Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-06-26 / 26. szám

rosi kórház 1887. évi költségvetésének előterjesztése. 111. A nagymélt. m. kii-, belügyminisztériumnak folyó évi 37245./V. a szám , — és a nagymélt. m. kir. igaz­ságügyminiszteriumnak tolyó évi 19117. .1. in. 1887. szám alat kelt jóváhagyási záradékával ellátott lakbér­leti szabályrendeletnek tudomásvétel végett leeudő élő­terjesztése. — IV. A nagymélt. m. kir. belügyminisz­tériumnak folyó évi 29879. szám alatt kelt rendeletével leküldött tüzrendészeti szabályrendeletnek tudomásvétel végett leendő előterjesztése. — V. A Zala-Szt.-l ván­Zaía-Egerszeg-Lendva felé kiépítendő vasút tárgyában kiküldendő vándor bizottság megválasztása. — Kinevezés. A pénzügyminisztérium ideiglenes ve zetésével megbízott m. kir. miniszterelnök Goreczky Gyula II. osztályú pénűgyőri biztost I. osztályú pénz­ügyőri biztossá nevezte ki. — Gyászhír. Lapunk mult számában közöltük a gyászjelentést, mely szerint Weisz Joel, a zala-egerszegi népiskola nyugalmazott igazgatója, az arany érdemke­reszt tulajdonosa, f. hó 17-én 82 éves korában jobblétre szenderült. A boldogúlt a megyei tantestület egyik ér­demekben megőszült, tisztes tagja volt, Szabolcsmegye Ör helységében született, 1827 ben lépett a tanítói pá­lyára Szombathelyen, honnan öt évi sikeres működés utáu 1831-ben városunkba jött s itt 1868-ig az izr. hitközség iskolájában, azután pedig 1886. december l-ig a községi népiskolánál, éveken keresztül, mint igazgató működött. — Hatvan éves tanítói pályáján hivatásának mindenkor lelkiismeretes buzgósággal megfelelt s bámu­latos volt ama lelki „erő, melylyel élte alkonyán is ál­lását betöltötte. 0 valóban a tanítók mintaképe volt s hogy mily köztisztelet- és közbecsülésben állt váro­sunkban rang- és valláskülönbség nélkül mindenki előtt, erről meggyőződhettünk azon ünnepély alkalmával, me­lyet évekkel ezelőtt a legfelsőbb helyről jött kitüntetése alkalmával tiszteletére városunkban rendeztek. Megható lenyes ünnepély volt az, tninőt csak a szeretet rendez­het a való érdemnek. — Temetése f. hó 18 án nagy részvét mellett ment végbe. Koporsóját számos koszorú diszíté, melyekkel a kartársi szeretet, a rokoni szív és a tisztelők áldoztak az elhúnyt drága emlékének! Le­gyen áldott emlékezete közöttünk ! ! A zala P'jei szeyi onk. tiizolto-egylet 1887. évi julius hó 3-án Rozenkrancz József kertihelyiségciben saját pénztára javára teke verseny nyel egybekötött nyári táncmulatságot rendez. Kezdete d. u. 4 órakor. Belépti díj : taf;ok és családtagjaink 25 kr., nem tagoknak 40 kr. Tekejegy 3 dobásra 20 kr. Felülfizetések köszönet tel fogadtatnak és a „Zalamegye" című lapban nyug­táztatuak. Kedvezőtlen idő esetében július hó 10-én fog megtartatni. Megyei jarasorvos kinevezése. A lemondás folytán üresedésbe jött novai járásorvosi állásra dr. Szombathv József főispán úr őméltósága által kineveztetett. Köszöneínyilvánitás. Háry Péter úr P.-Edericsről a zala egerszegi polgári iskolai tanulók segélyegylete javára 3 frt 00 kit volt kegyes adományozni, melyért hálás köszönetét fejezi ki a segélyegylet elnöksége. Tanoncnuin'okiállitas megnyitása. A zala egerszegi alsófokú ipariskolai - zárvizsgálattal egybekötött — Canonemunkakiállítás a polgári isk !a VI oszt. tanter­mében f. hó 26-án délelőtt 9 órakor fog megnyittatni. A kiállított tárgyak délelőtt 9—12, délután 2—6 óra közt bárki által megtekinthetők. Zala-Egerszeg, 1887. junius 24. A rendező bizottság. A zala-egerszegi iparos ifjak önképző- és beteg­segélyező egyesülete tekeversenynyel egybekötött nyári táncmulatságát augusztus hó 7 én, esetleg 14-én fogja megtartani. A zala-egerszegi polyari iskolai tanulok énsk-, szavalat- és tornaszati zaroüennepélye f. hó 24-én d. u. 4 órakor tartatott nagy számú és diszes közönség jelenlétében a következő műsorozattal: Hytnnus. Éne­kelte a tanuló ifjúság. Az ó torony Aranytól, szavalta Rosenberger Aladár II. o., A hontalan Vörösmartytól, szav. Qrünhut Sándor IV. o. t., Az inas élet humoros rajz felolvasta szerzője Rosenberger Ödön VI. o. t., Honfidal. Énekelte a tanuló ifjúság. Onképzőköri záró­beszéd, felolvasta szerzője Ehrenreich Viktor VI. o. t., Az élő szobor Vörösmartytól, szav. Blumenfeld Lajos VI. o. t,. Erdő erdő. Sárga uborka. Énekelte a tanuló ifjúság. A válság idején Aranytól szav. Czinder Antal V. o. t., A csonka koldus Jókaitól szav. Ehrenreich Viktor VI. o. t; — Ezután Kiss Lajos tanár úr, mint az ifjúsági önképzőkör elnöke, jelentést tett a kör ez évi működéséről. A jelentésből örömmel győződhetett meg a hallgató közönség a kör tevékeny működéséről, mely egyaránt dicséretére válik mind a komoly munkát szerető ifjúságnak, mind a kör elnökének, aki fáradhat­lan tevékenységet fejtett ki a kör vezetésében. Ezután az intézet igazgatója osztotta ki a jutalmakat. A zala­egerszegi takarékpénztár által adományozott 10 frtból l db. 10 frankos aranyat nyert Baumgarten Arnold VI. oszt. tanuló egy női Íróasztal sikerülten kidolgozott ter­vezetéért, 1 db. 10 frankos aranyat pedig Rosenberger Ödön VI. oszt. tanuló a mintázásban egész éven át kifejtett szorgalma és munkásságáért. Az önképző kör­űéi Udvardy Ignác igazgató által kitűzött 1 db. 2 frtos ezüstöt nyerte Czinder Antal V. osztályú tanuló „Egy szerencsétlen család története" cimű pályamunkájával, az önképző kör pénztárából 2 ezüst frt dijat nyert Czu­kelter Gábor V. o. t. ..Egy szegény leány története" cimű pályaművével, továbbá 1 — 1 ezüst frt jutalomban részesültek Rosenberger < >dön VI. és Tenezer Frigyes V. o. tanulók egész éven át tanúsított munkásságuk- és sikeres szavalataikért. Végül a tanintézet igazgatója búcsúbeszédében méltatva a nap jelentőségét, a tanuló ifjúság figyelmébe ajánlotta azon eszközöket, melyek célirányos felhasználásával az ék-tben reájuk váró nagy feladatot sikeresen betölthetik s a vendégkoszorúnak a szives megjelenésért és meleg érdeklődéséért köszönetét kifejezve, a S/.ózat éneklésével az ünnepély véget ért s következett — szintén nagy érdeklődés mellett — a tornászati vizsgálat. A novai ifjak f. hó 19-én a helybeli önk. tűzoltó egylet pénztárának javára zártkörű „nyári tánczvigal­mat" rendeztek. A mulatság elég sikerült volt, a leg­jobb kedélylyel mulattak vendégjeink reggel 5 óráig. Jelen volt Nova város előkelősége s a vidékről is többen. Az alulirt szives felülfizetők fogadják legmélyebb kö­szönetünket: Kopácsy Györgyné Petri-Keresztur) 5(1 kr., Marton Pál 1 fit Vincze Árpád .">0 kr., Gulyás Józset 70 kr., Kellet- Ignác 50 kr , Kozma János 50 kr., N. N. 50 kr., Guttman Aladár 50 kr., (Nova), Bóry István 20 kr. (Kustán-zeg). A rendezőség. Kinevezes. A temesvári m. kir. pénügyigazgatóság 1' ó t h Sándor zala-egerszegi V. oszt. adótisztet a te­mesvári m. kir. adóhivatalhoz IV ik osz. adótisztté ne­vezte ki. — Tüzoito egyletünk figyelmebe ajánljuk a hozzánk intézett következő sorokat: „Evekkel ezelőtt, midőn én a helybeli torna-tűzoltó egyletnek bizottsági tagja voltam, több alkalommal felszólaltam a végett, hogy szereljék föl a tűzoltóságot 10 vagy több darab csáklvával, mert akár hányszor tűz volt a városban, mindig éreztük an­nak hiányát. Azóta minden tűz alkalmával jobban és jobban meggyőződtem arról, hogy ez szükséges. Ezt bizonyítja a tapasztalás is. Ugyanis városunkban több­nyire csak szalma fedelű házak gyúlladnak ki, melyek­nek az a tulajdonságuk, hogy ha tiz percig égnek, nyolc ember az égő tetőt leránthatja és megvan aka dályozva a tűz tovább terjedése és a padlás beégése. Nézetem szerint amint a tűzoltók a fecskendővel ipar­kodnak megjelenni a vész helyén, ép oly gyorsan kel­lene megjeleuniök a csáklyákkal és így a fecskendő és csáklyák együtt működésével gyorsabban lehetne a tü­zet lokalizálni és oltani. — Tisztelet és elismerés a tűz­oltóknak gyors és tapintatos működésűkért, de mit használnak itt városunkban azok a hosszú létrák, me lyeket ez ideig egy tűzesetnél sem használtak, holott ha csákiák lettek volna, mindenkor jó szolgálatot te­hettek volna, amint tapasztaltuk ezek hiányát a mult heti tüz alkalmával is s e körülmény késztetett a fel­szólalásra. Legyen szabad reinéllenem, hogy jelen igény­talen soraimnak meg lesz az óhajtott sikere, amennyiben az egylet választmánya a kérdéses csákiák keszerzése iránt a kellő intézkedéseket tnegteendi. G. J." A zala-egerszegi szsgénygyermekek karácsony­fája cimű egylet által f. hó 12-én megtartott s teke­versenynyel egybekötött tavaszi táncmulatságon a kia­dott tekejegyek elnem keltek s így a tekeverseny be­fejezhető nem volt, annak folytatása ma az azaz junius 26-án d. u. 4 órakor veendi kezdetét Rozenkrancz Jó­zsef kerti helyiségében. Jutalmak atfomanyozása. 1887. évi junius 26 án tartandó zárvizsgálaton a z.-egerszegi alsófoku ipariskola szorgalmas és jóviseletü növendékeinek megjutalmazása végett a következő adományok folytak be: Kovács László fa jobb rajzolásért) 1 trt., Eisenstadter Zsigmond (erkölcsi magaviseletért) 1 frt., Wertelits István (er­kölcsi magaviseletért) 50 kr., if. Hagymásy István (er­kölcsi magaviseletért) 50 kr., Delián Mihály a jobb ta­tanulók jutalmazására: 40 kr., Juhász Lajos 30 kr., Mentes György 30 kr., Soniody Sándor 30 kr., Stern Bernát 30 kr., Noszlopi Pál 25 kr., Vörös Gyula 20 kr., Gaszta Antal 20 kr., Szekeres István 20 kr., Hencz Károly 20 kr., Stefatiecz József 20 kr., Galiczenstein Leopold 20 kr., Ekkler György 10 kr., Követválasztásnak Nagy-kanizsán voltak izgalmas, sőt kinos jelenetei. Javában folyt a választás, mikor bizonyos Gottreid Izidor nevű vasúti kalauz dr. Schrever orvos lakására akart fölmenni. E lakás éppen az el­lenzék volt positíoja mellett állván, az ellenzék az idegent észrevette, s azt hivén, hogy vesztegetési szándékkal jár ott, megtámadta, ütlegelni kezdte, ugy, hogy élet­veszélyesen megsérülve szállították a közkórházba. — A második kinos jelenet a „Polgári-egylet" mellett folyt ]e, hol az ellenzék egy 14 éves suhancot (miért? miért sem?) elcsípett. Egy rendőr és csendőr kiszabaditni ügye­kezvén, a már meglehetősen bőszült tömeg a rendőrnek kaid ját letépte s a csendőr is csak alig birta megmen­teni puskáját; ki akarták azt csavarni kezéből. Ez alatt szerencsére katonaság érkezett s a megtámadotta­kat kiszabadították; a bőszütt népet az Egylet kerti helyiségébe szorítván. A béke azonban ezzel uetu állott helyre, mert a tömeg onnan meg dorongokkal széttört zászlónyelekkel s kövekkel hajigálta a csendőröket, kik — miután háromszor visszavonulásra szólították a né­pet — lőttek. Ekkor egy ember karján sebet kapott. Már előzőleg a szurony- rohamnál 3 egyén szurási se­bet kapott. Egyszerre tehát 4 sebesült feküdt az Egy­let kerti helyiségében. Midőn Bay György városi alka­pitány nagy személyes bátorsággal, csupán két rendőr kiséretében, a városi orvost a sebesültek segélyére vitte, valami suhanc Bayra mutatott e szavakkal : „Ez löve­tett!" — Erre a 3—400 főből álló bőszült tömeg rá­rohant s tán széttépi, ha ritka ügyességei és lélekjelen­léttel idejében nem menekül. — A nép izgatásában ki­váló szerepet játszott Rogan Mari nevű, kétes existen cziaju leány, ki magas, nyúlánk alakjával (mit úrias öltözék emelt') úgy járt a nép között, mint egy magyar Michel Lujza s a tömeg fanatikus üvöltéssel követte. — A vizsgálat most erélyesen folyik. Tüz volt f. hó 20-áu Gelsén, hol 9 ház hamvadt el, továbbá Bec.sehelyen, hol szintén óriási károkat oko­zottt. Szerencsétlenseg. Tivadar István gumilicai lakós 2 éves István nevű fia a délutáni órákban -— mig szü­lői a szobában ettek -— észrevétlenül az utcára kiosont és a ház előtt a záporesőből megdagadt utárok vizébe csúszott s mire észrevették, a vizben megjnlladott. Jégverés. Az alső-lendvai járásban le*.ő Strelecz községet egészen, Gyertyános község nagyobb részét, Bakónak községet fele részben, Kapeza község tele részét és Filócz község 1 , részét s a Csáktornyái járás­ban levő Muraszerdahely, Sztrukovecz. VI. és VII.-ik hegykerület községek egyes dűlőit a jégeső elverte. Elhalasztott sorsolás. A Kincsem-sorsjáték vál­lalkozója, megkérte ta pénzügyminisztériumot engedné meg, hogy a Kincsem-sorsjegyek húzása junius 24-ről későbbre halasztassék, mivel az idő rövidsége miatt eddigelé a sorsjegyeket nem lehetett kellő mennyiségben elhelyezni. Tisza Kálmán pénzügyminiszter helyt adott a kérelemnek és a sorsolást jul. 22-re halasztotta. Testi szervezetünk titkai. Egész éven át a vér folyvást használhatatlan anyagokat választ ki. a melyek, ha idejekorán nem távolíttatnak el a testből, különféle súlyos betegségeket okozhatnak. Tavaszkor és őszszel vau az arra való idő, hogy az év folytán testünkben lerakodott fölösleges és az egyes szervek működését akadályozó anyagokat s nedveket (epe és nyálka) egy szabályszerű, a testet nem rongáló, tisztító gyógymóddal eltávolítsuk, és ez által más súlyos bajoknak elejét ve­gyük. Nemcsak azoknak, kik emésztési zavarokban, székrekedésben, kólikában, bőrkiütésben, vértorlódások ban, szédülésben, a tagok elzsibbadásábau, hysteriában, aranyeres bántalmakbau, gyomor-, máj-, bél stb. bajok­ban szenvednek, hanem az egészségeseknek, vagy a magokat egészségeseknek tartóknak is sürgősen ajánla­nunk kell, hogy azt a drága piros életnedvet,' mely ereinkben kering, igyekezzenek a maga teljes tisztasá­gában és működésének erejében célszerű és óvatos gyógymóddal fóutartani. Erre nézve mint legjelesebb szert, a Brandt R. gyógyszerész-féle svájci labdacsokat, melyeket legtekintélyesebb orvosaink is, úgy kitűnő hatásuk, mint teljesen ártalmatlan voltuknál fogva, me­legen ajánlanak, — a legjobb akarattal s meggyőződés­sel javasoljuk mindenkinek. Egy dobozzal 70 kr. kap­ható a gyógyszertárakban. Budapesti Hirlap. A „BudapestiHirlap" újesztendőkor pá­lyafutása hetedik évébe lépett. Megerősödve, támaszkodva a Ma­gvarországon eddig hallatlan sikerre, nielvben részesült. A „Bu­dapesti Hirlap"-nak a hazai müveit olvasóközönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szelle­mét ; minden pá térdek mellőzésével küzdött nemzetünk- és tá­junkért, ez egyetlen jelszóval: magyarság! Viszont az ország leg kiválóbbb intelligenciája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a „Budapesti Hir­lap" érte el ; legnépszerűbb, legelterjedtebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kivül. a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, a me miivel egy magyar lap sem dolgozik ; min­den rovatot külön vezető gondoz, a helyi tudósítókon kivül, a kik a nap történetét irják. Minden fontosabb bel- vagy kü.földi ese­mény felöl rendes levelezőn kivül saját külön tudósiló értesít köz­vetlenül. A távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk' nem történik a világon semmi jelentékeny do­log a nélkül, hogy a „Budapesti Hirlap' arról rögtön ne adjon hü és kimentő tudósítást. A „Budapesti Hirlap" politikai cikkeit Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, Balogh Pál irják más kiváló hazai publicistákkal, liiveu a lap független, magyar, pártérdekeket nem ismerő szelleméhez. Politikai hírei széleskörű összeköttetések .ilap­ján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magvaror­szág politikai és közé.ete felöl távirati értesülésekkel látnak e! ren­des levele-"k, minőkkel minden váró ban, sőt nagy. bb községben is bir a lap ; a „Budapesti Hirlap' távirati tudósításai inanap már tel,esen egv fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hír­szolgálatával. Európa összes metró, o.isaiban Londontól Konstan­tinápolyig saját tudósítók vannak, a kik ugy az ott történő ese ményeket, mint az eloktromos dróton oda futó hireket rögtön meg­táviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kivül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kíküldetésü tagjai adnak gyors és bő értesítést. A . Budapesti Hírlap" e célokra havonkint oly összeget fordít, mint a mennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy hir­lap egész költségvetése volt; de sikerült is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő organuina a sajtónak. A „Bu­dapesti Hirlap". Tárcarovata Teleki Sándor gróf. Tóth Béla, Rá kosi Viktor (Sipulusz) és több kiváló írók közreműködése mellett, a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordit rá, hogy megma­radjon előkelő színvonalán. A r.apirovatokat kitűnő zsurnaliszták szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra van bizva. Rendőrségi és törvényszéki rovatai külön-külön szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a „Budapesti Hirlap" helyet foglalhat minden család asztalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, a mi tájékoz,i na szükséges. A regén\csar­nokban csak kiváló írók legújabb müveit közöljük Az előfizetés föltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legcélszerűbben postautalványnyal eszközölhetek következő cím alatt: A „Budapesti Hinap" kiadóhivatalának, IV. kerület, kalap-utca IC. szám. Felelős szerkesztő s kiadótulajdonos: UDVARDY IGNÁC Főmunkatárs: Szalay Sándor. 340./tk. 1887. Árverési hirdetmény. A tapolczai kir. járásbíróság, mint tlkvi hatóság közhirré teszi, hogy a veszprémi takarékpenztar vég­rehajtatónak Illés János es neje Racz Anna végrehaj­tást szenvedők elleni 500 frt tőkeköveteles és járulékai iránti végrehajtási ügyében a zalalegerszegi kir. tör­vényszék (a tapolczai kir. járásbíróság) területén levő s a kékkúti 39. sz. tjkvben f 1. és 3—5. sor sz. a. Illés János és neje Rácz Anna tulajdonául felvett ingatla­nokra és pedig a f 61. hr. számú rétre 37 frt, a 89. hr. számú kertre 3 frt, a 215. hr. számú szántóföldre 80 frt s a 252. hr. számú rétre 219 frt, továbljá a bad.-tomaji 469. sz. tjkvben f 974. hr. szám alatt Illés János és neje Rácz Anna tulajdonául felvett szőlő és pincére 956 frt ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt in­gatlanok és pedig a kékkúti határban tdkvők 1887. évi julius ho 19-ik napjan d. e. 10 orakor a kékkúti köz­ségháznál, a bad.-tomaji határban fekvő pedig az 1887 évi julius ho 19-ik napjan d. u. 3 orakor a bad.-tomaji községháznál megtartandó nyilvános árverésen a meg­állapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10"„-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t. c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyuii­uiszteri rendelet 8. §-ábau ki jelölt óvadék képes érték ­papiiban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. c. 170. 4?-a értelmében a bánatpénznek a bíró­ságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű el­ismervényt átszolgáltatni. Kit Tapolczán, a kir. járásbíróság mint tlkvi ha­tóságnál. 18X7. évi január hó 27. OSZTERHUBER kir. alj biró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom