Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-06-05 / 23. szám

vétel nélkül. Igen természetes, liogy ez alatt mindig általános haladást értünk, melynek össz­hangját az itt-ott mutatkozó bajok, pangás vagy hátraesés nem zavarják meg. Igen fontosnak s kiemelendőnek tartjuk megyénk erkölcsi állapotának örvendetes voltát. Mig más, nem egy megyében a rablás, rabló­gyilkosság, emberölés, gyújtogatás gyakori ese tek, addig megyénkben csak ritkán fordul elő nagyobb bűntett, legfölebb csak betöréses lopá­sok történnek. Pedig évtizedekkel előbb a zsi­vány-vármegyék sorában foglalt helyet. * Van jogunk remélni tehát, hogy megyénk kulturális haladása szakadatlanul tartand s hova­tovább a legvirágzóbb vármegyék szinvonalára fog jutni. — Adja Isten! Megyei élet A megyei központi választmány f. hó 2-án Gózony László megyei főjegyző úr, mint a központi választmány h. elnökének elnöklete alatt ülést tartott, melyen felol­vastatott a magyar királyi belügyminisztériumnak le­irata, melyben a választási törvény 56 §-a alapján_ az általános képviselő választásokra 1. évi junius hó 17-től 26-ig terjedő tiz napi időközt tűzi ki és a választásra nézve a törvény értelmében szükséges minden intézke­dések megtételét, a törvény 62 §-a érteltnébeui hirdet­mény kibocsájlását elrendeli. Ennek kapcsán felvétettek a f. hó l-én tartott me­gyei bizottsági közgyűlésben hozott, a jövő országgyű­lést f. évi szeptember hó 26-ára összehívó legmagasabb királyi leiratnak megtörtént kihirdetéséről értesítő, an­nak alapján az egybehívott országgyűlésre küldendő képviselőknek törvény értelmébeni megválasztása végett teendő intézkedésekre a központi választmányt felhívó, valamint a választási mozgalmak alatt s a választások idején és a köznyugalom megőrzése, a személy és va­gyon biztonság fentartása végett tett intézkedéseket tu­dató végzések. A felolvasott miniszteri reudelet folytán a megyénk területén levő kilenc választókerületijén egy napon az illető választókerületek székhelyein megejtendő és reggeli 8 óra kor megnyitandó általános képviselőválasztásokra határ­napul folyó 1887. évi junius hó 18-ik napja tüzetett ki, egyúttal a választási és szavazatszedő küldöttségi elnökök, jegyzők, helyettes elnökök és helyettes jegyzők választó kerületenként eképen választattak meg: A tapolczai választókerületben: Bogyay István vá­lasztási elnök, dr. Esső Gyula vál. jegyző, Acs Ferenc szavazatszedő küld. elnök, Nagy Aladár szav. küld. jegyző, Csigó Pál és Czigány Károly helyettes elnökök, Eőry Miklós és Arvay Lajos h. jegyzők. A keszthelyi választó kerületben-. Bogyay Máté vál. elnök, Stieder Lajos vál. jegyző, Papp Sándor szav. küld. elnök, Csirke Iván sz. k. jegyző, Töreky Aladár és Lénárd Ernő h. e., Puly János és Hoffinann Miksa h. jegyző. A szent-gróthi választó kerületben : Takács Alajos vál. elnök, Barkóczy Károly vál. jegyző, Szűcs István szav. kül. elnök, Glazer József sz. k. jegyző, Rezsőft'y György és Pály János h. eln., Lohonyay Elek és Németh Zsigmond h. jegyző. A kanizsai választókerületben: Eperjessy Sándor vál. elnök, Sebestyén Lajos vál. jegyző, Plihál Ferenc sz. k. elnök, dr. Neusiedler Antal sz. k. jegyző, Herte­fejét balzsamozta. A fiatal ember elveszi ezt, szobájába szalad, asztalához iil és ir. Midőn a hajnal első pírja szétáradt az égeu, a „Haramiák" cimű dráma vázlatá­val kész volt a későbbi nagy költő: Schiller. Schiller egy elszászi barátjának felölvasá a vázla tot, mire ő azt mondá: „azon tollat, melylyel ezt Írtad, el fogom tenni." Az elszászi férfi a tollat Mirabeauuak adá, aki zsebébe tette. Egyszer Dantonnál nagy ebéd volt s a házigazda fogpiszkálót kért a gróftól, ki is átadá neki a tollat. A használat után Danton mellénye zsebébe tevé. Történt azonban, hogy az ellenség Verduuig nyo­mult előre s a kritikus helyzetben senki sem tudott tanácsot adni. Danton mellénye zsebébe nyúlt s öröm­mel kiáltá: „egy fogvájóval mentjük meg uraim a ha­zát!" s rögtön tollá-alakítá a togpiszkálót, két darab papirt vett elő, az egyikre ezt irá: „La patrie est en danger u — (a haza veszélyben forog) s a másikra: „11 faut fair peur aux tyrans. u (Meg kell fenyíteni, resz­kettetni a zsarnokokat.) Az egyik papir kiszegeztet it s csodával határos bátorságot idézett elő, a másik pedig a szeptemberi napokat okozá a nagy torradalomban. Ezutáu Danton kidobta az ablakon a tollat, amely annyira el volt kopva, hogy senki sem vevé észre, mignem egy conscrita felvette, mert puskatűje hiány­zott s igy neki nagy szolgálatot tett. Ágyudübörgés közt kiáltá egykor a tábornok : „kinek van tolla?" Előlépett a conscrita s jelenté, hogy neki van. „írj röktön Párisba, hogy a csatát megnyertük s Glaszország a mienk.„ A eonseritát irásközben egy golyó leteríté s a haditudósítást a marengói csatáról maga a tábornok Bonaparte Napoleon fejezte be, ki szintén eltevé a ko pott tollat, melyből már alig volt egy kis darab. Midőn Fontaineblau mellett leköszönt, véletlenül e tolldarab esett kezeügyébe s azt egy másikba bele­dugta. Azonban hirtelen eldobá magától, mert „nem tudom ugyanazon tollal leírni bukásomat, melylyel dicső­ségemet irtam volt meg egykoron." Ki tudja, hol van most már az a végzetes toll ? Hanem ha meg volna, megilletődve szemlélné az ember, mint olyat, melyet annyi nagyság és lángész szikrája fogyasztott el. Némelyek állítják, hogy Börne ínég irt vele, de — fájdalom — nem tevé el az utókor számára. lendy Béla és Baan Kálmán h. elnök., Lengyel Lajos és Gruner Károly h. jegyző. A zalaegerszegi választókerületben: Balaton József vál. elnök, dr! Czinder István vál. jegyző, Szigethy Au­tal sz. k. elnök, Németh Elek sz. k. jegyző, Isoo Ala jos és Horváth József h. elnökök, Boschán Gyula és Udvardy Ignác h. jegyzők. Az alsó-lendvai választókerületben-. Lenek (Jdön vál. elnök, Lendvay Mátyás vál. jegyző, Isoo Ferenc -/. k. elnök, Ehrenreich János sz. k. jegyző, Varga Boldi zsár és Kelcz Gyula h. elnökök, Pataky Kálmán és Ehrenreich Nándor h. jegyzők. A balcsai választókerületben : Hajós Mihály vál. el­nök, Antal Dénes vál. jegyző, Szalay István szav. k. elnök, Fatér József szav. k. jegyző, Román Dániel és Soós Kálmán hely. elnökök, Babos Annin és Gózon Imre h. jegyzők. A letenyei választó kerületben: Tóth Lajos vál. e., Békessy Rezső v. jegyző, Gadó Mátyás szav. kül. elnök, Faics Károly sz. k. jegyző, Schmidt Emil és Folly Bernát h. e., Vizmathy Ferenc és Pichler Imre h. j. A Csáktornyái választó kerületben : Molnár Elek vál. elnök, Bölcs József vál. jegyző, Szakonyi Zsigmond szav. küld. elnök, Aiszeghy Alajos sz. k. j., Lup­perszbeck József és Peczek György h. eln., Vollák Re­zső és Kornfeind Nándor h. jegyzők. A választási elnök és jegyző az első, a szavazat­szedő küldöttségi elnök és jegyző pedig a második szav. küldöttséghez osztatnak be úgy, hogy a választási elnököt akadályoztatása esetében a tapolczai választókeiületben Acs Ferenc, a keszthelyiben Papp Sándor, a szent gró­thiban Szűcs István, a nagykanizsaiban Plihál Ferenc, a zala-egerszegi ben Szigethy Antal, az alsó-lendvaiban Isóó Ferenc, a baksaiban Szalay István, a letenyei ben Gadó Mátyás és a csáktornyaiban Szakonyi Zsigmond urak helyettesítik. — A za'a-pgerszegi ipartestü'et közgyűlésé. A zala egerszegi ipartestület május hó 29-én a polgári iskola rajztermében Meskó József ipartestületi elnök úr elnöklete alatt népes közgyűlést tartott. Elnök a megjelent egyesületi tagokat üdvözölvén, a megelőző közgyűlés jegyzőkönyve olvastatott fel, mely változatlamil elfogadtatott és a jelen jegyzőkönyv hite­lesítésére Nagy Károly és Kéner Dániel testületi tagok kérettek tel. Előterjesztetett az ipartestület elől járósági üléséből kiküldött bizottság munkálata a zala egerszegi ipartes­tület kebelébe tartozó iparosok részére felállítandó be tegsegélyezés tárgyában, melyet azonban a közgyűlés kötelezővé nem mondott ki, hanem kiki tetszése szerint léphet be a betegsegélyező egyesületbe. ­Az előljárósági ülés előterjesztésére a közgyűlés az ipartestületi jegyző fizetését az 1887. évre 250 forint ban állapitotta meg. — A már több izben előfordult rendetlenségek meg­akadályozása céljából elnök újból figyelmeztette a tes­tület tagjait, hogy segédeiket a pontos nyilvántartás esz közölhetése végett jelentsék be, az iparos ifjak önkép­ző és betegsegélyző egyletének pénztárába pedig a se­gédjük után tőlük megjáró 2 krt, úgy a segédek részé ről 6 krt. hetenkint pontosan tízessék be. Elnök figyelmezteti a testület tagjait, hogy beira­tási és tagsági díj hátrálékaikat minél előbb fizessék be. A közgyűlés a beiratási és tagsági díj hátrálékok lefi­zetésére véghatárnapul f. 1887. évi junius hó 30-át tűz­te ki, mely időn túl a hátrálékok végrehajtás utján sze­detnek be. — A t. évi junins hó 26-án az iparos tanoncok zár vizsgálatával együtt tartandó tanoncmunkakiállitás ren­dező bizottságába a f. évi április hó 3-án tartott elöl­járósági ülésen megválasztott rendező bizottság mellé ujabban tagokul megválasztattak: Puer József, Goldfin­ger János, Medvéssy Gyula, Németh György, Pintér Gorgelv, Fürst Salamon, Pál Ferencz, Kraxner János, iáalzer Miksa, Mitterer Józsel. id. Pitterinann Károly, Stefanecz József, Juhász Józsel, Schmal Ignác, Csik László, Kiedelmayer János. Szóba hozatott a közgyűlésen a városi tanács által a csizmadia iparosok sátorhelyeinek az országos vásá­rokra tervbe vett megváltóztatása. Tekintve, hogy év tizedeken keresztül ors/.ágos vásárokkor a csizmadiák sátorhelyei egy és ugyanazon helyen vannak s a vásárra járó nép azt annyira megszokta, hogy ha a tervbe vett hely megváltóztatása megvalósíttatnék s a nép őket ha ugyanazon helyen nem találná, mivel úgy is oly sok helyen és annyiszor van vásár, nem venné a fáradságot sátraik felkeresésére, hanem szükségletüket más helyen elégítené ki, mi által a helybeli csizmadiák ép saját lakóhelyükön lennének megrövidítve, miért is ezen reá juk nézve sérelmes és káros határozat megváltóztatása és a régi helynek megtartása érdemében a városi ható ságot kérvéuyileg megkeresik. — Salcer Miksa ácsmester indítványozza, hogy az ipartestület keresse meg a városi tanácsot, mint első­fokú iparhatóságot építészeti rendszabály készítése tár­gyában. Németh Elek városi főjegyző, mint a gyűlésen megjelent elsőfokú iparliatósági megbizott kijelenté, hogy a városi hatóság ily szabályzatot addig, mig a megyei építészeti rendszabály el nem készül, nem alkot­hat; mert a városi szabályzatnak a megyeivel összhang zatban kell lennie. Mihelyt a megyei szabályzat — mely legközelebb befejeztetik — készen lesz, a városi hatóság azzal összhangzatban a város területere az épí­tészeti szabályzatot elkészíti. — Végül a testületi jegyző indítványára elhatározta­tott, hogy ha a testületi tagoknak halottjuk van, azt az ipartestület irodájában bejelenthetik és a testületi jegyző felhatalmaztatott, hogy a végtisztesség megadására a tagokat beparancsolhatja s a tagok tartsák kötelessé­güknek a temetésen megjelenni. (Testületi tagok elhalá­lozására nézve helyeselhetjük ezen indítványt, a testület elhunyt tagja iránt a végtisztesség megadása által róván le kegyelete adóját, de ha bármily kis halottja vau a tes tületi tagnak, ami ily népes testületben gyakran előfor­dulhat, arra a tagok hogy beparancsoltassanak s ezáltal munkájuktól, keresetüktől oly gyakran elvonassanak, ezt nemcsak hogy nem helyeselhetjük, de sőt magukra a testületi tagokra nézve károsnak tartjuk.; A zala-eyerszegi iskolaszék köreboi. A zala-egerszegi községi iskolaszék Arvay István úr elnöklete alatt május hó 28-án délután a polgári is­kola tanácstermében ülést tartott, melynek lefolyását a következőkben adjuk: Páukovich György elemi iskolai igazgatónak a tantestület nevében és határozatából tett előterjesztésére az iskolaszék a zala-egerszegi községi népiskolában a női kézimunka tananyagát az egyes leány osztályokra következőleg állapította meg: a 11-ik osztályban a kö­tés és horgolásnak többféle neme: úgymint horgolt miu­taszalag, csipke, váukos-betét, kötött vagy horgolt ka­bátka ; a 111-ik osztályban a kötés és horgolás fokoza­tos folytatása; jegyzés (mérkelés;, betűk, könnyebb guír landok, kisebb csokrok, küuuyebb díszmunkák; IV-ik osztályban a kötés, horgolás és jegyzés toffább folytatása után recézés; az V. osztályban a IV-ik osztályra előirt anyagúak kíbővítése, színes hímzés, csomózás és 25 cm. hosszú és ugyanilyen széles sifFon darabra nyomtatott hímzés, minták után való tehérhimzés. Ugyancsak az elemi iskolai tantestület nevében az igazgató által tett előterjesztésre az iskolaszék elhatá­rozta, hogy a délelőtt lü-től 12 óráig terjedő kézimunka tanítás 1 4 órával előbb, vagyis ll : í órakor fejeztessék be, mivel a kézimunkák beszedése és elhelyezése úgyis közel 1 4 órát vesz igénybe s a növendékek ezen intéz­kedés folytán lehetőleg a déli időben haza érhetnek. ­Tekintve, hogy a helybeli községi népiskolánál 12, a községi polgári iskolánál pedig 8, részint helvét, részint ágostai hitvallású növendék van, vegyesen hely beli és vidéki szülők gyermekei, kik a törvényben elő­irt nyilváuos vallástani oktatásban nem részesülnek, mi­nek oka abbai: rejlik, hogy nevezett vallások követői helyben külön anya- vagy fiókegyházat nem képeznek, hanem a helvét hitvallásnak a barabásszegi, az ágostai hitvallásúak pedig az istváudi auyaegyházhoz tartoznak, mely két anyaközség oly távol fekszik, hogy a hittaní­tást nevezett helyek lelkészei épen nem teljesíthetik : az iskolaszék elhatározta, hogy erről a magas minisz­tériumot értesíti és feliratilag felkéri, miszerint kegyes­kedjék módot nyújtani arészben, hogy az 1868. évi 38. t. c. 57. §-ának a helybeli községi elemi- és polgári is­kol ba járó helvét és ágostai hitvallású tanulók vallás tani oktatásánál is érvény szereztessék és az illető ta­nulók a nyilvános vallástani oktatásban részesíttess IKK. Olvastatott és tudomásul vétetett a vallás- és köz oktatásügyi m. kir. minisztériumnak rendelete, melyhez képest a zala-egerszegi felső-leányiskola 188 6/ 7. tanévi költségvetése megv zsgáltatván, a szükségletre nézve 143 írt, a fedezetre nézve pedig 148 frt s ekkép ö Irinyi jüvüdelmi felesleggel állapíttatott meg. — Előterjesztetett a vallás és közoktatásügyi minisz­tériumnak rendelete, mely szerint a zala-egerszegi pol­gári fiú-iskola 188' ,. tanévi költségvetése megvizsgál­tatván, a szükségletre nézve 866 frt 50 kr., a fedezetre pedig 1090 frt és ekkép 233 irt 50 kr. jövedelmi feles­leggel állapíttatott meg és így államsegély utalványo­zása nem szükséges. A kimutatott feleslegből a rendelet szerint a tanév végén az iskolaszék 200 forintot tarto­zik a zaia-egerszegi adóhivatalhoz a közoktatási tárca javára számítási térítmények címén beszállítani. Tekintve, hogy az iskolaszék akkor, midőn a mult ta név végén a magas minisztériumtól a zala egerszegi polgári isko­lánál a latinnyelvre és a kereskedelmi szakra járó ta­nulók tandíj felemelését kérelmezte, azt azon indokból tette, hogy államsegély nélkül képes legyen az iskola évi szükségleteit az így szaporodó jövödeleniből fedezni s emellett a tanintézet a tanítás sikerét nagyban biz­tosító tanszerek beszerzésére is évenként egy állandó összeggel rendelkezzék, melyből azonban az iskola a miniszteri rendelet értelmében egyszerűen elüttetik, mi­vel a rendeletben feltüntetett 2(11) forint felesleg azáltal éretett el, hogy az iskolaszék által egybeállított költség­vetésben a miniszteri számvevőségnél egyes, a való szükségletet feltüntető tételek nagy mértékben reducál­tattak, más részt pedig egyes, tanszerekre felvett össze­gek egyszerűen töröltettek : az iskolaszék feliratilag megkeresi a magas minisztériumot, hogy a kérdéses 200 forintot a költségvetésben feltüntetett célra enge­délyezni s egyúttal olykép kegyeskedjék intézkedni, hogy a zala-egerszegi polgári iskola tandíj jövüdelméből a dologi kiadások fedezetén kívül megmaradó összeg kizárólag tanszerek beszerzésére foodíttathassék. — Végül az 188 r , :. tanév végén tartandó évi osztály­vizsgálatok sorrendjét az iskolaszék következőleg álla­pította meg: junius 11-én délelőtt polgári iskolai tanu­lók, 13-án d. e. az elemi iskolai leányosztályok, 13-án d. u. az elemi iskolai fiúosztályok vallástani vizsgálata; 15 én d. e. a polgári iskola I-ső, 16 án Il ik, 17-én a felső-leányiskola 1. és Ilik osztályának osztály vizsgálata; 17-én d. u. a polgári iskolai tanulók latinnyelvi vizs­gálata; 20-án d. e. a polgári fiúiskola III-ik és az elemi iskola 111. fiúosztályának, 20-án d. u. az elemi iskola első vegyes osztályának, 2l-én d. e. a polgári iskola IV. és az elemi iskola I. leányosztályának, 21-én d. u. az elemi iskola I. fiú osztályának, 22-én a polgári iskola V. és az elemi iskola II. leányosztályának, 22 én d. u. az elemi iskola II. fiú-osztályának, 23-án d. e. a polgári iskola VI. és az eleuii iskola III. leányosztályá­nak, 23-án d. u. az elemi iskola IV. fiú osztályának, 24-én d. e. az elemi iskola IV. és V. leányosztályának osztály vizsgálata, 24-én d. u. a polgári iskola ének- sza­valat- és tornászati vizsgálata, 28-án Te Deuin és a bi­zonyítványuk kiosztása. A vizsgálatok délelőtt 8 órakor és délután 2 órakor kezdődnek. — HIVATALOS ROVAT. Zala.Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről közhirré tétetik, hogy a város hatósága területére alko­tott, s az 1887. évi február hó,4-én és folytatva tartott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom