Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)
1887-03-27 / 13. szám
meth Elek városi főjegyző. Az értekezleten Kozma Ferenc miniszt. tanácsos kijelenté, liogy a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium Zala-Egerszegen egy méntelep elhelyezését elvben elfogadja annál inkább; mivel a város által kijelelt hely, amelyhez azonban még mintegy 2 hold terület hozzáveendő, teljesen alkalmas. A teljesítendő építkezéseknél a minisztérium fényűzést nem követel, azonban ami az épületek osztályozását, elhelyezését, hossz, szélesség és magassági méreteket, a a belső világosságot, a közegészséget, célszerűséget és a szellőztetést illeti, ott a fennálló szabályoktól el nem térhet. Ha a minisztérium és a város között az egyez kedés eredményre vezetne s az építkezés megkezdődnék, teltételül kitiizetik, hogy a méntelep a telep parancsnok ság által 1888. évi junlus 1-én átvétessék s a ménteleposztály az átvételtől számítandó 4 hét alatt bevezethető legyen. — Feltételül tüzetett ki, hogy a főépület, mely földszint a legénységi szobákat, konyhát, kántint, az emeleten pedig az osztály- és alparancsnok, állatorvos és hét őrmester részére szolgáló lakosztályokat foglalná magában, a mostani épülettől és így az utca színtől mintegy 25—30 meterrel beljebb építendő, elől kert alakítandó a legénység részére üdülő helyül. A jelenleg fennálló épületek közül (a telep az úgynevezett sörháznál lenne elhelyezve) egy sem alakítható át, azok lebontatnának s csak a lebontás folytán nyert anyag használtatnék tel. A főépülettől délre meghatározandó távolban úgy az emeleten lakók, mint minden szakasz legénység részére külön-külön faházak építendők. Ezután következnének az istállók külön-külön 50-50 lóra a leküldendő tervek szerint építve, továbbá a gyógykovács lakása, a beteg istálló, két részszel t. i. külön a belbeteg és külön a külbeteg lovak számára, valamint egy különálló, bekerített istálló a gyanús lovak részére; egy kisebb és egy nagyobb, bekerített lovagló tér, majd egy nyilt jártató hely. — Ezen 100 katona és 100 lóra építendő ménteleposztály az állam által 25 évre szerződésileg biztosíttatnék a város részére s ha ezen idő alatt a törvényhozás a méntelepet feloszlatná, az állam ezen épületeket saját más céljaira használná. Saját érdekeinek szem előtt tartása mellett tegyen a város számítást, váljon mindezen épületekért minő összegű évi bért óhajt s azt legkésőbb 1887. évi május hó 10-ig terjeszsze fel. Az összes tervrajzok, melyek szerint az építkezéseknek történnie kell, í. évi április hó 24 ig leküldetnek a városhoz. Ha az évi bérre nézve az állair. és a város között az egyezség létrejönne, az építkezés mielőbb megkezdendő, hogy a kitűzött időre a ménte leposztály bevonulhatna. Az épület fentartása és tatarozása a város kötelessége ; a város adja a felszerelést, de a leltárral történendő átadás után a további felszerelést a ménteleposztály parancsnokság taríja fent. — Eme pontozatokban foglaltuk össze a tanácskozás ered ményét. Egyelőre, míg a tervezetek meg nem érkezuek, határozottan nem állapítható meg a költség, melybe az építkezés a városnak kerülne; csak ha e tervezetek alapján a költségvetés egybeállíttatik, lehet az évi bérösszeget megközelítőleg meghatározni. — A keszthelyi ipartestület 1886. évi működését a testületi közgyűlésen felolvasott jelentés hiven visszatükrözi. Ezen jelentés szerint a testület folyamodott a földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi minisztériumhoz, hogy szabályrendeletileg intézkedjék az iránt, hogy a takácsok, fazekasok, üvegesek, szita-, rosta- és dobkészítők, valamint korcsmárosok — mint kik a képesítéshez kötött iparágak közül az új ipartörvényből kihagyattak, a képesítéshez kötött iparágakhoz sorozhatók-e? A testület által az 1886. évi április hóban rendezett iparos tanonc munkakiállításon 41 iparos tanonc vett részt, kik közül 24 pénzbeli jutalmat, 17 pedig emlékokmányt nyert. Az ipartestületi elöljáróság 8 ülést tartott, melyeken, valamint elnökileg 272 ügy nyert elintézést s az elküldött levelek száma 279. — Az iparos tanonciskolát az 188 5 tanévben 155 iparos tanonc látogatta, mig a folyó 188 l ; ;-ben 118 jár iskolába, minek oka, hogy 1 frt tandíjat kell tizetniök, mely ügyben az elöljáróság megkereste a járási főszolgabirói hivatalt, hogy az 1887. évi ipartörvény értelmében leendő intézkedés végett a városi tanácsot hivja fel. — Az ipartestületi főkönyvben nyilvántartatott 304 tag, kik közül meghalt 3, elköltözött 5, üzletével felhagyott 7 s így év végén a létszám 288 volt. Iparossegéd a lefolyt 2 év alatt nyilvántartatott 1376; eltávozott 1047, tényleg munkában áll 329; munkakönyv kiadatott a két év alatt 599. - - A tanonc-lajstromba 2 év alatt beíratott 328 tanonc ; ezek közül felszabadult 108, szerződés felbontatott 45-tel s így tényleg alkalmazva van 175 tanonc. Az ipartestület békéltető bizottságához a 2 év alatt beadatott 55 panasz, még pedig 1885-ben 16, 1886 ban 39, melyek mind elintézést nyertek. — Az ipartestületi könyvtár áll 1057 kötet könyvből, melyek közül 552 magyar, 255 német. Hiányos s így használhatlan 113 kötet magyar és 137 kötet német könyv. A könyvtárból 166 tag 4563 kötet művet vitt ki. — Erdőtervek jóváhagyása. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter a megyénk területén levő Zala-Szent-lván község volt úrbéresei, a Puszta Apáti közbirtokosság, Kerka-Kutas község volt úrbéresei, a mikefai közbirtokosság, Gyűrűs község volt úrbéresei, Szent-Lőrincz és Pető-Henye, Ördög Henye községek volt úrbéresei erdeinek ideiglenes gazdasági terveit megállapította. — Az Iparos-tanoncok képesítése tárgyában egy előfordult eset alkalmából a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium a következő határozatot hozta: „Iparos-tanonc bárki lehet, a ki életének 12-ik évét betöltötte s tekintettel az 1884. évi XVII. törvénycikkben foglalt ipartörvény 60. §-ára, az, hogy valaki iparos tanonc lehessen, a meghatározott életéven kivül semmi más feltételhez vagy képesítéshez kötve nincs, minélfogva a megye tanfelügyelőjének azon kérelme, hogy a tanonc-iskolába fel ne vétessék az, a ki írni, olvasni nem tud és hogy az iparügyek vezetésével megbi/.ott iparhatósági tag utasíttassék, hogy a tanoncszerződés kötésekor a keresztlevelen kivül a végzett elemi iskolák utolsó bizonyítványának bemutatását is követelje, nem teljesíthető." -— Dörgés volt Nagy-Kanizsán, f. hó 21-én éjjelen. A dörgést azonban, mivel éppen éjderékon s erős szélzúgás kíséretében jött, csak igen kevesen hallották. Erre az a magyar nép mondása, hogy „korai dörgés, késői inség." Tehát bő termés lesz, csak mindent fél ne faljon előlünk ... a muszka. A vasnti vigyázatlansagnalc ismét áldozata lett egy Balázs György nevű vasúti napszámos, a nagy-kanizsai vasúti állomásnál, kocsitolatás közben. A vasútnál u. i. a kőszenet rendesen úgy szállítják, hogy 4 napszámos a kőszén-raktár elé tolja az üres vasúti kocsit; ott megrakják s a tele-kocsit visszatolják. Erre a célra azonban csupán egy vágány van s a vágány mellett oly szűk tér van hagyva jobbról, balról, hogy csak egy ember fér el ott nagy nehezen az ott álló vagy arra haladó vasúti kocsi mellett. Ennek lett áldozata Balázs is. A szerencsétlenség történtekor két kocsit toltak egymás után, de sem az elülhaladó kocsit toló napszámosok nem tudták a hátulhaladót, sem ezek az elül haladó kocsit. A hátsó kocsi már csak egy lépésnyire volt az előtte haladótól, mikor azt a napszámosok egyike észrevevén, kiáltással figyelmeztette társait. Erre azok kö zöl három félreugrott, de a negyedik : szegény Balázs György akkor akart kiugrani, mikor a kocsi ütközők találkoztak s mellét ott teljeseu össze is zúzták. Pár perc múlva kiszenvedi. Özvegyet hagyott maga után. Kíváncsiak vagyunk; hogy a vizsgálat ki fog-e terjesztetni a társulatnak már másutt s itt is áldozatot követelt „takarékossági rendszerére." Azzal u. i. hogy a kőszenet a vágányokhoz oly közel rakatják, napszámos erőt takarítanak meg, de veszély esetén lehetetlenné teszik a biztos menekülést. Csakhogy persze ilyen kínos eseteknél a vaspályatársaság rendesen kezeit mossa s emberei közül bűnbakot fog, hogy az áldozatok számát így is szaporítsa. Furfangos tolvaj. Steru Márkus nagy-kanizsai napszámos fölbérelte Tóth (böröndi) György nevű napszámos társát, hogy egy ottani üzlettulajdonosnak udvarán levő petroleum-hordókból egyet szállítson ki a vasútra s adja fel egy vidéki kereskedő nevére. Átadta neki a szállítólevelet is. Tóth el is ment a hordóért, de mikor nem bírta targoncára tenni, megkérte az üzlettulajdonos háziszolgáját, hogy segitsen neki. Ez segített is, nem tudva, hogy a petróleum eladva nincs. A vesztes azonban hamar rájött a furfangos lopásra s jelentést tett a rendőrségnek. A petroleumos hordót még a vasúton találták s visszaszállították. Lopott targyakat talált a nagy-kanizsai rendőrség legutóbb néhány gyanús helyen. A dolog így történt: Kogel Konrád pogány-szent-péteri fővadász jelentést tett az itteni rendőrségnél, miszerint tőle február hó elején több tárgyat elloptak s megnevezte azokat, kikre gyanúja volt. A rendőrség kutatást eszközölvén, ennek eredménye lett s a tetteseknek is nyomára jött, kiknek neve azonban a további nyomozás érdekében nyilvánosságra ez úttal nem hozható. Bor-tolvaj. Nagy-Kanizsán, bizonyos Brüekler Ignác Kinizsy-utcai lakós pincéjét feltörték s tőle 'akó bort elloptak. A kapitányság a nyomozást megindítván, a tettesek egyikét az ottani gyepmester segédje személyében kézrekerítette. Ke.ies Folyóirat A Vasárnapi-Ujság füzetekben cimű füzetes vállalat 7 ik füzete megjelent következő változatig tartalommal: Utazás ismeretlen állomás leié. A márciusi napok 1848-ban. „Március fiainak" arcképei Barabás Miklóstól. Látogatók. Költemény Lévay Józseftől. .Jajcza, a magyarok utolsó végvára Boszniában. A háború. Költemény b. Kemény Endrétől. Orosz fegyverkezés k. Földrengés a Riviérán. A hodlakók napfogyatkozása. Dr. Wekerle S. a pénzügyi új államtitkár. Vigasztaló. Költemény Pap Zoltántól. Hegyek közi. kocsin. Költemények Malomhegyi Istvántól. A hódító Robur. Verne Gyula regénye, fordította Huszár J. Egy veleg. Nő imunka és vidéki divat. Lakomázás a rómaiaknál. Irodalom és művészet. Sakkjáték. — A szöveg mindenütt számos díszes rajzzal van ékesítve. Egy-egy füzet ára 30 kr. Előfizethetni bármely könyvkereskedőnél. - Ajánljuk e díszes folyóiratot olvasó közönségünk figyelmébe. — Egyezer és egyszáz magyar népdal ! Most jelent meg a „Magyar Dal-Album" 6-ik folyamának 5-ik füzete az 1081 1100. számú dallamokkal, zongorára alkalmazva. Tartalma: 1. Fürge Péter, Fürge Péter éjjel azt álmodta. 2. Gacsaj Pesta derék legény vót. 3. Gön dör Mári benézett a tükörbe. 4. Gyere hozzám kincsem, galambom. 5. Gyere rózsám az ölembe. 6. Gyere rózsám, ; ide hozzám. 7. Gyolcsból van az ingem, lobogós. 8. Gyöngyöm, rózsám gyeié hozzám. 9. Ha bort iszom, vígan vagyok. 10. Ha én a rózsámról tudnék. 11. Ha felül a huszár sötét pej lovára. 12. Hajad mint a holló szárnya. 13. Ha jön eső, jön a szele. 14. Ha meguntad szerelmemet. 15. Ha szívemet bántja a búbánat. 16. Ha szomorú vagyok is. 17. Hála, hála, megnyugszom. 18. Hánta mellett vau egy csárda. 19. Három krajcár a lapát. 20. Három levelet vittem a póstára. Előfizetéseket még mindig elfogad a „Magyar Dal-Album" kiadóhivatala Győrött, és pedig 1 évre (10 füzetre) 1 frt 80 kr; fél évre (5 füzetre) 90 kr. Egyes füzet ára 25 kr. A füzetek bérmentve küldetnek. A polgármestertől hitelesítve. Gaya (Morvaország). Tekintetes úr! Tisztelettel tudatom önnel, hogy óhajtását szives készséggel teljesítem. Varrónő létemre ülő életmódot folytetván, már hosszabb idő óta gyomrom nagyon fájt, étvágyam elveszett s emésztési zavarok bántottak, de a midőn a svájci labdacsaiból egy dobozzal elfogyasztottam, azóta sokkal jobban vagyok, miért is ezennel szívesen nyilvánítom hálás köszönetemet. Hatalmas gyógyítóerejü készítményét, minden hasonló bajokban szenvedőkuek a legmelegebben ajánlva, maradok háladatos lekötelezettje: Prohaska Emma, varrónő. Ez aláírás valódiságát bizonyítom: Valenta, polgármester. (P. 11.) Gaya kir. város polgármesteri hivatalától, 1886. okt. 16.' — Brandt R. gyógyszerész svájci labdacsai (egy doboz ára 70 kr.) a gyógyszertárakban kaphatók, de megkell nézni a védőjegyet, mely fehér kereszt vörös mezőben, s Brandt R. név alái rását. A BuUi Hotf* donóíok z tSutLi JÓZ 0!" 1 Is •• ||*»**<•«»n "f Rákosi Jenő) a legkitűnőbb és legkmerítőbb távirati tudósításokkal szolgál és közvetlen összeköttetése lévén Európa összes fővárosaival, a mostani válságos időben leghitelesebben tájé koztatja olvasóközönségét. A kiválóan hazafias szellemben szerkesztett „Budapesti Hirlap"-ot vezércikkei, tárcái, rovatai, az ország legkedveltebb és legelterjedtebb hírlapjává tették. Előfizetési ára negyedévre 3 írt 50 kr., egy hónapra 1 frt 20 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, kalap-utca 16. szám . Felelős szerkesztő s kiadótulajdonos: UDVARDY IGNÁC. Főmunkatárs: Szalay Sándor _ Árverési hirdetmény. Az alsó-lendvai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy Preisz Ignác szentgyörgyvölgyi lakós végrehajtatónak Nemes Zsuzsántia férj. Lutár Józsefné Szent-György völgyi lakós végrehajtást szenvedő elleni 55 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében az alsó-lendvai kir. járásbíróság területén lévő, szent-györgyvölgy község határában fekvő, a szt.-györgyvölgyi 164. sz. tjkönyberi A. f. 1. 3—9. sorsz. a. Nemes Zsuzsánna térj. Lutár Józsefné tulajdonául felvett és az adó alapján 209 frtra becsült, és a szent györgyvölgyi 393. tjkvbev A. f. 2 —7. sorsz. a. Nemes Zsuzsánna férj. Lutár Józsefné tulajdonául felvett s az adó alapján 412 frtra becsült ingatlanokra az árverést 209 írtban és 412 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1887. évi ápVilis hó 4-ik napján délelőtti 10 órakor Sztnt-Györgyvölgy községben a községi biró házánál megtartandó nyilvános árveréseu a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10" „ át vagyis 20 frt 90 krt és 41 frt 20 krt készpéuzben, vagy az 1881. LX. t. c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. g-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszól gáltatni. Kelt AIsó-Lendván, 1886. évi december ho 15. napján. A kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. Szirmay Béla kii-, aljbiró. 36. sz. tk. 1887. Árverési hirdetmény. A zala-egerszegi királyi törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy a m, kir. államkincstar mint végrehajtatónak, Ábraliain György vég rehajtást szenvedő elleni 319 frt 03 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében az árverést a zala-egerszegi királyi törvényszék területén lévő, az iborfai határban fekvő, az iborfai 2. sz. tjkvben Abra hám György nevén álló A f I. sor sz. alatti ingatlanra 170 frt, a f 2. sor sz. alattira 12 frt, a f 3. sor sz. alattira 35 frt, a f 4. sor sz. alattira 34 frt, a f 5. sor sz. alattira 40 frt, a f 6. sor sz. alattira 30 frt, a f 7. sor sz. alattira 25 frt, a f 8. sor sz. alattira 21 frt, a f 9. sor sz. alattira 11 frt, az iborfai 18. sz. tjkvben A f 1. sor sz. a. felvett ingatlanból Ábrahám György jutalékára 4 frt, a f 2. sorszám alatti ingatlanból ugyanannak jutalékára 5 trt, a f 3. sorsz. a. felvett ingatlanból ugyanannak jutalékára 6 frt és a f 4. soráz. alatti ingatlanból ugyanannak jutalékára 4 forint kikiáltási árban elrendeltetik, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1887. évi ápril ho 12-ik napján délelőtti 10 Órakor Iboría községben a biróháznál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/,,-át, vagyis 17 frtot, 1 frt 20 krt, 3 trt 50 krt, 3 frt 40 krt, 4 frtot, 3 frtot, 2 frt 50 krt, 2 frt 10 krt, 1 frt 10 krt, 40 frt 50 krt, 60 krt, 40 krt készpénzben a kiküldött kezéhez letenni, ayagy az 1881. LX. t. c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Zala-Egerszegen, 1887. évi január hó 21-ik napján; A királyi törvényszék mint telekkönyi hatóság. fcl kétségben in a felett, hogy a hírlapokban feldicsért gyógyszerek közül melyiket használja betegsége ellen, az ujon egy levelezőlapot Richter kiadó - intézetének Lipcsébe s kérje a „Betegbarát" ezimii röpiratot. E könyvecskében nemcsak a legjobbaknak bizonyult háziszerek vannak részletesen ismertetve, hanem betegsegeftről szóló Jelentése k ag^É is olvashatók. E jelentések mutatják hogy igen sok esetben egy egyszerű háziszer is elegendő arra, hogy még a látszólag gyógyithatian beteség is szerencsésen elhárittassék. Ha a betegnek a megfelelő gyógyszer rendelkezésére áll, akkor még súlyos baj esetén is gyógyulás várható, s ez okból egyik betegnek sem kellene a „Betegbarát" megrendelését elmulasztani. E figyelemreméltó könyvecske segélyével sokkal könnyebben választhatja meg a szükséges gyógyszert. A röpirat megküldése a megrendelőnek költségébe nem kerfll.
