Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-03-27 / 13. szám

Melléklet a „Zalamegye" 1887. évi 13. számához. számot is meghaladják, holott a most lebonyolítás alatt álló csport csak 1706 törzsbetétet számlált. — Az igaz­gatóság javasolja, hogy egy-egy huszonöt krajcáros törzs­betét után 3 frt 60 kr. jutalék állapítta.ssék meg. Az igazgatósági jelentés szerint a szövetkezet 3 csoportja 356 tagot számlál 900 betéti könyvecskével , még pe­dig a 9. csoportban van 256 könyvecske 1706 betéttel, a 10. csoportban 258 könyvecke 1820 betéttel és a 11. csoportban 386 könyvecske 2842 betéttel, vagyis összesen 900 könyvecske 6368 betéttel. Ezen 356 törzsbetétes tag között következő osztályok vannak képviselve: or­vos 3, iigyvéd 8, tanár és tanító 6, tisztviselő 13, ke­reskedő 55, iparos 48, földmives 50, vidékiek különböző polgári állással 48, nők, kiskorúak és vegyes állásúak 125. —. Ezen 356 törzsbetétes tag 6368 db. 25 kros betétet képviselve, egy évben 82784 frtot tesz be. — Az 1886. évben kihelyeztetett a 9. csoportban 11294 frt, a 10-ben 190 H frt, a ll-ikbeu 33495 frt, letétben van 6400 frt, készpénzben 3366 frt, hátrálékban 9216 frt, összesen 82784 frt. — A törzsbetétek mennyisége emelkedett 1886-ban 500-al, 1887 ben 900-al. A jelen 1887. évben fennálló három csoportnál t. i. a 10., 11. és 12-nél a törzsbetétek összege 7200. Az igazgatósági jelentés felolvasása és tudomásúl vétele után az 1886. évi mérleg megállapíttatott és a felügyelő bizottság véleményes jelentése alapján a 9. csoportban egy-egy 25 kros törzsrészvényre 3 frt 60 kr. jutalék kifizetése elhatároztatott. — Ezzel kapcsolatban Büchler Jakab indítványozza, hogy a közgyűlés ne márciusban, hanem már februárban tartassék meg, hogy a jutalék kifizetésére ne kelljen egy negyed évig várakozni. - Indítványa alapján a könyvelőség utasíttatik, hogv az évi mérleget lehetőleg január 21 ére készítse el, mely esetben — a kereske­di lini törvényben előirt feltételek szem előtt tartása mellett a közgyűlés február hóban megtartható. — Az igazgatóságnak, úgy a felügyelő bizottságnak az 188tj. évi működést illetőleg a felmentvény meg­adatott. A költségvetés tárgyalása előtt felolvastatott Sere­gélyes István pénztárnoknak fizetése javítása iránt be­adott kérvénye. A közgyűlés tekintettel arra, hogy az igazgatósági jelentés szerint az 1887. évre a törzsrész­vények szaporodtak s így a pénztárnok munkája is növekedik, ez évre részére 40 frt jutalomdíjat szavazott meg, mely után az 1887. évre a költségvetés követ­kezőleg lett megállapítva: könyvelőség fizetése 1390 frt, pénztárnoké 264 frt és 40 frt jutalomdíj, szolga fizetése 108 frt, vezérigazgató tiszteletdíja 100 frt, egy­leti ügyészé 100 frt, számvizsgáló bizottságé 50 írt, napibiztosi díjak 104 frt, irodai és egyéb költségekre. 150 frt, lakbér 100 frt, összesen 2406 frt. — Az alapszabályok módosítása tárgyaltatván, azokon a következő módosítások tétettek: A 43. § olykép mó­dosíttatott, hogy a közgyűlés határozatképes tekintet nélkül a napirendre, tehát az esetben is, midőn az alap­szabályok módosítása van kitűzve, ha azon az első össze­hívás következtében az összes törzsbetéteknek, beleértve a megszűnő csoportot is, 1 ; rda képviselve van. — A 46. §-bau ezen szavak után: „A szavazati jog csak személyesen gyakorolható és a határozatok a jelenlevők általános többségével hozatnak", módosításúl beszurat­nak: azonban az évi közgyűlésen a megszűnő csoport tagjai csakis a 3 évi üzlateredményről, zárszámadás, mérleg és nyeremény leiosztás iránt hozandó határoza­a felforgató elemek, a kommunisták. — S mégis, míg az emberinem történetében különféle forradalmak, sza­badságharcok, parasztlázadások gyakran fordultak elő; s ujabban is soeiális, nihilista mozgalmak fenyegetik a fennálló rendet; — míg az állatvilágban is kérdés tár­gyává tétetett, hogy az oroszlánt, vagy az elefántot illeti-e meg a királyi méltóság; — míg a madarak közt a parányi ökörszem kelt csalfa módon versenyre a sassal, hogy a madarak királya lehessen; — míg a leghidegebb vérű állatok, a békák közt is forradalom ütött ki egykor a jámbor tuskó-király ellen, mire aztán Zeus a gólyát küldte hozzájuk királynak : addig a vi­rágok történetében nem találunk rá példát, hogy ki rálynőjüknek, a büszke rózsának megtagadták volna a köteles tiszteletet, kérdésessé tették volua uralkodói jogát. — Pedig hogy elbánhatnék a tüskés buzogáuyu maszlag a szende liliommal, — bojtorján az árvalány­hajjal, — az éles sás a tulipánnal, s a kardlevelü nád a csendes vizi rózsával. De nem teszik, ők nem vivnak osztályharcot, mert a virágok békés lények, tudják, hogy minden forradalom pusztítással jár, s a virágot pusztítani bűn — még a virágnak is. — - Azért élnek oly békés egyetértésben, mintha csak példát akarnának mutatni az embereknek. Oh be sokat tanulhatnánk tőlük ! — De hát most már eleget beszéltünk a virágokkal; mikor pedig azok kifogytak már a beszédből, akkor meg én beszéltem róluk annyit, hogy már talán meg is sokalták. Tudja isten, én olyan jól érzem magamat a virá­gok között. — Talán ha az embert senki sem szeretné a földön, s ez fájna a szivnek kimondhatatlanul, ha sehol sem találna enyhet, megnyugvást, a virágok közé kellene mennie, s ott meggyógyulna. Vagy ellenkezőleg, ha van ember, aki senkit sem szeret, kinek szive jéghideg, kedélye sivár, gyűlölettel tekint embertársaira, s undorral fordul el tőlük, szóval megutálta az egész világot, menjen a virágok közé, szíve felmelegszik, kedélye zománcot ölt magára, kibé­kül a világgal, s újra megtanul szeretni. S azok a kis virágok, melyek meggyógyítják a beteg szívet, melyek bennünket szeretni tanítanak, megérdemlik, hogy mi is szeressük őket. — Azért nem zárhatom be előadásomat mással, mint Petőfinek e gyönyörű kis versével: „Szeresd a virágot, És ne féltsd szivedet, Mert ki ezt szereti, Rosz ember nem lehet." toknál birnak tanácskozási és szavazati joggal. — A kellő indokolás mellett kilépő tag a módosított alapsza­bály szerint a 3 éves ciklus első évfolyamában a betét 9 ,,,-ét, a második évfolyamban , 9/ 2 u-át kapja; a két év lefolyta után pedig a betét egészben visszafizettetik, míg a jutalék a 3 évi zárszámodás szerint 3 év után 1 | részben fizettetik ki. — A 24. §. ezen rendelke­zése: minden egyes törzsbetét után, minden elmulasztott hétre egy kr. rendbirsággal rovatik meg" — ily kép mó­dosul: „minden betéti forint hátrálék után 6 krral rova tik meg." — Tett indítványra a közgyűlés utasította az igazga­tóságot, hogy amely egyesületi tagok hat héten át be­téttel hátrálékban vannak s kölcsönösszeget vettek ki, azoknak jótállói erről értesíttessenek; egyúttal az egy­leti helyiségben az ily hátrálékosokróí nyilvántartási könyv készíttessék. — A közgyűlés azután áttért a négy kilépő és egy megszűnt igazgatósági tag állásának választás utján leendő betöltésére, mely célból az alapszabályoknak megfelelőleg Ragendorfer Jakab korelnöklete alatt Rosenthal Gyula. Weisz Tivadar, Büchler Jakab és Rechnitz Samu urak­ból álló szavazatszedő bizottság lett kiküldve, melynek működése alatt a közgyűlés felíiiggesztetett. — Igazga­tósági tagoknak — a szavazás eredményéhez képest — Baján József, Deutsch Ferenc, Ragendorfer Samu, Ro­senthal Ignác és Weisz Izidor úrak lettek megválasztva. Az 1887. évi védhimlö ojtás Az 1887. évi védhimlőojtás az ojtási körök és az ojtást teljesítő orvosok megnevezésével a tek. megyei alispáni hivatal által következőleg lett megállapítva: A tapolczai járásban. A tapolczai küzegészségi körben dr. Lővensolm Mór körorvos, a köveskállai és monostor-apátiiban dr. Kustos Károly körorvos, a bala­ton-fürediben dr. Weisz Miksa kürorvos. — A sümegki járásban. A siimeghi és esabrendeki küzegészségi körökben dr. Fischer Ignác körorvos. — -. 1 szent-grótlii járásban. A szent-gróthi közegészségi körben dr. Misner Náthán körorvos, a tőrjeiben Mehr Mór kürorvos. A keszthelyi járásban. Keszthely mezővárosban Dékmár János küzségi orvos, Keszthely polgárvárosi küzegészségi kűrben dr. Singer Bernát körorvos, a kar­macsiban dr. Lüvi Mór kürorvos. — Nagy-Kanizsa városában : dr. Piek Albert és Ráez Antal városi orvosok. — A nagy-kanizsai járásban. A szepetneki közegész­ségi körben Augenfeld Fülüp körorvos, a szentbalázsi­ban dr. Weinberger Ignác körorvos, a kis-komáromiban Lerch Antal körorvos, Légrád mezővárosban Ilirschl Ármin községi orvos. A pacsai járásban. A pacsai közegészségi körben Sipos Imre járási orvos, a kapornakiban Reinitz Ignác körorvos. — A zala-egerszegi járásban. A XVIl-ik küzegészségi kűrben Rigó Ferenc körorvos, a XVIIl-ikban dr. Isóó János körorvos, a szepetkiben dr. Háry István járási orvos, a zala lüvőiben Stanovszky Nándor kürorvos. — Zala-Egerszeg városában : dr. Graner Adolf városi orvos. A novai járásban. A novai küzegészségi körben Farkas Ferenc járási orvos, a pákaiban Miiiálovits István körorvos. —­Az alsú-lendvai járásban. A baksai közegészségi körben Joung Ignác körorvos, az alsó-lendvaiban dr. Jó?sa Fábián körorvos, a bellatincziben dr. Füredi Sándor körorvos, a dobrónakiban dr. Király Mór járási orvos. — A letenyei járásban. A letenyei és bánok-szent­györgyi küzegészségi kűrben dr. Hajós Sándor járási orvos. — ji perlaki járásban. A kottorii közegészségi körben Rózsai Mór körorvos, a perlakiban Mandl Antal kür­orvos, a szoboticzai és goricsáni küzegészségi körükben dr. Bőhtn Szidney járási orvos. — A csáktornyai járásban. Csáktornya mezővárosában dr. Schvvarz Albert községi orvos, a stridói közegész ségi körben dr. Krasovecz Ignác járási orvos, a nede­licziben Szirtey Nándor körorvos, a muraszerdahelyi küzegészségi körben Grahovecz András kürorvos. —­A soproni kereskedelmi és iparkamara köréből 838 1887. K i m u t a t a s a a kamara 1*886. évi tényleges bevételeinek és kiadá­sainak. Bevétel: frt. kr. 1. Pénztári maradvány 1885. év végével 14208 74 8. Illeték fejében befolyt 17309 05 3. Kamat fejében időleg elhelyezett tőkék után — — 217 87 4. A kamarai helyiség egy részének albér­lete fejében 250 — 5. Védjegy lajstromozási dij fejében 35 — 6. Visszafizetett előlegek 240 — Összesen 32260 66 Kiadás: 1. Lakbér a kamara helyiségéért 1030 — 2. Evi fizetések, lakpénzek és napidíjakra 7979 — 3. Irodaszerekre 216 73 4. Nyomtatványokra 2012 03 5. Könyvek, hírlapok és könyvkötőmül! kákra 390 09 6. Fűtés — 198 50 7. Világítás — — 21 68 8. Póstabér 120 — 9. Járulék kereskedelmi és ipariskolákhoz 735 95 10. „ a nyugdíjalaphoz — 4488 80 11. Ösztöndíj iparos szakoktatást hallga­tóknak — — 200 — 12. Utazási költségekre — 315 36 13. Iliriapi hirdetésekre 386 30 14. Előre nem látható kiadásokra 381 25 15. Fizetési előlegek 340 — 16. Adólajstromok másolásáért — 59 49 17. Tördemicz község kamarai illeték visz­szatérítése — 5 05 18. Az orsz. sajt és vaj szövetkezetnél jegy­zett részvényekre — 150 — Összesen 19030 23 Pénztári maradvány 1886. év végével 13230 43 '/ 3 Sopron, 1887. március 15-én. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Hivatalos rovat. Miután több oldalról panaszok merültek fel, hogy a zala-szt.-iváni vasúti állomáshoz érkező utasoknak a kellő számú bérkocsik hiányában a városba való tovább uta zásuk gyakran akadályoztatva vau, — ennélfogva hi­vatkozva Zala-Egerszeg város képviselő testülete által alkotott s a magas m. kir. földmivelés-, ipar- és keresk. minisztérium által megerősített bérkocsi iparról szóló szabályrendelet 4. §. alapján a közrend érdekében el­rendeltetik, miszerint zala-szt.-iváni vasúti állomáshoz érkező egyes vonatokhoz a személy forgalom eszközlése végett naponta következő számú bérkocsik tartoznak megjelenni: és pedig: iJjjel 1 órakor N.-Kanizsáról ér­kező vonathoz: egy kocsi. Reggel 3 ,3 órakor Szombat­helyről érkező vonathoz: egy kocsi. Reggel 6 óra 5 perc. N.-Kanizsára induló vonathoz: egy kocsi. Reggel 8 órakor N.-Kanizsáról érkező vonathoz: két kocsi. Déli 1 21 órakor Szombathelyről érkező vonathoz: két kocsi. Délután 3' ,-ed órakor N. Kanizsáról érkező vo­nathoz: két kocsi. Este 7 óra 31 perc. N.-Kauizsáról érkező vonathoz: egy kocsi. Este 9 órakor Szombathelyről érkező vonathoz : két kocsi. Végre megjegyeztetik, hogy azon esetre, ha bér­kocsi mint magán kocsi közlekedik a vonathoz, — ezen fentebb elősorolt bérkocsik számába be nem számítható. Ezen rendelet a bérkocsi igazgatónak, úgy a bér­kocsi tulajdonosoknak tudomás és mihez tartás végett azzal adatik ki, hogy ez ellen előforduló mulasztás a szabályrendelet 25. §. értelmében büntettetik. Felhivatik a t. közünség, hogyha e rendeletben fog­laltakra nézve a bérkocsi társaság ellen panasza vagy sérelme merülne fel, azt a város rendőr kapitányi hi­vatalhoz orvoslás végett bejelenteni szíveskedjék. — Kelt Zala-Egerszegen, 1887. március 21-én. Nagy v. kapitány. Helyi, megyei és vegyes liirek. Az új évnegyed alkalmával tisztelettel felkér­jük lapunk azon tisztelt előfizetőit, kiknek előfize­tésiik lejárt, hogy szíveskedjenek azt megújítani; hátrálékos előfizetőinket pedig a hátralékos összeg mielőbbi szíves beküldésére kérjük. Az előfizetési pénzek legcélszerfiebben postai utalványnyal kiild lietök. — A lap kiadóhivatala. A regale megvétele tárgyában kütütt adás-vevési szerződés f. hó 21-én Íratott alá Szombathelyen. A szer­ződés jóváhagyás végett a minisztériumhoz felterjesz­tetik. Ezen városunkra nézve oly nagy fontosságú ügy­ben kütütt szerződést lapunk jüvő számában egész ter­jedelmében fogjuk küzülni. — Alapító tag. Szabó Samu őméltósága a zala-eger­szegi tűzoltó egyletbe 20 írttal, Balaton József esperes­plebános úr a zala-egerszegi iparos ifjak üuképző- és betegsegélyező egyesületébe 10 írttal alapító tagul be­lépett. — Városi tiszti ügyészszé a képviselő testület f. hó 26-án tartott ülésén egyhangúlag Horváth József ügyvéd úr választatott meg. A képviselő ülésről részletes küz leményünket a jüvő számban hozzuk. A zala egerszegi önk. tüzolto-egylet az 1887. évi március 20-án választmányi ülést tartott. Küzvetlen az ülés megnyitása után négy újonau belépett műküdő tag az előirt fogadalmat letette, mely után Boschán Gyula e. elnük mélyen meghatottan jeleuté Erdős Géza volt e. ügyész elhúnytát kérve a választmányt, hogy a gyászoló családnak a küldütt busz frtnyi adományért való küszünet nyilvánításon kivül, az egylet nevében üszinte részvét nyilatkozatát is megküldje, mit a választ­mány egyhangúlag el is határozott, az elhunyt üzvegye által küldütt adomány pedig az egylet betegsegélyző alapja javára utalványoztatott. Ebből kifolyólag, tett indítványra, elhatároztatott, hogy amennyiben jüvőre a csapat közreműködése folytán jut az egylet valamely adományhoz, az adományozott összeg mindenkor az egyleti betegsegélyző alap gyarapítására fordítandó, ha­csak az adományozó által a cél különösen meg nem jelültetik. Boschán Gyula e. elnük jelenti továbbá, bog}* a zala-egerszegi takarékpénztár részvény-társaság az 1886. évi üzleti nyereményből nyolcvan forintot volt szíves az egyesület részére adományozni, köszönettel vétetett tudomásúl. Olvastatott Z.-Egerszeg város pof gármesteri hivatalának 2810 ki. 1886. sz. átirata mellett küldött és a Hanty Ferenc féle alapítványra vonatko­zólag hozott képviselő testületi határozat, mely meg­nyugvással tudomásul vétetett. Ezek után az 1882. év­ben tartott ünnepélyek bevételei és kiadásairól vezetett s bizottsógilag felülvizsgált számadásra nézve számadó­nak a felmentvény megadatván, több kevésbé fontos folyó ügynek elintézése után elnük az ülést bezárta. Egy méntelep osztálynak varosunkban való el­helyezése ügyében f. hó 23 án tartott értekezl eten je­lenvoltak Kozma Ferenc miniszteri tanácsos, Svastits Benó főispán, Csertán Károly alispán, Durmann Antal ezredes, méntelep parancsnok, Kovács Károly polgár­mester, Arvay István megyei közgazdasági előadó, Háczky Kálmán, Hajik István városi képviselők, Far­kas József, Szily Dezső megyei bizottsági tagok és Né-

Next

/
Oldalképek
Tartalom