Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-01-23 / 4. szám

tetve, hogy ez az egyetlen ut, a mely a kulturális téren elért szerény eredményeinket —melynek ez idő szerint tovább fejlesztésétől pénzügyi viszonyaink sajnosai) visszatartanak — a pangás veszélyétől megóvjuk. A közel jövő egyik feladata tehát egyfelől a létezőnek fenntartása lesz, másfelől pedig módok keresése azon irányban, hogy az állam megterheltetése nélkül a tovább fejlődés lehetőségének útját feltaláljuk. Ennek egyik főeszközét én abban látom, hogy fejleszszük a bennünk rejlő erőt. Hogy van mit fejleszteni, hogy a mag jó földben nyugszik, annak igen örvendetes tanúsága a tavali kiállítás. E végre azonban közszellem kell, kell a szükség átérzett tudata a közös cél felé munkálásra, fel kell ismerni az eszközt, a mely feléje visz, a mely az orvosi szert szolgáltatja, fel kell ismerni azt, hogy nálunk létkérdés a minden áron vagyonosodás. Nekem erős meggyőződésem, hogy ha az ügy fontosságát a maga körében ki-ki felfogja és megteszi kötelességét a lehetőség határai között, mi célt fogunk érni és megteremtjük az ipart; ami nem keletkezett önmagától, nem keletkezett közszellem nélkül, semmiféle országban. Én tehát megkivánom azt, hogy a tárcám ügykörébe vágó mindennemű iparcikk, a mely itthon, célnak megfelelőleg készíttetik, itthon szereztessék be és pedig kivétel nélkül minden tanintézetre nézve épp itgy, mint a tárcám ügykörébe tartozó összes közalapítványi uradalmak gazdasági felszereléseit, szükségleteit illetőleg. Es megkivánom különösen, hogy az összes elemi-, közép- és felső iskolai, valamint a gazdasági építkezeseknél kizárólag hazai vállalkozók és kizárólag itt készült szerelvények vétessenek figyelembe. Ezeket tartottam szükségesnek a tanfelügyelőség figyelmébe ajánlani szoros miheztartásul." Ehhez kommentár nem kell. Mindent elmond, megmagyaráz maga a rendelet. De annál inkább kellenek oly hazafias szellemek, kik e példa által lelkesítve, a rendelet szellemében hatni törekszenek. Vajha követnék a hazafias példát első sorban a többi miniszter urak, másodsorban pedig egész összeségében, egyetemében a nemzet. Mert ha minden buzdító, intő hang csak pusztában kiálltott szó marad: akkor ne várjuk iparunk fölvirágozását és anyagi jólétünk emelkedését. Napról napra pangóbb lesz az ipar; koldusabb az iparos és koldusabb maga a nemzet is. nak a Nagy-Leugyel vidéki gazdakör 1884., 1885., 1886-iki három éves működéséiül beterjesztett jelentése az egyesület közlönyében: a „Zalaniegye" einiű lapban és az egyesület „Ertesítő"-jében közzé tétetni határoztatott. 2. 1 1 -1887. Az egyesület elnöke választásáról. Néhai boldog emjékeze'tü Glavina Lajos Zalaniegye főispánja, a zalam®yei gazdasági egyesület elnöke az 1885 iki évi augusztis hó 13-án elhunyván, az ]88t>. évi november .'10-án tirtott közgyűlés (53 2''>9. számú végzésével az egyesült elnökének választása a jelen közgyűlésen megejtetni határoztatott. Ennek folytán Htczkv Kálmán ügyvezető elnök ír a választást napirenlre kitűzvén méltóságos Svastit Benő ur Zalamegye főispá azon szilád bizalom, kútisztelet és szeretet érzetével, melylyel a megye közhajtása szerint Zalamegye főispánjává lett kegyelmeskineveztetése a gazdasági egyesület által oly örömiiK iidvözöltetett, s azon kitűnő érdemeinél fogva, melyket ő már a gazdasági egyesület alakulásakor, mintáz egyesületnek úttörő tisztviselője az egyesület meglakulása körül, — utóbb mint az egyesületnek állanóan tagja buzgó közreműködésével, de köztisztviselői pályáján is a megye mezőgazda sági és állattenyésztés érdekei előmozdítása, s jelen állapotára fejlesztése liriil a megye és egyesület teljes elismerésére méltóan sferzett a Zalamegyei gazdasági egyesület elnökéül eghangulag általánes lelkesedéssel megválasztatott, érről ngos Szabó Sámuel in- elnöklete alatt a közgyűlésnek egy küldöttsége által, melynek tagjaiul Skublies Jen Szily Dezső, Orosz Pál urak választattak, értesíttejtt, elnöki széke elfoglalására felkéretett. Őméltósága Svitits Benő ur a küldöttség kíséretében a közgyűlés áhl üivözlő éljenzésekkel fogadva megjelenvén, kijelentői méltóztatott, hogy a közügyek előmozdítása iránt mideiKor táplált kötelesség érzeté nél, s azon felette ícseíiek tartott viszonynál fogva, mely őt a zalatnegpi gizdasági egyesülethez már az által is csatolja, hogjifjiKori tevékenységének a nyilvános tért megnyítoti, d azon mélyen érzett óhajtásától is indíttatva, hty lint \égrehajtó hatalomnak e megyében képvittelőj< e nyilvános állásának erkölcsi erejével is e megye öz-és mezőgazdasági érdekei, ugv a gazdasági egyesük áldsos működése előmozdítására legjobb szándékai s?rin hathasson — az iránta nyilvánult, előtte felettcbeses bizalomból eredett megválasztását elfogadja. Ezei, általánoslörmmel fogadott kijelentés után még Skublies Jenő ilallnök ur az egyesület tisztviselői nevében leltes szavkal üdvözölvén ó'méltóságát, s a tisztikarnak legjobt zándoku törekvéseit, kötelességének lelkiismeretesé buzgó teljesítését ígérvén, eljárásaikhoz pedig ó'rofcsága kegyes támogatását kérvén, őméltósága eel: készséges megajánlása után ugy a jelen közgyülti az elnöklet vitelét, valamint az egyesület folyó iipnek vezetését is Hdczky Kálmán I. alelnök urnák, ezt már évek óta egész odaadással teljesíti, átadni mztatott. 3. 9. 10. Dr VizlendiJózsef ur földbirtokos dúzsnaki — Stímeghy Kálmán az első magyar általános biztosító társaság nagy-ka^i főligynöségének vezető titkára nagy-kanizsai lakd jelentkezésüllytán 1887. évi január 1-től fogva •iz egyesület rendigjaiul felvétettek, dr. Vizlendvay József ur a földilési és állattenyésztési, Sümeghy Kálmán ur a közjasági és statisztikai szakosztályba osztattak. Erről ők avételi okirat, az alapszabályok, a szőlőszeti pályami, a biztosítási díjleengedési kedvezmény jegyzék küldése mellett, azzal — hogy az évi öt forint ro tagsági díjt Hanty Károly egyesületi pénztárnok z Zala-Egerszegre pósta-utalványnyal is befizetheti- ugy a „Zalamegye" cimű lap szerkesztő-tulajdonosa, s a nagy-kanizsai főügynökség jelen végzés közlésével értesíttetnek. 4. 3. 1. 2. 5. ti. 1 lanti/ Károly egyesületi pénztárnok urnák, Dr, Csanády Gusztáv ur a „Keszthely vidéki gazdakör" pénztárnokú vak, — Goal Ferenc ur a ,,Nagy-Lengyel vidéki gazda kör" pénztárnokának 1886-ik évi számadásairól, — uz 1887-ik évi munkaterv és költségvetés megállapításáról. a hátralékok behajtása iránti intézkedésről. Az 1886-ik évi szeptember hó 30-án tartott közgyűlés 58 216. számú végzésével kiküldött bizottságtagjai: Háczkv Kálmán elnök, Skublies Jenő, Ősei-tán Károly. Szily Dezső, Königmáyer János, Szigethy An tal titkár, az egyesület és körök pénztárnokainak 1S86. évi számadásaik megvizsgálásáról a jelentést, ugy az 1887-ik évi munkaterv és az 1887-ik évi költségvetés iránt a javaslatot beterjesztvén, mindezek felolvastattak és a megtartott beható tanácskozás foivtán következő határozatok hozattak : I. Unnti/ Károly egyesületi pénztárnok urnák -i 1887. szám alatt beiktatott 1886'. éri számadásaira. Minthogy a bevételek közé pénztárnok urnák az 1886-ik évi január hó 19-én tartott közgyűlés 2 11. számú végzésével jóváhagyott számadásai szerint volt 1885. évi december 31 -ki pénztári maradvány u. tu. 767 frt 58' ,,, kr. folyó készpénz, 3 drb 20 francos, 1 drb 10 frcos arany, 4 drb ezüst két frtos felvétetett, a többi pérztári érték pedig u. m. 5560 fi t rendes kötelező levélbeli, 800 frt kötelező levél nélküli, a Hotka Imre utáni 100 frt kötelező és kamat nélküli, együtt 6460 frt alapító tőke, — ti 10 frt átadott gépek áráróli kötelező, — 1353 frt kiosztott tenyészbikák árábóli követelés, — 6900 frt szőlőváltsági kötvény tőke, 1575 frt földtehei mentesítési kötvény tőke, 300 frt egységes államadóssági kötvény tőke, 81)00 frt 5" ,,-os magyar papir járadék kötvény tőke, - 6200 frt zalaegerszegi takarékpénztári betét, a IS frt, mint az 1500 drb olasz rizling szőlővessző árából származott s nyilvántartatni rendelt követelés, ugy a 2540 forint alapító tőke utáni kamathátralék és 1830 frt rendes tagsági díj hátrálék a vagyon kimutatásban az 1886-ik évre mint követelés átvive. a 205 rendes tagtól az 1886-ik évre fizetendő volt 1025 frt a vagyonkimutatás 11-ik ciménél az 1886-ik évre előírva találtatott, mindezekről az 1886-ik évi vagyonkimutatásban a leszáuio lás pontosan és számszerűleg is hibátlanul levezettetett, — a mennyiben — ezekre fizetések történtek, a bevételek közé felvétettek, a mennyiben még be nem fizettettek. vagy nem töröltettek és még fenn állanak, a vagyon kimutatásban a tőkék, illetőleg a kamat s rendes tagsági díj hátrálék követelések közé felvétettek, a mennyiben a kiadási rovat szerint értékpapírok szerez tettek, ezek mint szaporodás illetőleg uj beszerzés a vagyonkimutatásban az illető cimnél bevezettettek, — az 1886. évi december 31-ről lezárt vagyonkimutatás teljesen igazoltnak, helyesnek találtatott; — - továbbá minthogy az államkötvények beszerzési és beváltási értéke s illetőleg beváltott szelvénycikk, ugy a takarékpénztári betétek után az egyesület részére fizetett kamatok számlákkal igazolva, az első m. általános biztosító társaság által a tűz- és jégkár biztosítás után járó jutalék a társaság soproni főügynöksége által megküldött kimutatás alapján, a kert jövedelme az egyesületi elnök által a kertészszel tett leszámolás alapján megfelelő helyes összegben a bevételek közé pontosan és hiánytalanul bevezetve, — a kiadások az 1886. évi költségvetéssel, közgyűlési végzésekkel, számlákkal, elnöki utalványnyal, nyugtákkal, megisinervényekkel, póstai feladó vevényekkel igazolva — a bevételek és kiadások számtanilag is helyesen összegezetteknek találtattak és az ereimény hibátlanul tüntettetett ki, mely szerint az egyesületnek az 18*6. évi december hó 31-én pénztári vagyoni állapota következő maradt: frt kr. 1. Pénztári, maradvány — 171 55 készpénz, — 3 drb 20 frcos, 43 drb tiz frcos arany, 4 drb ezüst hét forintos. 2. Alapító töke: a) rendes kötelező levelekben 5560 — b) kötelező levél nélkül 700 — 3. Átadatott s átvállalt gépek <íráróli kötelezőkben -— 31 — 4. Tenyészbikák árában — 798 5. Szőlődézsma váltsági kötvényekben 5000 6. Földtehermentési kötvényekben 1050 — 7. Egységes államadóssági kötvényekben 300 -— 8. o''

n-os magyar papír járadék kötvényekben 12900 — 9. Takarékpénztári betétekben — 6200 10. Alapítói tőkék utáni kamat hátralékban' 2558 11. Rendes tagsági díj hátralékban — 1845 12. Gépek ára utáni kamatokban — 7 75 13. Nyilvántartott egyleti követelésben: 42 114. 1883. számú közgyűlési végzés szerint 1500 drb. olasz rizling gyökeres szőlővesszőért — 18 •— Összesen: 37139 30 uz az harminchét ezer egyszáz harminckilenc forint harminc krajcár, három darab busz francos — negyvenhárom darab tiz francos arany, négy darab ezüst két forintos; — s minthogy mindezen 1. 3—9. tétel alatti készpénz, értékpapírok, zala egerszegi takarékpénztári betét <önyv — a bizottság jelentése szerint az általa teljesi ;ett pénztár vizsgálat alkalmával tényleg és hiányta anul a pénztárban elhelyezve és megőrizve találtattak, i 2. alatti kötvények megléte pedig az ezeken alapuló tövetelések behajtásával megbízott Bosehán Gyula igyvéd térítvényével igazoltatott, s a számadás nagy jontossággal és szabatossággal vezettetett a vagyoni illapot teljes világlatban tartatik : Hanty Károly pénztárnok urnák az ISH6-ki évről »eterjesztett számadása jóváhagyatott, e tekintetben a ovábbi számadás kötelezettsége — és felelet terhe alól lmentetett. , A ZALAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. Jegyzökönyve a zalamegyei gazdasági egyesület Zala-Egerszegen 1887. évi január hó 10-én tartott rendes közgyűlésének. Jelenlevők: Háczky Kálmán ügyvezető elnök, Skublics Jenő II-od alelnök, Isóó Alajos, Csaby Lajos, Farkas József, Szily Dezső, Dervarics Nep. János, Orosz Pál, Szabó Samu, dr. Mangin Károly, Csertán László, Krosetz János, Königmáyer János, dr. Vizlendvay József, Csertán Károly, Gózony László, Háry József, Szigethy Antal egyesületi tagok, ez utóbbi ugy is mint titkár. Háczky Kálmán elnök ur a jelenlevők üdvözlése után a közgyűlést megnyitván, a következő ügyek vétettek tárgyalás alá s intéztettek el. 1./7. I. 8. Háczky Kálmán ügyvezető elnök urnák az egye sülét 1886-ik évi működéséről és vagyoni állapotáról, továbbá Bogyay Máté urnák a Keszthely vidéki gazdakör 1886-ik évi működéséről és Skublics Jenő elnök urMondád, hogy az élet hosszabbítására Emberi tagokat gyártanak rakásra, Melylyel a teremtés legszentebb ős jogát, Megbotránkozásig rútul bitorolják. Mily tévedés! hisz a teremtés ős erő, Semmiből valamit csak az állít elő, — Ezen ős teremtést magam megszüntettem, Midőn hetedik nap munkám bevégeztem. Nem teremt, hanem csak kész anyagból csinál Az ember azt, amit esze jónak talál, S ép azért eszes lény, hogy az ős anyagot Legyőzvén, alkosson szépet, jót és nagyot. Azután mi baj az, ha egyik vagy másik Elhúzza életét utolsó határig, Miliárd évek is eltűnnek a múltba, Néhány év nem tehet akadályt utadba. Nem az a baj ott lent, amit itt elmondtál, Sem az, hogy valaki veled is szembe száll: Nagyravágyás, érdek, önkény és hatalom, Azok melyek ellen nehéz az oltalom. Legfőbb cél azonban ott lent: a hatalom, Melyet jognak nevez az önkény uralom, Pedig hogyha az jog, szintúgy jogos volt a Cár elébe dobott felrobbanó bomba. A cárok bombája tanuságul szolgál, Hogy rablott hatalom mily gyenge lábon áll; Minő is az olyan hatalom, a melyet Egy bősz nihilista odújába kerget. De hát ily hatalom odújában is fél, S megremegteti egy zajt okozó kis szél; Mert nem szeret senkit, s őtet sem szeretik, Pedig biztosság csak szeretetben rejlik. ~ \ Egy önkény lom akart ugyan „Haj-rát", Hogy fogjákieki mind a nihilistát, De hiába vainden igyekezet, Eszmét és saet elfogni nem lehet. [gy ha az esel és el nem fogható, Hiába műkőikkor ezer bakó; Pedig él s ég, mert mint égi szikra. Ha egyszer lant, élni van hivatva. Hagyj tehát békét a világ rendének, Győzni fog, íi kell az égi eszmének, S habár a hí árja itt-ott túlcsap, A józan ész: annak is határt szab. Csak menj frissza s tedd kötelességed, Mért kivánszádhoz még több segítséget'? Nem elég a , cholera s más járvány S a szenved t felidéző ármány ? Nem látod-e is mi készül a földön ? Ma-holnap na más, mint kaszárnya s börtön; Népek millityverbe állítják, Kik egy ur-a egymást legyilkolják. Így megy eig, míg a nép belátja, Hogy a nép nép voltakép barátja ; Mig majd f<i, hogy erő s hatalom, Nélküle nenb, mint puszta fogalom. Ki szólt igy kedém —- váljon az ég ura, Vagy tán csít Péter, a mennyek kapusa? Közel a kajikartatn hát menni, S a bent b<iz néhány kérdést tenni. De csak áliua egy lépést előre. Egy láthataz ledobott a földre; S valóbau áM kiesve éreztem, Hogy eltöröám, mire fölébredtem. Sz. S.