Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)

1884-12-07 / 49. szám

körülményeknek figyelembe vétele mellett az elfogulatlanul itélő be fogja 'látni, hogy az 1871. évi 18-ik törvény alapján rendszeresített fizetési minimalis alap a jegyzők létfen tartására nem elégséges. Midőn tehát teljesen osztom azon nézetet, hogy a községi és körjegyzők fizetése egy központi pénztárból fizettessék, ennek életbe léptetésével a bajon csak részben lenne segítve. A gyökeres javítás okvetlenül abból állana, hogy a jegyzői fizetés szabályoztassék olykép, hogy a jegyzők állásukhoz mért tisztességes fizetésben részesíthetvén, hivatalos teendőiket odaadó buzgalommal teljesítenék. A ki tudja, mily fontos és nagy felelősséggel járó híva talt tölt be a jegyző a községben, okvetlenül át kell látnia, hogy ennek csak a hivatásának nyugodtan, minden gondtól ment jegyző felelhet meg, ehhez pedig alapfeltétel a tisztességes fizetés, mely a szabad lakáson kiviil legalább is 800 frtban volna megállapítandó s mivel a jegyzők a hivatkozott törvény értelmében életfogytiglan vannak hivatalukban, mondassék ki egyidejűleg nyugdíj képességük, mely célból fizetésük kiszolgáltatásakor a fizető pénztár által fizetésük 2

n'

0ka visszatartassék és igy Jehetővé tétessék, hogy a jegyző munkaképtelensége "esetén nyugdíjba részesülve, agg korában a nélkülözésektől megmenekülhessen. Szerintem minden jegyző az ekként rendszeresített fizetési illetményét azon pénztárból vehetné fel, hova az adó és illetékek beszolgáltatására utalva van. Most az a kérdés, minő alapból volna ezen rendszeresített fizetés fedezve? Helyesen mondja a tervezet, hogv a megyék törvény szerint 5" „ pót adónak kivetésére és beszedésére jogosítottak s ezt a magas kincstár ellenőrködése mellett ki is vethetik és be is szedhetik. 11a veszszük Zalamegye azon adó alapját, melyre ezen pót adó kivetését eszközölheti, kétséget sem szenved, hogy a jegyzők illő ellátása ez által a lakósok megterheltetése nélkül elérhető lesz, mert míg most a jegyzők fizetése a községi előirányzatok szerint községi pótlékul vettetik ki és szedetik be, akkor ez a központosítás alá vétetvén, a községi előirányzatból kimaradna s a megyei kivetés nyomán minden adózónak kis könyvében megyei pót adó Címen irányoztatnék elő és szedetnék be. Mi volna már most a teendő, hogy ezen üdvös eszme sikeres megoldást nyerhessen ? A megyei községi és körjegyzői szövetkezet fel sorolva az indokokat, a megyei törvény hatóságánál a jegyzői kerületnek uj beosztását, azok székhelyeinek megállapítását, ezzel kapcsolatosan a fizetés és lak il letmény raegállapísát indokolt felterjesztésében kérelmezné.' E kérvény sokszorosíttatván, minden megye bizottsági tagnak megküldetnék az ügy hathatós támogatásának kikérésével. Nem hiszem, hogy legyen megyénknek oly bizottsági tagja, aki belátva ezen ügynek -iirgős és fontos voltát, a rendszeresítés indokolt megoldását ne támogatná. Tenni kell tehát egyesült erővel s a nemes ügy, melytől olv sok család jövője függ, diadalra jut. Kováts János. Felhívás hazai t Iparművészeinkhez! A művészeti ipar emelése érdekében alakuló társulat által kiküldött szűkebb bizottság f. hó 24-én tartott első ülésében, mindenek előtt szükségesnek tekintette az iparművészeinek hazánkban gyakorolt ágairól, s az ezen műiparágak keretén belől működő összes műiparosok tevékenységéről szerezni közvetlenül az illetőktől biztos adatokat; csak ily úton levén lehetséges művészeti iparunk jelen állásáról tökéletesen tájékozódni, s biztos kézzel alkalmazni mindazon eszközöket, melyek zsenge iparművészetünk emelésére s népszerűsítésére vagy hiányainak megszüntetésére ve zetnek. A művészeti iparnak főcsoportjait, t. i. a fa, a fém-, a kő-, az agyag-, az üveg-, a bőr-, a csont-, a szövészefi- és a sokszorosító-ipart véve alapul, előleges tájékozás kedvéért az ismertebb műiparágakat soroljuk itt fel jeléül annak, hogy művészeti iparunk egész összességét óhajtjuk felkarolni; önkényt értetődvén, miszerint üröminél fogadjuk mind azon értesítéseket, melyek a 'művészeti iparnak itt netán fel nem sorolt valamely ágára vonatkoznak. E szerint a bekivánt adatok körébe esnek: 1. A faipar keretében: műasztalos (ébéniste) munkák; díszbutorok; —képkeretek; — fafaragás figurális és decorativ irányban, (templomi felszerelvényekre, butorrészletekre, sat.); — formafaragások (ModelstecherArbeiten); — berakott-, esztergályos-, fénymáz- és műkoSárfonó munkák. 2. .1 fémipar keretében: ötvösmunkák, nevezetesen: ékszerek, zománcművek; arany- és eziistnemüek; galvanoplastikai töbszörösítések; — bronz-, sárgaréz-, vörösréz-, ón-, horganyból, öntés, verés (trébelés), ciselirozás, metszés, esztergályozás utján készült munkák; — finomabb nemű, kovácsolt s öntött vasmunkák; — acélkészítmények; — díszfegyverek; — műlakatos készítmények ; metszett, berakott, dömüekölt és edzett munkák ; — vésnökség (Gravirnng), guilloehirozás, énnek, sajtófejek és dúcok (Stanzen). 3. A köipar keretében: márvány, alabastrom- és egyéb kőfaragványok: edények, domborművek, építészeti díszletek; — mozaik- és gypsz-munkák; — metszett kövek; — tajték- s borostyánkő-munkák. 1. Az agyagipar érdekében: porcellán , fayeuce és terracoíta-munkák (úgy a házi szükségletre, mint az épületek díszítésére). J. Az üvegipar keretében: díszesebb üvegedények; üvegfestés, edzés, vésés, köszörülés. G. A bőripar keretében: bőrmetszés és préselés, könyvkötő- és egyéb díszmunkák bőrből. 7. A csontipar keretében: csontfaragás, esztergályozás, berakás; békateknő-munkák. 8. A szövészeti ipar keretében: bútorszövetek, szőnyegek; hímzett munkák; — díszített csiuvat-, vászon-, damaszt-szövések; — csipkék, sat. 9. A sokszorosító ipar keretében : réz-, acél-, fa- és kőmetszetek; — színnyomatok; — papirtapeták; — a papirdíszités minden neme; — a fotografia segélyével előállított grafikai készítmények (fototipia, fotolitografia, cinkogratia, helíogravure sat). Felkérjük tehát Uraságodat, mint a felsorolt műiparágak egyikének művelőjét: szíveskedjék munkakörének rövid ismertetését, árjegyzék kíséretében, s készítményeinek tájékozást nyújtó néhány mutatványát, mielőbb az orsz. magy. iparművészeti muze umba, (Budapest, sugár-út 79.) beküldeni. Csak az összes érdekelt feleknek ilynemű hathatós közreműködése által leszünk képesek hazai iparművészetünk jelen állásáról — egy szóval a meglevőről — magunknak tiszta képet alkotni; s ez alapon társulati tevékenységünket helyes irányban megindítani. Mutatvány tárgya kívánságára, a mi költségünkön fog vísszaküldetni. Ívelt Budapesten, 1884. évi október havában. Hazafiúi üdvözlettel Gr. Széchényi Pál, s. k. földmiv., ipar- és keresk. 111. kir. miniszter. Trefort Ágoston, s. k. vall. és közokt. m. kir. miniszter, t'átli György, s. k. kir. tábl. tanácselnök, az orsz. m. iparműv. muzeum felügyelője. Keleti Gusztáv, s. k. kir. lanácsos, a m. kir. iparművészeti iskola igazgatója. A Zalamegyei gazdasági egyesület hivathlos értesítője. Jegyzökönyve a „Zalamegyeigazdasági egyesület"" Zala-Egerszegen, 188-1. évi november hó 23-án tartott rendkívüli közgyűlésének. Jelénlevők: Háczky Kálmán elnök, Skublics Jenő, Csertán Károly, Ivoller István, Skublics László, Farkas József, Szekeres .József, Bessonvey György, Theodorovich Károly, Fábiánits Gyula, b. Putheáni Géza, Küllev József, Gyömörey Gáspár, Erdős Céza, Skublics István, Szily Dezső, Csertán László, dr. Háry István, Köuigmayer János, dr. Gyömörey Vince, Szigetliy Antal egyesületi tagok, ez utóbbi úgyis mint titkár és jegyzőkönyvvezető. Háczky Kálmán elnök úr a megjelentek üdvözlése után a gyűlést megnyitván, következő tárgyak vétettek tanácskozás alá és intéztettek el u. 111: 50 274 sz. Az 1SX4. évi október 5—7. napjain Zala-Egerszegen rendezett megyei gazdasági s kerti termény, különösen szőlő- és borkiállítás lefolyásáról a rendező bizottság által a jegyzőkönyv beterjesztetvén, ennek igazolása szerint minden tekintetben 'sikerült kiállítás rendezésében tanúsított szives fáradozásáért a rendező bizottságnak a közgyűlés teljes elismerését és köszönetét jegyzőkönyvileg kifejezni, s erről a bizottság tagjait jelen végzés megküldésével értesíttetni, egyszersmind a jegyzőkönyvet jelentés kíséretében a nmgú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. minisztériumnak felterjesztetni határozta, hogy a kiállítás összes költségeiről s pénzügyi eredményéről a részletes kimutatás a f. évi egyesületi pénztári számadás beadása után fog tisztelettel bemutattatni. Zala-Egerszeg város hatóságának a kiállításnál a rend fentartására a városi rendőröknek- s a z.-egerszegi tűzoltó egyletnek a rend fentartásánál közreműködésre a működő tűzoltóknak a rendező bizottság felkérése folytán lett kiküldéseért az egyesület köszönetét átiratilag kifejezni s egyszersmind a kiküldve lett városi rendőrök részére fejenkint egy napra 50 krt, a tűzoltó egyletnek pedig 20 forint átlag összeget megszavazván, pénztárnok úr ezek kifizetésére utasíttatott. A belépti jegyek és díjak kezeléseért Usz Béla urnák a közgyűlés köszönetet mondván, Sípos Bálint urnák a jegyszedésért a három napra összesen hat forint a pénztárból kifizettetni határoztatott. A bírálóbizottság javaslata elfogadtatván, Sümeghy Imre egyleti kertésznek az egyesület elnöke Háczky Kálmán úr közvetlen vezetése alatt álló egyesületi kert kísérleti telepeiből kiállított s általában jeleseknek talált mezei és kerti terményekért a tanúsított szorgalma és szakismerete jeléül egy drb. tiz frankos arany jutalom a kertészsegédeknek pedig a kiállítás körül kifejtett szorgalmukért fejenkint két forint díj kifizettetni s "ezen kifizetések teljesítésére pénztárnok úr jelen végzéssel utasíttatni határoztatott. 51 292 sz. Skublics István úr, mint a tenyészbikák bevásárlásával megbízott cgyesiileg tag, az e célra az egyesület pénztárából felvett 2000 frt összegről számadásait beterjesztvén: e szerint kiadott gróf Hunyady Imre Mező-Keszin levő Berni tehenészetéből vásárolt hat drb. bikáért 200 frttal számítva darabját — 1200 forintot; Ocskay Rudolf báró Berni tehenészetéből vásárolt három db. bikáért —darabját 150 frttal véve — 450 forintot; egyéb teljesen igazolt, a beszerzéssel és szállítással kapcsolatos költségekre 407 frt 72 krt — s beadván jelentését, mely szerint a bevásárolt bikákból egyes darabszám átvettek éspedig: dr. Gyömörey Vince úr 200 frtért, dr. Háry István úr 200 frtért, Skublics László úr 200 frtért, Dervarics János úr 150 frtért, Tolnav Tivadar úr 150 frtért. Szekeres József úr 200 frtért, Farkas József úr 100 Kitért. Szily Dezső úr 50 frtért s megjegyezvén, hogy gróf Hunyady Imre úrtól vásárolt egyik bika azon oknál fogva engedtetett át 100 frtért Farkas József urnák, mert az uton sérülést szenvedett s az illető csak azon árban volt hajlandó elfogadni, egyébként az eladó gróf úr kasznárjának nyilatkozatát bírja, hogy ha a bika bajából fel nem épülne, a méltányos kárpótlást eszközölni fogja; —mégis hogv egy másik bika megsántulván, ezért engedtetett át 50 frtért Szily Dezső urnák; mind az eljárása egész terjedelmében, min

d pedig a beterjesztett számadása helyeborotvált szakáit, rengeteg cilindert és nagyon rövid nadrágot viselt. Olvasóink bizonnyal átlátják, hogy Egyed barátom chance-ai cudarul állhattak, midőn Kunigunda kisasszony szívéért ily ünnepelt férfiúval kellett sorompók közé szállnia. Azomban a vitéz katona a rohamnál nem számlálja az ellenséget, hanem rohan és győz vagy meghal. Egyed hasonló eltökéléssel vette tel a keztyüt. Bár ne tette volna, most nem kellene fáradoznom e szövevényes történet lialhatatlanítása érdekében! \ iolinberg Krisztián a lánglelkű művész, egy napon maga köré gyűjté Nagy-Latyak összes „szép lelkeit" s köztük természetesen a mi két hősünket is Hurka Egyed és Fülemüle Árpád urakat. — A két vetéh társ fényes toillette-ben jelent meg Kunigundáéknál, de sajnálattal kell constatálnunk, liogy Árpád jelentékenyen túlragyogta Egyedet. — Fürtjei á-la renaissance valának fodorítva, buzavirágszin kabátja, s á-la Mae-Mahon szabott narancsszin nadrágja a legnagyobbszerü dolgok valának, melyeket a nagy-latyaki szabó valaha alkotott. Bordeaux-veres nyakkendőjét roppant gyémánt ékesítette, mely gyémántnak, hogy Máramaros megye az illetőségi helye, az iránt semmi kétség sem forog fenn. * > o o Kunigunda nyájasan pillant Árpád felé, s látható megelégedéssel vesz tudomást a kifogástalan elegantiáról, melyet kedvéért kifejtett. - Egyed is közeledik, de esak szánakozó inosoly jut osztályrészéül, mert azt be kell vallanunk, hogy Árpád őt végkép elhomályosította. Hát még mikor a költő zsebébe nyúl, kéziratot vesz elő s je szavakkal nyújtja át a papának : Íme niestro! felajánlom önnek legújabb operá inat a „Jéruzsálem pusztulását", melynek zenéjét Erkel Ferenc barátom volt szíves szerezni! Megjegyzem, hogy Ü9 trombita solo foglaltatik a zenei részben, s igy hiszem, hogy az ön fényes tehetségeihez nem lesz egészen méltatlan. Az öreg Violinbeng elérzékenyülve vonta keblére Árpádot, s nyilván kijelentette, hogy nincs a ligeteknek oly fülemiiléje, mely méltó versenytársa leuiie a lant ezen olvadékony emberének. Kunigunda összes szeretetreméltóságát Árpádra pazarolta, s annyira ment gyengédségében, hogy a vacsoránál egy savanyu ugorkán nyilvánosan megosztozott a szerencsés költővel. Szegény Egyed e látványra jobban elsavanyodott, mint az a boldog ugorka, mely imént Árpád és Kunigunda kölcsönös hő érzelmét documentálta. — Már távozni készült kétségbeesésével eggyűtt, midőn egv meglesetlen pillanatban Kunigunda megszorítja kezét, s érzelemtől terhes hangon súgja fülébe: ,,Ne essék kétségbe! Kövesse az ő példáját, s ne hanyagolja el öltözékét!" Ara ? Készítsen azonnal számomra egy fölöltőt belőle. * * * Ne hanyagolja el öltözékét! Ezek valának Kunigunda bátorító szavai. Hiszen Egyed mindig rendkívül választékos öltözékeket hordott. - Gondozta fürtéit, nyakkendőjét vakmerő csokorba szokta kötni. Megfoghatatlan ! Hah ! Heuréka! Kunigunda exoticus izlésü fiatal hölgy, rajong a különcökért! A buzavirágszin kabát és narancs sárga nadrág nyomta le a fülemüle javára a mérleget! Rohant nyomban szabójához, a kitűnő ízléssel megáldott Totyák Bernhard úrhoz, kinek cimtábláján 30 év óta olvasható, hogy a „napokban érkezett Budapestről." Szemlét tartott az összes kelmék felett, s végre feltalálta azt, amit keresett. Nagyszerű kelme volt az! Aranysárga alapon széles fekete sávok függélyesen vonultak végig. Ez az!-— kiálltott fel diadalmasan Egyed. < )h ez nagyon ízléses és keresett kelme, — sietett mejegyezni az olló nagymestere — báró Pintyőke ő méltóságának a hintóját is ugyan ezen kelméből láttuk el béléssel. Mondhatom igen jól fog állni a tekintetes urnák ! Ez mellékes. — De mit gondol fog-e feltűnést okozni ? Mindenesetre, oh mindenesetre. Az utca-gyerekek is utána fognak futni a tekintetes urnák. Negyven forint. íme, fogja a pénzt. De elvárom, hogy holnap délután ?) órakor készen legyen ! Minden esetre, oh minden esetre! Tekintetes uraságod meg lesz velem elégedve. — A nagy latyaki arany ifjúság soraiban ezen a napon Egyednél boldogabb eiuber nem találkozott. A casinóbati összejött Fülemüle Árpáddal is, ki halotti csend és áhítatos bámulat közepette szavalta el Kukurutzreich Száli fényes mennvegzőjére irt „ii<lv-dal"-át. No Fülemüle - mondá Egyed vakmerően — ezentúl fütyölheted a tulajdon búbánatodat a lombokon. Véged van ligetek csalogánya! Ki vagy vetve a nyeregből ! < >dáig vagy ! A költő önérzetét sértették Egyed diadalmas megjegyzései, eleinte csak önhitten mosolygott, végre azomban nem állhatta meg, liogy diadalmasan meg ne jegyezze : Nem hiszem barátom! Oh keblem templomában ereklyeként őrzöm ama savanyú ugorka emlékét, mely boldogságomat, minden dicsekvésed dacára kétségtelenné teszi. Jó, jó! Az nagyon szép! Apropos! hallottad-e, hogy holnap délután Violinbergéket a „Paradicsom al mához" fogom kisérni, (A „Paradicsom alma" nyári kirándulásokra alkalmas villa Nagy-Latyak közelében.) Csak ugy en famille leszünk, a család és én ! Igen halottam, sőt többet mondok: magam is részt fogok venni a kirándulásban. — Egyednek ugyan teljességgel nincs ínyére Árpád ezen közlése, mindazon által nagy önhittséggel jegyezte meg: Ab! annál jobb! Legalább a kudarc dolgában nem kétségeskedel tovább. Tehát au revoirj Philippinél, illetőleg a „Paradicsom almá" nál találkozunk. (Vége köv.)