Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-04-17 / 16. szám

A közgyűlés a bizottság helyesen felhozott indokolásánál fogva elfogadja annak javaslatát, bogy t. i. fiatalabb tenyészállatokra nagyobb díjak tűzessenek ki, — minthogy azonban a f. 1887-ik évi január hó |0-én tartott közgyűlésen 4. 6. VII. szám alatt hozott végzéssel megállapított költségvetés 12 tétele alatt a tenyészállat díjazásokra összesen 48 darab tíz frankos arany 5 forinttal számítva 240 frt és a 17 tétel alatt re ndezési költségekre 80 frt összesen 320 frt állapíttatott meg, — ezen összeg egy negyed részben az az nyolev.in forint az Alsó-Lendván tartandó díjazásra számíttatván, ez ezen célra átengedtetik, s a bizottság felhivatik, miszerint ezen összegig terjeszkedve a díjakat részletesen állapítsa meg, — s annak idején leendő közzététel végett a tervet mielőbb terjessze be, megjegyeztetvén, hogy a 20 darab dicsérő oklevélnek, mint további díjnak kiosztása ellen észrevétel nem tétetik. Minthogy pedig t. 1887. évi szeptember hó 12-én Alsó-Lendván lovakra állami díj kiosztás fog tartatni, az egyesület által a szarvasmarhára rendezendő ezen díjazás is ugyan az napon az az f. 1887-ik évi szeptember hó 12-én tartatni határoztatott. II. 32. A keszthelyi, tapolczai, sümegi és szent-gróthi járást illetőleg : Bogyay Máté úr mint a kiküldött bizottság elnöke beterjesztvén a bizottság f. é. február 5-én tartott ülése jegyzőkönyvét, mely szerint javasolja, hogy tekintettel a keszthelyi, tapolczai, sümegi (és szent gróthi) járás nagy terjedelmére, valamint azon körülményre, hogy a gazdák tenyészállataikat távolfekvő helyekre nem vihetik, — az 1887-ik évben Keszthelyen, Tapolczán és Sümegen tartassék szarvasmarha díjazás és pedig a bizottság kiválóan óhajtván az állatoknak teleltetés utáni állapotát figyelembe vétetni, a díjazás Keszthelyen május 4-én, Tapolczán május 14-én, Sümegen május 17-én tartassék; — továbbá, hogy a díjak közforgalmú ezüst forintokban adassanak ki, s minden egyes díjazásra száz-száz forint adassék, mely összeget a bizottság a versenyre elővezetett állatok számára és tenyész értékére való tekintettel, saját belátása szerint háromféle díj odaítélésére fordíthat u. m. I. rendű díj 20 frt, II. rendű 12 frt, III. rendű 8 frt, — a bizottságnak állván jogában a rendelkezésére álló összeget legjobb belátása szerint annyi első, másod és harmad rendű díjra fordítani, mint a mennyi a kiállított állatok száma és tenyészértéke szerint kívánatos. A bizottság azon javaslata, hogy tekintettel a tapolczai, keszthelyi, sümegi, szent-gróthi járások nagy terjedelmére, vidékenkint tartassanak díjazások helyesnek találtatván, elfogadtatott, és pedig tekintetbe véve, hogy a Keszthelyen már több éven át megkisérlett díjazás a nép közönye és értetlensége miatt meghiusult; tekintetbe véve továbbá, hogy az 1887 ik évre megállapított költségvetés 12-ik tétele alatt a tenyészállat díjazásokra i'i iszesen 48 drb. tiz frankos arany üt forinttal számítva 240 frt, s a 17. tétel alatt rendezési költségekre 80 frt, öiszesen 320 frt állapíttatott meg, ezen összeg egy negyed részben az az nyolcvan forint a folyó 1887-ik évben Sümegen a bizottság javaslata szerint f. é. május hó 17-én megtartandó díjazásra számíttatván, ezen összeg e célra átengedtetik, a bizottságnak jogában állván ezt legjobb belátása szerint annyi 20 frtos I. rendű, 15 frtos II. rendű, s 8 frtos III. rendű díjra fordítani, mint amennyi az elővezetett állatok száma és tenyész értéke szerint kívánatos. Hogy a bírálatnál a javaslat 2-ik és 5-ik pontjában kiemelt elvek s körülmények és minősítések vétessenek figyelembe — észrevétel nem tétetik. Erről a bizottság elnöke oly felkéréssel értesítte tik, hogy a díjazás közzétételének sürgős voltánál fogva, a díjazás megtartásának helyisége, órája, s a díjazandó állatoknak netán még is kor, nem, s faj szerinti osztályozása s egyéb részletek iránt előterjesztését mielőbb megtenni és beküldeni méltóztasssék. III. 40. Nagy-kanizsai, perlaki, letenyei és pacsai járásokat, úgy Nagy-Kanizsa várost illetőleg: Koller István bizottsági elnök úr beterjesztvén a bizottság t. é. február 26-án tartott tanácskozásáról jelentését, mely szerint javaslatba hozza, hogy miután Nagy-Kanizsán a f. 1887. évi október hóban termény, szőlő és borkiállítás is fog rendeztetni; — továbbá tekintettel azon körülményre, hogy október hóban úgy a tbldbii tokos osztály, mint a nép mezei és kisebb hegyeken sziiretelési munkálatokkal már elfoglalva lévén, kívánatos, hogy a termény kiállítás és állat díjazás egy időbeu tartassék, ez okból ajánlja, hogy a termény, szőlő és borkiállítás megnyittassék október 1-én és bezárassék október 2-án, a tenyészállat díjazás pedig ugyancsak október 2-án d. u. 2 órakor tartassék meg. A díjazás helyiségeül Karczagh Béla úr szíves volt az urodalmi majort felajánlani, hol a beérkező marhák részére istálló és alomszalma rendelkezésre fog bocsájtatni. A díjazásra nézve a bizottság két foosztály felállítását véleményezi, és pedig I. a magyar fajta szilaj marhára, és 11. a nyugati fajra nézve, mindkettőben több alosztály felállításával s mindegyik alosztályban I. II. III. rendű díjjal, mely célra a tervezet szerint 418 frt igényeltetik.' A termény, gyümölcs, szőlő és borkiállítás helyiségeül legalkalmasabbnak véleményezi a szarvas-szálloda termeit; melyeket a tulajdonos hajlandó 50 frtért a szüksége- időre átengedni. A Nagy-Kanizsán rendezendő mezőgazdasági és kerti termény ügy, gyümölcs, különösen szőlő és borkiállításnak és a szarvasmarha tenyészállat díjazásnak egy alkalommal s időben javaslatba hozott tartása elfegadtatváu, a termény kiállításnak október 1-én leendő megnyitása, október 2-án bezárása, — a tenyészállat díjazásnak október 2-án délután a Karczagh Béla úr által szívességből felajánlott urodalmi majorban leendő megtartása elhatároztatott. Minthogy azonban a f. 1887-ik évi január 10-én tartott közgyűlés 4. 6. VII. számú határozatával meg állapított költségvetés 12. tétele alatt tenyészállat dija zásokra összesen 48 darab tiz frankos arany öt forinttal számítva 240 frt és a 17. tétel alatt rendezési költsé gekre 80 trt összesen 320 forint állapíttatott meg, sajnálattal kénytelen a közgyűlés kijelenteni, hogy a nagykanizsai díjazásra többel, mint a 320 forint egy negyed részével nem rendelkezhetvén, a bizottságnak a nagykanizsai díjazásra jelenleg csak e 80 frtot jelelheti ki, — azonban a nmgú töldmivelés-, ipar- és kereskedelmi in. kir. miniszter úr a díjazás és terméuy kiállítás végleg megállapítandó tervezetének felterjesztésével további díjak és segély nyújtására megkéretni fog. A díjak kiosztása tekintetében megjegyeztetik, hogy pénzbeli díjak közép- és nagybirtokosoknak még az esetben sem osztathatnak ki, ba a földműves néposztályból, vagy kisbirtokosok közül senki díjazható tenyészállatot be nem mutatna. Megbizatik és felkéretik a bizottság, hogy a 80 frt összegre tekintettel a díjazandó osztályokat, alosztályokat s mindegyikben kiosztandó díjakat megállapítani, s a tervezetet közzététel végett mielőbb beterjeszteni szíveskedjék. A termény kiállítás céljára a szarvas-szálloda termeinek kibérlése elvben elfogadtatván, a részletek iránt a további intézkedések a jövő közgyűlésen fognak megtétetni. Karczagh Béla urnák ki — a közhasznú célra — a szarvasmarha tenyészállat díjazás megtartása helyiségéül szíves volt az urodalmi istállót ingyen felajánlani, hol a beérkező marhák részére istáiló és alotnszalma rendelkezésre fog bocsájtatni, az egyesület köszönetét jegyzőkönyvileg kifejezi, s ennek kivonata megkiildé sével is nyilvánítja. IV. 52. A zala-egerszegi és novai járást illetőleg: Skublics István kiküldött bizottsági elnök úr bejelentvén, hogy f. évi május hó végén, a mikorra a ZalaEgerszegen tartandó díjazás határozva lett, már valószínűleg fürdőn leend, kéri magát felmentetni. Minthogy f. 1887-ik évi szeptember hó 10-én ZalaEgerszegen lovakra állami díj kiosztás fog tartatni, célszerűnek találtatván, hogy a szarvasmarhára rendezendő díjazás is az alkalommal tartassék, ez f. évi szeptember hó 10-dikére áttétetni s akkor megtartatni határoztatott. Minthogy pedig akkor Skublics István bizottsági elnök úr a fürdőről visszatérni fog, — bizalommal fel kéretik, hogy elmenetele előtt a bizottsági ülést megtartani, és a díjazás helyisége, a díjak neme, (összege, és egyéb körülmények iránt részletes tervezetet mielőbb előterjeszteni szíveskedjék. Nem reméllett visszalépése vagy akadályoztatása esetére Farkas József úr a bizottság elnökéül megválasztatván, a fentiek teljesítésére a végzés megküldésével felkéretik. 45. 60—63. 69. „Sümeg-vidéki" gazdakör alakitása iránt. Gyömörey Gáspár úr a gazdasági egyesületnek alapító tagja földbirtokos előterjesztvén, hogy Sümeg és vidékének mezőgazdasági s általános anyagi jobbléte előmozdítására működni törekedvén, azon meggyőződéstől vezéreltetve, hogy a gazdasági egyesület ezen célra tel jes buzgalommal, s anyagi tehetsége erejével működik, — tudva, hogy e feladatának legjobb igyekezet és akarat mellett is csak úgy képes megfelelni, ha a nagv közönség által az egyesületbe belépés folytán anyagilag is támogattatik, —- miként a „Keszthelyi kor f. évi értesítőjének 1-ső számában" közölve volt, előbb már 47 egy forintos tagot nyert meg az egyesületnek, a jelenleg beterjesztett 60. szám alatt iktatott íven ujabb 24 tag, ezek közöl három rendes, huszonegy egy forintos tagnak, — végre legújabban a 63. szám alatt ikta tott iveken két rendes és hét egy forintos tag iratkozott be, úgy hogy a sümegi és szent-gróthi járásbeli eddigi alapító és rendes tagokkal együtt mintegy 160 tagja van e két járásban az egyesületnek. Ugy saját — valamint ezek nevében is az egve siilet alapszabályai 40. §-a alapján azon kivánatot s illetve kérelmet terjeszti elő, miszerint a sümegi és szentgróthi járások területére Sümeg székhelyivel és „Sümeg vidéki gazdakör" név alatt gazdakör alakíttassék s e végett a kellő intézkedések elhatároztassanak. A közgyűlés Gyömörey Gáspár urnák ezen buzgalmáért, fáradozásaiért, eredménye,s működéseért, a közügy iránt tanúsított hazafias meleg érdeklődéseért elismerését és köszönetét nyilvánítván, azon kívánat teljesítését, hogy a sümegi és szent-gróthi járások területére Sümeg székhelylyel „Sümeg vidéki gazdakör" címmel gazdakör alakíttassék, örömmel és készséggel elhatározza, -— ennek folytán az alapszabályok 44. §-a rendelkezése szerint Gyömörey Gáspár ur ideiglenes elnöknek kiküldetvén, a jelen végzés kiadásával megbizatik és felkéretik, hogy az alakuló közgyűlést a kör székhelyére Sümegre hivja össze, a kör megalakulásáig az évi fizetéses tagok jelentkezéseit s a tagsági díjakat fogadja el, — a 44. §. értelmében a megalakulást esz közölje, s a megalakult kör által, az eljárás eredményérőli jelentést beterjesztetni szíveskedjék. (Folyt, köv.) Helyi, megyei és vegyes hirek. A tronörókos vadaszaton. Rezső trónörökös Ő Fensége május hó 4-én gróf Festetics Tassilo vendége lesz Berzenczén, hova vadászatra rándul le, s hihetőleg 10-ikéig lesz a nemes gróf vendége. Valasztasi mozgalom. A keszthelyi kerület országgyűlési képviselő-jeleltjeiil husvét-héttőn Keszthelyen ^ tartott népes értekezlet alkalmával általános éljenzés ; között újból Unger Alajos, a kerület jelenlegi képviselője kiáltatott ki. Hírlik, hogy az antiszemiták itt is állítani akarnak jeleltet, de ez — ha mégis történik — biztos bukásnak néz elé, mert a keszthelyi kerületben ezek részére alig lehetne pár szavazót öszszehozni. — Beszamolo es programmbeszéd. Unger Alajos, a keszthelyi választó kerület orsz. képviselője, május 19. Keszthelyen, 22-én pedig Kis-Komáromban fogja beszámoló s egyszersmint programmbeszédjét is megtartani. Eljegyzes. Tuboly Gyula, a nagy-kanizsai ügyvédi kar egyik előnyösen ismert tagja, megyei tiszteletbeli tiszti ügyész, legközelebb tartotta eljegyzését B e 1 u s Paula urhölgygyel. Köszönetnyilvanitas. Kaiser József földbirtokos úr a zala egerszegi kórházi betegek élelmezésére öt forintot volt szíves adományozni, melyért köszöuetét fejezi ki a városi kórház igazgatósága. — Taranyi Ferencz jotekony hagyemanyai: A veszprémi ferencziekuek 200 frt, a veszprémi kegyestauitórendieknek 200 frt, a székesegyháznak 3000 irt; a papnöveldének 3000 trt, az egyliázmegyei pénztárnak 2000 trt, aggpapok intézetének 1000 frt, a mesterek nyugdíj intézetének 500 frt, sacra dioecesanának 500 frt, Dávid-árvaházának 3000 frt, Domonkos-intézetnek 3000 frt, káptalani tulajdonalapnak segélyezési célokra 2000 frt, káptalani könyvtárnak 50 frt, a pesti vakok intézetének 300 frt, a váczi síketnémáknak 300 frt, a a veszprémi szürkenénéknek 500 frt, a veszprémi angolhölgyeknek 500 frt, a Szent-István Társulatnak 200 frt, a Szent-László-Társulatnak 200 frt, a peremartoni plébániának 1000 frt, a csabrendeki plébániának 1000 frt, a sümegi plébániának 500 frt, a mihályfai plébániának 500 frt, a veszprémvárosi kórháznak 1000 frt, a sz. Anna-kápolna melletti új iskolára 1000 frt, a paloznaki plébániára 500 trt, Vindornyalakon vasár- és ünnepnapokon végzendő isteni szolgálatért a szánthói káplán részére 2000 frt, a vindornyalaki mester fizetése javítására 1000 frt, a vindornyalaki templomra 1000 frt, a veszprémi szegényeknek azonnali kiosztásra 250 frt. Keszthely varos tanacsa nevében a városbíró és városi jegyző részletes jelentést adott be a városi képviselő testülethez a tanács 1886. évi működéséről. A nyomtatásban lapunknak is megküldött jelentés alapján lapunk jövő számában rézsletesen fogjuk ismertetni a tanács mult évi működését. Tanulóul .azonnal felvétetik Krizmanits Kálmán helybeli kereskedésében egy növendék Országos potvasar. A töldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir minisztérium megengedte, hogy S ümeghen a f. évi március hó 15-ére esett, dc elmaradt országos vásár helyett f. április hó 28-án pótvásár tartassék, továbbá, hogy T ü r j é n a f. hó 2-1-ére eső országos vásár ez évben kivételesen április hó 27-én tartassék meg. — Mikor az ember eliszsza az eszet. Szabó János tekenyei lakós e hó 4-én hajnalban elindult a sümegi vásárra, hogy ott egy tinót vásároljon Vője segítségével a tervbe vett vétel mégis történt, minek szerencsés sikerültére betértek a korcsmába egy kis áldomásra. Szabó, ki már éltes ember, jócskán berúgott, dc evvel meg nem elégedve, hazamenet újból betekintettek a mihályfai csárdába egy kis szíverősitőre. Itt már több fa lubeli ismerőssel találkoztak, s öten ugyhamarjában nyolc literrel fogyasztottak cl. János gazda, nagyon természetes, ugy leszopta magát, hogy a korcsmából is ugy kellett kivezetni, s mivel a föld folyton mozgott alatta, vezetni kellett az uton is. Vője és ennek sógora egy darabig csak cipelték az öreget, de megunva a dicsőséget, ott hagyták az ut mellett. Lábodi István, tekenyei lakós, Szabónak kereszt komája mégsajnálta a földön fekvő tehetetlen embert, felemelte őt s vezette haza félé. Azonban ez is belefáradt a sok huza vonába és egy kis sűrűség mellett, hol komája, ismét elesett, ott hagy ta, maga pedig elment. Másnap találták meg Szabót az arra járók. Neje haza szállíttatta, hol nem sokára meghalt és pedig mint az orvosi boncolás konstalálta, alkoholismus következtében beállott agyvérömlény folytán. Öngyilkosság. Iletési Vendel alsó-páhoki lakos 64 éves, földmives, nagypénteken reggel az istáló ajtóra felakasztotta magát. Öngyilkosságának oka nem volt kipuhatolható. — Mire is jó a körorvos. Nagy-Kanizsa közelében van egy puszta, ott lakik egy molnár s annak van egy felesége ; kinek (mint Éva utódja legtöbbjének) különös hajlandósága van ama bizonyos, kritikusabb természetű „kalapviselés" iránt, mely azután a férfivilág Ádámjait tejkötővel szokta ékesíteni. Ez az Eva, (kiről itt szó van) föltevén a férfi kalapot, oda állott a fejkötős Ádám elé és megparancsolta neki, hogy minden városnak és helységnek örömeiből kiveheti részét, de ha N.-Kanizsára mer menni, akkor nemcsak halállal hal meg, hanem élvén sem élhet ... a legkedvosebb gyümölcscsel. A tilalom indoka pedig az volt, hogy az illető Ádám, még Kanizsán tartózkodása idején minden vagyonát elveszítette kártyán. De hát Ádámot megszálta az Eva-természet, s megkívánta a tiltott ta gyümölcsét. Egyik napon azt mondta feleségének, hogy üzleti dologban a közeli faluba kell mennie; s ily ürügygyei bejment Kanizsára. Kártya-kompániát keresett és (mert a szerencse istenasszonya a közmondás sze-int a szerencsétlen szerelmesre mosolygott) ütötte egész éjfélig. Ekkor gondolt csak rá, hogy talán haza is kellene már menni. Azon nal kocsi után nézett, de egyetlen bérkocsis sem fogott be neki, mert különben is iszonyú kellemetlen, szeles idő volt. Mit csináljon? Hogy menjen haza? Homlokához csapott; kész volt a gondolat. Elment a körorvoshoz, felköltötte s kérte, hogy rögtön fogasson be és jöjjön vele, mert felesége rosszúl van. Az orvosnak saját fogatja levén, rögtön befogatott s kiment a molnárral. Itt a szorongó Ádám leszállott a kocsiról s kopogatott, zörgetett az alvó (s tán álmában épen vele viaskodó) Évának. „Takarodjál innen hitvány lump ! Nem eresztelek be!" Ez volt a barátságos zörg tésre a barátságtalan feHet. A molnár ily szavakkal fordul a körorvoshoz: „Édes doktor, a mint tetszik hallani, a feleségemnek már semmi baja sincs, csak bolond; de ez állaudó és — ugy hiszem — gyógyithatlan beteg-