Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)
1887-05-29 / 22. szám
Melléklet a „Zalamegye" 1887. évi 22-ik számához. pozást, nyergelést, párosítást, szerazést. — A gyakorlati előadásért a kör köszönetét fejezte ki előadónak. — Mendig Karoly zala-egerszegi polgári iskolai ipartanár úr olvasta tel ezután értekezését a „faismeret kö réből." Értekezésének bevezetésében a növénytan fűvészi és rendszertani iránya helyett — minthogy a növények óriásainál: a fáknál, melyek elterjedésüket, termetöket, physicai alkatukat, hasznukat tekintve legnagyobb befolyással birnak úgy az ember, mint a természet háztartásában s minthogy az alaki képzés értelemfejtő s kedélynemesítő hatása ezeken is nyilvánulhat, — különösen a népoktatási tanintézetekben a növénytan alapjául a fákat ajánlja s így a gyakorlatot a tudomány nyal összhangzatosan lehetne terjeszteni. A tudomáuy és gyakorlat ugyanis ikertestvérek, az egyik csak a másik kárára mellőzheti azt. Ezután áttért a fákra, azok életbonctani, parányi alkotó elemeire, a sejtekre, ezeknek különböző szaporodására, a képző és állandó szövetek keletkezésére, mely szövetek a fát folyton növesztik. Ezután bemutatta kilenc féle fa szövetének mikénti fejlődését s megmagyarázta a különböző részeken tapasztalható jelenségeket: az évgyűrűk, bélsugarak, belső- és külső fakéreg, háncs stb. alakulási feltételét, pórusait, táplálkozását és a sebes részeknek behegedését. Végül kifejté, hogy ezen dolgok a vidék fáinak gyakorlati jelentőségéhez, mint felolvasása tulajdonképeni tárgyához csak alap gyanánt tekinthetők, amit jövőre fog fejtegetni. — Az érdekes felolvasást a közgyűlés feszült figyelemmel hallgatta és végezetül a felolvasót zajosan megéljenezve, jegyzőkönyvileg fejezte ki érte kezőnek köszönetét. — A számvizsgáló bizottság jelentése szerint a járáskör segélyegyletének vagyona jeletdeg következőleg áll : a) az egylet tagjainál kint levő követelés 725 frt 92 kr., b) takarékpénztárban elhelyezve van 154 frt 37 kr., c) pénzkészlet 2 frt 05 kr. s így az összes vagyon 882 frt 34 kr., ami örömmel vétetett tudomásul. A jelentés szerint az egyesület számadása helyesen vezetve találtatván, a számadó pénztárnoknak a felmentvény megadatott. — Az árvaház- és Eötvös alap gyűjtő bizottság nevében annak elnöke Bődy József úr jelenté, hogy az őszi közgyűlés óta az árvaház alap javára a zala-megyei nemesi pénztári és magán alapítvány tekintetes választmánya 50 frt, a zala-egerszegi takarékpénztár 10 frtot, a vas-zalai takarékpénztár zala-egerszegi fióktelepe 5 frtot voltak kegyesek adományozni, mely összegek ál tala a tantestület központi elnökségéhez küldettek, az Eötvös alap részére befolyt tagsági díjakat pedig az alap kezelő bizottság pénztárnokához Budapestre küldötte. A jelentés örömmel vétetett tudomásúl s a gyűjtő bizottságnak buzgó s eredményes működéséért jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott. -— Páukov.ich György zala-egerszegi népiskolai igaz gató úr következő, Írásban beadott és kellőkép indokolt indítványt tette: 1.) Határozza el a zalaegerszegi tanítói járáskör, hogy a „Szülőföld és Zalamegye" föld-ajzát Zala-Egerszeg járás székhelyéről Zala-Egerszegről kiindulva megíratja, fősúlv fektetendő a zala-egerszegi járásban létező nevezetesebb községekre és ezek vidé keire. 2.) Evégből küldjön ki a t. közgyűlés egy üt tagból álló bizottságot és pedig kettőt a szükséges rajzok, nevezetesen Zala-Egerszeg város térképének elkészítésére, hármat a mű szerkesztésére. 3.) Kérettessenel fel a járáskür tagjai, hogy az általuk ismert községek hiteles nevezetességeiről a szerkesztő bizottságot a közgyűlés után legalább is egy hó lefolyása alatt értesítsék, hogy ezen novezeteségeket a szerkesztőbizottság esetleg felhasználhassa. 4.) Ezen megirandó tankönyv a járáskör segélyegyletének tulajdonává válik, a befolyandó tiszta jövüdelem a járáskör segély egy letét illeti s így ennek alapjából azt a t. közgyűlés által meghatározandó mennyiségben kinyomatja. 5.) A megirandó művet a járáskor választmánya felülbírálja s a választmány jóváhagyása után annak kinyomatásával a járásköri választmányt megbízza, az elárusítandó egyes példányok árának megszabásával, nem különben annak elárusítása körüli és egyéb, felmerülendő intézkedésekkel a járásköri választmányt teljesen felhatalmazza. — A közgyűlés az indítványban foglaltak helyességéről meggyőződve levén, óhaját fejezte ki, hogy az indítványban foglalt szempontoknak megfelelő „Szülőföld és Zalamegye" című földrajz íratnék ineg, mely a járás székhelyéről kiindulva, ugyanolyan irány- és szellemben szerkesztetnék, mint Csathó Alajos keszthelyi felső-leányiskolai tanító hasoucimű s a keszthelyi járás székhelyéről kiinduló, igen sikerült műve s ha a járáskör tagjai közül valaki annak megírására vállalkoznék, a járásköri választmány a mű bírálatát teljesítené s a célnak megtelelő mű kiadását megkönnyebbítendő, a nyomtatási költségek a járáskör segélypénztárából előlegeztetnének. Az őszi közgyűlés helyéül C'sács jeleltetett ki. A helvbeli tanító fog gyakorlati előadást tartani, Tik József olai tanító a háziipar köréből fog gyakorlati előadást tartani, Mendly Károly zala egerszegi polg. iskolai ipartanár pedig a faismeret köréből cimű értekezésének befejező részét fogja felolvasni. —A gyűlés bezárása előtt Udvardy Vince járásköri elnök meleg hangon emlékezett meg Festetics Benó gróf úrról, volt zala-megyei segédtanfelügyeről s a legutolsó őszi közgyűlés óta kinevezett fehérmegyei tanfelügyelőről, mint a megyebeli tanítók igazi és őszinte barátjáról, járáskörünk egyik legbuzgóbb tagjáról, járásköri gyűléseinknek szorgalmas látogatójáról s zajos helyesléssel fogadott indítványára a megyei tantestületi központ megkerestetik az iránt, hogy a nagy-kanizsai tantestületi nagy gyűlésen hozza indítványba, miszerint a megyei tantestület a tagok arcképével ellátott albummal tisztelje meg örök emlékül volt felejthetlen emlékű .elöljáróját. — Végül elnök a jelenvolt vendégeknek a szives megjelenésért a járáskür nevében köszönetét fejezvén ki, a közgyűlést befejezettuek nyilvánította. — Szabályrendelet a nyilvános koldulás tilalmáról s a városi szegények eltartásáról. 1. §. Zala-Egerszeg redezett tanácsú város területén a koldulás úgy házanként, mint utcákon, országutakon, vásárokon és egyéb nyilvános helyeken tilos. 2. §. A város területén a könyöradomáuy gyűjtések engedélyezését illetőleg az eljárást a nagyméltóságú m. kir. belügyminisztérium 1882. évi április hó 16-án 18613. és azon évi 36671 számú rendeletei szabályozzák. 3. A város köteleztetik saját szegényeinek eltartásáról gondoskodni s e végből úgy a városi tisztviselők rendes tisztujítása alkalmával egy a városi tanácsból, a helybeli minden vallásfelekezet lelkészeiből s né hány községi képviselőből álló választmányt alakit, kiknek kötelessége: a) a segélyre szorult szegényeket megvizsgálni és összeírni: b) azokat munkaképtelenségük aránya szerint osztályozni s azok életfentartási szükségleteit a helyi körülmények tekintetbe vételével — kiszámítván az erre vonatkozó előleges költségvetést, a közgyűlés elé terjeszteni; c) az egyes szegények megállapított járulékainak kiszolgáltatását ellenőrizni s a szegénypénztár számadását szigorúan megvizsgálni. 4. A városi szegények tartására szükséges költség szegénységi pótlék cime alatt az egyes adók arányában vettetik ki s az országos adókkal együttesen hajtatik be és szegény alap cime alatt külön kezeltetik, azonban ezen kiadások önkénytes adakozások utján e célra tett kegyes hagyományok kamataiból, vagy más hasonló módokra teljesen fedeztetnek, míg e részben hiány nem mutatkozik, szegénységi pótlékot kivetni nem lehet. 5. §. A szegényügyi választmány gondoskodik, hogy a még részbon munkaképes szegények a város vagy magánosok által erejüknek megfelelő munkára alkalmaztassanak s a munkában részesített szegények oly mértékben fognak pénzsegélyben részesülni, am ly mértékben ama keresményük életfentartásukra elégtelen. 6. A város rendőrkapitánya köteleztetik e szabályok megtartására szigorúan felügyelni s intézkedik, hogy a vidéki kéregetó'k a toloncozásra fennálló sza bályok szigorú alkalmazása által illetőségi helyükre toloncoltassanak s a kóbor cigányoknak, ha rendes útlevél nélkül találtatnak, megtelepedésük még a város határában se engedtessék meg; az esetben is azonban, ha rendes útlevéllel ellátva vannak, a városon átvonulásuk idejéig szoros rendőri felügyelet alatt tartandók. 7. §. Ha munkaképes szülők gyermekei csavarogva kéregetnének, azoknak első izben erkölcsi oktatás adandó, ismétlés esetében az illető felekezeti vagy helybeli tanító által iskolai fenyítékkel megbüntettetvén, szülőik is a szegény alap javára fordítandó aránylagos pénzbüntetéssel büntettessenek, 8. Aki hatósági engedély nélkül nyilvános helyen vagy házról-házra koldul, vagy aki Ki éven alóli gyermekeket a koldulásra biztat, vagy koldulni küld, vagy e célból másnak rendelkezésére bocsát: nyeltnapig terjedhető elzárással büntetendő. A kolduló gyermekekre az 1879. évi XL. t. ez. 65. §. intézkedése alkalmazandó. 9. Egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki a koldulás miatt megbüntettetvén, ha utolsó büntetése kiállásától két év nem múlt el, hatósági engedély nélkül nyilvános helyen vagy házról-házra ismét koldul. 10. Két hónapig terjedhető elzárással büntetendők azon hatósági engedély nélkül koldulók: 1) akik életük tizennegyedik évét túlhaladták, ha három tagnál nagyobb számban ugyanazon helyen együtt, vagy 2) akik a hatóság által megállapított időn kivül koldulnak; 3) akiknél koldulás alkalmával fegyver van; 4) akik nyitva nem levő lakásba, előzetes engedély nélkül bemennek; 5>) akik nyomort, szerencsétlenséget, testük valamely tagjának hiányát vagy hibás-voltát : látó-, halló, beszélő tehetségük hiányát vagy elmebetegségük megzavarodását szinlik. 11. §. Kihágások el bírálásánál első fokban a város rendőrkapitánya vagy a városi tanács által e részben megbízott városi tisztviselő, másod fokban a vármegye alispánja, harmadfokban pedig a m. kir. belügyminisztérium biráskodik. Kelt Zala-Egerszegen, 1887. február 4-én. Korács Károly s. k. Németh Elek s. k. polgármester. v. füjegjző. 27362 II. sz. A m. kir. belügyminiszter. Az 1886. évi július hó 17-én 20742 sz. a. kibocsátott itteni rendelethez képest módosított ezen szabályrendeletet az 1879. évi XL. t. c. 5. §-a alapján ezennel megerősítem. Budapesten, 1887. évi április hó 30-án. A miniszter helyett: Lukács György államt'tkár. Helyi, megyei és vegyes hirek. Megyei rendkívüli közgyűlés. Az 1887—1892-iki országgyűlés egybehivásáról szóló kegyelmes királyi meghívó levél kihirdetésének eszközlése céljából folvó 1887. évi junius hó 1-én <1. e. 10 órakor Zala-Egerszegen a nagymegyeház termében rendkívüli bizottsági közgyűlés fog tartatni, melyre a törvényhatosági bizottság t. tagjait tisztelettel s azon megjegyzéssel hívom meg, miszerint ezen közgyűlés tárgyát kizárólag a fentidézett legfelsőbb királyi meghívó levél képezendi. Kelt Zala-Egerszegen 1887. évi május hó 23-án. Svastits Benó s. k. főispán. Magyar nemesseg adomanyozasa. 0 felsége a király Hirschler Miksa és Hirschler Lipót alsó-domborúi épület- és metszettfa- nagykereskedőknek, Zalavármegyei birtokosoknak, valamint törvényes utódaiknak, a közügyek, a közjótékonyság és a közgazdaság terén kifejtett tevékenységük által szerzett kiváló érdemeik elismeréséül a magyar nemességet az „alsó domborúi" előnövvel díjmentesen adományozta. Hymen. Kovács Rezső tapolczai járási szolgabíró és b.-füredi fürdőbiztos e hó 18-án vezette oltárhoz Szabadkán Varga Jolán kisasszonyt, Varga Károly ottani ügyvéd kedves és szellemes* leányát. Az esküvő délután 6 órakor ment végbe a szent-Terézia főtemplomban, hová a násznépet 32 díszes fogat szállította a több ezerre menő nézőktől ellepett utcákon keresztül, kikkel a templom is egészen megtelt. Násznagyok voltak a vőlegény részerői Szentmiklóssy Gyula tapolczai főszolgabíró (az ottani elnevezés szerint koma), a menyasszony részéről nagybátyja Varga Ágoston szabadkai földbirtokos. Vofények voltak Tapoiczáról Glázer Sándor, Székelv E mii s in absentia Oszterhuber László, kit közbejött betegség által okozott akadályoztatása folytán dr. Milassin Kálmán helyettesített, Szabadkáról pedig Antunovies Dezső, Piukovics Józsi, Vennos Béla és Voj nies Pista; koszorú lányok: Biró Ilonka, Franki Margit (Újvidék), Kozics Mariska, Magyar Marianna, Rohonczy Szilárdka, Szkenderovics Erzsike és Varga Etelka. A menyasszony tehér selyem, a koszorú lányok rózsaszínű selyem ruhákat viseltek. Az esketést Dunst Ferenc lesence-tomaji plébános teljesítette, tenkült szellemű s mindenkit megható beszédet intézve az új párhoz a nála szokásos eloquentiával. Esküvő végeztével a nászmenet rövid körutat tett a városban. Este fényes lakoma volt a menyasszony szülőinek házánál, melyben 90 vendég vett részt, köztök Parcsetics Félix ujvédéki főispán, Becsey Imre cs. és kir. őrnagy s Szabadka város több kitűnősége. Felköszöntőket mondottak: Dunst Ferenc az új házaspárra, Parcsetics Félix az öröm apára idősb Kovács Rezsőre s a szomorú ürüm apára Varga Károlyra; Németh Mátyás ügyvéd Varga Károlynéra, a jó mostoha anyára, majd ismét Parcsetics főispánra az ottani vidék magyarosodásának lelkes előmozdítójára : Varga Károly a Zalamegyéből jelenlevő vendégekre sat. Vacsora után a fiatalság táncra perdült, mely szakadatlan jó kedv mellett késő reggelig tartott. A boldog pár B.Füredre utazott. A zala-megyei vendégek élénken fognak visszaemlékezni ama páratlan vendégszeretetre, melyben a nászháznál s házi- gazdáiknál Vojnics Máté és Magyar György uraknál s özvegy Vojnics Alajosné úrnőnél részesültek. — Sz. E. Adomány. A vallás- és közoktatásügyi miniszteri ura a csáktornyai kisdedóvoda részére az 188"-. tanévre 200 forintot adományozott. — Kinevezés. A ni. kir. igazságügyminiszter dr. Horváth Ferenc zala egerszegi kir. járásbíróság! aljegyzőt a kalocsai törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. Esküvő. Horváth Miklós zala-egerszegi kereskedő f. hó 26 án esküdött örök hűséget Nagy Lujza kisasz szonynak, Nagy Károly zala-egerszegi városi képviselő kedves leányának. A zala-egerszegi ügyvédi kamara rendes évi és az 1874. 34. t. ez. 22. § a értelmébeni választási közgv lésének megtartására 1887. évi junius hó 27 ik napi. nak délelőtti 9 óráját Zala Egarszegre, a kamara sz' helyére s ennek hivatalos helyiségébe tiizüm ki. niel az ügyvédi kamara tekintetes tagjait meghívom. Tár sor: 1. A választmány és tisztikar megválasztása. 2. 1886 ik évi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 1886. évi kamarai működésről szóló jelentés. 4. A mara pénztárának állapotáról jelentés. 5. Az 188 H' 7 il. kamarai évi pénztári számadások felülvizsgálása és váhagyása. 6. 188 n/ ;-iki kamarai év költségvetésén megállapítása s a szükséglet mikénti fedezésének m< állapítása. 7. Az ügyvédek és ügyvédjelöltek névjeg zékének felolvasása. 8. Netán i indítványok tárgy a Iái Felkérem a kamara tekintetes tagjait, miszerint teki tettel az 1874. 34. t. ez. 23. tj ának azon intézkedésé; hogy az esetre, ha a kamara tagjainak legalább ft része a választásba be nem foly, a választó közgyül ujabban megtartandó, a közgyűlésen személyesen in<v jelenni, vagy legalább a hivatkozott törvény értelmein a szavazataikkal a választásban részt venni szíveskedjenek Zala-Egerszegen, 1887. évi május hó 21. Arvay István m. k. kamarai elnök. A szentgroti választó kerületben, melyet több országgyűlési cvcluson át boldogult Bessenyei Ernő kép viselt mérsékelt ellenzéki programmal, a mérsékelt ellenzék a szabadelvű párti Eitner Sándor ellenében pártállást foglalt és- mint értesültünk, Barcza Sándor, Bertalan Titus, Bezerédy Sándor, Bogyay János és Chernél Olivér urakból álló kiildüttség a lefolyt héten a jeleltség elfogadására Skublics Jenő megyei földbirtokost kérte fel. A csaktoonyai valaszto kerületben a mérsékelt ellenzék párt értekezlete junius hó 5. leend. Mint értesülünk, megyénk egyik jeles fiát Király Pált szándékoznak felléptetni. A hlttani vizsgalat, a nagy-kanizsai községi népiskolában junius hó 6-án fog megtartatni. Felavatási ünnepély. Keszthely város uj városházának felavatása folyó hó 26-án fényes ünnepélylyel ment végbe. Reggel fél 10 órakor ünnepélyes szt. mi sére. innen 1U órakor az uj városház termében diszülésre jöttek egybe a város képviselői. \ díszülést id. Reischl Vencel városbíró nyitotta meg, mely után Koller Ferenc az építészeti bizottság elnöke emelt szót s átadta a már teljes pompájában diszlő városházat a város közönségének ; azután Lénárd Ernő városi ügyész meleg szavakban emlékezett meg Reischl Vencel vbiró érdemeiről s bemutatta a jubiláns érdemdús városbíró most leleplezett életnagyságú arcképét; végül indítványára Koller Ferenc építészeti bizottsági elnökn ' Schadl János gazd. int. tanár mint az épület tervt jéuek és Henez Antal építésznek jkünyvi küszt.
