Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-03-06 / 10. szám

Melléklet a Zalamegye" 1887. evi 10. számához. eszköz gyűjtemény 30, testgyakorló eszköz gyűjtemény 14, megyei térkép 95, s a magasabb intézetek másnemű szemléltető eszközei. Eredetileg is to-rnafielyiség vagy legalább is tornázásra alkalmas szabod tér 76 van a tan kerületben. Tanítói könyvtár van 25, iskolai könyvtár 26. Népkönyvtár 80 létezik 14960 kötettel. Ezek közül magyar 12066, nem magyar 1994. Ez évi szaporodás 900'kötet. Terjedelemre kiválóbbak a csáktornyai községi iskola «19, a balaton füredi szeretetbázi 1630, a nagykanizsai polg. iskola 1212, a nagv-kanizsai községi elemi iskolai 720, a nagy-kanizsai izr. elemi iskolai 1142, az alsó-lendvai polg. iskola 1124, a csáktornyai polg. isk. 756, a zala-egerszegi polg. isk. 748, a keszthelyi polg. isk. 643, a tapolczai felsőbb népiskolai 594, a csáktornyai állami elemi gyakorló iskola 530, a mihályfai községi elemi iskola 385, a nagy-kapornaki r. kath. iskola 263, perlaki állami elemi iskola 396, hodosáni áll. 259 kötettel. Az iskolák közül 394 saját házában. 15 bérházban volt elhelyezve. A tanítók közül 435 természetben adott, lakást él vezett, 166 lakbért kapott. A tankerületben létező tantermek közül 3'5 méter belső magassággal vagy ennél többel 316 tanterem bírt, 294 tanterem pedig ennél kevesebbel. Egy-e/jy •tanulóra legalább egy Q] m. térfogat esik 394 tantereinben, ennél kevesebb 216-ban. Helyes padokkal s minden bútorral bír 448 tanterem; lcevésbbé helyes bútorral bir 158 tanterem, 4 tanteremben az iskolai padokat másnemű bútorok helyettesítik. Anyakönyvet vezetett 314 község, felvételi naplót 364 község, mulasztási naplót 364 község, a másutt iskolázólc naplóját 31 község elöljárósága vezette. A nagyméltóságú vallás- és közokt. minisztérium e tanévben a tankerületnek számos állami, községi s felekezeti iskoláját ajándékozta meg tanszerekkel s magasabb tanintézeteinket pedig szemléltetés vagy szakoktatáshoz szükséges becses gyűjteményekkel. XIII.; Ha megelégedéssel jelezhetem, hogy immár a tanköteleseknek mindinkább nagyobb száma élvezi az oktatás áldását, épp oly kötelességem ma is rámutatni azon akadályokra, melyek az iskolaszék fokozatos fejlődése dacára okozói annak, hogy a nagyszámú iskolázó tankötelesek nem a törvényes időmennyiségben élvezik az iskola jótéteményeit. Ez a falusi tankötelesek egy részének a mezei munkákhoz és legeltetéshez való büntetlen s egyes vidékeken kóros megszokássá fajult felhasználása, mely a mindennapi és ismétlő iskolázás törvényes keresztülvitelét az ennek végrehajtásában érdekelt hatóságok legjobb buzgalma dacára is telette megneheziti. Miután ezen bajok orvoslásában — az ellenőrzés természetéhez képest — első vonalban az iskolai helyi hatóságok odaadó s kitartó ügyszeretetétől várhatni kellő eredményt: Zalaniegye közig, bizottsága 1050 számú végzésével felhívta az összes egyházi s világi iskolai hatóságokat, miniszteri iskola látogatókat, iskolaszéki s gondnoksági elnököket, járási szolgabirókat, polgármesteri hivatalokat, hogy a tanév pontos megkezdése, befejezése, illetve a törvényes szorgalmi idő tartatna körül előforduló igazolatlan mulasztásokat, a közig, bizottságnak ugyanezen ügyben 1885. évi 1249. számú végzésével kiadott utasítások értelmében kérlelhetlen szigorral met/büntessék. Zalatnegye közigazgatási bizottsága ezen országos bajjal szemben, az összes egyházi és világi elöljáróságoknak törvényes kötelmeik iránti közérzületén kívül még hazafias buzgalmukhoz is fordult s a népoktatásunk felvirágzására fordított gond és áldozatok eimén teljes bizalommal felhívta, hogy társadalmi helyzetük összes előnyével vegyék ki részüket a nemzeti és humánus szempontból egyaránt szent törekvésből, melylyel tanköteleseinknek egész nemzedékei, a valláserkölcscsel szövetkezett ismereteknek meymentetnek. Hogy pedig a pontos iskolázás minden lehetséges tényezői felhasználtassanak még ugyanezen évben 1631. számú végzésével felhívta az összes járások főszolgabíróit, hogy a községek látogatása alkalmából a szorgalmi idő betartásáról minden adandó esetben személyesen meggyőződjenek s az iskolázás körébe vágó visszaéléseket, főleg pedig a 12 éves életkort el nem ért tanköteleseknek a szülő, gyám vagy gazda által legeltetésre való felhasználását, Zalamegye 1881. évi 12416. számú rendőri szabályrendeletének 2.) pontjában foglaltakhoz képest, ugyanezen szabályrendelet 4.) pontiában foglalt büntetéssel sújtsák. Felkérettek Zalamegye összes min. iskolalátogatói, gondnoksági és iskolaszéki elnökei, hogy ugyanezen rendőri szabályrendeletbe ütköző mulasztásokat, e téren semmi szín alatt sem indokolt mentségek kizárásával szigorú büntetés céljából a kir. tanfelügyelőnek vagy járási főszolgabírónak bejelentsék. Zalamegye egyházi főhatóságai felkérettek, hivják fel a hatóságuk alatt álló lelkészeket, hogy ugy a rendőri szabályrendeletbe ütköző mulasztások legpontosabb feljelentésének kötelezettségét, nemkülönben az igazolatlanul mulasztók megbüntetésére vonatkozó intéz kedések lényegét és általában e nagy fontosságú ügynek egész horderejét a vezetésük alatt álló iskolaszéknek nemkülönben a szószékről híveiknek tüzetesen megmagyarázzák s szivükre kössék. A nagyfontosságú ügyben minden irányban megindított komoly és szigorú intézkedések s a hozzájuk kötött legjogosabb remények kijelentése után e csoportban kell emlékeznem az igazolatlan iskola mulasztások megbüntetése alkalmából befolyt 251 frt 37 kr. összegről, mely a múlt tanévben e ciuien begyült összeget 101 frt 96 krral múlja felül. A 251 frt 37 kr. büntetésből-. a) iskolai vagy népkönyvtárra fordíttatott 35 frt 50 kr. b) szegény tanulók segélyezésére 30 frt — kr. c) taneszközök beszerzésére — 67 frt 27 kr. d) iskolai célra tó'késíttetett —- 118 frt 60 kr. A sokszor előforduló félreértések kikerülése céljából nem mulaszthatom el megemlíteni, hogy a mindennapi iskolázásból kilépésre jogosult egyfelől az, ki 12-ik életévét betöltötte, akár folytatta a tanulást akár nem; másfelől az a 9—10—11 éves, ki valamely középiskolába (gymn. vagy reálba vagy polgári iskolába tényleg felvétetett. XIV.) Csáktornyai állami tanítóképezde'nknek négy évfolyamában tíz tanár vezetése mellett 66 növendéket neveltünk. Ezek között: magyar 49, német 4, horvát 13. Vallás szerint: róm. kath. 60, móz. vall. 6. A tanév végén 17 növendék nyert tanítói oklevelet. XV.) A tankeriiletben alkalmazva volt 596 tanító. Tanítással foglalkozott öt lelkész; öt tanítói állomás üresedésben volt — 606. A tanítók közül képesített 524, nem képesített 72, rendes 503, segéd 93, férfi 534, nő 62. A nemképesített tanítók száma évről évre jelentékenyen csökken s a tanítói fizetések törvényes megállapításával mindinkább lefognak szoríttatni a kellő hivatás s szakképzettség nélkül elfoglalt térről, melyhez legtöbb esetben pályavégzett egyének hiányában a községek vagy hitközségek szegénysége nyitja meg nekik az utat. A tanítók közül 1—5 év óta szolgál 113; 5- 10 év óta 115; 10—15 év óta 86; 15—20 év óta 68; 20—25 év óta 61; 25—30 év óta 49; 30—35 év óta 43; 35—40 év óta 34; 40 éven túl 32. E szerint Zalamegyének 108 tanítója mutathat fel több mint 30 évi szolgálatot. (Vége köv.) Megyei lótenyésztésünk ügyében megbízható kézből vettük a következő sorokat: Felső-Bagod, 1887. felírnál- '28. Tekintetes szerkesztő úr ! A napokban ritkított betűkkel közölték a lapok, hogy a német császár rekedt és köhög; utóbb constatálták, miszerint ez évenként ez idő tájban visszatérni szokott baja. E körülményt azért idézem szerkesztő úr emlé kébe, hogy mint a hatodik nagyhatalom képviselője, vigasztalja magát collegájának chronicus bajával és vegye könnyedén azt, hogy tavali mód szerint az idén isuiét felkeresem megyei lótenyésztésünkről szóló soraimmal. Egy év sok idő és azt hiszem, nem nagy prófétai ihlet kell hozzá, hogy ennyi idő alatt nagy dolgok bekövetkezését jósoljuk meg; azonban tekintve, miszerint a lótenyésztés terén siker felmutathatásának hosszú idők tevékenysége és az eljárásban következetesség a „coriditió sine qua non"-ja: egy év e szempontból oly kis idő, hogy optimismus nélkül bizony szembeszökő eredményről az aziráut érdeklődő tényezők legnagyobb ügy buzgalma mellett szólani alig lehet. Ami egy év alatt történt, azt méltatni célja alábbi soraimnak. A mult évben gazdasági egyletünk újra alakította a lótenyész bizottmányt, az elnökséget a főispán úr őméltósága volt kegyes elfogadni, ki is jó példával járván elő, az ügy iránti érdeklődést megyeszerte fenntartotta. Többen elvoltak megyénkből ő vele az évenkint tartatni szokott osztályozásokra. Igaz a ménes birtokokon való megjelenésnek egyszerre valami nagy positiv haszna nem volt, de relatíve az mégis becses, amennyiben megkezdvén ismerni az ottani anyagot és készséges felvilágosítások mellett figyelemmel kisérve a tenyész eljárást, mely mellett az ottani eredmény eléretett: a megyei lóanyag ismeretével combinative meglehet állapítani az elveket hogy megyénknek mely vidékén mily ménauyag lenne a kívánatos. Ezt azonban csak ugy általánosságban mondom; mert bizony igaz, hogy „a legjobb lovat és legjobb asszonyt még senki sem íátta, mindenki a magáét mondja annak"; mert sokféle sztus. A ménállomány, mely megyénkbe jött, nagyrészt a tavali; ujak a következők : Kanizsára jött a tavali „Nonius" helyett egy „Nonius-Takson" mezőhegyesi reinmonda, első osztályú carossier ló. Szt.-Balázsra a mult évi három mén helyett az idén csak kettő jött; uj „Zalavár", a zalavári apátságtól vásárolt pej mén „Takson" után. Pacsára „Almgresz" helyett, mely hátgerinc baj miatt leszuratott, jött „Ozora", Bischitz úrtól Ozoráról vásárolt igen elegaus sárga „Furiósó" faj. Baranyai ur, ki a pacsai állomást utánzásra méltó felügyelet és gondozásban részelteti, meg van vele elégedve, ugy nyilatkozott Fehérvárott. Söjtörre a vajesi „Sutherland" helyett jött „Zivatar" kisbéri remmouda, jeltelen fekete, Zivatar törzsmén után (Furiósó faj) „Game-cock" anyából. Z.-Egerszegre 4 mén jött, tavai volt 5. „Gidráu" és „Nonius-Revolver" ujjak, „Pictor" fekete, Pöschl testvérektől vásárolt mén „Furiósó" faj és „Szabadka" Vojnics Simon úrtól vásárolt pej, szintén „Furioso" faj. Sümeghre jön 3 mén, tavai volt 2. „Teturcke" televér vissza jön, „Chief" ki lett selejtitve, helyébe megy az egerszegi „Diophantus", harmadiknak jön „Pride off England nortolki deres. Tapolczára az elmustrált öreg „Abugresz" helyett egy megtermett „Gidráu" megy. Sármelléken mind a két mén új, „Tolna" egy fekete remmonda Tolnában vásárolt „Furioso" fajú ló, és egy pej „Kalandor" kisbéri nevelés, azelőtt bérmén volt. Zalabérbe jön „Vadas" és egy „Kalandor" remmonda. Uj állomások: Nemes-Apáti „Furioso^ és „Kökény" nevezetű előszállási 4 évessel „Pirat" után. Az „öreg alispánnak" nem igen tetszettek, pedig szolid szinii két ló és mozgásuk is igen jó; reméljük, jó befolyással lesznek az ottani vidék tenyészetére. Továbbá uj állomás Nagy-Lengyel 2 ménnel, „Nonius" azelőtt Veszprémmegyében állott, „Gidrán" sárga mindeu jel nélkül, azon vidék igényeinek megtelelnek és tekint ve az ottani nyomott anyagi viszonyokat, elnökünk niindeure kiterjedő gondossága folytán 1 frtnyi csekély díj mellett fedeznek, Néhány jó uj bérmén is jött a megyébe. Töreky ur egy világos pej „Tápió Nonius" mezőhegyesi reiumondát bérelt, Dervarics úrhoz egy sötét pej „Furioso" Oranien anyából, jött. Bár nyaka rövid és szalonnás, réralkata talán túlságos phlegmaticus, de sok olyan parthieja van. hogy ivadékaiban bérlőjének sok pénzt fog csinálni. Nedeczky úrhoz egy tiszta fajú „Trakcheni" fekete jön; akik látták, sok lábát és puha derekát kifogásolják, de mozgását dicsérik. Csáktornyára egy sárga „Remény" kisbéri nevelésű magasvérü félvér jön, igen elegáns ló, a „Palestro" ivadékokra jó is lesz. Koller úrhoz Rajkra jött „Furioso" sötét pej, szép tetszetős termettel, élénk mozgással; azt mondják, gyönyörűen és passióval fedez, de eredmény nélkül, váljon nem-e volna jó vele is megpróbálni az egerszegi vizet, ugyanis „Diaphantus" Soponyán kevés csikót csinált, Egerszegen pedig uagyon termékeny lett. Ami a muraközi anyagot illeti, hízelgés nélkül el lehet mondani, hogy uj alispánunk elődének, aki nagyrészben teremtette meg az ottani állapotot, ügybuzgóság-, érdeklődés- és gondosságban nyomdokába lépett; mert Bábolnán meggyőződhettek az ott volt muraköziek, hogy meleg érdeklődéssel volt segítségükre mennél jobb anyagot juttatni nekik. Összesen jött 76 mén az állomásokra és 8 bér inén a megyébe. Tekintve, hogy csak hat évvel ezelőtt 35 mén volt a megyében, nem optimismus mondani, hogy a lótenyésztés nálunk lendülésnek indult. A multak mulasztásait nem lehet egyszerre pótolni. Bár nem mondhatja senki, hogy elnökünk meg ne mozdítana mindent, midőn megyénkről van szó és hogy ne volna ennek látszatja, más részről nem jogos irigységünk, ha más megyék relatíve jobb ménanyagáról beszélünk. A hol ugyanis évtizedek óta nagy az érdeklődés, természetes, hogy ott a lótenyésztés "ügye is előbbre vau: igazságos tehát, hogy oda ^obb mén anyag is menjen, bár az is igaz, hogy ez sokszor csak látszat. Hogy nagyjában így áll a dolog azt, a kinek Fehérvárott volt dolga, nem tagadhatja; de az is tény, miszerint az országos lótenyésztési ügyek vezetőjének ember- és lóismerete az ellentétesnek látszó érdekeket legtöbbször közmegelégedésre intézi el. A mult évben az állami mének jól ki lettek használva, fedezési átlag 48 volt. Amint a fenti ismertetésből látjuk, legtöbb „Furioso" faj van az ujonuan jöttek között, amit, ismerve tájtenyésztésünket, azt hiszem, nem lehet kifogásolni. Összegezvén az egy év alatt történteket, nem togja senki a lótenyész-bizottmányt semmit tevéssel vádolhatni és ha őméltósága megtartja kezében a vezetést: megnyugvással nézhetünk a siker elé, mely az ő lelkesítő munkaszeretete mellett kétségtelenül be fog következni. Azon reményben zárom soraimat, hogy becses lapja utján az érdeklődéket jövőre a szent-balázsi és a baksai ménállomások teljes és néhány más állomásnak részleges uj berendezéséről tudósíthatom. Helyi, megyei és vegyes hirek. Tanfelügyelői latogatas. Dr. Ruzsicska Kálmán, megyénk fáradhatatlan tanfelügyelője március 1-én étkezett Nagy-Kanizsára. Négy napot tö'ltött ott, mely idő alatt a polgári-, a felső- és alsónépiskolákat látogatta meg. Minden egyes osztályban hosszasabban időzött, meggyőződést szerezve azoknak szelleméről, a tanítók eljárási módjáról s az elért eredményről. Az első magyar általanoi biztosító társasaq a magyar gazdák jégbiztosítási szövetségének felügyelő és vizsgáló bizottságába Zalamegye részéről Skublics Jenő földbirtokos úrat, a megyei gazdasági egyesület alelnökét, megyénk egyik vezérférfiát választotta. — Alapító tag. Szabó Samuné őméltósága 20 írttal a zala-egerszegi karácsonyfa egylet alapító tagjai közé lépett. — Eljenyzes. Szmodics Győző muraszerdahelyi földbirtokos mult hó 26-án tartotta eljegyzését Gelsén Olavina Róza urhölgygyel, Glavina Károly gelsei földbirtokosnak kedves leányával. — Tavaszi korona. A zala-egerszegi esperességi kerület papsága f. hó l-én tartotta Z.-Egerszegen, Balaton József egerszegi plébános és kerületi h. esperes úr eluöklete alatt tavaszi koronáját. A gyűlésen elhatározták, hogy a plébániai leltári tárgyak értéke közbecsü utján megállapíttatván, az így megállapított összeg pénzértékben fizettessék ki, mely határozat megerősítés végett a megyés püspök úr őméltóságához felterjesztetik. Egyúttal a korona egyhangú határozatával kérvónyileg megkeresi őméltóságát, a megyés püspököt, hogy Balaton József h. esperes urat e méltóságában niegerősí teni kegyeskedjék. — Kinevezés Ö felsége az igazságügy miniszter előterjesztésére dr. Kiss István nagy kanizsai törvényszéki jegyzőt a sárbogárdi járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. Gyászhír. Erdős Géza, helybeli köz- és váltó ügyvéd, Zala-Egerszeg rend. tanácsú város tiszti ügyésze, városi képviselő, a zalaegerszegi ügyvédi kamara választmányi tagja, mult hó 28-án virradóra hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. A boldogult városunk közügyeinek tevékeny munkása, a társasélet rokonszenves alakja volt. Ugyvédeskedése előtt a megye szolgálatában volt, honnan mint megyei első aljegyző lépett ki. — Hogy mily közbecsülésben állott, leginkább tapasztalhattuk temetésén, melyen a társadalom minden osztálya ritka nagy számmal volt képviselve. — A temetésre kivonult a tűzoltó csapat is, lerovandó a kegyelet adóját a boldogult irányában, aki a tűzoltó egyesületnek éveken keresztül ügybuzgó ügyésze volt. — Eme, minden oldalról nyilvánuló közrészvét szolgáljon enyhítő balzsamul a mélyen sújtott gyászoló családnak a sors által reá mért súlyos csapás elviselésében! —• A boldogult ravatalára koszorút tettek: Zala-Egerszegi ügyvédi kamara választmánya „Részvéte jeléül"; Vas - Zalamegyei első takarékpénztár, „Kegyelete jeléül szeretett ügyészének"; „A legjobb férj — és