Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-01-30 / 5. szám

háború, azt kultúrai szempontból ini is taglalhatnék. de ezt tennünk még sem lehetne teljesen a politikai mozzanatok és állapatok érintése nélkül. Ezzel meg azután túllőnénk a célon. Annyit azonban történelmi alapon kijelenthetünk, hogy áldásos vagy hát legalább a föllázadt emberiséget megbékéltető hatása csak azon háborúknak volt, melyekben a műveltebb, a haladottabb s ennél fogva a szabadságszeretőbb és alkotmány tisztelőbb részére dőlt a diadal. Az ilyen győző rendesen megtalálta az utat és módot ahhoz, hogy a legyőzött s elmaradottabb részt alkotmányos jogok alapján magához emelje s a magasabb kulturának megnyerje. Ebből a történelmi alapokon nyugvó kijelentésből mindenki megítélheti, hogy a küszöbön levő háború esetén melyik fél győzelme lesz majdan az általános emberi haladás, tökéletesedés szempontjából (a sok elfolyandó drága vér dacára is) legalább békéltető hatással? Azt a jelenlegi állapotokból is láthatjuk, hogy nemcsak a világ-béke, hanem az európai béke is csak álom. A háborút csak Isten maga szüntethetné be, törölhetné el, ha egészen ujb«'!. egészen más anyagból, más tulajdonokkal és más rendeltetéssel, más céllal alkotná meg az emberiséget. Ezt pedig (habár neki csak pillanatnyi munka volna is) ne kivártjuk tőle ami gyarló fejünk szerint. Ügy. ahogy jelenleg alkotva vagyunk, nyugodjunk bele abba a tudatba, hogy a háború, a harc: az örök — és az örök béke csak nagy Jókaink álma marad. A ZALAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. Jegyző könyve a zalarnegyei gazdasági egyesület Zala-Ege/-szegen 1881. évi január hó 10-én tartott rendes közgyűlésénél:. (Folytatás.) II. Keszthely vidélá gazdal r pénztárnok'Inak dr. Csanády Gusztáv urnák 1. 1887. szám alatt beiktatott számadásaira. Az egyesület 1886-ki évi janii;' • 9 én tartott közgyűlése 2. 12. sz. a. Izzott végzésével negállapított költségvetés szerint a Keszthely vidéki gazdakör javadalmazása az 18 "i ik évi december 31 -ki 15 frt 13 kr. pénztári mai ány beszámításával 300 frtban lévén megállapítva, minthogy ugye 15 frt 13 kr. maradvány, valamint az ennek kiegészítéséül az egyesület pénztárából kiszolgált 284 írt 83 kr. a bevételek közé felvéve lett, — annak megemlítésével, hogy a mult évi 15 frt 13 kr. maradványon felül még 125 írt mult évi maradvány, mint a számadás kitétele szerint rostára vissza maradt összeg bevetelbe íelvéve lett, mi valószínűleg a mult 1885-ik évró'li számadásban igazolatlan mai.dt és figyelembe tartás végett megjegyzett rosta ára ^.;,ien kitett összegből származott, — a bevétel 493 írt .)3 krral, a kiadás 477 frt 97 krral igazoltnak találtatott, mely szerint az 1886. december 31-ki maradvány 16 írt 56 krban helyesen tülltettetett ki, ugy a Keszthely vidéki gazdakör, valamint annak pénztárnoka dr. Csanády Gusztáv ur az 1886-ik évi számadás tekintetében a további számadási kötelezettség és felelet terhe alól íelmentetett. III. Naqy-Lenqyel vidéki gazdakor pénztárnoka ft. Gaal Ferenc úr 2. 1887. sz. a. iktatott számadásaira. Nagv-Lengyel vidéki gazdakör javadalmazása az egyesület ! évi január 19-én tartott közgyűlése 2 o. szára alatt hozott végzésével az 1886. évre 150 frtban lévén megállapítva, s úgy ezen, az egyesület pénztárából kiszolgált összeg, valamint a/. 18s5-ik évi december 31-ki pénztári készpénz maradvány 21 frt 39 kr. a bevételek közé felvétetvén, a számadás 296 fit 73 kr. bevétellel és 319 frt 10 kr. kiadással igazoltnak találtatott, - s habár ez szerint 22 frt 37 kr. túlkiadás származott is, minthogy ez a 26 frt 34 kr. hátralékkal fedeztetett, — e 26 frt 34 kr. hátralékból még 3 frt 97 kr., mint 1*86. dec. 31-ki maradvány felveendő, — a számadás minden tételében helyes lévén jóváhagyatott, .s ugy a kör, mint annak pénztárnoka az 1886 ki számadásai tekintetében a további számadás kötelezettsége és terhe alól felmentettnek nyilváníttatott. IV. .1 gazdasági egyesület 1887. évi munkaterve iránt. A bizottság javaslata elfogadtatván, a gazdasági egvesiilet 1887 ik évi működése különös tárgyául lei tüzetett: 1. Az eddig Zala - Egerszegen, Nagy - Kanizsán, Keszthelyen cg) országos vásár alkalmával rendezett tenyészállat díjazás helyett, azon körülményre Is tekintettel, hogy a gazdasági egyesület kezdeményezése folytán a szarvasmarha tenyésztél etn-lése érdekében alkotott megyei szabálvrendelet végrehajtása következtében csak is hatósági igazolványnyal ellátott apaállatok használhatók tenyésztésre, s hogy e célból a községek részére állami közvetítéssel beszerzett tenyészbikáknak a községek részére részint szállítási, részint össze vezetési és kiosztási költségei viselésében az egyesület 693 frt 64 krral segédkezett és ezek teljesítésében kiküldött bizottsagai által közreműködött, ugy ezen tett intézkedések eredményeinek, valamint általában a megyei szarvasmarha tenyésztés állapotának megismertetése, s különösen a népnek s a községeknek a szarvasmarha tenyésztés felkarolására, s gondos fejlesztésére buzdítása végett az 1886. évi julius 5-én Keszthelyen tartott közgyűlés 35. 175. és 1886. évi szeptember 30-áu Z.-Egerszegen tartott közgyűlés 59. 212. szám alatt hozott határozatai értelmében a megye több vidékén szarvas marhára az 1883-ik évi december 16-án tartott közgyűlésen 99 330. sz. a. hozott határozattal előirt szabályzat szerint tenyészállat díjazás rendezése és pedig: Keszthelyen 1887. évi május hó 15-én: a tapulczai, sümegi, szent-gróthi és keszthelyi járásokra; Zala-Egerszegen 1887. évi május hó 30-án: a novai és zala-egerszegi járásokra és Z.-Egerszeg r. t. városra; mlsó-Lendván 1887. évi szeptember 11-én: a Csáktornyai és aLó-lendvaí járásokra; Nagy-Kanizsán 188i. évi október 1-én: a periakí, letenyei, nagv-kanizsai, pacsai járásokra és Nagy-Kanizsa városra, — nem lévén azonban kizárva, hogy bármelyik kiállítási helyen az ide nem osztott járásbeli szarvasmarhákkal a díjért versenyzésben résztvenni lehessen. A díjazások rendezésével és megtartásával a m. évi szeptember 30 ki k zgyiilés 50 212. számú végzésével kiküldött bizottságok bizatnak meg a díjazási szabályzatnak akkép kibővítésével, hogy miután az egyesület a tenyész irány meghatározása és e határozott irányban fejlesztése végett az 1883. évi ápril hó 8 án tartott közgyűlése 25 94. 111. sz. alatt hozott végzésével megállapította, miszerint Zalamegya területe célszerűen két tenyészkoriiletre csztassék u. m. a) egyik a magyar fájta — fehér - marhára, melv kerülethez tertozik a Balaton vidék, az AlsóZalavölgy, Szent-Grótl tói Fenékig, — továbbá a Szélvíz és Kógyárvölgy egész Paliinig, s a Váliczkavölgy Baktól Puszta-Magyarodig, b) a másik a nyugati fajta marhára, mely k< iü lethez a megye többi vidéke tartozik, Muraközt i* ide sorozva, — s hogv a megye ezen nyugati fajú tenyészkerü!''te vidékei közül Göcsejre az allgaui & műrzthah faj ajánl tátott a többi vidékeire különösen jobb legelővel bíró községekre a berni és simenthali a bizottságok a díjak odaítéléseinél első sorban a megállapított tenvész kerületekre főfigyelemiuel legyenek. Hogy pedig a díjazási eljárás minél tanúlságosb, a közérdekre nézve minél eredraényesb, s következései ben messzebbható s maradandó becsű lehessen, a ie.k. megyei n rvénvhatóság megkéretni határozt.atott, miszerint méltóztassék oda hatni, hogy a megyei szolgabíró s polgármester urak az ügy iránt maguk is érdeklődjenek, de a szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozó közönséget é- községeket is a versenyzésre serkentsék és buzdítsák; méltóztassék továbbá oda hatni, hogy a díjazásokra az illető községek mindegyikéből díjazás . alá az ott található tenyészett fajokból tenyészállatok elővezettessenek, a szabályos

1 szarvasmarha összeírások pedig mindegyik azon vidéki községből a bizottságnak átadassanak, — a nmgú földinivelés . ipar és kereskedelemügyi in. kir. miniszter úr mindezekről jelentésben értesíttetni s felkéretni határoztatott, hogy különösen az elővezetendő tenyészállatok faja s egyéb, az állattenyésztés körében lényeges vagy megfigyelésre méltó, avagy intézkedéseket igénylő köriilménvek constatálása végett egy mindezek iránt • Iméleti és gyakorlati szak avatossággal bíró állatorvost azon utasítással kiküldeni méltóztassék, hogy tapasztalatairól, észleleteiről a leletei és véleményét - további intézkedés és használat végett az egyesülethez leendő beterjesztés céljából, a díjazás rendező bizottság elnökének adja át. Bogvay Máté, Skublics István, Koller István. Lenek Ödön díjazás rendező bizottsági elnök urak fel kéretvén ujabban is, hogy a rendezés részletei felől, különösen megtartásának helye, a kitűzendő dijak minő és mennyisége stb. iránt a bizottsággal tanácskozván, megállapodásra jönni s a jelentést legkésőbb 1HX7. évi február hó 25-ig az egyesülethez beküldeni szíveskedjenek. — Végre Zalamcgye közönsége illetőleg Zalamegye törvényhatósági bizottsága, — a zalamegyei nemesi pénztár, -— ugy Nagy-Kanizsa és Zala-Egerszeg r. t. városok, valamint Keszthely és Alsó-Lcndva mezővárosok ezen rendezendő tenyészállat díjazások megismertetése mellett felkéretni határoztattak, hogy tekint

,

Te a zalamegyei gazdasági egyesületnek a megyénkre kiváló nagyfontosságú állattenyésztés emelésére irányuló tövk véseit, s azon nevezetes anyagi áldozatokat, melyekkel az állattenyésztés érdekében működik, őt anyagilag akkép támogatni szíveskedjenek. hogy a íöldmivenépnek a versenyben minél élénkebb érdeklődéssel részvételre buzdíthatása céljából a díjazásokhoz részükről is díjaknak rendelkezésére bocsájtásával s a rendező bizottságnak egyéb anyagi támagatásával közreműködni méltóztassanak. — II. A községek részére beszerzendő tenyészbikák összevezetésében és kiosztásában közreműködés. Ennélfogva tekintve, hogy a szarvasmarha és sertés tenyésztés érdekében alkotott megyei szabálvrendelet végrehajtása folytán még az 1887-ik évben is több kevésbbé tehetséges község alkalmas tenyészbikákat átvállalni kénytelen - - ezeknek a községek által leendő beszerezhetésük megkönnyítése végett a gazdasági egyesület a községek részére állami közvetítés mellett beszerzendő tenyészbikáknak Zalamegye területén a később kijelölendő oly központi helyekre, hol azok az illető községek részéről könnyen átvétethetnek — összevozetésére — és a kiosztás alkalmából felmedames"-ok bokrétájában, mint valami leforrázott muskátli. — -— Nézd, nézd azt a vörös szakállú Kriesit! — epéskedik a mama — hogy pöffeszkedik, hogy teszi magát! Már háromszor is erre táncolt s még csak észre sem vett. — Törődöm is vele! — fanya gott Milike, azután unottan nézte tovább a táncot s csak akkor rezzent meg s ingerülten harapott ajakába, midőn a polka végeztével, rövid szünet után felharsant a négyes nyitánya. Első négyes! s ő neki még mindig nincs táncosa! Pedig a párok sorakozni kezdenek. Muki lepke mód jára repked, lót, fut, kér, könyörög, parancsol, míg nem azután újra felharsan a zene, Muki elkiáltja magát hogy: „Chaine anglaise", de a következő pillanatban már haragosan legyint laposra nyomorított ,,tejdíszével'

1 a „prímás" felé s mint egy varázsütésre egyszerre elnémulnak a hurok, a vortanzer pedig rohan a melléktermekbe; mert hát „nagy baj vagyon" — Milikének nincs táncosa. — Azaz pardon ! dehogy nincs, hisz már hozza, cipeli a gondos rendező az öreg Pista bácsit. — Rendben van minden, kezdhetjük. — Chaine anglaise! Balance! Tour de main! — — Hogy mulatsz Milike? szólítja meg a négyes után szomszéduőjét Iluska. — Köszönöm ! — De hát tourt nem is táncolsz ? — Nem lehet. Nem szabad. — Megtiltotta az orvos. — Vagy ugy ? — mosolyog a kis hamis s a másik pillanatban már tova lebben táncosa karjain. A szédítő gyorspolka hangjai azután újra magukkal sodorják a párokat s szél sebességgel röpködik körül a fényárban uszó termet. Csak itt ott lehet látni, az ablak mélyedésekben egy-egy turbékoló párt. — Ott egy boldog mama igazgatja pihegő keblű leánykájának barna fürtéit. — Hogy felhevült, hogy kifáradt szegényke! Nem csuda! — Hisz, ma van először bálban, én is csak ilyen voltam! A szünóra alatt ezután üres, kihalt lesz a „tündérország." A párok, papák, mamák az étterembe vonulnak, hol a víg lárma, fel-felharsanó kacaj, tányér csörgés, palack durrogás s az a ídalító cigányzene zűrzavaros chaosa olvadnak öisze. Mindenki mulat, pihen, csak a vortanzernek nincs még most sem nyugalma. Ugy-e megteszi a kedvemért? suttog feléje egy bájos kis leány. — Parancsoljon mgyali nagysád! Szerezzen Miikének egy cotilion táncost. Látja milyen szomorúan ül )tt a mamája mellett, egész este alig táncolt egy kis tourt. — —- l)e kedvesem hogy lehelsz ily meggondolatlan! — szól1.11 meg e pillanatban a tisztartóné őnagysága, feddő hangon. - Egészen fel vagy hevülve s jeges vizet iszol ! Milike epésen hirapott ajakába. — De liogv is beszélhet ilyet a mana? Hisz egész mostig csak egy négyes, meg egy rövid polkát táncolt, s szinté örült, hogy vége lőn a szünó-ának s ott hagyhatta a hosszú asztalok mellé telepede t zajos társaságot, lármás szomszédjait, kiknek arcárM lelehetett olvasni a gúnymosolyt. — Legalább Mii ke ugy gondolta. — Kénytelen kelletlen fogadta el nagy ügygyel-bajjal szerzett táncosának — a kasznáréli esupaszképii kamasz fiának karjait s mintha vesztő helyre vitték volna, olyan arccal lépdelt a terein felé, hol már rázendítették a cigányok a dallamos walzert. A párok nyilsebtsen repkedtek. Niki a legmerészebb figurákkal cifrásta a keringőt, a mamák nem győzték eléggé bámuln vakmerő ügyességét, inig nem egyik fordulónál, lábai megtévedtek az uszályok tömkelegében s táncosnőjével együtt hanyat zuhant a vikszolt padlóra. Ezer bocsánat! Mille pardon, — hebegett a gavallér. Számára azonban nem volt bocsánat.— F.uzina elájult! A mima egy kétségbeesett ugrással leánya mellett terem s Muki ecetért rohan. A cotiliont azután csárdás, ezt pedig ismét polka követte. Tiniké, Milike mamái azonban összedugták fejeiket é.> készülődni kezdtek. — De az istenért! csak nem akarnak becses jelen létüktől megfosztani bennünket!? affectált az előtáncos. Már öt óra ! Leányom nagyon fáradt ! — mentegetődzött a tisztartóné. — Nagyon fáj a fejem! — akadozott Milike száján a szó s alig várta, hogy kün legyen a teremből, hol ma oly kiállhatatlannak, oly unalmasnak tiiut fél minden. Pedig hát ez is olyan bál volt, mint. a többi, mint ezelőtt — hét évvel, a párok most is csak olvan vígan repkedtek, mint mikor Milike először tette' be lábait ebbe a tündérországba, csak az ő „szivecskéje" főn sivár, csak az ő kedölve lett unott! Milikéék s Tinikéék távoztával azután lassan-lassan ritkulni kezdtek a párok s mire Phoebus kikelt ágyából, a röpködő angyalkák már elhagyták ábrándjaik li mát, hogy édes álmaikban újra vissza térhessenek oda. Másnap néma cseud volt az egész kis városban s csak a lefüggönyözött ablakok tudatták, hogv még mindenki a tegnapi nap fáradalmait alussza. Csend volt, hogy azután annál kíméletlenebből támadjon fel a pletykák vihara. Először is a Cupido álnév alá rejtőzött báli referens lett megtámadva. Lehord fák iszonyúan a maga érdeme szerint. De hát minek is avatkozik olyan dologba, mihez neiu ért. Azután milyen köznapi stylus ! Mily részre hajlás! Miért van éppen Ilona az első helyen, hisz az ő loiletteja Bertáénak még csak az árnyékába sem ért. Lujza neheztelt Bellára, mert őt jobban kiemelték. Tinka Linkára, Ciliké Micikére apprehendált. Gabriella nagyon különösnek találta, hogv Ida minden első tourt Gézával táncolt. A tisztartóné őnagysága meg dühösen kikelt a hanyag rendezés ellen és Milike? dult.fult, haragudott az egész világra. Unottan öltögette ruháján a fodrokat: készült a— korcsolya bálra, hol majd kitíin »•., fognak mulatni, jobban mint tegnap, azt hiszi a mama. —