Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-04-10 / 15. szám

Megyei rendes közgyűlés. Április l;ó 4. és 5-én. Svastits Betió főispán úr őméltósága üdvözölvén a megjelent törvényhatósági bizottsági tagokat, a közgyűlést megnyitottnak nyilvánította. A törvényhatóság állapotáról mult év október 1-től f. évi március hó 10-ig terjedő időszakra vonatkozó tüzetes alispáni jelentés közgyűlési határozat értelmében kinyoinattatván és a bizottsági tagoknak megküldetvén, az tudomásul vétetett s a közgyűlés áttért a lemondás által üresedésbe jött perlaki szolgabírói állásnak betöltésére. A kijelölő választmány a törvényszabta módon niegalakittatváu és működését befejezvén, főispán úr őméltósága annak nevében kijelenté, hogy az üresedésben levő állásra csupán Sólvomy Tivadar nagy-kanizsai kir. járásbirósági joggyakornok folyamodott, aki a törvény által előirt minősitvénynyel bir, mire a közgyűlés Sólyomy Tivadart egyhangúlag perlaki szolgabírónak megválasztotta. — Előterjesztettek Czukelter József megyei főszámvevő uruak a megyei házipénztár s egyéb megyei alapok 188(3. évi zárszámadásainak megvizsgálásáról szóló jelentései, úgy az állandó választmánynak véleményei, melyek lapján az illető számadók a felelősség terhe alól felmentettek. — Olvastatott a közmunka- és közlekedésügyi kir. minisztériumnak leirata, melyben tudatja, hogy ő felsége közmunka- és közlekedésügyi miniszterré Baross Gábort nevezte ki. A leirat örömmol vétetett tudomásul sSkub lics Jenő biz. tag úr indítványára a közgyűlés az új minisztert a kormányba való belépése alkalmából feliratilag üdvözli. Előterjesztetett a belügyminisztérium rendelete, melylyel a községekben a pénztári kezelés és számvitel módjának szabályozására vonatkozó irányelveket közli és a törvényhatóságot az 1886. évi XXI. t. c. 140. § ában előirt szabályrendelet megállapítására felhívja. A miniszteri rendelet Csertán Károly alispán úr elnök lete alatt Gózouy László főjegyző, Árvay Lajos m. t. főügyész, Czukelter József főszámvevő, Thassy Miklós foszolna biró, Szabó Samú és Skublics Jenő urakból álló O ' bizottságnak tanulmányozás végett azzal adatott ki. hogy annak alapján a szóban forgó szabályrendelet tervezetet elkészíteni és a közgyűléshez beterjeszteni szivesuedjék. — A megyei nyugdijszabálynak az 1886. évi XXI. t. c. 88. §-ainak megfelelő átdolgozására kirendelt küldöttség jelentése felolvastatván, az elfogadtatott s a jelentés értelmében készített szabályzat jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz felterjesztetik. Egyúttal a a megyei nyugdijt kezelő választmány tagjaivá a közgyűlés által Szabó Samu, Skublics Jenő, Nagy Károly, Plihál Ferenc és Königmayer János urak választattak. A nyugdij intézeti tagok saját kebelükből a kezelő választmányba Osesznák Sándor, dr. Mangin Károly, Thassy Miklós, Botfy Lajos és Csoknyay János urakat választották be. — Az utak mellékének befásitása iránt megállapítandó szabályrendelet tervezete a kirendelt küldöttség által bemutattatván, ennek alapján a szabályrendelet, úgy a községi faiskolák kezelésére vonatkozó szabályrendelet is inegállapittatott s a faiskolákra felügyelő bizottság tagjaivá Arvay István megyei közgazdasági előadó úr elnöklete alatt Háezky Kálmán, Orosz Pál, Szily Dezső, Skublics Jenő, Königmayer János, Sturm György kir. főmérnök s dr. Ruzska Kálmán kir. tanfelügyelő urak választattak. — Előterjesztetvén a Balaton-egyletnek a Balatonon létesítendő új gőzhajóvállalat előmozdítása tárgyában a törvényhatósági közgyűléshez benyújtott folyamodványa, a közgyűlés a vállalat üdvös voltától áthatva, elvileg kimondotta, hogy azt a rendelkezése alatt levő eszközökkel elősegíti, hogy azonban a folyamodványt érdemlegesen elintézhesse, szükséges tudnia, hány kiálló létesítése van tervben, hogy így meglenne állapitható, mily mérvben lenne a megyei közmunka igénybe véve, s ez alapon lenne a tárgyalás megindítható. — A zalamegyei községi és körjegyzői egyesület fo lyamodványa a jegyzői fizetéseknek 600 frtra leendő felemelése iránt előterjesztetvén, miután a kérvény ily alakban a jegyzői tizetésre vonatkozó törvény revisióját vonná maga után, a minek szükségessége a jelenlegi körülmények között nem forog fenn, a közgyűlés a kérelemnek általlánosságban helyt nem adott, hanem ahol a fizetés felemelés a hely i körülményeknél fogva eszközölhető, ott az 1886. évi 22. t. c. alapján esetrőlesetre minden egyes ez érdemben benyújtott kérvényt külön-külön elbírálás és tüzetes intézkedés tágyává tesz. Előterjesztetett Barcza László, Eitner Sándor, Gyömörey Gáspár és Szűcs István megyei bizottsági tag urak folyamodványa, melyben a tervezett BobaJánosháza- sümegi helyi érdekű v.isut kiépíjésére a megyei utépítészeti alapból 10 éven át évenkint 5000 frt segélyt kérnek. Tekintve, hogy a kérdéses helyi érdekű vasút főleg az ipar és kereskedelemre utalt ama vidék forgalmát és ezzel anyagi jólétét, sőt szellemi haladását is nagy mértékben előmozdítaná: annak kiépítését az 1886. évi XXXI. t. c. alapján a megye közönsége a megyei utfentartási alapból 10 éven át fizetendő évi 4K()0 frttal segélyezi és miután a kir. főmérnök úr által a közgyűlésen előterjesztett szakvélemény szerint a Bobától Jánosháza — Sümegig tervezett vasút kiépítése esetében több megyei útvonalnak, mint ilyennek fentartása szükségtelenné, több ily útvonal pedig rövidebbé válik s így a vasúti érdekeltség területén ezután is szükséges megyei utvonalak, valamint az azokon létező kisebb műtárgyak fentartására az érdekelt községek természetben leszolgálandó országos közmunkájának féle része is elégséges: azért a megszavazott segély fedezéséül az utfentartási alapnál kivántató megtakarítás elérése céljából az első sorban érdekelt Megyes, Rigács, Szegvár, Ukk, Gógánfa, Györaörő, Prága, Csehi, Bazsi, Sümeg, Csabrendek, Kis- és Nagy-Görbő, Döbröcze, Dabroncz, Hetyefő, Nyavalád, Óliid, Erenye, Mihályfa, Kis-Vásárhely és Szalapa, úgy a másod sorban érdekelt Hosztót, Galsa, Sárosd, Nyirád, Kajánföld, Gyepű, Külső és Belső Tűrje, Szántó, Les. Németfalu, Les.Istvánd és Les.-Tomaj községek természetben leszolgálandó országos közmunkájuk második felét és pedig egy kettős fogatú igás napszámot 3 írtért, egy egyes togatut 2 frtért és így kézi napszámot 50 krért tartoznak megváltani 10 éven át és az ekként nyerendő öszszeg a szükséghez képest az utfentartási alapból kiegészítve, fordítandó az évi segélyezésre. S mivel ezen felsőbb jóváhagyást igénylő határozattal a segélyösszeg fedezéseid szükséges és a fentebb érintett módon elérendő megtakarításra vonatkozó részletes számítások és kimutatások a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumhoz szintén felterjesztendők : ezek kimunkálásával Csertán Károly alispán úr elnöklete alatt Bogyay Máté, Csertán László és Skublics Jenő biz. tag urak, továbbá Sturm György kii-, főmérnök és Soos Pongrác főszolgabíró urakból álló küldöttség bízatott meg azzal, hogv a küldöttség munkálatával felszerelt ezen közgyűlési végzés az alispáni hivatal által a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumhoz jóváhagyás végett félterjesztessék. Cohn C. és társa, Atterinan G. és társai, Scharmitzer Gusztáv bécsi bejegyzett cég és Porét Leo belga kii-, főkonzul az általuk Zala-Szt. Ivántól Zala Egerszeg érintésével Alsó-Lendváig, esetleg Csáktornyáig tervezett helyi érdekű vasút kiépítését a megye részéről segélyeztetni kérik, általános meghatalmazottul dr. Szlávy Olivér budapesti ügyvédet nevezvén meg. — Ezen, máirég óhajtott helyi érdekű vasút közgazdasági és kulturális fontosságát, sőt szükségességét ez által is elismerve, a megyei bizottsági közgyűlés a kérelem támogatá sát elvben kijelenti ; mivel azonban ezen ügy előleges tanulmányozást és tanácskozást igényel: Csertán Károly alispán ur elnöklete alatt Bogyay Máté, Csertán László és Koller István megyei biz. tag urak, Sturm György főmérnök, Thassy Miklós főszolgabíró és Kovács Károly polgármester urak megbizattak, hogy a helyi viszonyok és a megyei utfentartási alap állapotának tanulmányozása után az iránt, váljon a Szent-Ivántól Zala-Egerszeg város érintésével Alsó-Lendváig, esetleg Csáktornyáig ugy nyargalóznak, keringnek, forognak észveszetten, mint valami neki lódított forgósátor. Tessék csak ilyenkor megpróbálni a hazamenetelt ! Ilyen állapottal indult el Matyi is. Ment, mendegélt,esve, kelve, imádkozva, káronkodva, botját, kalapját elveszítve ; csak a hegedűjét szoritotta hóna alatt az ösztönszerű elválhatatlanság egész melegével, egész erejével. Végre valami épülethez ér. Ajtaja is van. Hazafelé ment; haza törekedett; tehát otthon van. Ez a részeg ember logikája. Nagy nehezen megtalálja a kilincset; megnyomja: kinyilik az ajtó. Matyi bedülöng s lehever az édes, a boldog álomba ringató . . . szalmára. Most már szent, hogy otthon van, mert nyughatik-e ennél lágyabb, dicsőbb párnákon más, mint csak a cigány prímás ! Alig hajtotta le fejét, elaludt boídogan s ott a szalma-ágyon álmodott . . . babérokról. Mellette szendergett élete egyetlen párja, mindene, öröme, üdvössége : a hegedű is. Jó nagyot aludt már; egyszer csak (zsipp, zsupp!) jobbra balra melléje heveredik vagy inkább esik két ember. Aztán az ajtó újból bezárul és csendes lesz minden. - Ti is berúgtatok ? mi!—dörmög egyet Matyi ; a másik oldalára fordul s tovább alszik. Reggel fölébred; körülnézett. Ez még se az ő szobája! A mult nap emlékei nagyon zűr-zavarosak elméjében. Agyán még mindig ossiáni köd fekszik. Észre veszi a két emberi alakot is ott mellette; látja, hogy jóízűen, mélyen alusznak. Ugyan hol lehet ő '? Kik azok a részeg fráterok, akikkel egy tanyába jutott ? A szük szobácskába csak egy picinyke ablakon szűrődött be a világosság; a mellette tekvő, véletlenül melléje került cimborák arcvonásait nem láthatta jól. — Megálljatok — gondolta magában - majd húzok én nektek szép altató nótát." Azután elkezdte húzni szépen, ábrándakba ringatóu, mintha valahonnan messzünnen, egy más világból jött volna: „Mély a Rima, zavaros ha megárad". . . . Olyan jól aludtak azok a mellett a nóta mellett, mintha sohse akarnának fölébredni. Matyinak tetszett az a rengeteg mély, részeg alvás, hát csak húzta, egyre húzta. Gyönyörűbbnél gyönyörűbb nóták sirtak le hegedűjéről. Epen azt a nótát fejezte be, a mely végződik, hogy : „úgy szorítja keblemet a bánat; majd meghalok kedvesem utánnad !" hát erős lármát, zajgást hall kívülről. Egyes kiáltások behallatszanak : — „Föltámadott!" „Talán ugy is gonosz lélek?!" — „Menyország kiverte, pokol be nem vette ?" Lázár! valóságos Lázár! U j-testamentomi csoda ! Matyi letette a hegedűjét és jobban figyelt. Most egészen az ajtó közelében szólalt meg valaki : Biztosan tudja, hogy megvolt halva mindenik'?" Egy másik hang feleit: „Meg azok tisztelendő uram, egész végig." „Nyissa ki az ajtót!" — szólt az előbbi hang. Erre az ajtó töltárult s Matyi előtt ott állott a város papja, meg a sírásója. Mayi erre ijedten ugrott fel: „De szeut atyám kenyergem, engem még be ne senteljen ! Csepp kedve sincs még Matyinak az arkangyalokkal muzsikálni !" Gyorsan kisurrant a pap és sirásó között a szabadba, hol tengernyi nép volt együtt, hogy lássák Lá zárt, aki halottaiból föltámadott. Ekkor látta csak Matyi, hogy temetőben van s éji szállása: a kolera ház, két hálópajtása meg két koleráshalott volt, kit éjnek idején szállítottak oda. Megborzongott a háta, de azért nem kapott koleranostraszt. Mi azóta csak Lázárnak hívjuk s mindig „másvilági" nótát huzatunk vele. —y. épitendő helyi érdekű vasút létesitésére a Szent Ivántól Zala-Egerszegig tervezett helyi érdekű vasútra már tiz évre megszavazott 2000 frtnyi évi segélyen félül a megye részéről minő módon és mily mérvben lenne a segély nyújtandó ? Keszthely mezőváros birája az iránt folyamodott, hogy a képviselő testület által a Keszthely Balaton-Szt. Györgyi helyi érdekű vasút törzsrészvényeire 10000 frt jegyzése és a község tartozásainak egységesítése céljából 100,000 frtnyi kölcsön felvétele tárgyában hozott határozatok törvénykatóságilag jóváhagyassanak. Miután a tervezett kölcsön felvétel Keszthely város tartozásainak egyesitése és az eddig tizetett kamatok leszállítására, a vasúti részvények jegyzése pedig a Keszthelytől B.-Szt.Györgyig tervezett helyi érdekű vasút kiépítésének elősegítésére szükséges: a képviselő testület határozatai tör vényhatóságilag jóváhagyattak, alispán úr megbizaván, hogy a szóban forgó kölcsönről kiállítandó és a város birája által anuak idején bemutatandó kötelezvényt e közgyűlési határozat alapján a törvényhatóság uevében jóváhagyási záradékkal lássa el. A sümegi járás községi és körjegyzői egylet elnöke ama kérelmének, hogy a községi és kői-jegyzők a közmunka összeírásoknál a közreműködés alól mentes senek fel, a közgyűlés helyt nem adott ; mivel a közmunka utasítás értelmében a községi elöljáróság kötelessége az évi közmunka egybeállítása, az elöljáróságnál pedig az irási teendők teljesítése a jegyző kötelessége. A közgyűlésnek tudomás vétel végett bejelentetett, hogy főispán úr őméltósága hévvizi fürdő-biztosul Jankovich József urat nevezte ki. — Az ebtartásról szóló és jóváhagyás végett felterjesztett szabály rendeletet a ni. kir. belügyminisztérium miután alapelvében akként rendeli módosíttatni, hogy ez által ujabb tervezet készitése szükségeltetik, ennek elkészítésével Csertán Károly alispán úr elnöklete alatt dr. Mangin Károly m. t. főorvos, Árvay Lajos m. t. főügyész, Thassy Miklós főszolgabiró, Botfy Lajos m. első aljegyző, dr. Háry István járásorvos, Kovács Károly egerszegi polgármester, Nagy Sándor egerszegi városi rendőrkapitány és Pirity János megyei állatoivos urakból álló küldöttség bizatott meg. Gazdasági tudósítókká a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium leirata alapján megválasztanak: az alsó-lendvai járásra Vlasics Nándor, a perlaki járásra Szabó Imre, a sümegi járásra Szűcs István és Barcza László, a keszthelyi járásra Bogyay Máté és Hertelendy József, a Csáktornyái járásra Luppersbek Józset és Szmodits Elek megyei bizottsági tag urak. A megyére nézve az 1887—1889-ik években ZalaEgerszegen működendő adófelszólandási bizottságba törvényhatósági rendes tagokul Skublics István és Háezky Kálmán, póttagokul Szily Dezső és Isóó Alajos bizottsági tag urak választattak. A lóáüitási bizottságba az 1887. évre Erdélyi Mi hály, Hajós Mihály, Farkas József, Svastits Gyula és Szabó Imre megyei bizottsági tag urak elnökökül megválasztanak, Baáu Kálmán, Bogyay Máté, Dervarics János, Eőry Miklós, Forintos Kálmán, Koezeth Mátyás, Koller István, Kozáry Aurél, Königmayer János, Lup perszbeek József, Román Dániel, Soós Kálmán és Vrana Frigyes biz. tag urak pedig ugyancsak 1887. évre a lóállitási bizottsági becslőkül, valamint Brüll Lipót, Fink János, Huszák Mátyás, Maar Nándor és Pirity János állatorvosok szintén az 1887. évre a lóállitási bizottságokba állatorvosokul elnöklő főispán úr őméltósága által kineveztettek. A szarvasmarha- és sertéstenyésztés céljából szükséges apaállatok mevizsgálására hívatott bizottságokba tagokul a szent-gróthi járásból Kozáry Aurél és Petrácsek Ignác, a zala egerszegi járásból Farkas József és N.-Kanizsa városából Karczag Béla megy. biz tag urak megválasztanak. — Az 1876. évi XIV. t. c. 163. §-a értelmében újra alakitandó megyei közegészségügyi bizottság tagjaivá a törvényhatóság részéről az 1887—89. évekre megválasztattak : br. Puteánv Géza, Botfy Péter, Eitner Sándor, dr. Takáts János, Pály János, Lénárt Ernő, Bogyay Máté, Illés István, Baán Kálmán, Koller István, Deivarits Imre, Szigethy Antal, Árvay István, Balaton Józset, Baka Boldizsár, Dany József, dr. Berger Ignác, Dervarics János, Zárjeezkv Vincze, Schmiedt Emil, Molnár Elek, Bánelly Sándor és Szabó Imre bizottsági tag urak. — A megyei igazoló választmány a megyei választott bizottsági tagoknak 1887. évre érvényes " névjegyzékét bemutatván, az tudomásul vétetett; a káptalan-tótii, keszthelyi, novai, perlaki, bellatinezi, ságodi, baksai, kerka szentmiklósi, letenyei és zalaegerszegi választó kerületekben szükséges pótválasztások napjául pedig f. évi április hó 27-ike tűzetett ki. A megyei tiszti főügyész jelentése alapján Keszthely város képviselő testületének azon határozata, hogy a kizárólag a volt contractualis birtokosságot illető erdő és legelő külön telek jegyzőkönyvbe átvitessék, a tör vényhatósági közgyűlés által jóváhagyatott. Dobrónak község ingatlan eladatása tárgyában hozott képviselő testületi határozat jóváhagyását bejelentette; mivel azonban a szóban forgó eladott birtok a dobrónaki telekjegyzőkönyvbeu „Római katholika ta noda" jelzéssel van feltüntetve s igy az nem községi, hanem hitközségi vagyont képezett: a község folyamodványa csatolmányaival együtt a járási főszolgabiróság utján azzal küldetik vissza, hogy a szóban forgó ingatlan birtok eladásához nem a törvényhatóság, hanem az egyházi főhatóság jóváhagyása szükséges. Egyeduta község kérelmére, tekintve, hogy TótSzent-Mártontól, a 187 ik számú szülésznői kör székhelyétől igen távol fekszik, megengedtetett, hogy a 187. számú szülésznői körből kilépve, törvényes képesítéssel biró külön községi szülésznőt tarthasson. A 187. számú kör kiegészítéséül a kilépett Egyeduta község helyett e körbe Petri-Vente község átcsatol tátott. A közgyűlés törvényhatósági jóváhagyással látta el Nagy-Kanizsa város és Cserszegtomaj község képviselő