Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)
1884-09-21 / 38. szám
Akkor, midőn városunk jövője forog szóban ; midőn okvetlenül azon tudatban kell lennünk, hogy ha most nem ragadjuk meg a kedvező alkalmat, talán egyszer s mindenkorra elvágtuk a vasút létesíthetésének útját: legyen szabad azon erős hitünk és szilárd meggyőződésünknek kifejezést adnunk, hogy városunk józan gondolkozású, a város felvirágoztatását szivén hordozó polgársága vetekedve fogja meghozni a joggal megkivántató áldozatot s rajta lesz minden erővel, hogy a kérdéses összeg legnagyobb részben mielőbb városunkban aláirassék ! — Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság szeptember havi ülését Glavina Lajos főispán úr őméltóságának elnöklete alatt f. hó 16-án tartotta. A szeptember 9-iki közgyűlésen felolvasott alispáni jelentés a mult havi eseményeket is felölelvén, jelen ülésre külön havi jelentés nem terjesztetett elő. Néhány, csekélyebb jelentőségű folyó ügy letárgyalása után dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő úr oívasta fel kiváló gonddal egybeállított terjedelmes havi jelentését, melyből kiemelendők a perlaki állami iskola építkezése, a csáktornyai magyar nyelvi póttanfolyam megszüntetése, a csáktornyai polgári iskola új helyisége, a goriesáni és tüske-szent-györgyi záró vizsgálatok, a hodosáni állami i-kola helyisége, a tanfelügyelő úr körútja a hegyvidék, u az ott tervbe vett állami népiskolák felállítása táigyában, az egyedutai állami népiskolánál megvalósítandó építkezési munkálatok, Szalay István becsehelyt tanító fegyelmi ügye, a letenyei zúgiskola állapata, a muraközi zúgiskolák, a kolera elleni óvintézkedések. •— A közigazgatási bizottság örömmel győződött meg a felolvasott jelentés alapján, hogy a kir. tanfelügyelő úr egy havi niegyénkbeni léte alatt mily fáradhatlan •tevékenységet, dicsérendő buzgalmat fejtett ki hivatalos működésében, igyekezvén főkép személyes megjelenése által egyes helyeken a tanügy állapotáról közvetlen meggyőződést szerezni, hogy a tapasztaltak alapján a szükséges intézkedéseket haladéktalanul foganatosíthassa. Csertán Károly bizottsági tag úr meleg szavakban emlékezett meg a tanfelügyelő úr iigybuzgalniáról, kérve egyúttal őt, hogy továbbra is ez uton haladva, igyekezzék megyénk tanügyét felvirágoztatni. Indítványára a bizottság elismerését fejezé ki a tanfelügyelő urnák. A kir. tanfelügyelő úr előterjeszti a megye egy részére általa egybeállított iskolalátogatók névsorát. A bizottság az előterjesztést elfogadva, a kijelelt iskolalátogatókat kinevezés végett a magas minisztériumhoz felterjeszti. (Az iskolalátogatók névsora a hirek között olvasható.) Hogy az iskolai törzskönyveknek főleg az iskola vagyonát egész részletesen feltüntetni hivatott része kellő pontossággal és a valóságnak híven megfelelőleg legyen egybeállítva, a közigazgatási bizottság egyes megyei bizottsági tagokat fog kerületenként a munkálat ellenőrzésére felkérni. Előterjesztetik Szalay István becselyi tanító kérelme, hogy Póla és Becsehely községek a segédtanító fizetésére köteleztessenek. A községi iskolaszék a fizetésnek a két község közti arányos felosztására s az erről szóló jelentés beterjesztésére felhivatik. —Andráshidával iskolailag egyesült Apátfa, Gébárt és Vorhota községek iskola épülete közveszélyes állapata Majd hogy le nem roskadtam a nagy fájdalom súlya alatt, mikor igy láttam őket együtt; de azért még is volt annyi lelki erőm, hogy nem háborgattam a szegény leányt. Hisz tudtam, hogy könnyebben viseli a gyötrő kínokat, ha távol tartom tőle magamat. Azután meg, mi jogon is közeledhettem volna feléje, hisz menyasszony volt — másnak menyasszonya. S mégis, hogy lüktetett, hogy dobogott a szivem, mikor ugy reggel felé, oda ült mellém a pamlagra s bánatos hangon azt kérdezte tőlem, hogy nem volna-e kedvem egy keringőt táncolni vele ? Reszkető kézzel karoltam át a karcsú derekat. Hófehér keble ott pihegett a szivemen, fejét oda hajtá közel a fejemhez s szédülni éreztem magammal az egész mindenséget. Ne! . . Még ne! . . . suttogott azután, mikor hármat-négyet fordulva, abba akartam hagyni a táncot. Gépiesen engedelmeskedtem tehát s őrült sebességgel rohantam vele tovább. Halvány arca kipirult, keble lá zasan zihált, egészen oda dőlt vállaimra s pici kacsóival többször szenvedélyesen szorítá meg kezemet, azután érthetleu szavakat suttogva fülembe, egyszerre kibontakozott karjaimból s eltűnt a másik szobába. — Eleinte azt hittem, vőlegényéhez siet, azomban csakhamar egy setét sejtelem űzött utána s rohantam az ebédlő felé. Vőlegénye, — a még mindig teritett asztalnál — csakugyan ott beszélgetett leendő apósával. Marcsa azomban nem volt sehol! Kinyitok a tornácra s egyszerre meghűlt ereimben minden vér! Ott állt a hajnali hűs levegőn, könnyű nyári ruhájában, a csigás kut mellett. — Oda akartam rohanni, hogy megakadályozzam kétségbeesett szándékában, de már késő volt! Egy hajtásra kiitta a teli merített pohárból a jéghideg vizet s mikor kimerülten, halálsápadt arccal karjaimba dőlt, csak annyit suttogott, hogy: — Már késő! Most már ugy is meghalok! Meg is halt szegény! A sorvasztó láz hamar végzett ifjú életével. — Megtört szívvel kisértem ki a temetőbe s talán nem is sejtette senki, hogy vele együtt temettem el azt, mi az életben a legédesebb és legfeledhetetlenebb: első szerelmemet. tárgyában beadott folyamodás illetékes iutézkedés végett az egyházmegyei hatósághoz küldetik, a járási szolgabíró úr pedig az épület megvizsgálására kiküldetik s egyúttal megbízatott, hogy a mennyiben sikerülne, a községek között az új iskolai épület vételárának aránylagos felosztása tárgyában egyezséget létesítsen. Panasz emeltetett az iránt, hogy főleg felekezeti iskolákban nyáron át a tanítás szünetel. A közigazgatási bizottság az egyházmegyei hatóságot megkeresi az iránti intézkedésre, hogy a felekezeti iskoláknál is a tanítás a törvény által előirt időn keresztül eszközöltessék. — Totovecz és Kursanecz községek folyamodnak, hogv 1882—83. és 84. évekre az 5° 0-o< iskolai pótlék fizetése alól mentessenek fel. — A közigazgatási bizottság 188 2 / 3. tanévi pótlék elengedését — tekintettel az azon évi jégverésre és a Dráva kiöntése által okozott veszteségre — javasolja a magas minisztériumnál, azomban 188 3 ,. évre a pótlék elengedésére nézve különös ok nem forogván fenn, ez évben a pótlék fizetésére kötelezendők. A letenyei izr. magán iskola elnöke felhivatik, hogy az iskolát a szükséges bútorzattal és tanszerekkel 14 nap alatt annyival is inkább lássa el, mert ellenkezőleg az, mint zúgiskola, hatóságilag bezáratik. Felemlíttetett, hogy Baksán az iskola igen elhanyagolt állapotban van; Kis- és Nagy-Palinán, Alsó-. Felső- és Közép-Bisztriczén és Adrianeczen községi iskolát óhajtanak felállítani, egyik másik község e tekintetben az eljárást már meg is indította. — A kir. tanfeliigyelŐ úr megbízatott, hogy ezen iskolák állapotáról személyes meggyőződést szerezve, az esetleg szükséges intézkedések tárgyában tegyen jelentést. Perlak, Szent-Gróth és Csabrendek községek utasíttatnak, hogy az ip&ros tanoncok számára megfelelő ipariskola felállításáról gondoskodjanak. A kir. adófelügyelő úr jelentése szerint julius hó végén volt adóhátrálék 1317602 frt 98 kr.,' melyből augusztus hóban 228275 frt 81V, kr lefizettetvén, maradt augusztus hó végén hátrálék 1089327 frt 16", kr. Mult évi augusztus végén az egyenes adóhátrálék tett 1157626 frt 37' 2 krt, az idén Í089327 frt 16 krt s így f. évben a hátrálék apadt 68299 frt 21"., krral. Bélyeg és közvetlen illeték, szőlődézsmaváltság, fogyasztási adó, hadmentességi díj és egyéb tartozás cimén augusztus hóban befolyt 258414 frt 41 kr., melyet a mult év hason időszakában befolyt 241467 frt 96 '/ 2 krral egybevetve, f. évi augusztus hóban 16946 frt 44' ., krral több folyt be. Fizetési halasztás egy, és házadómeutesség 25 esetben engedélyeztetett. Hogy az elengedett illetve leirt adók után a megfelelő pótadó is leirassék s így az e téren tapasztalható visszás állapot megszüntethessék; a községi jegyzők a községeknek kiadott leírásokat egyénenként és községekként kimutatva a megyei főszámvevői hivatalhoz tartoznak beterjeszteni, hogy ott a beterjesztett kimutatások alapján a megyei pótadók is leírassanak. Szent Iván-zala egerszegi helyi érdekli vasút Egy szabványos nyomtávval biró helyi érdekű vasút telepének és berendezésének általános tervezete. Műszaki jelentés. Bevezetés. A mellékelt terv tárgyát képező vasútnak célja Zala-Egerszeg városát a Sopron-kanizsai pályavonallal a már fennálló szent-iváni állomásnál közvetlen összeköttetésbe hozni; ezáltal a megyei hatóság közlekedését megkönnyíteni és a tetemes erdőséggel biró Zala, Válicka, valamint a többi számos mellékvölgy terményeinek kihasználását elősegíteni. Ezen célok elérésére nem szükséges egy fővasutat szemügyre venni, hanem egy összes pályaberendezésében legszigorúbb gazdálkodással építendő szabványos nyomtávval biró helyi érdekű vasút tökéletesen meg fog felelni. Ezen szempontból kiindulva a tervezet szerkesz tésénél minden felvétel tekintetbe vétetett és igy azon munkák, melyek, tekintettel a csekélyebb vonat sebességre, már más hasonló pályánál a magas m. kir. kormány által engedélyezett könnyebbítések értelmében nélkülözhetők - nem vétettek fel a költségvetésbe. A nyilvános utaknak az 1880. évi 31. t. c. 11. §-a által megengedett közös használatát nem lehetett alkalmazni, mert a Szent-Ivánról Zala-Egerszegre, vezető ut oly emelkedési és irányviszonyokkal bir, melyek, mint ez a helyszínrajz méreteiből is kitűnik, egv pályatelep részére alkalmatlannak mutatkozik. Az építési költségeknek lehetséges leszállítása tehát csupán az alés felépítmény törvény által is megengedett és más hasonló pályáknál használt csekélyebb méreteinek alkalmazás fahidak építése, a vonal hosszában a bekerítések és az összes útátjáróknál alkalmazandó zárkorlátok, továbbá a villanyos liarangjelző és a pálya kizárólagos őrzésére, mely a pálya rövidsége miatt a végpontokból is eszközölhető, szolgáló őrök házának elhagyása, valamint a magas építmények egyszerűsítése által vaía elérhető, mire nézve a már létező helyi érdekű vasutaknál tett tapasztalatok tekintetbe vétettek. A választott nyom indokolása. A Zala völgyének esésviszonyai egy pálya telepre nézve általánosságban kedvezőnek mondhatók úgy, hogy tetemesebb emelkedések és nagyobb földmunkák elkerülhetők voltak. Nem oly kedvezők az irányviszonyok, minthogy a Zala balpartján egyrészt a dombláncolatok egészen a Zala partjáig kiterjednek, más részt terjedelmes mocsárok csatlakoznak a dombláncolatokhoz. A Zala jobb partján a nyom vezetése Szent-Iván állomásba való betorkolás és a meredek, a Zaláig lenyúló hegylejtők miatt nem volt ajánlatos, minélfogva a méretjelzések csak a balparton vitettek ki. A végrehajtó bizottság kijelentett kivánatáuak, hogy az állomás Zala-Egerszeg városának déli végén, a Bak felé vezető út közelében helyeztessék el, megfelelvén, a tanulmányozás egész odáig terjesztetett ki. Gazdasági szempontból ajánlatos volna a pályaudvart Kaszaháza helység közelében elhelyezni, mert ez által a pálvavonal 2-6 klmrel megrövidülne; a Zala völgyének egész szélességében eszközlendő magas feltöltések, a Zala folyón át vezetendő nagy liid, melytetemes árvíznek van alávetve, elesnének. A pálya esetleges folytatására is jobban ajánlkoznék az állomásnak Kaszaháza ineletti elhelyezése, mert innen kiindulva a nyom tovább vezetése minden irányban lehetséges volna, míg a vonal meghosszabbítása Zala-Egerszeg városának déli részétől tetemesb nehézségek nélkül csak dél felé eszközölhető. A nyom leírása. A nyom Szt.-Iván állomás jobb oldali fővágányából ágazik ki északi irányban, szinben átmegy, mint a kanizsa-héesújhelyi fővonal és ezzel közösen a pósta uton; innen nagy körivben dél felé fordul, a Sárvíz csatornát egv (3 m. széles hiddal áthidalván, eléri ismét a póstautat, mely szinben átszeletik. A pálya nagy emelkedésének elkerülése végett az út színvonala mélyíttetik és az nt körülbelül 120 m. hoszban szabályoztatik — az ez által nyert bevágási anyag a csatlakozó pályatöltésekben dús alkalmazást nyer. A vonal ezután egy részt nagyobb földmunkáknak, más részt termékeny termőföldek középeni átszelésének kikerülése végett a Zala felé fordulva, déli irányban a Kisfalud-puszta felé vezető gazdasági ut szélén halad. Fzen pusztától a nyom folytatólag délnyugat felé fordul, hogv az elmocsárosodott terepet elkerülje. Pózva helységtől kezdve a nyom majdnem déli irányban halad és hozzá simul a pósta ut által átszelt dombláncolatok lábához. Kaszaházától kezdve a nyom átlépi a Zala völgyét és ezen folyót egy 120 ni. hosszú hiddal hidalja át s a Zala-Egerszegről Osács felé vezető útnál ismét eléri a terepet. Ezen út szinbeni átszelése után a nyom délnyugat félé fordul, hogv a mennyire csak lehet, a lakés gazdasági épületektől távol maradjon. A város déli végén a vonal közvetlen délnek fordul és a pályaudvar egyenese majdnem párhuzamos a Bak felé vezető úttal. Leírása a terepnek, melyen a pálya átvonul. A terep, melyen a pálya átvonul, részint szilárd agyagtartalmú szántóföldből, részint rét- és legelőből áll, ez utóbbiakon úgy választatott a nyom, hogy a mocsáros helyek lehetőleg kikerültessenek — csupán a Sárvíz csatorna áthidalásánál és a Zala völgyében, Kaszaháza és az ügynevezett csacsi ut között vonul a vonal nagyon vizenyős terepen át és ezen szempontnak, továbbá az árvizeknek megfelelőleg kellett a pálya szinvonalat megállapítani. A Sárvíz csatornán és a Zalán kivül a pályavonal csak jelentéktelenebb vízfolyásokat keresztez, melyek a terepeknek csekély hajlása miatt keletről nyugat felé. megfelelő átereszeken át lefolyást találnak. A többi pálya műtárgy a lecsapódások és napi esőzések, továbbá a vízmentesítési árkok vizeinek levezetésére szolgál. Utóbbiaknak egy része az anyaggödrök fekvése által, melyek l%o eséssel birnak, nélkülözhetŐvé válik. A nyom keresztezi továbbá 0-19 és 1-02 kmnél a k. póstautat, 2 nagyobb közlekedéssel bíró mellékutat és 20 mezei vagy gazdasági utat, melyek közöl egy néhány párhuzamos utak által pótoltattik. Valamennyi útátjáró a pálya színvonalában fekszik. A kavicsolást illetőleg az úgynevezett Vöröserdő bányakavicsa áll rendelkezésre, mely 3- 4 kmre volna a pályához szállítandó, minthogy a nyom közvetlen közelében kavicsgödrök nem léteznek és a Zala folyó is csak földes és agyagos anyagot hord magában. Az építésre használható kövek csak a Szt.-Ivántól 7 km. távolságban keletre fekvő kemendi kőbányából nyerhetők; ezek kemény mészkövek és minden műtárgynak előállítására alkalmasak, csakhogy árukat a távoli és rosz országutakon való szállítás igen emeli. Hogy tehát alkalmazásuk a minimumra szállíttassuk le, feltétetett, hogy az összes hidak és átereszek más helyi érdekű vasutakéihoz hasonlóan fából létesíttetnek. A pálya hossza. A tervezett helyi érdekű vasút építési hossza Szent-Iván állomásból való kiágazásától egészen a zala-egerszegi fejállomásig 8-9 (G-3)*) km. A szent-iváni felvételi épület közepétől a zala egerszegi fejállomás végéig 9-03 (6-43) km., illetőleg a felvételi épületek közepétől 8-79 (6-19) km. A pálya szin- és irány viszonyai. A pálya szin- és irányviszonyai következő táblázatokban vannak összeállítva. A két állomás pályaszinének magassága között az öszszes különbözet 15'2 (7*07) m. úgy, hogy ez által egv 1-71 (1-10) %o átlagos esés eredményeződnek. Tekintettel a terepviszonyokra azonban nagyobb emelkedéseket és hosszabb vízszinteseket kellett választani, de ellenemelkedések kikerültettek. A vízszintesek hossza 4-700 (4-100) km. — a minimális emelkedés 0-64 (2-0) %,, a maximalis 5(4-23) "'no — utóbbi 1720 (800) ni. hosszban, mely az őszhossznak 19-32 (12-7) °/ft-je. Pályabevágások, hogy a hófuvatagoknak eleje vétessék, lehetőleg elkerültettek és a pálya uralkodó éjszakdéli fekvése mellett ilynemű elemi események csak igen ritka esetben fognak előfordulni. A pálya irányviszonyai meglehetősen kedvezők és az egyenesek hossza az egész hossznak 08-67 (65-58) n 0-je. A legkisebb görbületi sugár hossza a nyilt pályán 300 m. Hajlási viszonyok. Irány viszonyok. Hajlási IHossz méretekben! Az ösz viszony ; . 7 hosznak pr. 0/oo P izszÍD temelke d |_%-je_ 52.81 8.76 10.12 8.99 19-32 1000 4700 0- 64 780. 3-0 900. 4- 23 800. 5-0 1720. összesen l 4700 4200. összesen J~890Ü~ Drb. 'Sugár! hossz ! Azüszes s z£ r a I I I tiossz méterekben %-je 9. 1. 2. 1. 4. 900 500 400 300 6111-40 957-66 301-95 302-64 1226 35 89ÖCF 68-67 10-76 3-39 3-4 13-78 100*) A zárjelben foglalt számok a hosszt illetőleg- értéket azoii esetben jelentik, ha az államás Kaszaházán helyeztetik el.
