint a rába-szent-mihályi r. kath. hitközség elöljárói, úgy nem különben alulirt szakértők által hitelesen bizonyíttatik, hogy t. c. fíencz György zala-egerszegi orgona építész úr által a rába­szent-mihályi kath. templomba készített nyolc változatú, teljesen a legújabb Gub-rendszer szerinti pedálés or­gona bel szerkezetére uézve kitűnő jónak, összhang zatára uézve kellemesnek, erős és tömör haugunak, külsejére nézve pedig igen csinos és izlésteljesnek ta­láltatott elannyira, miszerint fentnevezett orgona építész úr által kiállított művén semmi kívánni valót sem ha­gyott hátra. Miért is ini a nevezett orgona építész úrat min­den olyan egyházak s egyházi előljáró uraknak, kik orgonát építtetni szándékoznak, szíves pártfogásukba és figyelmükbe ajánlani bátrak vagyunk. Kelt Rába-Szent Mihályon, 1887. március 24. Németh Pál gosztonyi kán- Németh János s. k. tortanító, mint meghitt szakértő, lelkész. Kerseiilbanminayer János s. k. Szőllösy Antal s. k. kántor tanító. Pum Károly tanító, mint bíráló. Nagy Károly csákányi tanító, bíráló, Horváth Boldizsár k. tanító. Szidy Ferenc tanító. Veszelovits Pál tanító ivánczi k tanító, bíráló. Major János bíráló. SAbler Imre bíró és gondnok Gitl József s. k Pór György esküdt. Hiitter Fábián esküdt Bencz György zala egerszegi orgona épí­tész ertesiti a n. e. közönségét, hogy nála a legújabb rendszer szerint keszített kellemes hangú nyolc vaiiozatú új orgona jutányos áron kapható, egy hat változatú pedig munkaban van Levelbeni megkeresesekre válasz adatik. Felelős szerkesztő s kiadótulajdonos: UDVALIDY IGNÁC. Főmunkatárs: S z a I a y Sándor m m HIRDETMÉNY. A balaton-magyaródi uradalom részéről közhírré tétetik, hogy az ottani legelőkre csikók és szarvasmarhák a f. évi legeltetési idényre bebéreltetnek. A legeltetés kezdődik április ho 24-én „ végződik október ho l-én. Csikó darabja tizet 8 frtot. Szarvas marha 1—2 éves 5 frtot, „ „ 3—4 éves 6 frt 50 krt. Pásztort az urodalom állít. A csikók egészségi álIÍIpatára a kir. állami állatorvos fog felügyelni, esetleg azokat gyógykezelni. — Bővebb felvilágosítással szolgál Balaton-Magyaród, március hóban (pósta helyben) az uroclalmi intézöség. j B hogy a hírlapokban feldicsért gyógyszerek közül melyiket használja betegsége ellen, az írjon egy levelezőlapot Richter kiadó - intézetének Lipcsébe s kérje a „Betegbarát" czimü röpiratot. E könyvecskében nemcsak a legjobbaknak bizo­nyult háziszerek vaunak részletesen ismertetve, hanem betegségekről szóló Jelentések is olvashatók. E jelentések mutatják, hogy igen sok eset­ben egy egyszerű házhzer is elegendő arra, hogy még a látszólag gyógyithatian beteseg is szerencsésen elhárit­tassék. Ha a betegnek a megfelelő gyógyszer rendel­kezésére áll, akkor még súlyos baj esetén is gyógyulás várható, s ez okból egyik betegnek sem kellene a „Beteg­barát" megrendelését elmulasztani. E figyelemreméltó könyvecske segélyével sokkal könnyebben választhatja meg a szükséges gyógyszert. A röpirat megküldése a megrendelőnek költségébe nem kerfil. •AVA^AVAVA'VAVAYAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom