Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)

1884-10-26 / 43. szám

ekre nézve kellemetlenséggel járna, délelőtti 10 órától délutáni 1 óráig nem teljesítendő. 7. §. A kéményseprő jegyzékében igazoltatja azt, hogy a rendes időszakban a kémények tisztítását telje sítette és e jegyzéket minden hó végével az iparhatósághoz bemutatja. 8. §. Tűzvész esetén a kéményseprő a helyszínen megjelenni, az oltásnál segédkezni és a tűzoltó parancsnoknak a szükséges felvilágosításokat megadni tartozik. 9. §. A kéményseprő ipar üzletének abbanhagyása tekintetében az 1884. XVII. t. e. 55. §-a az irányadó. E szerint a kéményseprő az elkezdett iparüzletet tetszés szerint félbe nem szakíthatja, hanem ha azt abba szándékozik hagyni, köteles ebbeli szándékát az iparhatóságnak bejelenteni és ennek meghagyására az ipart a hatóság által kitűzött (legfölebb 3 hóra terjedhető) időig még folytatni. 10. §. Az a kéményseprő, a ki a jelen szabályrendelet határozatai ellen vét, az iparhatóság által 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 11. Azok, a kik a kéményseprést az 1884. október 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján űzik, mesterségük gyakorlásánál jelen szabályrendelet határo zatait szintén megtartani kötelesek. Szabályrendelet a rendes járati időhöz kötött személyszállítási vagyis társaskocsi iparról. Társasköri tsrtására az, a ki a hatóság előtt mint erkölcstelen életű ismeretes, engedélyt nem nyerhet. Az engedély meghatározott számú kocsik tartására szól. Minden engedélyezett kocsi után engedélydíj fejében 2 frt fizetendő a község pénztárába. 2. A társaskocsi a rendőrhatóságtól nyert számmal könnyen olvashatókig feltűnő helyen látandó el. 3. A társaskocsiknak csakis rendőrhatóságilag kijelölt állomásaikon szabad állani. 4. §. A vasúti személyszállító vonatok megérkezténél, hogy mily sorrendben tartoznak megjelenni, azt a rendőrhatóság fogja időről időre megállapítani. 5. A társaskoc.Muak csakis azon az ntvonalon szabad közlekedni, amelyre engedélye szól. Ez az útvonal a kocsi mindkét oldalán könnyen olvasható betűkkel kiírandó. Az útvonaltól eltérésnek csak az esetben van helye, ha a kocsi kibén ltetett. ti. Az állomás helyéről minden (perc v. óra) alatt egy társaskocsi megindítandó, még az esetben is, ha a kocsin senkisem foglalt volna helyet. 7. §. A megind tott társaskocsi útközben csak akkor állhat meg, ha valaki ki- vagy beszállásra jelentkezik. 8. Társaskocsin kocsis csakis legalább Ifi éves, egészséges, ép testű férliegyén lehet. 9. §. A tulajdonos gondoskodni tartozik arról, hogy a kocsi és szerszám rendes kiilalakú, jó karban tartott és tiszta legyen. Rosz lovakat használni tilos. 10. A társask< esiban ragályos beteget szállítani tilos. Ép úgy nem szabad tisztességtelenül öltözött vagy részeg egyéneket felvenni. 11. §. Minden kocsiban könnyén hozzáférhető helyen rendőrhatóságilag láttamozott árszabálynak kell kifüggesztve lenni. A társaskocsi-tulajdonos által szedhető díjak az elsőfokú iparhatóság által az iparhatósági megbízottak meghallgatása után állapíttatnak meg. Ezen díjszabás a jelen szabályrendelet életbeléptétől számított 4 hét alatt a törvényhatósághoz megerősítés végett felterjesztendő. 12. Az a kocsitulajdonos, ki a 2. §. ellen vét, vagy ki a nem számára kijelölt helyen állomásoz (3. §.) vagy ki a 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10. és 11. §§. intézkedését megszegi, a rendőrhatóság által 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 13. §. Az a kocsis és kocsitulajdonos, a ki a 10. 1. pontjának intézkedése ellen vét, az 1879. LX. t. c. 100. §-a értelmében a rendőrhatóság által tizenöt napig terjedhető elzárással és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 14. §. Az a kocsitulajdonos, a ki a megállapított árszabálytól eltérőleg magasabb díjakat szed (11. §.), az 1884. XVII. t. c. 156. §. b) pontja értelmében a rendőrhatóság által ötven forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 15. Azok, a kik társaskocsikat az 1884. okt. 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján tartanak, üzletük gyakorlásánál jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek. Szabályrendelet a b é r k o c s i i p a r r ó l. 1. §. A bérkocsi iparra nem nyerhet engedélyt az, a ki a hatóság előtt mint erkölcstelen életű ismeretes. Az engedély meghatározott számú kocsik tartására szól. Minden engedélyezett kocsi után két forint fizetendő engedély díj fejében a község pénztárába. 2. §. Minden bérkocsi a rendőrhatóságtól nyert cm. nagyságú s veres színű számmal könnyen olvashatóiig feltűnő helyen látandó el. 3. §. A bérkocsinak csakis rendőrhatóságilag kijelölt állomáson szabad állomásozni. 4. §. A rendőrhatóság időszakonkint. meghatározza a vasúti indóházaknál rendszerint, valamint köztekintetekből figyelembe veendő rendkivüli esetekben úgy az indóházaknál, mint más helyeken megjelenni köteles bérkocsik számát és minden egyes bérkocsira nézve » megjelenés helyét és idejét. Ezen kötelesség akép osztandó meg kocsiszám szerint sorrendben a bérkoesitulajdonosok között, hogy abban mindenki egyformán vegyen részt és senki túl ne terheltessék. 5. §. A bér keresik engedélyezésénél az egyes városokban az 1884. évi október hó l-ig jogérvényesen engedélyezett bérkocsik száma irányadó. Ezen számon túl bérbocsi iparra engedély nem adható. A mennyiben azonban egyes helyek forgalmi érdekei később a bérkocsik számának szaporítását igényelnék, ez iránt az iparhatóság előterjesztésére a fenforgó szükséghez képest a törvényhatóság intézkedik. 6. §. A viteldíjszabás az elsőfokú iparhatóság által az iparhatósági megbízottak meghallgatása mellett állapíttatik meg. Éaen díjszabás a jelen szabályrendelet életbeléptétől számított 4 hét alatt a törvényhatósághoz megerősítés végett felterjesztendő. Minden kocsiban könnyen hozzáférhető helyen ez árszabást kifüggesztve kell tartani és az ezen árszabásban meghatározottnál magasabb díjat követelni nem szabad. Ezen példányokat, melyek egyszersmind panaszlapok. a község kiállítási áron szolgáltatja ki a bérkocsi tulajdonosoknak. 7. §. A bérkocsi tulajdonos csak oly férfiegyént alkalmazhat kocsisnak, ki élete 16 évét betöltötte, józan életű, rendőrileg kifogástalan és undort gerjesztő testi hibától ment. Minden kocsinak az 1884. évi XVII. t. c. 99. S. által előirt munkakönyvön kivül még a rendőrhatóság által kiállított hajtási jogosítvány nyal kell bírnia. Hajtási jogosítványt csak az kaphat, ki a rendőrhatóság előttt a hajtásról és arról, hogy a város utcáit és a vidéket jól ismeri, kielégítő vizsgát tett. Ezen jogosítvány a bérkocsitulajdonos nevén s a bérkocsi számán kivül a kocsis nevét, személy leírását s illetőségi helye megnevezését tartalmazza és csak az ezen §-ban megállapított kellékeknek megfelelő egyén részére állítható ki. 8. §. A jogosítványt a kocsis a szolgálatbalépés napján a bérkocsi tulajdonostól átveszi, szolgálatközben magánál hordja, kívánatra a rendőrség közegének készségesen előmutatja, a szolgálatból kiléptekor pedig gazdájának visszaadja. A gazda az eltávozott vagv elhalálozott, vagy a rendőrség által a hajtásról eltiltott kocsisának jogosítványát 24 ó. a. rendőrs. visszaszolgáltatni köteles. Ha a kocsis a jogosítvány nyal megszökött, ezt a gazda a rendőrségnek ugyancsak 24 óra alatt bejelenteni tartozik. 9. §. A kocsis kocsiját felügyelet nélkül nem hagyhatja, sem másnak vezetésére nem bizhatja. Ha hajtásra képtelenné válik, helyette más a kocsit hazaviheti. A kocsis köteles a kocsit a szabályszerű díjért bármikor és bárkinek — személyválogatás nélkül rendelkezésére bocsátani. A közönséget a bérkocsi használatára felszólítani vagy e célból felhívás nélkül előhajtani tiltva van. 10. §. A kocsisnak megrendelt kocsijába, illetőleg kocsijára a kocsi-vendég beleegyezése nélkül senkit sem szabad felvennie. 11. §. A bérkocsis kocsiját minden egyes fuvar után megvizsgálni s az abban esetleg talált idegen tárgyakat haladéktalanul vagy tulajdonosának visszaadni vagy a rendőrségnek átszolgáltatni köteles. 12. Jelen szabályrendeletnek a bérkocsisra vonatkozó határozatai a bérkocsi-tulajdonosra is értendők, ha személyesen vezeti kocsiját. 13. A bérkocsi és a szerszám rendes, csinos kiilalakú, jó karban és tiszta legyen. Rosz lovakat bérkocsi elé fogni tilos. 14. §. Hullát, holttestet bérkocsiban szállítani tilos. 15. §. Ha a bérkocsin ragályos vagy járványos beteg szállíttatott, a kocsit fertőtleníteni kell. 16. Törött ablakú kocsin a személyszállítás tiltva van. 17. A közlámpák meggyújtása és kioltása közötti időközben — nagy köd alkalmával pedig nappal is — ,csak kivilágított lámpákkal szabad hajtani. Allomástéren csak a kocsisorban első és utolsó helyet elfoglaló bérkocsis köteles a lámpákat kivilágítani. 18. §. Az egy- és kétfogatú zárt bérkocsi egy belül alkalmazott és mindenkor jó karba tartandó jelző készülékkel, — pl. kaucsuk sippal -- látandó el. 19. §. A bérkocsi után kézikocsit vagy más járművet akasztani, valamint járdára hajtani tiltva van. 20. A bérkocsinak a vendég felvétele vagy letétele végett a járda mellett kell megállania, úgy azonban, hogy azért a gyalogközlekedés ne akadályoztassék. A vendégre váró bérkocsis olv helyen, hol a köz lekedés úgyis szűk térre szorul, vagy rendkívül élénk, nem várakozhatik, hanem a legközelebb eső tágasb vagy kevésbé járt helyen kell állást foglalni s ezen várakozási helyet a megrendelőnek, vagv a kaszált vendégnek előre megjelölnie. A várakozási helyről csak akkor szabad elhajtania, ha a vendég beszállt. 21. A kocsis köteles elővigyázattal hajtani s a közönséget kiáltással kitérésre figyelmeztetni. 22. §. A bérkocsi-állomásterek folytonosan tisztán s a közegészség követelményeit kielégítő állapotban tartandók s e célból azokon minden szemét s állati hulladék azonnal összeseprendő s az azokon mindig készen tartandó s a bérkocsi-tulajdonosok által beszerzendő fedeles ládákba teendő. Az álloinásterek továbbá mindazon napokon, midőn eső vagy hó nem esik, vagy a vis a külső levegőn meg nem fagy és pedig- ápril l-től október végéig legalább négyszer, a többi hónapokban pedig legalább kétszer megöntözendők és fertőtlenítendők. A fertőtlenítésnek a szemétgyűjtő láda tartalmára is, mindaddig mig el nem vitetik, ki kell terjednie. Mindezen kötelességek szigorú és pontos teljesítéséről az illető állomástereken helyivel biró bérkocsitulajdonosok tartoznak gondoskodni s az e tekintetben előforduló mulasztásokért egyetemlegesen felelősek. Ily mulasztás esetében az illető állomástérén lielvlyel biró bérkoesitulajdonosok mindegyike büntetendő. 23. Az a kocsitulajdonos és kocsis, a ki a 2., 3., 4., 6„'7., 9., 10., 13., 14., 16., 17., 18., 1.1. és 22. §§. intézkedéseit ineg nem tartja, azokat megszegi, vagy ellenük bármily módon vét, vagy a ki az árszabályt meg nem tartja, a rendőrhatóság által 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 24. §. Az a kocsitulajdonos és kocsis, a ki a 15. t;. értelmében kocsiját nem fertőtleníti, az 1879. XL. t. c. 100. illetve 101. §-a értelmében a rendőri hatóság által tizenöt napig terjedhető elzárással és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 25. Az ezen szabályrendelet értelmében büntetett kocsis, visszaesés esetén, vagy ha a kocsis a közönség irányában durva vagy illetlen, vagy szolgálata közben ittas volt, a bérkocsitartástól, illetve a hajtástól a rendőrhatóság által öt évig eltiltható. 26. ij- Azok, a kik bérkocsit az 18X4. október 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján tartanak, üzletük gyakorlásánál jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek. Kelt Zalamegye törvényhatósági bizottságának Zala-Egerszegen 1K84. évi szeptember hó 9-én s folytatva tartott rendes közgyűléséből. Kiadta: (wózony László s. k. főjegyző. A soproni kereskedelmi es iparkamara köréböL 3260 1884. Hirdetmény. Az országos borászati kormány bizottság összeállttá a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium megbízásából az 1884. évre szóló „Borászati Törzsköny" cimű munkát, melv magyar-, francia- és német nyelven könnyít .i pontos átnézetet ad a kereskedő világnak az országban eladásra szánt bepincézett borokról, másrészt a termelőknek borkészleteik értékesítésére segédkezet kíván nyújtani. A 456 nagy nyolcadrét lapra terjedő s Magyarország borászati térképével ellátott mű, nevezett borászati kormánybizottságnál (Budapest továinház) 1 frt 50 krért kapható, a mi ezennel az érdekelt körök tudomására hozatik. Kelt Sopronban, 1884. október 6-án. A l> •ereskede/mi és iparkamara. 3566 1884. Hirdetmény. A pozsonyi esász. s kir. katonai iigveló'ségnél a kerületében 1885. január l-től december végéig szükségessé válandó mindennemű fuvarozásoknak biztosítására f. évi október hó 30-án Írásbeli ajánlati tárgyalás fog tartatni. Az ajánlatok a most nevezett nap délelőtti 10 óráig közvetlenül az V. hadtest ügyelőségénél Pozsonyban beadandók, vágy ahhoz pósta utján beküldendők. Miről az érdekeltek oly megjegyzéssel értesíttetnek, hogy az eredeti hirdetményt, a mennyire a készlet terjed, az alulirott kamaránál megkaphatják. Sopron, 1884. október 18-án. A keres/cedelui és iparkamara. Helyi, megyei és vegyes íürek. Nemes adomány a néptanítók országos árvaháza részére. Farkas Dávid úr, kerületünk országgyűlési képviselője, ki jótékonycélú áldozatkészségének már annyiszor adá fényes bizonyítékát, legközelebb a „Néptanítók országos árvaháza" javára ötven forintot adományozott azon örvendetes kijelentéssel, hogy e magasztos ügyet jövőben is tőle kitelhető módon gyámolítandja. Midőn tehát a nagylelkű adományért forró köszönetemet nyilvánítani elmulaszthatlan kötelességemnek ismerem, egyúttal nem titkolhatom el azon óhajomnak is kifejezést adni, miszerint az úr Isten a nemes keblii férfiút a jótékony célok pártfogására, felvirágoztatására sokáig, igen sokáig éltesse! Zala-Egerszegen. 1884. október 20. Bődy József a gyűjt. biz. elnöke. — A zala-egerszegi karácsonyfa egylet legutóbb tartott választmányi gyűlésén elhatározta, hogy ászegény gyermekek közt kiosztandó ruhák költségeiuek fedezésére november hó 25-én „Katalin táncestélyt" rendez; továbbá egy felhivást bocsát ki a megye közönségéhez, melyben felkéri aet, hogy a Zala-Egerszegen létesítendő árvaház alaptőkéjének gyarapításához a levágott szivarcsutkákat, úgy az elhasznált levéljegyeket egybegyűjteni szíveskedjék. Hasonlóan egy felhívás kibocsátása határoztatott a város közönségéhez a végből, hogy elhasznált ruhanemüeket adományozzanak az egyesületnek, hogv igy minél több szegény gyermeknek ruhával való ellá tása lehetővé tétessék. Egyúttal egybeállíttatott azon szegény gyermekek névsora, a kik karácsonykor ruhát fognak kapni. Az egyesület választmánya a kiosztásnál figyelemmel volt arra, hogy lehetőleg az iskolába járó gyermekek kapjanak ruházatot. Azon 66 gyermek közül, kik ruhát kapnak, 1 másfél éves, 4 négy éves, 6 öt éves, 6 hat éves, 10 hét éves, 8 nyolc- éves, 9 kilenc éves, 15 tiz éves, 3 tizenegy éves és 4 tizenkét éves. Az egyesület részéről kibocsátott két rendbeli felhívás alább olvasható.